Part
1 Vers| cselekedeteket vitt végbe, hogy nem kevés részét azon dicsõségnek,
2 Vers| Azonban Penelope, házastársa, nem tudván férje olly huzomos
3 Vers| levelet.~Jõjj Penelopédhez; nem kell a felelet.~Leomlott
4 Vers| tenger sötét örvénnyében!~Nem fekünném mostan hideg nyoszolyámban,~
5 Vers| mostan hideg nyoszolyámban,~Nem volna unalmam hosszas napjaimban,~
6 Vers| kellemetes éjnek töltésében,~Nem fáradnék függõ gyolcsnak
7 Vers| Képzelt veszélyidtõl mikor nem rettegtem?~Sõt attól is
8 Vers| Sõt attól is féltem, mitõl nem félhettem.~Ládd, melly nyughatatlan
9 Vers| nyughatatlan dolog a szerelem!~Nem esmér orvoslót tõle vett
10 Vers| Drága vagyonodról éppen nem aggódván,~S bizván veszedelmes
11 Vers| kárhoztattam,~Miglen a hirmondó azt nem emlitette,~Hogy szerencsés
12 Vers| Ha azáltal sorsom jobbra nem változott,~S férjem örökösen
13 Vers| miért s melly földön légy? nem utasittod.~Akármelly jövevény
14 Vers| De semmi bizonyos hírbe nem ötlõdtem.~Spártában kerestem
15 Vers| sokakkal siralmam.~Most nem tudom okát terhes félelmemnek,~
16 Vers| Jóllehet unszoljon, tõled meg nem válom,~Mert a te vagyonod
17 Vers| árasztója,~Elõáll, hirednek nem kis pazarlója. -~Három erõtlenek
18 Vers| Láertes csüggedt erejével~Nem bir a cinkosok feslett seregével.~
19 Vers| Tanais partyáról,~S nyilak nem csüggenek magyarok válláról~-
20 Vers| csüggenek magyarok válláról~- Nem keltek illy napok világunk
21 Vers| napok világunk sarkáról,~S nem törött annyi ág Apollo fájáról.~
22 Vers| ereszben,~S lantod ékességét nem is veszed eszben,~Olly érzékeny
23 Vers| Lantolás módgyában erõd nem mulandó!~Igy ámbár messzére
24 Vers| ezek benned mért történnek?~Nem! - igaz látás ez, értem
25 Vers| reszket egy szénanyalábban,~Nem pedig kárpitos kevély palotában!~
26 Vers| elhagyni házi csemetével,~Mert nem fél mostoha halál kaszájától,~
27 Vers| elmélkedni ember próbájáról.~Nem! mind távul vannak ezek
28 Vers| büszke birtokával!~Igaz, hogy nem látom Mátyás könyvtartóját,~
29 Vers| énekelted szép dicséreteit!~Róma nem tisztelte igy bálványképeit,~
30 Vers| vak régiség házi isteneit,~Nem volt olly sokaság Olympus
31 Vers| Magyar! ha örömtõl szived nem könyvezik,~Érzéketlen lettél
32 Vers| szive oltáráról!~ *~Nem! nem felejtkezünk Károly
33 Vers| szive oltáráról!~ *~Nem! nem felejtkezünk Károly szivérõl!~
34 Vers| kiragadhassák buzgó karjainkból,~Ki nem ragadhattyák sohajtásainkból!~
35 Vers| is Nimfák seregében,~Ki nem örûl, hogyha mosolyogsz
36 Vers| melly nap eltünik, többet nem világit;~Fonnyadt virágocska
37 Vers| Fonnyadt virágocska réteket nem sárgit;~Az elfolyt patakok
38 Vers| elfolyt patakok már vissza nem térnek,~Vén s kiszárodt
39 Vers| kiszárodt tölgyfák nyárt soha nem érnek:~Ugy, ha elaluszik
40 Vers| életünk világja,~Többet fel nem derül, - mert a sir elzárja!~
41 Vers| maradt meg épsége,~Mert erre nem terjed halál tehetsége!~
42 Vers| érzékeny vigasság!~Én mást nem adhatok mostani sorsomban,~
43 Vers| Eltelt már az óra! - már nem mulathatok!~Ah mért szünet
