Part

  1 VakKi |             Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is
  2 VakKi |           az ajtóban. De a királyfi még ettől sem ijedt meg, kihúzta
  3 VakKi |      magamnak egy ország gondja; de még meg is halhatok addig, míg
  4 VakKi |          nem találták, mert biz azt még a Veres-tengeren is kellett
  5 VakKi |            elállt szeme-szája, mert még a hátulsó sövénye is a kertnek
  6 VakKi |  akasztófára való, hogy mertél arra még csak gondolni is, hogy az
  7 VakKi |           az aranytollú madarat meg még ráadásul minden gyémántgyümölcsömből
  8 VakKi |         akasztófavirág, hogy mertél még csak arra gondolni is, hogy
  9 VakKi |        leánya, hogy szem nem látott még olyat, ha te azt nekem ellopod,
 10 VakKi |             a gyémántszerszámot meg még ráadásul tíz köböl aranyabrakot.~
 11 VakKi |         mindjárt elhatározták, hogy még azon az éjszakán, majd ha
 12 VakKi |            a gyémánt szerszámot meg még ráadásul tíz köböl aranyabrakot,
 13 VakKi |           mind ottveszett. Így hát, még kétszeri megpihenés után,
 14 VakKi |              hanem előbb emlékezzék még felséged a szerződésre,
 15 VakKi |              visszaadok én mindent, még az aranygallyakat is, nem
 16 VakKi |          rablásra vetemedtek, de ez még nem volt elég, hanem meg
 17 VakKi |            életének kegyelmezzenek. Még a két gonosz szívű, vadállatnál
 18 VakKi |          királyfi a szolgálók közé, még azok közt is a legeslegutolsónak
 19 VakKi |            hogy majd hazajön az, de még azóta bizony fele útjára
 20 Panci |         Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is
 21 Panci |          hogyne ütném-verném, mikor még a sövényt is mind felfonta
 22 Panci |             felfonta aranyfonalnak.~Még nagyobb szeget ütött a dolog
 23 Panci |            felséges királyfi, mikor még a ház tetejéből is mind
 24 Panci |             is meggondolta, hogy ha még a sövényből is aranyfonalat
 25 Panci |           sok lent. Most a királyné még szomorúbb lett, mert sehogy
 26 Panci |             vígan ült a szobájában, még az ablakát is nyitva hagyta,
 27 Panci |       engedem ám, hogy többet fonj, még csak egy arasznyi fonalat
 28 Panci |             lent mind megégettette, még a hamuját is kihordatta
 29 Panci |           sem maradt a királynénak. Még ma is boldogul élnek, ha
 30 Veres |            tejbe-vajba fürösztötte, még a szélre se eresztette ki
 31 Veres |         italokkal él az, amiknek mi még a hírét se hallottuk, csak
 32 Veres |             a jászol elébe, amilyet még sohasem látott édesanyám.
 33 Veres |   nyargaltak utána lóhátas emberek, még csak nyomába se hághattak.~
 34 Veres |              rá se hallgatok, hanem még egy kicsit elmegyek legelni,
 35 Veres |       kicsit elmegyek legelni, mert még nem laktam jól.~Alig ment
 36 Veres |          adjon az Isten soha, akkor még jó lesz. Hanem még egy kicsit
 37 Veres |            akkor még jó lesz. Hanem még egy kicsit elmegyek, mert
 38 Veres |          sincs a kerek ég alatt, ez még jobban elvette a kedvét.
 39 Veres |            suttogta egymásnak, hogy még ilyen szép legényt nem látott;
 40 Veres |   úgyannyira beleszerettek egymásba még akkor este, hogy felfogadták,
 41 Veres |            nagy lakodalmat csaptak. Még most is élnek, ha meg nem
 42 KisKa |             a gyémánt félkrajcárom!~Még nagyobb méregbe jött erre
 43 KisKa |         gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.~ ~
