Part

1001 Raado   |                  ide hamar a ruhám, mert elkésem!~- Nem adom addig, szép
1002 KisKo   |                  Ezen a leány úgyannyira elkeseredett, hogy leült az ászokra,
1003 KisKo   |                 neki mindent, úgyannyira elkeserítették, hogy az is közibük ült,
1004 Raado   |              félt hát nagyon, hogy arról elkésik, künn marad, akkor pedig
1005 Babsz   |                  csinálja meg erősebben. Elkészítette a kovács, mikor készen volt,
1006 Arany   |            mondta, hogy már csak elmegy, elkészül a lakodalomra, meg násznépet
1007 Raado   |              mestersége.~Alig mentek el, elkészült a forró olajfürdő. Beszólott
1008 Egys    |                birkával, ott megnyúzzák, elkezdenek tanakodni, hogy hová tegyék
1009 Egys    |               megijedtem, hogy rám veti, elkiáltottam magam: "Rám ne lökje kend
1010 Raado   |          eresztették. Az ország határáig elkísérték apja, anyja, az ország nagyjai,
1011 Raado   |         kitalálni, hiába törte az eszét. Elkövetkezett a vacsora ideje. Amint vacsorálnak,
1012 Dongo   |             azelőtt való nap Dongó, majd elkopott a lába, annyit szaladt.
1013 Cigany  |                   Megijedt a cigány, úgy elkotródott, mintha ott se lett volna.
1014 Zsuzsk  |             tarthatta őket tovább, hanem elküldte őket szolgálatot keresni.~
1015 VakKi   |               megtalálta, kihúzta onnan, elkurjantotta magát:~- Nézzétek csak,
1016 Dongo   |               puskából lőtték volna, úgy ellábolt onnan. Mohácsinak a verembe (
1017 Veres   |          viaskodni.~- No, fiam, ha ez is ellenem van, akkor meg kell halnom,
1018 Janko   |               esküvőnkön." A felesége se ellenezte.~- Jól van, kedves uram,
1019 Babsz   |               egy kasornyába, s nagy sok ellenkezés után - mert eleinte nem
1020 VakKi   |             megosztozunk.~A királyfi nem ellenkezett, kétfelé mérték a sok gyémántgyümölcsöt,
1021 Tunder  |             királyné, nemigen volt kedve ellenkezni.~A leány pedig mondta tovább:~-
1022 Ozik    |            király a háborút; megverte az ellenséget, hazament nagy diadallal.
1023 Raado   |                 óta.~Békét kötött hát az ellenséggel három hónapra, azzal elindult
1024 Cigany  |                 de az neki mindegy volt, ellökdöste őket az útból jobbra-balra,
1025 Cigany  |                  vágnék, aki egy malacot ellop, nem győzne engem a világ
1026 Gagyi   |                  hordja éjjel-nappal. Én elloptam volna, de nem tudtam a láncot
1027 Janko   |               kedves uram, nem bánom, ha elmégy is értök, itt van egy gyűrű,
1028 Arany   |              maga országába, azután majd elmehet - nem bánja - feleséget
1029 Ozik    |              alól.~Jó idő múlva a király elmenetele után egy aranyhajú gyermekkel
1030 Raado   |                   hogy se ottlétéről, se elmeneteléről, se hazajöttéről egy kis
1031 Raado   |               izente neki, hogy okvetlen elmenjen. Megörült Anyicska a meghívásnak,
1032 Cigany  |               szerencsétlen szám! Inkább elmennék a pokolba kályhafűtőnek.~
1033 VakKi   |                lesznek, akkor - ha te is elmennél, kire maradna az ország?~
1034 Raado   |               mert csak magának lehetett elmenni, azután kiment a tópartra,
1035 VakKi   |                soha, azt se tudják, hogy elment-e hazulról. Búsult az öreg
1036 Veres   |               valaki, mondjad neki, hogy elmentem zöld sásnak zöld sás idejében
1037 Babsz   |               vágatni a tehenet. A húsát elmérték, a belet odaadták egy szolgálónak,
1038 Ozik    |            belelökte a vízbe.~A királyné elmerült, de nem fulladt bele, hanem
1039 Dongo   |              hátravan, ha most idő előtt elmondanám, elveszteném minden tudományomat,
1040 Raado   |                így majd magam felmegyek, elmondok mindent az apámnak, akkor
1041 Raado   |                  a dolgot. Anyicska csak elmosolyodott rajta.~- Ne búsulj biz ezen
1042 Janko   |                     de ha tízannyi ideig élnél is, mint ameddig élsz, mégse
1043 KisKo   |                   hogy olyan sötét, csak elnézem, hogy a másé milyen világos,
1044 Tunder  |              kellett volna neki a kútban élni, míg valaki ki nem szabadította
1045 Veres   |                  veres tehén hátára, úgy elnyargalt rajta, hogy sohase látták
1046 Babsz   |                  buzogány nyelével, hogy elnyúlt, mint a béka, nem evett
1047 Dongo   |               kérdezgették aztán.~Másnap előállott a hatlovas hintó, Dongó
1048 Panci   |               megfon aranyfonalnak, amit elöl-utól talál a ház körül, most
1049 Feher   |        búslakodva. Alig ment egy kicsit, előfogta egy nagy záporeső, ő is
1050 Babsz   |               embert, aki amott eszeget!~Előhítta Pista inas azt az embert.~-
1051 Raado   |                 a hattyúruha sehol! Erre előjött Ráadó.~- Ne sírj, szívem,
1052 Raado   |         lövöldözött a rucára, de a golyó elől is mindig lebukott, sehogy
1053 Arany   |                  pofon vágták volna, úgy eloldalgott onnan. Leszállott aztán
1054 Felig   |             aztán félbehagyta a nyúzást, eloldta a fától a félig megnyúzott
1055 KisKa   |               mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak
1056 VakKi   |                majd eligazítja ő.~Megint előreküldte a kisasszonyt az inassal
1057 VakKi   |                 is kétfelé vágta, azt is elosztotta, mert azt is az úton szerezték
1058 Janko   |               most már ezeken nem tudunk elosztozkodni, mert egyik a másik nélkül
1059 Ozik    |           gyermekeknek, egész nap mindig előttök állt a sok dió, akkor ettek,
1060 Raado   |                volt, nosza rajta! - ő is elővesz egy lopótököt, töltögeti
1061 VakKi   |             pihenni, leszálltak a lóról, elővették az elemózsiát, ettek. Mikor
1062 Feher   |               három hazajött, ezt is jól elpáholták.~Fehérlófia nem tudta, mért
