1-500 | 501-698
Part
1 VakKi | túl volt, volt a világon egy vak király. Mindenféle orvosok-doktorok
2 VakKi | király tudott volna ugyan egy orvosságot szemének, de
3 VakKi | király erre nem szólott egy szót se, hanem volt előtte
4 VakKi | volt előtte az asztalon egy nagy kés, azt felkapta,
5 VakKi | hármashegyen is túl lakik egy király, annak van egy aranytollú
6 VakKi | lakik egy király, annak van egy aranytollú madara, ha én
7 VakKi | sok már nekem magamnak egy ország gondja; de még meg
8 VakKi | királytól, megígérték neki, hogy egy esztendő alatt, ha törik,
9 VakKi | azzal elmentek.~Eltelt az egy esztendő, de nem jött haza
10 VakKi | hallgatott rá, elindult. Egy régi, hűséges szolgát lóra
11 VakKi | voltak a határon, megláttak egy rongyos csárdát, a királyfi
12 VakKi | előtt, a szolgáját beküldte egy ital borért. Amint az inas
13 VakKi | úgy, hogy egyik sem szólt egy szót se, nagy sokára aztán
14 VakKi | Mentek aztán tovább, beértek egy nagy erdőbe, ott az út egy
15 VakKi | egy nagy erdőbe, ott az út egy helyen kétfelé vált, egyik
16 VakKi | csöppent volna - ott termett egy szép nagy róka. A királyfi,
17 VakKi | megosztozik velem.~A királyfi egy kicsit gondolkozott, de
18 VakKi | akad, csak szakítson el egy szálat, én mindjárt ott
19 VakKi | róka, mindjárt elszakított egy szál szőrt; alighogy elszakította,
20 VakKi | ne is búsuljon a királyfi egy cseppet se, itt van három
21 VakKi | kifáradt, hajítson a vízbe egy almát, mindjárt olyan darab
22 VakKi | lova, megint hajítson el egy másik almát, megint pihenjen
23 VakKi | alattuk, elhajított a királyfi egy almát, mindjárt olyan nagy
24 VakKi | hogy elfért volna rajta egy regiment katona is, azon
25 VakKi | megint elhajított a királyfi egy almát; harmadszor megint
26 VakKi | csak el kellett szakítani egy szál szőrt.~Ott termett
27 VakKi | kalicka az aranymadárral egy aranyfára felakasztva, azt
28 VakKi | találta nemsokára, ott ugrált egy gyémántkalickában, egy ágas-bogas
29 VakKi | ugrált egy gyémántkalickában, egy ágas-bogas aranyfára felakasztva.
30 VakKi | borjúszájú ing megakadt egy gallyba, megrántotta; erre
31 VakKi | van a szomszéd királynak egy lova, az egész ló ezüstből
32 VakKi | királyhoz, akié az a ló; itt van egy üveg pálinka, ez olyan,
33 VakKi | pálinka, ez olyan, hogy aki egy kortyot iszik belőle, úgy
34 VakKi | ott a falra felakasztva egy gyémántszerszám, ha azt
35 VakKi | aranyszőrű, ezüsthúsú ló: egy kocsis rajta ült, egy a
36 VakKi | ló: egy kocsis rajta ült, egy a fejét fogta, egy a lábát,
37 VakKi | ült, egy a fejét fogta, egy a lábát, egy a farkát, tizenkét
38 VakKi | fejét fogta, egy a lábát, egy a farkát, tizenkét ember
39 VakKi | körülállta.~Megijedt ettől egy kicsit a királyfi, hanem
40 VakKi | Nézzétek csak, mit találtam! Egy nagy üveg pálinkát! Bizonyosan
41 VakKi | munkához: aki a lovon ült, azt egy kecskelábra ültette, akik
42 VakKi | aki a fejét fogta, annak egy tuskót adott a markába,
43 VakKi | aki meg a farkát, annak egy nyövet kendert, mikor aztán
44 VakKi | van a szomszéd királynak egy olyan szép leánya, hogy
45 VakKi | hogy ő nem szakács, hanem egy gazdag király fia, meg mást
46 VakKi | elbeszélte, hogy az ő kezét most egy igen-igen gazdag király
47 VakKi | nekik most a királyfival egy kis dolguk van, hanem majd
48 VakKi | aztán mentek együtt; amint egy darabig mentek, hallott
49 VakKi | Veres-tenger felé. Alig mentek egy kicsit, megint utolérte
50 VakKi | öregebb királyfit találták egy csárdában, hát amint a város
51 VakKi | kíséri; kérdi a királyfi egy embertől, hogy miféle emberek
52 VakKi | városban csavarognak, de azóta egy szalmaszálat se mozdítottak
53 VakKi | volnának ezek; most hát, hogy egy krajcárjuk se maradt, rablásra
54 VakKi | elég, hanem meg is öltek egy szegény kupec embert, amint
55 VakKi | azelőtt.~Egyszer beértek egy nagy rengeteg erdőbe, mikor
56 VakKi | elszunnyadt, az inas meg félrement egy fa alá, ott aludt el. Bezzeg
57 VakKi | volt az egész háznál, csak egy volt szomorú, egy volt,
58 VakKi | csak egy volt szomorú, egy volt, aki éjjel-nappal sírt:
59 VakKi | hazulról. Búsult az öreg király egy kicsit, hanem a két királyfi
60 VakKi | hallhatta volna, de a madár, egy kukkanás nem sok, de annyit
61 Panci | Óperenciás-tengeren is túl volt, volt egy szegény asszony, annak volt
62 Panci | szegény asszony, annak volt egy igen rest leánya, aki soha
63 Panci | Boncidáig folyt a sárga lé.~Egy héttel a lakodalom után
