Part
1 VakKi | orvosságot szemének, de azt senkinek sem mondta meg,
2 VakKi | akárki kérdezte tőle, csak azt felelte, hogy mihaszna mondja
3 VakKi | hárman összebeszéltünk, hogy azt az orvosságot ha az életünkbe
4 VakKi | az asztalon egy nagy kés, azt felkapta, úgy vágta a fia
5 VakKi | elmondom: látta-e felséged azt a két rongyos embert, aki
6 VakKi | amint bementem, megláttam azt a két embert, nagyon ismerősöknek
7 VakKi | ember ez, aki itt táncol?" Azt mondja rá a kocsmáros: "
8 VakKi | hogy nem találták, mert biz azt még a Veres-tengeren is
9 VakKi | neki a királyfi -, hanem azt csakugyan nem tudjuk, hogy
10 VakKi | ezen a nagy vízen, mikor azt se tudom, melyik a szélessége?"
11 VakKi | amott messzire csillámlani azt az aranypalotát?~- Hogyne
12 VakKi | egy aranyfára felakasztva, azt vegye le, de vigyázzon,
13 VakKi | aranytollú madarat. De biz azt eleinte meg nem látta volna,
14 VakKi | meg a királynak, utoljára azt is hozzátette, hogy bizony
15 VakKi | már nem tudja, hogy kéne azt a lovat ellopni.~- Biz azt,
16 VakKi | azt a lovat ellopni.~- Biz azt, felséges királyfi - felelt
17 VakKi | egy gyémántszerszám, ha azt is el akarja hozni, vigyázzon,
18 VakKi | mondja ennek a királynak is azt, amit az elsőnek mondott.
19 VakKi | munkához: aki a lovon ült, azt egy kecskelábra ültette,
20 VakKi | látott még olyat, ha te azt nekem ellopod, neked adom
21 VakKi | kérdezte tőle, hogy hol vette azt a szép gyűrűt. A királyfi
22 VakKi | lovat megkapja, mert ha azt meg nem kapja, az aranytollú
23 VakKi | ezen szörnyű módon, már azt is gondolta, hogy érte se
24 VakKi | királyfi, majd elintézem én azt, most majd együtt megyek
25 VakKi | búcsúzni akart, de a róka azt mondta, hogy:~- Nem addig
26 VakKi | róka az aranytollú madarat, azt kétfelé vágta, azután az
27 VakKi | kisasszonyt is kétfelé vágta, azt is elosztotta, mert azt
28 VakKi | azt is elosztotta, mert azt is az úton szerezték együtt.~
29 VakKi | is akartam elvenni, csak azt próbáltam meg, hogy ideengedné-e
30 VakKi | királyfi, hosszas volna azt elbeszélni. Nem tudom én,
31 VakKi | meg őket az akasztófától, azt gondolták, hogy egyik rosszat
32 VakKi | mind a hármat, otthon aztán azt mondják, hogy ők szerezték
33 VakKi | kérdezte, hogy miféle lány az, azt felelték, hogy a kalickát
34 VakKi | eltagadták, hogy nem látták soha, azt se tudják, hogy elment-e
35 Panci | asszony, miért üti kend azt a leányt olyan nagyon?~-
36 Panci | szegény asszony a lányát. Azt kérdi a királyfi:~- Miért
37 Panci | üti-veri kend, szegény asszony, azt a leányt megint?~- Ó, felséges
38 Panci | teremtette! Minek üti-veri kend azt a szegény leányt?~- Hogyne
39 Panci | szép is volt a leány, de azt is meggondolta, hogy ha
40 Panci | segíteni. Én három nap alatt azt a sok lent mind meg tudom
41 Panci | Este, amint hazajönnek, azt találja tőlök kérdezni:~-
42 Panci | sing a szakálla, mindig azt kiabálta: "Én vagyok Pancimanci,
43 Veres | Ezután hát sohase edd meg azt a rossz kenyeret, hanem
44 Veres | egyenesen az istállóba. Azt mondja a királyné a legkisebb
45 Veres | hová teszi az a kölyök azt a sok kenyeret.~Annak a
46 Veres | Annak a leánynak, akinek azt mondta, csak egy szeme volt
47 Veres | homloka közepén, mert - azt meg el is feledtem mondani -
48 Veres | nem merte megmondani, csak azt mondta, hogy maga eszi meg
