|
A farkastanya
Egyszer volt, hol nem volt,
még az Óperencián is túl volt, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra.
Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca:
- Hová mégy, tojás koma?
- Megyek világra.
- Én is megyek, menjünk
együtt.
Mennek, mendegélnek,
előtalálnak egy kakast.
- Hová mentek, ruca
koma?
- Megyünk világra.
- Én is megyek, menjünk
együtt.
Megint mennek,
mendegélnek, előtalálnak egy varrótűt.
- Hová mentek, kakas
koma?
Megyünk világra.
- Én is megyek, menjünk
együtt.
Megint mennek,
mendegélnek, előtalálnak egy rákot.
- Hová mentek, tű
koma?
- Megyünk világra.
- Én is megyek, menjünk
együtt.
Megint mennek,
mendegélnek, előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt.
Mentek aztán,
mendegéltek, egyszer rájok esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek.
Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a
kakas felültek a kandalló tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A
tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepére, az
ökör meg a pitvarba.
Egyszer jön ám haza a
tizenkét farkas, akiké a kis ház volt. A legöregebb még messziről
elkezdett kiabálni:
- Phű, phű, de
idegen szagot érzek! Ki mer bemenni?
Volt köztük egy
hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög van is odabent, nem
félek én semmitől.
Be is ment. Hogy az övék
volt a ház, egészen tudta a dörgést, mi hol áll. Legelőször is a kandalló
tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécset gyújt, de a kakas meg a ruca
elkezdtek lármázni, akkor belenyúlt a hamuba, hogy majd parazsat keres, de a
tojás elpukkant, szaladt a dézsához mosakodni, ott meg a rák csípte meg
ollójával, azután szaladt a törülközőhöz, ott meg a tű szúrta meg, nagy
ijedten a ház közepére ugrik, ott a ló rúgja oldalba, amint szaladt kifelé, az
ökör is nekiesett, felkapta a szarvára, az udvar közepére lökte.
Erre elkezdett ordítani,
mint a fába esett féreg, szaladt a többi farkasokhoz.
- Jaj, fussunk, fussunk!
Égszakadás! Földindulás! Valamennyi ördög, mind odabent van.
Nyúlok a hamuba,
Meglőnek puskával.
Szaladok dézsához,
Megvágnak ollóval.
Kapkodok kendőhöz,
Banya szúr tűjével.
Futok ajtó mellé,
Kilöknek lapáttal.
Szaladok pitvarba,
Vesznek vasvillára!
Egy kiált: Hep-hep-hep!
Más ordít: Add feljebb!
Akkor nagyot estem,
Bezzeg jaj volt nekem.
Akkor nekiindultak, még
most is szaladnak, ha meg nem álltak.
|