17-barat | baraz-dioge | disze-erdem | erdo-fent | feny-hajit | hajla-ifjak | ifjat-kelle | kelte-kulde | kuldg-megsz | megta-nyaja | nyajo-party | paszt-sejdi | sekke-szimo | szin-tetej | tetem-varos | varro-zuhog
Part
1 Kolt| Remeteségembõl, Sz. Jakab havának 17-dik napján 1782.~~
2 Vers| LUCANUS L. IX. Phars. V. 179.~ Musám! adgy ma erõt
3 Kolt| vidám ujságokkal.~Buda, 19. Januariusban 1778.~~
4 Kolt| rendén csudálkozzam!~Buda, 23-dik November 1778.~~
5 Kolt| HORATIUS L. I. Epist. 6. Car. 24.~ Melly szomoru árnyék
6 Kolt| már segéltségünkre!~Buda, 26-dik October 1779.~~
7 Kolt| rabságra jutni fiaikat!~Buda, 27. Julius 1781.~~
8 Kolt| Lucanum. L. II. Phar. v. 297.)~ Magamat felejtve hallom
9 Vers| várat és sok nemes házat.~ 2b~ [Kis ajak, gyenge kéz
10 Vers| mittent.~ VIRG. Aeneid. VI. v. 380.~ Állj meg, Te nagy lélek
11 Kolt| virtus!~ (L. I. Phars. V. 666.)~Magánosságomból, Pünkösd
12 Vers| Népünk egy talpig elvesz.~ 7~Ugyde Lõrinc itt valál,~
13 Vers| elért már a megaggott kor.~A 70-es évek közepérõl~~
14 Kolt| LUCANUS in Phars. Lib. V. v. 727.~ Venussal játszani Nimfák
15 Kolt| Temperet risu. Nihil est ab omni~Parte beatum.~ HORATIUS
16 Kolt| mértékben szomoritanának, szinte abba gyönyörködtetnének is;
17 Vers| elõtted. Részeltetlek azért abból az elragadtató szempillantásomból,
18 Vers| rajzolhattya.~ XXXV~Héloize és Abelárd; igaz szerelem példája~
19 Kolt| Öntözvén violát s szegfüt ablakában,~Vagy ledõlvén szelid hársfa
20 Vers| a szép havasokat.~Tudom, ablakjánál sokszor vigyázva ül;~Mihelyest
21 Kolt| pihegõ szárnyával,~Röpdöz ablakodnál estvél homályával,~Búra
22 Vers| termet, rózsaszint mutató ábrázat,~Bibor, bársony, selyem,
23 Vers| már alig esmérlek,~Annyi abroncs, fodrás, csipkék közt szemléllek~
24 Vers| Igaz hazafi~...Accipit omnis~Exemplum pietas...~
25 Kolt| hordozzák Niobe könyveit.~Achmet arattya most mennyei térségét,~
26 Kolt| házossáért,~Nem haldoklik Acis eskütt Klorissáért,~Virágzó
27 Vers| rajjával,~Sem Miltont lantozni Ádám almájáról,~S Pópét elmélkedni
28 Vers| Horváth Ádámnak~ Barátom!~ Mivel érdemlettem
29 Kolt| érdekel insége,~Ládd, mint ádázkodik népek fenesége!~Ezt okozta
30 Vers| enyésznek,~Sõt még az idõvel ádázobbak lesznek.~Ekkor dühösködik
31 Kolt| virágit kertyében!~A szép Adelhaid Savoj hegyeiben,~Mellyeknek
32 Vers| Phars. V. 179.~ Musám! adgy ma erõt versszerzõ tollamnak,~
33 Vers| hiv baráttya igaz szivbõl adgya.~TYTIRUS:~Csak frissen ------------------------------------------~---------------------------------------------------------~
