Part
1 Vers| felfegyverkezett, Ulisszesnek is táborba kellett szállania;
2 Vers| szerencsésebbek közt volt Ulisszes is; mindazonáltal tiz esztendeig
3 Vers| nem rettegtem?~Sõt attól is féltem, mitõl nem félhettem.~
4 Vers| késedelmed okát.~Ó vajha még most is fennállana Trója!~(Bár kívánságimnak
5 Vers| mindenik vesztedet.~Azt is féltem, nehogy, nemed nyomdokain~
6 Vers| hazádba hoznának!~Atyám is, megunván már késedelmedet,~
7 Vers| életem s halálom.~De maga is látván ritka hivségemet,~
8 Vers| juhokkal várja.~Utólbszor Irus is, károd árasztója,~Elõáll,
9 Vers| Ezt megöregedett dajkád is óhajtya.~Már atyád Láertes
10 Vers| tiszteletét.~Szánny meg engemet is; ki távozásodkor~Ifju voltam,
11 Vers| S lantod ékességét nem is veszed eszben,~Olly érzékeny
12 Vers| Igy ámbár messzére voltál is szememtõl,~Mégis érdemeltél
13 Vers| szivemtõl!~Sõt karjaimat is széllyel terjesztettem,~
14 Vers| merül esti tengerében,~Én is felfüggesztem a szegre lantomat,~
15 Vers| mondásaid.~MELIBEUS:~Dehogy is tehetnék egyéb itéletet,~
16 Vers| csudalátáson!~Kiss Boldizsár, te is jelentsd örömedet,~Ki egy
17 Vers| még eddig országunk,~Ebben is helyrejött már heányosságunk:~
18 Vers| inkább mondom Anyánk!)~Ebben is akarta, hogy javuljon hazánk.~
19 Vers| könyvtartóját,~Melly most is sirattya Diánna zászlóját,~
20 Vers| Dáphnénak módgyára,~Kinek most is Phebus számot tart ágára.~
21 Vers| ama régiségben,~Onokáiknál is élnek dicsõségben,~Hogy
22 Vers| szivérõl!~Sõt ha végeznek is egek életérõl,~Hogy kiragadhassák
23 Vers| seregével!~Még Arethusa is, noha szemérmétõl~Gátoltatik,
24 Vers| szavára!~Szóval nincs egy sziv is Nimfák seregében,~Ki nem
25 Vers| szelid sziv uttyáról,~Ti is igy elmultok!... elhervad
26 Vers| árnyékomnak,~De ég most is tüze hajlandóságomnak.~Meg
27 Vers| boldogságodat.~De néha rólam is, kérlek, emlékezzél,~Imádságid
28 Vers| ezt a gyermekektõl,~S szép is igy meghalni ellenség kezektõl.~
29 Vers| várossáért,~S igy Kemény Simon is magyarok attyáért.~ Melly
30 Vers| havasok lugosos tetein~Az is, kinek Róma rettegett erein,~
31 Vers| villogtat markában,~Márst is igy festik le scythák templomában.~
32 Vers| De bár keservesebb volna is rabságom,~Mégis holtig tartó
33 Vers| szivünket,~Hidd el, még az ég is áldgya szerelmünket.~Kérlek,
34 Vers| szivünkön.~Azért kertecskémet én is öntözgetem,~Hol még ma hivemet
35 Vers| márvánnyánál;~Bárha elválunk is Kháron hajójánál,~Mégis
36 Vers| Jaj de ismét eltünt... ez is fut engemet!...~Talám észre
37 Vers| semmi voltáról?~Ó ha a féreg is érdemlett teremtést,~Mért
38 Vers| gondviselést?~ „Mit, még a féreg is, kit mi megvetéssel~Nézünk,
39 Vers| az Isten gondjára,~Ki ezt is teremté világ csudájára.~
40 Vers| egész erejében,~Rettegsz te is kunyhód setét szegletében,~
41 Vers| karjait,~Ki száz halál közt is fedezi fiait,~S ámbár fejed
42 Vers| szerzette?~Nemde az, ki ezt is vélek teremtette?~ Ugy
43 Vers| miveddel,~Tekéntesz reám is atyai szemeddel.~Még midõn
44 Vers| szent akaratoddal,~S bé is tellyesittesz örök hatalmaddal.~
45 Vers| mély tiszteletedhez,~Ezért is szerelmet kapcsolj hivségedhez.~