1063 Raado   |              nagy szomorúan Anyicskához, elpanaszolta neki a dolgot, hogy már
1064 Farka   |               parazsat keres, de a tojás elpukkant, szaladt a dézsához mosakodni,
1065 Veres   |                 A regementjét megverték, elpusztították, gulyája, ménese mind eldöglött,
1066 Tunder  |              apját sok Istencsapás érte, elpusztult, tönkrejutott, most hát
1067 Gagyi   |            bevisz a rák koma a hátán, én elrágom a láncot, kihozzuk a katulyát.~
1068 Dongo   |                  hallotta, de csak mégis elrebegte valahogy, hogy mért küldte
1069 VakKi   |          lármázott rá, mert minden ételt elrontott. Következett az ebéd ideje,
1070 Tunder  |  tündérkisasszony, mint a két első volt, elsikoltotta ez is magát:~- Jaj, vizet,
1071 VakKi   |                királynak is azt, amit az elsőnek mondott. Többet aztán nem
1072 Janko   |             ideig élnél is, mint ameddig élsz, mégse érnél oda; hanem
1073 Veres   |                  udvarra. Amint kiértek, elszabadult a tehén, sehogy se tudták
1074 Janko   |         csillámlani. Mire a tövéhez ért, elszakadt a csizma, nem lehetett többé
1075 VakKi   |                  eszébe a róka, mindjárt elszakított egy szál szőrt; alighogy
1076 VakKi   |               eszébe a királyfinak, hogy elszakítsa a hatodik szál szőrt. Ott
1077 Zsuzsk  |               mit tenni szegény fejinek, elszánta magát, hogy megpróbálja
1078 Dongo   |               látja, hogy hozzák Dongót, elszökik. Míg Mohácsi így töprenkedett,
1079 Dongo   |            határozták, hogy legjobb lesz elszökni, otthagyni a kocsmárost
1080 Raado   |               két kezét.~- No, ezek most elszöktek, a pokolravalók, hanem tudom,
1081 VakKi   |            kisasszonyt, jobb hát ha most elszökteti, azután majd tanácsot kérhet
1082 Raado   |                  anyám, észrevette, hogy elszöktünk, hanem most már szálljunk
1083 Raado   |               híredet se hallotta volna.~Elszörnyűködött ezen az átkon a szegény
1084 Raado   |               szíve mindig jobban-jobban elszorult, mintha valami nagy követ
1085 VakKi   |            ráhajtotta őrá a fejét, az is elszunnyadt, az inas meg félrement egy
1086 VakKi   |         öccsükről tudakozódott a király, eltagadták, hogy nem látták soha, azt
1087 KisKo   |               csinál. De sehogy se tudta eltalálni. A kezében volt egy teknő,
1088 Tunder  |             dologból, mi nem, a királyné élte világát, rá se gondolt a
1089 Janko   |            házához, de a hattyúruhát úgy eltedd, hogy soha színét se lássa.~
1090 Dongo   |                 ezer esztendővel ezelőtt eltemetkeztenek, ímhol jön az ítélet, minden
1091 Ozik    |              gondolta magában, hogy majd elteszi ő ezt láb alól.~Jó idő múlva
1092 Gagyi   |                  jó helyen jár, hogy tán eltévedt, nem itt van az ő háza, "
1093 VakKi   |                   felséges királyfi, hát eltévedtek, vagy min tanácskoznak?~-
1094 Arany   |               megfüsülte, befonta, ezzel eltöltötte az időt. Egyszer, mikor
1095 Tunder  |              vágni egy darab követ, hogy eltört mind a három korsó.~- No,
1096 Dongo   |                édes pajtásom, elég régen éltünk már együtt, elég régen csaljuk
1097 Gagyi   |                   de nem tudtam a láncot elvágni. Gagyi gazda még jobban
1098 Tunder  |                 halpénz elpattant, abban élve maradt, s még akkor éjjel
1099 VakKi   |              királyfira, de nem is tudja elvégezni, hacsak én nem adok tanácsot,
1100 Raado   |                 ez a baj, bízd rám, majd elvégzem én, hanem estére gyere be
1101 Tunder  |                 kettőt, majd estére mind elvégzi, egész nap úgyse lesz senki
1102 Tunder  |                Ha még tovább mondod, úgy elverlek, hogy lepedőben visznek
1103 Nyelve  |                  nekiestek Jankónak, úgy elverték, mint a kétfenekű dobot,
1104 Raado   |             nappalunk, ha itt maradnánk, elveszítenének. De hát hova menjünk?~-
1105 Raado   |                  hogy akárhogy, mint, de elveszíti a két gyermeket, addig meg
1106 Veres   |              akkor akármi úton-módon, de elveszítik mind a kettőjöket. Nem is
1107 Raado   |                 ha ezer lelketek van is, elveszítlek benneteket.~Ezzel egy nagy
1108 Janko   |              hanem most már gyere velem, elveszlek feleségül, ásó-kapa választ
1109 Raado   |             szeretik egymást, mert akkor elvesztek mind a ketten.~Mikor már
1110 Dongo   |               most idő előtt elmondanám, elveszteném minden tudományomat, de
1111 Raado   |                 hogy hogy s mint kellene elveszteni Ráadót. Ott aztán a három
1112 Raado   |                 kulcslyukon, attól fogva elvesztette volna mind a kettőt egy
1113 Arany   |                   hogy ha el nem árulja, elveteti fiával. Most hát azon ijedt
1114 Ozik    |                pofájú leánya, azt akarta elvetetni a királlyal. Örült a vénasszony,
1115 Arany   |               álldogál ott, mint amilyet elvett; a homlokán nap van, a mellén
1116 Janko   |                  lépni, ezt húzd fel, ez elvezet a világ végére, egész addig
1117 Raado   |            csinálok, rég lesem már, hogy elvigyen az ördög valamerre."~Elbúcsúzott
1118 Szurke  |           kellene ezt az én barlangomhoz elvinni, koma?~- Hát csak úgy -
1119 Raado   |                  míg meg nem ígéri, hogy elvisz a hátán az apja palotájáig.
1120 VakKi   |                   akár élek, akár halok, elviszem" - gondolta magában; le
1121 Tunder  |          bezártak jól mindent, a kulcsot elvitték magukkal, hanem most se
1122 VakKi   |           kocsmáros: "Jaj, jó uram, régi embereim ezek már nekem, királyfiak
1123 KisKo   |               mondja -, még ilyen bolond embereket nem láttam. Hanem most elindulok,
1124 VakKi   |            király az ország minden bölcs emberét, hogy fejtsék meg, mi ennek