34 Vers| felsõsége.~Királynak csak azért adgyák méltóságát,~Hogy hiven õrizze
35 Vers| érzékeny vigasság!~Én mást nem adhatok mostani sorsomban,~Mert
36 Vers| utadnak nyomdokát,~De ott sem adhatták késedelmed okát.~Ó vajha
37 Vers| fényért,~Érzékeny hálát adj Nagy Theresiának,~S szünetlen
38 Vers| sipjával,~Midõn sétálgatott Admetus nyájával.~De akár Isten
39 Vers| Kértem, hogy kezébe levelemet adná.~Pilon várassába utánnad
40 Kolt| lerepültél ifjuság karjáról,~Hol adódat szedted Páfos oltárjáról,~
41 Vers| Lefüzetted, hidd el, nagy részét adódnak,~Mellyel adós voltál anyaországodnak,~
42 Vers| hivségedre,~ Félvilágért nem adom;~Emlékezz eskütt hivedre,~
43 Kolt| Életünk az égnek közönséges adománnya, az foszthat meg tõle igazsággal,
44 Vers| Bármelly csekély légyen ezen adományom,~ Emlékezz meg rólam
45 Kolt| fizessem le vagy egy részét adómnak. - Még Szent Mihály havában
46 Vers| csókok ajakiról,~Mellyeket Adonis Cyprus partyairól~Látván,
47 Vers| képekkel töltöm álmaimat!~Adónis vállára teszem karjaimat;~
48 Kolt| bércekére,~Itt is rátalálhatsz Adonisz mérgére:~Tekints bár vagy
49 Vers| részét adódnak,~Mellyel adós voltál anyaországodnak,~
50 Kolt| élelmünket kegyes kebelébõl,~Nem adózott polgár nyomorult csürébõl,~
51 Vers| veszteségét.~Szabad gyakorlást adsz hibás vallásoknak,~Egy elõtted
52 Kolt| nyomják őket,~Kinoknak is adtak titkos örömöket.~ Szomszédodban
53 Vers| Kettõzteted sebemet.~Oh ég! mért adtál oly szivet,~ Melly annyit
54 Vers| szemeivel.~ Itten négy kort adtam ezzel elõtökben,~Urfiak,
55 Vers| oldalára; -~S hadi jelet adván a vár vivására,~Egyszerre
56 Vers| sollemnia mittent.~ VIRG. Aeneid. VI. v. 380.~ Állj meg,
57 Vers| miserabilis ensem~Dicat, et Aeoliae Lesbis amica lyrae.~ Ovid.
58 Kolt| quantum mentes dominatur in aequas~Justa Venus! dubium trepidumque
59 Vers| sarkáról,~S nem törött annyi ág Apollo fájáról.~ Ha ezt
60 Vers| dõlõ viz csergését,~S fák ágában akadt Zefirus nyögését,~
61 Kolt| árnyékos zöldségét,~Pusztulnak ágai s vesztik ékességét!~
62 Vers| megtartá hazáját,~Tölgyfa ágaiból fonták koronáját.~Ezek,
63 Kolt| Euxin tengerben önti hét ágait.~ Ott, ott látom Zrinit
64 Vers| mutatod hatalmadat gyenge ágakon,~Tegnapi hajnalba kinyilt
65 Vers| szerelmérõl;~S még bimbóban vagyon ágának reménye,~Ébredgyen szivében
66 Kolt| Igy ugyan gyakorta Aganipp kuttyából,~Könyvek folydogálnak
67 Vers| most is Phebus számot tart ágára.~Nézd el a kisdedet, hogy
68 Kolt| könyökére,~S feltette borostyán ágát bölcs fejére;~Küldi tanitványit
69 Vers| oldalában,~Ágyot is zöld ágból raktak adujában.”-~„Nem
70 Vers| borostyánit világ tengelére~Aggatván, puhulni kezdett volt végtére,~
71 Kolt| Inseruisse manus, constructoque aggere busti~Ipsum atras tenuisse
72 Kolt| vagy egy szegletecske,~Hol aggódás nélkül lennénk szerencsések,~
73 Vers| Lesz még idõ, hogy a buról aggódgyunk.~1782-1784~~
74 Kolt| Elbe vidékérõl?~Hogy többet aggódjam barátom éltérõl!~ Melly
75 Vers| Drága vagyonodról éppen nem aggódván,~S bizván veszedelmes éjnek
76 Kolt| eszemtõl bizonyságot kértem.~Aggot Orczit látom mint a sast
77 Kolt| akadtak szemeim:~„Ezen jámbor aggott élte zsengéjében~Bézárta
78 Vers| hitetlen karjára,~Érdemes aggottak, hallom nyögésteket,~Hallom
79 Vers| érzünk lelkünkben,~Ha még oly aggottat látunk nemzetünkben,~Kinek
80 Kolt| paripával,~Ki mintha érezné ura aggottságát,~Bágyodt lépésiben festi
81 Vers| esetébõl,~Hogy vette Énéás aggottyát vállára,~Hogy kis Juliussát
82 Kolt| zöldellik fejedben,~Mig Ágis hivével nyögni fog versedben!~
83 Kolt| ékes tollával,~S könyveztek Ágisnak igaz fájdalmára,~Tekéntvén
84 Kolt| kegyetlenségeit,~Egy asszu ágocskán átkozzák vizeit.~ Szõllõs
85 Vers| legnagyobbaknál!~ VIII~Asszu ágon nyög egy szomoru gerlice~
86 Kolt| dicsõség polcáról,~Másik zöld ágot tör Apollo fájáról!~
87 Vers| szükség most utaznom! -~Minden ágtól fogom nevedet kérdezni.~
88 Vers| kebelembõl,~S csinálly port agyagból készitett testembõl!~
89 Kolt| semmiség setét barlangjából,~Agyaggal ruházott az ég hatalmából, -~
90 Vers| szellõk mirtus leveleit;~Álmos ágyán kiki felejti terheit,~Csak
91 Kolt| Semmiség! - mit félnénk illy agyarkodástól?~Mért irtóznánk mi is a
92 Vers| láttak rothadt oldalában,~Ágyot is zöld ágból raktak adujában.”-~„
93 Kolt| Morognak a bombák kékes ágyuiban,~Mert megunván hosszas rekeszték
94 Vers| Nem ügyelnek burkus kékes ágyujára,~Tudgyák, elégtelen magyar
95 Kolt| tengerére,~Csönögni fog fülünk ágyuk lövésére~S szemünk nedvesülni
96 Kolt| mozogni tudtak ujjacskái,~Kis ágyukkal voltak gyermeki tréfái.~
97 Vers| nemes házat.~ 2b~ [Kis ajak, gyenge kéz hányat széditthetnek? ~
98 Vers| sohajtásit,~Olly hiven szemléli ajaka mozgásit!~Attya reá teként! -
99 Vers| Kinek rózsa nyílik piros ajakába.~Árulj el mellyemnek érzékenységérõl,~
100 Vers| Magyar ének hangzik buzgó ajakából,~S folynak sohajtási szive
101 Vers| egy csókot lophatnék le ajakadról,~Vagy egy rózsát gyengén
102 Vers| pályája.~Bátran csüggtem ajakidról,~ S eddig veled mulattam;~