 44 Ozik  |         Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt
 45 Ozik  |           se vetett rájok, utoljára még azt sem engedte meg nekik,
 46 Ozik  |            mikor nekik tetszett, de még rájok is parancsoltak, hogy
 47 Ozik  |    kisütötték-főzték magukban, hogy még aznap megszöknek. De az
 48 Ozik  |           oda bújtak mind a ketten.~Még jóformán el se aludtak,
 49 Ozik  |            Isten a királynét, azért még jobban irigykedett rá a
 50 Ozik  |            írásból olvasta volna -, még azt is elmondta, hogy hogy
 51 Ozik  |             vackához ment.~- Élsz-e még, kisöcsém?~- Élek bizony,
 52 Ozik  |             vackához ment.~- Élsz-e még, kisöcsém?~- Élek bizony,
 53 Ozik  |          szép királynévá változott, még százszor szebbé, mint azelőtt
 54 KisKo |        vesztek.~Lement az ember is, még akkor is ott zokogtak azok
 55 KisKo |      nevetett.~- No - azt mondja -, még ilyen bolond embereket nem
 56 KisKo |       káposztáskő nem ütötte agyon. Még most is élnek, ha meg nem
 57 Raado |       éjjel-nappal mindig vigadtak, még annak is jókedve volt, akinek
 58 Raado |            tudomásom ne volna róla, még az utolsó fakanál is mind
 59 Raado |        szerencsétlenséget, hogy ő a még létlen gyermeket másnak
 60 Raado |           bement, királyfi volt, de még olyat sose látott, majd
 61 Raado |            hosszú útban, jaj, pedig még fele útján se vagy annak
 62 Raado |           is, leszáll, megrázkódik, még szebb leánnyá változik,
 63 Raado |             Anyicska, akinek párját még emberi szem nem látott,
 64 Raado |   felköltötte a szép tündérasszony, még egyszer megmondta neki,
 65 Raado |    változott, hogy hej dehogy lehet még festeni is párját! Ráadó
 66 Raado |              ment a vízbe, fürdött. Még egy darabig játszadoztak
 67 Raado |            az eleget, de a felesége még jobban rákezdte:~- Hát még
 68 Raado |          még jobban rákezdte:~- Hát még pártjokat fogod! Még engem
 69 Raado |            Hát még pártjokat fogod! Még engem hallgattatsz! Jobb
 70 Raado | Tündérországnak apraja-nagyja, hogy még az utcán se fértek el.~-
 71 Raado |          Ráadót.~- No, fiam, Ráadó, még egy próbát kell megtenned
 72 Raado |             fütyörészve az udvarra, még be se akart menni Anyicskához,
 73 Raado |           tudnád őket megnyergelni, még csak közel se menni hozzájok,
 74 Raado |      leszállott róla, a karikásával még egy nagyot végigcserdített
 75 Raado |           ottvész Ráadó, hát bizony még a kínozta meg az ő kedves
 76 Raado |           nem jött senki. Beszólott még egyszer a királyné:~- Gyere
 77 Raado |          megyek, csak a hajam tűzöm még fel - felelt a harmadik
 78 Raado |         harmadik nyál.~Vártak aztán még egy darabig, hogy nem jött
 79 Raado |           azt éntőlem?~A vénasszony még egyszer széjjelnézett ottan
 80 Raado |         elbúva a várban." Hazament, még egyszer felhányatta a várat,
 81 Raado |           megint az anyám, most már még dühösebb, hanem szálljunk
 82 Raado |          mint a forgószél, vagy tán még annál is sebesebben.~Ráadó
 83 Raado |        nézett vissza az anyjára, ki még akkor is ott dühösködött,
 84 Raado |         mintha soha nem látott - de még híredet se hallotta volna.~
 85 Raado |              ahol senkije, semmije, még a betevő falatját se tudná
 86 Raado |           tündérkirály leánya vagy, még valami rossz személynek,
 87 Raado |       kedvesét? Nem eshetik az meg.~Még egyszer aztán megölelték,
 88 Raado |         mentette meg a haláltól, de még az se, hogy látta valaha,
