abbam-bibej | bicsk-elker | elkes-foldo | foler-hitt | hitta-kifog | kifuj-levit | lincs-minke | miran-puska | puszt-talal | talbo-vigas | vigsa-zuzad
Part
4003 Raado | csak hamar, ott az ellenség pusztítja az országot tűzzel-vassal,
4004 Veres | vége lett, az asszony is pusztította, a három eladó leány is
4005 Veres | megsokallta ezt a nagy szeretetet, rá-rákiáltott, hogy: "Mit csikókodol utánam?"
4006 Raado | változott, elkezdett csapkodni Ráadóra, de sehogy se tudta elkapni,
4007 Gagyi | palotába; utoljára mégis ráadta a fejét, bement. Hogy aztán
4008 Dongo | a veremre is csakhamar ráakadtak. Ott aztán elkezdtek tanakodni,
4009 Farkas | legcsúnyább lesz, azt együk meg.~Ráálltak mindnyájan. Elkezdte a farkas:~-
4010 Veres | belépett az ajtón, mindenki rábámult, a sok hercegkisasszony
4011 Gagyi | aznap a keresztapjához, rábírta, hogy: "Menjen el a királyhoz,
4012 Ozik | Örült a vénasszony, mikor rábízta a király a feleségét, gondolta
4013 VakKi | egy krajcárjuk se maradt, rablásra vetemedtek, de ez még nem
4014 Feher | azokat is egy-egy sárkány rabolta el; szabadítsd meg őket,
4015 KisGo | még meg. Egyszer arra is ráéhezett a szegény asszony, felküldte
4016 Szurke | rókalyukat. Kapja magát, ráfekszik a lyukra, mintha meg volna
4017 Raado | régen itt van már, csak ragadhatott volna rá annyi amennyi.
4018 Feher | Vasgyúrót, hogy majd oda ragadt. Ezt is szolgálatába fogadta;
4019 Koro | talált egy kecskét.~- Kecske, rágd el a kórót!~Kecske nem ment
4020 Koro | kecskét; szalad a kecske, rágja a kórót; a kóró bezzeg ringatta
4021 Ozik | Egyszer, hogy, hogy nem, rágondolta magát az özvegyember, elvette
4022 Panci | De sokat fontam, sokat rágtam a kendert, utoljára így
4023 Ozik | csoroszlya, mert neki is volt egy ragyavert pofájú leánya, azt akarta
4024 Feher | elvette a szeme fényét a nagy ragyogás, de ő csak ment beljebb.
4025 Arany | két orcáján, még szebben ragyogott, mint azelőtt.~De hiába
4026 Dongo | hosszú szárú pipára meg rágyújt, s pöfékel, mint egy török
4027 Dongo | székre ráültem, a pipára rágyújtottam, úgy töltöttem el az időt.
4028 VakKi | mátkája ölébe, elaludt, az is ráhajtotta őrá a fejét, az is elszunnyadt,
4029 Szurke | abba talán belefér, majd rájárhatunk ketten is.~A farkas megörült
4030 Cigany | kályhafűtőnek.~A tizenkét rajkó nőtt, növekedett, úgyannyira,
4031 Cigany | mikorra hazamegyek, tizenkét rajkója lenne neki.~No ez abban
4032 Cigany | hazament a többi tizenegy rajkójához.~ ~
4033 Raado | belőle venni. Maga Ráadó rajta-rajtafelejtette sokszor a szemét, rémlett
4034 VakKi | fel ne adhassa őket, mert rájuk ismert. De hiába! A gonoszságot
4035 Vadga | fészekcsináláshoz, miért rak olyan hitvány fészket, mely
4036 Gagyi | gazda palotájáig aranyhidat rakat, gyémántkarral, üveg bolthajtással,
4037 Zsuzsk | két öregebb leányt kő közé rakatta, Zsuzskát pedig megölelte,
4038 AzOrd | cicuskám-micuskám, mit csináljak?!~- Hát rakd meg neki.~A leány tüzet
4039 Cigany | tenné le a fát a szögletbe, rákiált a bába: "Ne tegye kend oda,
4040 AzOrd | farkam, szép leány mátkám, rakj tüzet!~- Jaj, cicuskám-micuskám,
4041 Raado | behordjátok a csűrbe, rendbe rakjátok, a földet fölszántsátok,
4042 Gagyi | gazdával, az egérrel és rákkal együtt a régi helyére. A
4043 Ozik | csinált egy kis pórázt, rákötötte az őzike szarvára, úgy vezette
4044 Cigany | Biz én csak egy templomot rakok ide, hogy se ki, se be ne
4045 Panci | az idő, a többiek tüzet raktak, elkezdtek danolni, én,
4046 Raado | hordták be a majorba, rendbe rakták. Már éjféltájban hallatszott
4047 Raado | majorba behordva, rendbe rakva; a föld fel legyen szántva,
4048 Tunder | minden. Harmadnap aztán rálestek, megfogták a tündérleányt,
4049 Veres | hogy a király utoljára rálett és elvette. Hej, szegény
4050 Janko | arra csakugyan nem akart rámenni a csizmadiáné.~- Én bizon
4051 Dongo | A szegény Mohácsi váltig rángatta hátul, hogy: "Majd téged
4052 Arany | érzi, hogy valami nagyot ránt a hálóján, megörült neki,
4053 Arany | biggyesztette, de hiába, rárakhatta volna arra a világ minden
4054 Raado | testvérje helyett testvért.~Rászállott a bánat a királynéra is,
4055 Koro | egyszer nagyon megunta magát, rászállt egy kóróra.~- Kis kóró,
4056 Dongo | ment a vásárra, hogy majd rászed valakit, eladja dió helyett.
4057 Raado | Hej, kutyák, már kétszer rászedtetek, de nem szedtek többet rá,
4058 Tunder | elindult az erdőbe. Csakhamar rátalált a harmadik szép kis fára,
4059 Dongo | kiért a mezőre, a székre ráül, a hosszú szárú pipára meg
4060 Dongo | bodorka.2 Ott a kis székre ráültem, a pipára rágyújtottam,
4061 Zsuzsk | akármilyen mély tengerre ráütnek, kétfelé válik, hogy száraz
4062 Farkas | melyik lesz a győztes, a ravaszság-e vagy az erősség.~Megbirkóztak;
4063 Veres | nem egykönnyen lehet majd rávenni, hogy vágassa le, addig
4064 Veres | szerencsétlen lett a király. A regementjét megverték, elpusztították,
