Part

   1 VakKi   |                 hétig megérik." Ez aztán abbamaradt, a kocsmáros se beszélt
   2 Egys    |                  egy kis világot egy ház ablakában; bementem a házba. Odabent
   3 Panci   |                 ült a szobájában, még az ablakát is nyitva hagyta, egyszer
   4 KisKa   |               megint csak felszállott az ablakba.~- Kukurikú, török császár,
   5 Raado   |                  megint mutatott neki az ablakból egy nagy erdőt:~- No, édes
   6 Raado   |                 szobájába, odavezette az ablakhoz, megmutatott neki egy nagy
   7 Panci   |                   Nyisd ki, királyné, az ablakodat!~A királyné kinyitotta,
   8 Cigany  |               mert így meg így jártam az abroncsolással.~- Ó, te bolond, hiszen
   9 Cigany  |               feje, szétreped.~- No, hát abroncsold be az enyimet is.~A cigány
  10 Cigany  |            enyimet is.~A cigány elkezdte abroncsolni az ördög fejét, de olyan
  11 Cigany  |                 ördög.~- Csak a fejünket abroncsolom be, mert mindjárt akkorát
  12 Raado   |       abroncsozás, gyalultak, a dongákat abroncsolták össze; az ölfákat hordták
  13 Cigany  |                  hogy akinek be nem lesz abroncsolva a feje, szétreped.~- No,
  14 Raado   |           rakásra, a nagy fúrás-faragás, abroncsozás, gyalultak, a dongákat abroncsolták
  15 Gagyi   |               neki kend, hogy arra ne is ácsingózzon soha!~Hazament a szegény
  16 Veres   |            apjához, elkezdte kérni, hogy adassa oda neki a taglót; majd
  17 Raado   |               király nagy dínomdánomokat adatott annak az örömére, hogy az
  18 VakKi   |                  volna haza, hogy fel ne adhassa őket, mert rájuk ismert.
  19 Gagyi   |              ilyen gazdag asszony bizony adhatott volna - ha mást nem - egy
  20 Gagyi   |                  neki az anyja, hogy nem adják azt őhozzá, nem neki való
  21 Veres   |               megint megy be Ferkó, hogy adjanak neki kenyeret, mert ehetnék;
  22 Nyelve  |                  le tud nyelvelni, annak adlak feleségül.~A leány még megörült
  23 AzOrd   |               asszonyhoz próbáld meg, ha adna egy vetőlapátot, mondjad,
  24 Arany   |               vegye meg.~- Hát mennyiért adná kend? - kérdi a királyné.~-
  25 Arany   |             felséges királyné, de amiért adnám, nem ad érte a felséges
  26 Dongo   |                 egy árva sustákja se, az adósság meg már sokra ment. Feltette
  27 Raado   |                  őrizd meg, amit a tónál adtam, mikor legelőször láttuk
  28 Cigany  |                ám az, ha az imént ki nem adtátok, egy tapodtat sem megyek
  29 Cigany  |                 csak azt ne kérd, inkább adunk aranyat, ezüstöt, amennyit
  30 Cigany  |                  az, de bizony neki esze ágában se volt, hogy megtartsa;
  31 Babsz   |              kereket, elszaladt, hogy az agár se érte volna utol. Jankó
  32 VakKi   |               egy gyémántkalickában, egy ágas-bogas aranyfára felakasztva. Amint
  33 Raado   |               orrán-száján, kapálódzott, ágaskodott, rúgott-vágott, de Ráadó
  34 Vadga   |                  csak néhány szál száraz ágból van összetákolva?~Elmondom
  35 Raado   |            menjünk?~- Azon nem volna mit aggódni - felelt rá Ráadó -, elmegyünk
  36 Ozik    |                   amint ott sírdogált az ágyában, hallja, hogy az apja meg
  37 Panci   |                 kenyeret keresni, minden ágyamat megfonta aranyfonalnak,
  38 Raado   |                puha, szép selyempaplanos ágyba, kialudta magát. Mikor eljött
  39 Farkas  |                jártak arra, észrevették, agyonlőtték, a bőréből bundát csináltak,
  40 Cigany  |         királykisasszonyt, mert mindjárt agyonszúrlak!~- Nem félek én attól -
  41 KisKo   |             káposztáskő eldől, a kisfiút agyonüti, kire marad akkor a kis
  42 Veres   |                 eresztette volna, tán ha agyonütötték volna is. Egyszer beteg
  43 Feher   |           háromfejű sárkány, ha hazajön, agyonvág. Bújj el hamar!~- Nem búvok
  44 Szurke  |                 A szegény ember mindjárt agyonverte a farkast, a bőrét eladta
  45 Cigany  |              kondított akkorát, mint egy ágyú.~- No, cigány, kondíts párját!~
  46 Nyelve  |                 leány még megörült neki, ahelyett, hogy megszontyorodott volna
  47 Panci   |                 helyet keresek magamnak, ahova lefeküdjem. Amint barangolok
  48 Panci   |                  utoljára így megnőtt az ajakam.~Már itt a király arra gondolt,
  49 Arany   |                  párját, rá is állott az ajánlatra, mindjárt gyűrűt váltottak;
  50 Veres   |                  istállóig, megállott az ajtajában, amint a veres tehén meglátta,
  51 Egys    |              értem. Próbáltam bemenni az ajtaján, sehogy sem fértem be, még
  52 VakKi   |             ijedt meg, kihúzta a kést az ajtóból, odavitte az apjának.~-
  53 VakKi   |                az ajtón, hozzáütődött az ajtófélfához, megcsendült a sok csengő,
  54 KisKo   |                   csak egy kis lyukforma ajtója; odamegy hozzá, megszólítja:~-
  55 Egys    |               tegyék a bélit, hogy rá ne akadjanak. Az egyik azt találta ki,
  56 KisKo   |                 kendtek hárman, ha aztán akadnék, akkor visszajövök, elveszem
  57 KisKo   |                 három ilyen bolondra nem akadok, mint kendtek hárman, ha
  58 Zsuzsk  |            csakhogy egyszer a kezem közé akadtál, ha ezer lelked lesz, se
  59 Gagyi   |             Gagyi gazda nem állott el az akaratától, hanem mindig ösztökélte
  60 Raado   |               vele a levegőbe, úgy ment, akárcsak egy kazal repült volna;
  61 Veres   |                  hogy mindig utána ment, akárhová ment az anyja, úgyannyira,
  62 Nyelve  |                 se tudta a szájasságban. Akárkivel akármiről beszélt, mindig
  63 Raado   |               arról megismerjük egymást, akármikor találkozunk.~Ráadó csak
