Part
1 VakKi | mitől gyógyulna meg a szeme, mert mi hárman összebeszéltünk,
2 VakKi | az én meggyógyulásomért (mert a kést is csak azért hajítottam
3 VakKi | odaadná érte az a király, mert annyi annak az országában
4 VakKi | kerestek, de hogy nem találták, mert biz azt még a Veres-tengeren
5 VakKi | mindig itt esznek-isznak, mert volt ezeknek pénzök vagy
6 VakKi | miért kérded?~- Csak azért, mert én útba tudom igazítani
7 VakKi | aranyat, ezüstöt, drágaságot (mert tudom, hogy hoz), mindenen,
8 VakKi | valamelyik fához hozzá ne érjen, mert akkor az egész kert megzendül,
9 VakKi | majd a király kérdi, hogy mert ahhoz a madárhoz nyúlni,
10 VakKi | odaért, elállt szeme-szája, mert még a hátulsó sövénye is
11 VakKi | akarja hozni, vigyázzon, mert vannak azon apró kis csengettyűk,
12 VakKi | egész délelőtt lármázott rá, mert minden ételt elrontott.
13 VakKi | aligha igazi szakács ez, mert akkor nem lett volna ilyen
14 VakKi | nincs kedve hozzámenni, mert már olyan öreg, hogy a hamut
15 VakKi | hogy a lovat megkapja, mert ha azt meg nem kapja, az
16 VakKi | madár nélkül menjek haza. Mert így meg így áll a dolog.~-
17 VakKi | kisasszony nagyon el van fáradva, mert egész éjjel mindig jöttek,
18 VakKi | amelyiknek nagy ablaka van, mert ez világossághoz van szokva.~
19 VakKi | nagy regement katonával, mert már akkorra észrevették,
20 VakKi | magyarázni, hogy mi a baj, mert látta úgyis; hirtelen előkapott
21 VakKi | vágta, azt is elosztotta, mert azt is az úton szerezték
22 VakKi | azért a rókának nem szólt, mert látta, hogy annak van igazsága,
23 VakKi | már látom, hogy jószívű, mert ideadta volna szó nélkül,
24 VakKi | keresztülmentek a nyakán, mert amint a világ beszéli, királyfiak
25 VakKi | hogy fel ne adhassa őket, mert rájuk ismert. De hiába!
26 VakKi | segített a királyon semmit, mert csak úgy jött volna meg
27 Panci | a királyfi is megörült, mert szép is volt a leány, de
28 Panci | királyné még szomorúbb lett, mert sehogy se tudta a kis ember
29 Panci | királyné örült meg neki, mert tudta, hogy az az ő embere.
30 Veres | hirtelen rosszra fordul, mert alighogy hazavitték a mostoháját,
31 Veres | megörült, amint meghallotta, mert már a felesége három nap
32 Veres | udvarba, hogy a fiát táplálja, mert látta, hogy nagyon rosszul
33 Veres | mégse segíthetett a fián, mert az felé se ment az istállónak,
34 Veres | hogy téged tápláljalak, mert láttam, hogy milyen rosszul
35 Veres | mondja senkinek a dolgot, mert akkor akármi úton-módon,
36 Veres | hogy adjanak neki kenyeret, mert ehetnék; odaadnak neki egy
37 Veres | volt a homloka közepén, mert - azt meg el is feledtem
38 Veres | Ferkónak enni, meg ne mondd, mert halálnak halálával halsz
39 Veres | semmi bizonyost mondani, mert be volt hunyva a szemed,
40 Veres | felment, de odafent ez se mert mást mondani, csak azt mondta,
41 Veres | hiába volt az erős parancs, mert a leány, hogy mindent látott,
42 Veres | el azt a veres tehenet, mert ha azt meg nem öletjük,
43 Veres | uram hazajön a háborúból (mert éppen háborúban volt a király),
44 Veres | de meg se merem mondani, mert tudom, úgyse engeded megtenni,
