abbam-bibej | bicsk-elker | elkes-foldo | foler-hitt | hitta-kifog | kifuj-levit | lincs-minke | miran-puska | puszt-talal | talbo-vigas | vigsa-zuzad
Part
3003 Tunder | kisasszony, egyszer odament egy lincses-loncsos cigányleány a kúthoz vízért;
3004 Zsuzsk | a rongy a puszta fenekén lobbot vetett, behívta Zsuzskát.~-
3005 Raado | de heveredjen le erre a lócára, látjuk, hogy el van fáradva,
3006 Ozik | kislánynak mondta, hogy lóduljon, hozza vissza fülénél fogva.
3007 Egys | elkiáltottam magam: "Rám ne lökje kend azt a böndőt." Erre
3008 Gagyi | akasztófára való koldust pedig lökjétek ki belőle, hadd éljen meg,
3009 Arany | király?~- Azt mondta, hogy lökjünk bele ebbe a vízbe.~A boldogtalan
3010 Egys | hogy a garatba kellene lökni; mindjárt oda is hozta a
3011 Raado | szedők danolása, a csőszök lövöldözése. Mikor pitymallani kezdett,
3012 Raado | előle, aztán vadásszá vált, lövöldözött a rucára, de a golyó elől
3013 VakKi | megpihentek, azután mentek odább. Lövöldöztek utánuk a katonák, bele is
3014 Nyelve | talált, visszaszaladtak nagy lóhalálába, hát látják a tojást. No
3015 VakKi | madárhoz, az aranyszőrű lóhoz, éppen úgy, mint öccsük
3016 Arany | hányódik vetődik a kamrában a lom közt; mindjárt szaladt érte,
3017 Raado | Hí-hó, csálé, Csákó, hajsz, Lombár!" Azután hallatszott, mikor
3018 Raado | kardot forgatni, nyíllal lőni, hadakozni. "Legalább ne
3019 Janko | legkisebbik leveti a hattyúruhát, lopódz oda csendesen, lopd el tőle,
3020 Ozik | isett-visett a lelke. Be is lopódzott egyszer a palotába, szépen
3021 Raado | rajta! - ő is elővesz egy lopótököt, töltögeti a bort egyik
3022 Dongo | volt, egy nagy lámpást is loptak a kocsmárostól, búcsút vettek
3023 Dongo | könyvből megtudta, hogy mi loptuk el a gyűrűt. Most hát azért
3024 VakKi | megállottak pihenni, leszálltak a lóról, elővették az elemózsiát,
3025 VakKi | utánuk a katonák, bele is lőttek egyszer a róka hátába, de
3026 Dongo | azzal, mintha puskából lőtték volna, úgy ellábolt onnan.
3027 VakKi | olyan ezüsthúsú, aranyszőrű lóvá változott, úgyhogy maga
3028 Raado | fal, tedd rá a nyerget, lovagold körül a várat rajta; azután
3029 Raado | maga tanította mindenre: lovagolni, kardot forgatni, nyíllal
3030 Arany | legények pedig a hintó körül lovagoltak. Mikor már jó messze haladtak,
3031 VakKi | inasához, ott, míg az inas a lovakat nyergelte, a királyfi félrement,
3032 Szurke | annak az az oka, kedves lovam, hogy egy árva bogaram sincs,
3033 VakKi | én ezüsthúsú, aranyszőrű lovamat ellopd?~- Hogyne mertem
3034 Arany | hazaértek, lepattant a király a lováról, szaladt, hogy a feleségét
3035 Szurke | kenyerét, hogy eljárt a szürke lovával őrölni; éjjel-nappal mindig
3036 VakKi | hozzáfogott a munkához: aki a lovon ült, azt egy kecskelábra
3037 Ozik | kitöltötte az asszony a lúgzóba, hogy majd megfüröszti már
3038 Dongo | bibéje. Utoljára is oda lyukadtak, hogy az ő gazdasszonyuk
3039 Szurke | Mindjárt visszamentek a róka lyukához; még akkor is ott feküdt
3040 Szurke | szert, már oda is vittem a lyukam szájához, de sehogy se fér
3041 Felig | gyere hamar, ördög van a lyukamban.~Odamegy a farkas a lyuk
3042 Nyelve | tojás, süssük meg nála.~- Lyukas ám a serpenyő!~- Itt egy
3043 Felig | jön haza a róka, beszól a lyukba:~- Ki vagy, mi vagy lyukamba,
3044 Felig | tréfára a dolgot, kiugrott a lyukból. Idekint aztán mindjárt
3045 KisKo | volt ablaka, csak egy kis lyukforma ajtója; odamegy hozzá, megszólítja:~-
3046 Felig | lyukában.~Odamegy a medve is a lyukhoz, beszól rajta:~- Ki vagy,
3047 Ozik | lenni kell." Bekiáltott a lyukon:~- Ki van, mi van ebben
3048 Szurke | Kapja magát, ráfekszik a lyukra, mintha meg volna dögölve,
3049 Dongo | egeret, békát, még talán macskagumiba is markolhatott.~Dongó csak
3050 AzOrd | odaszaladt ám a leány a kis macskához.~- Jaj, cicuskám-micuskám,
3051 Miert | Nem volt más ismerőse a macskánál, annak adta oda őrizni.
3052 Raado | Anyicska egérré lett, hirtelen macskává változott, odaállt a repedés
3053 VakKi | annak van egy aranytollú madara, ha én annak a madárnak
3054 VakKi | is, hogy az én aranytollú madaramat ellopd?~- Hogyne mertem
3055 Koro | ringatom biz én senki kis madarát!~A kis madár megharagudott,
3056 VakKi | hát most elmennek azért a madárért, tették magukat rettenetesen,
3057 VakKi | aranytollú madara, ha én annak a madárnak csak egyszer hallhatnám
3058 VakKi | hogy a kalickát tartani, a madárra vigyázni fogadták meg. Mikor
3059 VakKi | hogy járt az aranytollú madárral, meg hogy mit ígért meg
3060 Ozik | aztán leszakította a kötője madzagát, abból csinált egy kis pórázt,
3061 Veres | jászol előtt, csak hogy maga-magának a szarvára nem kötötte a
3062 Raado | megégetem, te, Ráadó, aztán magadban semmit se tudsz.~Ki is tépte
3063 Szurke | őröl, te meg engem csak magamat fárasztasz itt a malomban?~-
3064 Zsuzsk | nem egykönnyen hagyott magán kifogni, töviről-hegyire
