Part

1006 Vers|                 elszámlálhatnám,~Ha ujj diszeidet rendre rajzolhatnám;~Elég
1007 Vers|               Illy szerencsés, áldott s diszes méltósággal~Térj vissza!
1008 Vers|              hajnal ifjú sugarait~A nap diszesitti, széjt szórván lángjait.~
1009 Kolt|                fejjebb emelkedik,~Melly diszességében szinte kevélkedik,~Két eleven
1010 Vers|                  Reábir tanácsod: látom diszességét,~Látom mint mutattya a fünek
1011 Vers|           kettõnk szemét.~Ezt barmunk s disznaink pásztora sohajtya,~Ezt megöregedett
1012 Vers|           boltozattyáról.~Imre! - egyet dobban szivem, ha nevezlek,~Ha
1013 Vers|                 Tudja már nevezni szive dobbanásit.~Gyõzedelmeskedni kiván,
1014 Kolt|         fájdalmid sullyától?~S hányszor dobbant ismét vig buzgóságától?~    
1015 Kolt|            hajlik Szakasztó kezére.~    Dobogni fog szived érzékeny ölében,~
1016 Kolt|                még helyet adhat e dühös döfésnek.~    Hányd fel már erõszak,
1017 Kolt|            temetõ helyeket,~Tudom, hány döféssel üzte ki lelkeket~Ellenség
1018 Vers|             születtem.~Mérges nyilaival döfödi mellyemet,~Leggyengébb érzéssel
1019 Kolt|            zuhogó Dráva folyásait,~Hogy dönti Dunában zöldellõ habjait,~
1020 Kolt|               Juliusodról,~Ki rabságban döntött szent szabadságodról~Néki
1021 Vers|             Most kezd a khineser magyar dohányt színi,~Füstös hust kóstolni
1022 Vers|               látod, hogy a pártosoknak~Dolga volt leginkább célja táboroknak.~
1023 Vers|             Igaz szivvel fogtok hazátok dolgához.~Jól emlékezünk még Miklós
1024 Kolt|              Némellyek a gusnak fonásán dolgoznak,~A kévék kötésén többen
1025 Vers|            elméjének remekjén látszatik dolgozni. - Meg nem tartóztathattam
1026 Vers|         egymásnak, ki melly bajvivással~Dolgozott, s hány burkust ejtett egy
1027 Kolt|                 számában~Eltünsz, s nem dõlhetek barátom karjában!~Amint
1028 Kolt|         mellyékére;~Neptunust látom ott dõlni könyökére,~S mintha emlékezne
1029 Vers|                 barátom dobogó szivére,~Dőlök boldogságom menedékhellyére.~
1030 Vers|      borostyánomnak,~Majd kies pázsitra dõlök árnyékában~S szabad érzést
1031 Vers|                megfosztotta,~Hozzáadván Dolon s Rézus megölését;~Bánhattya
1032 Kolt|             funus~Ad tumulum jubet ipse dolor, juvat ignibus atris~Inseruisse
1033 Vers|            habjaiddal;~Éol, haszontalan dõlsz rám rabjaiddal,~Gyõzhetetlen
1034 Kolt|            határában~Mint oroszlány ugy dõlt burkus pallosában,~S midõn
1035 Vers|        bizonyittására,~Sokan ellenségek dõltek pallosára.~Mintha emelkedne
1036 Kolt|                 versekben,~Gyönyörködve dõltél barátid ölekben,~Kedvelted
1037 Kolt|             lakozik ölébe.~Ott, hol egy dombocska fejjebb emelkedik,~Melly
1038 Kolt|                mint rég Éneás, egy szép dombocskáról~Szedte a jövendőt attya
1039 Vers|                 is láttuk volt pozsonyi dombunkon,~Már jármát éreztük fekünni
1040 Kolt|      kapitánynak~... Heu quantum mentes dominatur in aequas~Justa Venus! dubium
1041 Kolt|                Szabad kunyhóinkat melly drágán kaptátok.~Rajtok van pecséttye
1042 Kolt|         árnyékával.~    Hallom a zuhogó Dráva folyásait,~Hogy dönti Dunában
1043 Kolt|        dominatur in aequas~Justa Venus! dubium trepidumque ad proelia,
1044 Vers|           Virtute functos, more patrum, duces~... canemus.~ HORAT. L.
1045 Kolt|                 Apollo csudákot képzelt dudájával,~Éjszak Sándorának élt furuglyájával -~
1046 Kolt|                Melly még helyet adhat e dühös döfésnek.~    Hányd fel
1047 Vers|                ádázobbak lesznek.~Ekkor dühösködik még szeretetében,~Eltökéllett,
1048 Kolt|             szánokodott!...~    Mennyit dühösködött Babylon tõrével!~Szemirám
1049 Kolt|           koronáját,~Bár világ tengelén dugta ki zászlóját.~Róma osztotta
1050 Vers|                Már szórja lángjait, már dul benneteket.~Hiszem eddig
1051 Vers|             Quoque pectoris~Tentavit in dulci iuventa~Fervor.~ HORAR.
1052 Vers|               sarkalja hitetlenségemet.~Dulikius, Szamos, Zacintus szigete~
1053 Vers|          szentségét,~Gyülevész vallások dulják fényességét.~Ládd, József,
1054 Kolt|         eszközökkel,~Szegény világunkat dulni mennykövekkel?~    Láttam
1055 Kolt|             Dráva folyásait,~Hogy dönti Dunában zöldellõ habjait,~Melly
1056 Vers|             századait,~Nemes vére festé Dunája habjait,~S hogyha tudományra
1057 Kolt|           sziveket, és annyi szépet mon­dunk a szerelemrõl, hogy magunk
1058 Kolt|           annyit fogok érezni, hogy még Duschnak is mestere lehetnék!... ~
1059 Vers|                 éri fényessége vesztét!~Ebből vegyél példát ember életedről,~
1060 Vers|              nyájad pakulárja,~Nõszõket ebédre szép juhokkal várja.~Utólbszor
1061 Vers|         bimbóban vagyon ágának reménye,~Ébredgyen szivében természet törvénye.~     *~    
1062 Vers|                  ere rugásából;~Esedez, ébredjen iszonyu álmából.~Hasztalan
1063 Vers|                            Buda, ki már ébredsz fényes hamvaidból,~S üzöd
1064 Vers|                 Még az hajnal csak most ébredt fel álmából,~S elsõ sugárt
1065 Vers|              Csak szivünk intetik elmés ébredtségre!~Melly hasznos gondolat
1066 Vers|                 álmodozások,~Mellyekrõl ébrenten alig emlékezünk,~Valóságot
1067 Vers|        szavaimat.~TYTIRUS:~Áldlak, hogy ébreszted indulataimat!~Éjtszakát
1068 Kolt|             mulatok, ezek szép versében~Ébresztem lelkemet gyakran keservében!~    
1069 Vers|            Kinek leltél szerelmében~    Édesb kellemetességet,~    Mint