49 Veres | hogy majd megfullad tőle.~Azt mondja a királyné a középső
50 Veres | mert mást mondani, csak azt mondta, hogy maga Ferkó
51 Veres | maga Ferkó eszi meg mind azt a kenyeret. Megszólal erre
52 Veres | észreveszek akármit.~Az anyja azt mondta rá, nem bánja, ha
53 Veres | gondolkozzunk, hogy veszítsük el azt a veres tehenet, mert ha
54 Veres | a veres tehenet, mert ha azt meg nem öletjük, a nyakunkra
55 Veres | elveszíteni a veres tehenet. Azt tudta, hogy az urának nagyon
56 Veres | szívéből nem ehetem.~Mikor azt beszélte a királyné, a kis
57 Veres | baj, mindjárt levágatom azt a veres tehenet, délre el
58 Veres | nekik:~- Ugyan adjátok oda azt a taglót ennek a gyermeknek,
59 Veres | nesze, itt van ez a síp, azt fújd meg, mindjárt itt termek.~
60 Veres | farkas, kereste kendet, azt mondta, hogy holnap ővele
61 Veres | nagy medve, kereste kendet, azt mondta, hogy holnap ővele
62 Veres | egy nagy, dühös oroszlán, azt mondta, hogy holnap ővele
63 Veres | elhajítom a jobb szarvam, te azt kapd föl, szaladj el vele,
64 Veres | odamegy hozzá egy nagy kutya, azt mondja neki:~- Látom, gazduramnak
65 Veres | gazduram? Gondoltam én egyet, azt mondja kend, hogy sohase
66 Veres | felelt rá Ferkó, mert maga is azt gondolta, hogy neki már
67 Veres | aranypaszomántos ruhát, azt magára vette, úgy ment el.
68 Veres | sok hercegkisasszony mind azt suttogta egymásnak, hogy
69 KisKa | kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:~- Kis kakas,
70 KisKa | Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon,
71 KisKa | gyémánt félkrajcárom!~Megint azt mondja erre a török császár
72 KisKa | Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé
73 KisKa | Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé
74 KisKa | Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem
75 Ozik | vetett rájok, utoljára még azt sem engedte meg nekik, hogy
76 Ozik | a kisfiú megszomjazott. Azt mondja a kislánynak:~- Jaj,
77 Ozik | az is tele volt vízzel. Azt mondja a kisfiú:~- De hiszen,
78 Ozik | nagy pecsétes írást, amiben azt írta a szomszéd király,
79 Ozik | ragyavert pofájú leánya, azt akarta elvetetni a királlyal.
80 Ozik | gazdasszony nem vette észre, azt gondolta, hogy belefúlt,
81 Ozik | írásból olvasta volna -, még azt is elmondta, hogy hogy történt,
82 Ozik | Azután odament az urához, azt végig-végigsiratta, de azt
83 Ozik | azt végig-végigsiratta, de azt sirathatta, az nem ébredt
84 Ozik | is ki neki a kést, akkor azt a gráciát kérte magának
85 Ozik | szobájába. Ott a kis őzike azt kérdezte tőle, nem vett-e
86 Ozik | hét éjjel mindig járták azt a híres tyúkverő kállai
87 KisKo | hogy abból vigyen, mert azt mondta az apja; amint ott
88 KisKo | jóízűt nevetett.~- No - azt mondja -, még ilyen bolond
89 KisKo | mióta készen van, mindig azt csinálom, hogy hordom bele
90 Raado | a háza tájékán se volt, azt se tudta, hogy mije van
91 Raado | tudni, mije van; "azért hát azt parancsolom, hogy az országomban
92 Raado | hogy amid nincs felírva, azt nekem adod.~- Jól van, megígérhetem,
93 Raado | az, hogy: látod-e amott azt a tavat?~- Látom.~- No hát
94 Raado | lett bele, hirtelenében tán azt se tudta volna megmondani,
95 Raado | felséges király minden reggel azt kérdezi legelébb, hogy mégse
96 Raado | hagyja az országot, vagy tán azt se várja, hogy meghaljon,