3065 Feher | megint felküldte egy még magasabb fára, hogy húzza le a kérgét.
3066 Cigany | ezt a kétmázsás buzogányt magasabbra hajítani.~- No, hajítsd
3067 KisMa | ő hátán volt.~Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy
3068 Feher | arra határozták, hogy ők magok veszik el a három királykisasszonyt,
3069 Babsz | megígérték neki, gondolták magokban, hogy ez bizony egy jó nagy
3070 Ozik | kisgyermek, míg kisütötték-főzték magukban, hogy még aznap megszöknek.
3071 Tunder | mindent, a kulcsot elvitték magukkal, hanem most se takarítottak
3072 VakKi | bezzeg most nem kellett neki magyarázni, hogy mi a baj, mert látta
3073 Macska | hozni le, hirtelen egy szem makk leesett, a kis egérnek a
3074 Raado | vagy az a gyönyörűséges mákvirág Anyicska?~De biz a királytól
3075 KisGo | három leánya meg egy kis malaca. Egyszer megölték a kis
3076 Ozik | összebújtak, mint a szegény ember malacai.~Hát éppen egy király vadászgatott
3077 KisGo | mindene elfogyott a kis malacnak, csak a gömböce volt még
3078 Szurke | magának kellett húzni a malmot, azt mondja hát a gazdájának:~-
3079 Szurke | magamat fárasztasz itt a malomban?~- Biz annak az az oka,
3080 Szurke | ember mindjárt kifogta a malomból, eleresztette. Elindult
3081 Egys | szaladtam, egyszer egy malomházhoz értem. Kaptam magam, belefeküdtem
3082 VakKi | olyan öreg, hogy a hamut is mamunak mondja, hanem ez az apjának
3083 Gagyi(3)| Mankós~
3084 Feher | nagy bogrács kása.~- No, manó - mondja neki Fehérlófia -,
3085 VakKi | királyfinak sehogy sem volt maradása, hiába volt minden beszéd,
3086 Babsz | Holta napjáig csak nem maradhat a farkas gyomrában! Utoljára
3087 Tunder | hogy elveszett. "Hogy is maradhatott volna meg, mikor az utolsó
3088 Panci | nevem, ha kitalálod, itthon maradhatsz, ha ki nem találod, elviszlek
3089 Raado | országomat, azután holtig nálatok maradjak.~Erre aztán még jobb kedvök
3090 Veres | nevetett rajta.~- No, csak maradjatok itt, majd kifizetem én farkas
3091 VakKi | ha te is elmennél, kire maradna az ország?~Hajlott a jó
3092 Raado | ketten, hogy holtig hívek maradnak egymáshoz. Azután felöltötte
3093 Raado | éjjelünk, se nappalunk, ha itt maradnánk, elveszítenének. De hát
3094 AzOrd | hogy nem tudott otthon maradni, megmondta az anyjának,
3095 Dongo | sok aranyon, ezüstön, azon marakodnak.~Sokáig gondolkozott a két
3096 Janko | egyszer meglát három ördögfiút marakodni. Odamegy hozzájuk.~- Hát
3097 Arany | király elbúcsúzott, elment; marasztalta ugyan a herceg is, a kisasszony
3098 AzOrd | szegény ember se nagyon marasztotta, mert látta, hogy bizony
3099 Arany | búcsút vett tőlük, hiába marasztották, elment, hogy most már addig
3100 Dongo | beszólította a szolgálót.~- Marcsa te! Eredj, hozz egy fél
3101 Raado | Megbolondultál, te vén marha? Elébb való neked egy pokolból
3102 VakKi | annak egy tuskót adott a markába, aki meg a farkát, annak
3103 VakKi | egyenesen hozzá, úgy ette a markából az aranyabrakot, azután
3104 Dongo | még talán macskagumiba is markolhatott.~Dongó csak kérdezgette
3105 Dongo | uram, találja ki, mi van a markomban? Száz arany a díja.~Dongó
3106 Arany | annyit, hogy a hintó aljából marokkal lehetett szedni az aranygyöngyöt,
3107 Raado | palotába, ott felmegy száz márványgrádicson, nézeget széjjel, de semmit
3108 KisKo | sötét, csak elnézem, hogy a másé milyen világos, pedig semmit
3109 VakKi | gondolták, hogy egyik rosszat a másikkal le lehet mosni, hát elhatározták,
3110 Panci | háta volt kipúposodva, a másiknak az ajaka ért le a melléig,
3111 Gagyi | lett volna a koldus, de máskülönben is csúnya volt, a pofáját
3112 Dongo | Istennek, elértem már a másodikat is.~Az inas, amint ezt meghallotta,
3113 KisKo | odament egy szép fiatal legény másodmagával háztűznézni.~Mindjárt kínálták
3114 Tunder | hogy alkudozik is már a másvilágiakkal, magához hívatta az urát.~-
3115 Feher | hogy Fehérlófia feljött a másvilágról. Fehérlófia a három királykisasszonyt
3116 Ozik | ezért, meglehet, a képedre mászik a gazdasszony, de te azzal
3117 Babsz | Jankónak nemigen volt kedve mászkálni. Mit csináljon? Mit csináljon?
3118 KisMa | az egy is elkezdett már mászni. Akkor a kis malac hirtelen
3119 VakKi | jóllaktak, ledőlt a királyfi a mátkája ölébe, elaludt, az is ráhajtotta
3120 VakKi | tartsunk lakodalmat, én a mátkámmal megesküszöm.~A király e
3121 Arany | olyan vén volt, hogy tán a Mátra talyicskázását is megérte,
3122 Babsz | hogy neki abból a száz mázsa vasból csináljon egy buzogányt,
3123 Farka | kereste a gyújtófát, hogy majd mécset gyújt, de a kakas meg a
3124 Felig | a farkas is, elszaladt a medvéhez.~- Jaj, komám, gyere hamar,
3125 Tunder | házasodik, hacsak valami medvét vagy farkast nem vesz el.~
3126 Dongo | ha jól megfizetnek. Azok megadták, amit kért.~Harmadik nap
3127 AzOrd | magának az ördögnek kellett megágyazni.~Meg is ágyazott, bele is
3128 Raado | nem tudnának semmit tenni, megállana mindegyik, mint a bárány;