103 Vers| Nem repülnek édes csókok ajakiról,~Mellyeket Adonis Cyprus
104 Kolt| merülni~S olkor mosolgással ajakit derülni.~Nyughatatlan lépés
105 Vers| Ragyog ezüst harmat kinyilt ajakodba.~Tövis õrállókat veszel
106 Vers| Reszketve lopjatok csókot ajakokról.~Ez nálok az erkölcs! csipkefőkötőkben~
107 Vers| mosolygást kivánnak~Látni ajakunkon, mikor kardra hánnak.~Mostoha
108 Vers| liliomot lelhetsz.~Annyi ajándéka van minden szépségnek,~Hogy
109 Kolt| Hogy hirt vigy Astrea szüz ajándékáról~Oda, hol Mártonnak bus falai
110 Kolt| Ó fussunk szeretet illy ajándékitól!~Mit használ olly öröm,
111 Vers| áldgyák!~Tisztelik királi ajándékjaikkal,~Illetvén kis kezét édes
112 Vers| sajtot tarsolomba tegyek.~Kis ajándékomat talán elfogadgya,~Mert egy
113 Vers| néki~ Diánám, kezedbe ajánlom éltemet;~Vagy engesztelõdve
114 Kolt| királyidnak;~Rázd ki zöldült aját mérges nyilaidnak,~Mellyik
115 Vers| panaszi~ 1~Im, koporsód ajtajánál áll hiv szeretõd!~De látom,
116 Vers| szármozásával.~Vélte, hogy magános ájtatosságában,~Töltheti napjait szent
117 Kolt| égõ homokjain.~Nem lát ez akadált idegen mezõkön;~Mint vert
118 Vers| szerelmünket,~Sõt, amelly akadály különöz bennünket,~Érzékenyebb
119 Vers| árnyékába,~Egy igaz magyarnak akadnál hamvába!~Mind e nemes lelkek
120 Vers| szállására;~Bárcsak Aktéonnak akadnék nyomára! -~Melly részegen
121 Vers| erében,~Mig repülő lelke akadoz nyelvében,~Nagy Theresiának
122 Vers| utaznak,~Egy istálló födő fái akadoznak.~Födetlen tetejét hófúvás
123 Vers| csergését,~S fák ágában akadt Zefirus nyögését,~Midõn
124 Kolt| kezeim,~Midõn e versekbe akadtak szemeim:~„Ezen jámbor aggott
125 Vers| még hivebb szivre sohasem akadtam,~Miolta érezni hiv szivemet
126 Vers| kiván, s könnyen élni,~Nem akar szerelem sebeitõl félni.~
127 Vers| sétálgatott Admetus nyájával.~De akár Isten légy, akárcsak halandó,~
128 Vers| Mindent elintézel szent akaratoddal,~S bé is tellyesittesz örök
129 Vers| sorsból kiragadott,~Szives akarattal nékie engedem,~S pásztori
130 Vers| nyájával.~De akár Isten légy, akárcsak halandó,~Lantolás módgyában
131 Vers| örökségedet, örökségedet,~El akarják vonni tõled, népedet!~
132 Vers| szerencsétlenek foglalatossága.~Sõt akárki holt meg görög nemzetembõl,~
133 Vers| nyögésemet~Hallaná, s enyhitni akarná ügyömet?~ Üss, te boldog
134 Vers| szókat irnál!~ Néhai jó akaród és tanitód~ Ányos Pál.~
135 Vers| mondom Anyánk!)~Ebben is akarta, hogy javuljon hazánk.~Mit
136 Vers| ki lesz boldogságunk!~Már akartunk érte halni! - Már törõdtünk,~
137 Kolt| egy gõgösnek hizelkedni akarunk: érzékenységre gyullasztyuk
138 Vers| valaki jön sirom széllyére,~S akasztván egy darab fátyolt keresztyére,~
139 Vers| koholtatnak Étna menykövei,~Ákheron, Erebus kinzó eszközei.~
140 Vers| s királyszéke.~Itt volt Akhillesnek, itt férjem sátora,~Ott
141 Vers| érzékenységemet,~Ki még Akhillest is bálvánnyánál látta,~Midõn
142 Vers| magyarul ne közölném: ~„Azok, akikkel a régi Görögországot Deukálion
143 Vers| Takarodgyál foszlánkosok közibe,~Akiknek születtél ravasz szivébe!~
144 Kolt| tellyes mértékében.~Itt látom, akiktõl életemet vettem,~Itt, kikkel
145 Vers| láttátok veszedelmeteket.~Im akit számunkra királyt neveltetek,~
146 Vers| Nesztor azt tudósitotta,~Akitõl az annyát attya megfosztotta,~
147 Vers| zsidó király a környékbe,~Akivel hasznodért lépnél szövetségbe,~
148 Kolt| többször fogsz irni, mint hogy akkorra a fegyver zergések vala
149 Kolt| Diánnának kevély haragjából~Akteonnak szarvak nõttek homlokából,~
150 Vers| hüves szállására;~Bárcsak Aktéonnak akadnék nyomára! -~Melly
151 Vers| tehetnék egyéb itéletet,~Midõn alacsonnak tartok olly életet,~Mellyben
152 Kolt| felettek semmi sem látnak, alátekéntenek és gyönyörködve nézik a
153 Kolt| nagy lelkét rajzolja,~Midõn álbarátság fátyolát letolja.~Szomoru
154 Vers| a tigris rókák adujában.~Alcides csudákot nem tett erejével,~
155 Vers| Üdvöz légy! s ezerszer áldalak tégedet,~Sipomnak hangjával
156 Vers| már most a polgár mezein,~Áldás között forog az ostor kezein.~
157 Vers| Nyugodgy! terjedjen rád az egek áldása.~Majd, ha a trombita rettentõ
158 Vers| szép tudományodnak~Hazád áldásában találd fel jutalmát,~Életednek
159 Kolt| ezerszer köszöntsed,~Azután áldásom ángyomra igy öntsed:~Édes
160 Vers| Legyenek szerencsések.~ 12~Áldassál egy Istenség,~ Ki három
161 Kolt| állnia bennünket,~Anyai áldással szentelje fejünket.~Kiköltözvén
162 Kolt| vigy be rejtekedben,~Hogy áldgyom végzésid illy rendes mivedben!~
163 Kolt| sasoknak módgyára,~Röpülj! áldgyon az ég szerelmes mátkáddal,~
164 Vers| népeit.~Halhatatlan lelkek! áldjuk véreteket,~Szivünkben irtuk
165 Vers| Nesztornak tett tartománnyában.~Áldnám az istenek különös kegyelmét,~
166 Vers| vagytok dicső nemzetünknek,~Áldom sziveteket, hogy még atyáinkról,~
167 Kolt| révbe gondos javaikat,~Vig áldozatokkal töltik oltárokat.-~ Igy
168 Vers| Más oltár füstölög itt áldozatomtól;~Egy igaz hazafi lesz tárgya
169 Vers| barátunkat, ~Ki méltán elvárja ma áldozatunkat? ~TYTIRUS:~Áh! hogyne ösmérném