1070 Vers|                  Tekénts egy ártatlant, édesgetésére~Siess. - Gyenge szava, kedves
1071 Kolt|             drága dicsõséget~Jutalmazd, édessé tévén a hivséget!~    Ti
1072 Kolt|                rontya az izlést mulandó édesség,~Mint nagy városoknak gõgös
1073 Vers|            Szerencsébb szemekre follyon édességed.~Enyimek nedvesek fájdalom
1074 Kolt|                 fedez árnyékával!~Melly édessen nyugszik Máro hamvaiba!~
1075 Kolt|                hizni emberek vérébõl,~S efölött dühösség gazdag méhelyébõl~
1076 Vers|               vigasságod,~Élj, s azután égben légyen boldogságod!~1778~~
1077 Kolt|            megelégedésnek,~Nem mendereg ege ezer szenvedésnek!~Elefánt,
1078 Vers|                 teményünkkel~Tisztelünk egébe, s imádunk szivünkkel,~Mint
1079 Kolt|            Midõn setét felhõk vonták bé egedet!~De mosolygás festé azonnal
1080 Vers|              Épitett, hogy fogják nézni egeinket,~Kik gyengén áztottyák gazdag
1081 Kolt|                    Ugy óhajtom a kegyes egektõl,~E jövendõt vettem a kilenc
1082 Vers|           Lõrinc kérésére!~Pillantásban egészség~    Egy asszony rugó erére,~
1083 Kolt|        szerencséssen töltöd napjaidat~S egészségben látod minden tagjaidat.~
1084 Kolt|            szememet.~Végre mint énnékem egészségem szolgál,~Neked is kivánnya
1085 Kolt|                  Birjon örökössen vidám egészséggel~S áldgyák meg az egek csendes
1086 Kolt|             töménnyét áldozta,~A levegõ eget párázat futkozta,~Pándion
1087 Vers|                  Mint, mellyet a napnak éget hevessége,~Kiszáradt a patak,
1088 Vers|              vágjátok szegény lakosait,~Égetitek sással fedett szállásait.~
1089 Vers|                 hivet,~    Kiért szivem éghessen,~    Esdekhessen, esdekhessen.~     
1090 Vers|              lángomat,~    Külömben nem éghetek.~Még kék szemeknek sem hiszek,~
1091 Kolt|                 Szerencsédért holtig az éghez sohajtok!~Ne sirj koszorudért,
1092 Vers|               az ég tüzesitt,~    Kiért égsz egész szivedben,~Hogy mihelyt
1093 Vers|                 Ti is illy szent tüznek égtetek lángjával,~Mikor Nagy Hunyadi
1094 Vers|               jutalmát,~Életednek pedig égtől várd oltalmát!~1778~~
1095 Kolt|                 a nap tünik s tündöklik egünkbe,~Ugy mi, kik pihegünk, majd
1096 Kolt|                fekete szárnyával~Bélepi egünket, s könyvez harmattyával,~
1097 Kolt|                nap ma elüzte az hajnalt egünkrõl,~Talám holnap sirba szóllittand
1098 Vers|            szent lesz,~Bétellyesittésre egyaránt kötelez.~Azért, mig koronánk
1099 Vers|                volna látni sáhterjokat,~Egybõl bárót tennél, másokból grófokat.~
1100 Kolt|         erkölcsnek vagyon itt szállása,~Egyébb tündérségnek nincsen maradása.~
1101 Vers|           illyent is láttam,~De szinnél egyebet rajta nem találtam.~Illyenek
1102 Vers|                         Ájtatos ének~ 1~Egyenlõ szivességgel~    Áldgyuk
1103 Vers|             örömöt, mind a szomoruságot egyenlõül éreztetik velem. ~    Ugy
1104 Kolt|                szerelem keblében,~Ritka egyesülés! - Nincsen ott csendesség,~
1105 Kolt|                  Ebbõl pajtásoknak foly egyesülések,~Ez szüli országok s népek
1106 Vers|               Ez nem hizelkedés: szivem egyez szómmal. -~Vajha segittségül
1107 Kolt|          megláttyuk Berlint füstölögni,~Egyfejü sassával hirét tévelegni!~
1108 Kolt|                viselt koronát fejébe,~S egyiknek sem vérzett kardgya hüvelyébe!~
1109 Vers|     csalatkoztak,~Hogy rajtad s anyádon egykor szánokoztak.~Tudod, a pozsonyi
1110 Vers|             folynak szinére,~Mint Nilus Egyptom szomjus mezejére!~Igy eltünik
1111 Kolt|                 várták hazájában,~Midõn egyszerismind kevély szándékával~Rubikonhoz
1112 Kolt|               ég rendelésébõl.~Édes, de egyszersmind terhes vándorlással~Keressük
1113 Kolt|                 tigrisek bõrein.~Boldog együgyüség, szabadság ölében,~Ó maradj
1114 Vers|              Elszakaszt s boldoggá tett együgyüsége?~Nem kivánták ezek fösvény
1115 Vers|             kinek kincsét olcsón veszi,~Együgyüségéért öli s rabbá teszi,~Már ez
1116 Kolt|                Dárius fejébõl.~    Mint éhes oroszlány, midõn barlangjából~
1117 Kolt|             jegyezi nevével!~    Már az éjfélt hallom szólni érc szavával.~
1118 Vers|         nemzetünk többé hajnalát,~    S éjjelében~    Kék egében~Csillagot
1119 Vers|                    Egy terhes álomtalan éjjelemkor~    Fuss már egyszer éjjel
1120 Vers|              Klórisod bus pillantásait;~Éjjeli óráknak szomoru ütését~Hallod,
1121 Kolt|                Ezzel mulatom én csendes éjjelimet,~Remete kunyhómat, hives
1122 Vers|               halál tehetsége!~Ezért az éjjelnek csendes homályában,~Midõn
1123 Kolt|                énekével-~    De mihelyt éjszaka hallja komor szelét,~Megszün
1124 Vers|               Dolgozott, s hány burkust ejtett egy vágással?~    Igy hajós
1125 Kolt|            fájdalmiból,~- Kik kétségben ejtik az érzékenységet -~Még onnan
1126 Kolt|                Ébren sohajtozunk a nagy éjtszakában!~Mit várhatunk jövõ napunk
1127 Kolt|                 Iszonyu álmokkal töltöd éjtszakádat,~Csak a szomoru hold hallja
1128 Vers|        uraságból.~Látod a jövendõ setét éjtszakáját,~S ugy rendeled ember szerencsekockáját.~
1129 Vers|                 keservével.~Hát te hány éjtszakán álomtalankodol,~Midõn mult
1130 Vers|                 ébreszted indulataimat!~Éjtszakát hajittó napnak fényessége,~
1131 Kolt|         feltalálod,~Midõn Trója hellyét ekéddel sétálod!~Nem szükség, hogy
1132 Kolt|                  Hol még nem szaggatták ekék mezeinket,~S nem fogták
