Part

3518 Vers|                 magyarok válláról~- Nem keltek illy napok világunk sarkáról,~
3519 Vers|                 tûz nem lángal ugy Etna kéménnyében,~Mint a bajnoki vér Vurmser
3520 Vers|                 készséggel birják hideg keménségét;~Sietve halladgyák völgyeknek
3521 Kolt|          magyarságunkat.~    Ne legyünk kemények!... vigasztaljuk õket!~Ültessünk
3522 Vers|                érzékeny szivvel áldozol Keménynek,~Ez illendõ zsoldja a jótéteménynek!~
3523 Kolt|             használt a titok, s sziklák keménysége,~Széllyel szaggatta azt
3524 Vers|                       Egy Nimfa dicséri Keményt, Ekho felel reája~    Mulatozol
3525 Vers|                Bánhattya ez álmát, amaz kémlelését.~S te mertél? - énvelem
3526 Vers|               Pipes ruházatot, nyakakon kendőket.~Fátyol, nagy ezüstgomb,
3527 Vers|             mennykövek csapása,~Emésztõ kénköve csak magos helyekre,~Hivságnak
3528 Kolt|               mostani zajjától,~Távol a kénköves Coczytus partyától,~Néha
3529 Vers|              mint kérkedhetel asszonyod kénnyébe!~Szöktess egy pillantást
3530 Vers|            lebegtette,~Hogy viselõjének kénnyét lefestette.~De tovább mit
3531 Vers|                fiatal igyekezetek. - Ez kénszeritt bennünket az idegen nyelveken
3532 Kolt|              csonabb cselekedetekre nem kénszerittyük! Mikor azután szégyelleni
3533 Vers|                 igazsággal~Nem bánhatsz kényedre magyar szabadsággal,~Mert
3534 Vers|               Kivel egy tarsolból eszem kenyeremet,~S vallyon mi kötelez ma
3535 Vers|               háromszáz ezer zsoldos él kenyerén.~Azt véli, ezeknek fegyvere
3536 Kolt|                hegyein,~Apollo sétálgat kenyeres mezein.~Azután jer velem,
3537 Kolt|                aratásából,~Mégis szároz kenyért eszik tarsolyából!~Millyen
3538 Kolt|          csudáin, -~Mig én az országlás kényes oskoláin,~Csudálkozom szelid
3539 Kolt|            heverni, melly szilajságában~Kényeskedik fényes pálcák oltalmában.~    
3540 Kolt|            akkor csorbát vettünk,~Midõn kényünk szerént nem pityereghettünk.~    
3541 Vers|                látod a gondos természet képébõl,~Hogy Istenének él gondviselésébõl.~    
3542 Vers|              számodra lángolnak, -~Mert képednek minden ereim hódolnak.~
3543 Vers|                 hogy ti imádjátok,~Hogy képek festékét rózsáknak mondjátok,~
3544 Vers|         szemébõl nyomait,~Melly lankadt képekre vont halvány szinével~Az
3545 Vers|                Tudom, ha nem szólsz is, képem fenn van szivedben.~    
3546 Vers|               régi nyájosságom;~Jelenti képemen csüggedt pirosságom,~Hogy
3547 Vers|                rémülj, kérlek, halavány képemtõl~Mert a sir megfosztott minden
3548 Vers|             görög ifjuság játszott Zevs képénél;~Peru sem ünnepli olly vigan
3549 Kolt|          Mosolyog s kegyesség ül ráncos képére~    Az hajók csendessen
3550 Vers|              Kinek a nagy időt olvassuk képéről,~S őszbe csavarodott csomó
3551 Vers|                természeti rózsák nőttek képeteken!~    Fussatok, barátim,
3552 Vers|                 felém jönne! nem félnék képétõl;~Többet reménlenék borzasztó
3553 Kolt|                 midõn a tavasz mosolygó képével~Érkezik, s mezõnket festi
3554 Kolt|           árkában,~Melly noha tornyokat képez hullámjában,~Leszáll mégis
3555 Vers|             Ártatlan zugással fájdalmat képezel. -~Engedd, elegyittsem vizeddel
3556 Kolt|                szivemmel,~Oceán habjait képezem kedvemmel.~A magyar iróknak
3557 Kolt|            csergedez tövében,~Kastalust képeznéd folynia képében.~Oldalát
3558 Kolt|                szárnyokkal zugó habokat képeznek.~Közte a számtalan fegyverek
3559 Vers|            porrá forditotta;~Két rózsát képeztél függnie orcáman,~Vérpatak
3560 Vers|              Valóságot bennek bár elõbb képezünk.~Szép igéretinek elsõ megszegése~
3561 Kolt|                magad látod; nem szükség képiró, midõn az eleveny képet
3562 Vers|         nevettyük.~ 4~    Távozz tõlünk képmutatás,~    Policia, pallérozás;~
3563 Vers|                 többnek kell folyni?~Há képtelen fajzás! véred gyalázattya,~
3564 Kolt|                 énekekkel:~Fehér viaszt képzel érdemes orcája,~Mintha imádságát
3565 Kolt|                 béfedett mezõn magamnak képzelek! - de hiszem, te azokat
3566 Vers|                pedig, hogy csak csalnak képzelésim,~Orcámat áztották csendes
3567 Vers|              Egy szóval, képében Venust képzelheted.~Mármost érzéketlen légy,
3568 Vers|                Sorsom a haragos tengert képzelheti,~Mellyen hajóm kivánt partyát
3569 Vers|              jobb szine van, itt rózsát képzelhetsz;~A más fejérségén liliomot
3570 Vers|                 inog hivséged,~Próteust képzeli festett szivességed.~Bátran! -
3571 Kolt|      örömkönyveimben,~Midõn az oltárnál képzellek állani,~S a testesült igét
3572 Kolt|           játszván Zefirekkel~Sohajtást képzelnek lassu zergésekkel.~    Millyen
3573 Vers|              szin csiklandoztat, s muló képzelõdés,~És csak az érdemes mély
3574 Vers|    hangoztatásodban,~Vagy bizon Apollót képzeltem sipjával,~Midõn sétálgatott
3575 Kolt|              napunk hajnalában?~Iszonyu képzések fárosztyák lelkünket,~Félelem
3576 Kolt|             várja örökkévalóság!~Illyen képzésekkel töltöm óráimat,~Ha felszabadittya