45 Veres | elmegyek egy kicsit legelni, mert éhes vagyok, ha addig keres
46 Veres | kicsit elmegyek legelni, mert még nem laktam jól.~Alig
47 Veres | még egy kicsit elmegyek, mert mégse laktam jól.~Alighogy
48 Veres | akkor meg kell halnom, mert azzal a dühös állattal nem
49 Veres | kezem - felelt rá Ferkó, mert maga is azt gondolta, hogy
50 Veres | őrizte a nyájat hűségesen, mert úgy gondolkozott, hogy majd
51 Ozik | igyál, édes kis testvérem, mert majd farkassá változol.~
52 Ozik | igyál, édes kis testvérem, mert majd rókává változol.~Megint
53 Ozik | Ne igyál, édes kis öcsém, mert majd őzikévé változol.~A
54 Ozik | Nem szóltak a gyermekek, mert nagyon meg voltak ijedve.
55 Ozik | ebben a boglyában? Szóljon, mert mindjárt belövök.~Erre aztán
56 Ozik | pedig a vén csoroszlya, mert neki is volt egy ragyavert
57 Ozik | sirathatta, az nem ébredt fel, mert a gazdasszony álomport tett
58 Ozik | az megint nem ébredt fel, mert a gazdasszony megint álomport
59 Ozik | észre, hogy járt körülötte, mert ez és ez volt itt. A király
60 Ozik | nem ébredt fel felséged, mert a gazdasszony minden éjjel
61 Ozik | álomport tesz az ételébe, mert tudja, hogy ide jár a nénikém
62 KisKo | hordó, hogy abból vigyen, mert azt mondta az apja; amint
63 KisKo | csirkéket dugdosnám a kotló alá, mert attól félek, hogyha szerteszéjjel
64 KisKo | sehogy se tudom aládugni, mert ha egyik felől bedugom,
65 Raado | hogy nem kapsz semmit, mert semmi se maradt ki az összeírásból.~
66 Raado | nagy szükségem lesz rá, mert nincs fiam, csak három leányom.~
67 Raado | küldje Ráadót minél előbb, mert szükség van rá.~Elkészítették
68 Raado | egy inast adtak mellé - mert csak annyinak volt szabad
69 Raado | az inasát küldte vissza, mert csak magának lehetett elmenni,
70 Raado | add ide hamar a ruhám, mert elkésem!~- Nem adom addig,
71 Raado | holtig hű maradsz hozzám, mert én az élő Istenre meg merek
72 Raado | hazaviszel az apád váráig, mert régóta jövök, el vagyok
73 Raado | állani, mégpedig hirtelen, mert az apja várába csak őrváltáskor
74 Raado | Beleegyezett hát hirtelen mindenbe, mert ő is megszerette halálosan
75 Raado | hogy szeretik egymást, mert akkor elvesztek mind a ketten.~
76 Raado | tiszteljék, mint királyukat, mert ha ő meghal, arra hagyja
77 Raado | nagyon tetszett ez a beszéd, mert Ráadó mindig csak úgy félvállról
78 Raado | többet nem teszlek próbára, mert akkor tudom, hogy egészen
79 Raado | közel se menni hozzájok, mert orrukon, szájukon fújják
80 Raado | eskü - nem tehetett semmit, mert a király nagyon vigyázott
81 Raado | király egy másik országából - mert nemcsak egy országa volt -,
82 Raado | valamerre idegen országba, mert itt többet se éjjelünk,
83 Raado | hogy hogy haladunk sebesen, mert minden mesterségem a kamarában
84 Raado | hiába; sebesen nem mehettek, mert nem volt Anyicskával semmi
85 Raado | Ráadó a botjával elért, mert oda nem eresztette be, márpedig
86 Raado | siránkozásának örülhessen, mert mikor a vizet felszítta,
87 Raado | volt, akár jött, akár se, mert ha Anyicskán - a leányon -
88 Raado | kedvesem - mondta Ráadónak -, mert meg talál fogni az anyám