170 Vers| te teremtésed, s tenéked áldozik.~Mennyire a szellõ röpül
171 Kolt| Szemfényvesztõ Venus tüzhelyén áldoznak,~S mellyekben pátmosi nyilakat
172 Vers| oltárok pogány zsákmányokkal,~Áldozó tüzhelyek borostyán-ágokkal.~
173 Vers| S ma fényességedet nékie áldozod.~Kérlek, még ezerszer illy
174 Vers| szivemnek,~Mellyet örökösen áldozok hivemnek.~ II~Tüskékkel
175 Vers| eszben,~Olly érzékeny szivvel áldozol Keménynek,~Ez illendõ zsoldja
176 Kolt| éltemet,~S egyedül Istennek áldoztam lelkemet!~Igy felosztva
177 Vers| siet piacára,~Hogy vérét áldozza hazája számára.~Nagy lelkek,
178 Kolt| Istenemnek, engedd, hogy áldozzam,~S az örök végzések rendén
179 Kolt| házában,~Hogy ott Istenének áldozzon magában,~S én fényes templomom
180 Kolt| mejjével~Röpdöz, a szép tavaszt áldván énekével-~ De mihelyt
181 Vers| van elevensége,~Áldd meg Alexisnek szép korral életét,~Kinek
182 Vers| emlékezetedet. ~Ösméred Alexist, szives barátunkat, ~Ki
183 Vers| tisztelem képedet,~Hogy Alexisunknak ünnepét hordozod,~S ma fényességedet
184 Vers| nyereségre,~Most lát még csak Álgir fekete sasokat~Tengeren
185 Kolt| Hogy csal sok szinjónak álhizelkedése!~Mit ma Paradicsom szépségének
186 Kolt| pityereghettünk.~ Jutván életünknek alkalmas korára,~Nyelvünket intéztük
187 Vers| szüntelen beszélvén szép alkotásokról,~Reszketve lopjatok csókot
188 Kolt| Árpád nemzetére.~Szerencsés alkotmány véres mezeinken,~Hogy olly
189 Vers| elenyészendő rózsához~ Ékes alkotmánya természet Urának~Mosolygó
190 Kolt| töményezik magosság és mélség!~Alkotó kezednek az volt remekmive,~
191 Kolt| verseimnek, kedves barátom! - Alkudjunk meg inkább: tegyük a tiéidet
192 Vers| lehetsz királyunk,~Illy alkun országol neved eddig nálunk.~
193 Kolt| sajkájával,~Nem kérdezett, áll-e Febus négy lovával?-~
194 Kolt| megesmérhetik! Kõszálon állanak, s onnét kacagják a tengeri
195 Vers| ezrei~ Számlálhatatlan állának,~Ha itt ég nem védelmez,~
196 Vers| Nincsen ott szerelem, nincsen állandóság.~Csak aztat kivánnyák, hogy
197 Kolt| Ne féld itt csorbáját az állandóságnak;~Ha enged is néha némely
198 Vers| Mégis holtig tartó lesz állandóságom.~ III~Egy ékes személynek
199 Kolt| Midõn az oltárnál képzellek állani,~S a testesült igét kezedbe
200 Kolt| eresztnek.~ Vagyon olly állapot ember életében,~Hogy még
201 Vers| öltözetének,~Ifju cedrusszálat állása testének;~Haja mesterséges
202 Kolt| Vedd ismét szivemet régi állásában,~Ne véld, hogy változott
203 Vers| éltére?~Nézzünk tovább minden állatok nemére,~Melly hiven igyekszik
204 Kolt| nótáiddal!~ Szomoru barátom! álld a végzéseket,~Kik már ugy
205 Vers| szerelmes legény mindég állhatatlan,~Negõdös, s éltére igen
206 Kolt| fagyos teteminél,~Olly vigan álljanak, mint tánc elejénél.-~
207 Vers| alatt ünnepli. ~TYTIRUS:~Álljunk meg pajtásom a vidám térségen,~
208 Kolt| vesszejében,~Nem tud ellent állni a fa törvénnyében,~Csak
209 Kolt| szóra -~Körülette látván állnia bennünket,~Anyai áldással
210 Vers| kedvességet.~Hiv tüzes szerelmek állondóságában,~S azért rejtezik még orcájok
211 Vers| Mondd meg, ki tanittya e vad állotokat,~Hogy minden ész nélkül
212 Vers| terem, hol hajdan Trója állt,~S frigyiai vérrel kövérült
213 Vers| szántó-vetõ, ki rémülve álltál,~Midõn jönni hadi lovasokat
214 Vers| Mellyeknek szép szüzek virágos allyában~Számodra bokrétát kötnek
215 Vers| szivem is zárva vagyon az almába!~Csuda szemeiben kékellõ
216 Vers| ellenség része szunnyadoz álmába,~Hogy már Sasunk röpdöz
217 Vers| L. 4. Fab. 4.~Végezd már álmadat, s vesd rám szemeidet,~Ime
218 Vers| munkájával.~ Vétkesen álmadoz Epikur magában,~Ugy föstvén
219 Vers| volt Ida hegyérõl!~Az arany almáért vetekedni véltem;~Én, Párist
220 Kolt| kertében,~Körtvélyt olt az almafának vesszejében,~Nem tud ellent
221 Vers| Melly édes képekkel töltöm álmaimat!~Adónis vállára teszem karjaimat;~
222 Kolt| én gyakran látlak szökõ álmaimban,~S gyakran is nevezlek sohajtásaimban,~
223 Vers| nem érheti~ Tantalus almája csak árnyéka ennek,~Ki után
224 Vers| Ida vetekednék két tellyes almáján - ~A többit meglátod Názó
225 Vers| Sem Miltont lantozni Ádám almájáról,~S Pópét elmélkedni ember
226 Kolt| Öleled Chlorindát kettõs almájával,~Mellyet Venus tett volt
227 Kolt| fiaivá lettünk,~Dajkánktól az álmas bölcsõbe tetettünk,~Már
228 Vers| megölését;~Bánhattya ez álmát, amaz kémlelését.~S te mertél? -
229 Kolt| Nyugodj iró tollam természet álmával;~Mit ügyelsz mulandó világ
230 Kolt| néhanapján közlöttem lantomat!~Ne álmélkodgy pedig, hogy magyaról irok,~
231 Vers| fogsz felvirradni szerencsés álmodból!~Melly napra költöd fel
232 Vers| térjérõl, -~S most csak ugy álmodoz mult szerencséjérõl,~Mint
233 Vers| Csak ollyanok voltak, mint álmodozások,~Mellyekrõl ébrenten alig
234 Kolt| De te mindezekrõl nem is álmodoztál,~Olly rövid ösvényen tárgyodhoz
235 Vers| árjától,~Nem várnak enyhülést álmok tréfájától.~Tudom minden
236 Kolt| atyai szivekbõl.~Iszonyu álmokkal töltöd éjtszakádat,~Csak
237 Kolt| Gellért tetejében.~Báresak álmom volna, mirõl gondolkozom,~