 89 Raado |           nem tudta, mitévő legyen, még csak az se volt, aki vigasztalta
 90 Raado |            királyi lakodalmat, mert még olyant sohase látott, azért
 91 Raado |          hanem valóságos vendégnek, még meg is izente neki, hogy
 92 Raado |    táncoltak, majd leszakadt a ház, még a süketnek is bokájába ment
 93 Raado |         megengedte neki, a vőlegény még maga töltött neki a legdrágább
 94 Raado |     fogadtak egymásnak örök hűséget még tizenhárom esztendős korukban;
 95 Raado |             aztán az egész násznép, még maga a menyasszony is azt
 96 Raado |      templomba, megesküdtek. Azután még nagyobb lakodalmat csaptak.
 97 Raado |             meg apácának adta, azok még fiatalok, holtokig csak
 98 Raado |        nálatok maradjak.~Erre aztán még jobb kedvök kerekedett,
 99 Raado |             jobb kedvök kerekedett, még nagyobb lakodalmat csaptak,
100 Janko |          hattyúruhát, elment.~Jankó még fel se ocsudott a nagy csudálkozásból,
101 Janko |           nagy csudálkozásból, mire még egy hétszerte szebb hattyúéneklést
102 Janko |        levetette a hattyúruhát, egy még hétszerte szebb kisasszonnyá
103 Janko |         elment. Egy kevés idő múlva még hetvenhétszerte szebb hattyúének
104 Janko |             lerepült a tópartra egy még szebb kis hattyú, levetette
105 Janko |            ez is a hattyúruhát, egy még hetvenhétszerte szebb királykisasszonnyá
106 Janko |           gondját, de a feleségének még csak meg se mutassa.~Alighogy
107 Janko |       megmondom, hogy azon a hegyen még sohasem volt halandó ember,
108 Janko |       szerelme, hol jársz itt, ahol még a madár se jár?~- Érted
109 Janko |           jobb lesz, ha visszamégy, még most nem késő.~- De iszen
110 Janko |             Nemsokára haza is jött, még az udvaron elkezdett kiabálni: "
111 Janko |             mint a villám, vagy tán még annál is sebesebben, úgyannyira,
112 Janko |           megtartani a hintóban, de még akkor se nyugodott bele. -
113 Janko |           megörült, mert a felesége még hétszerte szebb lett, mint
114 Janko |          volt, mindjárt megesküdtek még egyszer, olyan lakodalmat
115 Janko |            is vették mindjárt. Erre még nagyobb lakodalmat csaptak,
116 Farka |         Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt,
117 Farka |          kis ház volt. A legöregebb még messziről elkezdett kiabálni:~-
118 Farka |          nekem.~Akkor nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg
119 Koro  |          ringatta a kis madarat.~Ha még akkor se ringatta volna,
120 Feher |         Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is
121 Feher |    esztendeig, megint felküldte egy még magasabb fára, hogy húzza
122 Feher |      ijedtében, mikor meglátta, hát még mikor rákiáltott:~- Én vagyok
123 Feher |          itt, felvilági ember, ahol még a madár se jár?~- Hát biz
124 Feher |       megindult befelé. Odabent egy még szebb királykisasszonyt
125 Feher |           itt, felvilági ember, hol még a madár se jár?~- Téged
126 Feher |               Mit keresel itt, ahol még a madár se jár? - kérdi
127 Feher |      nemcsak hogy el nem szedte, de még betakarta a szűrével, maga
128 Feher |      egyszerre kinőtt keze-lába! De még azonfelül hétszer erősebb
129 Feher |          Nagy lakodalmat csaptak, s még máig is élnek, ha meg nem
130 Farkas|         ették hamarjában. De biz az még a fél fogukra se volt elég.
131 Farkas|           bőréből bundát csináltak, még most is viselik, ha el nem