97 Raado | szeretik egymást, hanem mikor azt egyszer kihallgatta a kulcslyukon,
98 Raado | szidta, hogy minek tartja ott azt a korhelyt, semmit se csinál,
99 Raado | egy nagy erdőt.~- Látod azt az erdőt, fiam, Ráadó?~-
100 Raado | fiam, Ráadó?~- Látom.~- No, azt nekem holnap reggelre -
101 Raado | csinálja ő ezt mind meg, mikor azt se tudja, hogy kell hozzáfogni.
102 Raado | Anyicska elővett egy sípot, azt megfújta. Annak a sípnak
103 Raado | kedves kisasszonyunk?~- Azt parancsolom, hogy - látjátok-e
104 Raado | hogy - látjátok-e amott azt az erdőt?~- Látjuk! Látjuk!
105 Raado | kiabáltak mindenfelől.~- No, azt az erdőt holnap hajnalra,
106 Raado | is nőjön, meg is érjen, azt felarassátok, el is nyomtassátok,
107 Raado | csendesíteni, hogy ne bántsa mindig azt a gyermeket, hisz az se
108 Raado | No, édes fiam, látod azt az erdőt?~- Látom.~- No
109 Raado | kedves kis királynénk?~- Hát azt parancsolom, hogy - látjátok
110 Raado | parancsolom, hogy - látjátok amott azt az erdőt?~- Látjuk! Látjuk!
111 Raado | Látjuk! Hogyne látnánk!~- No, azt az erdőt holnap hajnalra
112 Raado | a kölyök maga csinálja-e azt, vagy az a gyönyörűséges
113 Raado | urához.~- No, te vén szamár, azt tegye meg az a kölyök, amit
114 Raado | három paripát az udvarba, azt nyergelje meg, ha tudja,
115 Raado | megtenned az anyád kedvéért, ha azt szerencsésen végbeviszed,
116 Raado | udvarába három tüzes paripát, azt neked a magad tulajdon kezeddel
117 Raado | mint a bárány; csakhogy azt a sarkantyút éjjel-nappal
118 Raado | vagdalta magát a földhöz, azt gondolta volt a vén gonosz,
119 Raado | király, hogy hagyja ott azt a két ártatlan bárányt a
120 Raado | hogy utol ne érjen?~- Biz azt magam se tudom - mondja
121 Raado | fiára, leányára? Mit kérdi azt éntőlem?~A vénasszony még
122 Raado | szabadultok meg, Anyicska a köles, azt kitépem, hazaviszem, megégetem,
123 Raado | jajgatása a tűz körül. De biz azt hiába hallgatta, elégett
124 Raado | szabadultok most meg, tudom azt az egyet.~Mindjárt sassá
125 Raado | elfelejteni? Hogy felejthetném el azt a sok jót, amit nekem tettél,
126 Raado | megvárhatsz szépen. Mire azt gondolod, hogy tán már odaértem,
127 Raado | ha elfelejtenél is, csak azt a gyűrűt őrizd meg, amit
128 Raado | mint egy darab fa. A király azt gondolta, hogy csak a nagy
129 Raado | se tudott mondani, csak azt tudta, hogy nem kell neki
130 Raado | mátkájáról senki se tud semmit, azt se tudják, van-e, nincs-e.
131 Raado | aztán azzal ment haza, hogy azt beszélik, hogy házasodik
132 Raado | az öreg királynak, amibe azt írta meg, hogy itt s itt,
133 Raado | magától a leánytól kérdték, azt mondta, hogy ő az az idegen,
134 Raado | kérdezte tőle, hogy ki, de ez azt felelte rá, hogy gondolkozzék
135 Raado | ivott belőle. Míg ivott, azt a gyűrűt, amit a legelső
136 Raado | még maga a menyasszony is azt mondta, hogy ha szeretik
137 Vadga | A vadgalamb erre mindig azt felelte:~- Túdom, túdom,
138 Vadga | túdom!~A szarka elhallgatta azt egy darabig, de utoljára
139 Janko | az öreg csizmadia, mindig azt mondta, hogy ő bizon nem
140 Janko | áldja meg, mutassa meg nekem azt a hattyúruhát, a színét
141 Janko | hogy hogy mégy fel rá, de azt előre megmondom, hogy azon
142 Janko | egyet pattant az ostorral, s azt mondja, hogy: "Hipp-hopp,