1133 Kolt|             lugossai,~Kardokká villongó ekéknek vasai,~Véres patokokká vizek
1134 Kolt|                 járulj,~Kinek örömemrõl eképpen elárulj:~Bátyám! már szerencséd
1135 Vers|                 jaink anyai nyelvünknek ékesittésében annyira serénykednek, mintha
1136 Vers|                 magosságában?~Mondd, ki ékesitti ama telekeket,~Hol gazdag
1137 Kolt|               Hellyel veteményes kertek ékesittik,~Sárgult kalászokkal kérkedik
1138 Vers|                  Hogy megmásold kezdett ékesszóllásodat?~MELIBEUS:~Csodálom, Tytirus,
1139 Vers|              Egy Nimfa dicséri Keményt, Ekho felel reája~    Mulatozol
1140 Vers|              érzésére,~Siralommal felel Ekhó nyögésére!~S ha meg nem
1141 Vers|          asszonya számára,~Énekel, s az Ekhók felelnek szavára!~Szóval
1142 Vers|              borostyánnya,~Nem lehetett ekként Szulimán zsákmánnya.~Magyar!
1143 Vers|       fegyverünk.~Illyen a magyar sziv! Ekképp tud érzeni,~Jó fejedelméért
1144 Vers|        hercegeinek ki nem telt eszektõl~Ekképpen vétkezni. Nagy bünhöz is
1145 Vers|           igéretit, szines kegyességét.~Ekkoráig e két fortély oltalmában~
1146 Vers|              tetemére! -~Vigyáz, ha még él-é, ere rugásából;~Esedez,
1147 Vers|                  mért el nem enyésztek?~Elájult szivemnek mennyi but szereztek! -~
1148 Vers|           szaporithatá teveled prédáit.~Elaluttak rajtad halálos tüzei,~Megtompult
1149 Kolt|                 Kinek örömemrõl eképpen elárulj:~Bátyám! már szerencséd
1150 Vers|           szerelmébõl.~Tehozzád siettek elbádgyodt lábaim,~S most téged ölelnek
1151 Vers|             fonnyasztó szelei~Fujtak, s elbágyodtak rózsáink szinei,~Mellyek
1152 Vers|             sziveit;~Igéri, hogy még ma Elbének vizeit~Burkus vérrel festi,
1153 Kolt|                Tudom, hogy nem unszolsz elbeszéllésére,~Mert majd ki kell mennünk
1154 Kolt|          krystál erek csergedeznek~S az elbódult gállyák Fároszhoz eveznek.~    
1155 Kolt|                 ugy minden dicsõségétõl elbucsuzhat. ~Nevethetem valóban a világot,
1156 Vers|         feltalálom.~ XXXVI~Metasztázius elbucsuzik Nicse baráttyától~    Isten
1157 Vers|             sólyomot repülni fészkébõl,~Elbujik az erdõk berkes homályában,~
1158 Vers|           partyát nem érheti;~De mégis, elbusult szivem remélheti,~Hogy még
1159 Vers|             fent hamvával.~    Kardgyuk éle viszi a vár piacára,~Hol
1160 Vers|          terjesztett fektekbe,~Ugyan az eledelt hullatott keblekbe;~És ha
1161 Kolt|                érezni itt egy poétának!~Elefánti magánosságomból, 10-dik
1162 Vers|              lyrae.~ Ovid. Amor. L. II. Eleg. 18.~Midõn ama nevezetes
1163 Vers|              Londonnak hirével;~Magyar, elégedgy meg anyavárosoddal,~Könnyen
1164 Vers|                 barátom? - Ha nem véled elégségesnek, felelj meg külömben; szivesen
1165 Vers|                kékes ágyujára,~Tudgyák, elégtelen magyar halálára!~    Felkiált
1166 Vers|             számtalan hajó­töré­­sekkel elegyitette utazásokat, ugyannyira,
1167 Vers|            fájdalmat képezel. -~Engedd, elegyittsem vizeddel könyvemet,~S ezzel
1168 Kolt|                Feltanálnánk a te fényes eleidet,~Fejedelmi nevü s szivü
1169 Vers|                  Élni erkölcseit fényes eleinek,~Kiket nemes hazánk érdem
1170 Kolt|                Keresztül vezetvén dicső eleinket,~Mutassam meg nékik gazdag
1171 Vers|           őseinknek~Emlékezetével áldoz eleinknek,~Melly hazafiuság szentelt
1172 Vers|               és Pirrha megnépesitette, eleintén szerfelett vad emberek voltak;
1173 Kolt|               vigan álljanak, mint tánc elejénél.-~    Barátom, ne kivánd,
1174 Vers|                a gyönyörü szerzeménynek elejét veled magyarul ne közölném: ~„
1175 Kolt|            Mindegyik tovább visz éltünk elejétõl,~Mindegyik kiált ránk a
1176 Vers|               lélek~    Piheg, gyászban élek;~        Már többet - vig
1177 Vers|            nemcsak nyájunknak lehet itt élelme,~Ahol gyönyörködik emberi
1178 Vers|           érezzen,~Ki éltét szeresse, s élelmet szerezzen.~Ha nincs annyi
1179 Vers|                reménli csürébe gyüjtött élelmével~Komor télt elhagyni házi
1180 Kolt|                természet kezébõl~Vettük élelmünket kegyes kebelébõl,~Nem adózott
1181 Vers|                                     Egy elenyészendő rózsához~    Ékes alkotmánya
1182 Vers|               hajam lehullott fejemrõl,~Elenyészett fejér gyengeség kezemrõl!~
1183 Vers|            Szivem pedig, hogy itt veled elenyészhessen!~    Ah! kegyetlen Párkák,~    
1184 Vers|             késik,~Mig ifjuságának tüze elenyészik;~Itt az õsz ugy éri, hogy
1185 Vers|                emlékezni?~ XXXVII~A nap elenyészõ félben vagyon, mellyet egy
1186 Vers|               Ha jól megfontoljuk a nap elenyésztét,~Melly olly gyorsan éri
1187 Kolt|                 párduc a vadász tõrének élére.~Egek! e bajnokban Barcsayt
1188 Vers|                Miglen azt a boldog órát elérheti,~Hogy hive keblében buját
1189 Vers|                 váit Kannák mezein.~    Elérkeznek végre Glátz tartománnyába,~
1190 Vers|                nap hat arany sugárával,~Elérsz végezetid örök hatalmával,~
1191 Vers|               távozásodkor~Ifju voltam, elért már a megaggott kor.~A 70-
1192 Vers|                 Miklós dicsõség ölében.~Elesett! de fején maradt borostyánnya,~
1193 Vers|             fárodtságát láttya,~Mellyel életágát meghosszabbithattya.~Lefüzetted,
1194 Kolt|                ezek láttatnak lenni még életben,~Többi mind lelketlen a
1195 Vers|          áldásában találd fel jutalmát,~Életednek pedig égtől várd oltalmát!~
1196 Vers|                Hanem ezer áldást hintek életedre,~Nézzen kegyelmessen az