4065 Raado | drága kenyeret, ne csapja reggeltől estig szárán a legyet!~A
4066 Raado | hazaviszel az apád váráig, mert régóta jövök, el vagyok fáradva.~
4067 Janko | bánatomban, pedig annyit remélni se merek.~Itt elbeszélte
4068 Tunder | már a dologból, egy kicsit reménylette is, hogy hátha csak mese
4069 Raado | hogy hisz a kápolna meg a remete volt a két gyermek, csak
4070 Raado | rajta-rajtafelejtette sokszor a szemét, rémlett előtte, mintha látta volna
4071 Raado | háznépestül, hazaviszünk annak rendje módja szerint, ahogy a menyasszonyt
4072 Janko | főzzek.~Elindult Jankó a rengetegben. Csak szedeget, csak szedeget,
4073 Raado | macskává változott, odaállt a repedés mellé, amin az egér bebújt,
4074 Babsz | nézte, hát megint ketté volt repedve. Megint ráparancsolt a kovácsra,
4075 AzOrd | lovat nekicsapkodta, azok repültek, mint a sárkány, a hintó
4076 Ozik | egyenesen az utcára. Az asszony restellt utána menni, a kislánynak
4077 Raado | itt s itt, ebbe s ebbe a részébe a városnak lakik egy fiatal
4078 VakKi | kézre az üveget, csakhamar részeg lett valamennyi, eldőlt
4079 Egys | Egyszer jön haza a gazda nagy részegen a korcsmából, az asszony
4080 Felig | minden oldalról a nyúzott részét a kecskének. Ez se vette
4081 Tunder | csókot hányni felé a két retkes kezével; hát látja ám, hogy
4082 Feher | tör.~Alig mondta ezt ki, rettenetes nagyot mennydörgött a kapu.~-
4083 Babsz | azt meg egy még nagyobb rézbe, azután mindegyik ládát
4084 Feher | előtalál egy várat rézmezővel, rézerdővel körülvéve. Amint meglátta,
4085 Raado | levegőben, mintha csak egy rezidencia ment volna, olyan volt.
4086 Feher | mendegél, előtalál egy várat rézmezővel, rézerdővel körülvéve. Amint
4087 Dongo | odaadott neki egy csomó rézpénzt.~Reggel csakugyan beállított
4088 Feher | Hanem viaskodjunk meg a rézszürűmön!~Meg is viaskodtak. De Fehérlófia
4089 Egys | nem akartam menni, de rám rezzentett, hogy majd így meg amúgy,
4090 Arany | világától is, olyan szépen rimánkodott, hogy még a pogány is megszánta
4091 Koro | egy kóróra.~- Kis kóró, ringass engemet!~- Nem ringatom
4092 Koro | ringass engemet!~- Nem ringatom biz én senki kis madarát!~
4093 Arany | is olyan szép volt, hogy ritkította párját, rá is állott az
4094 Macska | macska bekapta a farkincáját. Rítt-sírt a kis egér, kérte a macskát,
4095 Veres | kulcslyukon, leszaladt nagy ríva a veres tehénhez.~- Jaj,
4096 VakKi | tudta megismerni őket, a róka-kisasszony mondta az igazinak, hogy
4097 VakKi | tovább, a királyfi pedig a róka-kisasszonyt bevezette a királyi palotába.
4098 Szurke | ellen, egyszer meglát egy rókalyukat. Kapja magát, ráfekszik
4099 Szurke | tudná mozdítani.~Odabent a rókalyukban egy öreg róka lakott három
4100 Felig | Szaladt, szaladt, egyszer egy rókalyukhoz ért, abba belebújt. Ott
4101 Ozik | mendegéltek, megint találtak egy rókanyomot, az is tele volt vízzel.
4102 VakKi | azután majd tanácsot kérhet a rókától. El is szöktette szerencsésen,
4103 Ozik | kis testvérem, mert majd rókává változol.~Megint szót fogadott
4104 Raado | egymást, úgy elfeledkezzék rólad Ráadó, mintha soha nem látott -
4105 Feher | hogy levehesse a szűrét rólunk.~Odamegy a griffmadár a
4106 Veres | állapotja olyan hirtelen rosszra fordul, mert alighogy hazavitték
4107 Raado | is nyomtassátok, meg is rostáljátok, hogy reggelre tele legyen
4108 Raado | legyen szórva, meg legyen rostálva, hogy mikorra én felkelek,
4109 Arany | kígyók-békák közé hadd rothadjon ott, hadd egyék meg a csúszó-mászó
4110 Janko | amint cipekedik egy csomó rőzsével, de sehogy se tudja felvenni.
4111 Raado | vadásszá vált, lövöldözött a rucára, de a golyó elől is mindig
4112 Farka | görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca:~-
4113 AzOrd | jóformán kifelé áll a szekere rúdja, vagy legalább igen kevés
4114 Tunder | utolsó szálkáig, az utolsó rügyig mind feltüzelik; azért,
4115 Cigany | Vesd el magad! - utána rugaszkodik az ördögök kanásza, utoléri
4116 VakKi | hogy aznap, ha csillagot rúgatnak vele, se ébred fel. Ezt
4117 VakKi | Egyszer, mikor éppen ott rugdalózott az ezüstló az udvar közepén,
4118 Farka | közepére ugrik, ott a ló rúgja oldalba, amint szaladt kifelé,
4119 Arany | megcsúnyult, hogy csak a ruhája olyan, mint eddig volt,
4120 Gagyi | felöltözött az ünneplő ruhájába, elment a királyhoz, elmondta,
4121 Dongo | szétszaladtak, mint a csirkék, még a ruhájokat is mind otthagyták, csak
4122 Janko | mind a ketten az ünneplő ruhájokba, úgy indultak el, de az
4123 Raado | megjöttél, add ide hamar a ruhám, mert elkésem!~- Nem adom
4124 Janko | szép szerelme, add vissza a ruhámat, átok alatt vagyok, ha vissza
4125 Egys | maradtam.~Erre mind elhányta a sáfrányt, bejött a lakodalomba, ugyancsak
4126 Raado | minden segítség nélkül, saját emberségedből rájok ülni,
4127 Arany | vénasszony nem szánta meg, nem sajnálkozott rajta, kiásatta mind a két
