Part
1 VakKi | megszerzik neki. Bement hát hozzá a legöregebbik, megállt
2 VakKi | szembe a halállal), most hát neked megmondom, hogy mitől
3 VakKi | gyógyulna meg a szemem. Hát kedves fiam, messze-messze,
4 VakKi | egyenesen az apjokhoz, hogy ők hát most elmennek azért a madárért,
5 VakKi | haragszom én, csak mondjad.~- No hát, ha rossz néven nem veszi,
6 VakKi | mikor az ajtót nyitottad, de hát miért kérded?~- Ó, felséges
7 VakKi | igazságért megharagudni.~- Hát amint bementem, megláttam
8 VakKi | rájok fogni, megkérdeztem hát a kocsmárostól: "Hallja
9 VakKi | inas erősítette, gondolta hát magában, hogy most nem tölti
10 VakKi | után, hogy majd meglövi, hát, uramfia, tán nem is hinnék
11 VakKi | No, felséges királyfi, hát eltévedtek, vagy min tanácskoznak?~-
12 VakKi | visz a Veres-tengerhez. Hát miért kérded?~- Csak azért,
13 VakKi | járást ezen a tájékon. De hát miért mennek a Veres-tengerhez?~
14 VakKi | nem adok tanácsot, azért hát lépjünk egyezségre: én segítem
15 VakKi | csak a madár legyen meg, hát csak ráállott. Erre a róka
16 VakKi | királyfi, hogy most már hát itt volnának, de merre keressék
17 VakKi | az aranytollú madarat?~- Hát látja-e felséged amott messzire
18 VakKi | Hogyne látnám!~- No, hát abban lakik az a király,
19 VakKi | hanem elkerült a kert alá; hát amint odaért, elállt szeme-szája,
20 VakKi | elkezdte szidni a királyfit:~- Hát te akasztófára való, hogy
21 VakKi | királyfi, mi baja van?~- Hát bizony nekem csak ez meg
22 VakKi | odaelegyedett a többi kocsisok közé, hát látja, hogy milyen nagy
23 VakKi | szidni, ahogy csak tudta:~- Hát te imilyen-amolyan akasztófavirág,
24 VakKi | baj, felséges királyfi?~- Hát csak ez meg ez. - Itt elbeszélte
25 VakKi | hogy jöttél.~Beszegődött hát a királyfi szakácsnak, mindjárt
26 VakKi | utoljára mégis ráállott. Amint hát vitte volna be a királyfi
27 VakKi | hogy menjen hozzá.~- Most hát, szívem szép szerelme, te
28 VakKi | lopni a kisasszonyt, jobb hát ha most elszökteti, azután
29 VakKi | baj, felséges királyfi?~- Hát bizony most az, hogy nem
30 VakKi | valami dübörgést, hátranéz, hát látja, hogy a róka szalad
31 VakKi | a róka szalad utánuk.~- Hát te hogy szabadultál meg?~-
32 VakKi | Veres-tengerhez, hátranéznek, hát látják, hogy jön utánok
33 VakKi | katona mind ottveszett. Így hát, még kétszeri megpihenés
34 VakKi | énrám semmi szüksége, én hát megyek dolgomra, hanem előbb
35 VakKi | volna el. A királyfi is hát a kisasszonyt felültette
36 VakKi | találták egy csárdában, hát amint a város közepébe érnek,
37 VakKi | királyfiak volnának ezek; most hát, hogy egy krajcárjuk se
38 VakKi | másikkal le lehet mosni, hát elhatározták, hogy megölik
39 VakKi | közepén, nyílott a kis ajtó, hát ki jött be rajta? - nem
40 Panci | szántszándékkal vette arra az útját, hát megint csak ott kínozta
41 Panci | is aranyfonalat csinál, hát őnála a drága szép lenből
42 Panci | biz én, csak mondd el!~- Hát, felséges király, amint
43 Panci | hogy megnézzem, mi az ott. Hát látom, hogy egy pici kis
44 Panci | sok drága aranyfonalat, hát te kitaláltad-e az én nevemet?~-