3129 Babsz | Jankó. A farkas nem mert megállani, egyszer aztán csak felfordult,
3130 Raado | úgy tajtékzott a szája.~- Megálljatok! Nem menekesztek most meg,
3131 VakKi | mikor a közepén voltak, megállottak pihenni, leszálltak a lóról,
3132 Veres | kedves uram - mondja neki -, megálmodtam ám az éjszaka, hogy mitől
3133 Raado | felemelte a két kezét, megátkozta a gyermekeket nagy hangos
3134 Feher | hamar!~- Nem búvok biz én, megbirkózom én vele.~Arra a szóra ott
3135 Raado | sarkantyúzta a lapátját, hogy majd megbódult bele, csak hogy utolérhesse
3136 VakKi | ajtónál szántszándékkal megbotlott, elejtette a tálat, hogy
3137 Dongo | Mindjárt látták, hogy most is megcsalták egymást, de még hogy a vénasszony
3138 VakKi | hozzáütődött az ajtófélfához, megcsendült a sok csengő, a kocsisok
3139 Babsz | buzogányt, de jó erősen megcsinálja, mert neki olyan imilyen-amolyan
3140 Babsz | imilyen-amolyan munka nem kell. Megcsinálta a kovács, ahogy tudta, mikor
3141 KisKa | kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik
3142 Raado | maradt, hát amint iszik, megcsördül valami a pohárban, nézi
3143 Babsz | kovács. Mikor kész volt, megcsóválta Jankó, felhajította, amint
3144 Arany | amint meglátta, hogy mint megcsúnyult, hogy csak a ruhája olyan,
3145 Tunder | a fejét.~- Ejnye, hé, be megcsúnyultál, míg oda voltam, ha a ruhád
3146 AzOrd | mondott a szomszédasszony. Megdagasztották hát nagy üggyel-bajjal,
3147 Egys | molnármester is felébredt, kijött, megdicsért, hogy elijesztettem a tolvajokat: "
3148 Feher | eredj el a világra, én meg megdöglöm.~Azzal megdöglött. A fiú
3149 Panci | lett. Hazament a király, megebédelt, délután kiment az udvarra
3150 Tunder | pikkelyét mind összeszedje és megégesse, de vigyázzon, hogy egy
3151 Raado | azt kitépem, hazaviszem, megégetem, te, Ráadó, aztán magadban
3152 Tunder | királyné még a csontját is megégette, de azért nem veszett el
3153 Tunder | csinál ő most? Már az ő házát megégették, de a favágóék vigasztalták,
3154 Panci | A király a sok lent mind megégettette, még a hamuját is kihordatta
3155 Ozik | kellett volna hozzá, aki megegye, Pista se kérd, se hall,
3156 Veres | gazduram, hogy hat juhát megegyem, akkor beszegődném.~- No,
3157 Veres | kutyának, magad meg, ha megéhezel, csak gyere ide, majd jóltartalak
3158 Farkas | ez is elfogyott. Megint megéhezett a farkas. Mit csináljon
3159 Dongo | emelj már tovább, pajtás, megeléglettem már.~Dongóban is felfortyant
3160 Dongo | most van pénzünk elég, megélhetünk egymás nélkül is, itt kétfelé
3161 Feher | ló. Ez a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fia, azt
3162 Dongo | határoztak, hogy majd csak megélnek valahogy, biz ők nem dolgoznak.
3163 Tunder | fedő felé, de az asszony megelőzte, mint Megyeri a macskát,
3164 Veres | megfogni, úgy aztán majd csak megengedi. Akkor te gyere mellém,
3165 Veres | hát mit kérnél?~- Ha megengedné gazduram, hogy hat juhát
3166 Raado | A király szíves örömest megengedte neki, a vőlegény még maga
3167 VakKi | amennyivel egy-két hétig megérik." Ez aztán abbamaradt, a
3168 Raado | bevetve tiszta búzával, a búza megérjen, le legyen aratva, el legyen
3169 VakKi | királyi apjok házánál, mikor megérkeztek, nagy dáridót csaptak, folyt
3170 VakKi | Amint ezeket a királyfi megértette, kiment a testvéreihez,
3171 Veres | hogy az ellenség szíve is megesett volna rajta. A veres tehén,
3172 VakKi | majd a te apád országában megesküdhetünk.~Kapott a királyfi két kézzel
3173 VakKi | lakodalmat, én a mátkámmal megesküszöm.~A király e nagy istentelenségen
3174 KisMa | eresztelek biz én, mert megeszel.~- Ereszd be hát legalább
3175 Feher | megenni a hasamról, majd megeszem én most a tiédet a te hasadról.~
3176 Veres | gazdájának jókedve, akkor aztán megeszi, a nyáj is őrá marad; Ferkó
3177 Raado | jó darab földet a hátaik megett hagytak; egyszer megint
3178 VakKi | gyémántszerszámot, nagyon megfájult rá a foga, nem tudta otthagyni. "
3179 Raado | ő kedves leányait, hogy megfeküdte mindegyik vagy két hétig.
3180 Babsz | egyik szekér egy kátyúban megfeneklett, sehogy se tudták kihúzni,
3181 Dongo | nem árulja el őket, ha jól megfizetnek. Azok megadták, amit kért.~
3182 VakKi | megfogadna.~- Jól van, fiam, én megfogadlak, éppen szakácsra van most
3183 VakKi | beszegődjek felségedhez, hogyha megfogadna.~- Jól van, fiam, én megfogadlak,
3184 Tunder | ehetik. A király mindjárt megfogatta, megsüttette a szegény kis
3185 Egys | elkezdett táncolni, engem is megfogott, hogy táncoljak vele. Táncoltunk,
3186 Ozik | boszorkányra a feleségét, aki megfojtotta volna a menyasszonyt egy
3187 Panci | ütném, mikor mindenfélét megfon aranyfonalnak, amit elöl-utól
3188 Panci | keresni, minden ágyamat megfonta aranyfonalnak, most már
3189 Dongo | egy zsákot gubóval, azzal megfordult, ment a vásárra, hogy majd
3190 Raado | legyen szüretelve, a must megforrjon, szépen megtisztuljon, hogy
3191 Ozik | megöljük őket, holnap hát majd megfürösztöm mind a kettőt, holnapután
