Part
1 VakKi | volt előtte az asztalon egy nagy kés, azt felkapta, úgy vágta
2 VakKi | hozzávágta az öreg király a nagy kést, de ez nem ugrott félre,
3 VakKi | maradt. A bátyjai elindultak nagy hűhóval, tizenkét társzekeret
4 VakKi | egyik sem szólt egy szót se, nagy sokára aztán az inas törte
5 VakKi | aztán az inas törte meg a nagy hallgatást:~- Jaj, felséges
6 VakKi | aztán tovább, beértek egy nagy erdőbe, ott az út egy helyen
7 VakKi | volna - ott termett egy szép nagy róka. A királyfi, amint
8 VakKi | megszólalt a róka:~- Bizony, nagy munka vár a királyfira,
9 VakKi | királyfi az inasával, egyszer - nagy sokára - elértek a Veres-tenger
10 VakKi | végignézett azon a roppant nagy vízen, elborzadt belé, nem
11 VakKi | hogy megyek én át ezen a nagy vízen, mikor azt se tudom,
12 VakKi | egy almát, mindjárt olyan nagy darab szárazföld termett
13 VakKi | úgy elvette szeme fényét a nagy csillogás-villogás; de hogyisne!
14 VakKi | gazdájokhoz. A király, amint a nagy sok beszéd után megtudta,
15 VakKi | király.~- No! öcsém, ha olyan nagy betyár vagy, van a szomszéd
16 VakKi | hát látja, hogy milyen nagy őrizet alatt van az aranyszőrű,
17 VakKi | csak, mit találtam! Egy nagy üveg pálinkát! Bizonyosan
18 VakKi | volna - felelt ennek is nagy hetykén a királyfi -, mikor
19 VakKi | mint én!~- No ha olyan nagy betyár vagy, van a szomszéd
20 VakKi | istállóba kell tenni, amelyiknek nagy ablaka van, mert ez világossághoz
21 VakKi | három király három roppant nagy regement katonával, mert
22 VakKi | elhajította az egyik almát, nagy darab szárazföld támadt
23 VakKi | mindegyiket, úgyhogy aztán nagy sokára megkegyelmeztek nekik.
24 VakKi | azelőtt.~Egyszer beértek egy nagy rengeteg erdőbe, mikor a
25 VakKi | összesúgtak-búgtak, hogy milyen nagy szégyen lesz őrájok nézve,
26 VakKi | ültek, hazamentek. Volt nagy öröm királyi apjok házánál,
27 VakKi | házánál, mikor megérkeztek, nagy dáridót csaptak, folyt a
28 VakKi | megesküszöm.~A király e nagy istentelenségen szörnyen
29 VakKi | odaadta fele királyságát, nagy lakodalmat csaptak, a róka
30 Panci | amire lehajtsuk a fejünket.~Nagy szeget ütött ez a király
31 Panci | hogy az az ő embere. Este nagy vígan ült a szobájában,
32 Panci | elvette a szeme világát a nagy fényesség, úgyannyira, hogy
33 Panci | olyan szép leány, mint én, nagy darab földön. De sokat fontam,
34 Veres | maga is megsokallta ezt a nagy szeretetet, rá-rákiáltott,
35 Veres | a kulcslyukon, leszaladt nagy ríva a veres tehénhez.~-
36 Veres | a király a háborúból, s nagy betegen találta a feleségét.
37 Veres | ennek kár is volt olyan nagy feneket keríteni.~El is
38 Veres | termett Ferkó mellett egy nagy farkas.~- No, te kutya,
39 Veres | bajod?~- Hát itt volt egy nagy farkas, kereste kendet,
40 Veres | megint ott termett egy nagy medve.~- No, te kutya, hol
41 Veres | megint?~- Hát itt volt egy nagy medve, kereste kendet, azt
42 Veres | elment, ott termett egy nagy, dühös oroszlán.~- No, te
43 Veres | ott terem a veres tehén nagy sárosan, elfáradva.~- No,
44 Veres | édesanyám! Itt volt egy nagy, dühös oroszlán, azt mondta,
45 Veres | bele ne nézz, míg valami nagy várost nem érsz, ott aztán
46 Veres | elbúcsúztak egymástól. Kimentek nagy szomorúan az aranyhídhoz,
47 Veres | hiszitek, nem hiszitek - olyan nagy juhnyáj jött ki belőle,
48 Veres | töprenkedik, odamegy hozzá egy nagy kutya, azt mondja neki:~-
49 Veres | nyájat bízhatnám.~- Az bizony nagy baj! Hanem tudja mit, gazduram?