45 Panci | kutyák elkezdtek ugatni, hát csak megnézte, hogy ki jön.~
46 Panci | nyelve a hasáig lógott.~- Hát a kend nyelve mitől nőtt
47 Veres | fejőstehénnek. Bekötötték hát az istállóba, pedig az a
48 Veres | rosszul bánnak veled. Ezután hát sohase edd meg azt a rossz
49 Veres | legnagyobbnak három.~Most hát az egyszemű ment le meglesni
50 Veres | bánja, ha lemegy is. Lement hát a leány, s megállt az istállóajtóban.
51 Veres | Odaáll a veres tehén mellé, hát látja, hogy lecsavarja a
52 Veres | te meggyógyulj. Mi lenne hát az, ami javulásodra szolgálna?~-
53 Veres | taglót, közeledik a tehénhez, hát úgy megáll, mint egy tőke,
54 Veres | hogy hogy üti le a tehenet; hát hirtelen elhajította a taglót,
55 Veres | No, fiam, mi bajod?~- Hát itt volt egy nagy farkas,
56 Veres | mi bajod van megint?~- Hát itt volt egy nagy medve,
57 Veres | nem ért, ott belenézett, hát - hiszitek, nem hiszitek -
58 Veres | bánom - feleli Ferkó -, hát mit kérnél?~- Ha megengedné
59 Veres | lesz többet jókedve; én hát beszegődöm juhásznak, meg
60 Ozik | beszélgetnek a házban. Odahallgat, hát mit hall, mit nem, hallja
61 Ozik | megint nem aludt egy éjszaka, hát hallja, hogy mondja a mostohája
62 Ozik | hogy megöljük őket, holnap hát majd megfürösztöm mind a
63 Ozik | jóformán el se aludtak, hát egyszer csak kutyacsaholást
64 Ozik | a szegény ember malacai.~Hát éppen egy király vadászgatott
65 Ozik | felséges király gazdám. Hát mi lenne az?~- Csak az,
66 KisKo | győzték várni; leküldte hát az ember a feleségét is:~-
67 KisKo | sír a leánya az ászokon.~- Hát téged mi lelt, hogy oly
68 KisKo | elbeszélte, hogy mit gondolt hát el. Az asszony, amint ezt
69 KisKo | hogy mi bajok akadt.~- Hát ti mit sírtok-rítok? Mi
70 KisKo | megy hozzá, megszólítja:~- Hát kend, atyafi, mit csinál
71 KisKo | módon felszállítaná.~- No hát majd felszállítom én - mondja
72 KisKo | napot adjon Isten, földi! Hát miben fáradozik kend?~-
73 KisKo | Fogadj Isten, atyafi! Hát biz én a tavasszal lesz
74 KisKo | Megszólítja a legény:~- Hát kend, nénémasszony, mit
75 Raado | van otthon.~Elhatározta hát, hogy már csak akárhogy
76 Raado | esztendő óta.~Békét kötött hát az ellenséggel három hónapra,
77 Raado | tudni, mije van; "azért hát azt parancsolom, hogy az
78 Raado | a háborúba. Elbúcsúzott hát nagy sírások-rívások között
79 Raado | fel van írva.~- Jól van hát, ha mindenedet felírattad,
80 Raado | kezdett táncolni.~- Tudd meg hát, hogy én vagyok nagy Tündérországnak
81 Raado | se nincs felírva, azért hát ígéreted szerint ez az enyém,
82 Raado | gyere fel"; szétnézett, hát látja, hogy a palotából
83 Raado | azt a tavat?~- Látom.~- No hát majd estére odajön a tündérkirály
84 Raado | lehetett beszökni, attól félt hát nagyon, hogy arról elkésik,
85 Raado | pedig vége! Beleegyezett hát hirtelen mindenbe, mert
86 Raado | és testvérei nem. Amint hát megfújta, mindjárt annyi
87 Raado | felesége még jobban rákezdte:~- Hát még pártjokat fogod! Még
88 Raado | az erdőt?~- Látom.~- No hát holnap reggelre az a fa
89 Raado | kedves kis királynénk?~- Hát azt parancsolom, hogy -