89 Raado | megnézni a királyi lakodalmat, mert még olyant sohase látott,
90 Vadga | meg őt a fészekrakásra, mert ebben a szarka igen nagy
91 Janko | ketten se tudtak kifogni, mert mindjárt-mindjárt megverte
92 Janko | nem is született volna, mert halálosan beleszeretett
93 Janko | arra pedig gondolni se mert, hogy az valaha az övé lehessen.
94 Janko | egyenesen hozzám jöttél, mert csak én tudok tanácsot adni
95 Janko | sohasem volt halandó ember, mert a teteje üveg, az alja víz,
96 Janko | nem tudunk elosztozkodni, mert egyik a másik nélkül semmit
97 Janko | menyét.~Jankó is megörült, mert a felesége még hétszerte
98 Feher | előre nevette a dolgot, mert tudta, hogy Kőmorzsolótól
99 Feher | ment, de bezzeg megjárta, mert Fehérlófia megkötözte szakállánál
100 Feher | fele útjáig, de tovább nem mert, hanem megrángatta a gúzst,
101 Feher | akkor ugyan hiába jöttél, mert az én uram egy hatfejű sárkány,
102 Feher | No, akkor hiába fáradtál, mert az én uram egy tizenkét
103 Feher | volna elbújni Fehérlófia, mert a sárkány betoppant. Amint
104 Feher | szegény akár ítéletnapig is. Mert amint a három szolga felhúzta
105 Feher | fiaitól.~- Nem mondjuk meg, mert megölöd.~- Dehogy bántom!
106 Feher | hanem ott feküdt a földön, mert nem volt se keze, se lába.~
107 Felig | kecskét, de jó helyre hajtsd, mert ha éhen hozod haza, úgy
108 Felig | szurkálok,~szaladj mindjárt, mert megdöflek."~Megijedt a róka,
109 Felig | szurkálok,~szaladj mindjárt, mert megdöflek."~Megijedt a farkas
110 Felig | szurkálok,~szaladj mindjárt, mert megdöflek."~Megijedt a medve
111 Felig | szurkálok,~szaladj mindjárt, mert megdöflek."~De a sündisznó
112 Egys | hogy el tudtam szaladni, mert nagyon végighegedült volna
113 Egys | de meg ne sarkantyúzd, mert acélkörme tüzet ad, taplóhasán
114 Egys | szalmaderekú kisasszonyokat, mert a zabtaréjú sárgaréz sarkantyúddal
115 Tunder| mondja neki az öregasszony -, mert ha eltöri a korsómat, majd
116 Tunder| hajigáljon a felséges királyfi, mert ha eltöri a korsómat, majd
117 Tunder| hangon:~- Jaj, vizet, vizet, mert mindjárt megfúlok!~A királyfi
118 Tunder| hangon:~- Jaj, vizet, vizet, mert mindjárt megfúlok!~De a
119 Tunder| magát:~- Jaj, vizet, vizet, mert mindjárt megfúlok!~A királyfi
120 Tunder| jó lesz azt ott hagyni, mert még megint feltámad, akkor
121 Tunder| hozzászokott a cigányleányhoz, mert az is felvette magát a sok
122 Tunder| doktora se tud meggyógyítani, mert nem segít rajtam más, csak
123 Tunder| óvatosság mind kárba veszett, mert a tisztításkor egy kis halpénz
124 Tunder| nem változott a nagy öröm, mert eszébe jutott, hogy olyan
125 Tunder| meg ezt az egyet értem, mert ha meg nem teszed, holnaputánra
126 Tunder| biz azt nem tüzelték fel, mert mikor vagdalták a derekát
127 Tunder| ezt? Ember nem lehetett, mert az ide be nem juthatott."
128 Tunder| a leány ott is maradt, mert hát hová is mehetett volna?~
129 Tunder| segíthet nekik a munkában, mert keze-lába, egész teste gyenge,
130 Tunder| királyné megörült neki, mert hogy cigányfajta volt még
131 Tunder| neki, hogy ne hajigáljon, mert ha eltöri a korsóját, abból
132 Tunder| De a király se tágított, mert már gondolta, hogy hányadán