4128 AzOrd | aranyos hintót, hat cifra, sallangos paripával. Ezeket az ördög
4129 Egys | előtt, de igen nagy volt a sár, egyszer beleragadt a fél
4130 Egys | kisasszonyokat, mert a zabtaréjú sárgaréz sarkantyúddal majd kirúgod
4131 Babsz | széjjelnézett, hogy melyik sarkán lehet a világnak. Hát mit
4132 Egys | mert a zabtaréjú sárgaréz sarkantyúddal majd kirúgod a sárga leves
4133 Raado | lehetne velük: ha az apám sarkantyúját felköthetnéd, azzal körülkarcolnád
4134 Egys | szamár, ülj rá, de meg ne sarkantyúzd, mert acélkörme tüzet ad,
4135 Raado | vesztemre törtél" - elkezdte sarkantyúzni, hogy a vér csorgott az
4136 Raado | ráült, nyargalt utánok, sarkantyúzta a lapátját, hogy majd megbódult
4137 Feher | kikapta a kardját, levágta a sárkánynak mind a tizenkét fejét.~Azután
4138 Arany | csillag, a szép aranyhaja a sarkát érte, ha ki volt bontva,
4139 Egys | szalmaderekú kisasszonyokat. A sarokban volt egy nagy sárga leves
4140 Veres | terem a veres tehén nagy sárosan, elfáradva.~- No, fiam,
4141 Raado | tudom azt az egyet.~Mindjárt sassá változott, elkezdett csapkodni
4142 Babsz | Jankó is szedte-vette a sátorfáját, kimászott a száján, széjjelnézett,
4143 Raado | Ráadót, repült vele, mint a sebes szél. Útközben megmondta
4144 Raado | szélmalomformát erre jőni nagy sebességgel az égen.~- No, az megint
4145 VakKi | hát lépjünk egyezségre: én segítem a királyfit jó szóval mindenütt,
4146 KisMa | belőle, szaladt egyenesen segítséget hozni. Vissza is jött nemsokára
4147 Raado | neked egy pokolból jött-ment sehonnai a magad gyermekénél? Majd
4148 Raado | volnának, arra a jöttment sehonnaira akarja hagyni az országot,
4149 Tunder | áldja meg -, hogy ne menjen sehová, elélhet őnálok, eltartják
4150 Raado | visszaértek, megtörülgette a selyemkendőjével, bevezette szépen az istállóba,
4151 Raado | mondta, lefeküdt a puha, szép selyempaplanos ágyba, kialudta magát. Mikor
4152 Cigany | nem tudott volna a cigány semekkorát se kondítani. Eredj utána
4153 Arany | de ha meg akarja venni, semmiért másért oda ne adja, csak
4154 Raado | országban, ahol senkije, semmije, még a betevő falatját se
4155 Babsz | nem nyúl annak a tehénnek semmijéhez, ha mindjárt felakasztják
4156 Raado | minden vagyonomat, most már semmim sincs, hogy tudomásom ne
4157 Arany | mennyre-földre, hogy ő nem tud semmiről semmit, hát csak elbeszélte,
4158 Tunder | is, telhetetlen is volt, semmivel se érte meg, mindig többet-többet
4159 Tunder | ház, mint a tükör, ki volt seperve, felágyazva, feltörülgetve.
4160 Janko | aranypalotába, éppen ott sepregette a felesége a pitvart, amint
4161 Tunder | nem ágyazott, se ki nem seprett, gondolta, hogy minek csinálna
4162 Raado | látja, hogy Ráadó hogy sepri a szérűt, hányja meg veti
4163 Babsz | akaszt; azzal elkezdi a seprűvel verni a tehenet.~- No már
4164 Raado | csergés-kelepelés, amint a seregélyeket hajtották el a szőlőről,
4165 Nyelve | meg nála.~- Lyukas ám a serpenyő!~- Itt egy szeg, foltozzuk
4166 Tunder | kimegyek a házból, annyira sérti a fülem.~- Nem mégy biz
4167 Panci | előtt, vagy pedig a faluba sétafikált előre-hátra. Váltig ütötte-verte
4168 Panci | udvarra sétálni. Amint ott sétálgat, egyszer csikorog a kis
4169 VakKi | királyi palotába.~Éppen kint sétálgatott a király az udvaron; odament
4170 Dongo | karonfogva a kertbe. Amint ott sétálnak, egyszer fog a királyné
4171 Ozik | kis őzike pedig mindig ott settenkedett körülötte.~Egyszer - hogy
4172 Raado | jutott az anyai átok:~- Siess, én kedvesem - mondta Ráadónak -,
4173 Cigany | feleli a cigány. - De így a sík földön nem nagy mesterség
4174 Ozik | hadakozhatnékja van, azért álljon ki a síkra, ha van lelke! Mit volt
4175 Veres | lenne, nesze, itt van ez a síp, azt fújd meg, mindjárt
4176 Nyelve | Jankó eltette azt is a sipkájába. Ment aztán a bátyjai után,
4177 VakKi | hogy belé nem ment a kés, a sipkáját kicsapta a fejéből, úgy
4178 Nyelve | ganéjt!~- Az is van itt egy sipkával!~No, erre a kisasszony egy
4179 Raado | sípot, azt megfújta. Annak a sípnak pedig az a tulajdonsága
4180 Panci | Harmadik éjszaka, amint ott sír-rí, éjféltájban megzörgeti
4181 Raado | Isten, hogy az ártatlan siránkozásának örülhessen, mert mikor a
4182 Zsuzsk | csak nevette, de majdhogy sírás nem lett a nevetésből, mert
4183 Raado | hallatszik már az Anyicska sírása, jajgatása a tűz körül.
4184 KisKo | közibük ült, segített nekik a sírásban.~A kérő se győzte őket tovább
4185 Tunder | varrogatni; de csakhamar ímhogy sírássá nem változott a nagy öröm,
4186 KisKo | lánya mellé, ő is rákezdte a sírást.~Nagyon megharagudott már
4187 KisKo | meglátta őket, hogy mit sirathatnak olyan keservesen. Kérdezi
4188 Ozik | végig-végigsiratta, de azt sirathatta, az nem ébredt fel, mert
4189 KisKo | lelt, hogy oly keservesen sírdogálsz?~- Hogyne sírnék, édesanyám,
4190 Ozik | miatt. Egyszer, amint ott sírdogált az ágyában, hallja, hogy