50 Veres | jó csomó juhot, az árából nagy palotát csináltatott. Élt
51 Veres | palotát csináltatott. Élt a nagy uraságban.~Lakott abban
52 Veres | leánya. Ez a király egyszer nagy bált adott, Ferkót is meghívta
53 Veres | beleegyezett, megesküdtek, nagy lakodalmat csaptak. Hanem
54 Veres | menyasszonya is. Szaladtak nagy ijedten a királyi apjokhoz,
55 Veres | kiment; volt neki kilenc nagy komondora, azoknak odaadott
56 Veres | mint a semmit.~Akkor megint nagy lakodalmat csaptak. Még
57 Ozik | éjszaka se tudott aludni a nagy bánat miatt. Egyszer, amint
58 Ozik | vasárnap lesz - megöljük, nagy dínomdánomot csapunk belőlök.~
59 Ozik | után. Így ballagtak aztán nagy búslakodva; egyszer rájok
60 Ozik | szénát, abba a kisleány egy nagy lyukat vájt, oda bújtak
61 Ozik | azért kerülgette a boglyát nagy ugatások között. Odament
62 Ozik | el is vette feleségül. Nagy lakodalmat csaptak, Hencidától
63 Ozik | egy idegen ember, hoz egy nagy pecsétes írást, amiben azt
64 Ozik | tenni, elbúcsúztak egymástól nagy sírások-rívások közt, elindult
65 Ozik | az ellenséget, hazament nagy diadallal. A gazdasszony
66 Ozik | A gazdasszony elébe ment nagy sírva-ríva, elmondta neki,
67 Ozik | mint történt. A király nagy búbánatba esett, az őzikére
68 Ozik | szép királynénak.~Másnap nagy lakodalmat csaptak; hét
69 KisKo | vizsgálódik, szemébe ötlik egy nagy káposztáskő a pince egyik
70 KisKo | talált egy embert, aki egy nagy rakás diót vasvillával akart
71 KisKo | azzal a dióval?~- Én bizony nagy munkában vagyok. Már fél
72 Raado | a sok herceget, grófot, nagy süvegű tótot, a tanácsosokat,
73 Raado | nemsokára vége szakadt a nagy mulatságnak, eltelt a három
74 Raado | háborúba. Elbúcsúzott hát nagy sírások-rívások között a
75 Raado | szakállal, a kezében egy nagy lámpással.~- Hó, megállj!
76 Raado | meg hát, hogy én vagyok nagy Tündérországnak híres-hatalmas
77 Raado | tizenkét esztendő múlva, nagy szükségem lesz rá, mert
78 Raado | fiam, csak három leányom.~Nagy búba-bánatba esett a király,
79 Raado | Megírta a feleségének a nagy szerencsétlenséget, hogy
80 Raado | ifjú királyfit, a király nagy dínomdánomokat adatott annak
81 Raado | jött egy lóhátas ember, nagy pecsétes levelet adott a
82 Raado | a határon, találtak egy nagy várost, abba bementek, egy
83 Raado | várost, abba bementek, egy nagy palota előtt leültek a kőpadra
84 Raado | elvette a szeme fényét a nagy csillogás, már majdhogy
85 Raado | mintha már a lábát se húzná a nagy fáradtság miatt, hej pedig
86 Raado | főembereit, hercegeket, grófokat, nagy süvegű tótokat, a királyi
87 Raado | ablakhoz, megmutatott neki egy nagy erdőt.~- Látod azt az erdőt,
88 Raado | mentek el, hallatszott a nagy recsegés-ropogás, amint
89 Raado | amint a fákat vagdalták, a nagy kiabálás: "Itt már fel van
90 Raado | mutatott neki az ablakból egy nagy erdőt:~- No, édes fiam,
91 Raado | kettévágták volna, ment nagy szomorúan Anyicskához, elpanaszolta
92 Raado | el, hallatszott megint a nagy recsegés-ropogás, a fák
93 Raado | amint dőltek rakásra, a nagy fúrás-faragás, abroncsozás,
94 Raado | éjféltájban hallatszott a nagy csergés-kelepelés, amint
95 Raado | király az ablakon, meglátta a nagy munkában, bizony kicsibe
96 Raado | ménesből!~Ment aztán ki nagy fütyörészve az udvarra,
97 Raado | meglovagolnom, ennek ugyan kár olyan nagy feneket keríteni.~- Hej,
98 Raado | a maga szobájába, leült nagy búsan egy székre, ott szomorkodott,
99 Raado | gyermekeket. Gondolt is ki egyet: nagy üstökben olajat forraltatott,
