Part
1 Vers| hazája) felé kezde evezni. De a megbántódott Minerva istenasszony
2 Vers| facsart ki szivembõl.~ De hív szerelmemet az ég jónak
3 Vers| Tráciai király táborába?~De mégis sokaknak ártottál
4 Vers| tõröd Rézust megejtette, -~De mit használt nékem Trója
5 Vers| várassába utánnad küldöttem,~De semmi bizonyos hírbe nem
6 Vers| kerestem utadnak nyomdokát,~De ott sem adhatták késedelmed
7 Vers| gyapjut szokása mívelni.” -~De bár kétségeim rendre megcsalnának,~
8 Vers| vagyonod életem s halálom.~De maga is látván ritka hivségemet,~
9 Vers| Murányi Kálipsót versedben!~De magad mosolyogj érzékeny
10 Vers| sétálgatott Admetus nyájával.~De akár Isten légy, akárcsak
11 Vers| szavaimat, futott hogy öleljen,~De sohasem talált a meggondolt
12 Vers| megmaradt, kõ lett a többi tag.~De tudom már, Nimfa, hogy veled
13 Vers| mutattya a fünek bõvségét.~De nemcsak nyájunknak lehet
14 Vers| városhoz van menni törvények?~De tovább mit látok az égnek
15 Vers| királnak köszönöd nevedet.~De, hogy hosszas légyen buzgó
16 Vers| azokkal érsz okoskodásoddal.~De illik, hogy illyen sok jótéteményért,~
17 Vers| Ezek mind elmultak!... de csak azon okból,~Hogy nagyobb
18 Vers| gyöpös barázdáit.~ *~ De melly jeles látás káprázza
19 Vers| haldoklók festéke borittya!~De miként lehet az, hogy olly
20 Vers| minden tagja árnyékomnak,~De ég most is tüze hajlandóságomnak.~
21 Vers| látszotott hömpölögni száman,~De már rózsáimnak elhervadt
22 Vers| angyalival töltsd boldogságodat.~De néha rólam is, kérlek, emlékezzél,~
23 Vers| nélkül veled nem lakhatok?~De élj, hogy sirassál! - én,
24 Vers| érheti tárgyát boldogságom!~De bár keservesebb volna is
25 Vers| lábainál térdepel egy ifju; de a személy ~egy repülõ madárra
26 Vers| melly után nyul egy ifju, de el nem érheti~ Tantalus
27 Vers| festett szivességed.~Bátran! - de jól vigyázz, hogy ne csalatkozzál,~
28 Vers| kivánt partyát nem érheti;~De mégis, elbusult szivem remélheti,~
29 Vers| ugyan vasak személyünket,~De nem válaszhattyák esküdt
30 Vers| határján lakó vidékednek,~De szivemben haggya jelét személyednek!~
31 Vers| vitorlákkal áll a tenger közepén, ~de nem indulhat, mivel semmi
32 Vers| vagyok kegyelmétõl!~ Jaj de ismét eltünt... ez is fut
33 Vers| irta eseteit.~ *~ De már a szép hajnal piros
34 Vers| Ambit honor.~ CLAUDIANUS de M. Theodori Consulatu.~
35 Vers| társaitok attyokká lettetek!~ De még itt végzések meg nem
36 Vers| kivánnak egyszerre hevekben,~De ártatlanságok szégyent szül
37 Vers| nem mondhattyuk.~Szép még, de csak igaz többé nem fiatal,~
38 Vers| nélkül juthattok szivekben.~De a hitesekkel ne nyájoskodjatok, -~
39 Vers| viselõjének kénnyét lefestette.~De tovább mit mondgyak isteni
40 Vers| igazsággal jutott birtokába;~De szivem is zárva vagyon az
41 Vers| érzésedre legjobban készülünk! - De ne emlékezzünk errõl, mert
42 Vers| hogy szerencsés vagy. - De mikor nem örültem én barátom
43 Vers| hagyja Kupidó szivedben!~De talán nem lesz uj ennek
44 Vers| hadoklók harag csendülését.~De vigasztalódgyál! száz társaid
45 Vers| a másikat fellyül mulni. De mégis csak meg kell vallanunk,
46 Vers| rendelhetett a természet? De, ha mindazokat a viszontagságokat
47 Vers| szerelmemrõl szólnál!...~De most sem vagy másé! Szivem
48 Vers| Polixéna ál szivét imádta.~De vallyon mi lehet ez az édes
49 Vers| bágyadt homlokinkat.~ Ugy de, midõn Fébus hanyatlik estvére,~
50 Vers| dicsõség ölében.~Elesett! de fején maradt borostyánnya,~
51 Vers| gabonádnak:~Igy örültünk mi is! - de meddig? - Istenek!~Hogy
52 Vers| koronázva ülje trónussokat.~De ez megelégszik, hogy kalap
53 Vers| boldogokká tegye nemzeteit.~De e nagy valóság esméretlenné
54 Vers| kincset ország tárházába.~De ha e nyereség kihág határain,~
55 Vers| menkövet a fejedelmekre.~De talám Ausztria nem megy
56 Vers| Õrzõangyalának nevezi jobbágyát,~De ha szerencséjét jobb karba
57 Vers| nem pediglen király.~Ugy de mért ohajtjuk mi e szentségünket,~
58 Vers| láttunk ur vacsorájoknál!~De ha nézünk többi cselekedetedben,~
59 Vers| kérlek, e szent nevezetet?~De bár „apostoli” neved is