1197 Vers|               Ebből vegyél példát ember életedről,~Ez int hathatósan mulandó
1198 Kolt|                 szereted azt, aki téged életénél inkább kedvel! ~Remeteségembõl,
1199 Vers|                Ezer gyötrelem vár ember életére.~Mikor arany időt igértünk
1200 Kolt|               Halni kezdnek bennem majd életereim!~Egy setét temetõhellyre
1201 Vers|                 Sõt ha végeznek is egek életérõl,~Hogy kiragadhassák buzgó
1202 Vers|                 talám, kit minden állot életével~Magasztal, s dicsekszik
1203 Kolt|                 nézõket.~Emez köszörüli életlen sarlóját,~Amaz vizért küldi
1204 Kolt|                 jó meghalni! Fussunk az élettõl,~Kérjünk szállást sirban
1205 Kolt|               szerezzünk több but kinos életünkre,~Szerencsésebb napot virrasszunk
1206 Kolt|              Ebbõl vegyünk példát mi is életünkrõl!~Alig igérhetünk többet
1207 Vers|        Kellemetességét, még szebb, mint elevén.~Mert a piros hajnal ifjú
1208 Kolt|                Jupiter kóstogat.~Minden elevenebb e boldog térségen,~Hol szerelmet
1209 Vers|                egyet szemlélek,~Kit még elevenit régi magyar lélek!~Gróf
1210 Vers|      gondolkodni azok tartásáról,~Kiket elevenné tett semmi voltáról?~Ó ha
1211 Vers|                  Kitõl fünek, fának van elevensége,~Áldd meg Alexisnek szép
1212 Kolt|          mélségében~S gyönyörködöl esze elevenségében,~Fogd iró tolladat s állj
1213 Kolt|                szükség képiró, midõn az eleveny képet szemlélhettyük! -
1214 Kolt|                  De kérdezd, mit érzett elfajult szivében,~Midõn áspis lõtte
1215 Vers|                S a meghatározás valóban elfáraszt.~Egy csélcsap csak azért
1216 Kolt|             esméred szerencsétlenségnek~Elfedezett képét! - Látod te messzérõl,~
1217 Vers|            Sándorodhoz érzékenységidet,~Elfelejted ölén minden inségidet!~    
1218 Vers|                Paradicsom örömérõl majd elfelejtkeztem!~ 4~    Mulattam hivemmel
1219 Vers|             innepét~Látván illy fiának, elfödözi képét~Gyászfátyollal; -
1220 Vers|           tegyek.~Kis ajándékomat talán elfogadgya,~Mert egy hiv baráttya igaz
1221 Vers|       virágocska réteket nem sárgit;~Az elfolyt patakok már vissza nem térnek,~
1222 Vers|                 lelte fájdalom nálotok,~Elfonnyadt a virág, amelyre vártatok!~
1223 Vers|         megfosztott az halál törvénnye,~Elfonnyasztott mindent a sirnak örvénnye,~
1224 Kolt|             éreztessük vélek, ha erõvel elfordulnak is tõlünk! - lesz idõ, hogy
1225 Vers|                nem az a tisztsége,~Hogy elfulladásig fujtson felsõsége.~Királynak
1226 Vers|              Magyar könyvezz!~Már ez is elhágy.~ 3~Meghültek immár vitéz
1227 Kolt|            mezõnket festi vig szinével,~Elhagyja pacsirta fészkét, s kis
1228 Vers|           gyüjtött élelmével~Komor télt elhagyni házi csemetével,~Mert nem
1229 Vers|         Krimiában,~Vagy boldog Árpádnak elhagyott honnyában,~Miként örülhetnek
1230 Kolt|                            Kónyinak~    Elhagytam már Budát lármás piacával,~
1231 Vers|         halavány szinével~Jelenti, hogy elhal s mulik szépségével;~Itt
1232 Vers|            javaid, csak fajtalankodnak.~Elhallgatom Médont, Pizandrust, Polibust,~
1233 Vers|           szülöttye kertész munkájának,~Elhalsz?... áh! lecsüggõ fejed bizonyittya,~
1234 Kolt|                 fagyával,~Nem fárosztja elhalt feldünket sullyával;~S a
1235 Vers|                 föld kerekségére,~Ismét elhány Dámis, s füttyent seregére,~
1236 Vers|                  Ti is igy elmultok!... elhervad szépségtek,~Mellyel most
1237 Vers|               száman,~De már rózsáimnak elhervadt szépsége;~Mint, mellyet
1238 Vers|              ezek nedvesittik.~Vagy, ha elhibázzák szokott járásokat,~Esõ gyanánt
1239 Vers|              igy itélsz okoskodásoddal,~Elhiheted, csudát tapodsz meg láboddal!~
1240 Vers|                    Nem tudom, Dánae, ha elhiszi-e az uj Héloiz szerzõjének,
1241 Kolt|           barátság! ..........~Ugy van; elhitetem ezt bátran magammal.~Ez
1242 Vers|           székébe,~Miolta magokkal ezek elhitetetik,~Hogy jobb, ha jobbágyi
1243 Vers|                 delében.~Fiatalabbaknak elhódit szépségek,~Ezeknek elrabol
1244 Vers|              Drága kezeiddel,~    Érezd elholt szivemet:~    De ne sirj;
1245 Vers|               Musákat Hémus lugossából,~Elhozod Budának újult piacira,~Hogy
1246 Vers|            megsajditt, hol gyullad, hol elhül.~Ha pedig nem láthat, lesütött
1247 Vers|             szemeit,~Midõn Battyányinak elhült tetemeit,~Lelketlenül láttyák
1248 Kolt|              mezejére,~Boruljunk õseink elhullott vérére,~Kérjük zokogással
1249 Vers|              szerencsekockáját.~Mindent elintézel szent akaratoddal,~S bé
1250 Kolt|               Cleopátra Antalnak ölében~Eliz kiességit látta még éltében;~
1251 Vers|    szempillantásomból, mellyben a minap Elizát láttam. ~Hattyut képzelt
1252 Kolt|       versengést Cocitus vizébõl,~Hanem Elizeum csendes mezejébõl~Folyna
1253 Vers|              énekled Kemény eseteit,~Ki Elizeumnak lakja szép mezeit.~Kemény?
1254 Kolt|                 öntöm.~Végre még életem Elizeumra száll,~Engedelmes fia maradok~
1255 Kolt|            végezték élteket,~Hogy immár elizi kies térségeket~Sétálják,
1256 Vers|              lenyugovó naphoz~Már Febus eljárván feldünk kerekségét,~Éjszaki
1257 Kolt|                Még Szent Mihály havában eljöttem Budáról; fellebbvalómnak
1258 Vers|                 illattyával.~    Miolta eljöttünk Tanais partyáról,~S nyilak
1259 Kolt|            könyvbe merülnek szemeink! - Éljünk mi a barátság boldogságával!
1260 Vers|      terjesztettem,~Mert ölelésedre már elkészitettem!~Látván pedig, hogy csak