143 Janko | Nem egyébképpen, mint hogy azt az ördögöt meg kellene ölni.~-
144 Janko | lehet legkönnyebben megölni azt az ördögöt.~- Ha már éppen
145 Janko | ki, vágd le a fejét, de azt megmondom, hogy egy csapással
146 Janko | szólott a híre. Meghallotta azt a két királyfi is, azok
147 Farka | egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca:~- Hová
148 Farka | köztük egy hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha
149 Feher | megellett, lett neki egy fia, azt hét esztendeig szoptatta,
150 Feher | esztendeig szoptatta, akkor azt mondta neki:~- Látod, fiam,
151 Feher | mondta neki:~- Látod, fiam, azt a nagy fát?~- Látom.~- Eredj
152 Feher | A fiú le is húzta.~Erre azt mondta neki a fehér ló:~-
153 Feher | kunyhót csináltak. Másnap azt mondja Fehérlófia Fanyűvőnek:~-
154 Feher | Kapanyányimonyók, add ide azt a kását, ha nem adod, a
155 Feher | is visszahúzatta magát.~Azt mondja Vasgyúró:~- Ejnye,
156 Feher | gúzst, hogy húzzák fel.~Azt mondja Fehérlófia:~- Eresszetek
157 Feher | visszament a királykisasszonyhoz. Azt mondja neki:~- No, most
158 Feher | fekszik a bokor mellett, azt várja, hogy elálljon az
159 Feher | hát vigy fel a felvilágra!~Azt mondja rá a griffmadár:~-
160 Feher | bicskáját, levágta a bal karját, azt tette a griffmadár szájába.
161 Feher | Fehérlófiát, úgy megijedt, hogy azt se tudta, leány-e vagy fiú.
162 Feher | Kőmorzsolóhoz, hogy majd azt is megöli, de az is meg
163 Farkas| előtalált egy kis kakast. Azt kérdezi a kis kakas:~- Hová
164 Farkas| nagyon éhesek voltak. Egyszer azt mondja a farkas:~- No, barátaim,
165 Farkas| akié a legcsúnyább lesz, azt együk meg.~Ráálltak mindnyájan.
166 Farkas| nagyon megéheztek. Egyszer azt mondja a farkas a rókának:~-
167 Felig | két fia meg egy kecskéje. Azt mondja egy reggel az ember
168 Egys | adott egy rongyos darócot, azt a nyakamba gabalyítottam,
169 Egys | voltam, hogy...~Másnap reggel azt mondja a gazdám: "Fogd fel
170 Egys | mondja a gazdám: "Fogd fel azt a kosarat, öcsém, menjünk
171 Egys | belőle a pulicka. Az ember azt gondolta, hogy mást potyogtatok,
172 Egys | rá ne akadjanak. Az egyik azt találta ki, hogy a garatba
173 Egys | magam: "Rám ne lökje kend azt a böndőt." Erre a három
174 Egys | tizenhat öles lajtorja, azt beleeresztettem, de még
175 Egys | ott sütötte-főzte a húst, azt oldalba ütöttem, mindjárt
176 Egys | fiadzott egy kétágú vashorgot, azt az orrába akasztottam, úgy
177 Tunder| hogy ő olyan jószívű volt, azt gondolta, más is olyan,
178 Tunder| gondolta, hogy nem jó lesz azt ott hagyni, mert még megint
179 Tunder| benne, nagyon megszerettem, azt akarnám kifogni.~- Sose
180 Tunder| kifogni.~- Sose fogdosd biz azt, van otthon száz is, majd
181 Tunder| ha a ruhád nem látnám, azt gondolnám, nem is te vagy.~-
182 Tunder| rajta, hogy s miképp lehetne azt elveszíteni, talált is ki
183 Tunder| reggel aztán, mikor már azt beszélték róla, hogy alkudozik
184 Tunder| akkor nem hívattam volna ide azt a sok doktort.~- No, ha
185 Tunder| kiadta a parancsot, hogy neki azt a kis halat fogják meg mentől
186 Tunder| ez a nagy fa van; de biz azt hiába csudálták, már az
187 Tunder| királyi uram, az éjszaka azt álmodtam, hogy semmitől
188 Tunder| gondolta magában. Pedig biz azt nem tüzelték fel, mert mikor
189 Tunder| csinálhatta ezt? Utoljára is azt gondolták, hogy más nem