46 Vers| székében.~Sõt kisdedidet is, kik annyok ölérõl~Csüggvén
47 Vers| kertedet!~ Sõt Dáciának is havas határában~Látom már
48 Vers| hazájának,~S ha már enyészik is fenekén sirjának~Mégis tömjéneznek
49 Vers| golyóbicsán tévelgő nemzetnek,~Ezt is te irtad fel nem levők számában,~
50 Vers| jutalmára;~Ott lett egyszer is mind Sebestyén Várának~Felszentelt
51 Vers| fiait! -~Igy ment Likurgus is Delfos szigetjében,~Szoritván
52 Vers| szárnyain szemléllek,~Te is szerzetemnek nõttél fel
53 Vers| gyermekeit,~S haldoklás közben is koncolni népeit.~Halhatatlan
54 Vers| halálával.~Ó tudom, hogy ti is, kik Rigó mezein~Csendessen
55 Vers| nyugosztok Trácia rétein,~Ti is illy szent tüznek égtetek
56 Vers| szedni kedvellenek.~Repülni is készül, szárnyát már érzette~
57 Vers| bágyadtsága.~Vagynak ollyanok is, mellyek tüzessebbek,~S
58 Vers| férjeket,~Nehezitvén ugy is terhes bilincseket.~A jövõ
59 Vers| ezer gyötrelmemnek.~Ennek is utálom hamis biztatását;~
60 Vers| levert életünknek -~Még ez is tilalmas!... mosolygást
61 Vers| Há! kegyetlen lelkek! vad is megelégszik,~Ha már eleget
62 Vers| csináltok s várokat?~Azt is lószőr s csöppü viszi magosságra..~
63 Vers| csákóban, övekben,~Még meg is ölellek!...~~
64 Vers| el már nyaramat,~Hogy én is elhagyván magánosságamat,~
65 Vers| telekben,~Szórta melletted is ezerszer szikráit,~S nem
66 Vers| jutott birtokába;~De szivem is zárva vagyon az almába!~
67 Vers| Többit tudod, ha nem szóllok is felõle.~Kis lábai módos
68 Vers| lépéseket tettek;~Hidd el, ezek is sok szemet széditettek. -~
69 Vers| rothadt oldalában,~Ágyot is zöld ágból raktak adujában.”-~„
70 Vers| érzékenységemet,~Ki még Akhillest is bálvánnyánál látta,~Midõn
71 Vers| gabonádnak:~Igy örültünk mi is! - de meddig? - Istenek!~
72 Vers| loppal bészökése.~Még nem is láttuk volt pozsonyi dombunkon,~
73 Vers| oszlopánál.~Azután ha az is, nem az a tisztsége,~Hogy
74 Vers| hogy sok szabad nemzet~Nem is kérdeztetik, kell-é néki
75 Vers| kincseteket,~Sõt még nem is tudták kevély neveteket,~
76 Vers| Ekképpen vétkezni. Nagy bünhöz is ész kell,~A sziv gonoszságra
77 Vers| megy oly messzére,~Noha õ is uszkál már holmi cserére.~
78 Vers| belõled?~Hidd el, hogy véled is másképp bántunk volna,~Most
79 Vers| egész birodalmad,~S még ott is rettegne elõttünk hatalmad.~
80 Vers| örökös jobbágya házodnak,~Mi is megkivánnyuk ország törvénnyével,~
81 Vers| szent egy törvény, másik is olly szent lesz,~Bétellyesittésre
82 Vers| De bár „apostoli” neved is letennéd,~S igazságtalanul
83 Vers| gyönyörü kárpit, több illyent is láttam,~De szinnél egyebet
84 Vers| millyen szép, szintén oly igaz is volna.~Csak tekéncs Osznabrug
85 Vers| mennek.~Ne hidd, hogy nálunk is jobb szivüek lesznek,~Noha
86 Vers| szövetségbe,~E füstös nemzet is tudom, nemsokára~Engedelmet
87 Vers| József felforgattya ennek is folyását.~Már Zobor tetjén,
88 Vers| csak bu, jönni ránk?~Nem is reményli nemzetünk többé
89 Vers| mostoha sorsra a kõkemény sziv is lágy!~ Nádasdy ez,~
90 Vers| Magyar könyvezz!~Már ez is elhágy.~ 3~Meghültek immár
91 Vers| hazafiak.~Édes hazánk! te is velek immár vonaglasz,~