238 Kolt| Cloém lépésit,~Keressem álmomban testetlen tünésit,~S nem
239 Vers| szavára.~Sehol sem találok álmot szemeimnek;~Ébren foly ideje
240 Kolt| vetnek,~S hogyha egyszer álnok tõrökbe vehetnek,~Szivünkre
241 Kolt| S mint Euripides Fedra álnokságát,~Amellyel Zechenter közli
242 Kolt| kapitánynak~ Irod: Tudományok álöltözetekkel~Csalják világunkat tündér
243 Vers| olly életet,~Mellyben az álöröm s festett barátságok~Uralkodnak,
244 Vers| felfüggesztem a szegre lantomat,~S álomnak eresztem testetlen hangomat.~
245 Vers| Egy terhes álomtalan éjjelemkor~ Fuss már
246 Vers| keservével.~Hát te hány éjtszakán álomtalankodol,~Midõn mult szerencséd felõl
247 Vers| térségét.~~VIII. levél~Kloe álomtalansága~ Hasztalan sietek mirtus
248 Vers| mai szüzeinktől,~Fussatok álorcát hordó szépeinktől,~Kik csak
249 Vers| Auróra piros hajlékától,~Általhatnak éjszak setét tengerére,~
250 Kolt| Barcsay kapitánynak~ Ime általküldöm elmém futtatását,~Mellybe
251 Kolt| égig magasztaltatik, de még általok nem jobbult a világ. - Mindenkor
252 Vers| álom! - most nyugodalmadban~Altatod bátyámot bus birodalmadban!~
253 Vers| Klóris fejér tafotaágyán aluszik: kifedett hó mellyét a szerelem
254 Vers| belénk az ifjuság! Miként alusznak ezek el osztán, midõn a
255 Vers| buzgósága,~S erõtlen, mint alvó tüznek lankadtsága.~1781~~
256 Vers| sir szive, szint ugy sir amannak.~~IV. levél~Igaz ugyan,
257 Kolt| ultra est,~Oderit curare, et amara lento~Temperet risu. Nihil
258 Vers| blande vestigat, et ultro~Ambit honor.~ CLAUDIANUS de M.
259 Kolt| új erõt osztogat,~Itten ambrosiát Jupiter kóstogat.~Minden
260 Vers| Némelly, ha barnácska, eleven amellett;~A másik, hogy szõke, azért
261 Vers| táborba kellett szállania; amellyben olly bajnoki cselekedeteket
262 Vers| viszontagságokat számba vesszük, amellyek esméretlenek voltak a miveletlen
263 Kolt| Euripides Fedra álnokságát,~Amellyel Zechenter közli magyarságát.~
264 Kolt| sohajtok!~Ne sirj koszorudért, amellyet leteszel,~Mert e veszteségen
265 Kolt| haldokló lámpás függ elõttem,~Amellynek erõtlen világa mutattya,~
266 Vers| világnak külömbféle részeire; amellyrõl bõven ir Homérus Odyss.
267 Kolt| magammal.~Ez az az istenség, amely erejével,~Általhat egeket
268 Vers| nálotok,~Elfonnyadt a virág, amelyre vártatok!~Elmegyek veletek
269 Kolt| vallibus amnes;~Flumina amem, silvasgue inglorius.~ VIRGILIUS~
270 Kolt| Balambérrel,~Szintannyi vitézzel, amennyi vezérrel,~Sok kevély koronák
271 Vers| Dicat, et Aeoliae Lesbis amica lyrae.~ Ovid. Amor. L. II.
272 Vers| Non recito cuiquam, nisi amicis. HORAT.~ I~Egy tenger közepén
273 Vers| voltál anyaországodnak,~Amidőn éltető szerekkel segitted,~
274 Kolt| Mind bögyödbe szedgyed, amiket hallottál,~Vigság napján
275 Vers| ollyanok tudniillik, mint amillyeneknek illett lenni azoknak, kik
276 Kolt| olly üres Nagyszombat, mint amillyennek itéli a világ; és egyedül
277 Kolt| Ez! ez! szivem Vincém, amin örvendezek,~Ezért az egeknek
278 Kolt| magában leginkább böcsül, és aminek õ nem volt szerzõje. - Életünk
279 Vers| éltére igen vigyázatlan.~Amire hivatott, azt követni késik,~
280 Kolt| rigui placeant in vallibus amnes;~Flumina amem, silvasgue
281 Vers| szivem pecséttyeit.~ Ámor egy bokorból nézi játékinkat,~
282 Kolt| épült asztagokat rakják.~Amott egy szekerét örömmel tetézi,~
283 Kolt| megy Tarnára,~Hogy vegye Anchisest páncélos vállára.~Bár tudós
284 Kolt| Saturnus ideit,~Vagy Második András arany esztendeit.~Édes emlékezet
285 Vers| élnek nagy nevével,~Kérkedik Anglia Londonnak hirével;~Magyar,
286 Vers| hozni várossait.~Igy hordtak anglusok Phinnok révpartyába~Véghetetlen
287 Vers| keskenségre,~Most kezdik szoktatni anglust nyereségre,~Most lát még
288 Kolt| népeink hibáin:~ Addig te Angola s Congo határára,~Repülsz
289 Vers| tolvajinknak?~Jõjj, õrzõ angyala õsi javainknak!~Szánd meg
290 Vers| elvégzed pállafutásodat,~Isten angyalival töltsd boldogságodat.~De
291 Vers| világ kincsével,~Midõn az angyalnak nevezte hevével!-~ Hát
292 Kolt| falai állnak~S Benedek fiai angyalokká válnak.~De eddig megunván
293 Kolt| ángyomra igy öntsed:~Édes ángyom, ezer s ezer jót ohajtok!~
294 Kolt| köszöntsed,~Azután áldásom ángyomra igy öntsed:~Édes ángyom,
295 Kolt| Kónyinak~Laetus in praesens animus, quod ultra est,~Oderit
296 Vers| azt tudósitotta,~Akitõl az annyát attya megfosztotta,~Hozzáadván
297 Vers| emlõjérõl,~Mint a majomkölykek annyoknak mellyérõl.~Ha pedig a napnak
298 Kolt| fájdalmába?~ Tündér Cleopátra Antalnak ölében~Eliz kiességit látta
299 Kolt| atras tenuisse faces: non ante revellar,~Exanimem quam
300 Vers| Hektortól esett kisebbségét, -~Antilokus tölté szivemet kétséggel,~
301 Vers| változom szinemben.~Ha Antilokusnak szerencsétlenségét~Hallottam,
302 Vers| Pizandrust, Polibust,~Festett Antinoust és Eurimakust,~Kiket utazásod
303 Vers| E’ cselekszi, hogy ma az anya természet~Elrémülve nézi,
304 Vers| csalatkoztak,~Hogy rajtad s anyádon egykor szánokoztak.~Tudod,
305 Kolt| Rőth Klárának~ Kedves Anyám!~ Küldöm levelemet Mátyus