90 Raado | mégiscsak befordult.~- No, hát most mit parancsolt az apám?~-
91 Raado | volna, tán sírt volna is. Hát egyszer, amint ott búsong-szomorkodik,
92 Raado | aztán minden jól lesz. Hát mikor majd kivezetik a három
93 Raado | körülkanyarította a sarkantyúval, hát - uramfia! Úgy láttam, mint
94 Raado | bizonyosan ottvész Ráadó, hát bizony még a kínozta meg
95 Raado | maradnánk, elveszítenének. De hát hova menjünk?~- Azon nem
96 Raado | betörette a királyné az ajtót, hát nincs ott senki, csak három
97 Raado | aközt maradt Anyicska, így hát akár egy pocsolyából vitte
98 Raado | leányok a vőlegényéből, én hát az országunkbeli szokást
99 Raado | ami a pohárban maradt, hát amint iszik, megcsördül
100 Raado | a pohárban, nézi mi az, hát egy gyűrű, nézi jobban,
101 Raado | gondolkozik, kinek adta ő ezt, hát egyszerre eszébe jutott
102 Raado | legjavában folyt a mulatság, hát ki lép be az ajtón? Nem
103 Janko | helybenhagyta, elindult hát Jankó. Amint megy, mendegél,
104 Janko | ismerjük meg egymást.~Jankó hát ott maradt, segített az
105 Janko | elbúvik, elkezd leselkedni, hát látja, hogy egy szép hattyú
106 Janko | levetette a hattyúruhát, hát uramteremtőm, olyan gyönyörű
107 Janko | sírva-ríva találta az anyját.~- Hát édesanyámat mi lelte, mért
108 Janko | Fogadj Isten, édes fiam! Hát mi járatban vagy?~- Jaj,
109 Janko | vette, elrepült vele, most hát egyenesen kendhez jöttem
110 Janko | marakodni. Odamegy hozzájuk.~- Hát ti mért civakodtok?~- Hogyne
111 Janko | nélkül semmit se ér.~- No hát, tudjátok mit? - mondja
112 Janko | mentünk hozzá feleségül.~- Hát most már hogy lehetne felszabadítani
113 Janko | meg kellene ölni.~- No, hát majd megölöm én a beste
114 Janko | rá akarod adni a tejed, hát megmondom: most nincs itthon
115 Feher | már látom, elég erős vagy. Hát csak eredj el a világra,
116 Feher | ijedtében, mikor meglátta, hát még mikor rákiáltott:~-
117 Feher | Kapanyányimonyókot kötötte, hát látja, hogy nincs ott, hanem
118 Feher | kis házat, bemegy belé, hát kit lát? Nem mást, mint
119 Feher | ahol még a madár se jár?~- Hát biz én - felelt Fehérlófia -
120 Feher | ördögöt kergettem.~- No, hát most jaj neked! Az én uram
121 Feher | királyságát.~- Nem bánom, hát keressük meg.~Elindultak
122 Feher | sehogy se boldogultak. Így hát Fehérlófia egyenként felhúzatta
123 Feher | egy nagy záporeső, ő is hát beléhúzta magát a szűrébe,
124 Feher | haza az öreg griffmadár.~- Hát ki takart be benneteket? -
125 Feher | akarom neki hálálni.~- No, hát ott fekszik a bokor mellett,
126 Feher | hogy meg ne háláljam.~- No, hát vigy fel a felvilágra!~Azt
127 Feher | a világosságot idefent, hát egyszer csak megint fordítja
128 Feher | meg.~Fehérlófia megitta. Hát lelkem teremtette - tán
129 Feher | és Fanyűvő uraké.~- No, hát mutassa meg kend, hol laknak.~
130 Feher | kastélyához, bement belé, hát majd elvette a szeme fényét
131 Farkas| Fejemen történt.~- No hát fussunk, én is futok.~Futottak,
132 Farkas| tudod?~- Tyúk komától.~- Hát tyúk koma?~- Fején történt.~-