1125 Arany   |                húzza ki sebesen, hát egy emberformát lát benne, de vakon is,
1126 VakKi   |                szobájába teríttetett két emberre; aztán behívatta az új szakácsot,
1127 Raado   |            minden segítség nélkül, saját emberségedből rájok ülni, megkerülni egymás
1128 VakKi   |             kíséri; kérdi a királyfi egy embertől, hogy miféle emberek azok,
1129 Veres   |                   Akkor te gyere mellém, emeld fel a taglót, de ne üss
1130 Dongo   |                  Mohácsi a zsákból:~- Ne emelj már tovább, pajtás, megeléglettem
1131 VakKi   |             megyek dolgomra, hanem előbb emlékezzék még felséged a szerződésre,
1132 Egys    |              asztalhoz ültem hát, de biz énbelém nem fért egy falat se, be
1133 VakKi   |                madár, mindjárt elkezdett énekelni olyan szépen, hogy a király
1134 Veres   |               mondani, mert tudom, úgyse engeded megtenni, pedig ha abból
1135 Veres   |              apádat mennyre-földre, hogy engedje meg, hogy te vágj le, ha
1136 Arany   |            térdre esett, úgy kérte, hogy engedjen meg neki, hogy ő az egészről
1137 Arany   |               búcsúzhasson el, de azt se engedték meg, hanem irgalom nélkül
1138 Koro    |              kóróra.~- Kis kóró, ringass engemet!~- Nem ringatom biz én senki
1139 Zsuzsk  |          menjetek tovább, szegődjetek be énhozzám, úgyis éppen ilyen három
1140 VakKi   |              fiam, te csak maradj itthon énmellettem, segíts egyben-másban öreg
1141 Panci   |                   elveszem én, majd lesz énnálam miből fonni aranyfonalat.~
1142 Gagyi   |               már ezután, ami csak kell, enni-innivaló, minden, ami szemöknek,
1143 Feher   |                 cimborák, nem volt semmi ennivaló, megharagudtak, jól eldöngették
1144 Raado   |                  tündérek közt vagy már, ennyit csak tudhatsz.~Kibandukolt
1145 VakKi   |               felséges királyfi, mármost énrám semmi szüksége, én hát megyek
1146 Raado   |                  leányára? Mit kérdi azt éntőlem?~A vénasszony még egyszer
1147 Arany   |               tudná, hogy ő él, mindjárt enyhülne a szenvedése, kevesebb bánat
1148 Cigany  |                 No, hát abroncsold be az enyimet is.~A cigány elkezdte abroncsolni
1149 Tunder  |                haragja is szelíd, meg az epéje se keserű, a királyné azt
1150 Gagyi   |                 van, meg mikor a leányát épen, egészségben a szeme előtt
1151 Cigany  |               nem adjuk, olyan templomot épít a kapu elébe, hogy se ki,
1152 Cigany  |                  olyan anyaszentegyházat építek ide, hogy maga Plutó is
1153 Cigany  |                tudott volna az templomot építeni, nem is volt neki, amiből
1154 Janko   |              soha színét se lássa.~Jankó éppenségesen úgy tett, ahogy az öreg
1155 Gagyi   |            mondta ki, mindjárt még szebb épült, mint a királyé volt.~Gagyi
1156 Raado   |            parancsolt az apám?~- Szót se érdemel, mindössze csak három lovat
1157 KisMa   |               kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint
1158 Cigany  |               vissza már valahára.~Útnak ered Plutó kocsisa egy vasvillával,
1159 Nyelve  |                hogy az enyim lesz!~- Nem éred meg hajasan, kopaszon is
1160 Zsuzsk  |                hogy csak most az egyszer eressze el, mindent visszahoz, de
1161 Feher   |                 meg várta, hogy őérte is eresszék le a kosarat. Csak várt,
1162 Cigany  |                kutyabejáráson.~- No, hát eresszen be kelmed, majd megkeresem
1163 Cigany  |               nem az az én dolgom, hanem eresszenek be, hadd keressem meg az
1164 Egys    |                 a szűröm ujja, mind abba eresztegettem a pulickát.~Mikor jóllakott
1165 KisMa   |                van idekint, fázom.~- Nem eresztelek biz én, mert megeszel.~-
1166 Nyelve  |                   egy káromkodást ki nem eresztenek a szájukon, az ő leányától
1167 VakKi   |                 a bátyjai be sem akarták ereszteni, hogy ha ők ki nem tudták
1168 Dongo   |             regement, ebből mindegyikből eresztettek el fele-lábra egy-egy katonát.
1169 Cigany  |            apámat.~- Már, fiam, most nem ereszthetlek be, nincs itthon az Isten,
1170 Feher   |                 királykisasszonyt, s nem eresztik le megint a kosarat Fehérlófiáért,
1171 Tunder  |            legjobban mesterkedett, akkor érkezett meg a királyfi a szép aranyos
1172 VakKi   |               hát amint a város közepébe érnek, látják, hogy két rongyos
1173 Janko   |                 mint ameddig élsz, mégse érnél oda; hanem okosabbat mondok
1174 Raado   |               egy ősz-öreg ember, térdig érő, galambfehér szakállal,
1175 Szurke  |               mozdítani, amint legjobban erőlködik, hirtelen felugrik a szürke
1176 VakKi   |                apjának mind nem használ, erőlteti, hogy menjen hozzá.~- Most
1177 Babsz   |              kovácsra, hogy csinálja meg erősebben. Elkészítette a kovács,
1178 Farkas  |           győztes, a ravaszság-e vagy az erősség.~Megbirkóztak; a farkas
1179 Farkas  |       Szétszaggatták a kakast is, meg is érték vele akkor nap. Hanem bizony
1180 Dongo   |                 nála. A király, amint ez értésére esett, mindjárt négylovas
1181 Cigany  |               Hát kié?~- Azé, aki jobban érti a kanászmesterséget. Itt
1182 Janko   |                  nem bánom, ha elmégy is értök, itt van egy gyűrű, ha ennek
1183 Arany   |              körül halászgatott, egyszer érzi, hogy valami nagyot ránt
1184 Raado   |                   legény a kedvesét? Nem eshetik az meg.~Még egyszer aztán
1185 Raado   |                  darabig - hiába volt az eskü - nem tehetett semmit, mert
1186 Arany   |                  Mert úgy már csak mégse esküdhetünk össze, mint két sátoros
1187 Tunder  |                 az enyim, hanem most már esküdj meg nekem, hogy soha el
1188 Raado   |                hogy ha szeretik egymást, esküdjenek meg, olyan szép leánynak,