64 Panci | városban, majd veszek ott vagy egy szekérrel.~Vett is a királyfi
65 Panci | nem tud fonni; bezárkózott egy szobába, ott sírt-rítt három
66 Panci | kinyitotta, beugrott rajta egy kis ember. Három arasz volt
67 Panci | hossza, két rőf a bajusza, egy sing a szakálla. Megszólította
68 Panci | barangolok előre-hátra, egy pislogó tűz ötlik a szemembe.
69 Panci | az ott. Hát látom, hogy egy pici kis tüzet ugrál keresztül-kasul
70 Panci | tüzet ugrál keresztül-kasul egy pici kis ember, három arasz
71 Panci | hossza, két rőf a bajusza, egy sing a szakálla, mindig
72 Panci | egyszer csak ugrik be rajta egy kis ember.~- No, királyné,
73 Panci | hogy alig tud rajta bejönni egy szegény asszony, olyan púpos
74 Panci | valamit. A király adott neki egy aranyat, de megkérdezte
75 Panci | de csak járkált tovább. Egy kis idő múlva megint csak
76 Panci | ajtó, megint jött rajta be egy koldusasszony, akinek az
77 Panci | Ennek is adott a király egy aranyat, S ettől is megkérdezte,
78 Panci | hogy többet fonj, még csak egy arasznyi fonalat se!~A királyné
79 Veres | nem volt, volt a világon egy király meg egy királyné.
80 Veres | a világon egy király meg egy királyné. Volt nekik egy
81 Veres | egy királyné. Volt nekik egy igen szép kis fiok, Ferkónak
82 Veres | temették.~Volt abban a városban egy özvegyasszony, annak volt
83 Veres | mi történt a dologból.~Egy reggel bement a király udvarába
84 Veres | bement a király udvarába egy szép veres tehén, ment egyenesen
85 Veres | az istállónak, hanem tán egy hét múlva oda ment be egy
86 Veres | egy hét múlva oda ment be egy délben a maga ebédjét, a
87 Veres | mert ehetnék; odaadnak neki egy darabot. Ferkó szalad vele
88 Veres | akinek azt mondta, csak egy szeme volt a homloka közepén,
89 Veres | Istennek, hogy a legkisebbnek egy szeme volt, a középsőnek
90 Veres | nem lett semmi látszatja.~Egy reggel behívatja a királyné
91 Veres | tehénnek a szíve, ha abból csak egy falatot ehetném, mindjárt
92 Veres | öklelőzött, meg nem állott egy szempillantásra se. A kis
93 Veres | tehénhez, hát úgy megáll, mint egy tőke, meg se mozdul. Elbámult
94 Veres | maradj itt, én elmegyek egy kicsit legelni, mert éhes
95 Veres | ott termett Ferkó mellett egy nagy farkas.~- No, te kutya,
96 Veres | mi bajod?~- Hát itt volt egy nagy farkas, kereste kendet,
97 Veres | se hallgatok, hanem még egy kicsit elmegyek legelni,
98 Veres | ment el, megint ott termett egy nagy medve.~- No, te kutya,
99 Veres | van megint?~- Hát itt volt egy nagy medve, kereste kendet,
100 Veres | akkor még jó lesz. Hanem még egy kicsit elmegyek, mert mégse
101 Veres | Alighogy elment, ott termett egy nagy, dühös oroszlán.~-
102 Veres | bizony, édesanyám! Itt volt egy nagy, dühös oroszlán, azt
103 Veres | felkapta, szaladt vele, míg egy város alá nem ért, ott belenézett,
104 Veres | töprenkedik, odamegy hozzá egy nagy kutya, azt mondja neki:~-
105 Veres | búslakodik, odamegy hozzá egy farkas.~- Ejnye, de szomorú
106 Veres | marad; Ferkó pedig eladott egy jó csomó juhot, az árából
107 Veres | Lakott abban a városban egy igen gazdag király, nem
108 Veres | Ferkó: csináltatott magának egy öltözet aranypaszomántos
109 KisKa | félkrajcárja~Volt a világon egy szegény asszony, annak volt
110 KisKa | szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél,
111 KisKa | szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra
112 Ozik | az Óperencián is túl volt egy özvegyember meg egy özvegyasszony.
113 Ozik | volt egy özvegyember meg egy özvegyasszony. Az özvegyembernek
114 Ozik | Az özvegyembernek volt egy kisfia meg egy kisleánya,
115 Ozik | özvegyembernek volt egy kisfia meg egy kisleánya, az özvegyasszonynak
116 Ozik | özvegyasszonynak nem volt egy csepp gyermeke se. Egyszer,
117 Ozik | elvette az özvegyasszonyt.~Egy darabig csak szépen bánt
118 Ozik | kislány megint nem aludt egy éjszaka, hát hallja, hogy
119 Ozik | majd csak találunk valahol egy kis vizet, akkor aztán ihatol.~
120 Ozik | tovább, egyszer előtaláltak egy farkasnyomot tele vízzel.
121 Ozik | mendegéltek, megint találtak egy rókanyomot, az is tele volt
122 Ozik | Harmadszor is találtak egy kis őznyomot, az is tele
123 Ozik | madzagát, abból csinált egy kis pórázt, rákötötte az
124 Ozik | éjszakától, egyszer megláttak egy boglya szénát, abba a kisleány
125 Ozik | szénát, abba a kisleány egy nagy lyukat vájt, oda bújtak
126 Ozik | ember malacai.~Hát éppen egy király vadászgatott arra,