  64 Nyelve  |                  szájasságban. Akárkivel akármiről beszélt, mindig csak az
  65 VakKi   |           emberek azok, akiket akasztani akarnak? Mi bűnt tettek, hogy felakasztják
  66 Tunder  |            mindent, elindultak mintha el akarnának menni, az ajtónál is úgy
  67 Tunder  |                    Én édes, kedves uram, akarod-e, hogy meggyógyuljak? - kérdezi
  68 Dongo   |            felelt aztán semmire, akármit akartak vele kitaláltatni.~- Azt
  69 Cigany  |          királyunk egyetlen leányát, azt akartuk visszavenni, de biz azok
  70 Babsz   |                  hagymát az ajtó sarkára akaszt; azzal elkezdi a seprűvel
  71 Dongo   |              körül volt akasztófával, az akasztófán meg mindegyiken egy-egy
  72 Dongo   |                kocsma egészen körül volt akasztófával, az akasztófán meg mindegyiken
  73 VakKi   |                   Hát te imilyen-amolyan akasztófavirág, hogy mertél még csak arra
  74 Arany   |              nagy táblára, azt a nyakába akasztotta, elindult, hogy addig megy,
  75 Egys    |                 vashorgot, azt az orrába akasztottam, úgy hoztam ki. Aki nem
  76 Farka   |                  haza a tizenkét farkas, akiké a kis ház volt. A legöregebb
  77 VakKi   |                hogy miféle emberek azok, akiket akasztani akarnak? Mi bűnt
  78 Arany   |                vén boszorkány édesanyja, akiről mind a világ azt tartotta,
  79 Babsz   |             mormolja magában -, csak egy akkorka kis gyermeket adj, mint
  80 Arany   |      kihajíttatta a halászt, hanem éppen akkort ment be a fiatal királyné.
  81 Babsz   |             bement, hozatott magának egy akó bort, azt szép csendesen
  82 Babsz   |              vagy kerékbe törik is, mert akörül minden oly ördöngös, úgy
  83 Raado   |                  kanálnyit a szárnyával, aközt maradt Anyicska, így hát
  84 KisKo   |                 héja, de sehogy se tudom aládugni, mert ha egyik felől bedugom,
  85 Nyelve  |                  legalább nem lesz olyan alamuszi tedd ide, tedd oda uram.~
  86 Raado   |            kimehetünk, tudok én egy föld alatti utat, hogy pedig hamarjában
  87 KisMa   |               egyik hátulsó lábát. Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet
  88 VakKi   |                már majd kidőltek a lovak alattuk, elhajított a királyfi egy
  89 Babsz   |                 babszem, holtomig mindig áldalak érte!" Alig mondta ezt ki,
  90 Veres   |                 királyi háztól, az Isten áldása is otthagyta, földönfutóvá
  91 Gagyi   |               Gagyi gazdánk? Az isten is áldjon meg!~- Nem mást, mint hogy
  92 Babsz   |               elvállalta, megitták rá az áldomást. Még aznap este el is mentek
  93 Dongo   |               Hát te mit csináltál egész áldott nap?~Már reggel kihánytam
  94 Ozik    |                 egy aranyhajú gyermekkel áldotta meg az Isten a királynét,
  95 VakKi   |                 úszni.~Mikor már a lovak alig-alig bírták az úszást, elhajította
  96 VakKi   |                  mindjárt gondolta, hogy aligha igazi szakács ez, mert akkor
  97 Janko   |                   mert a teteje üveg, az alja víz, amellett olyan állású,
  98 Arany   |                  is annyit, hogy a hintó aljából marokkal lehetett szedni
  99 Janko   |                 Jankó.~Mikor az üveghegy aljára értek, Jankó megint befelé
 100 Tunder  |                 azt beszélték róla, hogy alkudozik is már a másvilágiakkal,
 101 VakKi   |                 ám az, királyfi! Nem úgy alkudtunk, hogy csak az ilyen haszontalanságon
 102 Panci   |               találtam volna!~Leesett az álla szegény Pancimancinak. Szó
 103 Cigany  |                 ördög visszament leesett állal a pokolba, a cigány pedig
 104 Egys    |                te derék gyerek vagy, nem állanál be hozzám inasnak?" "Biz
 105 Veres   |                gondolta volna, hogy az ő állapotja olyan hirtelen rosszra fordul,
 106 KisKo   |                  elgondoltam jövendőbeli állapotomat. - Azzal elbeszélte, hogy
 107 Janko   |                 alja víz, amellett olyan állású, mint egy báránybőrsüveg.
 108 Raado   |                dúlt-fúlt, mint a veszett állat. Addig mégsem bánt oly rosszul
 109 Feher   |             kenegette a szakállát meg az állát valami zsírral; a tűzhelyen
 110 Veres   |                  az urának nagyon kedves állatja, nem egykönnyen lehet majd
 111 Dongo   |                 uram, amért azt a kedves állatomat megöleti. Azért jól meggondolja
 112 Veres   |               halnom, mert azzal a dühös állattal nem bírok. De majd ha holnap
 113 VakKi   |                  váljon meg ettől a szép állattól, de a róka vigasztalta,
 114 Arany   |                   hogy éppen olyan leány álldogál ott, mint amilyet elvett;
 115 Cigany  |                 mennyország kapuja előtt álldogálni, de az neki mindegy volt,
 116 Babsz   |                 Jankó, egyszer aztán nem állhatja szó nélkül. Kiszól az ökör
 117 Ozik    |               hadakozhatnékja van, azért álljon ki a síkra, ha van lelke!
 118 Cigany  |                  oldalára, én majd kívül állok, lássuk, ki tudja a sövényen
 119 Egys    |                 beállok" - mondom, be is állottam mindjárt. A gazdám adott
 120 Zsuzsk  |                olyan igaz, mint hogy itt állunk.~Behívatta a király Zsuzskát.~-
 121 Egys    |               sem, próbáltam az ablakán, állva is könnyen bementem. Odabent
 122 Arany   |              sírt, jajgatott, könyörgött álmában a vén királynénak: "Jaj,
 123 Zsuzsk  |            kivette a tengerlépő cipőt az almáriomból, azzal bekiáltott az ablakon:~-
 124 Dongo   |                benne, azt gondolta, hogy álmodik, de csak aztán bámult el,
 125 Tunder  |             királyi uram, az éjszaka azt álmodtam, hogy semmitől mástól meg
 126 Panci   |                 danolni, én, hogy nagyon álmos voltam, otthagytam őket,