1189 Raado   |                szép leányát veszi el, az esküvő napja is ki van már tűzve,
1190 Janko   |                 Legalább legyenek itt az esküvőnkön." A felesége se ellenezte.~-
1191 Arany   |                  mégis meg kellett annak esni, volt egy fiatal herceg,
1192 Feher   |                  várja, hogy elálljon az eső, hogy levehesse a szűrét
1193 Gagyi   |        királykisasszony mindjárt felérte ésszel, hogy Gagyi gazda is ezekkel
1194 AzOrd   |                 esik itt semmi baja, nem esszük mink meg, ebbe a nyomba
1195 Miert   |            szénája, átment a szomszédba.~Estefelé hazament, kereste az írást,
1196 Egys    |                  a házunkat, egyszer rám esteledik. No, most már mit csináljak,
1197 Raado   |                  veled.~Bement Ráadó, az estét is alig várta; Anyicska
1198 Raado   |            kenyeret, ne csapja reggeltől estig szárán a legyet!~A király
1199 Babsz   |                  Jankó, hát kétfelé volt esve. Megint ráparancsolt a kovácsra,
1200 AzOrd   |            kuckóba, a leány meg a padkán eszegetett. Amint ott eszeget, amint
1201 Nyelve  |           hasznuk benne. A legkisebb fiú eszelős volt, a bátyjai el se akarták
1202 Raado   |          lassanként. Mikor aztán egészen eszén volt, kérdezték tőle, hogy
1203 Arany   |                biztatgatta, míg utoljára eszére jött. Tudakolta, hogy hol
1204 Raado   |                  fejét a falba, mint egy eszeveszett őrült. Azután megnyergelt
1205 Babsz   |                 amint főzögetett, megint eszibe jutott, hogy milyen jó volna,
1206 Veres   |              kitalálta azzal a furfangos eszivel.~- No, leányom - mondta
1207 Farkas  |                  mit enni. Hanem vagy én eszlek meg, vagy te engem. Azért
1208 VakKi   |               maradtak, azóta mindig itt esznek-isznak, mert volt ezeknek pénzök
1209 Tunder  |              feltörülgetve. Megállott az eszök mind a kettőjöknek. "Ki
1210 Raado   |       kereszteljék Ráadónak, hadd jusson eszökbe - valahányszor e nevet kimondják -,
1211 Babsz   |         szemöket-szájokat, s amire aztán eszökre jöttek, Jankó már hegyen-völgyön
1212 Raado   |             garas ára eszed volna, te is észrevennéd, hogy az csinál helyette
1213 Veres   |                 három szemem van, jobban észreveszek akármit.~Az anyja azt mondta
1214 VakKi   |             járnak ezek itt, már több öt esztendejénél, hogy itt, ebben a városban
1215 KisKo   |                  szomorú dolog jutott az eszünkbe!~Itt elbeszéltek neki mindent,
1216 Veres   |              mindig tömte belé a legjobb ételeket, aztán meg a korpakenyeret
1217 Veres   |                  olyan egészséges! Olyan ételekkel, italokkal él az, amiknek
1218 Ozik    |         sütnivalója, lerántja az abroszt ételestül, mindenestül. A gazdasszony
1219 Tunder  |                  is felvette magát a sok ételtől-italtól, utoljára még megszerette.
1220 Dongo   |               hogy akárhogy, mint, ezzel eteti meg a gyűrűt. Reggel felkelt
1221 Raado   |              olyan mihaszna emberrel nem etetjük hiába a kenyeret.~Magához
1222 Dongo   |              nevelte fel, mindennap maga etette a tenyeréből, nem adta volna
1223 Farkas  |      Szétszaggatták a kis tyúkot, meg is ették hamarjában. De biz az még
1224 Dongo   |                Mohácsi, egész nap mindig evett-ivott, vagy kellett, vagy se;
1225 Janko   |             mindjárt ott terem; most már ezeken nem tudunk elosztozkodni,
1226 Gagyi   |              ésszel, hogy Gagyi gazda is ezekkel az óriásokkal csináltatott
1227 Nyelve  |              mást se lehet hallani soha. Ezenkívül az is bántotta, ha elgondolta,
1228 Dongo   |           vékonyan, hol vastagon, mintha ezeren lettek volna odakint: "Jövünk,
1229 VakKi   |             hogyisne! mikor minden fának ezüst volt a törzse, arany a gallya,
1230 Babsz   |             aranyládába, azt egy nagyobb ezüstbe, azt meg egy még nagyobb
1231 Babsz   |           megalkudtak egy véka aranyban, ezüstben, a szegény ember - aki most
1232 VakKi   |          királynak egy lova, az egész ló ezüstből van, a szőre meg színaranyból,
1233 Feher   |                  egy várat ezüstmezővel, ezüsterdővel körülvéve.~- No, itt bújj
1234 Arany   |                  a világ minden aranyát, ezüstjét, mégiscsak csúnya maradt
1235 VakKi   |                 éppen ott rugdalózott az ezüstló az udvar közepén, nyílott
1236 Feher   |               mennek, találnak egy várat ezüstmezővel, ezüsterdővel körülvéve.~-
1237 Dongo   |           osztozik temérdek sok aranyon, ezüstön, azon marakodnak.~Sokáig
1238 Cigany  |                 nekem sem aranyatok, sem ezüstötök, csak a királykisasszony.~-
1239 Feher   |              kell halnod! Hanem gyere az ezüstszürűmre, viaskodjunk meg!~Azzal
1240 Feher   |               csavart egy hosszú gúzst a faágakból, s azon leeresztette magát.
1241 Raado   |                 egy szálig kiirtsátok, a faderekakból hordókat csináljatok, a
1242 Gagyi   |            palotát. De hiába volt minden faggatás, mert ilyenkor egyik fülén
1243 Gagyi   |              legjobban a koldus a bőrt a fagyon, a kis egér odament, lerágta
1244 Tunder  |               hallottam én már ezt, hogy fáj a fülem is, ha hallom.~De
1245 Raado   |            bolond módra ígérte oda neki, fájt ez a királynak nagyon, de
1246 Raado   |                 nagy recsegés-ropogás, a fák amint dőltek rakásra, a
1247 Raado   |                volna róla, még az utolsó fakanál is mind fel van írva.~-
1248 Dongo   |                 otthagyni a kocsmárost a faképnél. Még akkor éjszaka összeszedték,
1249 Raado   |             behordva a majorba; a töve a fáknak ki legyen irtva, a föld
1250 Raado   |         sarkantyúval, úgy megáll, mint a fal, tedd rá a nyerget, lovagold
1251 Dongo   |            közepén, egy leomlott templom fala mellett találják magokat.
