Part

 1 Vers|        Tráciai király táborába?~De mégis sokaknak ártottál kardoddal,~
 2 Vers|           okát terhes félelmemnek,~Mégis napról napra nõ búja szivemnek.~
 3 Vers|      messzére voltál is szememtõl,~Mégis érdemeltél sohajtást szivemtõl!~
 4 Vers|    megváltozhat egy kinyiló virág!~Mégis bálványozza, s imádgya a
 5 Vers|     keservesebb volna is rabságom,~Mégis holtig tartó lesz állandóságom.~
 6 Vers|     megvakul fénye minden szemnek!~Mégis annak kinnya legnagyobb,
 7 Vers|      kivánt partyát nem érheti;~De mégis, elbusult szivem remélheti,~
 8 Vers|  vakittással,~Hogy vétkezhetett ez mégis a látással?~ XXVII~Egy hajó
 9 Vers|      elválunk is Kháron hajójánál,~Mégis megáll szivünk szent fogadásánál.~
10 Vers|       fölött csattog mennykövével,~Mégis védelmezni tud kegyességével?~
11 Vers|       enyészik is fenekén sirjának~Mégis tömjéneznek boldog árnyékának!~
12 Vers|          másikat fellyül mulni. De mégis csak meg kell vallanunk,
13 Vers|           tudták kevély neveteket,~Mégis ezer vesztõszerrel tölt
14 Vers|         utolsó vezér igazabb volt,~Mégis pártos népe templomokat
15 Vers| szállhottak szembe ellenségeikkel,~Mégis soha öszve nem fért az szivekkel,~
16 Kolt|   bizakodni. - Erõs volt Carthágó, mégis egy Scipio annyira vitte,
17 Kolt|     lakóhellyre röpült Izsákfából,~Mégis hideg hamvát az kecsegtetheti,~
18 Kolt|     békességet emberi nemében:~    Mégis, ha tekéntyük világ kerekségét,~
19 Kolt|          volt vitéz táboránál!~    Mégis csak elveszté õ is koronáját,~
20 Kolt|         képez hullámjában,~Leszáll mégis végre, s csendesül magában.~    
21 Kolt|      filosof, tüz, villám eszében,~Mégis szüntelen nyög titkos keservében,~
22 Kolt|       készül kidõlni sarkából!~    Mégis, ha tekéntyük régi századinkat,~
23 Kolt|         asztagokat rak aratásából,~Mégis szároz kenyért eszik tarsolyából!~
24 Kolt|     raboskodik más dicsõségénél,~S mégis fázik ügye hivsége tüzénél.~