 127 Arany   |      talyicskázását is megérte, amellett álnok, istentelen volt még a fiához
 128 Tunder  |           ítéletnapig se változott volna által, ott kellett volna neki
 129 Ozik    |               ketten.~Még jóformán el se aludtak, hát egyszer csak kutyacsaholást
 130 Dongo   |                ganét, azután lefeküdtem, aludtam délig, délben felkeltem
 131 VakKi   |         elszakította, mintha csak a föld alul bújt volna ki, vagy az égből
 132 VakKi   |             mikor látták, hogy ezek mind alusznak, összesúgtak-búgtak, hogy
 133 Feher   |               griffmadár visszarepült az alvilágba. Fehérlófia meg útnak indult,
 134 Zsuzsk  |                 se mondta, hogy ezt vagy amazt el tudná lopni. A király,
 135 Janko   |            tízannyi ideig élnél is, mint ameddig élsz, mégse érnél oda; hanem
 136 Feher   |                találtak egy nagy lyukat, amelyen a másvilágra ment le Hétszűnyű
 137 AzOrd   |             tiszta búzának a lisztjéből, amelyet a galamb hord össze.~Elindult
 138 Janko   |            egyszer beért abba az erdőbe, amelyikben az öreg ember lakott. Bement
 139 Raado   |            gondolj, menj közel hozzájok, amelyiket meg akarod nyergelni, karcold
 140 Feher   |              Vezette volna őket a fához, amelyikhez Hétszűnyű Kapanyányimonyókot
 141 VakKi   |         elfogyott, alig van nekik annyi, amennyivel egy-két hétig megérik."
 142 Raado   |           levelet írt az öreg királynak, amibe azt írta meg, hogy itt s
 143 Ozik    |                 egy nagy pecsétes írást, amiben azt írta a szomszéd király,
 144 Cigany  |               építeni, nem is volt neki, amiből csinálja. Eredj utána mindjárt,
 145 Raado   |        felírattad, ígérd meg nekem, hogy amid nincs felírva, azt nekem
 146 KisKo   |                 pincében, hogy sírjanak, amíg nekik tetszik. Ment aztán,
 147 Veres   |                   ménese mind eldöglött, amije csak volt, mindenének vége
 148 Dongo   |              akkor éjszaka összeszedték, amijek volt, egy nagy lámpást is
 149 Veres   |              ételekkel, italokkal él az, amiknek mi még a hírét se hallottuk,
 150 Raado   |                 odaállt a repedés mellé, amin az egér bebújt, várta, hogy
 151 Cigany  |               megtalál egy nagy nyárfát, aminek a hegye az égbe ért, a gyökere
 152 Janko   |                múltkor hoztunk, a sincs, aminél egy kis kását főzzek.~Elindult
 153 Raado   |                egy fiú gyermeket, ez az, amiről se tudomásod nem volt, se
 154 VakKi   |        aranytollú madár sem lesz az övé, anélkül pedig nem akart az apja
 155 Cigany  |                  a gyalogszékeken meg az angyalok szoktak ülni. A cigány nekiindult
 156 Janko   |                 rám.~- Dehogy adom, szép angyalom, hanem most már gyere velem,
 157 Dongo   |           cimboráihoz.~- Hej, halljátok, annyian vannak azok, hogy abból
 158 Raado   |                  adtak mellé - mert csak annyinak volt szabad vele menni,
 159 Tunder  |                   leányom, hagyd el már, annyiszor hallottam én már ezt, hogy
 160 Tunder  |                  kettő: "Hogy szülhetett anya ilyen szép teremtést?" Csudálták,
 161 Raado   |              gyere fel velem az apámhoz, anyámhoz, ha egyszerre mennénk, vagy
 162 Janko   |                   a feleségem elkérte az anyámtól a hattyúruhát, magára vette,
 163 Cigany  |                  adjátok? Mindjárt olyan anyaszentegyházat építek ide, hogy maga Plutó
 164 Raado   |              helyett apát, anyja helyett anyát, testvérje helyett testvért.~
 165 Raado   |                az ő munkája ez, hanem az Anyicskáé, hiszen ha egy garas ára
 166 Raado   |              akár jött, akár se, mert ha Anyicskán - a leányon - volt is egy
 167 Raado   |              megállott, nézett vissza az anyjára, ki még akkor is ott dühösködött,
 168 Cigany  |           Egyszer a legkisebbik kérdi az anyjától:~- Édesanyám, sohase volt
 169 Gagyi   |                  senkinek, csak éltek az anyjával a nagy uraságban.~Egyszer
 170 Ozik    |                  aznap megszöknek. De az anyjok mindig szemmel tartotta
 171 KisKo   |                 a feleségét is:~- Ugyan, anyjuk, eredj le már, nézd meg,
 172 Arany   |            értette, hogy mit. Kérdezi az anyósától:~- Mit mondott az uram?~-
 173 Raado   |               húzatta, a két leányát meg apácának adta, azok még fiatalok,
 174 Veres   |                  engem levágjon, kérd az apádat mennyre-földre, hogy engedje
 175 AzOrd   |                  ő nem adja.~- Mondd meg apádnak, vegyen el engem, akkor
 176 Raado   |            kérlek, ne gyere fel velem az apámhoz, anyámhoz, ha egyszerre
 177 Raado   |           felmegyek, elmondok mindent az apámnak, akkor aztán érted jövünk
 178 Janko   |         legnagyobbik -, most halt meg az apánk, nem volt neki egyebe, mint
 179 Raado   |                sohase talál apja helyett apát, anyja helyett anyát, testvérje
 180 Cigany  |        királykisasszony fejét, azután az apjáét, utoljára a magáét.~- Hát
 181 Janko   |             Jankó nem felejtkezett el az apjáról-anyjáról, hanem mondta a feleségének,
 182 VakKi   |                ők ki nem tudták venni az apjokból, biz ez sem sokra megy,
 183 VakKi   |               vesszen el minél előbb; az apjoknak meg, mikor kérdezte, hogy
 184 VakKi   |           akárhogy, mint, de kitudják az apjoktól, hogy mi az az orvosság,
 185 Babsz   |                fia volna, aki kivigye az apjuknak az ételt: "Ó én Uram, Istenem -
 186 KisKo   |                 hirtelen?!~- Jaj, kedves apjukom, hogyne sírnánk-rínánk -
 187 Arany   |                 fogva aztán szorgalmasan ápolgatta a halász, éjjel-nappal mindig
 188 Arany   |                  hogy ezután ő lesz az ő ápolója; a kisasszony elbeszélte
 189 Raado   |                  termett Tündérországnak apraja-nagyja, hogy még az utcán se fértek