1252 Egys    |                 biz énbelém nem fért egy falat se, be volt kötve a szűröm
1253 Raado   |           senkije, semmije, még a betevő falatját se tudná megszerezni; de
1254 Raado   |             haját tépni, verte a fejét a falba, mint egy eszeveszett őrült.
1255 VakKi   |                  körülnézett, meglátta a falon a gyémántszerszámot, nagyon
1256 VakKi   |          gondolta magában; le is vette a falról, hanem amint vitte volna
1257 Panci   |                  ház előtt, vagy pedig a faluba sétafikált előre-hátra.
1258 Tunder  |                mesélés sorbajárt, mint a falusi bíróság, hol egyik mondott
1259 Tunder  |        cigányleány a tündérkisasszonyt a fán, felment utána, kikérdezte,
1260 Feher   |             csavarított egyet Fehérlófia Fanyűvőn, mindjárt a földhöz vágta.~-
1261 Feher   |             Másnap azt mondja Fehérlófia Fanyűvőnek:~- No, te maradj itt, főzz
1262 Feher   |           megharagudtak, jól eldöngették Fanyűvőt, de az nem mondta meg, hogy
1263 KisKo   |                  Isten, földi! Hát miben fáradozik kend?~- Fogadj Isten, atyafi!
1264 Raado   |              hogy megint kárba veszett a fáradsága, elkezdte a haját tépni,
1265 Feher   |            Fehérlófia.~- No, akkor hiába fáradtál, mert az én uram egy tizenkét
1266 Raado   |                  a lábát se húzná a nagy fáradtság miatt, hej pedig dehogy
1267 Szurke  |                te meg engem csak magamat fárasztasz itt a malomban?~- Biz annak
1268 VakKi   |                   Erre a róka kihúzott a farka végéből hét szál szőrt,
1269 Szurke  |               volt. Most hát kössük a te farkadhoz a farkát, úgy a legszebben
1270 Szurke  |                 idáig hoztam: a farkam a farkához kötöttem, úgy hoztam árkon-bokron
1271 Szurke  |             szaladni, húzza ám a farkast farkánál fogva maga után árkon-bokron
1272 Babsz   |                  ha egyszer benne volt a farkasban, amúgy könnyűszerrel biz
1273 Felig   |             Megijedt a róka, elszaladt a farkashoz.~- Farkas komám, gyere hamar,
1274 Ozik    |                  egyszer előtaláltak egy farkasnyomot tele vízzel. Nagyon megörült
1275 Farka   |             esett féreg, szaladt a többi farkasokhoz.~- Jaj, fussunk, fussunk!
1276 Farka   |                                        A farkastanya~Egyszer volt, hol nem volt,
1277 Szurke  |                farkas farkát a szürke ló farkával.~- Húzhatod már, koma!~Húzza
1278 Cigany  |               meg, melyik több, a göndör farkú-e vagy az egyenes farkú?~Elkezdték
1279 Cigany  |                 egyet sem leltek egyenes farkút; megint a cigány lett a
1280 KisMa   |                farkas csakugyan a zsákba farolt be. A kis malac se volt
1281 Raado   |           országomban mindent, az utolsó faszegig, írjatok fel, de úgy, hogy
1282 Raado   |                 behordjátok a majorba; a fatövét mind kiirtsátok, a földet
1283 Veres   |                 No, te kutya, kutyának a fattya, hol van az a csatrangós
1284 Tunder  |                 még akkor éjjel egy nagy fává változott. A királyné, hogy,
1285 Tunder  |            Boncidáig folyt a sárga lé. A favágóékat is magukhoz vették, úri
1286 Janko   |                lehessen. Hazabandukolt a fával nagy szomorúan, mint akinek
1287 Dongo   |           elkezdte vastag hangon, mintha fazékba beszéltek volna: "Keljenek
1288 Egys    |               főzött pulickát egy akkora fazékban, hogy három üst se tenne
1289 KisMa   |                nagyon hideg van idekint, fázom.~- Nem eresztelek biz én,
1290 Cigany  |                  tizenharmad magával egy fedél alatt, kiment a házból,
1291 Feher   |                is ázott, elindult valami fedelet keresni, ami alá behúzódjék.
1292 Ozik    |                 hogy maradjon bent nála, fedje be a gyertyát egy kaptárral.
1293 Tunder  |                macskát, felkapta előle a fedőt, belevetette a tűzbe.~Sírt-rítt
1294 Tunder  |                deszkának, mindjárt be is fedte vele a legszebb köcsögjét,
1295 Feher   |        otthagyják őt a másvilágon. Mikor Feherlófia már nagyon megunta a várakozást,
1296 Feher   |             eresztik le megint a kosarat Fehérlófiáért, hanem otthagyják őt a másvilágon.
1297 Feher   |           griffmadár a bokorhoz, kérdezi Fehérlófiától:~- Mivel háláljam meg, hogy
1298 Dongo   |                  három inast, az egyiket Fehérnek, a másikat Feketének, a
1299 Szurke  |             szürke lovat, azt gondolta a fehérségéről, hogy hó van. Visszamegy
1300 Szurke  |            semmit se láttam, csak a nagy fehérséget.~- Nem lehet most hó, hisz
1301 Gagyi   |                 szegénybe a legalábbvaló fehérszemély se tudott volna beleszeretni,
1302 VakKi   |               kés, a sipkáját kicsapta a fejéből, úgy állt meg az ajtóban.
1303 Veres   |                mondja, hogy ő a vőlegény fejéért jött, akkor jutott Ferkónak
1304 Farkas  |           földindulás!~- Honnan tudod?~- Fejemen történt.~- No hát fussunk,
1305 VakKi   |                segíts egyben-másban öreg fejemnek, sok már nekem magamnak
1306 AzOrd   |              mellé, csak megállt az ágya fejénél, de az ördög megint rákezdte:~-
1307 Zsuzsk  |               mit volt mit tenni szegény fejinek, elszánta magát, hogy megpróbálja
1308 Babsz   |                 Másnap a szolgáló, mikor fejni akart, rálegyintett a tehénre:~-
1309 Zsuzsk  |               felcserélgette csendesen a fejök alját, az ördög leányait
1310 Veres   |                nyelvelt rá, hogy kevés a fejőstehén, megparancsolta, hogy kössék
1311 Veres   |              akad gazdája, jó lesz az is fejőstehénnek. Bekötötték hát az istállóba,
1312 Tunder  |              mintha búsulnának.~"Veszett fejszének a nyele fordul - gondolta
1313 VakKi   |               minden bölcs emberét, hogy fejtsék meg, mi ennek az oka, de
1314 Feher   |                  az én uram egy tizenkét fejű sárkány, aki ha hazajön,