127 Ozik | legjavában foly a lakodalom, jön egy idegen ember, hoz egy nagy
128 Ozik | jön egy idegen ember, hoz egy nagy pecsétes írást, amiben
129 Ozik | király a háborúba.~Volt neki egy régi, öreg gazdasszonya,
130 Ozik | megfojtotta volna a menyasszonyt egy kanál vízben, úgy haragudott
131 Ozik | csoroszlya, mert neki is volt egy ragyavert pofájú leánya,
132 Ozik | a király elmenetele után egy aranyhajú gyermekkel áldotta
133 Ozik | rá a gazdasszony.~Egyszer egy szép reggel kimentek ketten,
134 Ozik | kertbe sétálni. Volt ott egy szép halastó, tele volt
135 Ozik | nem fulladt bele, hanem egy szép aranykacsává változott,
136 Ozik | nála, fedje be a gyertyát egy kaptárral. Ha majd aztán
137 KisKo | világon, hol nem volt, volt egy jómódú parasztember, annak
138 KisKo | parasztember, annak volt egy felesége meg egy leánya.
139 KisKo | annak volt egy felesége meg egy leánya. Egyszer odament
140 KisKo | leánya. Egyszer odament egy szép fiatal legény másodmagával
141 KisKo | vizsgálódik, szemébe ötlik egy nagy káposztáskő a pince
142 KisKo | férjhez megy, lesz majd neki egy kisfia, annak ő vesz egy
143 KisKo | egy kisfia, annak ő vesz egy kis ködmönt a vásárban,
144 KisKo | hetedhét ország ellen, talált egy embert, aki egy nagy rakás
145 KisKo | talált egy embert, aki egy nagy rakás diót vasvillával
146 KisKo | mondja a kérő. Azzal elővett egy vékát, félóra alatt mind
147 KisKo | gondolta magában -, akadtam már egy bolondra."~Megint ment,
148 KisKo | ment, mendegélt, talált egy embert. Csak nézte, csak
149 KisKo | eltalálni. A kezében volt egy teknő, azzal hol kiszaladt,
150 KisKo | azzal hol kiszaladt, hol be egy olyan házba, amelyiknek
151 KisKo | amelyiknek nem volt ablaka, csak egy kis lyukforma ajtója; odamegy
152 KisKo | biz én a tavasszal lesz egy esztendeje, hogy ezt a házat
153 KisKo | mondja rá a legény. Elővett egy fejszét, vágott a házon
154 KisKo | Megint mendegélt, talált egy asszonyt, aki a kiscsirkéit
155 KisKo | kiscsirkéit erővel dugdosta volna egy kotló alá. Megszólítja a
156 KisKo | annyit, hogy lett nekik egy kisfiúk, vettek is neki
157 Raado | nem volt, volt a világon egy király, aki teljes életében
158 Raado | mendegélt, egyszer beértek egy erdőbe, abban is mentek
159 Raado | holdvilágnál, elibök áll egy ősz-öreg ember, térdig érő,
160 Raado | galambfehér szakállal, a kezében egy nagy lámpással.~- Hó, megállj!
161 Raado | feleséged méhében hagytál egy fiú gyermeket, ez az, amiről
162 Raado | a legjobban vigadt, jött egy lóhátas ember, nagy pecsétes
163 Raado | királyfit a hosszú útra, egy inast adtak mellé - mert
164 Raado | beértek a határon, találtak egy nagy várost, abba bementek,
165 Raado | nagy várost, abba bementek, egy nagy palota előtt leültek
166 Raado | a palotából kiabál neki egy szép tündérasszony. Ő se
167 Raado | legfelső kontignációba felért, egy pompás szoba nyílt meg előtte;
168 Raado | nem ment, akkor lépett ki egy másik ajtón a szép tündérmenyecske,
169 Raado | tizenkettedikben aztán leültette egy csupa tiszta színaranyból
170 Raado | megyen a vízbe, fürdik. Egy darabig ott fürödnek, aztán
171 Raado | kiment a tópartra, elbújt egy bokor tövébe, várakozott.
172 Raado | fürdött. Legutoljára jött egy gyönyörű pici kis hattyú,
173 Raado | ment a vízbe, fürdött. Még egy darabig játszadoztak együtt,
174 Raado | pedig dehogy nem bírta, egy szó nem sok, de annyi elég
175 Raado | meghaljon, hanem mihelyt egy kicsit megjön az esze a
176 Raado | marha? Elébb való neked egy pokolból jött-ment sehonnai
177 Raado | elvesztette volna mind a kettőt egy kanál vízben, a királyt
178 Raado | ablakhoz, megmutatott neki egy nagy erdőt.~- Látod azt
179 Raado | tövestül-gyökerestül mind egy szálig kiirtsd; a fája mind
180 Raado | rajta.~- Ne búsulj biz ezen egy cseppet se, szívem, Ráadó,
181 Raado | várta; Anyicska elővett egy sípot, azt megfújta. Annak
182 Raado | az Anyicskáé, hiszen ha egy garas ára eszed volna, te
183 Raado | asszony mondott; mikor aztán egy kis idő múlva maga Ráadó
184 Raado | ítéletnapig elég lesz az az egy munka, amit minap - de akkor
185 Raado | mutatott neki az ablakból egy nagy erdőt:~- No, édes fiam,
186 Raado | erdőt holnap hajnalra mind egy szálig kiirtsátok, a faderekakból
187 Raado | nosza rajta! - ő is elővesz egy lopótököt, töltögeti a bort
188 Raado | No, fiam, Ráadó, még egy próbát kell megtenned az
189 Raado | szobájába, leült nagy búsan egy székre, ott szomorkodott,