133 Tunder| veszett el a tündérkisasszony, mert tisztításkor egy halpénz
134 Tunder| veszett el a tündérkisasszony, mert mikor darabolták a fát,
135 Tunder| tündérkisasszony, de nem mert többet beleszólani, mert
136 Tunder| mert többet beleszólani, mert tudta, hogy az ura hirtelen
137 Tunder| Ülj le hát, ha mondom, mert majd leültetlek én, de nem
138 Tunder| Azért szomorkodott pedig, mert látta, ha nem mondták is,
139 Tunder| pedig nem segíthetett nekik, mert gyönge volt a kapálásra,
140 KisMa | Nem eresztelek biz én, mert megeszel.~- Ereszd be hát
141 KisMa | farkas egy darabig ordított, mert a forró víz úgy levitte
142 KisMa | fogják meg a kis malacot. Mert egyik se tudott a fára felmászni.
143 KisMa | A kopasz maradt legalól, mert félt feljebb menni. Így
144 Babsz | mármost nekem főzzön gombócot, mert olyan éhes vagyok, mint
145 Babsz | nagy sok ellenkezés után - mert eleinte nem bízott benne,
146 Babsz | aztán megijedt a béres, nem mert többet fütyölni, hanem meglapult,
147 Babsz | de jó erősen megcsinálja, mert neki olyan imilyen-amolyan
148 Babsz | hogy aztán nem találták - mert egyiknek se jutott eszébe,
149 Babsz | munka mind kárba veszett, mert akármint verték a tehenet,
150 Babsz | felakasztják vagy kerékbe törik is, mert akörül minden oly ördöngös,
151 Babsz | kiabált Jankó. A farkas nem mert megállani, egyszer aztán
152 Arany | Márpedig hiába szeretett bele, mert testvér testvért csakugyan
153 Arany | megszerette a szép királyfit, mert az is olyan szép volt, hogy
154 Arany | meg násznépet is hoz: "Mert úgy már csak mégse esküdhetünk
155 Arany | de el is lehetett hinni, mert olyan vén volt, hogy tán
156 Arany | nagyon megharagudott érte, mert volt neki egy szobaleánya,
157 Arany | meg se hallott, se látott, mert hiába, csak úgy van az,
158 Arany | is vak volt-süket volt, mert nem hallgatott a herceg
159 Arany | a herceget elhurcolták, mert így nem félhetett, hogy
160 Arany | lelkének, vele élt ugyan, mert hitet mondott rá, azt pedig
161 Arany | azért nem volt felesége, mert soha meg nem csókolta, soha
162 Arany | halászt abba a városba - mert közel volt hozzájok -, ahol
163 Arany | mi történt a bátyjával, mert ő nem is gondolta, hogy
164 Arany | érte a felséges királyné, mert nem adom másért, csak két
165 Arany | megtudja, vajon ki lehet, mert neki is éppen ilyen jegyese
166 Arany | nagyon, futásnak eredt, mert azt gondolta, hogy megint
167 Arany | én menyasszonyom voltál, mert akárhogy, mint szakított
168 Arany | hercegkisasszonynak, jól azért, mert szerette a királyt még akkor
169 Arany | is, rosszul pedig azért, mert azt gondolta, hogy csak
170 Macska| pajtás, ne nyalakodjál, mert majd bekapom a farkincádat!~
171 Zsuzsk| megszerette közülök Zsuzskát, mert szép is volt, de meg nagyon
172 Zsuzsk| se hallgasson felséged, mert mondta, olyan igaz, mint
173 Zsuzsk| sírás nem lett a nevetésből, mert az ördög utána iramodott,
174 Zsuzsk| rettenetesen az irigység, mert látták, hogy a király napról
175 Zsuzsk| mikor ezt meghallotta, mert tudta, hogy ezt legbajosabb
176 Zsuzsk| legbajosabb lesz megtenni, mert a zsák a mestergerendán