133 Farkas| koma?~- Fején történt.~- No hát fussunk, én is futok.~Megint
134 Farkas| tudod?~- Kakas komától.~- Hát kakas koma?~- Tyúk komától.~-
135 Farkas| koma?~- Tyúk komától.~- Hát tyúk koma?~- Fején történt.~-
136 Farkas| koma?~- Fején történt.~- No hát fussunk, én is futok.~Megint
137 Farkas| tudod?~- Nyúl komától.~- Hát nyúl koma?~- Kakas komától.~-
138 Farkas| koma?~- Kakas komától.~- Hát kakas koma?~- Tyúk komától.~-
139 Farkas| koma?~- Tyúk komától.~- Hát tyúk koma?~- Fején történt.~-
140 Farkas| koma?~- Fején történt.~- No hát fussunk, én is futok.~Futottak,
141 Farkas| Honnan tudod?~- Őz komától.~- Hát őz koma?~- Nyúl komától.~-
142 Farkas| koma?~- Nyúl komától.~- Hát nyúl koma?~- Kakas komától.~-
143 Farkas| koma?~- Kakas komától.~- Hát kakas koma?~- Tyúk komától.~-
144 Farkas| koma?~- Tyúk komától.~- Hát tyúk koma?~- Fején történt.~-
145 Farkas| koma?~- Fején történt.~- No hát fussunk, én is futok.~Futottak,
146 Farkas| meg, vagy te engem. Azért hát birkózzunk meg, nézzük,
147 Felig | sündisznó.~Visszamentek hát; beszól a sündisznó a lyuk
148 Egys | egyem! Az asztalhoz ültem hát, de biz énbelém nem fért
149 Egys | ilyen, olyan adta disznója, hát te mit csinálsz? Kitakarodj
150 Egys | nélkül maradsz."~Felült hát a szamárra; míg ment, lassan
151 Tunder| levágott egyet közülök. Hát amint levágta, kilépett
152 Tunder| aztán megint az egyiket, hát egy még hétszerte szebb
153 Tunder| lemetszette nagy vigyázva, hát csakugyan kilépett ebből
154 Tunder| a lába, arra határoztak hát, hogy a királyfi hazamegy
155 Tunder| felé a két retkes kezével; hát látja ám, hogy az meg se
156 Tunder| hogy ha nem az ő árnyéka, hát kié? Meglátja a fűzfán a
157 Tunder| szép vagy, eszem a zúzád, hát hogy kerültél ide? Ki vagy?
158 Tunder| királyságának vége, elkezdte hát próbálgatni, hogy majd kifogja.~
159 Tunder| mit csinál a kedvese.~- Hát te, lelkem, mit keresel
160 Tunder| doktort.~- No, ha akarod, hát tudd meg, hogy engem a világ
161 Tunder| tündérkisasszony, megparancsolta hát a szolgálónak, aki tisztította,
162 Tunder| Megint betegnek tettette hát magát, nem is gyógyult meg
163 Tunder| ajtót, belépnek a házba, hát minden olyan, mint a pohár;
164 Tunder| hazamentek, kinyitották az ajtót, hát olyan volt a ház, mint a
165 Tunder| leány ott is maradt, mert hát hová is mehetett volna?~
166 Tunder| menni a királynéhoz. Elment hát, elmondta, hogy volna őnála
167 Tunder| elpusztult, tönkrejutott, most hát így kell neki szolgálatával
168 Tunder| lemetszette az egyiket, hát amint levágta, kilépett
169 Tunder| kútig tudja a szobaleány, hát csak hagyta beszélni.~-
170 Tunder| elhallgattatni. Beleszólott hát a mesébe:~- Ne is mondd
171 Tunder| nem bírt menni, felültette hát a királyfi egy kút fölibe,
172 Tunder| tudott semmit, nem engedte hát elhagyni:~- Ha belevágtuk
173 Tunder| folytasd, leányom!~- Mikor hát legjavában fogdosná, éppen
174 Tunder| vesződjön vele, félbehagyta hát a cigányleány a halfogást,
175 Tunder| szabadította volna. Gondolkozott hát a királyné, hogy hogy kellene
176 Tunder| Megint betegnek tettette hát magát, s azt mondta, hogy