44 Vers| mért szünet nélkül veled nem lakhatok?~De élj, hogy sirassál! -
45 Vers| eltörli népeit.~ A nap nem olly heves Lybia széllyében,~
46 Vers| Lybia széllyében,~A tûz nem lángal ugy Etna kéménnyében,~
47 Vers| hömpölög források módgyára;~Nem ügyelnek burkus kékes ágyujára,~
48 Vers| halhatott,~Mert bézárt kapuin ki nem szaladhatott;~Ki pedig életre
49 Vers| érzéketlen Namagon kezébõl:~Ki nem fogy eseti hosszas beszédébõl,~
50 Vers| zárt hajlandóságom,~Midõn nem érheti tárgyát boldogságom!~
51 Vers| után nyul egy ifju, de el nem érheti~ Tantalus almája
52 Vers| mivel már hasonló szivre nem találok,~Azért bánatomtól
53 Vers| Azért bánatomtól soha meg nem válok!~ IX~Nádszálon áll
54 Vers| Mellyen hajóm kivánt partyát nem érheti;~De mégis, elbusult
55 Vers| ugyan vasak személyünket,~De nem válaszhattyák esküdt szerelmünket,~
56 Vers| Sõt imádás nélkül soha nem láthatlak.~ XXIV~A holdvilágnál
57 Vers| nevezte tréfáit,~Mert még nem esmérik az élet igáit!~
58 Vers| pillantással,~Mit már vissza nem nyer ezer sohajtással! - ~
59 Vers| szelek viszik vitorlámat,~Nem gyõzöm sürgetni unalmas
60 Vers| Áruló sugárak, mért el nem enyésztek?~Elájult szivemnek
61 Vers| áll a tenger közepén, ~de nem indulhat, mivel semmi szél
62 Vers| tenger csendes habjaival,~Nem indulhat hajóm kész vitorláival, -~
63 Vers| halottas honnyából -~Vallyon nem lesz-é ez azoknak számából,~
64 Vers| Ó bár felém jönne! nem félnék képétõl;~Többet reménlenék
65 Vers| fényes trónusában,~Mintha nem ügyelne e szép kerekségre,~
66 Vers| erõt gyullasztott eszünkbe,~Nem ügyel õ róla tett itéletinkre,~
67 Vers| róla tett itéletinkre,~S nem néz hálaadó érzékenységinkre?~
68 Vers| dicsekszik illy teremtõjével,~Nem fog gondolkodni azok tartásáról,~
69 Vers| érdemlett teremtést,~Mért nem érdemelne tõle gondviselést?~ „
70 Vers| szép bokrétája!~Valld meg, nem látod-e minden virágjában~
71 Vers| üdvösséget tölgyfa odujában:~Nem érzed-e ekkor teremtõd karjait,~
72 Vers| hányhasson kedvére?~ Nem! nem! nagy Teremtõm, gondolsz
73 Vers| hányhasson kedvére?~ Nem! nem! nagy Teremtõm, gondolsz
74 Vers| Bellóna véres paizsára,~Nem mehetett Pállás szentelt
75 Vers| Pállás szentelt templomába,~Nem a szeléd Muzsák tudós udvarába!~
76 Vers| csüggenek gyönge karjairól,~Nem repülnek édes csókok ajakiról,~
77 Vers| töltött kedvessével;~Meg nem cserélt volna fél világ
78 Vers| nemzetnek,~Ezt is te irtad fel nem levők számában,~Kit most
79 Vers| követnek sirjában.~ Bátyám! nem vagy többé! nem látnak szemeim!~
80 Vers| Bátyám! nem vagy többé! nem látnak szemeim!~Hasztalan
81 Vers| De még itt végzések meg nem szünt ereje,~Szemlélvén,
82 Vers| Hunyadi vezérlett kardjával!~Nem láttátok többé szülõföldeteket,~
83 Vers| láttátok többé szülõföldeteket,~Nem zárta rokon kéz hülõ szemeteket.~
84 Vers| forgása,~Puha viselete, s nem tudja, mi lelte,~Hogy kiki
85 Vers| magokat~Tanulják, s azonban nem értik bajokat.~Mikor a természet
86 Vers| Mellyben ellent senki tüzének nem állhat.~ Harminc telek
87 Vers| A szépet jelesnek immár nem mondhattyuk.~Szép még, de