3577 Vers|                gördülõ könyveit!~Venust képzõ képét ezek lepcsesittik,~
3578 Vers|              szellõre,~Elõdbe röpiti, s kér, hogy nézz reája,~Melly
3579 Vers|                rendén csudálkozom,~Ez a kérdés méllyen süllyeszti eszemet,~
3580 Vers|               Csodálom, Tytirus, rendes kérdésedet,~Mellybe látom fogyó emlékezetedet. ~
3581 Vers|                partunkhoz hajózik,~Ezer kérdésimmel terhelve távozik;~S, ha
3582 Vers|                 ajakain;~S ha társadról kérdez, azt fogod felelni:~„Paraszt;
3583 Kolt|           Charon ragadt sajkájával,~Nem kérdezett, áll-e Febus négy lovával?-~    
3584 Vers|              Minden ágtól fogom nevedet kérdezni.~Hát te, barátodról fogsz-e
3585 Vers|                sok szabad nemzet~Nem is kérdeztetik, kell-é néki király,~Máris
3586 Kolt|                nap sem szüntelen ragyok kerekében,~Merül gyakran felleg Cynthia
3587 Vers|                roppant épülete,~Tõled e kerekség minden szegelete;~Istene
3588 Vers|                 Szül annyi bünöket föld kerekségében;~E’ cselekszi, hogy ma az
3589 Vers|              Egy ragyogó csillag ballag kerekségén.~Sugarát intézi a koronás
3590 Vers|                 ködös homály borul föld kerekségére,~Ismét elhány Dámis, s füttyent
3591 Vers|               Mintha nem ügyelne e szép kerekségre,~Mellyet semmiségbõl hozott
3592 Kolt|             Nimfákot zöld bokrétájokkal~Keréktáncot járni szatyr- s faunusokkal?~
3593 Vers|    kellemetességet,~S ebben hanyatlások keres kedvességet.~Hiv tüzes szerelmek
3594 Vers|             segéltség~    Jõ még Lõrinc kérésére!~Pillantásban egészség~    
3595 Vers|       késedelmeivel~Tartasz saját véred keresménnyeivel.~Melanthius, tönnön nyájad
3596 Kolt|            kivánsz, hogy Cloém lépésit,~Keressem álmomban testetlen tünésit,~
3597 Kolt|        egyszersmind terhes vándorlással~Keressük tárgyunkat kemény bajvivással.~
3598 Vers|                 tart szájában ~    Amit keressz, nincs már magam hatalmában,~
3599 Vers|                 nem ötlõdtem.~Spártában kerestem utadnak nyomdokát,~De ott
3600 Kolt|            szenvedett Telemak uttyában,~Keresvén Ulyssest Trójának hamvában,~
3601 Vers|              itt valál,~    S elõl mész kereszt jelével~Fut elõled a halál~    
3602 Vers|             farkasoknak.~Ez azután igaz keresztény szeretet?~Mért bitangolod,
3603 Vers|                 Ott egy temetõnek látom keresztyeit,~Bágyodt szél mozgattya
3604 Vers|             akasztván egy darab fátyolt keresztyére,~Reá emlékezik baráttya
3605 Vers|               hét ellenségit koncoltuk, kergettük?~Mért gyermekségedben nem
3606 Kolt|          reszkedel szent sohajtásidban.~Kérhetlek-é szived hajlandóságára,~Hogy
3607 Kolt|           meghalni! Fussunk az élettõl,~Kérjünk szállást sirban nyugovó
3608 Vers|            megjelenik Febus szekerével,~Kérkedel gráciák egész seregével!~
3609 Vers|              menj hivem keblébe.~Ó mint kérkedhetel asszonyod kénnyébe!~Szöktess
3610 Kolt|             lelkének szivemmel áldozom!~Kérkedhetik Tisza illyen szülöttyével,~
3611 Kolt|                 A jövendő százok számat kérnek tőlünk,~Ó bár ne szólnának
3612 Vers|             másolták szegény zokogásit!~Kért? kértem, átkozott? átkoztam
3613 Kolt|             hadával:~Ott megállapodván, kérte isteneit,~Hogy verhesse
3614 Kolt|                midõn a kertész sétálgot kertében,~Körtvélyt olt az almafának
3615 Vers|                játékit szivünkön.~Azért kertecskémet én is öntözgetem,~Hol még
3616 Kolt|          õrzésére.~    Te azonban arany kerted árnyékában,~Izzadt fõvel
3617 Vers|                 ki tégedet szült, arany kertedet!~    Sõt Dáciának is havas
3618 Kolt|            átkozzák vizeit.~    Szõllõs kerteinknek gazdag határában~Már gyöngyök
3619 Kolt|               Silvánust, Pánt, Flórát s kerteit,~Parlagok rózsáit, mezőknek
3620 Kolt|               Bükkössé változnak szelid kerteitek.~    Bár kegyes Orion kibujna
3621 Kolt|                Koronás Hunyadi pusztult kerteitõl;~Itt lakom Nyitrának csendes
3622 Vers|            Mellyek már az érdem illatos kertyéből~Reánk mosologtak bimbók
3623 Kolt|             Zugnak, s fehérülnek Pomona kertyei,~Árván marad Flóra s Ceres
3624 Kolt|             Vagy amint kivántad, Hesper kertyeibe,~Hogy ott enyelegvén kis
3625 Kolt|                Mulattam szivemet Bakhus kertyeiben,~Hogy leveled jutott Palid
3626 Kolt|                 szedte rózsáit Szemirám kertyének,~Melly csudát képezett a
3627 Kolt|                 ûz el engem is tündérek kertyérõl,~Hol arany gyümölcs függ
3628 Vers|              Hajnalban egy ékes személy kertyét öntözgeti~    Már a piros
3629 Vers|        trombitával.~    Azután vágtotva kerüli rendeit,~Vitéz pajtásinak
3630 Vers|             könnyebben az igaz ösvényre kerülnek,~Ó! gyönyörü kárpit, több
3631 Kolt|                látom meggörbült hátával~Kerülni táborát anglus paripával,~
3632 Vers|          nyomdokát,~De ott sem adhatták késedelmed okát.~Ó vajha még most is
3633 Vers|                  Atyám is, megunván már késedelmedet,~Unszol, hogy más férjnek
3634 Vers|              Eurimakust,~Kiket utazásod késedelmeivel~Tartasz saját véred keresménnyeivel.~
3635 Vers|               tudván férje olly huzomos késedelmének okát, s kétségeskedvén visszajövetelérõl,