306 Kolt| Miként miveltetik édes anyanyelvünk~S ezzel sir szélyérõl életre
307 Vers| adódnak,~Mellyel adós voltál anyaországodnak,~Amidőn éltető szerekkel
308 Vers| honnyáról;~Siet Sidóország anyavárosában,~Mondanád sas repül kőszál
309 Vers| hirével;~Magyar, elégedgy meg anyavárosoddal,~Könnyen azokkal érsz okoskodásoddal.~
310 Kolt| látván Phebus leendõ omlását,~Anyavárosunkban vette szaladását,~Itt azonnal
311 Vers| danulhatnál rét pacsirtájával,~Apádnak rád maradt vadász tarsolyával.~
312 Vers| vetekedett,~Minden lélekzetre apadt s nevelkedett.~Gondolnám,
313 Kolt| kezdettek Muzsái szivében,~Kiket ápolgatott Versail erdejében.~ Igy
314 Vers| el Hibla virágai,~Kiket ápolgattak Gráciák ujjai,~Midőn a nap
315 Vers| hangoztatásodban,~Vagy bizon Apollót képzeltem sipjával,~Midõn
316 Kolt| gyönyörû verseid csak az aponyi rongyos kastélyra illenének,
317 Vers| vennéd.~Nevetni kell ollyan apostol dolgára,~Ki eretnekeknek
318 Kolt| Quiquid sub terra est, in apricum proferet aetas,~Defodiet
319 Kolt| patakoknak pázsitos széllyében~Az apró viola felélled tövében,~
320 Kolt| prosequar umbram!~ (Cato apud Lucanum. L. II. Phar. v.
321 Kolt| szentségtörésnek,~Legnagyobb ára volt undok hitszegésnek.~
322 Vers| Bibor, bársony, selyem, s aranyos ruházat,~Megrontott sok
323 Vers| világ gyermekeit,~Gyengén aranyozván erdõknek teteit.~Olvasom
324 Vers| most keservemnek lesznek árasztói!~ Gyász terjedett szivem
325 Kolt| Ki, bár asztagokat rak aratásából,~Mégis szároz kenyért eszik
326 Kolt| polgár verejtéke.~Látom az aratók miképpen izzadnak,~Bõkezü
327 Kolt| lebegett szivünkön;~Nem aratott boglyák állottak szérünkön,~
328 Kolt| hordozzák Niobe könyveit.~Achmet arattya most mennyei térségét,~Ki
329 Kolt| Pultavának,~Siet hozzánk jönni Araxis partyától,~Nevet kölcsönözvén
330 Kolt| várában;~De csak láttad volna Arbella sáncába,~Hogy dobogott szive,
331 Vers| egy rózsát gyengén piruló arcádról!~Rabbá tett szép szemed,~
332 Vers| Rózsákat fellyülmult szép piros arcája,~Csókra volt készülve gömbölyü
333 Vers| millyen szépség enyeleg arcáján!~Melly piros patakok csergedeznek
334 Vers| gráciák egész seregével!~Még Arethusa is, noha szemérmétõl~Gátoltatik,
335 Kolt| fövénnyei;~Hevernek nálotok Arimásp kinesei,~Kik után sohajtnak
336 Kolt| természet~Édes érzésinek árja között nemzett,~Most láttya
337 Vers| Midőn a szélvésznek kietlen árjai~Pusztittyák telekét, s usznak
338 Vers| hivogattya,~Kegyelmeknek árját rájok osztogattya,~Vagy
339 Kolt| Melly az élõ fákot pusztittó árjával~Kidönti tövébõl, s elviszi
340 Kolt| Nyugodni, mint világ tengerét árkában,~Melly noha tornyokat képez
341 Kolt| Csak kórók teremnek most Arkád rétein,~Nincsen nyáj, nincs
342 Kolt| sebjében,~S Tassus, ki élni fog Arminda nevében.~Emlékezz meg, Róma,
343 Vers| ahol minden fûnek sötét árnyékába,~Egy igaz magyarnak akadnál
344 Kolt| Kérjük zokogással szent árnyékaikat,~Ne hadják rabságra jutni
345 Vers| hol napnak elfárodt lovai,~Árnyékba merülnek haldokló lángjai;~
346 Vers| Hogy elszunnyadhassak hüves árnyékiba;~Vagy a gyengén csergõ patakok
347 Kolt| Nézz bár élõ nyárfák hives árnyékira,~Kiknek a fellegek ülnek
348 Kolt| s áldd, barátom, nemes árnyékjokat,~Hintsd bé violákkal gyepesült
349 Vers| Nyugodgyatok, kérlek, ti nemes árnyékok,~Kiknek sok bús könyvvel
350 Kolt| készülsz innepére,~Csendes árnyékokba, patakok széllyére?~Ugy
351 Kolt| Néha forrás mellett, néha árnyékokban~Fujom furuglyámat tavaszi
352 Kolt| patakok folyását~S hives árnyékoknak nyugtató szállását~Idézvén
353 Vers| Hideg ugyan minden tagja árnyékomnak,~De ég most is tüze hajlandóságomnak.~
354 Kolt| szépségét,~Alig mutathattya árnyékos zöldségét,~Pusztulnak ágai
355 Vers| mozgattya cyprus leveleit.~Ó! az árnyékozza soknak tetemeit,~Kik velem
356 Kolt| Pompejus népére,~Midõn vért árosztott Phársál mezejére,~Sem a
357 Vers| laknak Krimiában,~Vagy boldog Árpádnak elhagyott honnyában,~Miként
358 Kolt| még sokat mondhattam volna arról az iszonyuságról, mellyet
359 Vers| kivánnak egyszerre hevekben,~De ártatlanságok szégyent szül szivekben.~
360 Vers| Meddig fogjátok még az ártatlanságot,~Üldözni letapodt gyámoltalanságot?~
361 Vers| idõ kezdetére,~Tekénts egy ártatlant, édesgetésére~Siess. - Gyenge
362 Vers| táborába?~De mégis sokaknak ártottál kardoddal,~Noha magad voltál
363 Kolt| visszontaglod verssel levelemet.~Nem árulhatom már tovább szerelmemet,~
364 Vers| rózsa nyílik piros ajakába.~Árulj el mellyemnek érzékenységérõl,~
365 Vers| ifju elmélkedve néz~ Áruló sugárak, mért el nem enyésztek?~
366 Vers| nevelkedik. -~Illy vitézség után árvádat busittod,~Hogy, miért s
367 Vers| Elegen dicsõült István árváiból,~Kik Gróf Károlynak címeres
368 Vers| ma pásztoroddá, Klimónak árvája.~Örülj! áldd az egek szent
369 Vers| Oszlassátok ködét az özvegy árváknak.~Bátran mulathattok csendes
370 Kolt| fehérülnek Pomona kertyei,~Árván marad Flóra s Ceres telekei,~
371 Kolt| elfajult szivében,~Midõn áspis lõtte fullángjit mejjében?~