1315 Dongo   |              egyiket Fehérnek, a másikat Feketének, a harmadikat Vörösnek hívták.~
1316 Egys    |        belefeküdtem a garatba. Amint ott fekszem, egyszer odajön három tolvaj
1317 Babsz   |                telehint sóval, keresztbe fekteti a küszöbön, egy koszorú
1318 Ozik    |            esteledett. Gondolkoztak, hol feküdjenek le aludni; féltek nagyon
1319 Arany   |               szenvedése, kevesebb bánat feküdne eggyel a lelkén. Megkérte
1320 Gagyi   |            tisztul. Este, mikor le akart feküdni Gagyi gazda, elővette a
1321 Dongo   |             miért van ez a sok ember itt felaggatva? Mi bűnt követhettek azok
1322 Tunder  |                  tükör, ki volt seperve, felágyazva, feltörülgetve. Megállott
1323 Dongo   |              hátul, hogy: "Majd téged is felakasztanak!", nem használt semmit,
1324 VakKi   |                két nagyobb fiát mindjárt felakasztatta. A legkisebbnek pedig odaadta
1325 Janko   |                 mondja nekik Jankó. - Én felállok egy dombra, elhajítok egy
1326 Raado   |                 nőjön, meg is érjen, azt felarassátok, el is nyomtassátok, meg
1327 Raado   |                mind kiirtsátok, a földet felássátok, szőlővel beültessétek;
1328 Raado   |                  ki legyen irtva, a föld felásva, beültetve szőlővel, a szőlő
1329 Arany   |            nagyon belemerült, nem akarta félbehagyni, hogy a feleségéhez menjen,
1330 Dongo   |                 és a királyné is, amikor felbontották.~Hát amint hasítja ki a
1331 Raado   |                 föld fel legyen szántva, felboronálva, bevetve tiszta búzával,
1332 Zsuzsk  |                mind az öt leány elaludt, felcserélgette csendesen a fejök alját,
1333 Raado   |              állt az ott, mint egy karó. Feldühödött erre a vénasszony, nekiesett
1334 Raado   |                 se tudta meglőni. Megint feldühösödött, hogy csak úgy tajtékzott
1335 Dongo   |              mindegyikből eresztettek el fele-lábra egy-egy katonát. Ennek a
1336 VakKi   |       csengettyűk, ha azok megszólalnak, felébrednek a kocsisok, megfogják felségedet.
1337 VakKi   |                 a sok csengő, a kocsisok felébredtek, megfogták a királyfit.
1338 Veres   |            közepén, mert - azt meg el is feledtem mondani - ez a három leány
1339 Tunder  |                szerette volna kivágatni, felégettetni. Megint betegnek tettette
1340 Arany   |     hercegkisasszony, hogy megy a király feléje, megijedt nagyon, futásnak
1341 Tunder  |       eltemettette nagy pompával.~Másnap felejtésül megint kiment vadászni.~
1342 Raado   |                 nevette a dolgot.~- Hogy felejthetné el gerlice a párját, legény
1343 Janko   |                  palotában, de Jankó nem felejtkezett el az apjáról-anyjáról,
1344 Raado   |              nagy öröm miatt szédült el, felélesztgette lassanként. Mikor aztán
1345 VakKi   |                  mind a hármat, mindjárt felelevenedtek, s meg hétszerte szebb kisasszony,
1346 VakKi   |             azelőtt már a kisasszonyt is felelevenítette.~- Hanem mármost, édesapám,
1347 Raado   |             lehet, de senki se tudott rá felelni. Az öreg király se tudta,
1348 VakKi   |                 hogy miféle lány az, azt felelték, hogy a kalickát tartani,
1349 Raado   |                  leányé összevéve se ért felényit, amint pedig az elment,
1350 Veres   |                 látott, alig várta, hogy felérjen a palotába; mindjárt elmondta
1351 Raado   |                 a legfelső kontignációba felért, egy pompás szoba nyílt
1352 Raado   |                 királya, otthon voltam a feleségemnél, felírattam minden vagyonomat,
1353 Zsuzsk  |                  házához, aludt az ördög feleségestül, Zsuzska szép csendesen
1354 Gagyi   |                  erővel azt akarja, hogy feleségévé legyen a királykisasszony,
1355 Zsuzsk  |             mestergerendán az ördög ágya felett van keresztülvetve, aztán
1356 Raado   |                 elindult a sok grádicson felfelé, hanem a szíve mindig jobban-jobban
1357 Gagyi   |                   azt felhúzta a lábára, felfogadta, hogy addig le nem veti,
1358 Veres   |            egymásba még akkor este, hogy felfogadták, hogy soha többet el nem
1359 Panci   |              mikor még a sövényt is mind felfonta aranyfonalnak.~Még nagyobb
1360 Babsz   |            megállani, egyszer aztán csak felfordult, végignyúlt a földön, búcsút
1361 Ozik    |             vizet a tűzhöz, hogy ha majd felforr, megfüröszti őket benne.
1362 Raado   |                 csak az volt hátra, hogy felforrjon.~De a jó Isten nem engedte,
1363 Dongo   |           megeléglettem már.~Dongóban is felfortyant erre a méreg, hogy őt így
1364 Tunder  |                 az utolsó szilánkig mind felfűtik. Kivágták hát a fát, fel
1365 Tunder  |              betegségét, olyan egyszerre felgyógyult.~Itt mi lett a dologból,
1366 Cigany  |                 aki kovács a másvilágon, felhajítom neki a buzogányt, hasznát
1367 Raado   |          szerelmét - mondja Ráadó, azzal felhajtotta a bort, ami a pohárban maradt,
1368 Raado   |                    Hazament, még egyszer felhányatta a várat, hogy egy tű nem
1369 KisKo   |             vasvillával akart a padlásra felhányni, közelebb megy hozzá, megszólítja:~-
1370 Arany   |                elhurcolták, mert így nem félhetett, hogy kitudódjon a gonoszsága. "
1371 KisKo   |                 vékát, félóra alatt mind felhordta a diót. Mindjárt megkapta
1372 Raado   |            egyebet, mint egy nagy fekete felhőt.~- No, az megint az anyám,
1373 Arany   |         csókolóztak, a herceget mindjárt felhozták a tömlöcből, úgy mentek
1374 Dongo   |                voltunk, mind a hármunkat felhúzat.~- Várjunk még egy napot -
1375 Dongo   |            mondani, hát biz őkegyelmöket felhúzták.~Dongónak se kellett egyéb,
1376 Janko   |                 valaki felül a nyeregre, felhúzza a bocskort, egyet pattant