3636 Kolt|                Én is barátimmal sirjak, keseregjek.~Hidd el, olly sziv dobog
3637 Kolt|                lettünk emberek, azon is kesergünk.~Távozzunk az illyen alacson
3638 Kolt|                 Hallom barcagását e bus késértésnek,~Pengeti már élét a mészárló
3639 Kolt|              kisztet fájdalmával.~Kinos keserüség! ó ne terjedj reánk,~Ne
3640 Kolt|           képeden;~Mert ugy én is sirok keserüségeden,~S igy majd két sziv vérzik
3641 Vers|            Jelentsd vagy egy könyvvel a keserüséget,~Azután menny, s hagyd el
3642 Vers|                szine ijedségét~Jelenti, keserve mélly érzékenységét!~Rádõl
3643 Vers|               szivem ujjittói,~Már most keservemnek lesznek árasztói!~    Gyász
3644 Kolt|      temetõhelyéhez,~Hová egy szökevény késérvén mátkáját,~Nemzete vérével
3645 Vers|              Hogy ott ne olvadjon szive keservére,~Hogy a hálaadás édes érzésével,~
3646 Vers|             tárgyát boldogságom!~De bár keservesebb volna is rabságom,~Mégis
3647 Kolt|        jelenségre?~Tudod, hobojja melly keservet fejezett,~Mellybe Adelaid
3648 Vers|                    III. levél~    Érzem keservidet; sirok barátommal.~Ez nem
3649 Vers|               Még sirás - ártatlan jele keservünknek,~Kis vigasztalása levert
3650 Vers|             Amire hivatott, azt követni késik,~Mig ifjuságának tüze elenyészik;~
3651 Vers|                Tergeszti s Fiumi tenger keskenségre,~Most kezdik szoktatni anglust
3652 Kolt|             Pengeti már élét a mészárló késnek;~Vagyon egy kis része a
3653 Kolt|           elmélkedésemet; - meghagyom a késõ idõkre is igaz hálaadásom
3654 Vers|                tiszteletét!~TYTIRUS:~Ne késsünk már tovább indulatainkkal,~
3655 Vers|             ezzel elõtökben,~Urfiak, ha késtek, s még jó idõtökben~Ti nem
3656 Vers|               setét temetõd.~Nyisd fel! készen vár már ölem, hogy ölelhessen,~
3657 Kolt|                gyötrelmének,~Midõn sirt készitnek hideg tetemének!~    Tudod,
3658 Kolt|             Mellyen barátimnak verseket készittek.~Igy eltünvén a nap szép
3659 Vers|              piheg elaggott mejjébõl,~S készitti páráját kifujni testébõl:~
3660 Vers|              lövi nyilát egy szivre~    Keszkenõddel puha szellõk játszadoztak,~
3661 Vers|                kedvel az erkölcs szagos keszkenőket,~Pipes ruházatot, nyakakon
3662 Kolt|              rózsa- s jázminnal terhelt keszkenõket.~    Ird meg, melly angyal
3663 Vers|                 tavasz javait:~    Olly készséggel birják hideg keménségét;~
3664 Vers|              utazók szivében,~Egy sirni készülõ könyv reszket szemében,~
3665 Kolt|             kebelében..~Testi örömöknek készülsz innepére,~Csendes árnyékokba,
3666 Vers|               rózsák bimbói,~Mellyekbõl készültek Fillis koszorui!~Igy, mik
3667 Vers|               midõn érzésedre legjobban készülünk! - De ne emlékezzünk errõl,
3668 Vers|               piros arcája,~Csókra volt készülve gömbölyü kis szája;~Félig
3669 Kolt|               készül setétedni.~Felette kétfejû sasok lengedeznek,~Kik szárnyokkal
3670 Vers|              szokása mívelni.” -~De bár kétségeim rendre megcsalnának,~S téged
3671 Vers|                 Szomoru örömök, öldöklõ kétségek!~Nem hallom én többé ütni
3672 Vers|            huzomos késedelmének okát, s kétségeskedvén visszajövetelérõl, ezen
3673 Vers|                Antilokus tölté szivemet kétséggel,~S erõmet felváltá bus erõtlenséggel.~
3674 Vers|                 Ha õ zárhatná bé mind a kettõnk szemét.~Ezt barmunk s disznaink
3675 Kolt|              hajával,~Öleled Chlorindát kettõs almájával,~Mellyet Venus
3676 Vers|               Megrontott sok ifjat, nem kettõt, sem százat;~Elpusztittott
3677 Vers|                   Igaz könyveiddel,~    Kettõzteted sebemet.~Oh ég! mért adtál
3678 Kolt|                 kezdtem életemet,~Ismét kettõztettem hozzád szerelmemet,~S még
3679 Kolt|             gusnak fonásán dolgoznak,~A kévék kötésén többen fárodoznak,~
3680 Kolt|           fárodoznak,~Ezek kalangyába a kévéket zárják,~Azok büszkén épült
3681 Vers|                      Igy szól az emberi kevél vélekedés,~Kit szin csiklandoztat,
3682 Vers|               térség Flora ajándékaival kevélkedett; itt Tytirus és Melibeus
3683 Kolt|              Melly diszességében szinte kevélkedik,~Két eleven forrás csergedez
3684 Vers|            bajnoki sziveket.~Tapsolj, s kevélykedgyél illyen vitézedben,~Pompa
3685 Vers|             rajta hatalmat vett,~Miolta kevélység kegyelem helyébe~Ült fejedelmeknek
3686 Vers|              eretnek fejére?~Mivel vagy kevesebb az illy pártosoknál,~Csakhogy
3687 Kolt|               kastélyra illenének, igen keveset hizel­ked­het­nék én verseimnek,
3688 Vers|         vezérekkel Ithaka (hazája) felé kezde evezni. De a megbántódott
3689 Vers|                s bucsut vesz,~Reménleni kezded akkor szigetedet,~Hol nyereségekkel
3690 Vers|             hivségének.~Azután minálunk kezdesz illy ujságot,~Nálunk nyer
3691 Kolt|                szunnyadoz Muzsád tavasz kezdetében,~Ujjuló természet puha kebelében..~
3692 Vers|                Felmenvén a legszebb idõ kezdetére,~Tekénts egy ártatlant,
3693 Kolt|              feredett vérében;~Rettegni kezdettek Muzsái szivében,~Kiket ápolgatott