 190 Tunder  |                   cicomázta a királynét.~Apródonként telt az idő, beköszöntött
 191 Tunder  |                 ember -, a fiatal király apródonkint hozzászokott a cigányleányhoz,
 192 Tunder  |                mikor vagdalták a derekát apróra, amint hasogatta egy szegény
 193 Raado   |           Anyicskáé, hiszen ha egy garas ára eszed volna, te is észrevennéd,
 194 Veres   |           eladott egy jó csomó juhot, az árából nagy palotát csináltatott.
 195 VakKi   |           tizenkét társzekeret megraktak arannyal-ezüsttel útiköltségnek, elbúcsúztak
 196 Arany   |                volna arra a világ minden aranyát, ezüstjét, mégiscsak csúnya
 197 Cigany  |            elbírsz.~- Nem kell nekem sem aranyatok, sem ezüstötök, csak a királykisasszony.~-
 198 Babsz   |                 hát megalkudtak egy véka aranyban, ezüstben, a szegény ember -
 199 Zsuzsk  |                házba, felkapta fejére az aranybölcsőt az arany kisgyermekkel,
 200 Arany   |      hasznavehetetlen dolgokat kér a kis aranybogarakért, nem pedig valami drágaságot.~
 201 Arany   |                fejét, hát talál négy kis aranybogárkát, megörült neki, megfogta,
 202 Zsuzsk  |            belőle - nagy zörögve - a sok aranydió. Erre a zörgésre felébredt
 203 Zsuzsk  |               annak az ördögnek egy zsák aranydiója, ő azt is el tudná lopni.~
 204 Zsuzsk  |                  el akartad vinni a zsák aranydiómat, hanem csakhogy egyszer
 205 Feher   |                  egy várat aranymezővel, aranyerdővel körülvéve. Itt Fehérlófia
 206 Arany   |              marokkal lehetett szedni az aranygyöngyöt, de hogy a szemét kiásták,
 207 Dongo   |         megmondani, hol van a drágalátos aranygyűrű. A király szíves örömest
 208 VakKi   |                 a kisasszony az ujján az aranygyűrűt, mindjárt gondolta, hogy
 209 Arany   |                 gyönyörű csillag, a szép aranyhaja a sarkát érte, ha ki volt
 210 Arany   |                vén égetnivaló a levágott aranyhajat felrakta a szobaleány fejére,
 211 Arany   |                   megfürdött, a gyönyörű aranyhaját megfüsülte, befonta, ezzel
 212 Janko   |               tavat, tele szebbnél szebb aranyhalakkal. Amint ott csudálkozik,
 213 Ozik    |             fulladt bele, hanem egy szép aranykacsává változott, de ezt a gazdasszony
 214 Arany   |                  csak úgy peregtek le az aranykönyűk az arcán, de nem használt
 215 Babsz   |             papírostul beletette egy kis aranyládába, azt egy nagyobb ezüstbe,
 216 VakKi   |           kertjébe, ott van a kalicka az aranymadárral egy aranyfára felakasztva,
 217 Feher   |          mendegélnek, találnak egy várat aranymezővel, aranyerdővel körülvéve.
 218 Dongo   |            zsivány osztozik temérdek sok aranyon, ezüstön, azon marakodnak.~
 219 Janko   |                hegynek a tetején van egy aranypalota, abban lakik a feleséged
 220 Janko   |              megtalálta.~Bement Jankó az aranypalotába, éppen ott sepregette a
 221 VakKi   |              messzire csillámlani azt az aranypalotát?~- Hogyne látnám!~- No,
 222 Veres   |         csináltatott magának egy öltözet aranypaszomántos ruhát, azt magára vette,
 223 Feher   |              kellene halnod! Hanem gyere aranyszürűmre, birkózzunk meg!~Nagyon
 224 Janko   |          parasztja nem is látszott a sok aranytól-ezüsttől, akkora karbunkulusok fityegtek
 225 Janko   |                aztán, mikor bent volt az aranyvárban, mikor meglátta a menyét.~
 226 Panci   |                többet fonj, még csak egy arasznyi fonalat se!~A királyné tettette
 227 Raado   |             hallatszott, mikor elkezdtek aratni, nyomtatni. Mikor a szóráshoz
 228 Raado   |                 búza megérjen, le legyen aratva, el legyen nyomtatva, fel
 229 Arany   |            peregtek le az aranykönyűk az arcán, de nem használt semmi a
 230 Tunder  |               összeégetett, szél kifújta arcom, azért vagyok ilyen csúnya,
 231 Raado   |           egymást, Anyicska bement a kis árendált házba, Ráadó pedig az apja
 232 Babsz   |               Jankó sem ijedt meg a maga árnyékától, rálegyintett a haramiavezérre
 233 Babsz   |                 a földön, búcsút vett az árnyékvilágtól. Erre aztán Jankó is szedte-vette
 234 Dongo   |           megszólította a másikat:~- Mit árul kend, atyafi?~- Diót. Hát
 235 Dongo   |            eladni gyapjú gyanánt.~Sokáig árulgatták a portékájokat, de látatlanból
 236 Dongo   |               Hát kend?~- Én meg gyapjút árulnék, de senkinek se kell látatlanból,
 237 Dongo   |             Utoljára az, amelyik gyapjút árult, megszólította a másikat:~-
 238 Zsuzsk  |                   csakhamar megint azzal árulták be, hogy van annak az ördögnek
 239 VakKi   |            csaptak, folyt a bor, mint az árvíz, mindenkinek jókedve volt
 240 Cigany  |              szót sem, hanem elővett egy ásót, elkezdett lépegetni a pokol
 241 Cigany  |                 előtt előre és hátra, az ásóval pécézgette a helyet széltibe-hosszába.
 242 Arany   |             kegyetlen ember?~- Azt, hogy ássuk ki mind a két szemed!~Már
 243 AzOrd   |               ember leánya szép volt, az asszonyé meg csúnyább a hátramenésnél.~
 244 AzOrd   |               egyszer, leányom, ahhoz az asszonyhoz próbáld meg, ha adna egy
 245 Raado   |                gyermekeket arra a gonosz asszonyra. Míg készült a háború, mindig
 246 Arany   |              szemét.~Míg a szemét ki nem ásták, legalább sírhatott a boldogtalan
 247 KisGo   |                  Azok most bizonyosan az aszalt meggyet eszik.~Felment a
 248 KisKo   |                 hogy ott sír a leánya az ászokon.~- Hát téged mi lelt, hogy
 249 KisKo   |              elkeseredett, hogy leült az ászokra, ott sírt.~Már odafönt nem
 250 Egys    |                 amúgy, csak ne egyem! Az asztalhoz ültem hát, de biz énbelém