92 Vers| meg bennünket,~Vedd el: mi is néked áldgyuk szivünket.~
93 Vers| Igaz imádódról,~ Te is, szivem reménye!~Gondolkodgyál
94 Vers| békességedben!~Tudom, ha nem szólsz is, képem fenn van szivedben.~
95 Vers| vig kedvet~ Nem is reménlek.~1782-1784~~
96 Vers| Életem tavasszán én is rabjok lettem,~Midõn szép
97 Vers| nyöghettem;~S ha csak egy csókját is kihizelkedhettem,~Paradicsom
98 Vers| vettél édes hazánk,~ Te is Lõrinc, oltalmából,~Hogy
99 Vers| segéltségednek~ Reánk is hathatóságát,~Testi, lelki
100 Kolt| táplál!~Hidd el, verseim is úgy Pécs vidékjére~Sietnek,
101 Kolt| kettõzteti~S gyakran lábait is szárnyakra ülteti.~Mert
102 Kolt| egészségem szolgál,~Neked is kivánnya barátod~ Ányos
103 Kolt| Ennek köszönhettyük mi is hivségünket,~Mellyel cimerezzük
104 Kolt| ugyanettõl a vagyonnától is megfosztatik, ugy minden
105 Kolt| vitte, hogy most porában is alig találhattyuk. Rómának
106 Kolt| képezett.~De te mindezekrõl nem is álmodoztál,~Olly rövid ösvényen
107 Kolt| nevelõ tejénél.~De ha félsz is, azt mondd: ócsálni nem
108 Kolt| merem,~Mert tudom, rózsa is tövis között terem.~De ha
109 Kolt| várával,~Mellyre még a nap is néz szebb sugárával!~Itt
110 Kolt| veszel.~Muzsám! ha ennek is végire jutottál,~Mind bögyödbe
111 Kolt| erkölcsérõl.~Honnyod vidéke is örömét mutattya,~Bolyongó
112 Kolt| szemlélheti.~Elhagyom már én is e setét barlangot,~Mellybe
113 Kolt| vállára.~Bár tudós kincsét is tenné tarsolyába,~S ne hadná
114 Kolt| agyarkodástól?~Mért irtóznánk mi is a fegyvervonástól?~Midõn
115 Kolt| táborunkat,~Kire még az ég is bizta oltalmunkat.~Páncélból
116 Kolt| babonás házában.~Enélkül is bátran Józsefrül mondhattyuk:~
117 Kolt| köt fonál végére.~De nem is tanácsos úgy felemelkedni,~
118 Kolt| Pteleus vidékjén.~Mársiás is kárát vetélkedésének~Látta,
119 Kolt| emelkedni,~Melly miatt a nap is készül setétedni.~Felette
120 Kolt| épül homlokából,~S most is versek hullnak pisztolja
121 Kolt| szent szabadságodról~Néki is kedves volt, tenger habjaiban~
122 Kolt| barátom, hogy a ti hadatokat is vádoljam verseimbe; mert
123 Kolt| gyulladhasson.~Im, addig is tehát, mig szembe láthotlak,~
124 Kolt| Szinte olly hivség van most is mozgásában,~Mint barátságunknak
125 Kolt| állandóságnak;~Ha enged is néha némely gyarlóságnak,~
126 Kolt| képében,~Láttam már havat is tavasz közepében,~Isten
127 Kolt| Ebbõl vegyünk példát mi is életünkrõl!~Alig igérhetünk
128 Kolt| tökélletessége, -~Bárkit biztasson is képzelt bölcsessége.~
129 Kolt| képzelt bölcsessége.~ Ezek is mulandók, s gyakran megszéditnek,~
130 Kolt| magából!~ Esmérjük meg mi is hát gyengeségünket,~S ha
131 Kolt| gyengeségünket,~S ha megbántottuk is talám hivségünket,~Te nékem,
132 Kolt| intéztük szüléink módgyára;~Nem is ügyelhettünk más nemzet
133 Kolt| bilincsébõl,~S már eszet is loptunk szivünk érzésébõl,~
134 Kolt| érzésébõl,~Még gondolkodni is atyánk tetszésébõl~Tanultunk,
135 Kolt| nem volt õseiknél;~Most is megmaradnak régi törvényeknél.~
136 Kolt| Mégis csak elveszté õ is koronáját,~Bár világ tengelén
137 Kolt| Róma osztotta fel utóbb is prédáját,~Midõn fogva vitte
138 Kolt| rajzolta képeden;~Mert ugy én is sirok keserüségeden,~S igy