3694 Kolt|      felemelkedni,~Hogy e nagy elmékkel kezdgyünk vetekedni,~Mert példát vehetünk
3695 Vers|          meggondolt hellyen,~Siralommal kezdte törött kiáltásit!~Siralmim
3696 Kolt|          valóságát;~Hidd el, ismét ujra kezdtem életemet,~Ismét kettõztettem
3697 Kolt|             lakását,~Megtetted anyádnak keze csókolását,~Tudom, örömkönyvek
3698 Vers|         férjemet meglátná,~Kértem, hogy kezébe levelemet adná.~Pilon várassába
3699 Kolt|              kedves barátom! vedd sipod kezedben,~Énekeld hivednek, mi forog
3700 Kolt|              magosság és mélség!~Alkotó kezednek az volt remekmive,~Hogy
3701 Vers|                 3~Meghültek immár vitéz kezei,~Kiket ellenség féltek ezrei.~
3702 Kolt|               Hogy leveled jutott Palid kezeiben,~Ki, olvasván, merült öröm
3703 Kolt|                 jó barátunkra köszönnek kezeid.~Mert nem is tekintesz Mátyás
3704 Vers|           szemeidet,~Ime Polyxena fogja kezeidet!~Hideg ugyan minden tagja
3705 Vers|             Áldás között forog az ostor kezein.~Mosolyodva nézi zöld szántófeldeit,~
3706 Kolt|             csügg lánc, nem békó gyenge kezeirõl,~Nem hull a rabságnak könyve
3707 Vers|               Félsz az Istenségnek erõs kezeitõl.~Mint midõn kis madár sziklás
3708 Kolt|             Kiknek a kilenc szüz vezeti kezeket!~S ha néha közelebb kivánok
3709 Vers|                is igy meghalni ellenség kezektõl.~    Illy bajnokul holt
3710 Vers|              mint dobogott,~Midõn vidám kezem verseidhez fogott!~Tellyes
3711 Kolt|             élet piacára, -~Hogy tegyem kezemet barátom vállára.~Buda, 10.
3712 Vers|             Elenyészett fejér gyengeség kezemrõl!~Ládd, mint megváltozhat
3713 Vers|            ajándékjaikkal,~Illetvén kis kezét édes csókjaikkal!~Örülj
3714 Vers|               Mikor arany kötő fénylett kezeteken,~S természeti rózsák nőttek
3715 Vers|             Mihelyest az orsót pergette kezével.~Sándor borostyánit világ
3716 Vers|         márvánnyánál;~Bárha elválunk is Kháron hajójánál,~Mégis megáll
3717 Vers|             lõdözni azokat,~Most kezd a khineser magyar dohányt színi,~Füstös
3718 Vers|                Siralommal kezdte törött kiáltásit!~Siralmim másolták szegény
3719 Vers|                   Végzõdik a csata öröm kiáltással,~Szállására mégyen pajtás
3720 Kolt|             visszatért régi tisztelõje,~Kibõl országunknak lesz fõbb versszerzõje.~
3721 Kolt|         kerteitek.~    Bár kegyes Orion kibujna ködébõl,~Ne innánk versengést
3722 Kolt|                 fákot pusztittó árjával~Kidönti tövébõl, s elviszi magával.~    
3723 Kolt|      indulattyából,~Egész ország készül kidõlni sarkából!~    Mégis, ha
3724 Kolt|                Sándor hazájából,~Mintha kiemelné a feldet sarkából!~    Végsõ
3725 Vers|                 vágással?~    Igy hajós kiérvén tenger veszéllyébõl,~Vagy
3726 Kolt|               Kárpát tetejérõl,~Tünik a kiesség réteknek szinérõl,~S csak
3727 Kolt|          Cleopátra Antalnak ölében~Eliz kiességit látta még éltében;~De kérdezd,
3728 Vers|              fejér tafotaágyán aluszik: kifedett hó mellyét a szerelem istenei
3729 Kolt|               barátom! Mi magunk között kifedezhettyük ennek a szemfényvesztõ indulatnak
3730 Vers|             miként hevitthetnek?~Hogyha kifedve szép mellyek piheghetnek,~
3731 Kolt|          csudállya tövében.~    Hát hol kifejtõzött lelkünk bilincsébõl,~S már
3732 Kolt|            barlang rejtekében,~Hogy igy kifejtõzvén világ karjaiból,~Részesüljön
3733 Kolt|               mintha hosszas nyögéseit,~Kifjujná magából felakadt könyveit,~
3734 Vers|           szállása;~Megunta zsellérjét! kifogy erejébõl,~Ezer kinnyainak
3735 Kolt|         sirattyák õket nyögésekkel!~    Kifolyó véreknek párázó gõzébõl~
3736 Vers|            mejjébõl,~S készitti páráját kifujni testébõl:~Ügyelsz mindegyikre,
3737 Vers|         Lõrincet nevezte~    S mingyárt kigyógyul sebébõl~Nem emberi erõ ez,~
3738 Vers|             tárházába.~De ha e nyereség kihág határain,~S szabad nemzeteknek
3739 Vers|               már rejtekét,~Illik, hogy kihágja természet mértékjét.~Amint
3740 Vers|                S ha csak egy csókját is kihizelkedhettem,~Paradicsom örömérõl majd
3741 Vers|            Kiket ellenség féltek ezrei.~Kihullott belõlök a kard; - bárcsak
3742 Vers|                 világából,~Hogy Vurmser kijön hadi sátorából -~Hektornak
3743 Kolt|                még gyermekségedbe’.~    Kijöttünk semmiség setét barlangjából,~
3744 Kolt|        bálvánnya, haszon dühössége!~    Kikel a fösvénység szomju birtokáról,~
3745 Kolt|               oltalmában.~    Elõbb, ha kikeltek szoros határokból~Országot
3746 Kolt|              sorstokat Szatarcha népei,~Kiknél idegenek Tágus fövénnyei;~
3747 Kolt|            Megyesi Somogyi Jánosnak~    Kiköltöztél Pestnek tündér piacáról,~
3748 Vers|               sirjában.~Ó Eszterháziak, kikrõl gondolkozom,~Tirólatok szóllok,
3749 Kolt|               kötöl a kilenc szüzekkel,~Kiktõl a mult idõn végbucsudat
3750 Vers|                 félben áll egy ifju~    Kimegyek az erdõk hüves szállására;~
3751 Vers|                  láttyátok, hogy én nem kiméllem.~Olly virágok várnak legszebb
3752 Vers|               Sirtam a csalárdság rossz kimenetelén,~S néked sem bizonyos elõmenetelén.~
3753 Kolt|          nyujtom vigasztalásodat:~Ámbár kimult atyád az élõk számából~S