 251 Ozik    |               kérd, se hall, nekimegy az asztalnak, mint akinek elment a sütnivalója,
 252 Raado   |                ne vegyenek, köpök ide az asztalra hármat, azok majd szólnak
 253 Raado   |                 fiam, azért jöttem, hogy átadjam nektek minden országomat,
 254 Dongo   |             azért jöttünk, hogy a gyűrűt átadjuk jövendőmondó uramnak. Azonfelül
 255 VakKi   |            megpihenés után, szerencsésen átértek az innenső partra.~Mikor
 256 Farkas  |                   Egyszer a szomszéd fia áthajított egy kis követ, egyenesen
 257 Raado   |                  Elszörnyűködött ezen az átkon a szegény Anyicska; ha ez
 258 Janko   |                   egy csúnya veres ördög átkozott el bennünket, amért nem
 259 Raado   |                 esztendős korukban; hogy átkozta meg őket a vén királyné.
 260 Janko   |                  kedves uram, el vagyunk átkozva a testvéreimmel együtt,
 261 Cigany  |                 biz az ördög sose tudott átszúrni a kétágú vasvillával, mert
 262 AzOrd   |               hintó mindig jobban-jobban áttüzesedett, utoljára olyan lett, mint
 263 Ozik    |                   míg utoljára csakugyan átváltoztatták olyan szép legénnyé, hogy
 264 Raado   |                  megfogta a Ráadó kezét, átvezette tizenegy szobán, a tizenkettedikben
 265 Dongo   |                sógort, komát, mindenféle atyafit; nagy dínomdánomot csaptak.~
 266 VakKi   |             megkérdezzem felséges király atyámtól, mitől gyógyulna meg a szeme,
 267 VakKi   |            ültette, akik a lábát fogták, azokkal a kecskeláb négy lábát fogatta
 268 Dongo   |                 hogy milyen jó volna azt azoktól elvenni. Egyszer megszólal
 269 Feher   |                  szűrébe, de hogy úgy is ázott, elindult valami fedelet
 270 Cigany  |               fát a szögletbe, rákiált a bába: "Ne tegye kend oda, ott
 271 Cigany  |                  is, éppen ott találja a bábaasszonyt, tenné le a fát a szögletbe,
 272 Babsz   |                  ezt ki, ott termett egy babszemnyi kisfiú előtte a padkán,
 273 Ozik    |                négy sarkára.~A kis őzike baját is annyira szívére vette
 274 KisKo   |                tudta elgondolni, hogy mi bajok akadt.~- Hát ti mit sírtok-rítok?
 275 Nyelve  |                 meg hajasan, kopaszon is bajosan.~De Jankó csak bement. Mindjárt
 276 KisKo   |                  ti mit sírtok-rítok? Mi bajotok esett ilyen hirtelen?!~-
 277 Babsz   |             mintha teher se volna rajta, ballagott. Az emberek, egy szó nem
 278 Ozik    |               úgy vezette maga után. Így ballagtak aztán nagy búslakodva; egyszer
 279 Feher   |            kenyeret jobbról, a szalonnát balról a hátadra, s ha jobbra hajlok,
 280 Veres   |                 Ez a király egyszer nagy bált adott, Ferkót is meghívta
 281 Szomor  |               rávágott a takácsra.~- Mit bámul itt, komámuram?~Ez is odaragadt.
 282 Babsz   |                 se tudtak szólani a nagy bámulás miatt, csak tátották szemöket-szájokat,
 283 Tunder  |              ember majd sóbálvánnyá vált bámulatában, egy darabig ott csudálkoztak
 284 Cigany  |              hallott, beleült, elkezdett bámulni, hogy milyen messze lehet
 285 Gagyi   |             szeme-szája, egy darabig ott bámulta a sok szép holmit, be se
 286 Babsz   |              amilyet még sohasem láttak. Bámultak a vendégek a ládára, mint
 287 Tunder  |              szép teremtést?" Csudálták, bámulták, hogy a sok nehéz munkában
 288 Tunder  |             tündérkisasszony. A királyfi bánatában végig-végigsiratta, de hiába!
 289 Tunder  |                de azért meg nem sajnálta bánatjokat, levágta a második kis fát
 290 Janko   |              vehetem feleségül, meghalok bánatomban, pedig annyit remélni se
 291 Tunder  |                 tulajdon gyermekökkel se bánhattak volna nemhogy jobban - de
 292 Tunder  |             királyné megígérte, hogy jól bánik vele, azután megalkudtak
 293 Ozik    |              egész háza népére, hogy jól bánjanak velök.~Fel is növekedett
 294 Tunder  |                 a felséges királynét, ne bánjon vele úgy, mint a szolgálókkal
 295 Panci   |                 tettette magát, mintha ő bánná legjobban a dolgot, elkezdett
 296 Tunder  |                éldegélt nálok, olyan jól bántak vele, hogy a maguk tulajdon
 297 Farka   |              ollóval.~Kapkodok kendőhöz,~Banya szúr tűjével.~Futok ajtó
 298 Panci   |                  ahova lefeküdjem. Amint barangolok előre-hátra, egy pislogó
 299 Raado   |              megállana mindegyik, mint a bárány; csakhogy azt a sarkantyút
 300 Janko   |          amellett olyan állású, mint egy báránybőrsüveg. Ennek a hegynek a tetején
 301 Szomor  |                  volt egy kis aranyszőrű báránykája, ennek az a tulajdonsága
 302 Szomor  |                 lyány.~Hajtotta tovább a báránykát, arra ment egy pap, ráütött
 303 Farkas  |               azt mondja a farkas:~- No, barátaim, komáim! Már most mit csináljunk?
 304 Szurke  |               magában: csak egyszer az ő barlangjában legyen, nem eszik abból
 305 Szurke  |                gondoltam, húzzuk el a te barlangodhoz, abba talán belefér, majd
 306 Szurke  |                   Hogy kellene ezt az én barlangomhoz elvinni, koma?~- Hát csak
 307 AzOrd   |             mondom meg, gróf volt-e vagy báró, herceg-e vagy királyfi,
 308 Dongo   |                  pöfékel, mint egy török basa; a tehén meg szép csendesen
 309 AzOrd   |               rossz szót se szólt hozzá, bátorságot vett magának, s rákiáltott
 310 Felig   |                  haza, úgy jársz, mint a bátyád.~Kihajtotta a fiú még szebb
 311 VakKi   |            gyógyulna meg a szeme, hogy a bátyáim megszerezhessék.~Nagyon
 312 Cigany  |                az ördög.~- Biz én csak a bátyámnak, aki kovács a másvilágon,
 313 VakKi   |     királykisasszonyt, hogy mentette meg bátyjait az akasztófától, azután
