Part
1 Vers| Amor. L. II. Eleg. 18.~Midõn ama nevezetes Trója várassának
2 Vers| akadt Zefirus nyögését,~Midõn csak eltele völgyem vidámsággal,~
3 Vers| Apollót képzeltem sipjával,~Midõn sétálgatott Admetus nyájával.~
4 Vers| tetéjét festette sugaraival, midõn már Tytirus és Melibeus
5 Vers| szerencse tõlünk megtagadott,~Midõn uri s gazdag sorsból kiragadott,~
6 Vers| tehetnék egyéb itéletet,~Midõn alacsonnak tartok olly életet,~
7 Vers| forgattad égre szemeidet,~Midõn szent királyunk áldott tetemeit~
8 Vers| ünnepli olly vigan munkáit,~Midõn hasogattya gyöpös barázdáit.~ *~
9 Vers| tengere futtya el szivemet,~Midõn e sokaság közt egyet szemlélek,~
10 Vers| volt törökök csontyából,~Midõn Sziget várát addig védelmezte,~
11 Vers| véreknek láttyák onokáját,~Midõn oly példásan szereti hazáját!~ *~
12 Vers| éjjelnek csendes homályában,~Midõn minden állot szunnyadoz
13 Vers| lantoztál Caesar erejérõl,~Midõn Pompét üzte Pharsal mezejérõl,~
14 Vers| kinek Róma rettegett erein,~Midõn Herkulessé váit Kannák mezein.~
15 Vers| Vurmser népében.~ Mint midõn Scipio röpülõ hadával~Szembeszállott
16 Vers| nyügbe zárt hajlandóságom,~Midõn nem érheti tárgyát boldogságom!~
17 Vers| puha szellõk játszadoztak,~Midõn pillantásim képeden futkoztak.~
18 Vers| csókolódik~ Halok, Galateám, midõn csókolhatlak,~Halok, ha
19 Vers| és zsebóráját tekénti~ Midõn a bal szelek viszik vitorlámat,~
20 Vers| Olvasztod szivemet,~Midõn olly titokkal táplálod szememet!~
21 Vers| sohajtnak estvél homállyában,~Midõn a természet szunnyadoz álmában. -~
22 Vers| Istenségnek erõs kezeitõl.~Mint midõn kis madár sziklás rejtekébõl~
23 Vers| is atyai szemeddel.~Még midõn lebegtem a bus semmiségben,~
24 Vers| könyvei folyák el szememet,~Midõn virágozni látom nemzetemet.~
25 Vers| festette végsõ pirosságát.~S midõn igy szemlélném, elalutt
26 Vers| volna fél világ kincsével,~Midõn az angyalnak nevezte hevével!-~
27 Vers| mulathassam édes nemzetemet.~Ma, midõn a pécsi megye örömére,~Eszterházi
28 Vers| hömpölögni atyai szemérõl,~Midõn el kelletett hagyni klastromait,~
29 Vers| véle kedves esmértetni,~Midõn boldogsága által felgerjeszted,~
30 Vers| mindegyik könyvbe tölt szemeit,~Midõn Battyányinak elhült tetemeit,~
31 Vers| tünsz el tõlünk?~Hiszem, midõn harcok dicsõ mezejére~Vezettél
32 Vers| alusznak ezek el osztán, midõn a kedvetlen vénség ezüsttel
33 Vers| ragadtatol ki kebelünkbõl, midõn érzésedre legjobban készülünk! -
34 Vers| éjtszakán álomtalankodol,~Midõn mult szerencséd felõl gondolkodol?~
35 Vers| munkájával~Éltettem elmémet, midõn szél fujtával~Érkeztek verseid. -
36 Vers| Szivem mint dobogott,~Midõn vidám kezem verseidhez fogott!~
37 Vers| Akhillest is bálvánnyánál látta,~Midõn Polixéna ál szivét imádta.~
38 Vers| szárnyával.~ *~ Sokszor midõn éjjel magán gondolkozom;~
39 Vers| éjjel magán gondolkozom;~Midõn a természet rendén csudálkozom,~
40 Vers| szivem hevült kebelemben,~Midõn Dámis nyugszik erõtlen ölemben!~
41 Vers| homlokinkat.~ Ugy de, midõn Fébus hanyatlik estvére,~
42 Vers| szántó-vetõ, ki rémülve álltál,~Midõn jönni hadi lovasokat láttál,~
43 Vers| tavasszán én is rabjok lettem,~Midõn szép Klórisom karjain nyöghettem;~
44 Kolt| igen kedvezel szivemnek,~Midõn vig napokat engedsz más
45 Kolt| elmerül orcám örömkönyveimben,~Midõn az oltárnál képzellek állani,~
46 Kolt| Nevethetem valóban a világot, midõn látom erõsségében bizakodni. -