88 Vers| még, de csak igaz többé nem fiatal,~Hanem mesterséggel
89 Vers| Gyõzedelmeskedni kiván, s könnyen élni,~Nem akar szerelem sebeitõl félni.~
90 Vers| Mert még érzései benne nem enyésznek,~Sõt még az idõvel
91 Vers| késtek, s még jó idõtökben~Ti nem válosztatok, megbánnyátok,
92 Vers| Tanácsom, láttyátok, hogy én nem kiméllem.~Olly virágok várnak
93 Vers| Három boldogtalant hogy nem csináljatok:~Ugy mint magatokat,
94 Vers| Megölsz unalmaddal! - nem kell csendességed,~Szerencsébb
95 Vers| nedvesek fájdalom árjától,~Nem várnak enyhülést álmok tréfájától.~
96 Vers| örömök, öldöklõ kétségek!~Nem hallom én többé ütni óráimat,~
97 Vers| bátran sirhat keservében,~Nem ugy, mint halandó társaink
98 Vers| barlangjában fekszik:~S ti nem szünhettek meg? Ez-é az
99 Vers| oroszlányt szelid juh gyapjában,~Nem illik a tigris rókák adujában.~
100 Vers| adujában.~Alcides csudákot nem tett erejével,~Mihelyest
101 Vers| lelkét közlötte hazáddal,~Nem hordtad te szomszéd nemzetek
102 Vers| ugy őseid példáját.~ Nem kedvel az erkölcs szagos
103 Vers| kevéssé érdemes mellyében,~Nem találunk ennek hibát erkölcsében.~
104 Vers| jámborsággal,~Erkölcsök szállása, nem pedig gőgösség,~Mellyet
105 Vers| telek borongnak egünkön,~Nem futkoz a tréfa nyelvünkön,
106 Vers| időt igértünk magunknak,~Nem tudtuk még számát jövendő
107 Vers| is ezerszer szikráit,~S nem szaporithatá teveled prédáit.~
108 Vers| Hasztalan esdekszel! - nem láttya könyvedet,~Nem tellyesitheti
109 Vers| nem láttya könyvedet,~Nem tellyesitheti most egyszer
110 Vers| belõle; -~Többit tudod, ha nem szóllok is felõle.~Kis lábai
111 Vers| szerencsés vagy. - De mikor nem örültem én barátom szerencséjén?
112 Vers| Kupidó szivedben!~De talán nem lesz uj ennek nyilazása,~
113 Vers| keservidet; sirok barátommal.~Ez nem hizelkedés: szivem egyez
114 Vers| isteni szemeit, -~Mert meg nem tarthattya gördülõ könyveit!~
115 Vers| gyullad, hol elhül.~Ha pedig nem láthat, lesütött fejével~
116 Vers| látszatik dolgozni. - Meg nem tartóztathattam magamat,
117 Vers| ágból raktak adujában.”-~„Nem tudom, Dánae, ha elhiszi-e
118 Vers| miveletlen természet fiainál, meg nem tagadhattyuk tõlök legalább
119 Vers| Megelégszel-e vele, barátom? - Ha nem véled elégségesnek, felelj
120 Vers| kedvelltem hangzásit.-~ Nem nyilnak számomra a rózsák
121 Vers| Ekhó nyögésére!~S ha meg nem tér Fillis régi szerelmére,~
122 Vers| éljük napjainkat,~Mig ezüst nem festi bágyadt homlokinkat.~
123 Vers| fején maradt borostyánnya,~Nem lehetett ekként Szulimán
124 Vers| könyveket,~Mert a könyv nem illet bajnoki sziveket.~
125 Vers| kegyetlen, szivünket gázolni?~Nem elég még a könyv? még többnek
126 Vers| gyalázattya,~Gyilkossa népednek, nem pediglen attya.~Ez a hálaadás
127 Vers| sziveket.~Ó szegény atyáink! be nem gondoltátok,~Hogy ezzel
128 Vers| csudált benneteket,~S csak ti nem láttátok veszedelmeteket.~
129 Vers| láttál,~Ha e harácsló nép nem esik pajtádnak,~Megkegyelmez
130 Vers| trónusunkba loppal bészökése.~Még nem is láttuk volt pozsonyi