190 Raado | hogy nem esett volna le egy alma közibök, csak annyi
191 Raado | mintha leszegezték volna, egy mozdulat nem sok, de annyit
192 Raado | róla, a karikásával még egy nagyot végigcserdített rajta,
193 Raado | sarkantyúval, ez is megállt egy álló helyében mozdulatlanul.
194 Raado | juttatja mind a kettőt. De egy darabig - hiába volt az
195 Raado | levelet kapott a király egy másik országából - mert
196 Raado | országából - mert nemcsak egy országa volt -, hogy menjen
197 Raado | legjobban zubog, kiönteti egy nagy kádba, abba aztán belevetteti
198 Raado | csak kimehetünk, tudok én egy föld alatti utat, hogy pedig
199 Raado | kelek föl.~Vártak-vártak egy darabig, de nem jött senki.
200 Raado | hadd öltözzem fel.~Vártak egy ideig megint, de megint
201 Raado | harmadik nyál.~Vártak aztán még egy darabig, hogy nem jött senki,
202 Raado | őket!~Mindjárt előkapott egy lapátot, ráült, nyargalt
203 Raado | Nem látok egyebet, csak egy halavány felleget.~- No,
204 Raado | szálljunk le hamar, én válok egy kápolnává, te meg válj egy
205 Raado | egy kápolnává, te meg válj egy remetévé, ha kérdezi tőled,
206 Raado | földi, nem látott-e erre egy fiút meg egy leányt?~- Láttam
207 Raado | látott-e erre egy fiút meg egy leányt?~- Láttam biz én
208 Raado | felhányatta a várat, hogy egy tű nem sok, de annyi se
209 Raado | előkapott nagy mérgesen egy pemetét, megnyergelte, elkezdett
210 Raado | Nem látok egyebet, mint egy nagy fekete felhőt.~- No,
211 Raado | szálljunk le hamar, én válok egy tábla kölessé, te meg válj
212 Raado | mozdult volna semennyiért egy álló helyéből, hiába volt
213 Raado | helyéből, úgy állt az ott, mint egy karó. Feldühödött erre a
214 Raado | levegőbe, úgy ment, akárcsak egy kazal repült volna; amint
215 Raado | volna; amint hazaért, mind egy szálig rakásra rakta, meggyújtotta
216 Raado | megmenekültek! Hol van hamar egy gereben, hadd üljek rá,
217 Raado | hozzam vissza őket.~Felült egy nagy gerebenre, egy seprűt
218 Raado | Felült egy nagy gerebenre, egy seprűt a kezébe fogott,
219 Raado | Nem látok egyebet, mint egy nagy szélmalomformát erre
220 Raado | szálljunk le hamar, én válok egy tóvá, te válj egy rucává,
221 Raado | válok egy tóvá, te válj egy rucává, a tó kellő közepén
222 Raado | elveszítlek benneteket.~Ezzel egy nagy gödénnyé változott,
223 Raado | a levegőben, mintha csak egy rezidencia ment volna, olyan
224 Raado | maradt Anyicska, így hát akár egy pocsolyából vitte volna
225 Raado | verte a fejét a falba, mint egy eszeveszett őrült. Azután
226 Raado | őrült. Azután megnyergelt egy sárkányt, a kezébe kapott
227 Raado | sárkányt, a kezébe kapott egy gereblyét; eddig is sebesen
228 Raado | tovább nincs mitől félni, egy tanyaistálló mellett - ami
229 Raado | Anyicskán - a leányon - volt is egy kis hatalma, őrajta ugyan
230 Raado | hatalma, őrajta ugyan nem volt egy szikra se. A vénasszony,
231 Raado | átok, hogyha valaha csak egy napig - csak egy óráig nem
232 Raado | valaha csak egy napig - csak egy óráig nem látjátok egymást,
233 Raado | város végén, kiárendálok egy kis házat, egy kis kertet,
234 Raado | kiárendálok egy kis házat, egy kis kertet, fogadok melléd
235 Raado | kis kertet, fogadok melléd egy szolgálót, megvárhatsz szépen.
236 Raado | Beleegyezett Anyicska, kiárendáltak egy kis házat, fogadtak egy
237 Raado | egy kis házat, fogadtak egy szolgálót, azután elbúcsúztak
238 Raado | végig a ház földjén, mint egy darab fa. A király azt gondolta,
239 Raado | haza, de nem tudott róla egy árva szót se mondani, se
240 Raado | elmeneteléről, se hazajöttéről egy kis szó nem sok, de annyit
241 Raado | hívogattak a királyi lakodalomra, egy levelet írt az öreg királynak,
242 Raado | részébe a városnak lakik egy fiatal leány, ki messze
243 Raado | Anyicska:~- Felséges király, egy nagy kérésem volna nekem
244 Raado | pohárban, nézi mi az, hát egy gyűrű, nézi jobban, megismeri,
245 Raado | Száva, mind ott voltak egy szegletben, egy nagy zsákba
246 Raado | ott voltak egy szegletben, egy nagy zsákba betömve, én
247 Vadga | A szarka elhallgatta azt egy darabig, de utoljára megharagudott.~-
248 Janko | nem volt, volt a világon egy nagy ország, abban egy város,
249 Janko | világon egy nagy ország, abban egy város, abban a városban
250 Janko | város, abban a városban egy csizmadia, ennek a csizmadiának
251 Janko | ennek a csizmadiának volt egy felesége meg egy fia. Ez
