Part

 1 Vers|  szülöttyének fárodtságát láttya,~Mellyel életágát meghosszabbithattya.~
 2 Vers|          el, nagy részét adódnak,~Mellyel adós voltál anyaországodnak,~
 3 Vers|              elhervad szépségtek,~Mellyel most sok gyenge szivrõl
 4 Kolt| örökösittsem böcsét nagy nevének,~Mellyel dicsekedett a tudós világnak,~
 5 Kolt|       barátságos indulat mivolta,~Mellyel a természet szivünket kapcsolta.~
 6 Kolt|  köszönhettyük mi is hivségünket,~Mellyel cimerezzük régi szerelmünket!~
 7 Kolt|       örömömet fessék le verseim,~Mellyel részegednek érzékeny részeim,~
 8 Kolt|      hathatós érzést tapasztalok,~Mellyel két idegent majd öszvekapcsolok.~
 9 Kolt|        rabja lett ember idejének,~Mellyel lankadni kell volt kedvességének?~    
10 Kolt|       most is napkelet gyöngyeit,~Mellyel kápráztattya világ gyermekeit.~    
11 Kolt|            nem hallván lantunkat,~Mellyel tüzbe hoztuk hiv barátságunkat;~
12 Kolt|        azt az édes érzékenységet, mellyel Nagyságod hozzám mutatott