4191 Arany | szemét ki nem ásták, legalább sírhatott a boldogtalan menyasszony,
4192 KisKo | otthagyta a pincében, hogy sírjanak, amíg nekik tetszik. Ment
4193 Arany | csak az se volt, amivel sírjon, csak jajgatott nagy keservesen,
4194 Tunder | hogy sohase búsuljon, sose sírjon-ríjon, eléldegélhet őnálok, úgyse
4195 KisKo | kedves apjukom, hogyne sírnánk-rínánk - felelt rá az asszony -,
4196 Panci | legjobban a dolgot, elkezdett sírni-ríni, de nem használt semmit. -
4197 Tunder | egy szép tündérkisasszony, síró-rívó, fuldokló hangon vizet kért,
4198 Ozik | menten őzikévé változott. Sírtak-ríttak mind a ketten, hogy most
4199 KisKo | bajok akadt.~- Hát ti mit sírtok-rítok? Mi bajotok esett ilyen
4200 Cigany | mert az mindig megakadt a sövényben, a cigány meg a nyárssal
4201 Panci | meggondolta, hogy ha még a sövényből is aranyfonalat csinál,
4202 VakKi | szeme-szája, mert még a hátulsó sövénye is a kertnek mind csupa
4203 Cigany | legény vagy, állj ennek a sövénynek a belső oldalára, én majd
4204 Panci | ütném-verném, mikor még a sövényt is mind felfonta aranyfonalnak.~
4205 Dongo | Azután összecsődítettek sógort, komát, mindenféle atyafit;
4206 Janko | nem oly könnyen megy az, sokan próbálták már, de mindnek
4207 Arany | a keze meggyógyult, már sokkal jobban volt dolga, megmosdott,
4208 KisGo | Már kolbásza, hurkája, sonkája, mindene elfogyott a kis
4209 Tunder | mesélgettek. A mesélés sorbajárt, mint a falusi bíróság,
4210 Dongo | oldalát, mi lesz hát a Dongó sorja. Azért is, hogy nagyon összeszoktak
4211 Ozik | hogy nekik milyen rossz sorsuk van, sokszor fél éjszaka
4212 Babsz | kezébe, egy másikat telehint sóval, keresztbe fekteti a küszöbön,
4213 Gagyi | mint egy rossz háza meg egy sovány tehene. Volt neki egy félig
4214 Dongo | le te - mondja Dongó -, soványabb is vagy, könnyebb is vagy,
4215 Raado | majd leszakadt a ház, még a süketnek is bokájába ment a szép
4216 Zsuzsk | sütőlapátra, vesd be, hadd süljön meg.~Elment az ördög, a
4217 Zsuzsk | esküdni mennyre-földre, hogy süllyedjen el ebben az álló helyében,
4218 Felig | egyszer előtaláltak egy sündisznót.~- Hová szaladtok, medve
4219 VakKi | látatlanná tette, addig sündörgött ott előre-hátra, míg egyszer
4220 Nyelve | bennem!~- Itt egy tojás, süssük meg nála.~- Lyukas ám a
4221 Ozik | asztalnak, mint akinek elment a sütnivalója, lerántja az abroszt ételestül,
4222 Panci | én nevem senki se tudja, sütök-főzök, holnapután szép menyasszonyt
4223 Tunder | mezítelen lábát nap el nem sütötte, a szél ki nem fújta, hogy
4224 Egys | a padlásra, egy kopó ott sütötte-főzte a húst, azt oldalba ütöttem,
4225 Tunder | elébb; meg is fogták, meg is sütötték. A királyné tudta, hogy
4226 AzOrd | Legalább ne mondd, hogy nem sütöttem útravalót.~Ment, mendegélt
4227 Macska | hozol.~Elment a kis egér a sütőhöz.~- Sütő, adj nekem kenyeret,
4228 Zsuzsk | nénémasszony, nem ültem én még sütőlapáton soha, üljön rá kelmed először,
4229 Macska | szalonnát, szalonnát viszem sütőnek, sütő ad nekem kenyeret,
4230 Macska | adok addig, míg nekem a sütőtől kenyeret nem hozol.~Elment
4231 Egys | egyszeri gyerek~Mikor én olyan suhanc gyerek voltam, egyszer mondja
4232 Tunder | tettette magát, mégpedig súlyos betegnek, nem is gyógyult
4233 Dongo | mert nem volt egy árva sustákja se, az adósság meg már sokra
4234 Veres | hercegkisasszony mind azt suttogta egymásnak, hogy még ilyen
4235 Nyelve | kisasszonyhoz.~Meghallotta azt három sváb fiú is, ők is elindultak,
4236 Feher | felvilágra!~- Jaj, kedves szabadítóm - felel a királykisasszony -,
4237 Tunder | élni, míg valaki ki nem szabadította volna. Gondolkozott hát
4238 Gagyi | Segíts rajtam, Gagyi gazda, szabadíts ki a vízből, végy fel a
4239 Feher | egy-egy sárkány rabolta el; szabadítsd meg őket, neked adja az
4240 Raado | üresen, hogy Ráadó a lovakkal szabadon mozoghasson. Mikor a kitűzött
4241 Raado | a három hónap, a király szabadságideje, menni kellett neki vissza
4242 Dongo | háromnapi várakozás- és szabadságidőt, hogy annyi idő alatt tudja
4243 Zsuzsk | ha ezer lelked lesz, se szabadulsz meg, hanem három napig hizlallak,
4244 Zsuzsk | elbeszélte, hogy és miképpen szabadult meg az ördögtől, de még
4245 VakKi | szalad utánuk.~- Hát te hogy szabadultál meg?~- Csak úgy, hogy kibújtam
4246 Cigany | szúrni. Eredj utána te, fiam, szabó, próbálj szerencsét vele.~
4247 Cigany | Nekirugaszkodik az ördögök szabója, utoléri egy kis ház mellett
4248 Tunder | mondom, hogy meg fogd a szád! Te meg, leányom, folytasd.~
4249 Ozik | kutyája érezte meg az őzike szagát, azért kerülgette a boglyát
4250 Nyelve | megközelíteni se tudta a szájasságban. Akárkivel akármiről beszélt,
4251 KisMa | hirtelen bekötötte a zsák száját, lekapta a tűzről a nagy
4252 Raado | lesz, ígérte is az asszony szájjal, hej, pedig de mást forgatott
4253 Gagyi | minden, ami szemöknek, szájoknak tetszik. Erre elővette a
4254 Tunder | tartása, hogy a tulajdon szájuktól vonták el a falatot, csak