1261 Vers|               nemesen viseli,~Másban az ellankadt hivság helyét leli.~Ennek
1262 Vers|               reszketõ ölében,~Olvad, s élled ujra, mint Fenix, tüzében!~    
1263 Vers|                  XXVI~Orfeus, a tilalom ellen, visszateként Euriditzére,
1264 Kolt|            vérzik furcsa tegzéjétõl.~De ellenben melly szent a Bakony lakása,~
1265 Vers|                 Örök szent végzések~    Ellenébe magamat.~Eltitkolom szenvedések,~    
1266 Kolt|                fiakat,~Kik felemelhetik ellened karokat?~Hiszem a természet
1267 Vers|                  Nem szállhottak szembe ellenségeikkel,~Mégis soha öszve nem fért
1268 Vers|     hazaszerelmek bizonyittására,~Sokan ellenségek dõltek pallosára.~Mintha
1269 Vers|                Hogy letapodhassák a vad ellenséget.~    Még az hajnal csak
1270 Vers|              királlyá tettünk,~Hogy hét ellenségit koncoltuk, kergettük?~Mért
1271 Vers|             József fejedelem!” -~Itt az ellenségre jött végsõ félelem,~Mert
1272 Vers|         Fehérvár tájékán~    Meggyõzted ellenségünket,~Ugy lelkünk nagy csatáján~    
1273 Vers|                vágyódókat reám eregete.~Ellepték házadat, s benne uralkodnak~
1274 Kolt|                 De csak festett könyvek éllesztik tollamat,~Nevetem azonban,
1275 Kolt|                se hisszük; de azok csak elmefuttatások, és a megcsalattatni kivánó
1276 Kolt|          karjaira Jung szomorúsága.~    Elmégy akkor Hoang sárga fövénnyeit~
1277 Vers|                hasznos gondolat jön itt elméinkbe,~Millyen szent irtózás zsibbog
1278 Vers|                Gráciáit, hol szerencsés elméjének remekjén látszatik dolgozni. -
1279 Kolt|               felemelkedni,~Hogy e nagy elmékkel kezdgyünk vetekedni,~Mert
1280 Kolt|        törvénnyében,~Hogy õ, téveledvén elmélkedésében,~Hadakozást lenni vélt természetében,~
1281 Kolt|                barátom! Vezéreld gyenge elmélkedésemet; - meghagyom a késõ idõkre
1282 Vers|                 Ádám almájáról,~S Pópét elmélkedni ember próbájáról.~Nem! mind
1283 Kolt|              Peru s Paraquár sáncain, -~Elmélkedsz Epiktét s Lock tudománnyain,~
1284 Vers|                vagyon, mellyet egy ifju elmélkedve néz~    Áruló sugárak, mért
1285 Kolt|         kapitánynak~    Ime általküldöm elmém futtatását,~Mellybe Nagyszombatnak
1286 Vers|                okos munkájával~Éltettem elmémet, midõn szél fujtával~Érkeztek
1287 Vers|           Hányszor hitettem el reszketõ elmémmel,~Hogy a trójaiak ütköznek
1288 Kolt|                 mulatságai a szivnek és elmének, amelly mértékben szomoritanának,
1289 Vers|       versszerzõ tüzedben.~    Mi pedig elmenünk Gömör vármegyében,~Hol egy
1290 Kolt|           ötlõdik tovább szemeimben?~Áh elmerül orcám örömkönyveimben,~Midõn
1291 Vers|      csendességre,~Csak szivünk intetik elmés ébredtségre!~Melly hasznos
1292 Vers|               várhatsz.~A mulatságokban elméssebb egy szemes;~Aki gondolkodó,
1293 Kolt|               szarvával.~    Néha pedig elmész Párizs vidékére,~Hol Sándor
1294 Vers|                 mellyeket a szerelem az elmével együtt fest le elõtted.
1295 Kolt|             elméd hánykolódásával?~Csak elmulik neved London oszlopával!~
1296 Vers|                sziv uttyáról,~Ti is igy elmultok!... elhervad szépségtek,~
1297 Vers|       virradgyon világunk sarkáról:~Igy elnyilnak kies tavasznak rózsái,~Hogy
1298 Vers|                 ügyünket,~Ne hadd, hogy elnyomják magyar nevünket!~     2~
1299 Vers|               Irus is, károd árasztója,~Elõáll, hirednek nem kis pazarlója. -~
1300 Vers|         szerekkel segitted,~Kitől magad előbb életedet vetted.~Bátron
1301 Vers|         nyájosságim hiv kalibájára.~Ott előbbször versek kegyes istenének~
1302 Kolt|       lefestettem Bakony kiességét,~Hol elõbbször láttam napnak fényességét,~
1303 Vers|         fészkéből! - lebeg a szellőkön,~Élődik szérükön, cseveg a mezőkön:~
1304 Kolt|  vigasztalásodat:~Ámbár kimult atyád az élõk számából~S örök lakóhellyre
1305 Vers|                mész kereszt jelével~Fut elõled a halál~    Minden pogány
1306 Vers|               már többé! - elmult - fut elõlünk -~Atyánk! - fõ vezérünk! -
1307 Vers|       kimenetelén,~S néked sem bizonyos elõmenetelén.~Ha Tlepolemusnak emlitették
1308 Kolt|                 kietlen kaszáját,~S már elõre küldte szomoru postáját,~
1309 Vers|            fényt elûz az egek térjérõl;~Elõrebocsáttya süvöltõ szeleit,~S ugy közelget,
1310 Vers|               elõbb szavamat!~Most hágy elõször egyedül sirni magamat!~    
1311 Vers|             Itten négy kort adtam ezzel elõtökben,~Urfiak, ha késtek, s még
1312 Vers|         fényessége,~Miként terjed világ előtt dicsősége;~Hogy kutfeje
1313 Vers|               kedves atyámfiának időnek előtte történt halálán~Tua vita
1314 Vers|       birodalmad,~S még ott is rettegne elõttünk hatalmad.~Bezzeg danulhatnál
1315 Vers|           Tytirus és Melibeus ledõlvén, elõvették nádból alkotott sipjokat,
1316 Vers|           tündér hivségtekkel,~Mert bár elõznétek Venust szépségtekkel,~Mégsem
1317 Kolt|              Zefir fuvásával,~Jásmin az elpirult rózsák illattyával,~Inkább
1318 Vers|            hajnali csillag jön egünkre,~Elpirulva nézel emberi nemünkre!~Feloldod
1319 Vers|              nevezetes Trója várassának elpusztittására egész Görögország felfegyverkezett,
1320 Vers|                 nem kettõt, sem százat;~Elpusztittott sok szép várat és sok nemes
1321 Vers|              elhódit szépségek,~Ezeknek elrabol nyájos mesterségek.~Tudnak
1322 Vers|                védelme!~Az örök végezés elragadja tõlünk, -~Ki, mi néki tetszik,