 314 Arany   |             hercegkisasszony, sajnálta a bátyját, hogy ártatlanul szenved,
 315 Arany   |                 azt engedjék meg, hogy a bátyjától búcsúzhasson el, de azt
 316 Arany   |             király, és hogy mi történt a bátyjával, mert ő nem is gondolta,
 317 Cigany  |                 elővett három abroncsot, beabroncsolta először szép gyengén a királykisasszony
 318 Tunder  |                is, de varrni, fonni tud, beáll hát szobaleánynak a királynéhoz,
 319 Tunder  |              hogy jó volna a királynéhoz beállani szobaleánynak, ha megfogadná,
 320 Dongo   |               rézpénzt.~Reggel csakugyan beállított a két obsitos a fizetést
 321 Egys    |                 hozzám inasnak?" "Biz én beállok" - mondom, be is állottam
 322 Egys    |                 magam, bementem Váradra, beállottam szűrszabóinasnak. A gazdám
 323 Zsuzsk  |            beértek egy nagy városba, ott beálltak a királyhoz szolgálni.~A
 324 Cigany  |                   a sok ménkű lélek mind bebujkálna a kapu alatt a kutyabejáráson.~-
 325 AzOrd   |                 vagy legalább igen kevés becsülete van a háznál, elindult hát
 326 Nyelve  |                 hogy tegyen ezzel valami becsületes embert szerencsétlenné,
 327 KisKo   |            aládugni, mert ha egyik felől bedugom, a másik felől kibúvik.
 328 Janko   |             Jankó. Amint megy, mendegél, beér egy nagy rengeteg erdőbe,
 329 Dongo   |                egy szót sem.~Nagy sokára beérkezett a szolgáló. A vén boszorkány
 330 Raado   |                hozzájok, már olyan közel beérte őket, hogy a gereblyét is
 331 Tunder  |                megörült a kis deszkának, befedte vele a legszebb köcsögjét,
 332 Arany   |              királynét meg a szobaleányt befenekeltette a király egy tízakós hordóba,
 333 Tunder  |          szobaleánynak a királynéhoz, ha befogadja. El is küldte mindjárt a
 334 Janko   |                 ahogy a felesége mondta, befogatott; felült a gyönyörű hintóba,
 335 Egys    |                  menjek az erdőre fáért. Befogom a két ökröt, elindulok az
 336 Arany   |          gyönyörű aranyhaját megfüsülte, befonta, ezzel eltöltötte az időt.
 337 Raado   |       Anyicskához, hanem aztán mégiscsak befordult.~- No, hát most mit parancsolt
 338 VakKi   |               valami írral, mindjárt úgy beforradt, hogy a helye se látszott
 339 Zsuzsk  |                 be a kemencét, mikor úgy befűlik, hogy a puszta fenekén lángot
 340 Zsuzsk  |              Elment az ördög, a felesége befűtötte a kemencét, mikor olyan
 341 Cigany  |                   Jaj, Szent Péter uram, befútta a szél a kalapomat, adja
 342 Felig   |                összegombolyította magát, begurult, elkezdte szurkálni minden
 343 Dongo   |                  hasítja ki a szolgáló a begyét, csak gördül ám ki belőle
 344 Cigany  |           semmire sem megy, kapta magát, behajította a kalapját a kapun.~- Jaj,
 345 Veres   |              semmi látszatja.~Egy reggel behívatja a királyné az urát magához.~-
 346 Babsz   |              Mikor vége volt az ebédnek, behozta a hármas ládát, mondta,
 347 Ozik    |                az?~- Csak az, hogy mikor behozzák a vacsorát, lerántod az
 348 Veres   |         tartsalak jól téged is. De előbb behunyd a szemed, hogy semmit se
 349 Veres   |               hunyd be a szemed!~A leány behunyta a két szemét, de a harmadikat,
 350 Feher   |                 fedelet keresni, ami alá behúzódjék. Amint így vizsgálódik,
 351 Dongo   |                 el? Sok országot-világot bejártam, de ilyet nem láttam még
 352 Egys    |                mind elhányta a sáfrányt, bejött a lakodalomba, ugyancsak
 353 Babsz   |           nyelével, hogy elnyúlt, mint a béka, nem evett többet az Isten
 354 Macska  |                ne nyalakodjál, mert majd bekapom a farkincádat!~A kis egér
 355 VakKi   |              róka hátába, de az hirtelen bekente valami írral, mindjárt úgy
 356 Raado   |            keresett kilenc esztendő óta.~Békét kötött hát az ellenséggel
 357 Raado   |              hogy nem jött senki, megint bekiáltottak kétszer-háromszor, de biz
 358 Tunder  |                 Apródonként telt az idő, beköszöntött a tél. A királyné minden
 359 KisMa   |             malac se volt rest, hirtelen bekötötte a zsák száját, lekapta a
 360 Veres   |                lesz az is fejőstehénnek. Bekötötték hát az istállóba, pedig
 361 Cigany  |            elérkezett a pokol kapujához. Bekopogtat rajta.~- Itthon van-e a
 362 Cigany  |         jobbra-balra, odament a kapuhoz, bekopogtatott rajta.~- Ki van ott? - kérdezi
 363 AzOrd   |                neki.~A leány kinyitotta, bekullogott egy nagy, csúnya ördög.~-
 364 VakKi   |                  inas nyitotta az ajtót, belátott rajta a királyfi, látta,
 365 Raado   |                is kinyújtotta, hogy majd beleakasztja az Anyicska hajába, de éppen
 366 Felig   |                egy rókalyukhoz ért, abba belebújt. Ott aztán meghúzta magát
 367 VakKi   |          hirtelen előkapott három almát, belebukott a vízbe, intett a királyfinak,
 368 Dongo   |               Míg így biztatgatta, addig belebútt a zsákba. Mikor jól elfészkelte
 369 Dongo   |              hányni, egyszer aztán egybe belecsinálta a gyűrűt, azt vetette oda
 370 Egys    |             eszegettem a tojást, egyszer beleejtettem a csillagos nyelű bicskát.
 371 Raado   |              kapott Ráadótól, a szájából beleeresztette a pohárba, úgy adta vissza.~-
 372 Egys    |              tizenhat öles lajtorja, azt beleeresztettem, de még az sem érte el a
 373 Farka   |                  a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg
 374 Egys    |         malomházhoz értem. Kaptam magam, belefeküdtem a garatba. Amint ott fekszem,
 375 Szurke  |                 barlangodhoz, abba talán belefér, majd rájárhatunk ketten
 376 Raado   |       tulajdonsága volt, hogyha Anyicska belefújt, az egész Tündérország meghallotta
