Part
1 Vers| ugyannyira, hogy többen vesztenek el a tengernek habjaiban,
2 Vers| sérelem.~Hányszor hitettem el reszketõ elmémmel,~Hogy
3 Vers| vétkes vigasságok.~Hadgyuk el azomban errõl beszédünket,~
4 Vers| mondasz?~MELIBEUS:~Hidd el szavaimat.~TYTIRUS:~Áldlak,
5 Vers| meghosszabbithattya.~Lefüzetted, hidd el, nagy részét adódnak,~Mellyel
6 Vers| bástyáidból,~Boldogabb vagy, hidd el, napod virradtával,~Mint
7 Vers| Melly öröm tengere futtya el szivemet,~Midõn e sokaság
8 Vers| számot tart ágára.~Nézd el a kisdedet, hogy vigyáz
9 Vers| emlékezzél,~Imádságid között el ne felejtkezzél,~S ezzel
10 Vers| kapcsolja szivünket,~Hidd el, még az ég is áldgya szerelmünket.~
11 Vers| melly után nyul egy ifju, de el nem érheti~ Tantalus
12 Vers| nyílik piros ajakába.~Árulj el mellyemnek érzékenységérõl,~
13 Vers| szépségtekkel,~Mégsem vonhattok el hivem szerelmétõl,~Kinek
14 Vers| Kinek csak a halál választ el szivétõl.~ XIX~Kupidó sürü
15 Vers| kis kocsin huzza~ Nézd el az ártatlan természet munkáit,~
16 Vers| képét nézi egy ifju~ Hidd el, csalatkozott Fidiás mivében,~
17 Vers| Isten hozzád, Nicse! már el kell távoznom;~Hány erdõn
18 Vers| Áruló sugárak, mért el nem enyésztek?~Elájult szivemnek
19 Vers| imádója~ Jaj, takard el kérlek!... Olvasztod szivemet,~
20 Vers| táplálod szememet!~Hidd el, ezzel oda vezeted szivemet,~
21 Vers| hivségemnek;~S hogy csak az oltya el lángjait szivemnek,~Ki végsõ
22 Vers| szivemnek,~Ki végsõ óráját hozza el éltemnek.~ XLII~Klóris fejér
23 Vers| keserüséget,~Azután menny, s hagyd el e gyászos térséget!~ XLIV~
24 Vers| erdeiben.~Mért fél? mért szalad el határja széllyére?~Hogy
25 Vers| Szabad, s örökségre repül el testétõl -~Legyek elrendelve
26 Vers| lebegtem a bus semmiségben,~Már el volt rendelve a nagy Istenségben,~
27 Vers| versek~Örömnek könyvei folyák el szememet,~Midõn virágozni
28 Vers| Szánom könyveidet,~Hidd el, láttya az ég tiszta erkölcsidet!~
29 Vers| homályában.~Illy hamar tünnek el Hibla virágai,~Kiket ápolgattak
30 Vers| mezejére.~Illy gyorsan múlik el erdők ékessége,~Mellyet
31 Vers| hömpölögni atyai szemérõl,~Midõn el kelletett hagyni klastromait,~
32 Vers| méltóságát,~Mégsem tünhetik el a világ szemébõl,~Melly
33 Vers| csergése;~Ottan számlálom el hiv magánosságnak,~Hány
34 Vers| emberi társosság?~Fussatok el tõlem, tigrisek kölkei,~
35 Vers| nyelvünkön, szivünkön.~Igy tünik el minden mulatság végtére,~
36 Vers| Ó kegyes szerencse! hozd el már nyaramat,~Hogy én is
37 Vers| fõ vezérünk! - hova tünsz el tõlünk?~Hiszem, midõn harcok
38 Vers| módos lépéseket tettek;~Hidd el, ezek is sok szemet széditettek. -~
39 Vers| légy, hogyha teheted!~Nézd el, barátom, az érzékeny szivnek
40 Vers| ifjuság! Miként alusznak ezek el osztán, midõn a kedvetlen