190 Tunder| miféle leány. A favágóné azt mondta neki, hogy valami
191 Tunder| hogy meséljen egyet, de azt mondta, hogy nem tud. Nagy
192 Tunder| szó, ki az a király, de azt gondolta, hogy csak a kútig
193 Tunder| kitöltött egy pohár vizet, azt készen tartotta, azután
194 Tunder| elővette a bicskáját, levágta azt is. Abból is kilépett egy
195 Tunder| mit csinál. A cigányleány azt mondta, hogy megszerette
196 Tunder| megszerette a kis aranyhalat, azt szeretné kifogni. A király
197 Tunder| nem te ezt a leányt, azért azt mondom, hogy meg fogd a
198 Tunder| elveszíteni, utoljára aztán azt találta ki, hogy betegnek
199 Tunder| magát, a királyi urának azt mondta, hogy semmitől mástól
200 Tunder| betegnek tettette hát magát, s azt mondta, hogy addig meg nem
201 Tunder| epéje se keserű, a királyné azt felelte, hogy adjon neki
202 KisMa | A kis malac beeresztette azt is. De a farkas azzal se
203 KisGo | Eredj leányom, hozd le azt a kis gömböcöt, főzzük meg.~
204 KisGo | nénéd. Aztán hozzátok le azt a gömböcöt valahára.~Felment
205 Babsz | asszony egy véka lisztből, azt is megette a fiú. Kérdezi
206 Babsz | asszony egy szilkébe az ételt, azt belekötözte egy kasornyába,
207 Babsz | kérdezd meg, hogy ki hajtja azt az ökröt, ki tartja azt
208 Babsz | azt az ökröt, ki tartja azt az ekét, ki kongat azzal
209 Babsz | ostorral, aztán hídd ide azt az embert, aki amott eszeget!~
210 Babsz | eszeget!~Előhítta Pista inas azt az embert.~- No, szegény
211 Babsz | mindezt a csudát?~- Hát biz azt, nagyságos uram, csak a
212 Babsz | beletette egy kis aranyládába, azt egy nagyobb ezüstbe, azt
213 Babsz | azt egy nagyobb ezüstbe, azt meg egy még nagyobb rézbe,
214 Babsz | hozatott magának egy akó bort, azt szép csendesen megiszogatta.
215 Babsz | a kovácsra, csinálja meg azt, de ha most is kettéreped,
216 Babsz | gyomrában! Utoljára aztán azt gondolta ki, hogy elkezd
217 Arany | vehet el, így hát a herceg azt gondolta ki, hogy lefestette
218 Arany | magának egy nagy táblára, azt a nyakába akasztotta, elindult,
219 Arany | leányra nem akad, akkor aztán azt elveszi feleségül, de míg
220 Arany | szép képpel a herceget, azt gondolta, valami képáruló,
221 Arany | mindjárt elhatározta, hogy ő azt veszi el, akár törik, akár
222 Arany | kisasszony meg még jobban, de ő azt mondta, hogy már csak elmegy,
223 Arany | édesanyja, akiről mind a világ azt tartotta, hogy minden éjjel
224 Arany | Mit mondott az uram?~- Azt, hogy vágjuk le a hajadat
225 Arany | most mit mondott az uram?~- Azt mondta, hogy vágjuk le a
226 Arany | az a kegyetlen ember?~- Azt, hogy ássuk ki mind a két
227 Arany | mondhatott még a király?~- Azt mondta, hogy lökjünk bele
228 Arany | azon könyörgött még, hogy azt engedjék meg, hogy a bátyjától
229 Arany | bátyjától búcsúzhasson el, de azt se engedték meg, hanem irgalom
230 Arany | mert hitet mondott rá, azt pedig nem akarta megszegni,
231 Arany | hogy majd csak meggyógyítja azt is.~Egyszer beküldte az
232 Arany | miket hallott, elmondta azt is, hogy a bátyja most is
233 Arany | asszonyi kézért odaadom, azt kerítsen felséged.~Megharagudott
234 Arany | királyasszony, hanem két szemért, azt kerítsen felséged.~Rákiáltott
235 Arany | öreg, tán megint bogarat?~- Azt biz én, felséges királyné,
236 Arany | nagyon, futásnak eredt, mert azt gondolta, hogy megint olyan