4255 VakKi | emberre; aztán behívatta az új szakácsot, ott mindjárt maga mellé
4256 VakKi | fiam, én megfogadlak, éppen szakácsra van most szükségem; jó,
4257 Zsuzsk | ebben az álló helyében, szakadjon ki a nyelve ebben a szempillantásban,
4258 Babsz | is, telemerített hát egy szakajtót korpával, vitte ki az ólba.~
4259 Raado | térdig érő, galambfehér szakállal, a kezében egy nagy lámpással.~-
4260 Feher | mert Fehérlófia megkötözte szakállánál fogva egy nagy fához.~Amint
4261 Feher | a kuckóban, kenegette a szakállát meg az állát valami zsírral;
4262 Tunder | deszka repült ki belőle, szakasztott olyan, mint egy köcsögfedő,
4263 Arany | voltál, mert akárhogy, mint szakított el az Isten tőlem, ismerlek,
4264 VakKi | akárhol akármi baja akad, csak szakítson el egy szálat, én mindjárt
4265 Raado | egyik hordóból a másikba, szaladgál, kiáltoz; mikor a legjavában
4266 KisKo | félek, hogyha szerteszéjjel szaladgálnak, elkapja valamelyiket a
4267 Veres | sehogy se tudták megfogni, szaladgált, öklelőzött, meg nem állott
4268 Babsz | elkezd utána kiabálni:~- Ne szaladjon kend, édes apám uram, csak
4269 Felig | kérdi a sündisznó.~- Jaj, szaladjunk, te is szaladj, ördög van
4270 Farka | nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg nem álltak.~ ~
4271 Farkas | kérdezi a kis kakas:~- Hová szaladsz, kis tyúk koma?~- Jaj, fussunk,
4272 VakKi | akad, csak szakítson el egy szálat, én mindjárt ott termek
4273 Tunder | gallyát, levelét az utolsó szálkáig, az utolsó rügyig mind feltüzelik;
4274 Tunder | halat, mind összeszedte a szálkát, a tűzbe vetette. De biz
4275 Janko | látja, hogy egy szép hattyú száll le a tópartra, ott megrázkódik,
4276 VakKi | hogy meglássam, melyikőtök szállna értem szembe a halállal),
4277 Babsz | erre a béresnek is inába szállott a bátorsága.~Itt akárhogy,
4278 Raado | üssed a botoddal.~Alig szálltak le, alig változtak kölessé
4279 VakKi | csavarognak, de azóta egy szalmaszálat se mozdítottak odébb, semmit
4280 Cigany | legtetején egy nagy karos szalmaszék volt, körülötte meg sok
4281 Dongo | hosszú szárú pipát meg egy szalmaszéket, hogy ha majd kiért a mezőre,
4282 Babsz | torkaszakadtából:~- Nesztek szalonna, nesztek búza, nesztek disznóhús!~
4283 Egys | mulatság! - a sárga lé a szamárnak körmig se ért, ezt meg majd
4284 Egys | nélkül maradsz."~Felült hát a szamárra; míg ment, lassan ment,
4285 Tunder | tegnap még csak egy kóró, egy szamártövis se volt, hanem olyan volt
4286 Tunder | borbély, bábaasszony, hogy számát se lehetett tudni, elő is
4287 Farkas | Hanem gondoltam én egyet. Számláljuk el mindnyájunk nevét, akié
4288 Dongo | ítélet, minden embernek számolni kell magával." Mohácsi azalatt
4289 Arany | ha tudta volna, hogy mi szándékkal indul el az anyja, majd
4290 Arany | kedvéért olyan nagy útra szánja a fejét, hej, pedig ha tudta
4291 Babsz | magától megy, az eke magától szánt, az ostor magától kongat.~"
4292 VakKi | fiam, de látom, most is te szántad el magad legjobban a halálra
4293 Babsz | ekébe, elkezdett rajtok szántani. Nem kellett nekik segítség,
4294 Raado | Hallatszott az ökörhajtás, amint szántottak: "Hí-hó, csálé, Csákó, hajsz,
4295 Cigany | cigány meg a kurta cérnával szaporán öltögetett, úgyhogy az ördög
4296 Ozik | a kisfiú csak elkapta a szappant, szaladt vele egyenesen
4297 KisGo | alól a víz egészen ki volt száradva, éppen akkor ment arra egy
4298 Vadga | Elmondom én.~A vadgalamb a szarkát kérte meg, hogy tanítsa
4299 Raado | betakart egy-két kanálnyit a szárnyával, aközt maradt Anyicska,
4300 Veres | oroszlán, elhajítom a jobb szarvam, te azt kapd föl, szaladj
4301 Raado | mulatoztak, Duna, Tisza, Dráva, Száva, mind ott voltak egy szegletben,
4302 Ozik | királynévá változott, még százszor szebbé, mint azelőtt volt,
4303 Ozik | változott, még százszor szebbé, mint azelőtt volt, megfürösztötte
4304 Arany | csillag a két orcáján, még szebben ragyogott, mint azelőtt.~
4305 Janko | amint meglátta a tavat, tele szebbnél szebb aranyhalakkal. Amint
4306 Janko | Jankónak:~- Eredj, fiam, Jankó, szedegess egy kis tűzrevalót, elfogyott,
4307 Dongo | dió helyett. A másik meg szedett egy zsákra való bükkfapeterkét,
4308 Raado | amint szüretre mentek, a szedők danolása, a csőszök lövöldözése.
4309 Raado | kétszer rászedtetek, de nem szedtek többet rá, nem szabadultok
4310 Zsuzsk | leghegyibe egy könyv, abból szedtem én ezeket a szent beszédeket.~
4311 Raado | mégse hallott semmit.~- No, szedtevette, ezek megint megmenekültek!
4312 Raado | hogy csak a nagy öröm miatt szédült el, felélesztgette lassanként.
4313 Nyelve | ám a serpenyő!~- Itt egy szeg, foltozzuk be vele.~- Igen
4314 Gagyi | egy-egy szál szőr, biz bele szegénybe a legalábbvaló fehérszemély
4315 Raado | Száva, mind ott voltak egy szegletben, egy nagy zsákba betömve,
4316 Babsz | ott, megtudakolja, melyik szeglete ez a világnak. Akkor aztán,