252 Janko | csizmadiának volt egy felesége meg egy fia. Ez a kölyök sehogy
253 Janko | Amint megy, mendegél, beér egy nagy rengeteg erdőbe, meglát
254 Janko | rengeteg erdőbe, meglát egy öreg embert, amint cipekedik
255 Janko | embert, amint cipekedik egy csomó rőzsével, de sehogy
256 Janko | fiam, Jankó, szedegess egy kis tűzrevalót, elfogyott,
257 Janko | hoztunk, a sincs, aminél egy kis kását főzzek.~Elindult
258 Janko | csak szedeget, egyszer egy gyönyörű tó mellé bukkan
259 Janko | leselkedni, hát látja, hogy egy szép hattyú száll le a tópartra,
260 Janko | megrázkódik, leveti a hattyúruhát, egy szép leánnyá változik, elkezd
261 Janko | elkezd fürdeni. Fördött egy darabig, aztán megint fölvette
262 Janko | csudálkozásból, mire még egy hétszerte szebb hattyúéneklést
263 Janko | hallott; nemsokára leszállt egy szép hattyú, levetette a
264 Janko | levetette a hattyúruhát, egy még hétszerte szebb kisasszonnyá
265 Janko | megfürdött, azzal elment. Egy kevés idő múlva még hetvenhétszerte
266 Janko | hallatszott, lerepült a tópartra egy még szebb kis hattyú, levetette
267 Janko | levetette ez is a hattyúruhát, egy még hetvenhétszerte szebb
268 Janko | Kiment a tóhoz, meghúzódott egy bokor mellé, szép csendesen
269 Janko | királykisasszony sírt-rítt egy darabig, de azután mit volt
270 Janko | hazafelé, útközben találtak egy várost, ott eladták az aranyos
271 Janko | dologban. Nesze, itt van egy pár csizma, ennek az a tulajdonsága,
272 Janko | amellett olyan állású, mint egy báránybőrsüveg. Ennek a
273 Janko | a hegynek a tetején van egy aranypalota, abban lakik
274 Janko | nem volt neki egyebe, mint egy piszkos nyerge, egy rongyos
275 Janko | mint egy piszkos nyerge, egy rongyos bocskora meg egy
276 Janko | egy rongyos bocskora meg egy rossz kócmadzag ostora,
277 Janko | nekik Jankó. - Én felállok egy dombra, elhajítok egy krajcárt,
278 Janko | felállok egy dombra, elhajítok egy krajcárt, aki elébb visszahozza,
279 Janko | tanácsnak. Jankó elhajított egy krajcárt, az ördögfiúk utánairamodtak,
280 Janko | azért kellett eljönnöm; egy csúnya veres ördög átkozott
281 Janko | de azt megmondom, hogy egy csapással ha egészen le
282 Janko | elmégy is értök, itt van egy gyűrű, ha ennek a fejét
283 Janko | fordította a gyűrűt, mindjárt egy üveghíd termett ott, azon
284 Farka | Óperencián is túl volt, volt egy tojás. Ez a tojás megindult
285 Farka | görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a
286 Farka | mendegélnek, előtalálnak egy kakast.~- Hová mentek, ruca
287 Farka | mendegélnek, előtalálnak egy varrótűt.~- Hová mentek,
288 Farka | mendegélnek, előtalálnak egy rákot.~- Hová mentek, tű
289 Farka | mendegélnek, előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt.~
290 Farka | előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt.~Mentek aztán, mendegéltek,
291 Farka | rájok esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek.
292 Farka | tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tű a törülközőbe
293 Farka | mer bemenni?~Volt köztük egy hányaveti, az azt mondta,
294 Farka | pitvarba,~Vesznek vasvillára!~Egy kiált: Hep-hep-hep!~Más
295 Koro | nem volt, volt a világon egy kis madár. Ez a kis madár
296 Koro | megunta magát, rászállt egy kóróra.~- Kis kóró, ringass
297 Koro | ment, mendegélt, talált egy kecskét.~- Kecske, rágd
298 Koro | mendegélt a kis madár, talált egy farkast.~- Farkas, edd meg
299 Koro | mendegélt a kis madár, talált egy falut.~- Falu, kergesd el
300 Koro | mendegélt a kis madár, talált egy tüzet.~- Tűz, égesd meg
301 Koro | mendegélt a kis madár, talált egy vizet.~- Víz, oltsd el a
302 Koro | mendegélt a kis madár, talált egy bikát.~- Bika, idd fel a
303 Koro | mendegélt a kis madár, talált egy furkót.~- Furkó, üsd agyon
304 Koro | mendegélt a kis madár, talált egy férget.~- Féreg, fúrd ki
305 Koro | mendegélt a kis madár, talált egy kakast.~- Kakas, kapd fel
306 Feher | túl volt, volt a világon egy fehér ló. Ez a fehér ló
307 Feher | egyszer megellett, lett neki egy fia, azt hét esztendeig
308 Feher | esztendeig, megint felküldte egy még magasabb fára, hogy
309 Feher | ment, mendegélt, előtalált egy rengeteg erdőt, abba be
310 Feher | csak bódorgott, egyszer egy emberhez ért, ki a legerősebb
311 Feher | mendegélnek, előtalálnak egy embert, aki a követ úgy
312 Feher | mendegéltek, előtaláltak egy embert, aki a vasat úgy
313 Feher | fogott Fanyűvő, ott termett egy kis ördög; maga nagyon kicsi