132 Felig |            bátyád.~Kihajtotta a fiú még szebb füves helyre, mint
133 Felig |           kutya, úgy koplaltam."~Ez még jobban megharagította az
134 Felig |          maga hajtotta ki az ember. Még szebb füves helyre vitte,
135 Egys  |           töltött káposztával, hogy még most is tele van a hasam
136 Egys  |             azt beleeresztettem, de még az sem érte el a fenekét,
137 Egys  |      ajtaján, sehogy sem fértem be, még búva sem, próbáltam az ablakán,
138 Egys  |          Aki nem hiszi, megnézheti, még most is ott van az orrán
139 Tunder| tündérkisasszony, de olyan, amilyet még emberi szem nem látott;
140 Tunder|          megint az egyiket, hát egy még hétszerte szebb tündérkisasszony
141 Tunder|             hazavitte, eltemettette még nagyobb pompával. Egész
142 Tunder|            is várt keltést, felkelt még hajnal előtt, felöltözött,
143 Tunder|             különben is gyenge volt még, alig bírta a lába, arra
144 Tunder|           lesz azt ott hagyni, mert még megint feltámad, akkor pedig
145 Tunder|           ételtől-italtól, utoljára még megszerette. A királynénak
146 Tunder|          dolog az, hogy ahol tegnap még csak egy kóró, egy szamártövis
147 Tunder|            pár szegény ember kiment még hajnalban tengerit kapálni;
148 Tunder|          verejtékkel keresik, aztán még csak nem is segíthet nekik
149 Tunder|         nyakán kolonc. Meg is kérte még aznap a szegény asszonyt,
150 Tunder|          mert hogy cigányfajta volt még a lelke is, telhetetlen
151 Tunder|        azután megalkudtak a bérben, még aznap haza is ment az új
152 Tunder|           is; ebből is kilépett egy még szebb tündérkisasszony,
153 Tunder|         belevágott a királyné:~- Ha még tovább mered mondani, felpofozlak!~-
154 Tunder|       belekiáltott a királyné:~- Ha még tovább mondod, úgy elverlek,
155 Tunder|      állhatod, az nekem mindegy, ha még egyszer beleszólasz, majd
156 Tunder|           is hozzászokott, utoljára még tán meg is szerette. De
157 Tunder|       szegény kis halat, a királyné még a csontját is megégette,
158 Tunder|     elpattant, abban élve maradt, s még akkor éjjel egy nagy fává
159 Tunder|             a bérben a királynéval, még aznap haza is ment az új
160 Tunder|              De hogy ím a galambnak még a haragja is szelíd, meg
161 Tunder|        békességben, boldogul éltek, még most is élnek, ha meg nem
162 KisGo |       malacnak, csak a gömböce volt még meg. Egyszer arra is ráéhezett
163 Babsz |           Dehogy laktam, édesanyám, még fél fogamra is kevés volt,
164 Babsz |            kevés volt, azért főzzön még kend!~Megint főzött neki
165 Babsz |       Dehogy laktam, édesanyám, tán még éhesebb vagyok! Jó lenne,
166 Babsz |          vagyok! Jó lenne, ha főzne még kend!~Megint főzött az asszony
167 Babsz |          gondolja a béres. De azért még egyszer megpróbált szólni
168 Babsz |             kellett nekik segítség, még maga se csinált semmit,
169 Babsz |        nagyobb ezüstbe, azt meg egy még nagyobb rézbe, azután mindegyik
170 Babsz |             valami furcsát, amilyet még sohasem láttak. Bámultak
171 Babsz |            Babszem Jankó pedig, aki még az út alatt kiszökött a
172 Babsz |            megitták rá az áldomást. Még aznap este el is mentek
173 Babsz |       kiabáljon. Mindegy volt neki, még annál jobban kiabált, a
174 Babsz |      jászolba, sehol se lát senkit. Még egyszer szól a tehénnek:~-
175 Babsz |       ördöggel, boszorkánnyal, hogy még olyat senki se hallott.