4317 VakKi | menjen el ahhoz a királyhoz, szegődjék be szakácsnak. Délben majd
4318 Zsuzsk | Sose menjetek tovább, szegődjetek be énhozzám, úgyis éppen
4319 Dongo | pedig egymás nélkül nem szegődtek el; hanem kötötték magokat
4320 VakKi | összesúgtak-búgtak, hogy milyen nagy szégyen lesz őrájok nézve, ha az
4321 VakKi | vele, de a bátyjai nagyon szégyenlették magukat tőle, a szemébe
4322 Cigany | királykisasszonyt, visszament nagy szégyenszemre a pokolba.~- Hát hol a királykisasszony? -
4323 VakKi | szép csendesen a kerítésen, széjjel-nézett a kertben, vigyázta, hogy
4324 Raado | semmi az összeírásból".~Széjjelmentek az urak, teljesíteni a király
4325 Cigany | fölért az égbe.~Amint fölér, széjjelnéz, látja a tömérdek sok lelket
4326 Cigany | fölmegyek, legalább odafönt is széjjelnézek." Ezzel elővett egy fejszét,
4327 Felig | is, farkas is; megfogták, széjjeltépték, jó lakomározást csaptak
4328 Cigany | karosszék volt az Isten széke, abból meg lehetett látni
4329 Cigany | dombnak; mikor az Isten székéhez ért, se kérdett, se hallott,
4330 Cigany | ugyancsak hajigálni az apró székekkel.~Amint legjavában hajigálódzik,
4331 Babsz | befogta a hat címeres ökröt a szekérbe, rátette a sok kincset,
4332 AzOrd | is jóformán kifelé áll a szekere rúdja, vagy legalább igen
4333 Panci | mindjárt arra fordítottam a szekerem rúdját, hogy megnézzem,
4334 Babsz | azután elkezdte az első szekéren, az utolsóig mindnyájáról
4335 Babsz | feltette az ételt hátul a szekérre, maga meg bebújt az egyik
4336 Cigany | minden fúró-faragó embere se székkel. Azért azt mondom, hogy
4337 Veres | belőle, hogy nem látszott széle-hossza. No iszen meggyűlt a szegény
4338 Janko | gyönyörű hintóba, mikor a hegy szélére értek, befelé fordította
4339 VakKi | mikor azt se tudom, melyik a szélessége?" Csak akkor jutott eszébe
4340 Tunder | naphoz szokva, se a fúvó szélhez, nap összeégetett, szél
4341 Tunder | galambnak még a haragja is szelíd, meg az epéje se keserű,
4342 Raado | látok egyebet, mint egy nagy szélmalomformát erre jőni nagy sebességgel
4343 Veres | tejbe-vajba fürösztötte, még a szélre se eresztette ki soha, szegény
4344 Cigany | ásóval pécézgette a helyet széltibe-hosszába. Meglátja ezt egy ördög,
4345 VakKi | melyikőtök szállna értem szembe a halállal), most hát neked
4346 VakKi | rongyos ember két kocsmabeli személlyel, de rájok sem ügyelt, hanem
4347 Raado | felejthetném el magad szép személyét is?~Megvigasztalódott Anyicska,
4348 Raado | leánya vagy, még valami rossz személynek, szeretőmnek gondolnának;
4349 Panci | egy pislogó tűz ötlik a szemembe. Én is mindjárt arra fordítottam
4350 Raado | ehetett-ihatott a házánál, ami szemének-szájának tetszett.~Szegény Anyicska
4351 Arany | hogy csak tetteti magát. Szemére vetette neki a nagy kegyetlenséget,
4352 Kakask | amint ott kapargáltak a szemétdombon, megtalált a jércike egy
4353 Arany | gyógyult is a hercegkisasszony szemlátomást, napról napra mindig jobban
4354 Janko | bukkan ki. Majdhogy egészen szemmé nem változott, annyira elbámult,
4355 Babsz | bámulás miatt, csak tátották szemöket-szájokat, s amire aztán eszökre jöttek,
4356 Gagyi | enni-innivaló, minden, ami szemöknek, szájoknak tetszik. Erre
4357 Cigany | hazajön.~- Nem várok én egy szempillantást se. Adjátok, nem adjátok?
4358 AzOrd | Ó, szegény kis csipás szemű macska, ugyan miben tudnál
4359 Babsz | szolgáló, nézeget mindenfelé, szénatartóba, jászolba, sehol se lát
4360 Arany | él, mindjárt enyhülne a szenvedése, kevesebb bánat feküdne
4361 AzOrd | lenne dagasztóteknője is, szénvonója is, vetőlapátja is; úgyannyira
4362 AzOrd | fűtötték a kemencét, de már szénvonójuk nem volt, amivel a kemence
4363 Arany | De hiába volt meg a régi szépség, csak nem tudott annak a
4364 Janko | kockáztatom az életem senki szépségéért, hiszen leszakad az a rongyos
4365 Tunder | gondolta, hogy jó lenne szépszerével elhordani az irhát, míg
4366 Dongo | járkált az udvaron; Dongó szépszerivel magához édesgette, elkezdett
4367 Tunder | lassanként a cigányleány is csak szépült, ő is hozzászokott, utoljára
4368 Raado | ruhád nálam.~- Isten hozott, szerelmem, Ráadó, be jó, hogy megjöttél,
4369 Raado | Ráadó mindjárt halálig szerelmes lett bele, hirtelenében
4370 Raado | vissza.~- No, most megiszom a szerelmét - mondja Ráadó, azzal felhajtotta
4371 AzOrd | hátha nekem is szolgálna a szerencse." Az anyja is helybenhagyta,
4372 Dongo | engedem ezt az egy pénzt!" De szerencséjük is volt, mert egy a betyárok
4373 Nyelve | valami becsületes embert szerencsétlenné, hisz aki elveszi, csak
4374 Raado | Megírta a feleségének a nagy szerencsétlenséget, hogy ő a még létlen gyermeket
4375 Arany | halász, megszánta a szegény szerencsétlent, kihúzta a vízből, hazavitte
4376 Gagyi | királykisasszonytól, hogy ezután őt szeresse, az ő felesége legyen. A
4377 Raado | csak akárhogy mint teszi szerét, de hazamegy, felíratja