3754 Kolt|                 fel már erõszak, számát kinaidnak,~Mutass új csigákat büszke
3755 Vers|               Nem kivánták ezek fösvény kincseteket,~Sõt még nem is tudták kevély
3756 Kolt|         foszthat meg tehát szivünk illy kincsétõl,~Hogy életünk függjön másnak
3757 Vers|                 cserélt volna fél világ kincsével,~Midõn az angyalnak nevezte
3758 Vers|                 le hozzánk:~    E drága kincsünket,~    S véle nemzetünket~
3759 Kolt|            rendel ezen ifjunak számára,~Kinél boldogsága tanáljon tárgyára.~
3760 Kolt|                Hevernek nálotok Arimásp kinesei,~Kik után sohajtnak világ
3761 Vers|             minden szemnek!~Mégis annak kinnya legnagyobb, pokloknál,~Tehát
3762 Vers|       zsellérjét! kifogy erejébõl,~Ezer kinnyainak kegyetlenségébõl;~E nagy
3763 Vers|                fájdalomnak mélly s néma kinnyait~Olvasom németség szemébõl
3764 Vers|            szorithatlak! - ~Csuda, illy kinok közt mégsem utálhatlak,~
3765 Kolt|              terhei el ne nyomják őket,~Kinoknak is adtak titkos örömöket.~    
3766 Vers|              Csak azolta szeretsz, hogy kinomat látod.~1784~~
3767 Kolt|             Nincsen ott csendesség,~Hol kint, fohászkodást szül a gyönyörüség.~
3768 Vers|              mostohaságnak;~S mikor már kiöntöm titkos gyötrelmemet,~Csendes
3769 Vers|            szent hivségünkért,~Házadért kiöntött számtalan vérünkért?~Megõszült
3770 Kolt|                     Elmultak! s nemesen kiontott vérekkel~Jegyezték a hellyet
3771 Vers|             irigylett érzékeny ölednek!~Kiragad határján lakó vidékednek,~
3772 Vers|         végeznek is egek életérõl,~Hogy kiragadhassák buzgó karjainkból,~Ki nem
3773 Vers|              Midõn uri s gazdag sorsból kiragadott,~Szives akarattal nékie
3774 Kolt|         köszöntvén füstös partyaikat,~S kirakván a révbe gondos javaikat,~
3775 Vers|               egeket áldgyák!~Tisztelik királi ajándékjaikkal,~Illetvén
3776 Vers|                nem bánt igy anyád, hogy királlyá tettünk,~Hogy hét ellenségit
3777 Vers|         jelentsd örömedet,~Ki egy szent királnak köszönöd nevedet.~De, hogy
3778 Kolt|                félve görditti habjait~S Király-Grátz mutattya rettentõ sáncait,~
3779 Vers|           urának,~Kevés bátorságot igér királyának.~Igaz hit gyökere sziv szelidségének,~
3780 Kolt|             Midõn szembeszállott Spárta királyával?~    Számtalan veszett el
3781 Kolt|               Mutass új csigákat büszke királyidnak;~Rázd ki zöldült aját mérges
3782 Vers|                 Tanitsd meg illy kegyes királynéd nevére,~S esküttesd sziveket
3783 Vers|                nemzetek javára,~Ki õtet királynénk s anyánk trónusához,~Segéltségül
3784 Vers|              Azt véli, ezeknek fegyvere királyság.~Holott kegyetlenség, erõszak,
3785 Vers|               Ottan volt Priamus háza s királyszéke.~Itt volt Akhillesnek, itt
3786 Vers|              pediglen hajnal hasadtával~Kirepül az égre, s ott lebeg szárnyával,~
3787 Vers|           nyőstén pintyőke s kannyával,~Kirepült fészkéből! - lebeg a szellőkön,~
3788 Kolt|             futkozta,~Pándion szülöttye kiröpült fészkébõl,~Hallom panaszait
3789 Kolt|                 Barcsay kapitánynak~    Kiröpültem minap Nagyszombat ölébõl,~
3790 Vers|        nevezetes irójához~    Egy török kisasszonyt Algir rabságában ~Hallok
3791 Vers|            számot tart ágára.~Nézd el a kisdedet, hogy vigyáz attyára,~Hogy
3792 Vers|                országlott székében.~Sõt kisdedidet is, kik annyok ölérõl~Csüggvén
3793 Vers|               vállára,~Élte párja pedig kisdedjét karjára;~S ugy csüggött
3794 Vers|              Hallottam, Hektortól esett kisebbségét, -~Antilokus tölté szivemet
3795 Kolt|               után határában,~Nem látsz kisebbülést vonszó hatalmában.~    Igy
3796 Vers|             sohajtási szive tárházából!~Kisfia késéri attyát jobb felérõl,~
3797 Vers|                a napnak éget hevessége,~Kiszáradt a patak, megszünt a forrása,~
3798 Vers|                vissza nem térnek,~Vén s kiszárodt tölgyfák nyárt soha nem
3799 Kolt|           lantyával,~S engem is sirásra kisztet fájdalmával.~Kinos keserüség!
3800 Kolt|             karokat?~Hiszem a természet kit-kit pállyájára~Szabadon helyheztet
3801 Vers|                 világ elfárodt szemére.~Kitanulják minden csillag indulattyát,~
3802 Kolt|       fájdalomtól szerzett vigasztalás!~Kitanultam immár szivem titkaiból~Ezt
3803 Vers|               éltem vég szempillantása,~Kitelt lelkem agyag s romlandó
3804 Vers|          gyengesége.~A következendõ idõ kiterjesztvén~Kellemetességét, még szebb,
3805 Vers|              éltető szerekkel segitted,~Kitől magad előbb életedet vetted.~
3806 Vers|                erdõ s térség istensége,~Kitõl fünek, fának van elevensége,~
3807 Kolt|              elejénél.-~    Barátom, ne kivánd, tovább gondolkozzam,~Vagy
3808 Vers|               hogy javuljon hazánk.~Mit kivánhatsz magyar már nagy Asszonyodtól,~
3809 Kolt|               nem számlálom,~Elég, hogy kivánnám, ott lenne halálom!~Ide
3810 Vers|                  S szünetlen országlást kivánnyál házának!~Emlékezet követ
3811 Kolt|     elmefuttatások, és a megcsalattatni kivánó emberi szivnek játékai -
3812 Kolt|          Bakonyság!~Éljen asszonyanyám, kivánom szivembõl,~Számos esztendeit