 377 VakKi   |              királyfi pedig meg az inasa belehajtottak a vízbe, elkezdtek benne
 378 Raado   |            rántottalak volna, bizonyosan belehaltál volna.~ ~
 379 Cigany  |          húzogatni a tűbe, olyan hosszút belehúzott, hogy minden öltésnél ki
 380 Feher   |                  nagy záporeső, ő is hát beléhúzta magát a szűrébe, de hogy
 381 Egys    |         jóllaktam, lefeküdtem a kuckóba, belehúztam magam a darócomba. Egyszer
 382 Arany   |                  szemet forrasztó fűvel, beleillesztette a helyére, úgy odaragadt,
 383 Dongo   |                  de a két obsitos nagyon belekapcáskodott, utoljára megfogadta őket.
 384 Babsz   |                  elkezdte darabolgatni a beleket egy éles késsel.~Amint ott
 385 Babsz   |               egy szilkébe az ételt, azt belekötözte egy kasornyába, s nagy sok
 386 Ozik    |                  hátulról a gazdasszony, belelökte a vízbe.~A királyné elmerült,
 387 Tunder  |                 levetkőztette, úgy aztán belélökte a kútba; a sok szép tündérruhát
 388 Arany   |                meg, hanem irgalom nélkül belelökték a vízbe, ahol legmélyebb
 389 Farka   |                 kandalló tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tű a
 390 Janko   |              tojás; de levetette ezt is, belement a vízbe. Jankónak se kellett
 391 Arany   |          országos dolgokról, abba nagyon belemerült, nem akarta félbehagyni,
 392 Veres   |               egy város alá nem ért, ott belenézett, hát - hiszitek, nem hiszitek -
 393 Veres   |               várost nem érsz, ott aztán belenézhetsz, majd meglátod, mi lesz
 394 Janko   |                 mit volt mit tenni, csak belenyugodott.~Elindultak hazafelé, útközben
 395 Tunder  |        visszajöttek, kinyitják az ajtót, belépnek a házba, hát minden olyan,
 396 Egys    |              Tisza zsákba volt.~Alighogy beléptem, mindjárt elibem állottak,
 397 Egys    |                 nagy volt a sár, egyszer beleragadt a fél csizmám, mezítláb
 398 Gagyi   |             fehérszemély se tudott volna beleszeretni, nem hogy olyan gyönyörűséges
 399 Tunder  |     tündérkisasszony, de nem mert többet beleszólani, mert tudta, hogy az ura
 400 Tunder  |                  mindegy, ha még egyszer beleszólasz, majd én verlek meg téged,
 401 Gagyi   |               kap kend egy-két krajcárt, beleteheti.~Elment a koldus nagy dünnyögve,
 402 Feher   |                 griffmadár jobbra, akkor beletett a szájába Fehérlófia egy
 403 Janko   |                  hintóba; utoljára mégis beletuszkolta Jankó.~Mikor az üveghegy
 404 Janko   |                  asszony sehogy se akart beleülni a hintóba; utoljára mégis
 405 Tunder  |         legjobban fogdosná...~Itt megint belevágott a királyné:~- Ha még tovább
 406 Tunder  |               engedte hát elhagyni:~- Ha belevágtuk a fejszét, csak mozgassuk,
 407 Tunder  |                  felkapta előle a fedőt, belevetette a tűzbe.~Sírt-rítt a szép
 408 Raado   |               egy nagy kádba, abba aztán belevetteti a két gyermeket. Már előre
 409 AzOrd   |             ördög tüzet rakott, a leányt belezárta a hintóba; azzal a négy
 410 Egys    |            tanakodni, hogy hová tegyék a bélit, hogy rá ne akadjanak. Az
 411 Feher   |                 ragyogás, de ő csak ment beljebb. Egyszer megtalálta Vasgyúrót,
 412 Ozik    |                   Szóljon, mert mindjárt belövök.~Erre aztán nagyon megijedt
 413 Cigany  |               bánta ő, csak hogy egyszer belől lehetett; megkereste a kalapját,
 414 Ozik    |                nagy dínomdánomot csapunk belőlök.~Így is lett. Szombaton
 415 VakKi   |               hétszerte szebb madár lett belőlük. Mikor éppen köszönni akarta
 416 Cigany  |                 állj ennek a sövénynek a belső oldalára, én majd kívül
 417 Cigany  |                    Ki van ott? - kérdezi belülről Szent Péter.~- Én vagyok,
 418 VakKi   |                   Amint kibámulta magát, bemászott szép csendesen a kerítésen,
 419 Dongo   |                   A kert kerítésén hátul bemásztak, a veremre is csakhamar
 420 Feher   |             mondja Fehérlófia -, én majd bemegyek.~A királykisasszony elbújt,
 421 Cigany  |                  amint hazavitték a fát, bemegyen az egyik szegény ember a
 422 Arany   |               annak az élet, aki vak is, béna is, még koldulni se tud
 423 Arany   |                  lát benne, de vakon is, bénán is. Jószívű ember volt az
 424 Zsuzsk  |             feleségét, hogy nem találta, benézett a kemencébe, megösmerte,
 425 Dongo   |                mellett találják magokat. Benéznek az ablakon, látják, hogy
 426 Nyelve  |                  kisasszony!~- Tűz ég ám bennem!~- Itt egy tojás, süssük
 427 Tunder  |                  száz is, majd töltheted bennök kedved, hanem fordulj ide,
 428 Babsz   |           valamerre.~Felment a palotába, benyitott a legszebb ajtón, belépett
 429 Dongo   |               hogy hívja ebédelni. Amint benyitotta az ajtót, éppen akkor mondta
 430 Tunder  |                   egyszer aztán hirtelen benyitottak az ajtón. A tündérkisasszony,
 431 Feher   |               volt se keze, se lába.~Itt benyúl a griffmadár a szárnya alá,
 432 Cigany  |                  No hiszen jól van, majd bepanaszlom az Istennek, csak jöjjön
 433 Ozik    |                   szépen megfürösztötte, bepólyálgatta a kisfiát, lefektette a
 434 Ozik    |                megfürösztötte a kisfiát, bepólyálta, lefektette; azután odament
 435 Babsz   |                egy hatökrös szekeret egy béressel. Jankó el volt fáradva;
 436 Dongo   |                 hogy a két cseléd majd a bérét kéri, de rá akarta őket
 437 Tunder  |               úgyse lesz senki a házban. Bereteszelték aztán az ajtót, a görbe
 438 AzOrd   |                  eresztette be, az ördög berúgta az ajtót, mikor bent volt,