3192 Arany | megfürdött, a gyönyörű aranyhaját megfüsülte, befonta, ezzel eltöltötte
3193 Veres | aranyhídra jöjjön viaskodni.~Megfújja Ferkó a sípot; ott terem
3194 Dongo | állatomat megöleti. Azért jól meggondolja a dolgot, azt mondom!~De
3195 Panci | volt a leány, de azt is meggondolta, hogy ha még a sövényből
3196 KisGo | most bizonyosan az aszalt meggyet eszik.~Felment a szegény
3197 Arany | jóistenben, hogy majd csak meggyógyítja azt is.~Egyszer beküldte
3198 Veres | király), mindenképp próbál meggyógyíttatni; de én addig fel nem kelek
3199 Arany | megígérte neki, hogy ha meggyógyul, hazaviszi a hazájába.~Ettől
3200 VakKi | legjobban a halálra az én meggyógyulásomért (mert a kést is csak azért
3201 Veres | mindent megteszek, csak te meggyógyulj. Mi lenne hát az, ami javulásodra
3202 Tunder | kedves uram, akarod-e, hogy meggyógyuljak? - kérdezi tőle.~- Hogyne
3203 Arany | szem hibázott. Mióta a keze meggyógyult, már sokkal jobban volt
3204 Raado | egy szálig rakásra rakta, meggyújtotta maga, közel állott hozzá,
3205 Egys | taplóhasán végigfut, szalmadereka meggyullad, hólyagfeje kicsattan, mindjárt
3206 Egys | végigfutott, szalmadereka meggyulladt, hólyagfeje kicsattant,
3207 Veres | látszott széle-hossza. No iszen meggyűlt a szegény Ferkónak a baja,
3208 Nyelve | volt, hogy senki nemcsak meghaladni, hanem megközelíteni se
3209 Raado | vagy tán azt se várja, hogy meghaljon, hanem mihelyt egy kicsit
3210 Felig | koplaltam."~Ez még jobban megharagította az embert, elkergette ezt
3211 VakKi | szoktam én az igazságért megharagudni.~- Hát amint bementem, megláttam
3212 Feher | nem volt semmi ennivaló, megharagudtak, jól eldöngették Fanyűvőt,
3213 Arany | meghallotta, hogy a fia megházasodott, nagyon megharagudott érte,
3214 Arany | lakott; hogy tudja meg, megházasodott-e a király, és hogy mi történt
3215 Raado | elmenjen. Megörült Anyicska a meghívásnak, adott is a vőfélynek olyan
3216 Raado | azért ne sajnálja a király meghívatni, se nem eszik, se nem iszik,
3217 Raado | megnézni. A király mindjárt meghívatta, mégpedig nemcsak széjjelnézni,
3218 Veres | nagy bált adott, Ferkót is meghívta bele. El is ment Ferkó:
3219 Ozik | őket dióval, ha aztán jól meghíznak, vágják le. Megijedt a kisleány
3220 AzOrd | létedre?~A szegény kis macska meghunyászkodott, félreült a kuckóba, a leány
3221 Janko | mondta. Kiment a tóhoz, meghúzódott egy bokor mellé, szép csendesen
3222 Tunder | be, azután szép csendesen meghúzódtak, elkezdtek leskelődni.~Amint
3223 Raado | azt nekem adod.~- Jól van, megígérhetem, ha tetszik, királyi parolámra
3224 Veres | őrzöm a nyájat hűségesen, ha megígéri kend, hogy mihelyt legelőször
3225 Cigany | beeresztette a cigányt, de megígértette vele, hogy amint a kalapot
3226 Dongo | mintha kísértetek volnánk, ha megijednének, jó volna azon a pénzen
3227 VakKi | megszerezhessék.~Nagyon megilletődött ezen a beszéden a király,
3228 VakKi | vadállatnál is vadabb királyfit is megindította ez a szép beszéd, megkegyelmeztek
3229 Raado | fogadta, oda kellett adni. Megírta a feleségének a nagy szerencsétlenséget,
3230 Zsuzsk | egy-egy terméskövet, arról megismerem a sötétben is, hogy melyik
3231 Raado | egy gyűrű, nézi jobban, megismeri, hogy az az ő gyűrűje volt
3232 Raado | amit tőled kaptam, arról megismerjük egymást, akármikor találkozunk.~
3233 VakKi | a királyfi is alig tudta megismerni őket, a róka-kisasszony
3234 Tunder | akkor meg nem ismertelek is, megismertelek most, azért hát én a tied,
3235 VakKi | a kocsisok megtalálják, megisszák, elalusznak tőle, akkor
3236 Babsz | bort, azt szép csendesen megiszogatta. Mikor a legutolsó pohárral
3237 Raado | adta vissza.~- No, most megiszom a szerelmét - mondja Ráadó,
3238 Babsz | vezérséget is elvállalta, megitták rá az áldomást. Még aznap
3239 Babsz | lisztből készült gombócot, megivott rá egy cseber bort. Mikor
3240 VakKi | kötöttünk: hogyha szerencsésen megjárja az útját, mindenen, amit
3241 Feher | Csakugyan oda is ment, de bezzeg megjárta, mert Fehérlófia megkötözte
3242 Raado | hanem mihelyt egy kicsit megjön az esze a fiúnak, mindjárt
3243 VakKi | király szeme világa mindjárt megjött tőle, úgy látott, mint akárki
3244 Dongo | gondoltam így.~Erre Dongó is megjuhádzott, mert látta, hogy most is
3245 VakKi | kell vinni, hogy a lovat megkapja, mert ha azt meg nem kapja,
3246 Raado | majd a vízbe haltál, de én megkaptalak, üstöködnél fogva ki is
3247 Arany | illesztették mind a két kezet, megkenték valami forrasztó fűvel,
3248 VakKi | mertem egészen rájok fogni, megkérdeztem hát a kocsmárostól: "Hallja
3249 VakKi | most azért jöttem, hogy megkérdezzem felséges király atyámtól,
3250 Tunder | varrni, szőni, fonni tud, megkeresné a maga kenyerét, nem lenne
3251 Janko | ha az Isten segít, mégis megkerítjük a legkisebbet valahogy.~
3252 Arany | feküdne eggyel a lelkén. Megkérte hát az öreg halászt, hogy