3813 Vers|               szinte sejditette;~Szivét kivánsága néha szorongatta,~Husz esztendõ
3814 Vers|               is fennállana Trója!~(Bár kívánságimnak vagyok átkozója)~Tudnám,
3815 Kolt|                hevervén ölében,~Mutatni kivánta nemzetek szemében:~Melly
3816 Kolt|               Páfos mezeibe,~Vagy amint kivántad, Hesper kertyeibe,~Hogy
3817 Vers|          boldoggá tett együgyüsége?~Nem kivánták ezek fösvény kincseteket,~
3818 Vers|                 fedik a vitéz népséget;~Kivont karddal várják mind a jelenséget,~
3819 Vers|                 tömlöcben nyög; a másik kivül áll~    Elválasztják ugyan
3820 Kolt|                            Gadótzi Rőth Klárának~    Kedves Anyám!~    Küldöm
3821 Vers|                 melly harmatba feredik.~Klári, bár halladott már hanyatlásában,~
3822 Vers|               Midõn el kelletett hagyni klastromait,~Utolszor ölelvén szerzetes
3823 Kolt|                tette mesterségét.~Tudom Kleist és Viland nem volt Indiában,~
3824 Vers|                 lett mezeje,~Melly nagy Klimójának érdemes hamvába~Temette
3825 Vers|            onokája~Lesz ma pásztoroddá, Klimónak árvája.~Örülj! áldd az egek
3826 Vers|          Nerinne térségét.~~VIII. levél~Kloe álomtalansága~    Hasztalan
3827 Kolt|             téged Klorisoddal;~Én szõke Kloémmal üzném gondjaimat,~Majd eztet
3828 Vers|           szépségek halmát.~    Az ifju Klorindo hogy most cseperedik,~Ollyan,
3829 Kolt|              közepében~Bokrétává válhat Kloris szép kezében.~    Az erdõk
3830 Kolt|                 Már boldogul birod ékes Klorisodat,~Kiben feltaláltad boldogulásodat,~
3831 Kolt|                 Õtet Baucissával, téged Klorisoddal;~Én szõke Kloémmal üzném
3832 Vers|              Látnám kiességét, s szemét Klórisodnak.~Oh, szép pillantások, mellyekre
3833 Vers|             békeritt világ kereksége...~Klorisok példátok vegyétek rózsáról,~
3834 Kolt|               Nem haldoklik Acis eskütt Klorissáért,~Virágzó éltének elalutt
3835 Kolt|                a szakadozott falak közt kóborló lelkektõl iszonyodunk. -
3836 Vers|               gyermek a másikat egy kis kocsin huzza~    Nézd el az ártatlan
3837 Kolt|           igazittyák.~Váltásunk cimerét kócsolják ujjai,~Mellyen végezõdtek
3838 Kolt|                Édes jó nénémet karommal kócsolom;~Bátyámat pediglen ezerszer
3839 Vers|         Horátius világ asszonyáért,~Igy Kodrus Athénás kedves várossáért,~
3840 Kolt|                Bár kegyes Orion kibujna ködébõl,~Ne innánk versengést Cocitus
3841 Vers|            szines gyásznak,~Oszlassátok ködét az özvegy árváknak.~Bátran
3842 Vers|              Fébus hanyatlik estvére,~S ködös homály borul föld kerekségére,~
3843 Kolt|    szomoritanának, szinte abba gyö­nyör­ködtetnének is; az észtõl rövid utat
3844 Vers|              nyájos mesterségek.~Tudnak kölcsönözni kellemetességet,~S ebben
3845 Kolt|                 Araxis partyától,~Nevet kölcsönözvén hideg hazájától.~Sőt még
3846 Vers|             Fussatok el tõlem, tigrisek kölkei,~Mesés Polyfemus undok gyermekei!~
3847 Vers|        szerencsés álmodból!~Melly napra költöd fel scythák onokáit,~Melly
3848 Kolt|              rohan szájából:~Szinte ugy költözött Sándor hazájából,~Mintha
3849 Kolt|                                         Költői levelek~
3850 Kolt|          fellegeit,~Mellyek ráhullatják költsön vett cseppeit.~    Bérces
3851 Vers|                  hogy igy szelidülnek~S könnyebben az igaz ösvényre kerülnek,~
3852 Vers|             vizeddel könyvemet,~S ezzel könnyebbittsem haldokló szivemet!~ XIII~
3853 Kolt|                 S érzem látásokban sziv könnyebbülését.~Nem ólálkodik itt a tündér
3854 Kolt|             illyen vándorlókat,~Polgári köntösben pompás utazókat.~Sas sebes
3855 Kolt|                 nénnyének?~Hogy másképp könyörgött örök Istenének?~Távol tõlünk,
3856 Kolt|          kezeirõl,~Nem hull a rabságnak könyve szemeirõl!~Ki foszthat meg
3857 Vers|                 megferesztvén száz öröm könyvében,~Maga rakosgatta kalapja
3858 Kolt|              ezt tanulják Lock s Newton könyvébõl,~Miként lehet hizni emberek
3859 Vers|            honnyában,~Miként örülhetnek könyved látásában,~Hogy még fenn
3860 Vers|             érzékeny szivvel néz hazánk könyvedre,~Melly vidám szemekkel tekénget
3861 Vers|                 áldozott versek~Örömnek könyvei folyák el szememet,~Midõn
3862 Kolt|               Ki, olvasván, merült öröm könyveiben!~    Éltedet jelented halál
3863 Vers|               Hol hiv barátinknak nemes könyveiből~Ciprus nől testünknek hideg
3864 Vers|             nemzetem,~Könyveiddel közli könyveimet szemem!~Jer, tudakoljuk
3865 Kolt|              nyerte méltóságát?~S melly könyvekkel nézte fonnyadni nagyságát?~    
3866 Vers|                 az idegen nyelveken irt könyveknek olvasására, mellyekben vagy
3867 Vers|             sirni magamat!~    Ha elõbb könyvem folt,~    Velem gyütt gyászolt;~        
3868 Kolt|      szunnyasztó éjjel hiv setétségében~Könyvével öntözte virágit kertyében!~
3869 Vers|                Orcámat áztották csendes könyvezésim!~Mint szintén Nárcissus
3870 Vers|            titkos gyötrelmemet,~Csendes könyvezésre olvasztom szememet,~Melly
3871 Kolt|                Hol szegény Julia sorsán könyvezhetel,~Mihelyt szállásodra visszakésértetel,~