139 Kolt| levegõ ég sohajtásoiddal!~Ki is nedvességét bus fogásaiddal~
140 Kolt| vélek, ha erõvel elfordulnak is tõlünk! - lesz idõ, hogy
141 Kolt| leszünk, hogy Turvezban is meg fogják érteni beszédünket. -
142 Kolt| Miért nem lehetnénk mi is illy boldogok Apollo társoságába, -
143 Kolt| érezni, hogy még Duschnak is mestere lehetnék!... ~Buda,
144 Kolt| erszényeit;~Igy küldözi most is napkelet gyöngyeit,~Mellyel
145 Kolt| fellegérõl;~Ez ûz el engem is tündérek kertyérõl,~Hol
146 Kolt| fészkét:~ Igy vagyok én is most Muzsáim ölében,~Hogy
147 Kolt| magában.~ Igy vitettél te is a sors hatalmátul,~Mihellyt
148 Kolt| vére patakjában,~Még akkor is vágd! vágd! hallatott szavában.~
149 Kolt| szavában.~ Igy holt meg amaz is Pompéjus hadában,~Kinek
150 Kolt| tagjában,~Hogy még terhével is ártson halálában,~Sülledõ
151 Kolt| barátom, Buda bércekére,~Itt is rátalálhatsz Adonisz mérgére:~
152 Kolt| szerelemnek készült mühelyében;~Õ is felgyulladván nyiladtól
153 Kolt| Tudod, hogy még az is, ki koronájával~Országoknak
154 Kolt| titkos fájdalmával,~Hogy õ is halandó s nyöghet pompájával!~
155 Kolt| tetszett verseivel;~Kapott is borostyánt érzékenységivel,~
156 Kolt| köszönnek kezeid.~Mert nem is tekintesz Mátyás udvarára,~
157 Kolt| szökõ álmaimban,~S gyakran is nevezlek sohajtásaimban,~
158 Kolt| fiait.~Mi volna, ha most is Caucasus hegyénél~Nyilakkal
159 Kolt| jó barátomnak~ Hát te is hullattál Vezekény halmain,~
160 Kolt| szaggattyák szivünket.~Ezek is facsarnak ugyan ki könyveket,~
161 Kolt| festett szabadsága,~Ha ez is csak azért verte le láncait,~
162 Kolt| szomoru sorsáról.~Romát is megnéztük, Nilus vidékénél,~
163 Kolt| Mért lettünk emberek, azon is kesergünk.~Távozzunk az
164 Kolt| add tudtomra, hogy én is rettegjek,~Én is barátimmal
165 Kolt| hogy én is rettegjek,~Én is barátimmal sirjak, keseregjek.~
166 Kolt| el, olly sziv dobog nekem is mejjemben,~Mellyet a szabadság
167 Kolt| birodalmat.~Szégyelni kell most is ama nagy nemzetnek,~Melly
168 Kolt| mennyei lantyával,~S engem is sirásra kisztet fájdalmával.~
169 Kolt| kies vidékéről,~Még onnan is látok jönni egy öreget,~
170 Kolt| meghagyom a késõ idõkre is igaz hálaadásom jeléül,
171 Kolt| habjait.~Ugy tetszik, hogy én is illyen szélvészektõl~Ragadtatom
172 Kolt| hazaszeretõknek.~Voltak ollyanok is, hogy szentségtörésnek,~
173 Kolt| utolsó szegletére rendel is a mindenkor felettünk virrasztó
174 Kolt| nyereségek!~Ó hát már reánk is néz kegyetlenségek?~
175 Kolt| polgáridnak?~ Add meg azt is nekik, hogy megfereszthessék,~
176 Kolt| alább függhetnek az enyimek is! - Irtóztató igazságok között
177 Kolt| tárgyára.~Távol van innét is az igaz boldogság;~Fájdalom,
178 Kolt| a sebhedt szivekkel.~Ez is éltető szer! - Ez is orvosolás! -~
179 Kolt| Ez is éltető szer! - Ez is orvosolás! -~Bátor fájdalomtól
180 Kolt| érzékenységet -~Még onnan is gyakran szi gyönyörüséget.~
181 Kolt| ne nyomják őket,~Kinoknak is adtak titkos örömöket.~
182 Kolt| ajakáról,~Ugy látnánk meg mi is idők homályában,~Örök végzéseknek
183 Kolt| abba gyönyörködtetnének is; az észtõl rövid utat tanál
|