131 Vers| Iszonyu hatalom! - még ez nem volt nálunk,~Hogy korona
132 Vers| királyunk.~Mátyás, hogy nem talált koronát magának,~
133 Vers| rohant Fridrik kastáljának,~Nem szánt feláldozni több száz
134 Vers| hogy ereje vagyon, még nem király~E nagy név szeretett
135 Vers| oszlopánál.~Azután ha az is, nem az a tisztsége,~Hogy elfulladásig
136 Vers| hogy sok szabad nemzet~Nem is kérdeztetik, kell-é néki
137 Vers| boldoggá tett együgyüsége?~Nem kivánták ezek fösvény kincseteket,~
138 Vers| fösvény kincseteket,~Sõt még nem is tudták kevély neveteket,~
139 Vers| vétektõl,~Mert hercegeinek ki nem telt eszektõl~Ekképpen vétkezni.
140 Vers| fejedelmekre.~De talám Ausztria nem megy oly messzére,~Noha
141 Vers| hatalmad ennek jóvoltánál.~Mért nem bánt igy anyád, hogy királlyá
142 Vers| kergettük?~Mért gyermekségedben nem tudtuk felõled,~Hogy kalapos
143 Vers| Most kegyetlenséged magyart nem gázolna.~Ausztria volna
144 Vers| véled, hogyha koronánkat~Fel nem teszed, bátran ronthatod
145 Vers| hazánkat,~Mivel az esküvés nem kötelez arra,~Hogy mint
146 Vers| csalatkozás! azért igazsággal~Nem bánhatsz kényedre magyar
147 Vers| szabadsággal,~Mert korona nélkül nem lehetsz királyunk,~Illy
148 Vers| mig koronánk homlokodra nem száll,~Erõszakos ur vagy,
149 Vers| száll,~Erõszakos ur vagy, nem pediglen király.~Ugy de
150 Vers| tekéntvén rendére,~Tudgyuk, soha nem szállt eretnek fejére?~Mivel
151 Vers| pártosoknál,~Csakhogy még nem láttunk ur vacsorájoknál!~
152 Vers| De szinnél egyebet rajta nem találtam.~Illyenek mostani
153 Vers| Pirulj el legalább! ez nem olly illetlen,~Mint amit
154 Vers| templomokat rabolt,~S azért nem engedte az Isten hadának,~
155 Vers| hizelkedés, bünös országlások~Nem fejedelemhez illendõ fogások!~
156 Vers| õseink annyi ezerekkel,~Nem szállhottak szembe ellenségeikkel,~
157 Vers| ellenségeikkel,~Mégis soha öszve nem fért az szivekkel,~Hogy
158 Vers| Kegyetlenségednek nyult ugyis eressze.~Nem! még ez sem elég! - még
159 Vers| tetején lebegnek,~Gyomra ki nem lõtte mind a fullángokat,~
160 Vers| természet szokása,~Hogy nem ért kunyhókat mennykövek
161 Vers| barlangok néma csendességben.~Nem hallatik szózat, nem szent
162 Vers| csendességben.~Nem hallatik szózat, nem szent sohajtások,~Nem nyilnak
163 Vers| szózat, nem szent sohajtások,~Nem nyilnak az égre buzgó pillantások!~
164 Vers| virágzó hazánk?~Hát már nem tud más, csak bu, jönni
165 Vers| más, csak bu, jönni ránk?~Nem is reményli nemzetünk többé
166 Vers| immár vonaglasz,~ Hacsak nem jõ~ Csuda erõ,~Melly
167 Vers| Igaz magyar barátságunk!~Nem bántódik meg igy Isten,
168 Vers| születtél ravasz szivébe!~ 5~ Nem tud a magyar sziv ahhoz,~
169 Vers| Esdekhessen, esdekhessen.~ 3~Nem szegezem a végzések,~
170 Vers| személlyedtõl,~ Szivedtõl nem távozom; -~Miként válhatnék
171 Vers| hivségedtõl?~ Oh! ettõl nem távozom,~ Nem távozom,
172 Vers| ettõl nem távozom,~ Nem távozom, nem távozom!~
173 Vers| távozom,~ Nem távozom, nem távozom!~ 4~Látlak én
174 Vers| hivségedre,~ Félvilágért nem adom;~Emlékezz eskütt hivedre,~