177 Tunder| mind felfűtik. Kivágták hát a fát, fel is fűtötték a
178 Tunder| a keze; csak hallgatott hát, várta, hogy mi lesz már
179 Tunder| míg nem késő. Beleszólott hát megint:~- Ha tovább mondod,
180 Tunder| végighallgatod az egész mesét! Ülj le hát, ha mondom, mert majd leültetlek
181 Tunder| tovább:~- Jó dolga volt hát a tündérleánynak, de azért
182 Tunder| varrni, fonni tud, beáll hát szobaleánynak a királynéhoz,
183 Tunder| megismertelek most, azért hát én a tied, te az enyém,
184 KisMa | mert megeszel.~- Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó
185 KisMa | félt feljebb menni. Így hát a többi mind az ő hátán
186 KisGo | az a két leány, felküldte hát a szegény asszony a legkisebb
187 Babsz | csinálja mindezt a csudát?~- Hát biz azt, nagyságos uram,
188 Babsz | visszaszökik ő nemsokára. Így hát megalkudtak egy véka aranyban,
189 Babsz | a földbe. Kihúzta Jankó, hát kétfelé volt esve. Megint
190 Babsz | földbe, kihúzta Jankó, nézte, hát megint ketté volt repedve.
191 Babsz | Kihúzta Jankó, nézegette, hát nem volt semmi baja.~Megörült
192 Babsz | a korpa közt keresse -, hát csak megint lenyugodtak.
193 Babsz | tehénnek is, telemerített hát egy szakajtót korpával,
194 Babsz | sarkán lehet a világnak. Hát mit látott? Nem mást, mint
195 Babsz | belépett egy cifra szobába, hát ott látta az apját meg az
196 Arany | csakugyan nem vehet el, így hát a herceg azt gondolta ki,
197 Arany | lakodalmunk sem legyen."~Elment hát a király haza, megtette
198 Arany | árulja, elveteti fiával. Most hát azon ijedt meg nagyon, hogy
199 Arany | köszönte volna meg!~Elindultak hát szép békességben, el is
200 Arany | megkérdezte a napától:~- Hát most mit mondott az uram?~-
201 Arany | megint a napától kérdezte:~- Hát most mit mondott az a kegyetlen
202 Arany | megkérdezte a napától:~- Hát most mit mondhatott még
203 Arany | feleségét levegye a hintóból, hát amint meglátta, hogy mint
204 Arany | megindult a palota felé, hát nem folyt utána aranyfolyosó,
205 Arany | bele, húzza ki sebesen, hát egy emberformát lát benne,
206 Arany | Nézi a halász a fejét, hát talál négy kis aranybogárkát,
207 Arany | kínálta, hogy vegye meg.~- Hát mennyiért adná kend? - kérdi
208 Arany | aranybogarat, ha megvennék.~- Hát hogy adod? - kérdezi a királyné.~-
209 Arany | eggyel a lelkén. Megkérte hát az öreg halászt, hogy vezesse
210 Arany | a király a palotájából, hát látja, hogy éppen olyan
211 Arany | nem tud semmiről semmit, hát csak elbeszélte, ami vele
212 Zsuzsk| szobában, hallgatózik jobban, hát mit hall? Nem egyebet, mint
213 Zsuzsk| akár az ördög.~Elindult hát szerencsét próbálni, ment,
214 Zsuzsk| használt semmit, elindult hát nagy szomorúan. Éppen éjfél
215 Zsuzsk| halálával hal meg.~Elindult hát szegény Zsuzska megint,
216 Zsuzsk| szereti Zsuzskát. Bementek hát a királyhoz megint, azt
217 Zsuzsk| dió, mikor viszik; azért hát elkezdett esküdni mennyre-földre,
218 Szurke| húzni a malmot, azt mondja hát a gazdájának:~- Édes gazdám,
219 Szurke| eleresztette. Elindult hát a szürke ló, hogy társat