 439 Dongo   |                   Ezek alig várták, hogy besötétedjék. Szereztek egy kötelet,
 440 Janko   |                No, hát majd megölöm én a beste lélek rongyos ördögét!~-
 441 Arany   |                 szobaleány megharagszik, besúgja a gonoszságát, akkor pedig
 442 Miert   |                hazament, nem tudott vele beszámolni, se aztán a kutya a disznónak.~
 443 Zsuzsk  |                szedtem én ezeket a szent beszédeket.~Volt a világon egy nagyon-nagyon
 444 Raado   |              estére gyere be a szobámba, beszédem van veled.~Bement Ráadó,
 445 Arany   |                nem az ő testvére, hogy a beszédje se olyan, hiába fogta kérdőre
 446 VakKi   |               mikor aztán vége szakadt a beszédjének, megint megszólalt a róka:~-
 447 Arany   |                  nem hallgatott a herceg beszédjére, nem látta meg, hogy az
 448 VakKi   |                  Nagyon megörült ennek a beszédnek a király.~- No! öcsém, ha
 449 VakKi   |               vagyok, azért jöttem, hogy beszegődjek felségedhez, hogyha megfogadna.~-
 450 Veres   |                hat juhát megegyem, akkor beszegődném.~- No, nem bánom, hanem
 451 Veres   |              lesz többet jókedve; én hát beszegődöm juhásznak, meg is őrzöm
 452 VakKi   |              szükségem; jó, hogy jöttél.~Beszegődött hát a királyfi szakácsnak,
 453 Zsuzsk  |               volna szükségem.~A leányok beszegődtek az emberhez, aki pedig nem
 454 Zsuzsk  |                  akarja őket ölni, arról beszélget. "Holnap nagy vendégséget
 455 Dongo   |                 másnap otthagyják.~Ezt a beszélgetést kihallgatta az öreg boszorkány.
 456 Raado   |             Anyicskának kedvezett, azzal beszélgetett mindig.~Alig oszlott el
 457 Ozik    |                hogy az apja meg az anyja beszélgetnek a házban. Odahallgat, hát
 458 Dongo   |             kívülről mindenki, vajon mit beszélhet a jövendőmondó, de nem jól
 459 Raado   |             Anyicska?~De biz a királytól beszélhetett a felesége akármit, rá se
 460 Cigany  |                   majd ha hazajön, azzal beszélj.~A cigány látta, hogy már
 461 Veres   |                 menjen viaskodni.~- Hadd beszéljen, rá se hallgatok, hanem
 462 Raado   |                  a királyi palota körül, beszélnek-e a királyfiról meg a mátkájáról?
 463 Zsuzsk  |               azt is el tudod lopni, azt beszélted, azért ha az éjjel el nem
 464 Tunder  |              reggel aztán, mikor már azt beszélték róla, hogy alkudozik is
 465 Raado   |                csak őrváltáskor lehetett beszökni, attól félt hát nagyon,
 466 Dongo   |             fizetést kérni. A boszorkány beszólította a szolgálót.~- Marcsa te!
 467 Raado   |                 a vizet felszítta, Ráadó betakart egy-két kanálnyit a szárnyával,
 468 Feher   |               hogy el nem szedte, de még betakarta a szűrével, maga meg bebújt
 469 Veres   |           agyonütötték volna is. Egyszer beteg lett a királyné, Ferkó mindig
 470 Veres   |               király a háborúból, s nagy betegen találta a feleségét. Megijedt
 471 Tunder  |               mintha kettévágták volna a betegségét, olyan egyszerre felgyógyult.~
 472 VakKi   |                 Mikor aztán félig-meddig betelt a nézéssel, elindult a madarat
 473 KisKa   |                  kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe.~
 474 KisKa   |                 elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis
 475 Raado   |              szegletben, egy nagy zsákba betömve, én is ott voltam, ugráltam,
 476 Raado   |                  volna senki. Erre aztán betörette a királyné az ajtót, hát
 477 Veres   |                mikor legjobban mulatnak, betoppan a farkas, mondja, hogy ő
 478 Feher   |               Fehérlófia, mert a sárkány betoppant. Amint meglátta Fehérlófiát,
 479 Dongo   |                  papírosra, hol a fekete betűkre, hol meg a veres cifraságra,
 480 VakKi   |           tengerparton, maga felöltözött betyáros ruhába, elindult a palota
 481 Raado   |              földet felássátok, szőlővel beültessétek; a szőlő megnőjön, háromszor
 482 Raado   |            legyen irtva, a föld felásva, beültetve szőlővel, a szőlő meg is
 483 Cigany  |                 sok idő, míg kiugráltál, beugráltál. Szaladj utána te, fiam,
 484 Panci   |                   A királyné kinyitotta, beugrott rajta egy kis ember. Három
 485 Gagyi   |            palotámhoz.~- No, hát én majd beúszom, megnézem, mint állanak
 486 Gagyi   |                 várj itt a tengerparton.~Beúszott a rák. Gagyi gazda várta
 487 Gagyi   |             Felült az egér a rák hátára, beúsztak a palotához; éppen akkor
 488 Cigany  |        megszabadítani a cigány, mindjárt beváltotta ígéretét, hozzáadta a leányt
 489 Ozik    |           rendben van a szénája.~Eközben bevégezte a király a háborút; megverte
 490 Raado   |            fölszántsátok, tiszta búzával bevessétek, a búza kikeljen, meg is
 491 Zsuzsk  |              hirtelen megkapta a nyelét, bevetette a vénasszonyt a kemencébe,
 492 Raado   |            legyen szántva, felboronálva, bevetve tiszta búzával, a búza megérjen,
 493 Panci   |                 a kamrába.~Másnap reggel bevezeti a királyné az urát karonfogva
 494 Gagyi   |           gondoltam én egyet. Majd engem bevisz a rák koma a hátán, én elrágom
 495 KisKa   |              maga gyémánt félkrajcárját.~Bevitték a kis kakast a kincseskamarába,
 496 Tunder  |            ajtónál is úgy tettek, mintha bezárnák, pedig dehogy zárták be,
 497 Babsz   |                   azután mindegyik ládát bezárta hármas zárral. Másnapra
 498 Tunder  |                 megint elmentek dologra, bezártak jól mindent, a kulcsot elvitték
 499 Zsuzsk  |                  de nem használt semmit, bezárták az ólba, tettek elibe mindenféle
 500 Dongo   |         tanakodni, hogy mi lehet a dolog bibéje. Utoljára is oda lyukadtak,