237 Arany | rosszul pedig azért, mert azt gondolta, hogy csak tetteti
238 Zsuzsk| át lehet lépni. Zsuzska azt mondta, hogy el tudná ő
239 Zsuzsk| mondta, hogy el tudná ő azt lopni, ha kellene felségednek;
240 Zsuzsk| Zsuzskát.~- No, te Zsuzska, azt hallottam, hogy te azt mondtad,
241 Zsuzsk| azt hallottam, hogy te azt mondtad, hogy el tudnád
242 Zsuzsk| tagadta, hogy "nem mondta ő azt soha", nem használt semmit,
243 Zsuzsk| meglakolsz még te ezért, fogadom azt az egyet!~Kergette is az
244 Zsuzsk| lehet rajta menni, Zsuzska azt mondta, hogy azt is el tudná
245 Zsuzsk| Zsuzska azt mondta, hogy azt is el tudná lopni.~Megint
246 Zsuzsk| Zsuzskát.~- No, Zsuzska, azt hallottam, hogy van annak
247 Zsuzsk| egy tengerütő pálcája, te azt is el tudnád lopni, azért
248 Zsuzsk| el tudnád lopni, azért ha azt az éjszaka el nem lopod,
249 Zsuzsk| aranyfej káposztája is, Zsuzska azt is el tudná lopni, azt mondta.
250 Zsuzsk| Zsuzska azt is el tudná lopni, azt mondta. A király megint
251 Zsuzsk| aranybölcsőben, Zsuzska azt beszéli fűnek-fának, hogy
252 Zsuzsk| beszéli fűnek-fának, hogy ő azt is el tudná lopni.~Megint
253 Zsuzsk| Zsuzskát.~- Fiam, Zsuzska, azt hallottam, hogy van annak
254 Zsuzsk| kisgyermeke is, aranybölcsőben, te azt is el tudod lopni, azt beszélted,
255 Zsuzsk| te azt is el tudod lopni, azt beszélted, azért ha az éjjel
256 Zsuzsk| hát a királyhoz megint, azt hazudták neki, hogy Zsuzska
257 Zsuzsk| hazudták neki, hogy Zsuzska azt mondta, hogy van annak az
258 Zsuzsk| ördögnek egy zsák aranydiója, ő azt is el tudná lopni.~Maga
259 Zsuzsk| ha holnapra el nem lopod azt az aranydiót, halálnak halálával
260 Zsuzsk| a szempillantásban, ha ő azt valaha mondta, csak nem
261 Zsuzsk| három éjjel.~Negyedik nap azt mondja az ördög a feleségének:~-
262 Zsuzsk| meg az ördögtől, de még azt is elmondta egy füst alatt,
263 Szomor| tiszteletes uram, minek bántja azt a szegény leányt!~Ez is
264 Szomor| királykisasszony, amint azt a furcsaságot meglátta,
265 Szurke| kellett húzni a malmot, azt mondja hát a gazdájának:~-
266 Szurke| meglátja a szürke lovat, azt gondolta a fehérségéről,
267 Szurke| Gondolkozóba esik, hogy kellene azt elhúzni onnan; ha ott marad,
268 Szurke| kikezdik a varjak; azért hát azt gondoltam, húzzuk el a te
269 Dongo | zsákra való bükkfapeterkét, azt akarta eladni gyapjú gyanánt.~
270 Dongo | nap?~Már reggel kihánytam azt a két-három lapát ganét,
271 Dongo | te ne szólj semmit, csak azt kérdezd: Melyikből hozzak,
272 Dongo | Mohácsinak a verembe (mert ő azt gondolta, hogy az ott maradt)
273 Dongo | gondolta, hogy az ott maradt) azt se mondta: papucs. Cipelte
274 Dongo | felelt Mohácsi -, tudtam én azt, hogy ha megmondom, hogy
275 Dongo | legjártabb volt, s mentek, azt se tudták, hova. Amint így
276 Dongo | még a kocsmából lopott el, azt kinyitotta. De olvasni nem
277 Dongo | megijedt erre az inas, mert azt gondolta, hogy az ő nevét
278 Dongo | Dongó nagyot fohászkodott, s azt mondta rá:~- No, hála Istennek,
279 Dongo | egybe belecsinálta a gyűrűt, azt vetette oda neki; a páva
280 Dongo | vetette oda neki; a páva azt is megette.~Alighogy ezzel
281 Dongo | jövendőmondó uram, amért azt a kedves állatomat megöleti.
282 Dongo | jól meggondolja a dolgot, azt mondom!~De Dongó nagyon
283 Dongo | van a gyűrű, kiolvasta ő azt a könyvéből, azért hát csak