372 Vers| Igy két Horátius világ asszonyáért,~Igy Kodrus Athénás kedves
373 Vers| keblébe.~Ó mint kérkedhetel asszonyod kénnyébe!~Szöktess egy pillantást
374 Vers| kivánhatsz magyar már nagy Asszonyodtól,~Amit megtagadna sohajtó
375 Vers| heányosságunk:~Felséges Asszonyunk, (inkább mondom Anyánk!)~
376 Kolt| sólyomnak öltözik tollában~Repül Astrakáni juhász kunyhójában.~Viszont
377 Kolt| piacáról,~Hogy hirt vigy Astrea szüz ajándékáról~Oda, hol
378 Kolt| udvarában;~Gyönyörködsz szérüdön asztagid számában,~Kik mint tornyok
379 Vers| aki véres tábortok helyeit~Asztalán mutattya, s képezi széllyeit;~
380 Kolt| röpülni~S mindeniket külön asztalánál ülni.~Bátyám elméjével hazáját
381 Kolt| szabadjószágocska,~Egy kis kert, egy asztalocska,~Egy kis kedves, aki szeret,~
382 Vers| hires országoknak.~Görögök Athénást égig magasztalták,~Mások
383 Kolt| kunyhókból~ Im igy törekedett Átila népével,~Atyafi táborral,
384 Kolt| végbucsudat vetted,~Midõn átkoidat rakásra gyüjtötted.~Millyen
385 Vers| Bár kívánságimnak vagyok átkozója)~Tudnám, hogy ott harcolsz,
386 Vers| zokogásit!~Kért? kértem, átkozott? átkoztam viszontag,~Végre
387 Vers| Kért? kértem, átkozott? átkoztam viszontag,~Végre szóm megmaradt,
388 Kolt| Mindenkor hasonló bünöket átkozunk, s cselekszünk; és bárcsak
389 Kolt| kegyetlenségeit,~Egy asszu ágocskán átkozzák vizeit.~ Szõllõs kerteinknek
390 Kolt| épülete szinte megrázkodott,~Atlás terhe alatt gyakran fohászkodott,~
391 Kolt| Gyászos emlékezet! Szomorú átokzás!~Ugy van, ne irtózzunk egymás
392 Kolt| constructoque aggere busti~Ipsum atras tenuisse faces: non ante
393 Kolt| ipse dolor, juvat ignibus atris~Inseruisse manus, constructoque
394 Kolt| Caucasus puszta vidékére.~Onnan Áttilával, Árpád, s Balambérrel,~Szintannyi
395 Vers| Diánna zászlóját,~Sem nagy Áttillának véres koronáját,~Ki világnak
396 Vers| Kemény Simon is magyarok attyáért.~ Melly szépen nyugosznak
397 Vers| a kisdedet, hogy vigyáz attyára,~Hogy pillant titkossan
398 Vers| tõletek,~Ha már társaitok attyokká lettetek!~ De még itt
399 Vers| imádunk szivünkkel,~Mint atya, ugy vigyáz, kedves szülöttyére,~
400 Vers| szerencsés Spárta Likurgus atyáddal,~Ki mennyei lelkét közlötte
401 Kolt| törekedett Átila népével,~Atyafi táborral, Scitha seregével~
402 Vers| roppant szikláira,~Elsõ atyáinknak puszta szállásira:~Vélted-é,
403 Vers| Áldom sziveteket, hogy még atyáinkról,~Tudtok emlékezni régi szokásinkról.~
404 Vers| Érzékenységeim egy kedves atyámfiának időnek előtte történt halálán~
405 Vers| boldogtalan volt üstökös atyátok!~ BARCSAY kapitány~
406 Kolt| bércekére!~Buda, 13-dik August. 1778.~~
407 Kolt| százodnak nem voltak Márk Aureliusai, Senekái? Munkájok az égig
408 Vers| vitézektõl származott romlása,~Ha azáltal sorsom jobbra nem változott,~
409 Kolt| Részesüljön erkölcs édes javaiból.~Azaz: a sötétben, hogy ne szemlélhessen,~
410 Vers| anyavárosoddal,~Könnyen azokkal érsz okoskodásoddal.~De
411 Vers| szépen emlékeztet bennünket azokra az idõkre, mellyekben csak
412 Vers| sem régi barátod,~Csak azolta szeretsz, hogy kinomat látod.~
413 Kolt| kezd szive Venus ajakain;~Azomba Scipio Cárthágo sáncain~
414 Vers| vétkes vigasságok.~Hadgyuk el azomban errõl beszédünket,~Közölhettyük
415 Vers| tudakoljuk ki õseink tetemeit,~Áztossuk könyvünkkel koporsók köveit,~
416 Vers| csalnak képzelésim,~Orcámat áztották csendes könyvezésim!~Mint
417 Vers| nézni egeinket,~Kik gyengén áztottyák gazdag mezeinket?~Majd tudományoknak
418 Kolt| környékezi a többi tetemét,~S azzal bizonyittya hazája szerelmét!~
419 Kolt| Mennyit dühösködött Babylon tõrével!~Szemirám Indiát
420 Vers| Azok, kik tanyánkban eszik bagláinkat,~Békességgel hordják terhes
421 Kolt| zugásától,~Vagy szomoru baglok huhogatásától.~Megszoktad
422 Vers| Minerva pusztult templomain~Baglyok huhogatnak Tyrnava partyain?~
423 Kolt| Igy vitte Minerva szelid bagolyait,~Bus Thessaliának futván
424 Kolt| honnyok nézésére,~Házát bagolyának bizván õrzésére.~ Te
425 Vers| mennyországot rémlett.~Melly bágyadtak voltak néha pillantási,~
426 Vers| Szivünket olvasztya rendes bágyadtsága.~Vagynak ollyanok is, mellyek
427 Vers| szemlélem forogni szemeit,~Kik bágyadtságokkal festik le tüzeit.~Azután
428 Kolt| Megszomoritt ismét véred bágyodtsága,~S elsüllyesztvén elméd
429 Vers| Estvélyi felhõkrõl láttam bágyodtságát,~Mellyekre festette végsõ
430 Vers| rendében,~S a szomoru holdnak bágyodtt világára~Könyves szemmel
431 Kolt| rövid boldogságát.~Tudom, bajnokaink dicső templomában,~Borostyán
432 Kolt| vadász tõrének élére.~Egek! e bajnokban Barcsayt szemlélem!~Nem,
433 Kolt| Vezekény halmain,~Könyveket bajnokim dicsõült hamvain,~Kik édes
434 Kolt| melly gyönyörüséget~Osztasz bajnokinkra s melly érzékenységet,~Hogy
435 Vers| ellenség kezektõl.~ Illy bajnokul holt meg Decius honnyáért,~
436 Vers| Tanulják, s azonban nem értik bajokat.~Mikor a természet édes
437 Vers| szive vérzik s küszködik bajokkal.~ Hallod, hogy sohajtnak
438 Vers| ahhoz,~ Mert hivség illik bajszához!~Nosza, pajtás! pederjük