1377 VakKi   |                 a gyümölcse. Mikor aztán félig-meddig betelt a nézéssel, elindult
1378 Raado   |               teszi szerét, de hazamegy, felíratja mindenét az utolsó tűig,
1379 Raado   |               Jól van hát, ha mindenedet felírattad, ígérd meg nekem, hogy amid
1380 Raado   |            otthon voltam a feleségemnél, felírattam minden vagyonomat, most
1381 Panci   |              hogy nem fonhatsz, hanem ne félj, majd hozok én már lent.
1382 Arany   |               hercegkisasszonyt, hogy ne féljen, nem bántja senki; addig-addig
1383 KisKo   |               folyatta el, azért nem mer feljönni.~Lement az asszony, látja,
1384 Feher   |                megtudta, hogy Fehérlófia feljött a másvilágról. Fehérlófia
1385 Janko   |          gondolkozott, hogy lehetne arra feljutni. Csak kerülgeti, csak kerülgeti,
1386 Dongo   |                  de holnap reggel, mikor felkel felséged, mindent megmondok.~
1387 Dongo   |        lefeküdtem, aludtam délig, délben felkeltem enni, azután megint ledőltem;
1388 Raado   |              szedte mind, amit kitépett, felkerekedett vele a levegőbe, úgy ment,
1389 Raado   |                mindjárt hívatta magához; felköltötték Ráadót, hogy hívatja a király.
1390 Tunder  |                 lett királyné, azért jól felkösd az eszed." Gondolkozott
1391 Raado   |              neki oda; elvette Anyicska, felköszöntötte a fiatal házaspárt, azután
1392 Raado   |                  ha az apám sarkantyúját felköthetnéd, azzal körülkarcolnád körülöttük
1393 KisGo   |          megölték a kis malacot, a húsát felkötötték a padlásra.~Már kolbásza,
1394 Dongo   |                 mert ha igazat nem mond, felkötteti. Ezek itt mind jövendőmondók
1395 KisKa   |                      A kis kakas gyémánt félkrajcárja~Volt a világon egy szegény
1396 KisKa   |               keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját.~Bevitték a kis kakast a
1397 KisKa   |               kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.~- Nem adom biz én, kell
1398 AzOrd   |               mind el nem fogyott, akkor felkuporodott a leány ölébe, ott fonogatott
1399 Raado   |               egyebet, csak egy halavány felleget.~- No, ez az anyám, észrevette,
1400 Raado   |                   bemegy a palotába, ott felmegy száz márványgrádicson, nézeget
1401 Raado   |           gondolnának; de így majd magam felmegyek, elmondok mindent az apámnak,
1402 KisGo   |                 már látom, magamnak kell felmennem. Azok most bizonyosan az
1403 VakKi   |                 én valamit, ha attól nem félnék, hogy megharagszik érte.~-
1404 Zsuzsk  |              három leányt csak úgy-ahogy felnevelte, de hogy nagyon szegény
1405 Raado   |                  hogy tovább nincs mitől félni, egy tanyaistálló mellett -
1406 VakKi   |                  királynak három egészen felnőtt legény fia. Ezek egyszer
1407 Gagyi   |                jó lesz minden. De bezzeg felnyílott a szeme a koldusnak is.
1408 Raado   |               maradnak egymáshoz. Azután felöltötte Anyicska a hattyúruhát,
1409 VakKi   |                 másképp nem lehet, hanem felöltözik felséged kocsisruhába, elmegy
1410 Janko   |                hogy hova, csak jöjjenek.~Felöltöztek mind a ketten az ünneplő
1411 KisKo   |            Többet aztán nem is hallottam felőlök, csak annyit, hogy lett
1412 KisKo   |                 Azzal elővett egy vékát, félóra alatt mind felhordta a diót.
1413 Veres   |           hirtelen elhajította a taglót, felpattant a veres tehén hátára, úgy
1414 Tunder  |                még tovább mered mondani, felpofozlak!~- Én is ott leszek ám -
1415 Arany   |         égetnivaló a levágott aranyhajat felrakta a szobaleány fejére, mintha
1416 VakKi   |             másik kettőre, a sok kincset felrakták a nyeregkápába, azzal útnak
1417 Zsuzsk  |                  hanem ott aztán Zsuzska felrántotta a tengerlépő cipőt, úgy
1418 Ozik    |              kislány se állhatta tovább, félrehítta a kisöccsét, elmondott neki
1419 Raado   |                felszítta az egész tavat, felrepült vele, mikor ment a levegőben,
1420 AzOrd   |                 macska meghunyászkodott, félreült a kuckóba, a leány meg a
1421 VakKi   |                   hogy alig tudott előle félreugrani, a kés megállott a diófa
1422 Cigany  |                 ördög a bokorhoz, a nyúl felriad, elkezd szaladni, de biz
1423 VakKi   |                  most majd együtt megyek felségeddel.~Mentek aztán együtt négyen:
1424 Zsuzsk  |                  ő azt lopni, ha kellene felségednek; azért parancsoljon rá,
1425 Dongo   |                   hogy nem jövendőmondó, felsóhajtott hát szomorú pofával:~- Már
1426 Janko   |                Hát most már hogy lehetne felszabadítani benneteket az átok alól?~-
1427 Egys    |                  is fulladt volna, de én felszaladtam a padlásra, egy kopó ott
1428 KisKo   |               forintot, aki valami módon felszállítaná.~- No hát majd felszállítom
1429 KisKo   |             felszállítaná.~- No hát majd felszállítom én - mondja a kérő. Azzal
1430 Raado   |                   akár onnan. Mikor mind felszáradt a víz, látta a vén királyné,
1431 Nyelve  |             látott úton-útfélen, mindent felszedett. Egyszer talált egy tojást;
1432 Raado   |                ideje. Amint vacsorálnak, felszólal egyszer Anyicska:~- Felséges
1433 Dongo   |            cifraságra, s mondogatta nagy felszóval:~- Ez fehér, ez fekete,
1434 Tunder  |                az ajtót, a görbe kulcsot felszúrták az ereszbe, elmentek.~Este,
1435 Feher   |                cimbora hazaért, mindjárt feltálalta a kását. Amint jóllaktak,
1436 VakKi   |                  nem, megtudta, odament, feltámasztotta őt is, az inasát is azzal
1437 Nyelve  |              azután otthagyták. Jankó is feltápászkodott, eltette a tojást, ment