175 Vers| nálam gyönyörüséget.~ 2~Nem bizom szinre magamat~
176 Vers| fel lángomat,~ Külömben nem éghetek.~Még kék szemeknek
177 Vers| Szálok hervadnak?-~ 3~De nem jön hivemtõl szózat, nem
178 Vers| nem jön hivemtõl szózat, nem jön felelet,~Melly keresztül
179 Vers| feloldozta illy köteleit;~Nem boritthattyák már könyvek
180 Vers| békességedben!~Tudom, ha nem szólsz is, képem fenn van
181 Vers| többet - vig kedvet~ Nem is reménlek.~1782-1784~~
182 Vers| ruházat,~Megrontott sok ifjat, nem kettõt, sem százat;~Elpusztittott
183 Vers| van olly bástyája, kit meg nem gyõzhetnek?]~ 3~ Életem
184 Vers| Ifjuságod zsengéjében!~Nem jössz, de repüléssel~
185 Vers| Számlálhatatlan állának,~Ha itt ég nem védelmez,~Népünk egy talpig
186 Vers| mingyárt kigyógyul sebébõl~Nem emberi erõ ez,~Mit Lõrinc
187 Vers| szivemet jobb sors reménnyével?~Nem vagyok sem véred, sem régi
188 Vers| leginkább akkor, mikor már nem leszek~ S a halandóságnak
189 Kolt| érzékenységedet.~Hiszem már, hogy nem függ levelek számától,~Sem
190 Kolt| visszontaglod verssel levelemet.~Nem árulhatom már tovább szerelmemet,~
191 Kolt| Én a többit itten elõl nem számlálom,~Elég, hogy kivánnám,
192 Kolt| látásokban sziv könnyebbülését.~Nem ólálkodik itt a tündér semmiség,~
193 Kolt| ólálkodik itt a tündér semmiség,~Nem rontya az izlést mulandó
194 Kolt| Szombat várának.~Tehát még nem olly üres Nagyszombat, mint
195 Kolt| képezett.~De te mindezekrõl nem is álmodoztál,~Olly rövid
196 Kolt| félsz is, azt mondd: ócsálni nem merem,~Mert tudom, rózsa
197 Kolt| mind mulandó.~De hogyha nem hibáz, amit fejez lantom,~
198 Kolt| Hogy éltetõ lelkek már nem igazittyák.~Váltásunk cimerét
199 Kolt| Kreskay Imrének~ Barátom, nem birok felhevült szivemmel,~
200 Kolt| hellyét ekéddel sétálod!~Nem szükség, hogy többet szóljak
201 Kolt| hogy megcsal ruhája,~Mert nem férfi, hanem Pallas onokája.~
202 Kolt| voltak gyermeki tréfái.~Nem szükség most Pithon bálvánnyához
203 Kolt| jelt nyomhatnak nevünkbe.~Nem rohant ugy Caesár Pompejus
204 Kolt| kivánnya majmozni,~De még nem tudgya jól szárnyát kormányozni;~
205 Kolt| vigan köt fonál végére.~De nem is tanácsos úgy felemelkedni,~
206 Kolt| Nyughatatlan szivem már nem bir magával,~Reszket, hogy
207 Kolt| tojongó számában~Eltünsz, s nem dõlhetek barátom karjában!~
208 Kolt| bajnokban Barcsayt szemlélem!~Nem, nem hibázhatok! ugy van,
209 Kolt| Barcsayt szemlélem!~Nem, nem hibázhatok! ugy van, amint
210 Kolt| lenni vélt természetében,~S nem hágy békességet emberi nemében:~
211 Kolt| noha magában a vérengezés nem jó, de önnön a természet
212 Kolt| midõn külömben magunkat nem oltalmazhattyuk. - Csak
213 Kolt| leginkább böcsül, és aminek õ nem volt szerzõje. - Életünk
214 Kolt| lelkesitti. De azért meg nem veted, - mert a nagy elmék,
215 Kolt| öszvekapcsolok.~Sok, ha nem barátság! ..........~Ugy
216 Kolt| Diktének égõ homokjain.~Nem lát ez akadált idegen mezõkön;~
217 Kolt| sétál a bükkös erdõkön.~Nem tud ez hidegnek reszketni
218 Kolt| hidegnek reszketni faggyától,~Nem izzad a napnak heves sugarától.~