3253 Dongo | volna hatot is, csak hogy megkerüljön a kedves jószág. Erre Dongó
3254 Raado | emberségedből rájok ülni, megkerülni egymás után mindegyiken
3255 Raado | nyerget, ráült, szép lépést megkerülte rajta a várat; mikor visszaértek,
3256 Felig | egy éles kést, a kecskét megkötötte egy fához, elkezdte nyúzni
3257 Feher | megjárta, mert Fehérlófia megkötözte szakállánál fogva egy nagy
3258 Nyelve | nemcsak meghaladni, hanem megközelíteni se tudta a szájasságban.
3259 Raado | bírtak, de mégis megint megközelítette őket a vén királyné, megint
3260 Arany | lakodalmat csaptak, a királynét megkoronázták, csudájára járt az egész
3261 Arany | beszélt a herceg, megfogták, megláncolták, levetették egy sötét tömlöc
3262 Babsz | mert többet fütyölni, hanem meglapult, mint a légy Szent Mihály-nap
3263 Gagyi | királykisasszony, akárki meglássa. El is ment még aznap a
3264 VakKi | hajítottam utánatok, hogy meglássam, melyikőtök szállna értem
3265 Cigany | odanéz, hogyha az anyját megláthatná; egyszer észreveszi, hogy
3266 Veres | oda neki a taglót; majd meglátják, neki megáll; a király eleinte
3267 Veres | aztán belenézhetsz, majd meglátod, mi lesz belőle.~Másnap
3268 Egys | csináljak, hol háljak? Egyszer meglátok egy kis világot egy ház
3269 Raado | táncolók közé, de mikor meglátták, mindenki megállott a tánc
3270 VakKi | megharagudni.~- Hát amint bementem, megláttam azt a két embert, nagyon
3271 Ozik | lerántod az abroszt, ezért, meglehet, a képedre mászik a gazdasszony,
3272 Tunder | Összebeszéltek aztán, hogy holnap meglesik, ki vagy mi járhat Ott.
3273 Veres | hát az egyszemű ment le meglesni Ferkót, elment az istállóig,
3274 Tunder | való szomszéd leány, aki megleste, hogy hová tették a kulcsot,
3275 Raado | arról nem lehetett tenni.~Meglett aztán a szép fiú gyermek,
3276 VakKi | a nyila után, hogy majd meglövi, hát, uramfia, tán nem is
3277 Farka | odabent van.~Nyúlok a hamuba,~Meglőnek puskával.~Szaladok dézsához,~
3278 Raado | lebukott, sehogy se tudta meglőni. Megint feldühösödött, hogy
3279 Raado | mindössze csak három lovat kell meglovagolnom, ennek ugyan kár olyan nagy
3280 Tunder | kis porcikája a halnak ha megmarad, akkor megint nem vész el
3281 Raado | egész táblát, de annyi mégis megmaradt, amennyit Ráadó a botjával
3282 Raado | szedtevette, ezek megint megmenekültek! Hol van hamar egy gereben,
3283 Feher | Mivel háláljam meg, hogy megmentetted fiaimat?~- Nem kell nekem
3284 Dongo | felséges király, eltelt az idő, megmondhatom, hogy hol van a gyűrű. A
3285 Dongo | felkel felséged, mindent megmondok.~Ebéd után Dongó bement
3286 Arany | sokkal jobban volt dolga, megmosdott, megfürdött, a gyönyörű
3287 Tunder | udvarból került, szép csendesen megmozdul. Csak mozog, csak mozog
3288 Felig | nem lakott, hogy alig bírt megmozdulni. Akkor kérdezi tőle a fiú:~"
3289 Raado | odavezette az ablakhoz, megmutatott neki egy nagy erdőt.~- Látod
3290 Szomor | országban, hogy aki az ő leányát megnevetteti, annak adja feleségül fele
3291 Szomor | szomorú volt, senki se tudta megnevettetni. A király nagyon szomorkodott
3292 Egys | hoztam ki. Aki nem hiszi, megnézheti, még most is ott van az
3293 Dongo | betyárok közül visszament, hogy megnézi, csakugyan kísértet volt-e.
3294 Panci | elkezdtek ugatni, hát csak megnézte, hogy ki jön.~Nem más ment
3295 Panci | a szekerem rúdját, hogy megnézzem, mi az ott. Hát látom, hogy
3296 Raado | szőlővel beültessétek; a szőlő megnőjön, háromszor fel legyen kapálva,
3297 Raado | is megnyergelte, azután megnyargalta úgy, hogy az izzadság dőlt
3298 Raado | lelked volna, se tudnád őket megnyergelni, még csak közel se menni
3299 Raado | eszeveszett őrült. Azután megnyergelt egy sárkányt, a kezébe kapott
3300 Tunder | mit volt mit tenni? - megnyugodott benne, hazavitte, megesküdött
3301 Egys | mitévő legyek? Ha hazamegyek, megnyúz az édesapám; kaptam magam,
3302 Felig | eloldta a fától a félig megnyúzott kecskét. A kecske amint
3303 Felig | elevenen. Mikor már félig megnyúzta, megszólalt a kecske:~"Jaj,
3304 Egys | egy lopott birkával, ott megnyúzzák, elkezdenek tanakodni, hogy
3305 Dongo | amért azt a kedves állatomat megöleti. Azért jól meggondolja a
3306 Feher | Kőmorzsolóhoz, hogy majd azt is megöli, de az is meg Fanyűvő is
3307 VakKi | hát elhatározták, hogy megölik mind a hármat, otthon aztán
3308 Feher | Nem mondjuk meg, mert megölöd.~- Dehogy bántom! Nem bántom
3309 Janko | kellene ölni.~- No, hát majd megölöm én a beste lélek rongyos
3310 Feher | kutya, csakhogy itt vagy! Megölted két öcsémet, ezért, ha ezer
3311 VakKi | otthagyták a bátyjai az erdőben megölve, ezt a róka hogy, hogy nem,
3312 Raado | zsákokat, kiabál az embereknek. Megörül a király, odahíja a feleségét:~-
3313 Janko | mind a három.~Az ördögfiúk megörültek az okos tanácsnak. Jankó
3314 Zsuzsk | találta, benézett a kemencébe, megösmerte, hogy a felesége sült meg,
3315 Babsz | mintha ostorral csapnák, megoldotta a kereket, elszaladt, hogy