220 Szurke| tudták mozdítani. Elmegy hát a farkas komájához.~- Kedves
221 Szurke| kikezdik a varjak; azért hát azt gondoltam, húzzuk el
222 Szurke| barlangomhoz elvinni, koma?~- Hát csak úgy - felel a róka -,
223 Szurke| csak nehéz sem volt. Most hát kössük a te farkadhoz a
224 Dongo | árul kend, atyafi?~- Diót. Hát kend?~- Én meg gyapjút árulnék,
225 Dongo | bánom - felelt a másik. - Hát hogy hívják kendet?~- Dongónak.
226 Dongo | hívják kendet?~- Dongónak. Hát kendet?~- Mohácsinak.~Itt
227 Dongo | bolond a garasnak, mert hát mi dolog van egy tehén körül?
228 Dongo | úgy töltöttem el az időt. Hát te mit csináltál egész áldott
229 Dongo | volt. Nekiesett Dongónak:~- Hát mért nem mondtad te nekem,
230 Dongo | szilaj az a tehén?~- Hm! Hát te mért nem mondtad, hogy
231 Dongo | gazdasszonyuk boszorkány, hát másnap otthagyják.~Ezt a
232 Dongo | hogy merre megy a szolgáló. Hát látják, hogy a kertben,
233 Dongo | odalent elkezd tapogatózni, hát nem talál egyebet, csak
234 Dongo | imilyen-amolyan teremtette, hát téged cipeltelek én?!~-
235 Dongo | téged cipeltelek én?!~- Hát, pajtás - felelt Mohácsi -,
236 Dongo | mint Szent Pál az oláhokat, hát csak jobbnak gondoltam így.~
237 Dongo | Kikérdezte Mohácsit, hogy hát mit talált.~- Egyebet nem,
238 Dongo | vénasszony is megcsalta őket, hát még jobban szidták, aztán
239 Dongo | kellene kenyeret keresni. Hát arra határoztak, hogy majd
240 Dongo | nem láttam még sehol.~- Hát biz az, katona uram, csak
241 Dongo | se tudott igazat mondani, hát biz őkegyelmöket felhúzták.~
242 Dongo | fúrta az oldalát, mi lesz hát a Dongó sorja. Azért is,
243 Dongo | már sokra ment. Feltette hát magában, hogy majd ha látja,
244 Dongo | De olvasni nem tudott, hát csak elkezdett mutogatni
245 Dongo | loptuk el a gyűrűt. Most hát azért jöttünk, hogy a gyűrűt
246 Dongo | ő azt a könyvéből, azért hát csak meg kell öletni a pávát.
247 Dongo | is, amikor felbontották.~Hát amint hasítja ki a szolgáló
248 Dongo | jövendőmondó, felsóhajtott hát szomorú pofával:~- Már látom,
249 Dongo | a cimboráját akasztani. Hát egyszer látja, hogy megy
250 Dongo | veszekedésformát, mennek arra, hát egy temető közepén, egy
251 AzOrd | szomszédasszony. Megdagasztották hát nagy üggyel-bajjal, be is
252 AzOrd | nagy nehezen elkészítették hát a kemencét is meg a tésztát
253 AzOrd | becsülete van a háznál, elindult hát a leány. Sütött neki a mostohája
254 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát rakd meg neki.~A leány tüzet
255 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát főzz neki.~A leány meg is
256 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát egyél vele.~A leány jóízűt
257 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát bontsd el neki.~A leány
258 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát feküdj mellé.~A leány melléfeküdt.~-
259 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát nyúlj bele.~A leány belenyúlt,
260 AzOrd | azt elkezdte húzni kifelé, hát mi volt? Nem egyéb, mint
261 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát nyúlj bele.~A leány belenyúlt,