100 Raado | legjobban zubog, kiönteti egy nagy kádba, abba aztán belevetteti
101 Raado | készíttetett már mindent, a nagy kádat kivitette az udvarra,
102 Raado | őket hajtani, előkapott nagy mérgesen egy pemetét, megnyergelte,
103 Raado | látok egyebet, mint egy nagy fekete felhőt.~- No, az
104 Raado | vissza őket.~Felült egy nagy gerebenre, egy seprűt a
105 Raado | látok egyebet, mint egy nagy szélmalomformát erre jőni
106 Raado | szélmalomformát erre jőni nagy sebességgel az égen.~- No,
107 Raado | elveszítlek benneteket.~Ezzel egy nagy gödénnyé változott, felszítta
108 Raado | a határon, szaladt neki nagy dühösen. Anyicska hirtelen
109 Raado | megátkozta a gyermekeket nagy hangos szóval:~- No, te
110 Raado | elszorult, mintha valami nagy követ tettek volna rá, mikor
111 Raado | azt gondolta, hogy csak a nagy öröm miatt szédült el, felélesztgette
112 Raado | hogy itthon van a fia, nagy dínomdánomot csapott, két
113 Raado | Felséges király, egy nagy kérésem volna nekem felségedhez:
114 Raado | voltak egy szegletben, egy nagy zsákba betömve, én is ott
115 Vadga | mert ebben a szarka igen nagy mester, s olyan fészket
116 Janko | volt, volt a világon egy nagy ország, abban egy város,
117 Janko | megy, mendegél, beér egy nagy rengeteg erdőbe, meglát
118 Janko | Jankó még fel se ocsudott a nagy csudálkozásból, mire még
119 Janko | lehessen. Hazabandukolt a fával nagy szomorúan, mint akinek az
120 Janko | megyek a kiszabott időre, nagy büntetés vár rám.~- Dehogy
121 Janko | ilyen úr lesz belőled.~Itt nagy lakodalmat csaptak, boldogul
122 Janko | Hazajött Jankó a vadászatból, nagy sírva-ríva találta az anyját.~-
123 Janko | járatban vagy?~- Jaj, öregapám, nagy búba-bánatba estem én most,
124 Farka | ott meg a tű szúrta meg, nagy ijedten a ház közepére ugrik,
125 Feher | neki:~- Látod, fiam, azt a nagy fát?~- Látom.~- Eredj fel
126 Feher | megkötözte szakállánál fogva egy nagy fához.~Amint a három cimbora
127 Feher | éjjel, akkor találtak egy nagy lyukat, amelyen a másvilágra
128 Feher | a tűzhelyen ott főtt egy nagy bogrács kása.~- No, manó -
129 Feher | kapta magát, elment onnan nagy búslakodva. Alig ment egy
130 Feher | egy kicsit, előfogta egy nagy záporeső, ő is hát beléhúzta
131 Feher | mendegél, előtalál egy nagy gulyát. Megszólítja a gulyást:~-
132 Feher | elvette a szeme fényét a nagy ragyogás, de ő csak ment
133 Feher | fele királyságával együtt. Nagy lakodalmat csaptak, s még
134 Farkas| a farkas. Mit csináljon nagy kínjában? Elkezdett ordítani,
135 Egys | megyek az ökör előtt, de igen nagy volt a sár, egyszer beleragadt
136 Egys | Egyszer jön haza a gazda nagy részegen a korcsmából, az
137 Egys | kisasszonyokat. A sarokban volt egy nagy sárga leves zsák; én váltig
138 Tunder| hazavitte, eltemettette nagy pompával.~Másnap felejtésül
139 Tunder| szép kis fára, lemetszette nagy vigyázva, hát csakugyan
140 Tunder| szép aranyos hintóval meg a nagy lakodalmas néppel, meglátta,
141 Tunder| tűzbe vetette. De biz ez a nagy óvatosság mind kárba veszett,
142 Tunder| másnap reggelre pedig olyan nagy fa nőtt ki belőle, hogy
143 Tunder| tenyerem, ott most ez a nagy fa van; de biz azt hiába
144 Tunder| sírássá nem változott a nagy öröm, mert eszébe jutott,
145 Tunder| azt mondta, hogy nem tud. Nagy sok beszédre aztán mégis
146 Tunder| két kis árva tölgyfához, nagy sírva-ríva, búsulva találta
147 Tunder| mindent tud, belekiáltott nagy mérgesen:~- Ne mondd már