1323 Kolt|              régi szerelmünket!~De majd elragadnak heves indulatim~S unalmadra
1324 Vers|             Részeltetlek azért abból az elragadtató szempillantásomból, mellyben
1325 Kolt|                alacson nagyságtól,~Mert elragadtatván a szent buzgóságtól,~Ugy
1326 Vers|                 városi lármák közepében~Elrejtekeztetek szent Klára nevében...~1782-
1327 Vers|               hogy ma az anya természet~Elrémülve nézi, hogy sok szabad nemzet~
1328 Vers|              repül el testétõl -~Legyek elrendelve sors vak erejére,~Melly
1329 Vers|               szemekkel szedeget ölébe,~Elsiet azután Diánna völgyébe,~
1330 Vers|               szép tudományoknak,~Melly első cimere hires országoknak.~
1331 Kolt|              ismét véred bágyodtsága,~S elsüllyesztvén elméd mélységes nagysága,~
1332 Vers|            határtalan tenger messzesége~Elszakaszt s boldoggá tett együgyüsége?~
1333 Vers|                  Véghetetlen volnék, ha elszámlálhatnám,~Ha ujj diszeidet rendre
1334 Vers|               hideg testeden~Gördülvén, elszárad atyai sziveden.~1782~~
1335 Vers|                pásztori ügyömet könnyen elszenvedem.~TYTIRUS:~Melly méltóságosok
1336 Vers|           sietek mirtus lugossiba,~Hogy elszunnyadhassak hüves árnyékiba;~Vagy a
1337 Kolt|            dudájával,~Éjszak Sándorának élt furuglyájával -~Engem ujra
1338 Vers|                  Élj százszor boldogul, eltávozásodban;~Vezéreljen az ég minden
1339 Vers|      szenvedések~    Tengerébe bajomat.~Eltávozom személlyedtõl,~    Szivedtõl
1340 Kolt|               sors hatalmátul,~Mihellyt eltávoztál szüleid karjától,~Hányszor
1341 Kolt|             szedted Páfos oltárjáról,~S eltávozván bécsi sziget kert partyáról,~
1342 Kolt|                Eliz kiességit látta még éltében;~De kérdezd, mit érzett
1343 Kolt|             könyvezz, barátom, mosolygó élteden,~Midõn tavasz magát rajzolta
1344 Kolt|             mennyire megcsillapodnak. - Éltedre gondod légyen! - Isten veled! ~
1345 Kolt|             szivére;~Nevetve tekéngetsz éltek esetére,~Mellyet a szerencse
1346 Kolt|               olly vitézséggel végezték élteket,~Hogy immár elizi kies térségeket~
1347 Vers|              tanittod õket!~Te nõttetsz éltekre zöldellõ mezõket! -~Hát
1348 Vers|             nyujtod szent segétségedet.~Eltelt már az óra! - már nem mulathatok!~
1349 Kolt|           Számos esztendeit toldgya meg éltembõl;~Birjon örökössen vidám
1350 Vers|                Ki végsõ óráját hozza el éltemnek.~ XLII~Klóris fejér tafotaágyán
1351 Kolt|             eskütt Klorissáért,~Virágzó éltének elalutt lángjáért.~    Erre
1352 Kolt|                Rómának a széles világon elterjedett uralkodását Emáthius mezeje
1353 Kolt|                 többet aggódjam barátom éltérõl!~    Melly csuda végzések
1354 Vers|         karoddal~Mindent teremtettél, s éltetsz hatalmaddal?~Tõled függ
1355 Vers|              Sans souci okos munkájával~Éltettem elmémet, midõn szél fujtával~
1356 Vers|             hadakozott,~Ahol Hunyadinak éltével áldozott.~Nyugodj mármost,
1357 Vers|      Grönlandnak végsõ határait,~Honnan eltiltotta nyár s tavasz javait:~    
1358 Vers|          végzések~    Ellenébe magamat.~Eltitkolom szenvedések,~    Kinos szenvedések~    
1359 Vers|            dühösködik még szeretetében,~Eltökéllett, bátor: napja van delében.~
1360 Vers|           vizeit~Burkus vérrel festi, s eltörli népeit.~    A nap nem olly
1361 Kolt|       vacsoráinkat,~Szünetlen rablással éltük napjainkat:~    Irtózunk!...
1362 Vers|                 Tudom minden idõszakasz eltünését,~Hallván egy szomoru harang
1363 Kolt|                vitézek tojongó számában~Eltünsz, s nem dõlhetek barátom
1364 Vers|                     Mind e boldog napok eltüntek egérõl,~Setét éj borult
1365 Vers|               Nyugodjál békével! - s ha eltüntél tőlünk,~Sirod tulsó részén
1366 Kolt|                 verseket készittek.~Igy eltünvén a nap szép munkálkodással,~
1367 Vers|                világunk rendében,~Kinek élünk, halunk gondviselésében.~
1368 Kolt|           osszon feld szinére;~De ismét elüzöd éjszak tengerére,~S álmat
1369 Vers|           messzérõl,~Melly minden fényt elûz az egek térjérõl;~Elõrebocsáttya
1370 Vers|              barátnak hivétől fájdalmas elválása~     1~Szivem! jön már szerelmünknek,~
1371 Vers|               Boldog szerelmünknek,~    Elválásnak órája;~Próbaköve hivségünknek,~
1372 Vers|             nyög; a másik kivül áll~    Elválasztják ugyan vasak személyünket,~
1373 Vers|             festett márvánnyánál;~Bárha elválunk is Kháron hajójánál,~Mégis
1374 Vers|           szives barátunkat, ~Ki méltán elvárja ma áldozatunkat? ~TYTIRUS:~
1375 Vers|               ég személlyedre!~Ha pedig elvégzed pállafutásodat,~Isten angyalival
1376 Vers|             védelmez,~Népünk egy talpig elvesz.~ 7~Ugyde Lõrinc itt valál,~    
1377 Vers|          sebünket,~Kérjük, ne hadgyanak elveszni bennünket,~Ne hadgyák, hogy
1378 Kolt|               táboránál!~    Mégis csak elveszté õ is koronáját,~Bár világ
1379 Vers|             idétlen magzatunk.~Ezt majd elvesztettem minapi uttyában,~Mellyet
1380 Kolt|             hajnalba gyöngyös ajakával,~Elveszti szépségét minden pompájával,~
1381 Kolt|                 bizni nyilas paizsában,~Elveti! - s ugy rohan Pompejus
1382 Vers|                 Fillis régi szerelmére,~Elvisz nagy fájdalmam koporsóm
1383 Kolt|              árjával~Kidönti tövébõl, s elviszi magával.~    Látnád itt
1384 Kolt|         templomán hagytad nagy nevedet,~Elzárattatik ez mostan fiaidtól,~Rabkiáltást
1385 Vers|                 nem derül, - mert a sir elzárja!~1778~~
1386 Vers|                  nézd e jelenséget,~Hol elzárt örökre halál egy hivséget;~