314 Feher | megkötözte szakállánál fogva egy nagy fához.~Amint a három
315 Feher | hét éjjel, akkor találtak egy nagy lyukat, amelyen a másvilágra
316 Feher | hogy lemennek.~Fanyűvő font egy kosarat, csavart egy hosszú
317 Feher | font egy kosarat, csavart egy hosszú gúzst a faágakból,
318 Feher | kódorog előre-hátra, meglát egy kis házat, bemegy belé,
319 Feher | zsírral; a tűzhelyen ott főtt egy nagy bogrács kása.~- No,
320 Feher | azután kivitte a házból, egy fához kötötte, odább ment.~
321 Feher | megy, mendegél, előtalál egy várat rézmezővel, rézerdővel
322 Feher | mindjárt bement belé; odabent egy gyönyörű királykisasszonyt
323 Feher | én - felelt Fehérlófia - egy ördögöt kergettem.~- No,
324 Feher | Amint mennek, találnak egy várat ezüstmezővel, ezüsterdővel
325 Feher | megindult befelé. Odabent egy még szebb királykisasszonyt
326 Feher | jöttél, mert az én uram egy hatfejű sárkány, ha hazajön,
327 Feher | mennek, mendegélnek, találnak egy várat aranymezővel, aranyerdővel
328 Feher | fáradtál, mert az én uram egy tizenkét fejű sárkány, aki
329 Feher | nagy búslakodva. Alig ment egy kicsit, előfogta egy nagy
330 Feher | ment egy kicsit, előfogta egy nagy záporeső, ő is hát
331 Feher | így vizsgálódik, meglát egy griffmadárfészket három
332 Feher | szűrével, maga meg bebújt egy bokorba. Egyszer csak jön
333 Feher | kívánni, tudom, nem élt volna egy óráig; de neked megteszem;
334 Feher | hátadra, s ha jobbra hajlok, egy kenyeret, ha balra, egy
335 Feher | egy kenyeret, ha balra, egy oldal szalonnát tégy a számba.
336 Feher | beletett a szájába Fehérlófia egy kenyeret, aztán balra, akkor
337 Feher | aztán balra, akkor meg egy oldal szalonnát. Nemsokára
338 Feher | Nemsokára megint megevett egy kenyeret meg egy oldal szalonnát,
339 Feher | megevett egy kenyeret meg egy oldal szalonnát, azután
340 Feher | griffmadár a szárnya alá, kihúz egy üveget tele borral. Odaadja
341 Feher | megy, mendegél, előtalál egy nagy gulyát. Megszólítja
342 Farkas| Farkas-barkas~Volt a világon egy kis tyúk, csak ott kapargált,
343 Farkas| szomszéd fia áthajított egy kis követ, egyenesen a kis
344 Farkas| Amint szaladt, előtalált egy kis kakast. Azt kérdezi
345 Farkas| Futottak, futottak, előtaláltak egy nyulat. Kérdezi a nyúl:~-
346 Farkas| Megint futottak, előtaláltak egy őzet. Kérdezi az őz:~- Hová
347 Farkas| Megint futottak, előtaláltak egy rókát. Kérdezi a róka:~-
348 Farkas| Futottak, futottak, előtaláltak egy farkast. Kérdezi a farkas:~-
349 Farkas| ők csak futottak. Egyszer egy verembe estek. Mit csináljanak,
350 Farkas| nyulat is; az is elég volt egy napra. De másnapra megéheztek.
351 Farkas| rókát. Már ezzel megérte egy hétig is. Hanem akkor ez
352 Felig | nem volt, volt a világon egy ember, annak volt két fia
353 Felig | annak volt két fia meg egy kecskéje. Azt mondja egy
354 Felig | egy kecskéje. Azt mondja egy reggel az ember a nagyobbik
355 Felig | jóllaktam, mint a duda,~egy szál fű se fér több belém."~
356 Felig | jóllaktam, mint a duda,~egy szál fű se fér több belém."~
357 Felig | hogy csak eldűlt, mint egy darab fa. Kérdezi tőle az
358 Felig | jóllaktam, mint a duda,~egy szál fű se fér belém."~Ezzel
359 Felig | meglakolsz te ezért!~Elővett egy éles kést, a kecskét megkötötte
360 Felig | kést, a kecskét megkötötte egy fához, elkezdte nyúzni elevenen.
361 Felig | jóllaktam, mint a duda,~egy szál fű se fér több belém."~
362 Felig | Szaladt, szaladt, egyszer egy rókalyukhoz ért, abba belebújt.
363 Felig | szaladtak, egyszer előtaláltak egy sündisznót.~- Hová szaladtok,
364 Egys | csináljak? Hazaszaladtam egy emelőrúdért, azzal kifeszegettem
365 Egys | szűrszabóinasnak. A gazdám adott egy rongyos darócot, azt a nyakamba
366 Egys | háljak? Egyszer meglátok egy kis világot egy ház ablakában;
367 Egys | meglátok egy kis világot egy ház ablakában; bementem
368 Egys | bementem a házba. Odabent egy vénasszony főzött pulickát
369 Egys | vénasszony főzött pulickát egy akkora fazékban, hogy három
370 Egys | Nénémasszony, adjon kelmed egy kis kását." Az asszony mindjárt
371 Egys | asszony mindjárt elibem tett egy tál gölödényt, úgy jóllaktam
372 Egys | de biz énbelém nem fért egy falat se, be volt kötve
373 Egys | mást potyogtatok, felkapott egy botot. "Phű ilyen, olyan
374 Egys | Szaladtam, szaladtam, egyszer egy malomházhoz értem. Kaptam
375 Egys | egyszer odajön három tolvaj egy lopott birkával, ott megnyúzzák,
