Part
1 Vers| s idétlen magzatunk.~Ezt majd elvesztettem minapi uttyában,~
2 Vers| gyökerét zöld borostyánomnak,~Majd kies pázsitra dõlök árnyékában~
3 Vers| velem jönni Elbe kutfejére;~Majd ott Óriások felülvén hegyére,~
4 Vers| but szereztek! -~Ó ha ti majd éjszak tengerén eveztek,~
5 Vers| készitett testembõl!~ Talám majd valaki jön sirom széllyére,~
6 Vers| ágából!~Melly szép lesz majd látni nemes ifjainkat,~Hogy
7 Vers| áztottyák gazdag mezeinket?~Majd tudományoknak ledõlvén szárnyára,~
8 Vers| vágtok ottomán hadában;~Majd ismét trónusnak ülvén oldalához,~
9 Vers| szégyent szül szivekben.~Majd tüz, majd lobbanás, majd
10 Vers| szül szivekben.~Majd tüz, majd lobbanás, majd szemérmetesség~
11 Vers| Majd tüz, majd lobbanás, majd szemérmetesség~Szökdösik
12 Vers| terjedjen rád az egek áldása.~Majd, ha a trombita rettentõ
13 Vers| kihizelkedhettem,~Paradicsom örömérõl majd elfelejtkeztem!~ 4~ Mulattam
14 Kolt| cimerezzük régi szerelmünket!~De majd elragadnak heves indulatim~
15 Kolt| sik pusztaságot.~Meglátod majd Pápát Eszterház várával,~
16 Kolt| szemeim!~Halni kezdnek bennem majd életereim!~Egy setét temetõhellyre
17 Kolt| tudsz errõl gondolkodni,~Ugy majd lerajzolom, de bus festékekkel,~
18 Kolt| tapasztalok,~Mellyel két idegent majd öszvekapcsolok.~Sok, ha
19 Kolt| sirnak széllyétõl,~Hogy majd bucsut veszünk a napnak
20 Kolt| unszolsz elbeszéllésére,~Mert majd ki kell mennünk Émáth mezejére,~
21 Kolt| szólni Várnának halmait,~Majd megmagyaráznák harcolás
22 Kolt| egünkbe,~Ugy mi, kik pihegünk, majd örökségünkbe~Szóllittatunk!
23 Kolt| sirok keserüségeden,~S igy majd két sziv vérzik érzékenységeden!~
24 Kolt| felélled tövében,~Örül, hogy majd kies tavasz közepében~Bokrétává
25 Kolt| reménség szikrája,~Hogy majd megszabadit az halál puzdrája.~
26 Kolt| kedvesem, illy változásokra,~Majd kegyetlenségre, majd barátságokra?~
27 Kolt| változásokra,~Majd kegyetlenségre, majd barátságokra?~A jövendő
28 Kolt| választ helyet a térségen,~Majd völgyben tetszene, majd
29 Kolt| Majd völgyben tetszene, majd szilás hegységen.~ Végre
30 Kolt| Kloémmal üzném gondjaimat,~Majd eztet ölelvén, majd jó barátimat!~
31 Kolt| gondjaimat,~Majd eztet ölelvén, majd jó barátimat!~Ez, barátom,
|