3316 Raado | legelőször láttuk egymást, én is megőrizem, amit tőled kaptam, arról
3317 Miert | komájának, a kutyának, majd megőrzi az, míg ő oda jár. Őrizte
3318 Veres | Fogadjon meg engem, majd megőrzöm én a nyájat.~- Nem bánom -
3319 VakKi | mindenen az utolsó tűig megosztozik velem.~A királyfi egy kicsit
3320 Dongo | jó volna azon a pénzen megosztozni.~Dongó helybenhagyta. Csak
3321 VakKi | mindenen, amit csak hoz, megosztozunk.~A királyfi nem ellenkezett,
3322 VakKi | ottveszett. Így hát, még kétszeri megpihenés után, szerencsésen átértek
3323 Cigany | volt mit tenni, félt, hogy megpirongatja az Isten, hát beeresztette
3324 Zsuzsk | fejinek, elszánta magát, hogy megpróbálja ellopni, úgyis mindegy,
3325 Nyelve | ők is elindultak, hogy megpróbálják, mire mennek. Ha nyernek,
3326 Babsz | béres. De azért még egyszer megpróbált szólni az ökörnek:~- Csálé,
3327 Feher | kérgét.~A fiú felmászott, megpróbálta, amit a fehér ló mondott,
3328 Panci | hátha az ő felesége is így megpúposodnék; de csak járkált tovább.
3329 VakKi | hűhóval, tizenkét társzekeret megraktak arannyal-ezüsttel útiköltségnek,
3330 Babsz | tizenkét szekeret vassal megrakva. Az egyik szekér egy kátyúban
3331 Feher | de tovább nem mert, hanem megrángatta a gúzst, hogy húzzák fel.~
3332 Feher | meghagyta, hogy húzzák fel, ha megrántja a kötelet. Alig ért le negyedrészére
3333 VakKi | ing megakadt egy gallyba, megrántotta; erre az egész kert megzendült,
3334 Tunder | került ide. A favágóék nagyon megsajnálták mind a ketten, mondták neki,
3335 Egys | ment, lassan ment, de jövet megsarkantyúzta, acélkörme tüzet adott,
3336 Raado | sarkantyút.~- No, lelkem, Ráadó, megsegített az Isten, el tudtam lopni,
3337 Tunder | megtudta vagy legalább megsejdítette, hogy a halpénzből lett
3338 Szomor | arra megy egy eladó leány; megsimogatta a bárányt, mindjárt odaragadt.
3339 Zsuzsk | mindjárt összetöpörödött, megsült.~Zsuzska vállára vette a
3340 Tunder | király mindjárt megfogatta, megsüttette a szegény kis halat, a királyné
3341 Feher | mondja neki:~- No, most már megszabadítottalak, királykisasszony, jere
3342 Feher | hogy a legfiatalabbat is megszabadítsák. Amint mennek, mendegélnek,
3343 Panci | a szegény asszony, hogy megszabadulhat attól a rossz leánytól;
3344 Szurke | koma!~Húzza a farkas, majd megszakad, de meg se bírja mozdítani,
3345 Dongo | árkon-bokron keresztül, majd megszakadt bele. Mikor kiért a városból,
3346 Arany | rá, azt pedig nem akarta megszegni, de azért nem volt felesége,
3347 Tunder | de azon ne búsulj, majd megszépülök én megint otthon.~A királyfi
3348 Janko | elmentek a lakodalomra, ott megszerették a két nagyobb királykisasszonyt,
3349 Tunder | láttam meg benne, nagyon megszerettem, azt akarnám kifogni.~-
3350 VakKi | a szeme, hogy a bátyáim megszerezhessék.~Nagyon megilletődött ezen
3351 VakKi | ha az életünkbe kerül is, megszerezzük.~A király erre nem szólott
3352 VakKi | hogy mi az az orvosság, s megszerzik neki. Bement hát hozzá a
3353 VakKi | kis csengettyűk, ha azok megszólalnak, felébrednek a kocsisok,
3354 Ozik | utakon, egyszer a kisfiú megszomjazott. Azt mondja a kislánynak:~-
3355 Nyelve | megörült neki, ahelyett, hogy megszontyorodott volna rajta.~- Jó lesz biz
3356 Cigany | nektek, fiam, volt; de mikor megszülettetek, azt mondta, hogy a tizenhárom
3357 Cigany | királykisasszony.~Erre aztán megtágította a cigány az abroncsot, az
3358 Tunder | kiseperve, minden megtörülgetve, megtakarítva. Csudálkoztak mind a ketten,
3359 Cigany | így keresi egy erdőben, megtalál egy nagy nyárfát, aminek
3360 Cigany | vele, hogy amint a kalapot megtalálja, visszajön. Meg is ígérte
3361 VakKi | a széna közé, a kocsisok megtalálják, megisszák, elalusznak tőle,
3362 Kakask | kapargáltak a szemétdombon, megtalált a jércike egy szem kökényt,
3363 Dongo | csak kérdezgette odafent:~- Megtaláltad-e? Van-e sok? Húzzam-e már?~
3364 Zsuzsk | mendegéltek hetedhét ország ellen, megtaláltak egy házat, az utcaajtóban
3365 KisKo | Istennek - gondolta magában -, megtaláltam mind a három bolondot."~
3366 Cigany | rajtam, elmegyek oda is, majd megtanítom én őket."~Azzal elindult,
3367 Vadga | ebből a mesterségből többet megtanulni.~ ~
3368 KisKo | hét múlva a lakodalmat is megtartották. Többet aztán nem is hallottam
3369 Cigany | esze ágában se volt, hogy megtartsa; nem bánta ő, csak hogy
3370 Feher | rájok esteledett, ők is megtelepedtek, kunyhót csináltak. Másnap
3371 Raado | Ráadó, még egy próbát kell megtenned az anyád kedvéért, ha azt
3372 Ozik | mindig hű szolgám voltál, megtennél-e a kedvemért egyet?~- Meg
3373 Raado | ráuszította a macskára, úgy megtépték, hogy bőr is alig maradt
3374 Raado | mindegyiken a királyi várat. Ha megteszi, jó, ha nem tudja megtenni,
3375 Raado | must megforrjon, szépen megtisztuljon, hogy holnap reggelre mire
3376 Raado | meg legyen forrva, szépen megtisztulva, hogy mire én felkelek,