439 Vers| tudtuk még számát jövendő bajunknak.~Csak mikor a közép tengeren
440 Kolt| hegyeiben~Mulattam szivemet Bakhus kertyeiben,~Hogy leveled
441 Kolt| Két jó barátomnak a Bakonyba~ Mivel nem lehetek barátim
442 Kolt| böcsös vidámsága,~Ezer a bakonyi élet boldogsága.~Én a többit
443 Kolt| Mellyért méltán vidul az egész Bakonyság!~Éljen asszonyanyám, kivánom
444 Kolt| végezvén Muzsám, hadd el Bakonyságot,~S friss szárnyokkal idézd
445 Kolt| Indiát dulta seregével,~Baktria jajgatta Ninust fegyverével,~
446 Vers| zsebóráját tekénti~ Midõn a bal szelek viszik vitorlámat,~
447 Kolt| Onnan Áttilával, Árpád, s Balambérrel,~Szintannyi vitézzel, amennyi
448 Kolt| Barcsay kapitánynak~ Éppen Balatonnak szomszéd hegyeiben~Mulattam
449 Kolt| juhász néhai mezein!~Nem ballagnak ökrök ezres seregekkel,~
450 Vers| bennek,~Rómába eskünni csak ballagva mennek.~Ne hidd, hogy nálunk
451 Vers| bilincseket.~A jövõ farsangon bálok lármájában~Siessetek, s
452 Kolt| más történetének,~Kit a balszerencse felvévén szárnyára,~Száz
453 Kolt| bünös fényessége,~Gazdagság bálvánnya, haszon dühössége!~ Kikel
454 Kolt| Nem szükség most Pithon bálvánnyához menni,~S varázsló szaváért
455 Kolt| Mikor világunknak látod bálvánnyait,~Hogy köszöntik egymás tündöklő
456 Vers| érzékenységemet,~Ki még Akhillest is bálvánnyánál látta,~Midõn Polixéna ál
457 Kolt| térségét,~Ki perzsáktól vévén bálvány istenségét~Elüzte a gyenge
458 Kolt| mennykövekkel?~ Láttam én bálványink véres templomában,~Ezer
459 Vers| Róma nem tisztelte igy bálványképeit,~Sem a vak régiség házi
460 Vers| egy kinyiló virág!~Mégis bálványozza, s imádgya a világ!~-----------------------------------------------~
461 Kolt| nemünkre~Hogy folysz, mint balzsamom, sebesült szivünkre~Csak
462 Vers| óhajtok nemes tüzetekbõl,~Egy balzsamos cseppet tudós vizetekbõl,~
463 Vers| vesztenek el a tengernek habjaiban, hogysem akik született
464 Vers| Priamus és Trója,~Hogy annyi bánatnak légyen árasztója.~Ó vajha
465 Vers| szivre nem találok,~Azért bánatomtól soha meg nem válok!~ IX~
466 Kolt| mellyektõl irtózom!~De sok mélly bánattal rajzolt homlokokról,~Titkon
467 Vers| csalatkozás! azért igazsággal~Nem bánhatsz kényedre magyar szabadsággal,~
468 Vers| Dolon s Rézus megölését;~Bánhattya ez álmát, amaz kémlelését.~
469 Kolt| Ceres a letapodt teleken bánkodott,~Önnön az ég annyi káron
470 Vers| hatalmával,~S tetszésed szerént bánsz kezed munkájával.~ Vétkesen
471 Vers| Mintha fárasztanák szerelem bántási.~Néha pedig furcsa szökéseket
472 Vers| magyar barátságunk!~Nem bántódik meg igy Isten, sem ember:~
473 Vers| fejedelmek, millyen törvényekkel~Bántotok oly szörnyen ama nemzetekkel,~
474 Vers| el, hogy véled is másképp bántunk volna,~Most kegyetlenséged
475 Vers| Jázon mennyit fáradt Kolkis báránnyáért, -~Mindegyik koszorut nyert
476 Kolt| vidékjére~Sietnek, mint bárány annya emlõjére,~Vagy mint
477 Vers| kegyessége.~ Unalommal nézem bárányim ugrásit;~S a vig madarkáknak
478 Vers| cseveg a mezőkön:~S még jó barát távol nyög jó baráttyától,~
479 Kolt| versekben,~Gyönyörködve dõltél barátid ölekben,~Kedvelted volna-é
480 Kolt| azonnal képedet,~Mihelyt barátidra szöktetted szivedet.~
481 Kolt| Majd eztet ölelvén, majd jó barátimat!~Ez, barátom, természeti
482 Kolt| hogy én is rettegjek,~Én is barátimmal sirjak, keseregjek.~Hidd
483 Kolt| magamnak épittek,~Mellyen barátimnak verseket készittek.~Igy
484 Kolt| Mulatván lantunkkal szives barátinkat!~Buda, 5-dik Januarius 1780.~~
485 Vers| szivünknek jajjai;~ Hol hiv barátinknak nemes könyveiből~Ciprus
486 Vers| Hiv barátnak hivétől fájdalmas elválása~
487 Kolt| Mért szomoritottad tehát barátodat,~Hogy sohasem oldod talám
488 Vers| tudom, hogy tied! - Te jősz barátodhoz,~Hogy felszedd könyveit
489 Kolt| Szomoru verseket irtál barátodnak,~Mellyekbe rajzolod terheit
490 Kolt| láthotlak,~S mig az hiv barátok nyelvén szóllithatlak,~E
491 Vers| Érzem keservidet; sirok barátommal.~Ez nem hizelkedés: szivem
492 Vers| Luther, Kálvinnal lépjél barátságban.~Vad rácság pediglen, kit
493 Vers| Mellyben az álöröm s festett barátságok~Uralkodnak, s gyakran vétkes
494 Kolt| Majd kegyetlenségre, majd barátságokra?~A jövendő százok számat
495 Kolt| cikornyás módgyától~Ama barátságos indulat mivolta,~Mellyel
496 Kolt| eset ugy felbont minden barátságot,~Hogy csak ezer halál tehet
497 Kolt| Ki holtig le nem mond hiv barátságtokról.~Buda, 18-dik November 1779.~~
498 Vers| társaságunk,~ Igaz magyar barátságunk!~Nem bántódik meg igy Isten,
499 Kolt| most is mozgásában,~Mint barátságunknak legjobbik korában.~ Tedd
500 Kolt| és rólam, mint igaz szivü baráttyáról, emlékezzen.~Esztergár,
501 Kolt| hogy szólhasson szives baráttyával,~Ki Márs trombitája pusztittó
502 Vers| a napot, melly Alexis jó baráttyoknak nevenapja volt. Itt a poeta
503 Vers| Ösméred Alexist, szives barátunkat, ~Ki méltán elvárja ma áldozatunkat? ~
504 Vers| engedd hosszas éltünk legyen barátunkkal!~MELIBEUS:~Pán, e vidám
505 Kolt| függnek szemeid,~Hol jó barátunkra köszönnek kezeid.~Mert nem
|