60 Vers| több illyent is láttam,~De szinnél egyebet rajta nem
61 Vers| dicsõség, ezzel nyereségek.~De talántán, József, már volna
62 Vers| Érezd elholt szivemet:~ De ne sirj; mert könyveiddel,~
63 Vers| többet érdemlettem, -~ De ez elég szivemnek.~Te pedig,
64 Vers| ajtajánál áll hiv szeretõd!~De látom, hogy bé van zárva
65 Vers| Szálok hervadnak?-~ 3~De nem jön hivemtõl szózat,
66 Vers| zsengéjében!~Nem jössz, de repüléssel~ Mész Szent
67 Vers| sohajtást tégy, kérlek, érettem.~De leginkább akkor, mikor már
68 Kolt| Nagyszombatnak siratom romlását.~De csak festett könyvek éllesztik
69 Kolt| Részesüljön égi karok örömébõl.~De félbe szakasztom errõl beszédemet,~
70 Kolt| cimerezzük régi szerelmünket!~De majd elragadnak heves indulatim~
71 Kolt| sohajtást tégy társod számára?~De már fogyatkozik lantomnak
72 Kolt| vérzik furcsa tegzéjétõl.~De ellenben melly szent a Bakony
73 Kolt| változtam ég rendelésébõl.~Édes, de egyszersmind terhes vándorlással~
74 Kolt| hátramaradott kevés életét, - de ha ugyanettõl a vagyonnától
75 Kolt| Cidippe mátkája versére!~De már fátyolt vonok illyetén
76 Kolt| visszaszóllit a munkára,~Élj! de küldj verseket barátod számára!~
77 Kolt| Adelaid égi szót képezett.~De te mindezekrõl nem is álmodoztál,~
78 Kolt| tetszett nevelõ tejénél.~De ha félsz is, azt mondd:
79 Kolt| rózsa is tövis között terem.~De ha bejutandasz küszöbén
80 Kolt| köszönést egész vagyonomnak,~De fõképp üdõssebb testvéremhez
81 Kolt| Hol szerelmet lehet venni, de hivségen!~Te azonban Muzsám
82 Kolt| kerittése alatt mind mulandó.~De hogyha nem hibáz, amit fejez
83 Kolt| versszerzésnek vak tüzét érzettem,~De gondold el, miként reszkettek
84 Kolt| fiai angyalokká válnak.~De eddig megunván szomorú lakását,~
85 Kolt| gondolkodni,~Ugy majd lerajzolom, de bus festékekkel,~Posaun
86 Kolt| fellegbe borulnak szemeid!~De kérlek, mérsékeld szomoruságodat,~
87 Kolt| nyájossan él Parnassus népével.~De még egyet látok férfi öltözetbe,~
88 Kolt| repülését kivánnya majmozni,~De még nem tudgya jól szárnyát
89 Kolt| vigan köt fonál végére.~De nem is tanácsos úgy felemelkedni,~
90 Kolt| olasz roncsosult tagjain.~De hol találhatnak könyvezõ
91 Kolt| magában a vérengezés nem jó, de önnön a természet szabadságot
92 Kolt| te verseidet lelkesitti. De azért meg nem veted, - mert
93 Kolt| vagyok ugyan személlyemben,~De ha megvizsgálom, mi forog
94 Kolt| mezõn magamnak képzelek! - de hiszem, te azokat magad
95 Kolt| erõt osszon feld szinére;~De ismét elüzöd éjszak tengerére,~
96 Kolt| tündöklött okos törvénnyével?~De eltünt nagysága fényes erejével,~
97 Kolt| lélegzetet Phryne ajakáról.~ De még nemes tüzed lángal kebeledben,~
98 Kolt| myrthus levelekkel.~ De mihelyt a tél jön jeges
99 Kolt| küldesz érzések honnyáról.~ De tudom, rövid lesz szived
100 Kolt| tünnek eszek kormánnyain.~ De mit nyersz végtére mélly
101 Kolt| tavaszt áldván énekével-~ De mihelyt éjszaka hallja komor
102 Kolt| felhõk vonták bé egedet!~De mosolygás festé azonnal
103 Kolt| nyertek Neustadt Hamvainál~De szived szédeleg Paphos partyainál,~
104 Kolt| fél világ imádta várában;~De csak láttad volna Arbella
105 Kolt| kiességit látta még éltében;~De kérdezd, mit érzett elfajult
106 Kolt| tanittá Rómát nagy nevére.~ De midõn igy hevert dicsõség
107 Kolt| ütvén Lajos seregivel.~ De csak láttod volna Rosbach
108 Kolt| nyögve dõl Muzsái karjára.~De én gyakran látlak szökõ
109 Kolt| facsarnak ugyan ki könyveket,~De mellyek bosszura vonzzák
110 Kolt| patakok széllyére?~Ugy de voltál immár szivem rejtekében,~
111 Kolt| mennydörgések, mellyektõl irtózom!~De sok mélly bánattal rajzolt
112 Kolt| emberiségnek kezeit nyujtaná. - Ugy de melly százodnak nem voltak
113 Kolt| az égig magasztaltatik, de még általok nem jobbult
114 Kolt| azok mellett maradnánk, de addig ingereljük a szelid
115 Kolt| derülni élete hajnalát,~Érzi, de nem tudja még nevezni baját.~
116 Kolt| hogy magunk se hisszük; de azok csak elmefuttatások,
117 Kolt| ajándékaival tehetett volna! - De tudod hogy az illyen boldogságokat
|