1438 Ozik    |                hol feküdjenek le aludni; féltek nagyon az éjszakától, egyszer
1439 AzOrd   |                adni, míg a kemence alját feltisztítjuk.~- Bizony nem adok én, édes
1440 AzOrd   |                   amivel a kemence alját feltisztítsák.~Azt mondja az ember a leányának:~-
1441 Tunder  |                volt seperve, felágyazva, feltörülgetve. Megállott az eszök mind
1442 Tunder  |          szálkáig, az utolsó rügyig mind feltüzelik; azért, ha szeretsz, tedd
1443 Tunder  |                 az utolsó szilánkig mind feltüzelték a fát" - gondolta magában.
1444 Tunder  |         gyökereit kiszedette, kiirtatta, feltüzeltette az utolsó levélig, az utolsó
1445 Veres   |                 én látom, hogy csakugyan felülkerekedik az oroszlán, elhajítom a
1446 Raado   |                   mind kiirtsátok, a fát felvágjátok ölbe, behordjátok a csűrbe,
1447 Raado   |               mert Ráadó mindig csak úgy félvállról beszélt velök, csak Anyicskának
1448 Janko   |             rőzsével, de sehogy se tudja felvenni. Odamegy hozzá Jankó.~-
1449 Raado   |                  után kikelnek a vízből, felveszik a hattyúruhát, elmennek.
1450 Gagyi   |                 megfogta az anyja kezét, felvezette a palotába, ott elbeszélt
1451 Arany   |               elment a királyi palotába, felvezettette magát az öreg királynéhoz,
1452 Cigany  |                hárman aztán elindultak a felvilág felé.~Hazamegyen Plutó a
1453 Arany   |              király egy tízakós hordóba, felvitette egy magas hegyre, onnan
1454 Miert   |             bízhatta volna; kapta magát, felvitte a padlásra, eldugta a gerincgerenda
1455 Cigany  |            disznókat; a sok disznót mind felzavarta, mind kiszaladt az ólból.
1456 Arany   |              levetették egy sötét tömlöc fenekére, kígyók-békák közé hadd
1457 Egys    |                  de még az sem érte el a fenekét, nem tudtam kivenni a bicskát.
1458 Babsz   |                 azok elébe állottak nagy fennyen, hogy majd így, majd úgy
1459 Szurke  |                bizony jó lesz! Már előre fente a fogát a jó pecsenyére -
1460 Veres   |                 vinni se szép szóval, se fenyegetéssel, mikor pedig meghalt az
1461 Raado   |               gonosz anyád, mint a szeme fényére, és hogy megyünk ki az országból,
1462 Panci   |           elvette a szeme világát a nagy fényesség, úgyannyira, hogy félre
1463 Arany   |                 egyék meg a csúszó-mászó férgek, amiért a királyt úgy rá
1464 Feher   |          próbálgatták minden módon, hogy férhetnének bele mind a négyen, de sehogy
1465 AzOrd   |                  mindenből ő parancsolt, férjemuramnak pedig ajtó mögött volt a
1466 KisKo   |             vannak a háztűznézők, ő most férjhez megy, lesz majd neki egy
1467 Veres   |              hetedhét ország ellen a kis Ferkóval. Mindaddig ment, míg a király
1468 Egys    |                  hát, de biz énbelém nem fért egy falat se, be volt kötve
1469 Raado   |      apraja-nagyja, hogy még az utcán se fértek el.~- Mit parancsol, kis
1470 Egys    |           bemenni az ajtaján, sehogy sem fértem be, még búva sem, próbáltam
1471 Raado   |                hogy hej dehogy lehet még festeni is párját! Ráadó mindjárt
1472 Arany   |                  megszerette, mikor csak festve látta. A hercegkisasszony
1473 Vadga   |              miért nem ért a vadgalamb a fészekcsináláshoz, miért rak olyan hitvány
1474 Vadga   |                 elvállalta a tanítást, s fészekrakás közben, míg egy-egy gallyat
1475 Vadga   |               meg, hogy tanítsa meg őt a fészekrakásra, mert ebben a szarka igen
1476 Gagyi   |               rákot, amint a pocsolyában fetrengett. Megszólította a rák:~-
1477 Egys    |                oldalba ütöttem, mindjárt fiadzott egy kétágú vashorgot, azt
1478 Arany   |             álnok, istentelen volt még a fiához is. Ez a gonosz vénasszony
1479 Felig   |               füves helyre vitte, mint a fiai, a kecske úgy jóllakott,
1480 Feher   |          háláljam meg, hogy megmentetted fiaimat?~- Nem kell nekem semmi -
1481 Raado   |               amilyet a galamb se hord a fiainak, a lisztjéből pedig friss
1482 Feher   |                 be benneteket? - kérdi a fiaitól.~- Nem mondjuk meg, mert
1483 Veres   |                   de mégse segíthetett a fián, mert az felé se ment az
1484 Raado   |                mi gondom is nekem akárki fiára, leányára? Mit kérdi azt
1485 Raado   |                  átadja az öreg király a fiatalnak, olyan lakodalmat csapnak,
1486 Raado   |                  apácának adta, azok még fiatalok, holtokig csak leimádkozhatják
1487 Veres   |                  nekik egy igen szép kis fiok, Ferkónak hítták. Ez annyira
1488 Dongo   |                  igen kedves pávája, még fiók korában kapta, maga nevelte
1489 Feher   |                  griffmadárfészket három fiókgriffmadárral; ezt nemcsak hogy el nem
1490 Gagyi   |              ereszbe verték; imitt-amott fityegett rajta egy-egy szál szőr,
1491 Janko   |  aranytól-ezüsttől, akkora karbunkulusok fityegtek rajta, mint egy-egy tojás;
1492 Raado   |             tudta volna megmondani, hogy fiú-e vagy lány, úgy elbámult.
1493 Babsz   |            Istent, hogy áldja meg őt egy fiúgyermekkel.~Egyszer az ember kint volt
1494 Panci   |              tőlök kérdezni:~- Mi újság, fiúk?~- Jaj, felséges királyfi -
1495 Raado   |                 No nézd, mennyire ment a fiúnk, maga is hogy dolgozik,
1496 Dongo   |               beállított a két obsitos a fizetést kérni. A boszorkány beszólította
1497 Dongo   |                uramnak. Azonfelül meg is fizetünk jól, csak el ne vádoljon
1498 Janko   |              olyan üveghíd terem innen a földig, amilyen nincs a világon,
1499 Raado   |                azzal elesett végig a ház földjén, mint egy darab fa. A király
1500 Veres   |               Isten áldása is otthagyta, földönfutóvá lett a király is, a királyné