376 Egys | gazdám adott fölöstökömre egy tojást; de bicskám nem volt,
377 Egys | hogy vegyem ki? Volt ott egy tizenhat öles lajtorja,
378 Egys | árkon-bokron keresztül, egyszer egy kis házhoz értem. Próbáltam
379 Egys | jóféle sáfrányért; itt van egy szamár, ülj rá, de meg ne
380 Egys | kisasszonyokat. A sarokban volt egy nagy sárga leves zsák; én
381 Egys | felszaladtam a padlásra, egy kopó ott sütötte-főzte a
382 Egys | ütöttem, mindjárt fiadzott egy kétágú vashorgot, azt az
383 Tunder| nem volt, volt a világon egy királyfi. Ez a királyfi
384 Tunder| vadászgatott, arra ment egy öregasszony a kútra, három
385 Tunder| aztán úgy oda talált vágni egy darab követ, hogy eltört
386 Tunder| tölgyfát egymás mellett, egy tőről fakadva. Szép egyenes
387 Tunder| levágta, kilépett belőle egy gyönyörű szép tündérkisasszony,
388 Tunder| kipkedett-kapkodott, de biz egy árva csepp vizet se tudott
389 Tunder| aztán megint az egyiket, hát egy még hétszerte szebb tündérkisasszony
390 Tunder| felöltözött, a kezébe vett egy korsó friss vizet meg egy
391 Tunder| egy korsó friss vizet meg egy szép poharat; elindult az
392 Tunder| csakugyan kilépett ebből is egy nem hétszer, de hetvenhétszer
393 Tunder| baja ne történjék, ott volt egy kút, amellett egy fűzfa,
394 Tunder| ott volt egy kút, amellett egy fűzfa, felül arra, ott várja
395 Tunder| kisasszony, egyszer odament egy lincses-loncsos cigányleány
396 Tunder| halt belé a kútba, hanem egy szép aranyhallá változott,
397 Tunder| abban a kútban?~- Én bizony egy kis aranyhalat láttam meg
398 Tunder| királyné csak nem gyógyult. Egy reggel aztán, mikor már
399 Tunder| megégesse, de vigyázzon, hogy egy se maradjon az udvaron.
400 Tunder| veszett, mert a tisztításkor egy kis halpénz elpattant, a
401 Tunder| hogy ahol tegnap még csak egy kóró, egy szamártövis se
402 Tunder| tegnap még csak egy kóró, egy szamártövis se volt, hanem
403 Tunder| apróra, amint hasogatta egy szegény favágó ember, egy
404 Tunder| egy szegény favágó ember, egy nagyon szép kis kerek deszka
405 Tunder| szakasztott olyan, mint egy köcsögfedő, mintha az Isten
406 Tunder| kemence vállára.~Másnap az egy pár szegény ember kiment
407 Tunder| gondolta, hogy minek csinálna egy dologból kettőt, majd estére
408 Tunder| Csak mozog, csak mozog egy darabig, egyszer csak kilép
409 Tunder| egyszer csak kilép belőle egy gyönyörűséges szép leány,
410 Tunder| takarítani a házban. Az egy pár ember majd sóbálvánnyá
411 Tunder| sóbálvánnyá vált bámulatában, egy darabig ott csudálkoztak
412 Tunder| aztán elbeszélte, hogy ő egy tündérkisasszony, elmondta
413 Tunder| elmondta, hogy volna őnála egy szobaleánynak való, ha megfogadná
414 Tunder| Volt, hol nem volt egyszer egy királyfi, ez a királyfi
415 Tunder| vadászgatott, arra ment egy öregasszony, három korsó
416 Tunder| tölgyfát egymás mellett egy tőről fakadva. A királyfi
417 Tunder| levágta, kilépett belőle egy szép tündérkisasszony, síró-rívó,
418 Tunder| fát is; ebből is kilépett egy még szebb tündérkisasszony,
419 Tunder| de már ekkor vitt magával egy korsó vizet meg egy poharat
420 Tunder| magával egy korsó vizet meg egy poharat is. Mikor odaért
421 Tunder| búsuló kis fához, kitöltött egy pohár vizet, azt készen
422 Tunder| azt is. Abból is kilépett egy szép tündérleány, vizet
423 Tunder| felültette hát a királyfi egy kút fölibe, egy fűzfára,
424 Tunder| királyfi egy kút fölibe, egy fűzfára, hogy várjon ott
425 Tunder| amint ott várt, arra ment egy cigányleány.~A királyné
426 Tunder| tündérkisasszony, mert tisztításkor egy halpénz elpattant, abban
427 Tunder| maradt, s még akkor éjjel egy nagy fává változott. A királyné,
428 Tunder| mikor darabolták a fát, egy igen szép kis tejes deszka
429 Tunder| mi lesz már a dologból, egy kicsit reménylette is, hogy
430 Tunder| fülem.~- Nem mégy biz innen egy tapodtat se - felelt a király -,
431 KisMa | farkasok~Volt a világon egy kis malac, annak volt egy
432 KisMa | egy kis malac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg
433 KisMa | annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén.
434 KisMa | főzögetett magának, odamegy egy nagy, ordas farkas, beszól
435 KisMa | Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzhöz.~
436 KisMa | azzal se érte be, hanem egy kis idő múlva megint beszólott:~-
437 KisMa | már egészen, majd meglásd, egy ujjal se nyúlok hozzád.~
438 KisMa | hozzád.~Erre a kis malac egy zsákot szépen odatett a