148 Tunder| maradt, s még akkor éjjel egy nagy fává változott. A királyné,
149 Tunder| gyógyul semmitől, míg a nagy fa tüzénél főtt ételből
150 KisMa | annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer,
151 KisMa | főzögetett magának, odamegy egy nagy, ordas farkas, beszól az
152 KisMa | Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzhöz.~Kicsi
153 KisMa | száját, lekapta a tűzről a nagy fazék forró vizet, leforrázta
154 KisMa | hirtelen felmászott egy nagy fára. A farkas egy darabig
155 KisMa | tudott a fára felmászni. Nagy sokára aztán arra határozták,
156 Babsz | belekötözte egy kasornyába, s nagy sok ellenkezés után - mert
157 Babsz | kellett.~Ezalatt arra ment egy nagy úr négylovas hintón; Jankó
158 Babsz | összehívta a tenger sok vendéget, nagy dínomdánomot csapott. Mikor
159 Babsz | úrnak kezében marad a - nagy semmi. Nevettek a vendégek,
160 Babsz | magokban, hogy ez bizony egy jó nagy szeget se bír el. Amint
161 Babsz | annyit se tudtak szólani a nagy bámulás miatt, csak tátották
162 Babsz | zsiványt, azok elébe állottak nagy fennyen, hogy majd így,
163 Babsz | annál jobban kiabált, a nagy lármára felébredt a gazda
164 Babsz | ne lássák? Ott volt egy nagy korpás zsák, abba ugrott
165 Babsz | farkasnak!~A farkas megijedt a nagy kiabálástól, elkezdett szaladni,
166 Babsz | anyját egymás mellett ülni a nagy uraságban. Megörült ő is,
167 Babsz | Tán még most is élnek a nagy uraságban, ha meg nem haltak.~ ~
168 Arany | hogy lefestette magának egy nagy táblára, azt a nyakába akasztotta,
169 Arany | király haza, megtette a nagy készületeket a lakodalomra.
170 Arany | létére az ő kedvéért olyan nagy útra szánja a fejét, hej,
171 Arany | amivel sírjon, csak jajgatott nagy keservesen, hogy más embernek
172 Arany | neki.~Egyszer, mikor egy nagy folyóvízen, egy hídon mentek
173 Arany | megörült neki, hogy valami nagy hal akadt bele, húzza ki
174 Arany | mindent, ami történt. Hazament nagy búsan, elbeszélte, hogy
175 Arany | találta a ládafiában. Vitte be nagy örömmel, odaadta az öreg
176 Arany | mikor aztán elment, mondta nagy nevetve a napának, hogy
177 Arany | Szemére vetette neki a nagy kegyetlenséget, amit rajta
178 Arany | módon tartották. Azután nagy lakodalmat csaptak, a királynét
179 Zsuzsk| a lakatlan szigeten egy nagy hegy, annak a hegynek a
180 Zsuzsk| arról beszélget. "Holnap nagy vendégséget csapunk, jó
181 Zsuzsk| csendesen. Reggelre beértek egy nagy városba, ott beálltak a
182 Zsuzsk| használt semmit, elindult hát nagy szomorúan. Éppen éjfél volt,
183 Zsuzsk| mind kiömlött belőle - nagy zörögve - a sok aranydió.
184 Zsuzsk| három napig hizlallak, akkor nagy vendégséget csapok, jó pecsenye
185 Szomor| báránykám, szőröd szálán a nagy lyány.~Hajtotta tovább a
186 Szomor| botjával a lányra.~- Ej, te nagy bolond, mit töltöd itt az
187 Szomor| báránykám, szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán
188 Szomor| szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán pálca, pálca
189 Szomor| báránykám, szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán
190 Szomor| szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán pálca, pálca
191 Szomor| báránykám, szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán
192 Szomor| szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán a pálca, pálca
193 Szomor| báránykám, szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán
194 Szomor| szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán a pálca, pálca