1387 Kolt|               Mert majd ki kell mennünk Émáth mezejére,~S ha egyet pillantunk
1388 Kolt|                 elterjedett uralkodását Emáthius mezeje határazta meg. -
1389 Kolt|                Csudáljuk barátom e nagy embereket,~Kik olly vitézséggel végezték
1390 Vers|            azoknak, kik kövekbõl lettek emberekké.” ~    „Tölgyfákból nõtt
1391 Kolt|                 ugy rendelték el sorsát embereknek,~Hogy ennek terhei el ne
1392 Kolt|                valaki, aki a letaposott emberiségnek kezeit nyujtaná. - Ugy de
1393 Kolt|                 Hogy érzékennyé lett az embernek szive.~Ebbõl szivárkodnak
1394 Kolt|                  Iszonyu vadságok! fene emberségek!~Rémittõ undokság! gyilkos
1395 Kolt|            hallja bus nótádat,~Ott, hol emberségünk kinzó eszközei~Készülnek,
1396 Vers|             Glatz kapujára,~Lajtorjákot emel bástyák oldalára; -~S hadi
1397 Kolt|             minden erejével,~Hogy magát emelje más veszedelmével.~    Ezt
1398 Kolt|                 országának,~Hogy fényét emeljék holt magyarságának!~Ideje,
1399 Vers|               Párosi fehér márványokból~Emeljünk oszlopot, borostyán-ágokból;~
1400 Kolt|               hol egy dombocska fejjebb emelkedik,~Melly diszességében szinte
1401 Vers|                dõltek pallosára.~Mintha emelkedne nagy Zrini sirjából,~Mellyet
1402 Kolt|                Terhes porfelleget látok emelkedni,~Melly miatt a nap is készül
1403 Kolt|                a szent buzgóságtól,~Ugy emelkedünk fel homályos fényében,~Mint
1404 Kolt|                 Duna mellyékére!~Miként emelnénk fel Gellért tetejére!~Megesküttetnénk
1405 Vers|            onokáiddal,~Kiket már utánad emelsz tollaiddal!~    Nézz le,
1406 Vers|          mosolyogván: Vác prépostságára~Emelte érdemi elsõ jutalmára;~Ott
1407 Kolt|             vállomat.~Halottas oszlopot emeltem hirének:~Hogy örökösittsem
1408 Kolt|                meg csak Fonrost, miképp emésztõdött,~Midõn Adelaid szivével
1409 Vers|                könyvek öntésére,~Hogyha emlékezel István jobb kezére!~Ugy
1410 Kolt|             hogy magyaról irok,~Mert ha emlékezem, örömemben sirok!~Miként
1411 Vers|                A megaggott világ-fiának emlékezete~ 1~    „Reménség, reménség!
1412 Vers|          beszédébõl,~Mert vidámul szive emlékezetébõl.~1779~~
1413 Vers|       tiszteletére?~Vagy mi visz Alexis emlékezetére?~MELIBEUS:~Nevenapját üli,
1414 Vers|                Dido bástyájával,~S csak emlékezetét hagyta fent hamvával.~    
1415 Kolt|               dõlni könyökére,~S mintha emlékezne Trója veszélyére,~Mosolyog
1416 Vers|               német darab? Melly szépen emlékeztet bennünket azokra az idõkre,
1417 Kolt|             sait, mellyeknek külömbsége emlékezteti õket, minémü pontyára értek
1418 Vers|              repdes körülöttem,~Unszol, emlékezzem, hogy mire születtem.~Mérges
1419 Kolt|                 igaz szivü baráttyáról, emlékezzen.~Esztergár, 8-dik October
1420 Kolt|            csergéssel folyó forrásánál,~Emlékezzetek meg magyar társotokról,~
1421 Vers|            legjobban készülünk! - De ne emlékezzünk errõl, mert megszomorodunk! ~~
1422 Vers|               Miglen a hirmondó azt nem emlitette,~Hogy szerencsés tõröd Rézust
1423 Vers|          elõmenetelén.~Ha Tlepolemusnak emlitették vesztét,~Hogy a Liciai király
1424 Kolt|               vitte Fülöp onokáját.~    Emlitsem-é Róma sok viszontagságát?~
1425 Kolt|              Sietnek, mint bárány annya emlõjére,~Vagy mint csergedezõ patakok
1426 Vers|                füstölgõ Ilion sirattya;~Endimion hevét Latmus vádolhattya;~
1427 Kolt|                 szállani!~Hol, mint rég Éneás, egy szép dombocskáról~Szedte
1428 Kolt|             Melly mint Nilus lepi Márót Énéásban,~Csak messzérõl nézem én
1429 Vers|          kezében,~Ujjával intézvén fiát énekében,~Felelnek egymásnak szavak
1430 Vers|             völgyem vidámsággal,~Hozván énekedet szelek lankadtsággal!~Istenséget
1431 Kolt|             Hogysem megfosztatni kedves énekedtől,~Örök igazságért jajgató
1432 Kolt|           Nereides szüzek ünnepelnek,~S énekekre vidám madárkák felelnek!~
1433 Vers|               készitt asszonya számára,~Énekel, s az Ekhók felelnek szavára!~
1434 Kolt|           barátom! vedd sipod kezedben,~Énekeld hivednek, mi forog szivedben,~
1435 Kolt|               nevedet egy zöld fa alatt énekeli.~Szóval egész térség öröm
1436 Kolt|            zokogva felőlünk!~Én, mig te énekelsz, Apony sziklájára,~Ülök
1437 Vers|        királyunk áldott tetemeit~Vivén, énekelted szép dicséreteit!~Róma nem
1438 Kolt|               meg nemzetünkben.~Mennyit énekeltünk Spárta romlásáról,~Mennyit
1439 Vers|             Melly lelkesithesse bágyodt énekemet,~Hogy ma mulathassam édes
1440 Kolt|           Röpdöz, a szép tavaszt áldván énekével-~    De mihelyt éjszaka hallja
1441 Vers|           olvassák könyvedet;~S festvén énekjekkel érzékeny szivedet,~Áldgyák,
1442 Vers|             hallani szavamat,~Mikor bus énekkel fejezem bajomat.~Ottan fülemülék
1443 Vers|                 szemlélek.~Áldlak, hogy énekled Kemény eseteit,~Ki Elizeumnak
1444 Vers|         történetét,~Fonnyadt méltóságát éneklik s esetét.~Olly csudálva
1445 Kolt|           szeretetét felvesszük tárgyul énekünknek, vagy ha egy gõgösnek hizelkedni
1446 Kolt|                 lakott babonás házában.~Enélkül is bátran Józsefrül mondhattyuk:~
1447 Kolt|          csorbáját az állandóságnak;~Ha enged is néha némely gyarlóságnak,~
1448 Kolt|                 életem Elizeumra száll,~Engedelmes fia maradok~ Ányos Pál.~
1449 Vers|              nemzet is tudom, nemsokára~Engedelmet nyerne vallása számára.~