4378 Raado | rajtad kívül soha mást nem szeretek; most pedig ígérd meg, hogy
4379 Veres | is megsokallta ezt a nagy szeretetet, rá-rákiáltott, hogy: "Mit
4380 Zsuzsk | király napról napra jobban szereti Zsuzskát. Bementek hát a
4381 Raado | országunkbeli szokást itt is szeretném megtartani.~A király szíves
4382 Raado | valami rossz személynek, szeretőmnek gondolnának; de így majd
4383 Zsuzsk | nénjei mindig irigykedtek rá, szerették volna valami úton-módon
4384 Dongo | miképpen lehetne legkönnyebb szerével, legkevesebb dologgal elélni.
4385 Dongo | várták, hogy besötétedjék. Szereztek egy kötelet, a zsákuk még
4386 Raado | hogy Ráadó hogy sepri a szérűt, hányja meg veti idébb-odább
4387 VakKi | magára haragudott, hogy olyan szerződésbe bele tudott egyezni. Mikor
4388 VakKi | emlékezzék még felséged a szerződésre, amit kötöttünk: hogyha
4389 Babsz | göngyölgeti, egyszer csak szétesik a papíros, az úrnak kezében
4390 Raado | Ráadó lelkem, gyere fel"; szétnézett, hát látja, hogy a palotából
4391 Dongo | megijedtek.~A két obsitos szétosztotta a pénzt, mindegyiknek jutott
4392 Cigany | lesz abroncsolva a feje, szétreped.~- No, hát abroncsold be
4393 Dongo | nagy mennykő lármára mind szétszaladtak, mint a csirkék, még a ruhájokat
4394 Raado | vízben, a királyt is mindig szidta, hogy minek tartja ott azt
4395 Dongo | megcsalta őket, hát még jobban szidták, aztán elkezdtek tanakodni,
4396 Zsuzsk | sziget, azon a lakatlan szigeten egy nagy hegy, annak a hegynek
4397 Raado | őrajta ugyan nem volt egy szikra se. A vénasszony, amint
4398 Zsuzsk | amint meglátta, csak egy szikrába múlt, hogy összevissza nem
4399 Babsz | Kitálalta az asszony egy szilkébe az ételt, azt belekötözte
4400 Veres | kaláccsal élnek, mégis csúnyább színben vannak.~A lányaitól is kérdezte,
4401 Veres | ágyból, míg a veres tehén szívéből nem ehetem.~Mikor azt beszélte
4402 Janko | No, édesanyám, én már nem szívelem tovább ezt a sok verést,
4403 VakKi | akarta a királyfi a rókának a szívességét, eltűnt onnan, mintha a
4404 VakKi | kegyelmezzenek. Még a két gonosz szívű, vadállatnál is vadabb királyfit
4405 Raado | kontignációba felért, egy pompás szoba nyílt meg előtte; abba is
4406 Zsuzsk | az ördög a feleségével a szobában, hallgatózik jobban, hát
4407 Panci | embere. Este nagy vígan ült a szobájában, még az ablakát is nyitva
4408 VakKi | a királyfi a kisasszony szobájából, várta az éjfélt; csak akkor
4409 Arany | a vén királynéval meg a szobaleányával, a herceg, a király és a
4410 Tunder | el, kérdezze meg, nincs-e szobaleányra szüksége. Váltig mondta
4411 Arany | palotába.~A vén királynét meg a szobaleányt befenekeltette a király
4412 Raado | hanem estére gyere be a szobámba, beszédem van veled.~Bement
4413 Raado | kezét, átvezette tizenegy szobán, a tizenkettedikben aztán
4414 VakKi | mit tenni, hanem az éjjel szökjünk meg, majd a te apád országában
4415 Ozik | akarták őket megölni; hogy szöktek el; hogy változott a kisöccse
4416 Feher | az ablakon, hogy mindjárt szörnyethalt. Azután fogta a királykisasszonyt,
4417 VakKi | elébe menni. Búsult ezen szörnyű módon, már azt is gondolta,
4418 Raado | én hát az országunkbeli szokást itt is szeretném megtartani.~
4419 VakKi | Mondjad no, bolond, hisz nem szoktam én az igazságért megharagudni.~-
4420 Feher | ítéletnapig is. Mert amint a három szolga felhúzta a három királykisasszonyt,
4421 Feher | végy be szolgálatodba, hű szolgád leszek halálig.~Fehérlófia
4422 Feher | majd oda ragadt. Ezt is szolgálatába fogadta; már itt négyen
4423 Tunder | most hát így kell neki szolgálatával keresni a kenyerét. "Azért
4424 Veres | bánom, hanem aztán hűségesen szolgálj!~Hozzáfogott a kutya az
4425 Zsuzsk | ott beálltak a királyhoz szolgálni.~A király legjobban megszerette
4426 Kakask | hozol.~Elment a kakaska a szolgálóhoz.~- Szolgáló! Adjál nekem
4427 KisKa | mondja erre a török császár a szolgálójának:~- Eredj, te szolgáló, fogd
4428 VakKi | a két gonosz királyfi a szolgálók közé, még azok közt is a
4429 Tunder | bánjon vele úgy, mint a szolgálókkal szokás, nézzen el neki egyet-mást."
4430 Arany | szép pohárba tenni, csúnya szolgálóra is rá lehet a szép menyasszony
4431 Kakask | Nem adok biz én, míg a szolgálótól moslékot nem hozol.~Elment
4432 Zsuzsk | annak az ördögnek, ahol mi szolgáltunk, egy tengerlépő cipője,
4433 Ozik | Pista, te nekem mindig hű szolgám voltál, megtennél-e a kedvemért
4434 VakKi | elindult. Egy régi, hűséges szolgát lóra ültetett, maga is lóra
4435 Arany | itthagysz is, csak egy szót szólhassak hozzád, csak egyszer tekinthessek
4436 Dongo | találkoztak sokszor, de nem szólították meg egymást. Utoljára az,
4437 Cigany | az öcsémet küldöm. Eredj, szólítsd, ott delel a bokorban.~Odamegy
4438 Dongo | pénzt a veremből, te ne szólj semmit, csak azt kérdezd:
4439 Raado | asztalra hármat, azok majd szólnak háromszor helyettem, addig