195 Szomor| báránykám, szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán
196 Szomor| szőröd szálán a nagy lyány, nagy lyány hátán pálca, pálca
197 Szomor| szép leányát; megesküdtek, nagy lakodalmat csaptak még ma
198 Szurke| nem lehet most kimenni, nagy hó van odakint.~- Már hogy
199 Szurke| semmit se láttam, csak a nagy fehérséget.~- Nem lehet
200 Dongo | amerre az orra állott. Egy nagy városba - ahol éppen vásár
201 Dongo | látom, hogy kend is olyan nagy zsivány, mint én, én is
202 Dongo | zsivány, mint én, én is olyan nagy zsivány vagyok, mint kend.
203 Dongo | nem szóltak egy szót sem.~Nagy sokára beérkezett a szolgáló.
204 Dongo | a kocsmárostól:~- Ugyan, nagy jó uram, miért van ez a
205 Dongo | királyi palotába, mindenki nagy tisztességet mutatott iránta.
206 Dongo | cifraságra, s mondogatta nagy felszóval:~- Ez fehér, ez
207 Dongo | jövendőmondó mindent tud. Szaladt nagy ijedten a cimboráihoz; tanakodtak,
208 Dongo | olvasta a kalendáriumból nagy bölcs pofával: "Ez fehér,
209 Dongo | komát, mindenféle atyafit; nagy dínomdánomot csaptak.~Ebéd
210 Dongo | egyszer fog a királyné egy nagy dongó legyet.~- No, jövendőmondó
211 Dongo | megnyerte jövendőmondó uram, egy nagy dongó volt.~Amint mennek
212 Dongo | összeszedték, amijek volt, egy nagy lámpást is loptak a kocsmárostól,
213 Dongo | kisütötték.~Dongónak volt egy nagy fehér katonaköpönyege, azt
214 Dongo | mindnyájan!" A betyárok erre a nagy mennykő lármára mind szétszaladtak,
215 AzOrd | szomszédasszony. Megdagasztották hát nagy üggyel-bajjal, be is fűtötték
216 AzOrd | mondott a szomszédasszony, nagy nehezen elkészítették hát
217 AzOrd | kinyitotta, bekullogott egy nagy, csúnya ördög.~- Tányértalpam,
218 AzOrd | vett magának, s rákiáltott nagy mérgesen:~- Majd én abba
219 Nyelve| utolsó szó. Búsult ezen a nagy nyelvességen a király, kivált
220 Nyelve| emberek: hercegek, grófok, nagy süvegű tótok, de egyik se
221 Nyelve| talált, visszaszaladtak nagy lóhalálába, hát látják a
222 Nyelve| azok már visszafelé jöttek nagy szomorúan.~- Ne is menj
223 Nyelve| bolondhoz.~Másnap megesküdtek, nagy lakodalmat tartottak, máig
224 Gagyi | volt, volt a világon egy nagy város, abban lakott egy
225 Gagyi | haza Gagyi gazda a katulyát nagy örömmel, az egész úton röhögött
226 Gagyi | emberek, hercegek, grófok, nagy süvegű tótok. Vallatták
227 Gagyi | csak éltek az anyjával a nagy uraságban.~Egyszer Gagyi
228 Gagyi | Itt Gagyi gazda hazavitte nagy örömmel a feleségét. A szegény
229 Gagyi | beleteheti.~Elment a koldus nagy dünnyögve, hogy ilyen gazdag
230 Gagyi | a fele királyságát, újra nagy lakodalmat csaptak, még
231 Cigany| egy erdőben, megtalál egy nagy nyárfát, aminek a hegye
232 Cigany| melynek a legtetején egy nagy karos szalmaszék volt, körülötte
233 Cigany| meg sok gyalogszék. Az a nagy karosszék volt az Isten
234 Cigany| ellopni az anyja egyetlenegy, nagy üggyel-bajjal lopott malacát. "
235 Cigany| szegény ördög - mondja nagy kevélyen -, ilyen legénnyel,
236 Cigany| királykisasszonyt, visszament nagy szégyenszemre a pokolba.~-
237 Cigany| abroncsot, az ördög visszament nagy pironkodva.~- Hát hol a
238 Cigany| De így a sík földön nem nagy mesterség viaskodni; ha
239 Cigany| kanászmesterséget. Itt van egy nagy disznóól, tele disznóval,
240 Cigany| mikor megtudta, hogy milyen nagy bajjal, milyen sok veszedelem
241 Cigany| fele királyságával együtt, nagy lakodalmat csaptak, ettek-ittak,
|