3872 Kolt|             szép sóhajtásával~Mindegyik könyvezi s érzi fájdalmával.~    
3873 Vers|           Magyar! ha örömtõl szived nem könyvezik,~Érzéketlen lettél Dáphnénak
3874 Kolt|                 ölérõl.~    Látom, hogy könyveznek, nem hallván lantunkat,~
3875 Vers|          megláttad, menny repülésedben,~Könyveztesd Murányi Kálipsót versedben!~
3876 Vers|               hazánk érdem templomában,~Könyvezve temetett dicsõség sirjában.~
3877 Kolt|           szállani!~Látom, mint feredel könyvhullajtásidban,~Látom, hogy reszkedel szent
3878 Vers|             Igaz, hogy nem látom Mátyás könyvtartóját,~Melly most is sirattya
3879 Kolt|                Illyen hazafiak érdemlik könyvünket,~Nem, kik hitetlenül szaggattyák
3880 Vers|               õseink tetemeit,~Áztossuk könyvünkkel koporsók köveit,~Panaszkodgyunk
3881 Vers|              hova jutsz magyar, e rabló körmében!~Elhagyatott hazám, szomoru
3882 Vers|         Felfüggeszt egy szeléd galambot körmére, ...~Ó láttam, hogy vitte
3883 Vers|                 még csak zsidó király a környékbe,~Akivel hasznodért lépnél
3884 Kolt|            Sárgult kalászokkal kérkedik környéke,~Mellyet öntözgetett polgár
3885 Kolt|              Mély hallgatás tölti egész környékemet,~Lucánus Máróval mulattya
3886 Kolt|               Szomoru hallgatás tölti a környéket,~Vagy ha szól, hallanál
3887 Kolt|       végezõdtek bucsuzó szavai,~Páncél környékezi a többi tetemét,~S azzal
3888 Kolt|     megfereszthessék,~Borostyánlevéllel környül tekerhessék,~S hogy pogány
3889 Kolt|              kertész sétálgot kertében,~Körtvélyt olt az almafának vesszejében,~
3890 Kolt|                 setétség lebeg széllyel körülettem,~Csakhogy egy haldokló lámpás
3891 Vers|               vagy négy más sziv repdes körülöttek ~    Ne hizelkedgyetek tündér
3892 Vers|             Páthmosi vak gyermek repdes körülöttem,~Unszol, emlékezzem, hogy
3893 Kolt|                 honnyomnak,~Mondgy ezer köszönést egész vagyonomnak,~De fõképp
3894 Kolt|            szabad országidtól.~Hitetlen köszönet! Rettentõ változás!~Gyászos
3895 Kolt|              világ; és egyedül az Urnak köszönheti hátramaradott kevés életét, -
3896 Kolt|                 ki-ki bátorságát.~Ennek köszönhettyük mi is hivségünket,~Mellyel
3897 Vers|        szépeinktől,~Kik csak a tükörnek köszönik szineket,~S hivsággal mulattyák
3898 Kolt|              szemeid,~Hol jó barátunkra köszönnek kezeid.~Mert nem is tekintesz
3899 Vers|         örömedet,~Ki egy szent királnak köszönöd nevedet.~De, hogy hosszas
3900 Kolt|                 látod bálvánnyait,~Hogy köszöntik egymás tündöklő honnyait.~
3901 Kolt|             most Márónak mezei sipjával~Köszöntöd a napot piros sugarával,~
3902 Kolt|                Egész uri házot ezerszer köszöntsed,~Azután áldásom ángyomra
3903 Kolt|             usszák uttyaikat,~Messzérõl köszöntvén füstös partyaikat,~S kirakván
3904 Kolt|           örömmel tölti a nézõket.~Emez köszörüli életlen sarlóját,~Amaz vizért
3905 Kolt|                   Kit egy gyermek vigan köt fonál végére.~De nem is
3906 Kolt|          kegyességének tartozom. - Ez a köte­les buzgóság adta kezembe
3907 Vers|           felett áll~    Melly ártatlan kötél kapcsolja szivünket,~Hidd
3908 Vers|                  A társaságnak szentelt kötelei olly hathatósok elõttem,
3909 Vers|                 a halál feloldozta illy köteleit;~Nem boritthattyák már könyvek
3910 Vers|            nemünkre!~Feloldod természet kötelét bimbódba;~Ragyog ezüst harmat
3911 Kolt|            Ebbõl szivárkodnak ama szent kötések,~Ebbõl pajtásoknak foly
3912 Kolt|              fonásán dolgoznak,~A kévék kötésén többen fárodoznak,~Ezek
3913 Kolt|             Tisztelem ezekben természet kötését~S érzem látásokban sziv
3914 Vers|              allyában~Számodra bokrétát kötnek árnyékában.~    Ó ha még
3915 Vers|                 sziveteket,~Mikor arany kötő fénylett kezeteken,~S természeti
3916 Kolt|            versekkel~Irsz, s uj frigyet kötöl a kilenc szüzekkel,~Kiktõl
3917 Vers|          Osznabrug s Münster várossában~Kötött békességnek szennyes lajstromában:~
3918 Kolt|               hallani szavunkat,~S hogy köttyük versekbe bús magyarságunkat.~    
3919 Kolt|               lehulló leveli repdeznek.~Kövecseken krystál erek csergedeznek~
3920 Vers|           Áztossuk könyvünkkel koporsók köveit,~Panaszkodgyunk nékik, mutassuk
3921 Vers|               illett lenni azoknak, kik kövekbõl lettek emberekké.” ~    „
3922 Vers|                 állt,~S frigyiai vérrel kövérült földdé vált.~Vitézek csontyait,
3923 Vers|             kies tavasznak rózsái,~Hogy kövessék jövõ tavasz bokrétái.~     *~    
3924 Vers|            kőszál nyilásában,~Sok tevék követik megterhelt hátokkal,~Izzadnak,
3925 Vers|          lobbanás, szelid gyengesége.~A következendõ idõ kiterjesztvén~Kellemetességét,
3926 Vers|                   Magamkivül ragad, ami következik!~Magyar! ha örömtõl szived
3927 Kolt|                véle asszonyanyám napját következni.~Ah! szerencsés látás, boldog
3928 Kolt|         nyoszolyáját,~Felosztya dolgára következõ napját.~Én azonban Pindust
3929 Vers|                 szabad volna Szalmácist követnem,~S magamat szerelem tengerébe