4440 VakKi | mondott. Többet aztán nem szólok.~Ezzel eltűnt a róka, a
4441 Raado | seregélyeket hajtották el a szőlőről, azután nemsokára a hordók,
4442 Ozik | csapunk belőlök.~Így is lett. Szombaton este odatette az asszony
4443 Ozik | tovább. Már a kisfiú olyan szomjas volt, hogy alig tudott a
4444 Raado | sírva nem fakadt. Amint így szomorkodik, egyszer mintha kiáltanának
4445 Janko | Jaj, édes öregapám, hogyne szomorkodnám én, amikor olyan szép királykisasszonyt
4446 Janko | hogy valami baja van.~- Min szomorkodol, Jankó fiam?~- Jaj, édes
4447 Tunder | amint a testvérükre hajolva szomorkodtak, de azért meg nem sajnálta
4448 Panci | lent. Most a királyné még szomorúbb lett, mert sehogy se tudta
4449 AzOrd | Eredj át, leányom, ide a szomszédasszonyhoz, kérj tőle egy dagasztóteknőt,
4450 Gagyi | mind ismerem, kendtek az én szomszédjaim, mégiscsak ennek kell annak
4451 Gagyi | egészen nekibátorodott.~A szomszédok ezalatt körülvették a palotát,
4452 Gagyi | elcsodálkozott, kérdezgette a szomszédoktól, hogy tán nem is jó helyen
4453 Cigany | uram, mikor látom, hogy a szomszédunk el akarja lopni, de azóta
4454 Tunder | ha megfogadná, varrni, szőni, fonni tud, megkeresné a
4455 Raado | a másik tüzes villámot szór, a harmadiknak egész teste
4456 Raado | aratni, nyomtatni. Mikor a szóráshoz is hozzáfogtak, mondja Anyicska
4457 VakKi | egész ló ezüstből van, a szőre meg színaranyból, ha te
4458 KisMa | forró víz úgy levitte a szőrét, hogy egy szál se maradt
4459 Arany | hazájába.~Ettől fogva aztán szorgalmasan ápolgatta a halász, éjjel-nappal
4460 Cigany | fogta a dolgot:~- Jaj, ne szorítsd már jobban, inkább legyen
4461 Raado | királykisasszonyra - került a sor. Ez is szórta eleinte a tüzes villámot,
4462 Dongo | magában:~- No, Dongó, most szorultál meg!~- A biz a - mondja
4463 Janko | szerette volna, ha nem is született volna, mert halálosan beleszeretett
4464 Tunder | elbámult mind a kettő: "Hogy szülhetett anya ilyen szép teremtést?"
4465 Raado | kádak dübörgése, amint szüretre mentek, a szedők danolása,
4466 Dongo | jóízűket alszol.~Dongó csak úgy szűr alól röhögött. "No, majd
4467 Farka | Kapkodok kendőhöz,~Banya szúr tűjével.~Futok ajtó mellé,~
4468 Feher | is hát beléhúzta magát a szűrébe, de hogy úgy is ázott, elindult
4469 Feher | az eső, hogy levehesse a szűrét rólunk.~Odamegy a griffmadár
4470 Feher | szedte, de még betakarta a szűrével, maga meg bebújt egy bokorba.
4471 Babsz | a pacal közül:~- Meg ne szúrj, te!~A szolgáló majdhogy
4472 Arany | vágják le a karom... Ne szúrják ki a szemem... Ártatlan
4473 Felig | magát, begurult, elkezdte szurkálni minden oldalról a nyúzott
4474 Cigany | egy nyárs.~Azzal elkezdtek szurkálódzni a sövényen át, de biz az
4475 Cigany | nyárssal úgy összevissza szurkálta az ördögöt, hogy utoljára
4476 Cigany | vasvillával egyet sem lehetett szúrni. Eredj utána te, fiam, szabó,
4477 Farka | vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház
4478 Egys | falat se, be volt kötve a szűröm ujja, mind abba eresztegettem
4479 Egys | bementem Váradra, beállottam szűrszabóinasnak. A gazdám adott egy rongyos
4480 Farka | törülközőhöz, ott meg a tű szúrta meg, nagy ijedten a ház
4481 VakKi | fejét, azután a királyfit szúrták keresztül; már éppen a királykisasszonyt
4482 Arany | lefestette magának egy nagy táblára, azt a nyakába akasztotta,
4483 Zsuzsk | király, hogy lopja el, ha tagadja, hogy ő bizon nem mondta
4484 Raado | kilenc esztendő óta a háza tájékán se volt, azt se tudta, hogy
4485 KisMa | felé se mertek menni a háza tájékának a farkasok.~ ~
4486 VakKi | királyfit, tudom a járást ezen a tájékon. De hát miért mennek a Veres-tengerhez?~
4487 Raado | feldühösödött, hogy csak úgy tajtékzott a szája.~- Megálljatok!
4488 Szomor | csomó kaptát, rávágott a takácsra.~- Mit bámul itt, komámuram?~
4489 Tunder | gyönyörűséges szép leány, elkezd takarítani a házban. Az egy pár ember
4490 Tunder | magukkal, hanem most se takarítottak ki, most is széjjelhagytak
4491 Feher | öreg griffmadár.~- Hát ki takart be benneteket? - kérdi a
4492 Panci | aranyfonalnak, addig te találd ki a nevem, ha kitalálod,
4493 Dongo | leomlott templom fala mellett találják magokat. Benéznek az ablakon,
4494 Arany | vándorol, hogy annak párját találjon, de még eddig bizon hiába
4495 VakKi | kérdi a királyfi -, hol találjuk most már meg az aranytollú
4496 Raado | a gyűrűt, amit a legelső találkozáskor a tónál kapott Ráadótól,
4497 Arany | menni, de éppen az ajtóban találkozott a fiatal királynéval, mindjárt
4498 Raado | megismerjük egymást, akármikor találkozunk.~Ráadó csak nevette a dolgot.~-
4499 Panci | itthon maradhatsz, ha ki nem találod, elviszlek magammal.~Gondolkozott
4500 AzOrd | világtalan világra, majd csak találok valahol szolgálatot.~A szegény
4501 Panci | visszamentünk, hűlt helyét találtuk.~Mindenki elcsodálkozott
4502 Ozik | testvérem, de majd csak találunk valahol egy kis vizet, akkor
|