Part
1 Vers| Bizony érdemetlen Priamus és Trója,~Hogy annyi bánatnak
2 Vers| Polibust,~Festett Antinoust és Eurimakust,~Kiket utazásod
3 Vers| sugaraival, midõn már Tytirus és Melibeus a hives ligetekre
4 Vers| lának kebelébõl szivárkodott és kellemetes csergedezéssel
5 Vers| vidám pázsit mosolgott, és az egész térség Flora ajándékaival
6 Vers| kevélkedett; itt Tytirus és Melibeus ledõlvén, elõvették
7 Vers| Nevenapját üli, ünnepli és tartya,~Jó szivü pásztorok
8 Vers| Jó szivü pásztorok társa és baráttya.~TYTIRUS:~Barátom,
9 Vers| egy lánc kapcsol öszve, és három vagy négy más sziv
10 Vers| Két galamb két sziven áll és csókolódik~ Halok, Galateám,
11 Vers| visszateként Euriditzére, és ismét megfosztatik tõle
12 Vers| szerelmessét tartya karjai között és zsebóráját tekénti~ Midõn
13 Vers| rajzolhattya.~ XXXV~Héloize és Abelárd; igaz szerelem példája~
14 Vers| csiklandoztat, s muló képzelõdés,~És csak az érdemes mély tiszteletére,~
15 Vers| Érdemelsz, s még annyi könyveket és áldást,~Nyugodjál békével! -
16 Vers| Ugy mint magatokat, õket és férjeket,~Nehezitvén ugy
17 Vers| Pillantásaitól függött nyeresége.~Ó és ez a bajnok, ki a szerencsével~
18 Vers| Görögországot Deukálion és Pirrha megnépesitette, eleintén
19 Vers| eledelt hullatott keblekbe;~És ha helyet láttak rothadt
20 Vers| vigye országa széllyeit,~És hogy boldogokká tegye nemzeteit.~
21 Vers| király,~Máris bilincseket és jármokat huzkál.~Ó ti fejedelmek,
22 Vers| Elpusztittott sok szép várat és sok nemes házat.~ 2b~ [
23 Vers| irnál!~ Néhai jó akaród és tanitód~ Ányos Pál.~1784~
24 Kolt| Kinek töményezik magosság és mélség!~Alkotó kezednek
25 Kolt| amillyennek itéli a világ; és egyedül az Urnak köszönheti
26 Kolt| palotákból barlangokat csinál és a szakadozott falak közt
27 Kolt| Kapitány Uram boldogul! és rólam, mint igaz szivü baráttyáról,
28 Kolt| magában leginkább böcsül, és aminek õ nem volt szerzõje. -
29 Kolt| sem látnak, alátekéntenek és gyönyörködve nézik a gyengébbeknek
30 Kolt| csakhogy tárgyához juthasson,~És viszont tüzétõl jobban gyulladhasson.~
31 Kolt| tehessetek Jánus templomára,~És letelepedvén nyájosság karjára,~
32 Kolt| mesterségét.~Tudom Kleist és Viland nem volt Indiában,~
33 Kolt| egy legkisebb szolgájáról és igaz hiv tisztelõjérõl,
34 Kolt| munkáival, ugymint Szabadságról és Fejér tatárok országáról
35 Kolt| rabságára!~ Ember vagy és azért érdekel insége,~Ládd,
36 Kolt| átkozunk, s cselekszünk; és bárcsak azok mellett maradnánk,
37 Kolt| nem forgattyuk sarkából és a legalacsonabb cselekedetekre
38 Kolt| gyullasztyuk a sziveket, és annyi szépet mondunk a
39 Kolt| azok csak elmefuttatások, és a megcsalattatni kivánó
40 Kolt| kapdoznak!... ~Élj boldogul, és gyakorta való irásoddal
41 Kolt| illyen mulatságai a szivnek és elmének, amelly mértékben
|