177 Kakask| kakaskám, hozz a kúttól vizet, mert mindjárt megfúlok a kökénytől.~
178 Kakask| vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.~-
179 Kakask| vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.~-
180 Kakask| vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.~-
181 Kakask| vizet viszem pityikének, mert mindjárt megfullad a kökénytől.~-
182 Dongo | nem adtak, se nem vettek, mert nem volt miből. Váltig törték
183 Dongo | mint bolond a garasnak, mert hát mi dolog van egy tehén
184 Dongo | dolgod?~- Nagyon jól, pajtás, mert alighogy kiértem a városból,
185 Dongo | mondani, hogy mire akadt, mert félt, hogy a cimbora otthagyja,
186 Dongo | onnan. Mohácsinak a verembe (mert ő azt gondolta, hogy az
187 Dongo | Erre Dongó is megjuhádzott, mert látta, hogy most is ő volt
188 Dongo | mondani, hozzá se fogjon, mert ha igazat nem mond, felkötteti.
189 Dongo | már, de még inkább azért, mert nem volt egy árva sustákja
190 Dongo | Nagyon megijedt erre az inas, mert azt gondolta, hogy az ő
191 Dongo | vele - mondja az egyik -, mert ha megmondja a királynak,
192 Dongo | most nem mondhatom meg, mert nem telt el a kitűzött idő;
193 Dongo | De szerencséjük is volt, mert egy a betyárok közül visszament,
194 AzOrd | szegény ember kigondolta, mert alighogy megesküdtek, az
195 AzOrd | ember se nagyon marasztotta, mert látta, hogy bizony neki
196 AzOrd | kis házat, abba bement, mert el volt fáradva, de odabent
197 AzOrd | vele.~A leány jóízűt evett, mert éhes is volt.~- Tányértalpam,
198 Nyelve| nagyon elhagyta Jankót, mert az akármit látott úton-útfélen,
199 Gagyi | város Gagyi gazdának hítt, mert sose csinált semmit, csak
200 Gagyi | a sok szép holmit, be se mert menni a palotába; utoljára
201 Gagyi | egy-egy kicsit, de nemigen mert sokat enni.~Ezalatt híre
202 Gagyi | csak falra hányta a borsót, mert Gagyi gazda nem állott el
203 Gagyi | hiába volt minden faggatás, mert ilyenkor egyik fülén beeresztette
204 Gagyi | róla semmit, hogy viszik, mert aludt. Mikor letették az
205 Gagyi | királykisasszony mindig sírt-rítt, mert hagyján, ha még csak sánta
206 Gagyi | Nagyon elbúsulta magát, mert látta, hogy oda semmi módon
207 Cigany| meg éppen ne tegye kend, mert ott két gyerek is van",
208 Cigany| magammal nem leszek egy háznál, mert az szerencsétlen szám! Inkább
209 Cigany| magad a mennyországból, mert ebrúdon vettetlek ki.~Megijedt
210 Cigany| mi is azért voltunk ott, mert az ördögök ellopták a királyunk
211 Cigany| odaadtuk egy cigánynak, mert azt mondta, hogy ha oda
212 Cigany| Plutó.~- Biz az odamaradt, mert így meg így jártam. - Itt
213 Cigany| Biz azt nem hozhattam el, mert így meg így jártam a cigánnyal.~-
214 Cigany| fejünket abroncsolom be, mert mindjárt akkorát kondítok,
215 Cigany| hozhattam biz azt vissza, mert így meg így jártam az abroncsolással.~-
216 Cigany| vissza a királykisasszonyt, mert mindjárt agyonszúrlak!~-
217 Cigany| átszúrni a kétágú vasvillával, mert az mindig megakadt a sövényben,
218 Cigany| kérdi Plutó.~- Nem lehetett, mert így meg így jártam, ugyancsak
219 Cigany| kérdi Plutó.~- Úgy bizony, mert nagyon jól tud az a cigány
|