1450 Vers|                  Szives akarattal nékie engedem,~S pásztori ügyömet könnyen
1451 Vers|                Unszol, hogy más férjnek engedgyem helyedet.~Jóllehet unszoljon,
1452 Vers|            Tudnám, hogy ott harcolsz, s engedne fájdalmam,~Mivel közös volna
1453 Kolt|            szivemnek,~Midõn vig napokat engedsz más felemnek.~Tisztelem
1454 Vers|         templomokat rabolt,~S azért nem engedte az Isten hadának,~Hogy szabadittója
1455 Kolt|                haldokló szivére~Véreket engedték csepegni sebére?~Ó sirj! -
1456 Vers|               részén emlékezz felőlünk!~Éngem még életem egy-két esztendeje~
1457 Vers|           kezedbe ajánlom éltemet;~Vagy engesztelõdve tekéntsd személyemet,~Vagy,
1458 Kolt|         boldogságával! nem esmértem még ennél tisztább gyönyörüséget;
1459 Vers|               strictum Dido miserabilis ensem~Dicat, et Aeoliae Lesbis
1460 Vers|              kémlelését.~S te mertél? - énvelem semmit sem gondolván,~Drága
1461 Vers|                   Egek! millyen szépség enyeleg arcáján!~Melly piros patakok
1462 Kolt|              Hesper kertyeibe,~Hogy ott enyelegvén kis Pazitheával,~Felejtsem
1463 Kolt|             szüzektõl,~Kikkel ifjuságom enyelgõ ölében~Gyakran mulatoztam
1464 Vers|                 a halandóságnak karjain enyészek.~Több haszna lesz ennek,
1465 Vers|        vármegyében,~Hol egy borostyánfa enyészel tövében, -~Ott áldgyuk lelkedet
1466 Kolt|              különöz bennünket,~Csak az enyészésre hanyatló éltünket~Vigasztalhattya
1467 Vers|              Áruló sugárak, mért el nem enyésztek?~Elájult szivemnek mennyi
1468 Vers|                Hogy hive keblében buját enyhitheti!~ VII~Egy kõszálon áll egy
1469 Vers|               aki nyögésemet~Hallaná, s enyhitni akarná ügyömet?~    Üss,
1470 Vers|        boldogság.~Ezzel életünk terheit enyhittyük,~Tréfát tréfával felváltyuk,
1471 Vers|            fájdalom árjától,~Nem várnak enyhülést álmok tréfájától.~Tudom
1472 Vers|               hevét Latmus vádolhattya;~Enyimet Etnának lángja rajzolhattya.~
1473 Vers|          csapdossz, tenger, habjaiddal;~Éol, haszontalan dõlsz rám rabjaiddal,~
1474 Vers|                  Mint szintén Nárcissus epedt keservében,~Érettem sohajtván
1475 Kolt|          Paraquár sáncain, -~Elmélkedsz Epiktét s Lock tudománnyain,~Kik
1476 Vers|        munkájával.~    Vétkesen álmadoz Epikur magában,~Ugy föstvén istenét
1477 Kolt|               nitentia.~ HORATIUS L. I. Epist. 6. Car. 24.~    Melly szomoru
1478 Kolt|            szemektől;~Hegyeket, erdőket épített mérgekre,~Kemény sziklák
1479 Kolt|                azonban Pindust magamnak épittek,~Mellyen barátimnak verseket
1480 Kolt|                 London piacára~Kastélyt építteni Minerva számára,~Vagy büszke
1481 Kolt|            népek társosságát,~Mert erre épitti ki-ki bátorságát.~Ennek
1482 Vers|                házának!~Emlékezet követ épittsél szivedben,~Mellyre e verseket
1483 Kolt|        fellegekre,~Fehér fátyolt vonnak epres hegyetekre.~Szép magánosságtok
1484 Kolt|                 hadában,~Kinek nem volt épség vagy egyik tagjában,~Hogy
1485 Vers|            Egyedül szivemnek maradt meg épsége,~Mert erre nem terjed halál
1486 Vers|           Nehogy minden csélcsap ártson épségednek;~S így ha megjelenik Febus
1487 Vers|                 Hivságnak áldozott nagy épületekre,~Szállt, hogy megalázza
1488 Kolt|               ictu~Fortunae, quo mundus erat, Romanaque fata,~Conjux
1489 Kolt|                 az éjfélt hallom szólni érc szavával.~Nyugodj iró tollam
1490 Kolt|                vasat rabságában, -~Hozz ércet egy század után határában,~
1491 Vers|             Hallván az oroszlányt bõgni erdeiben.~Mért fél? mért szalad el
1492 Kolt|                dicsõ kutfejérõl,~Bakony erdeinek kies rejtekében,~Mert drága
1493 Kolt|               Hideg kõszikláit, magános erdeit.~Igy futott Apollo gyenge
1494 Kolt|                Kiket ápolgatott Versail erdejében.~    Igy ugyan gyakorta
1495 Kolt|                     Ember vagy és azért érdekel insége,~Ládd, mint ádázkodik
1496 Kolt|             szerezhet igaz kedvet.~ Egy erdélyi méltóság.~    Felemelsz
1497 Vers|              tatár pogánságnak!~Szóljon Erdélyország, ahol hadakozott,~Ahol Hunyadinak
1498 Vers|               emberi erõ ez,~Mit Lõrinc érdeme tesz.~ 10~Illyen dicsõségednek,~    
1499 Vers|              Melly néki koszorut szerez érdemébõl.~1781~~
1500 Vers|            szivem, ha nevezlek,~Ha nagy érdemeid szárnyain szemléllek,~Te
1501 Kolt|                 nagy vérének:~Szerelmet érdemel s kedvét nemzetének,~Hozván
1502 Vers|          lelkemre isteni képedet,~Én ne érdemeljem gondviselésedet,~Ki ész
1503 Vers|           érdemlett teremtést,~Mért nem érdemelne tõle gondviselést?~    „
1504 Vers|         megtapodunk gondatlan lépéssel,~Érdemelné, egek kék boltozattyáról,~
1505 Vers|                ifju, ki annyi sohajtást~Érdemelsz, s még annyi könyveket és
1506 Vers|              voltál is szememtõl,~Mégis érdemeltél sohajtást szivemtõl!~Sõt
1507 Vers|          valóság bir arra tégedet,~Hogy érdemesebbnek itéled fejedet~Angyali koronánk
1508 Kolt|                Óh! ha vagy levelem illy érdemet talál?~Szeretsz! s méltán
1509 Vers|               azért jobb szeretni,~Mert érdemét véle kedves esmértetni,~
1510 Vers|              fájdalmik szerzõje.~Bizony érdemetlen Priamus és Trója,~Hogy annyi
1511 Vers|                Vác prépostságára~Emelte érdemi elsõ jutalmára;~Ott lett
1512 Vers|                 Newton oszlopára,~Kit õ érdemivel London piacára~Épitett,
1513 Kolt|               sirjokat!~Illyen hazafiak érdemlik könyvünket,~Nem, kik hitetlenül