Part

 1 Arany|       csendesen lefelé. Egy öreg halász éppen ottan körül halászgatott,
 2 Arany|       Jószívű ember volt az öreg halász, megszánta a szegény szerencsétlent,
 3 Arany|          semmi rosszat!" Az öreg halász tán maga se tudta volna
 4 Arany| Tudakolta, hogy hol van, az öreg halász megmondta neki, megígérte,
 5 Arany|       csak vele történt. Az öreg halász még jobban megsajnálta,
 6 Arany|         szorgalmasan ápolgatta a halász, éjjel-nappal mindig mellette
 7 Arany|          királyé. Elment az öreg halász, megtudott mindent, ami
 8 Arany|   ártatlanul szenved, de az öreg halász bíztatta, hogy majd jóra
 9 Arany|          füsülködött már. Nézi a halász a fejét, hát talál négy
10 Arany|           hozza vissza. Bement a halász a városba, elment a királyi
11 Arany| halásznak.~Megörült neki az öreg halász, szaladt vele, amint csak
12 Arany|      ígérnek érte mást. Bement a halász a királyi udvarba, felment
13 Arany|   vettetlek ki.~Megijedt az öreg halász, el akart menni, de éppen
14 Arany|       valami drágaságot.~Az öreg halász pedig a két szemmel szaladt
15 Arany|  tömlöchöz, ahol a bátyja van, a halász szívesen megtette, elvezette.