262 AzOrd | bele.~A leány belenyúlt, hát mit húzott ki? Tán nem is
263 AzOrd | pogácsája is van, elővette hát, s elkezdte eszegetni. Odament
264 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát ne ereszd be.~A leány nem
265 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát ne főzz neki.~A leány nem
266 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát ne egyél vele.~A leány nem
267 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát ne bontsd el.~A leány nem
268 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát ne feküdj mellé.~A leány
269 Nyelve| csakugyan nincs más mit tenni, hát kihirdettette, hogy aki
270 Nyelve| visszaszaladtak nagy lóhalálába, hát látják a tojást. No iszen
271 Nyelve| megint elkezdett kiabálni:~- Hát most mit találtam, gyertek
272 Nyelve| mit talált, mit nem Jankó!~Hát látják a rossz szeget, no
273 Gagyi | Utoljára mégis gondolt egyet.~- Hát azt parancsolom, hogy itt,
274 Gagyi | ez a király fejébe. Azért hát azt felelte, hogy nem bánja,
275 Gagyi | király, kinézett az ablakon, hát látta, hogy micsoda pompás
276 Gagyi | szempillantásban teljesíti, hát, lelkemadta! Még beleszeretett.
277 Gagyi | sós tenger felé.~Elindult hát Gagyi gazda, hogy fölkeresse
278 Gagyi | juthatok a palotámhoz.~- No, hát én majd beúszom, megnézem,
279 Gagyi | rá, hogy nem is jön ki; hát egyszer bukkan ám elő a
280 Cigany| kimentek az erdőre fáért. Hát amint vágják a fát, egyszer
281 Cigany| szegény ember a házába, hát ott a tál kolbász meg a
282 Cigany| cipó; bemegy a másik is, hát ott a tál túrós lepény;
283 Cigany| Ejnye, disznó teremtette, hát hány gyerek van itt?~- Biz
284 Cigany| a kutyabejáráson.~- No, hát eresszen be kelmed, majd
285 Cigany| megpirongatja az Isten, hát beeresztette a cigányt,
286 Cigany| ám haza maga az Isten.~- Hát te mit hajigálsz itt, te
287 Cigany| a Plutó?~- Nincsen.~- No hát adjátok ki az apámat, tudom,
288 Cigany| észreveszi, hogy mi hibázik.~- Hát a királykisasszony hol van?~-
289 Cigany| teveled akármiben.~- No, hát fussunk versenyt - felelt
290 Cigany| szégyenszemre a pokolba.~- Hát hol a királykisasszony? -
291 Cigany| akármiben veled.~- Lássuk hát, ki tudja ezt a kétmázsás
292 Cigany| kiabálni:~- Bátyám! Bátyám!~- Hát te kinek kiabálsz? - kérdi
293 Cigany| Ettől is kérdezte Plutó:~- Hát hol a királykisasszony?~-
294 Cigany| versenyre veled.~- Tudsz-e hát ezzel a karikás ostorral
295 Cigany| apjáét, utoljára a magáét.~- Hát te mit csinálsz? - kérdi
296 Cigany| a feje, szétreped.~- No, hát abroncsold be az enyimet
297 Cigany| visszament nagy pironkodva.~- Hát hol a kisasszony? - kérdi
298 Cigany| visszanyargalt a pokolba.~- Hát te se hoztad vissza a királykisasszonyt? -
299 Cigany| Szívesen - feleli a cigány -, hát mi a te mesterséged?~- Az
300 Cigany| varrjunk versenyt.~Bementek hát, hozzáfogtak a varráshoz.
301 Cigany| kézzel visszakullogott.~- Hát te is a királykisasszony
302 Cigany| ám a királykisasszony!~- Hát kié?~- Azé, aki jobban érti
303 Cigany| feleli a cigány.~- De hát miről ismerjük meg, hogy
|