439 KisMa | azután hirtelen felmászott egy nagy fára. A farkas egy
440 KisMa | egy nagy fára. A farkas egy darabig ordított, mert a
441 KisMa | úgy levitte a szőrét, hogy egy szál se maradt rajta. Azután
442 KisMa | egyetlenegy hibázott. Az az egy is elkezdett már mászni.
443 KisGo | nem volt, volt a világon egy szegény ember; annak volt
444 KisGo | szegény ember; annak volt egy felesége, három leánya meg
445 KisGo | felesége, három leánya meg egy kis malaca. Egyszer megölték
446 KisGo | utcára. Éppen ott ment el egy csomó kaszás, jött haza
447 KisGo | görgött odább; előtalált egy regement katonát, azokra
448 KisGo | görgött odább, egyszer csak egy hídra ért, amely alól a
449 KisGo | száradva, éppen akkor ment arra egy hintó, a kis gömböc félre
450 Babsz | nem volt, volt a világon egy szegény ember meg egy szegény
451 Babsz | világon egy szegény ember meg egy szegény asszony. Nem volt
452 Babsz | asszony. Nem volt nekik egy csepp gyermekök sem, pedig
453 Babsz | Istent, hogy áldja meg őt egy fiúgyermekkel.~Egyszer az
454 Babsz | milyen jó volna, ha most egy fia volna, aki kivigye az
455 Babsz | mormolja magában -, csak egy akkorka kis gyermeket adj,
456 Babsz | kis gyermeket adj, mint egy babszem, holtomig mindig
457 Babsz | mondta ezt ki, ott termett egy babszemnyi kisfiú előtte
458 Babsz | véka lisztből, megint mind egy falatig megette Jankó. Kérdezi
459 Babsz | Megint főzött az asszony egy véka lisztből, azt is megette
460 Babsz | édesapámnak!~Kitálalta az asszony egy szilkébe az ételt, azt belekötözte
461 Babsz | az ételt, azt belekötözte egy kasornyába, s nagy sok ellenkezés
462 Babsz | ment, mendegélt, előtalált egy hatökrös szekeret egy béressel.
463 Babsz | előtalált egy hatökrös szekeret egy béressel. Jankó el volt
464 Babsz | egyszer látja, hogy megy arra egy hatökrös szekér, de senki
465 Babsz | kellett.~Ezalatt arra ment egy nagy úr négylovas hintón;
466 Babsz | nemsokára. Így hát megalkudtak egy véka aranyban, ezüstben,
467 Babsz | hazament, olyan úr lett, mint egy kiskirály. Az úr pedig papírosba
468 Babsz | hanem papírostul beletette egy kis aranyládába, azt egy
469 Babsz | egy kis aranyládába, azt egy nagyobb ezüstbe, azt meg
470 Babsz | nagyobb ezüstbe, azt meg egy még nagyobb rézbe, azután
471 Babsz | megrakva. Az egyik szekér egy kátyúban megfeneklett, sehogy
472 Babsz | magokban, hogy ez bizony egy jó nagy szeget se bír el.
473 Babsz | ballagott. Az emberek, egy szó nem sok, de annyit se
474 Babsz | vasat, ment vele egyenesen egy kovácshoz, arra ráparancsolt,
475 Babsz | száz mázsa vasból csináljon egy buzogányt, de jó erősen
476 Babsz | bement, hozatott magának egy akó bort, azt szép csendesen
477 Babsz | azalatt Jankó megevett egy véka lisztből készült gombócot,
478 Babsz | készült gombócot, megivott rá egy cseber bort. Mikor az utolsó
479 Babsz | este el is mentek lopni egy gazdag ember házához. Ott
480 Babsz | meg ne lássák? Ott volt egy nagy korpás zsák, abba ugrott
481 Babsz | a korpa közt. Az emberek egy darabig keresték, hogy hova
482 Babsz | eszébe jutott, hogy most egy bajjal adni kellene a tehénnek
483 Babsz | tehénnek is, telemerített hát egy szakajtót korpával, vitte
484 Babsz | boszorkánynak kell lenni." Felkap egy seprűt a bal kezébe, egy
485 Babsz | egy seprűt a bal kezébe, egy másikat telehint sóval,
486 Babsz | keresztbe fekteti a küszöbön, egy koszorú hagymát az ajtó
487 Babsz | elmérték, a belet odaadták egy szolgálónak, hogy vigye
488 Babsz | elkezdte darabolgatni a beleket egy éles késsel.~Amint ott darabolgatja,
489 Babsz | ő többet hozzá nem nyúl egy ujjal sem; nem ő!~A belet
490 Babsz | ott maradt a vízparton, egy kódorgó, éhes farkas megette
491 Babsz | együtt. El volt aztán Jankó egy darabig szép csendesen a
492 Babsz | mit látott? Nem mást, mint egy szép palotát. Nemigen gondolkozott
493 Babsz | legszebb ajtón, belépett egy cifra szobába, hát ott látta
494 Babsz | elmondták neki, hogy az egy véka aranyból-ezüstből gazdagodtak
495 Arany | kellett annak esni, volt egy fiatal herceg, annak volt
496 Arany | fiatal herceg, annak volt egy húga, de olyan szép, hogy
497 Arany | hogy lefestette magának egy nagy táblára, azt a nyakába
498 Arany | elindult, hogy addig megy, míg egy olyan szép leányra nem akad,
499 Arany | ország ellen, egyszer beért egy királyi városba. Nagyon
500 Arany | volt fáradva, meglátott egy palota előtt egy kőpadot,
1-500 | 501-698 |