Part
1 Vers| módgyában erõd nem mulandó!~Igy ámbár messzére voltál is
2 Vers| Egyptom szomjus mezejére!~Igy eltünik a nap egünk tanyájáról,~
3 Vers| virradgyon világunk sarkáról:~Igy elnyilnak kies tavasznak
4 Vers| dicséreteit!~Róma nem tisztelte igy bálványképeit,~Sem a vak
5 Vers| szelid sziv uttyáról,~Ti is igy elmultok!... elhervad szépségtek,~
6 Vers| gyermekektõl,~S szép is igy meghalni ellenség kezektõl.~
7 Vers| holt meg Decius honnyáért,~Igy két Horátius világ asszonyáért,~
8 Vers| Horátius világ asszonyáért,~Igy Kodrus Athénás kedves várossáért,~
9 Vers| Athénás kedves várossáért,~S igy Kemény Simon is magyarok
10 Vers| markolják felhõk setétségét!~ Igy hordozta népét Pirene hegyein,~
11 Vers| villogtat markában,~Márst is igy festik le scythák templomában.~
12 Vers| ejtett egy vágással?~ Igy hajós kiérvén tenger veszéllyébõl,~
13 Vers| örök boldogságnak!”~ Igy szól az emberi kevél vélekedés,~
14 Vers| borithat szemére.~Ó te, ki igy itélsz okoskodásoddal,~Elhiheted,
15 Vers| örökös fátyolt hamvaira.~Igy csinálsz várokat kórós pusztaságból,~
16 Vers| végsõ pirosságát.~S midõn igy szemlélném, elalutt szemembõl,~
17 Vers| fejedelem, ki népe szivében~Igy csinál országot, s igy jut
18 Vers| szivében~Igy csinál országot, s igy jut hivségében.~Ezer kegyessége
19 Vers| szerelmet kapcsolj hivségedhez.~Igy hordott rég Róma Áthén határából,~
20 Vers| Cicerókat termett árnyékában.~Igy jöttek azután Tiberis széllyérõl,~
21 Vers| nemzetünk dicsõség fénnyébõl.~S igy még hiszem Buda tudós teteirõl,~
22 Vers| mosologtak bimbók rejtekéből!~Igy sohajt a szegény lakos kunyhójában,~
23 Vers| érezze erkölcs édességét!~Mig igy mulatozna szent gondolattyával,~
24 Vers| ölelvén szerzetes fiait! -~Igy ment Likurgus is Delfos
25 Vers| szemmel nézte távozni falait!~Igy a halhatatlan Regulus Rómából,~
26 Vers| szent gondviselését,~Melly igy vigasztalja jegyese nyögését.~
27 Vers| kalapban, párizsi cipőkben.~ Igy tehát, barátim, kik scytha
28 Vers| tréfa nyelvünkön, szivünkön.~Igy tünik el minden mulatság
29 Vers| fiaid reszketõ ölébõl! -~Igy nyög, igy sohajtoz, s lesütvén
30 Vers| reszketõ ölébõl! -~Igy nyög, igy sohajtoz, s lesütvén szemeit~
31 Vers| készültek Fillis koszorui!~Igy, mik régen voltak szivem
32 Vers| mindgyárt kész vérzeni.~Igy örülsz te hajós, ha olly
33 Vers| nyereségekkel töltöd erszényedet;~Igy te szántó-vetõ, ki rémülve
34 Vers| szálba menõ gabonádnak:~Igy örültünk mi is! - de meddig? -
35 Vers| inni.~Szép dolog egy hazát igy gazdagittani,~Fölösleg vagyonát
36 Vers| vagyonát pénzzel felváltani.~Igy tudta hollandus spanyolok
37 Vers| virágba hozni várossait.~Igy hordtak anglusok Phinnok
38 Vers| jóvoltánál.~Mért nem bánt igy anyád, hogy királlyá tettünk,~
39 Vers| Vagy ha azt itéled, hogy igy szelidülnek~S könnyebben
40 Vers| tudgyon szép nevet szerezni.~Igy szép szándékodról jót ki
41 Vers| fényességét.~Ládd, József, igy sirnak leghivebb népeid,~
42 Vers| Melyben illene. -~ 4~Lásd, igy hagynak el a nagy férfiak,~
43 Vers| barátságunk!~Nem bántódik meg igy Isten, sem ember:~Aki pedig
44 Kolt| járma felé ökreit intézi,~S igy szántóföldgyérõl készitvén
45 Kolt| Istennek áldoztam lelkemet!~Igy felosztva látván édes magzattyait,~
46 Kolt| barátimnak verseket készittek.~Igy eltünvén a nap szép munkálkodással,~
47 Kolt| hallanál sirni gerlicéket!~Igy enyészik füstben minden
48 Kolt| Azután áldásom ángyomra igy öntsed:~Édes ángyom, ezer
49 Kolt| barlang rejtekében,~Hogy igy kifejtõzvén világ karjaiból,~
50 Kolt| bujdosik édes hazájától.~Igy repült Orestán másfele karjából,~
51 Kolt| nedvesülni hajók törésére!~ Igy mind felzudultak feldünk
52 Kolt| kisebbülést vonszó hatalmában.~ Igy van, hidd el, sorsa az hiv
53 Kolt| néztük a dajka póláját!~ Igy, mint életünknek nincsen
54 Kolt| részt lopott lángjából,~S igy emberek lettünk nem voltak
55 Kolt| is sirok keserüségeden,~S igy majd két sziv vérzik érzékenységeden!~
56 Kolt| áldozatokkal töltik oltárokat.-~ Igy vitte régenten Áthénás kincseit,~
57 Kolt| régenten Áthénás kincseit,~Igy Phoenix arannyal gazdag
58 Kolt| arannyal gazdag erszényeit;~Igy küldözi most is napkelet
59 Kolt| lakja meleg fészkét:~ Igy vagyok én is most Muzsáim
60 Kolt| s csendesül magában.~ Igy vitettél te is a sors hatalmátul,~
61 Kolt| hallatott szavában.~ Igy holt meg amaz is Pompéjus
62 Kolt| nagy nevére.~ De midõn igy hevert dicsõség karjain,~
63 Kolt| ápolgatott Versail erdejében.~ Igy ugyan gyakorta Aganipp kuttyából,~
64 Kolt| kõszikláit, magános erdeit.~Igy futott Apollo gyenge szüzeivel,~
65 Kolt| rákerekedett Trázimén tavától.~Igy vitte Minerva szelid bagolyait,~
66 Kolt| önnön vérekbõl, honnyokból,~Igy csinált tömlöcöt a szabad
67 Kolt| szabad kunyhókból~ Im igy törekedett Átila népével,~
68 Kolt| Róma öreg püspökével.~ Igy fegyverkeztette Sándor kis
69 Kolt| Boldogtalan nemzet, ki igy hurcoltatol,~Csillagos nyaklókkal
70 Kolt| Ó melly édes volna véled igy játszani, legkedvesebb barátom,
|