219 Kolt| egy század után határában,~Nem látsz kisebbülést vonszó
220 Kolt| közepében,~Isten az, ki nem fogy minémüségében!~
221 Kolt| nincsen öröksége,~S hol nem véljük, szánkba szakad édessége:~
222 Kolt| lángjából,~S igy emberek lettünk nem voltak számából.~ Mihelyt
223 Kolt| vettünk,~Midõn kényünk szerént nem pityereghettünk.~ Jutván
224 Kolt| intéztük szüléink módgyára;~Nem is ügyelhettünk más nemzet
225 Kolt| az almafának vesszejében,~Nem tud ellent állni a fa törvénnyében,~
226 Kolt| meg szivünket;~S ha meg nem rostáljuk azután eszünket,~
227 Kolt| gyermekei.~ Vallyon mért nem kedves az arany ezeknél?~
228 Kolt| ezeknél?~Mivel tiszteletben nem volt õseiknél;~Most is megmaradnak
229 Kolt| tesz a gyermekeknél!~ Nem sir Essedonban az attya
230 Kolt| Essedonban az attya fiáért,~Nem szagattya haját asszony
231 Kolt| haját asszony házossáért,~Nem haldoklik Acis eskütt Klorissáért,~
232 Kolt| nemzetek vérébõl!~S addig ki nem állott kegyetlenségébõl,~
233 Kolt| dicsõségének jeles határánál,~Noha nem született Juno udvaránál,~
234 Kolt| nagyságát?~ Tudom, hogy nem unszolsz elbeszéllésére,~
235 Kolt| szereti karodat,~S Muzsák nem óhajtyák ugy társoságodat?~
236 Kolt| te azokat magad látod; nem szükség képiró, midõn az
237 Kolt| Charon ragadt sajkájával,~Nem kérdezett, áll-e Febus négy
238 Kolt| Likurgus lelkével,~Mennyit nem tündöklött okos törvénnyével?~
239 Kolt| világ folyásával,~Mit meg nem változtatsz ezer lant hangjával~
240 Kolt| bécsi sziget kert partyáról,~Nem szivsz lélegzetet Phryne
241 Kolt| ifjuság érzékeny tüzének,~Nem áldoz könyveket az élet
242 Kolt| válik szive nyájossága,~Nem játszik orcáján tündér pirossága,~
243 Kolt| orcáján tündér pirossága,~S nem szóll furuglyáján ifju buzgósága!~
244 Kolt| barátság boldogságával! nem esmértem még ennél tisztább
245 Kolt| kardgya hüvelyébe!~Miért nem lehetnénk mi is illy boldogok
246 Kolt| letapodt ügyünkre,~Midõn nem jön senki már segéltségünkre!~
247 Kolt| keservében,~Mig az igaz hitnek nem nyugszik ölében.~ Ez,
248 Kolt| rende természet sorsának,~Nem érheti végét addig unalmának,~
249 Kolt| addig unalmának,~Mig fénnyét nem láttya örökös tárgyának.~
250 Kolt| barátomnak a Bakonyba~ Mivel nem lehetek barátim ölében,~
251 Kolt| szive fájdalmára!~Mennyit nem szenvedett Telemak uttyában,~
252 Kolt| társotokról,~Ki holtig le nem mond hiv barátságtokról.~
253 Kolt| Látom, hogy könyveznek, nem hallván lantunkat,~Mellyel
254 Kolt| Pompéjus hadában,~Kinek nem volt épség vagy egyik tagjában,~
255 Kolt| Berlin határára,~Mig fel nem áldozott ezreket kardgyára.~
256 Kolt| barátunkra köszönnek kezeid.~Mert nem is tekintesz Mátyás udvarára,~
257 Kolt| kies volt mezõk nyájossága!~Nem látsz már Napéát Thracia
258 Kolt| nincs juhász néhai mezein!~Nem ballagnak ökrök ezres seregekkel,~
259 Kolt| küszködnénk Tánais vizénél?~Nem ismernénk London s Páris
260 Kolt| Tudom Kleist és Viland nem volt Indiában,~Sem francia
261 Kolt| itéltél barátod szivérõl,~Hogy nem emlékezik Eszék vidékérõl~