47 Kolt| idõn végbucsudat vetted,~Midõn átkoidat rakásra gyüjtötted.~
48 Kolt| Fonrost, miképp emésztõdött,~Midõn Adelaid szivével veszõdött.~
49 Kolt| miként reszkettek kezeim,~Midõn e versekbe akadtak szemeim:~„
50 Kolt| hittem szikrázó szememnek,~Midõn fényét láttom született
51 Kolt| jövendõ! tudom, feltalálod,~Midõn Trója hellyét ekéddel sétálod!~
52 Kolt| mi is a fegyvervonástól?~Midõn vezéreli József táborunkat,~
53 Kolt| Caesár Pompejus népére,~Midõn vért árosztott Phársál mezejére,~
54 Kolt| Bornemisza nagy lelkét rajzolja,~Midõn álbarátság fátyolát letolja.~
55 Kolt| Mint Progne szülöttye, midõn tollasodik,~Megunván kunyhóját,
56 Kolt| szorithatnának mejjemhez kezeim,~Midõn a vitézek tojongó számában~
57 Kolt| nemzetek sorsáról,~S hol, midõn egy esik dicsõség polcáról,~
58 Kolt| természet szabadságot ád reája, midõn külömben magunkat nem oltal
59 Kolt| veted, - mert a nagy elmék, midõn már felettek semmi sem látnak,
60 Kolt| szikrái érzékenységimnek,~Midõn levelednek merültem rendiben,~
61 Kolt| küldte szomoru postáját,~Midõn sirva néztük a dajka póláját!~
62 Kolt| természet ötlõdik szivedbe,~Midõn a tanittást forgatod eszedbe, -~
63 Kolt| szabadságunkba akkor csorbát vettünk,~Midõn kényünk szerént nem pityereghettünk.~
64 Kolt| tett szót ajakára.~ Mint midõn a kertész sétálgot kertében,~
65 Kolt| tengeren épitett hidgyával,~Midõn szembeszállott Spárta királyával?~
66 Kolt| Mint éhes oroszlány, midõn barlangjából~Orditva ballag
67 Kolt| osztotta fel utóbb is prédáját,~Midõn fogva vitte Fülöp onokáját.~
68 Kolt| látod; nem szükség képiró, midõn az eleveny képet szemlélhettyük! -
69 Kolt| barátom, mosolygó élteden,~Midõn tavasz magát rajzolta képeden;~
70 Kolt| játékiddal.~ Hányszor, midõn Zefir pihegõ szárnyával,~
71 Kolt| Muzsák tüzhellyére!-~ Mint midõn a tavasz mosolygó képével~
72 Kolt| ireket letapodt ügyünkre,~Midõn nem jön senki már segéltségünkre!~
73 Kolt| panaszoltad Junggal életedet,~Midõn setét felhõk vonták bé egedet!~
74 Kolt| mulatság egy ember szivének,~Midõn rendét láttya más történetének,~
75 Kolt| paradicsom tünik szemetekben,~Midõn az pihegi tüzét öletekben,~
76 Kolt| dõlt burkus pallosában,~S midõn már feredett vére patakjában,~
77 Kolt| talállya végét gyötrelmének,~Midõn sirt készitnek hideg tetemének!~
78 Kolt| eleget örült trónussában,~Midõn egy fél világ imádta várában;~
79 Kolt| érzett elfajult szivében,~Midõn áspis lõtte fullángjit mejjében?~
80 Kolt| Rómát nagy nevére.~ De midõn igy hevert dicsõség karjain,~
81 Kolt| vissza elmult idejében,~Midõn borostyának fénylettek fejében.~
82 Kolt| játszott Febus szüzeivel,~Midõn Pompadournak tetszett verseivel;~
83 Kolt| folydogálnak tudós forrásából,~Midõn a nagy elmék vad indulattyából,~
84 Kolt| tekéntyük régi századinkat,~Midõn szekerinken vittük házainkat,~
85 Kolt| nevezlek sohajtásaimban,~Midõn Parnassusnak felülsz tetejére,~
86 Kolt| Muzsáid ölérõl.~ Gyakran, midõn az éj fekete szárnyával~
87 Kolt| kapuk várták hazájában,~Midõn egyszerismind kevély szándékával~
88 Kolt| a nap véres fellegekben,~Midõn tõrét verte a szabad szivekben!~
89 Kolt| atyáink elsõ szállásánál,~Midõn együtt usztunk tajtékzó
90 Kolt| gondolatok lepik el lelkemet,~Midõn az hó fedi bérces vidékemet,~
91 Kolt| tanittá görög vitézeit,~Midõn szomjuhozták Simois vizeit,~
92 Kolt| hordozta szerencsés dárdáját,~Midõn leszaggatta Persepol bástyáját~
93 Kolt| tüzes gyermekségét.~Mint midõn a lepke virágos mezõkön~
|