176 Babsz |        uraságban. Megörült ő is, de még azok is, elmondták neki,
177 Babsz |    beleegyezett, otthon maradt. Tán még most is élnek a nagy uraságban,
178 Arany |         Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is
179 Arany |             látott, fül nem hallott még olyat. A homlokán nap volt,
180 Arany |           annak párját találjon, de még eddig bizon hiába volt minden
181 Arany |          fáradozása.~A király - aki még maga is csak legény volt -,
182 Arany |             király, amint meglátta, még jobban beleszeretett, odament
183 Arany |        járatban van, elmondta, hogy még akkor megszerette, mikor
184 Arany |            gyűrűt váltottak; azután még egy darabig együtt mulattak,
185 Arany |         herceg is, a kisasszony meg még jobban, de ő azt mondta,
186 Arany |     amellett álnok, istentelen volt még a fiához is. Ez a gonosz
187 Arany |        feleségét úgy szerette, hogy még a helyét is megfújta, ahová
188 Arany |            szépen rimánkodott, hogy még a pogány is megszánta volna,
189 Arany |           de hogy a szemét kiásták, még csak az se volt, amivel
190 Arany |             az a vén boszorkány tán még örült neki.~Egyszer, mikor
191 Arany |             Hát most mit mondhatott még a király?~- Azt mondta,
192 Arany |             boldogtalan menyasszony még megörült neki, hiszen minek
193 Arany |          élet, aki vak is, béna is, még koldulni se tud már az olyan!
194 Arany |         olyan! Csak azon könyörgött még, hogy azt engedjék meg,
195 Arany |             más közönséges asszony, még azok közt is a csúnyák közül
196 Arany |         kérdőre a vén királynét is, még neki állott feljebb, hogy
197 Arany |          lassankint életre jött, de még azután is soká beszélt félre,
198 Arany |             történt. Az öreg halász még jobban megsajnálta, megígérte
199 Arany |            hogy majd jóra fordul ez még, majd kiderít még az Isten
200 Arany |         fordul ez még, majd kiderít még az Isten mindent.~Egyszer
201 Arany |           otthon a hercegkisasszony még jobban megörült, mindjárt
202 Arany |         most már keze is volt, csak még a szem hibázott. Mióta a
203 Arany |       hercegkisasszony.~Ettől fogva még szebb lett, mint azelőtt
204 Arany |          két csillag a két orcáján, még szebben ragyogott, mint
205 Arany |             mert szerette a királyt még akkor is, rosszul pedig
206 Zsuzsk|         Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is
207 Zsuzsk|      cipőmet, hanem majd meglakolsz még te ezért, fogadom azt az
208 Zsuzsk|        király nagyon megörült neki, még jobban megszerette Zsuzskát.
209 Zsuzsk|       tengerütő pálcát is.~A király még jobban megszerette Zsuzskát,
210 Zsuzsk|             életrevaló, de a nénjei még jobban irigykedtek rá, csakhamar
211 Zsuzsk|           Jaj, felséges király, van még annak az ördögnek egy arany
212 Zsuzsk|          nénémasszony, nem ültem én még sütőlapáton soha, üljön
213 Zsuzsk|       szabadult meg az ördögtől, de még azt is elmondta egy füst
214 Zsuzsk|       király pedig szép feleségével még most is él, ha meg nem halt.~ ~
215 Szomor|             nagy lakodalmat csaptak még ma is élnek, ha meg nem
216 Szurke|        elhúzni onnan; ha ott marad, még csak ki se tudnak járni.
217 Szurke|       visszamentek a róka lyukához; még akkor is ott feküdt a szürke
218 Szurke|             árkon-bokron keresztül, még csak nehéz sem volt. Most
219 Dongo |           is hazaért a tehénnel, de még akkor is mérges volt. Nekiesett