3377 Raado | várat; mikor visszaértek, megtörülgette a selyemkendőjével, bevezette
3378 Tunder | tisztára kiseperve, minden megtörülgetve, megtakarítva. Csudálkoztak
3379 Arany | tudott, ő ártatlan, de majd megtorolja a kegyetlenséget. A hercegkisasszonyt
3380 Babsz | hogy akárki lakik ott, megtudakolja, melyik szeglete ez a világnak.
3381 Dongo | látta, hogy elébb-utóbb csak megtudják, hogy nem jövendőmondó,
3382 Tunder | Már így ezt a fát se lehet megtűrni tovább, ezt is, akárhogy,
3383 Farka | puskával.~Szaladok dézsához,~Megvágnak ollóval.~Kapkodok kendőhöz,~
3384 Dongo | Száz arany a díja.~Dongó megvakarta a fejét, elkezdett mormogni
3385 Babsz | életöknek kegyelmezzen meg, megválasztják vezéröknek. Megkegyelmezett
3386 Nyelve | azért is elmegyek, majd ott megválik, hány zsákkal telik, kié
3387 Raado | fogadok melléd egy szolgálót, megvárhatsz szépen. Mire azt gondolod,
3388 Arany | neki a hercegkisasszony, megvárta. A király megölelte, megcsókolta.~-
3389 Dongo | annak a csárdának, mindenkit megvendégeltek, lakodalom volt éjjel-nappal,
3390 Arany | hat kis aranybogarat, ha megvennék.~- Hát hogy adod? - kérdezi
3391 Egys | bicskát. Megijedtem, hogy megver a molnár gazdám a szép bicskáért,
3392 Veres | a király. A regementjét megverték, elpusztították, gulyája,
3393 Babsz | kend nekem ezt a gyereket, megveszem jó pénzen.~A szegény ember
3394 Arany | képáruló, gondolta, hogy megveszi tőle, leküldte érte az inasát,
3395 Raado | magad szép személyét is?~Megvigasztalódott Anyicska, jókedvvel indultak
3396 Tunder | asszony megelőzte, mint Megyeri a macskát, felkapta előle
3397 VakKi | mert akkor az egész kert megzendül, a kertészek megfogják felségedet.
3398 VakKi | megrántotta; erre az egész kert megzendült, mintha ezer meg ezer haranggal
3399 Panci | ott sír-rí, éjféltájban megzörgeti valaki az ablakot.~- Nyisd
3400 Raado | otthon voltál, a feleséged méhében hagytál egy fiú gyermeket,
3401 Janko | kedves feleségem.~- Nem mehetek én innen sehova, kedves
3402 Tunder | maradt, mert hát hová is mehetett volna?~Már jó ideig élt
3403 Raado | tudott, de hiába; sebesen nem mehettek, mert nem volt Anyicskával
3404 AzOrd | Hát feküdj mellé.~A leány melléfeküdt.~- Tányértalpam, lompos
3405 Panci | másiknak az ajaka ért le a melléig, a harmadiknak a nyelve
3406 Panci | koldusasszony, akinek az ajaka a mellét verte. Ennek is adott a
3407 Arany | halász, éjjel-nappal mindig mellette volt, de gyógyult is a hercegkisasszony
3408 Vadga | rak olyan hitvány fészket, mely csak néhány szál száraz
3409 Zsuzsk | is, amivel ha akármilyen mély tengerre ráütnek, kétfelé
3410 VakKi | utánatok, hogy meglássam, melyikőtök szállna értem szembe a halállal),
3411 Cigany | egyszer egy dombhoz ér, melynek a legtetején egy nagy karos
3412 Feher | Alig ért le negyedrészére a mélységnek, megijedt, felhúzatta magát.~-
3413 Raado | szája.~- Megálljatok! Nem menekesztek most meg, ha ezer lelketek
3414 Ozik | világos lett, többet nem volt menekvése a szép királynénak.~Másnap
3415 Raado | akkor fogtak be a szilaj ménesből!~Ment aztán ki nagy fütyörészve
3416 Veres | elpusztították, gulyája, ménese mind eldöglött, amije csak
3417 VakKi | elértek ahhoz a városhoz, ahol menet a két öregebb királyfit
3418 Zsuzsk | szolgálatot keresni.~- Sose menjetek tovább, szegődjetek be énhozzám,
3419 Cigany | míg keresgélném, a sok ménkű lélek mind bebujkálna a
3420 Raado | anyámhoz, ha egyszerre mennénk, vagy hinnék, vagy se, hogy
3421 Feher | ezt ki, rettenetes nagyot mennydörgött a kapu.~- Az én uram vágta
3422 VakKi | útjára se ért, lám, ők is mennyi ideig voltak oda! Azután
3423 Arany | kínálta, hogy vegye meg.~- Hát mennyiért adná kend? - kérdi a királyné.~-
3424 Raado | a feleségét:~- No nézd, mennyire ment a fiúnk, maga is hogy
3425 Dongo | A betyárok erre a nagy mennykő lármára mind szétszaladtak,
3426 Raado | legöregebb királykisasszony - mennykövet fújt az orrán-száján, kapálódzott,
3427 Raado | néném meg engem, az egyik mennykőt lehel orrán-száján, a másik
3428 Cigany | mondom, hogy elhordd magad a mennyországból, mert ebrúdon vettetlek
3429 Egys | venni, végy te." Vissza is mentem én, vettem is borsót, de
3430 Ozik | a nénje, ivott a vízből, menten őzikévé változott. Sírtak-ríttak
3431 Janko | el bennünket, amért nem mentünk hozzá feleségül.~- Hát most
3432 Arany | aztán menni akart a fia a menyasszonyáért, mondta neki, hogy ő is
3433 Janko | aranyvárban, mikor meglátta a menyét.~Jankó is megörült, mert
3434 Tunder | királyné:~- Ha még tovább mered mondani, felpofozlak!~-
3435 KisKa | félkrajcárom!~Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.~-
3436 Veres | gyógyulnék meg, de meg se merem mondani, mert tudom, úgyse
3437 Feher | királykisasszony -, mégpedig tizenkét mérföldről. De azért ebbe a nyomba
3438 Raado | királynét majd megütötte a guta mérgében, tépte a haját, vagdalta
3439 Raado | Majd kitöltöm most rajtad a mérgem, amért vesztemre törtél" -