262 Kolt| költözik reszketõ fagyával,~Nem fárosztja elhalt feldünket
263 Kolt| fonni Fillisnek hajában!~ Nem küszködik itten a sziv fájdalmával,~
264 Kolt| arany ideinket,~Hol még nem szaggatták ekék mezeinket,~
265 Kolt| szaggatták ekék mezeinket,~S nem fogták járomba szabad ökreinket.~
266 Kolt| élelmünket kegyes kebelébõl,~Nem adózott polgár nyomorult
267 Kolt| polgár nyomorult csürébõl,~S nem nõttek kalászok bus verejtékébõl.~
268 Kolt| boldogság lebegett szivünkön;~Nem aratott boglyák állottak
269 Kolt| épül szegény uraságunk.~ Nem foly már most a méz fáknak
270 Kolt| hazafiak érdemlik könyvünket,~Nem, kik hitetlenül szaggattyák
271 Kolt| helyheztet élet piacára;~Nem csügg lánc, nem békó gyenge
272 Kolt| piacára;~Nem csügg lánc, nem békó gyenge kezeirõl,~Nem
273 Kolt| nem békó gyenge kezeirõl,~Nem hull a rabságnak könyve
274 Kolt| szentelt törvénnyeit~Öszve nem tapodja végzések rendeit?~
275 Kolt| tartatik, mig a haszon mást nem javasol. Akkor nem használ
276 Kolt| mást nem javasol. Akkor nem használ szentsége! ~Buda,
277 Kolt| Hémus virágiból,~Mellyek nem hervadnak, mint szegény
278 Kolt| szemlélték jármait.~Nehéz itt nem sirni! - vérezni kezd szivünk,~
279 Kolt| ember boldog életében?~Ó nem - hallom szavát a bus természetnek,~
280 Kolt| halandóság rendén születtetnek:~Nem mehetnek öröm szentelt rejtekében,~
281 Kolt| birodalma megelégedésnek,~Nem mendereg ege ezer szenvedésnek!~
282 Kolt| Csekély meghasonlás - ez nem ád hatalmat,~Hogy megtapodgyak
283 Kolt| néha-napján annyira szerettem!~Nem látok ifjakat repülõ szánokkal,~
284 Kolt| lantod zengésében;~Hogyha nem hallhatom furuglyád hangzását,~
285 Kolt| egymás tündöklő honnyait.~Nem szemlélt még földünk illyen
286 Kolt| dühösség legfelsőbb pontyára~Nem juthatott egész iszonyúságára,~
287 Kolt| Miglen földünk gyomrát által nem szegezték,~S mennykövek
288 Kolt| mennykövek méhelyét ottan nem keresték.~Önnön a természet
289 Kolt| erét rendelte fészkekre.~Nem használt a titok, s sziklák
290 Kolt| egekre repitett jajokról~Nem jövendölhetem Saturnus ideit,~
291 Kolt| rokon agyag alkotta tagjait.~Nem nézi könyveit, nem zokogásait,~
292 Kolt| tagjait.~Nem nézi könyveit, nem zokogásait,~Csak vad nyeresége
293 Kolt| mérges nyilaidnak,~Mellyik nem izzadja vérét polgáridnak?~
294 Kolt| függeszthessék!~ Ó egek! nem elég hogy titkos szerekkel~
295 Kolt| Mig hazád s javadbul ki nem pusztittatol.~Ha a te gyönyörû
296 Kolt| Ugy de melly százodnak nem voltak Márk Aureliusai,
297 Kolt| magasztaltatik, de még általok nem jobbult a világ. - Mindenkor
298 Kolt| természetet, míg egészen ki nem forgattyuk sarkából és a
299 Kolt| legalacsonabb cselekedetekre nem kénszerittyük! Mikor azután
300 Kolt| élete hajnalát,~Érzi, de nem tudja még nevezni baját.~
301 Kolt| igaz boldogság;~Fájdalom, nem öröm a szivbéli rabság!~
302 Kolt| reménlünk?~Szélvész ez barátom, nem pedig csendesség,~Vidám
303 Kolt| nyugodalma érzékeny szivében?~Nem látom! - Bár volna olly
304 Kolt| álmomban testetlen tünésit,~S nem találván sehol szőke kedvesemet,~
|