220 Dongo |     Szereztek egy kötelet, a zsákuk még akkor is megvolt, elindultak
221 Dongo |              döglött egeret, békát, még talán macskagumiba is markolhatott.~
222 Dongo |           is megcsalták egymást, de még hogy a vénasszony is megcsalta
223 Dongo |   vénasszony is megcsalta őket, hát még jobban szidták, aztán elkezdtek
224 Dongo |       bejártam, de ilyet nem láttam még sehol.~- Hát biz az, katona
225 Dongo |         nagyon összeszoktak már, de még inkább azért, mert nem volt
226 Dongo |             egy kalendáriumot, amit még a kocsmából lopott el, azt
227 Dongo |       hármunkat felhúzat.~- Várjunk még egy napot - mondja a másik -,
228 Dongo |         bizony, felséges király. De még most nem mondhatom meg,
229 Dongo |             telt el a kitűzött idő; még egy éjszaka hátravan, ha
230 Dongo |             egy igen kedves pávája, még fiók korában kapta, maga
231 Dongo |         Reggel felkelt korán, mikor még mindenki aludt a háznál.
232 Dongo |            a páva odament, bekapta, még most is a begyében van.~-
233 Dongo |            a kocsmárost a faképnél. Még akkor éjszaka összeszedték,
234 Dongo | helybenhagyta. Csak azon tanakodtak még egy kicsit, hogy mi módon
235 Dongo |      szétszaladtak, mint a csirkék, még a ruhájokat is mind otthagyták,
236 Dongo |             pénzt!" Erre a betyárok még az erdőből is kiszaladtak,
237 Dongo |            majd én megyek balra, ha még valaha egymásra bukkanunk,
238 Dongo |             ha el nem váltak volna, még több csalást is végbevittek
239 AzOrd |             a leányának:~- Eredj át még egyszer, leányom, ahhoz
240 AzOrd |  tejbe-vajba fürösztötte, ettől meg még a betevő falatot is sajnálta.
241 AzOrd |            adott neki, a kis macska még egyszer kért, de a leány
242 AzOrd |         leány akkor se adott, hanem még kinevette:~- Ó, szegény
243 AzOrd |          nemhogy bántotta volna, de még egy rossz szót se szólt
244 AzOrd |         füledbe nyúlkálok!~Az ördög még erre se szólt semmit, szép
245 Nyelve|            adlak feleségül.~A leány még megörült neki, ahelyett,
246 Gagyi |            Alig mondta ki, mindjárt még szebb épült, mint a királyé
247 Gagyi |        imilyen-amolyan kolduskölke, még az én leányomra meri vetni
248 Gagyi |         akárki meglássa. El is ment még aznap a keresztapjához,
249 Gagyi |         teljesíti, hát, lelkemadta! Még beleszeretett. Csak azt
250 Gagyi |             Csak azt szerette volna még kivenni belőle, hogy honnan
251 Gagyi |              A Gagyi gazda felesége még akkor is benne volt; de
252 Gagyi |             visszaadta volna, hanem még azt kívánta a királykisasszonytól,
253 Gagyi |         sírt-rítt, mert hagyján, ha még csak sánta lett volna a
254 Gagyi |         láncot elvágni. Gagyi gazda még jobban elbúsulta magát.
255 Gagyi |          úsztak kifelé. Gagyi gazda még messziről észrevette őket,
256 Gagyi |            nagy lakodalmat csaptak, még most is élnek, ha meg nem
257 Cigany|         Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is
258 Cigany|              utána vágja, de biz az még csak közel se járt hozzá,
259 Cigany|             jól van, majd kiadnátok még, tudom istenem, ha kellene.~
260 Cigany|       elkezd szaladni, de biz annak még csak nyomába se hághatott.
261 Cigany|       vissza a királykisasszonyt!~- Még ilyen legénynek, mint te
262 Cigany|        úgyhogy az ördög alig öltött még tízet-húszat, már ő készen
263 Cigany|    lakodalmat csaptak, ettek-ittak, még most is élnek, ha meg nem