3440 Veres | veres tehén, hogy meg ne merjen odabent mondani semmit,
3441 Raado | szórva, csak szét kellett mérni. Mikor reggel kitekint a
3442 Veres | Ha pedig odabent valamit mersz mondani, halálnak halálával
3443 VakKi | nem ellenkezett, kétfelé mérték a sok gyémántgyümölcsöt,
3444 Tunder | elhallgattatni. Beleszólott hát a mesébe:~- Ne is mondd tovább, leányom,
3445 Tunder | fonogattak, mesélgettek. A mesélés sorbajárt, mint a falusi
3446 Tunder | cselédjeivel, fonogattak, mesélgettek. A mesélés sorbajárt, mint
3447 Tunder | a király maga is, hogy meséljen egyet, de azt mondta, hogy
3448 Tunder | hol másik. Már mindenki mesélt, csak az új szobaleány nem,
3449 VakKi | szemem. Hát kedves fiam, messze-messze, a Veres-tengeren is túl,
3450 Miert | azonban el kellett neki menni messzi útra, nem vihette el a szabadságlevelet.
3451 Vadga | ebben a szarka igen nagy mester, s olyan fészket tud csinálni,
3452 Zsuzsk | megtenni, mert a zsák a mestergerendán az ördög ágya felett van
3453 Zsuzsk | zsákot, kezdte lehúzni a mestergerendáról, amint húzta, amint húzta,
3454 Veres | hogy a felesége mindig azon mesterkedik, mi módon veszíthetné el
3455 Ozik | azok aztán addig-addig mesterkedtek, míg utoljára csakugyan
3456 Cigany | így a sík földön nem nagy mesterség viaskodni; ha legény vagy,
3457 Vadga | azóta sem tudott ebből a mesterségből többet megtanulni.~ ~
3458 Raado | nem volt Anyicskával semmi mestersége.~Alig mentek el, elkészült
3459 Cigany | a cigány -, hát mi a te mesterséged?~- Az enyém a varrás, próbáljuk
3460 Raado | haladunk sebesen, mert minden mesterségem a kamarában van, oda pedig
3461 Janko | sehogy se akarta az apja mesterségét folytatni, hiába ütötte-verte
3462 Tunder | tudni, elő is vették minden mesterségöket, de hiába, a királyné csak
3463 Raado | hogy egészen kitanultad a mesterségünket. Ez a mostani dolog abból
3464 Veres | mészárosokért. Odamentek a mészárosok, kivezették a tehenet az
3465 Veres | küldött a király mindjárt mészárosokért. Odamentek a mészárosok,
3466 Veres | hogy mikor idehívják a mészárost, hogy engem levágjon, kérd
3467 Tunder | eszébe jutott, hogy ha a mezei munkára gyenge is, de varrni,
3468 Tunder | hogy a sok nehéz munkában mezítelen lábát nap el nem sütötte,
3469 Egys | beleragadt a fél csizmám, mezítláb maradtam. Húznám ki a csizmám
3470 KisGo | csomó kaszás, jött haza a mezőről, a kis gömböc azokra is
3471 Feher | kását, s hogy nem adta, a meztelen hasáról ette meg. Amint
3472 Tunder | róla a tündérruhát, aztán meztelenül belévetette a kútba, a ruháját
3473 Gagyi | elmondott neki mindent, hogy s miként ment oda a palota. A királykisasszony
3474 Tunder | Gondolkozott rajta, hogy s miképp lehetne azt elveszíteni,
3475 Arany | búsan, elbeszélte, hogy miket hallott, elmondta azt is,
3476 Panci | őnála a drága szép lenből milyet fonhat?~Nem is húzták-halasztották
3477 Raado | lesz az az egy munka, amit minap - de akkor se maga - csinált!
3478 Veres | ország ellen a kis Ferkóval. Mindaddig ment, míg a király országából
3479 Dongo | szegletében két regement, ebből mindegyikből eresztettek el fele-lábra
3480 VakKi | azonfelül jól meg is kente mindegyiket, úgyhogy aztán nagy sokára
3481 Dongo | obsitos szétosztotta a pénzt, mindegyiknek jutott egy-egy zsákkal.
3482 Raado | Beleegyezett hát hirtelen mindenbe, mert ő is megszerette halálosan
3483 KisGo | kolbásza, hurkája, sonkája, mindene elfogyott a kis malacnak,
3484 Raado | írva.~- Jól van hát, ha mindenedet felírattad, ígérd meg nekem,
3485 Veres | eldöglött, amije csak volt, mindenének vége lett, az asszony is
3486 Veres | nem kötötte a kötelet! A mindenesnek csak elállt szeme-szája,
3487 Raado | de hazamegy, felíratja mindenét az utolsó tűig, hogy legalább
3488 Panci | királyfi, hogyne ütném, mikor mindenfélét megfon aranyfonalnak, amit
3489 Raado | Hogyne látnánk! - kiabáltak mindenfelől.~- No, azt az erdőt holnap
3490 Veres | háborúban volt a király), mindenképp próbál meggyógyíttatni;
3491 VakKi | folyt a bor, mint az árvíz, mindenkinek jókedve volt az egész háznál,
3492 Dongo | ment annak a csárdának, mindenkit megvendégeltek, lakodalom
3493 Zsuzsk | kifogni, töviről-hegyire járt mindennek a végire. Egyszer is, amint
3494 Janko | együtt, hogy akárhol vagyunk, mindenünnen csak ide vágyjunk vissza,
3495 VakKi | próbálták meggyógyítani, de mindhiába, egyik sem ment semmire.
3496 Janko | se tudtak kifogni, mert mindjárt-mindjárt megverte mind a kettőt.~
3497 Janko | sokan próbálták már, de mindnek az életébe került, azért
3498 Babsz | első szekéren, az utolsóig mindnyájáról leszedte a vasat, mind a
3499 Farkas | én egyet. Számláljuk el mindnyájunk nevét, akié a legcsúnyább
3500 Raado | apám?~- Szót se érdemel, mindössze csak három lovat kell meglovagolnom,
3501 Raado | hisz az se kutya, hogy minduntalan uszítsa, dolgozik az eleget,
3502 Zsuzsk | ablakán:~- Hej, ördög, nem minket öltél ám meg, hanem a magad
|