41 Vers| bujában!~Homály borittya el isteni szemeit, -~Mert meg
42 Vers| Kasztilis vizének.~Hidd el, rózsája vagy a szagos Hiblának,~
43 Vers| nyilával,~Kacagva hagyja el hitetlen szárnyával.~ *~
44 Vers| Dámon panasszai~ Távozz el, tavasznak tündér gyengesége,~
45 Vers| gondoltátok,~Hogy ezzel veszik el virágzó hazátok.~Egész Európa
46 Vers| fog lenni belõled?~Hidd el, hogy véled is másképp bántunk
47 Vers| névben tett igéreteid?~Pirulj el legalább! ez nem olly illetlen,~
48 Vers| kalapos kegyetlen.~Hallgasd el sok cifra szinü mentségedet,~
49 Vers| nagy császár vagy, szégyeld el magadat,~Hogy illy fortélyokba
50 Vers| 4~Lásd, igy hagynak el a nagy férfiak,~Dicsõségedre
51 Vers| örökségedet, örökségedet,~El akarják vonni tõled, népedet!~
52 Vers| szánny meg bennünket,~Vedd el: mi is néked áldgyuk szivünket.~
53 Vers| távozom; -~Miként válhatnék el ettõl,~ S nemes hivségedtõl?~
54 Vers| szivedben,~ Pirulj, s felejts el engemet. -~ Háláld evvel
55 Vers| 2~Melly buzgóság foglal el~ Ifjuságod zsengéjében!~
56 Vers| Tisztelvén szenteidet,~Nyerjük el kegyelmidet.~1784~~
57 Kolt| reménségem táplál!~Hidd el, verseim is úgy Pécs vidékjére~
58 Kolt| Érzékeny örömmel töltse el napjait.~Végre, ha közelitt
59 Kolt| feljedzett okod valóságát;~Hidd el, ismét ujra kezdtem életemet,~
60 Kolt| kiért ohajtoztál!~Hidd el, szerencséddel mintegy játszodoztál!~
61 Kolt| Ezt végezvén Muzsám, hadd el Bakonyságot,~S friss szárnyokkal
62 Kolt| nyoszolámból,~Alig távozott el Morfeus szobámból,~Hogy
63 Kolt| tüzét érzettem,~De gondold el, miként reszkettek kezeim,~
64 Kolt| rosszat ne tehessen.”~Nézd el, hova céloz furcsa verseivel,~
65 Kolt| nyelvünk ékessége.~Hidd el, alig hittem szikrázó szememnek,~
66 Kolt| festvén Odera habjait.~Hidd el, még megláttyuk Berlint
67 Kolt| rajzolta Phryne állásából:~Hidd el, látván együtt dobogó szivünket,~
68 Kolt| E kis istenemet küldöm el számodra;~Kérlek, hogy szivessen
69 Kolt| hatalmában.~ Igy van, hidd el, sorsa az hiv barátságnak.~
70 Kolt| te, fagyos halál, váloszd el szivünket!~Buda, 11. November
71 Kolt| királyával?~ Számtalan veszett el mindegyik népébõl,~Pirult
72 Kolt| barátod számára, ki, hidd el, hogy igazán szeret... ~
73 Kolt| kedvességének?~ Nézd el a természet gyenge szülöttyeit,~
74 Kolt| havas fellegérõl;~Ez ûz el engem is tündérek kertyérõl,~
75 Kolt| hiv barátságunkat;~Hidd el, kedvellették hallani szavunkat,~
76 Kolt| hideg szállásokban?~Hidd el a természet futtya vadságait,~
77 Kolt| sirjak, keseregjek.~Hidd el, olly sziv dobog nekem is
78 Kolt| Illyen gondolatok lepik el lelkemet,~Midõn az hó fedi
79 Kolt| ezektől,~Azért titkolta el halandó szemektől;~Hegyeket,
80 Kolt| végzéseknek,~Kik ugy rendelték el sorsát embereknek,~Hogy
81 Kolt| embereknek,~Hogy ennek terhei el ne nyomják őket,~Kinoknak
|