284 Dongo | akartak vele kitaláltatni.~- Azt tartja a törvényünk, hogy
285 Dongo | látja, hogy Dongó ül benne, azt gondolta, hogy álmodik,
286 Dongo | fejét, hogy milyen jó volna azt azoktól elvenni. Egyszer
287 Dongo | fogjanak hozzá. Utoljára azt is kisütötték.~Dongónak
288 Dongo | nagy fehér katonaköpönyege, azt magára terítette úgy, hogy
289 Dongo | egy se jut egynek, mind azt kiabálja, hogy: "Én se engedem
290 AzOrd | nem volt dagasztóteknője. Azt mondja a leányának:~- Eredj
291 AzOrd | kemence alját feltisztítsák.~Azt mondja az ember a leányának:~-
292 AzOrd | de nem volt vetőlapátjok. Azt mondja a szegény ember a
293 AzOrd | özvegyasszony erre is csak azt mondta, hogy biz ő nem adja.~-
294 AzOrd | szegény ember fejibe, hogy biz azt az asszonyt jó is volna
295 AzOrd | sütött ki a dolog, ahogy azt a szegény ember kigondolta,
296 AzOrd | a kezébe akadt valami, azt elkezdte húzni kifelé, hát
297 Nyelve| kisasszonyhoz.~Meghallotta azt három sváb fiú is, ők is
298 Nyelve| Mit találtam!~A két bátyja azt gondolta, hogy legalábbis
299 Nyelve| hederítettek. Jankó eltette azt is a sipkájába. Ment aztán
300 Gagyi | majd eladja, de biz ott azt se kérdték tőle, hogy mire
301 Gagyi | mégis gondolt egyet.~- Hát azt parancsolom, hogy itt, e
302 Gagyi | az anyja, hogy nem adják azt őhozzá, nem neki való az;
303 Gagyi | Gagyi gazda akkor is csak azt mondta, hogy övé lesz a
304 Gagyi | királyhoz, mondja meg neki, azt izenem, hogy akármit kívánjon,
305 Gagyi | király fejébe. Azért hát azt felelte, hogy nem bánja,
306 Gagyi | tudta mire vélni a dolgot, azt gondolta, hogy az esze tisztul.
307 Gagyi | Még beleszeretett. Csak azt szerette volna még kivenni
308 Gagyi | belőle, hogy honnan veszi azt a sok mindent, mi módon
309 Gagyi | eszébe semmi okos, utoljára azt a bolondot parancsolta,
310 Gagyi | bolondot parancsolta, hogy azt a palotát vigyék mindenestül,
311 Gagyi | visszaadta volna, hanem még azt kívánta a királykisasszonytól,
312 Gagyi | magának egy vasbocskort, azt felhúzta a lábára, felfogadta,
313 Gagyi | dolog; a gamós koldus erővel azt akarja, hogy feleségévé
314 Gagyi | királykisasszony, de az azt mondja, hogy neki bizon
315 Gagyi | jobb lesz, ha ideadod azt a katulyát". De a koldus
316 Gagyi | katulyát a láncról, a rák azt is a hátára vette, meg az
317 Gagyi | visszavigyétek a régi helyére, azt az akasztófára való koldust
318 Miert | kereste az írást, de biz azt egészen összerágták az egerek.
319 Cigany| az egyik szegény ember - Azt kívánnám, hogy mikor hazamegyek,
320 Cigany| Én meg - mondja a másik - azt kívánnám, hogy egy tál túrós
321 Cigany| akart egy kicsit:~- Én meg azt kívánnám, hogy - éppen teherben
322 Cigany| de mikor megszülettetek, azt mondta, hogy a tizenhárom
323 Cigany| lopta az édesanyám malacát. Azt akartam oldalba ütni, de
324 Cigany| embere se székkel. Azért azt mondom, hogy elhordd magad
325 Cigany| királyunk egyetlen leányát, azt akartuk visszavenni, de
326 Cigany| adjátok.~- Jaj, cigány, csak azt ne kérd, inkább adunk aranyat,
327 Cigany| királykisasszony hol van?~- Biz azt odaadtuk egy cigánynak,
328 Cigany| odaadtuk egy cigánynak, mert azt mondta, hogy ha oda nem
329 Cigany| királykisasszony?~- Biz azt nem hozhattam el, mert így
330 Cigany| Plutó.~- Nem hozhattam biz azt vissza, mert így meg így
|