3930 Vers|                 erkölcsérõl,~Jól attyát követõ boldog születtyérõl,~Kik
3931 Vers|                 nemzetek ruháját,~Azért követted ugy őseid példáját.~    
3932 Vers|            szemembõl,~Ó hány sohajtások követték szivembõl!~Te boldog csillagzat,
3933 Vers|            vetekedni véltem;~Én, Párist követvén, nékie itéltem.~Vigye! igazsággal
3934 Vers|                 gyermekeit,~S haldoklás közben is koncolni népeit.~Halhatatlan
3935 Kolt|               vérferedõnél,~Kinek semmi köze nincs nyereségénél,~Hal,
3936 Kolt|                 önként jönnek kar­jaink közé. Akkor, barátom, akkor fog
3937 Vers|            ligetekre vezették nyájokat; közel folyt egy tiszta patakocska,
3938 Kolt|               vezeti kezeket!~S ha néha közelebb kivánok röpülni,~Már féluttyán
3939 Vers|          veletek idétlen sirjához,~Hogy közelithessek boldog árnyékához,~Melly
3940 Kolt|            töltse el napjait.~Végre, ha közelitt ama gyászos óra,~- Áh! áznak
3941 Vers|                 bajunknak.~Csak mikor a közép tengeren evedzünk,~Akkor
3942 Vers|             megaggott kor.~A 70-es évek közepérõl~~
3943 Kolt|             hever kebelében;~Rettenetes közfal különöz bennünket,~Csak
3944 Vers|                Takarodgyál foszlánkosok közibe,~Akiknek születtél ravasz
3945 Vers|            völgyben legelnek juhai ~    Közlöm szerelmemet érzékeny sipommal,~
3946 Vers|             atyáddal,~Ki mennyei lelkét közlötte hazáddal,~Nem hordtad te
3947 Kolt|             barátomat,~Kivel néhanapján közlöttem lantomat!~Ne álmélkodgy
3948 Vers|              azomban errõl beszédünket,~Közölhettyük máskor érzékenységünket,~
3949 Vers|          Parnassusra visznek Musáiddal,~Közölj egy pillantást hiv onokáiddal,~
3950 Vers|                elejét veled magyarul ne közölném: ~„Azok, akikkel a régi
3951 Vers|                engedne fájdalmam,~Mivel közös volna sokakkal siralmam.~
3952 Kolt|                  S miként estek ismét a község sorjára?~    Bölcs s vitéz
3953 Kolt|      szárnyokkal zugó habokat képeznek.~Közte a számtalan fegyverek szikráznak,~
3954 Vers|                   bárcsak még lenne~    Közted, Magyar!~    Egy olyan kar,~
3955 Vers|                    Szebben ragyog Fébus köztök sugarával,~Hangosb a pacsirta
3956 Vers|        Polyfemus undok gyermekei!~Rátok koholtatnak Étna menykövei,~Ákheron,
3957 Vers|            örült!~Illy mostoha sorsra a kõkemény sziv is lágy!~    Nádasdy
3958 Vers|             tudós teteirõl,~Swittenek s Kolbertek nõnek bérceirõl.~     *~    
3959 Kolt|              férjétõl,~Ott szökik Medea Kolchis szigettyétõl;~Ott egy vak
3960 Vers|         honnyáért,~Jázon mennyit fáradt Kolkis báránnyáért, -~Mindegyik
3961 Kolt|             mulandó s semmiség magában.~Komárom, 11-dik September 1779.~~
3962 Kolt|                 lakik Muzsák udvarával;~Komáromba jöttem Zefir futásával,~
3963 Vers|       szemérmetesség~Szökdösik lelkekbe komorság, kegyesség.~    Tizenöt
3964 Vers|       gyermekeit,~S haldoklás közben is koncolni népeit.~Halhatatlan lelkek!
3965 Vers|            tettünk,~Hogy hét ellenségit koncoltuk, kergettük?~Mért gyermekségedben
3966 Vers|            gondolatink,~Ezeket tanulják kondor urfiaink.~Az tudósabb, aki
3967 Kolt|           fájdalmával,~Ó! akkor mulatok Kónyim árnyékával.~    Hallom a
3968 Vers|                 VI~Egy szép személy egy kopasz kõsziklára támaszkodik,~
3969 Vers|                  XLIII~A kis Kupidó egy koporsó kõre vágja e verseket~    
3970 Vers|              felett való panaszi~ 1~Im, koporsód ajtajánál áll hiv szeretõd!~
3971 Kolt|               Nehogy Róma lássa gyászos koporsódat.~Áh Róma, melly igen kedvezel
3972 Vers|              felszedd könyveit s vigyed koporsódhoz;~Oda, hol életünk lehullnak
3973 Vers|          tetemeit,~Áztossuk könyvünkkel koporsók köveit,~Panaszkodgyunk nékik,
3974 Kolt|           Athénás - hol vannak hamvai~S koporsókövekbõl épitett falai?~Talám most
3975 Vers|             Mert nincs tehetségem sötét koporsómban,~Hanem ezer áldást hintek
3976 Vers|           voltam, elért már a megaggott kor.~A 70-es évek közepérõl~~
3977 Kolt|              Jutván életünknek alkalmas korára,~Nyelvünket intéztük szüléink
3978 Vers|                A kis Kupidó egy koporsó kõre vágja e verseket~    Jámbor!
3979 Vers|           Hiblának,~Tavasznak fecskéje. Koridonnya Pánnak.~Bár Alexis volnék!
3980 Vers|                  A többit meglátod Názó Korinnáján.~ XXII~Egy sziv tömlöcben
3981 Vers|                 Segéltségül adta boldog kormánnyához,~Ki õtet rendelé nagy József
3982 Kolt|                Kik ég felé tünnek eszek kormánnyain.~    De mit nyersz végtére
3983 Vers|                 fényes tisztének terhes kormánnyára~Dõlvén, osztogattya áldásit
3984 Kolt|                 nem tudgya jól szárnyát kormányozni;~Leesik pihegve udvar közepére, -~
3985 Kolt|             szatyr- s faunusokkal?~Csak kórók teremnek most Arkád rétein,~
3986 Vers|                 Feje felett lebeg vitéz koronája,~Fáradsága dija, érdem bokrétája,~
3987 Kolt|               Tudod, hogy még az is, ki koronájával~Országoknak törvényt szabhat
3988 Kolt|            amennyi vezérrel,~Sok kevély koronák letapodt fényeken,~Vitéz
3989 Vers|             Vagy ha aztat véled, hogyha koronánkat~Fel nem teszed, bátran ronthatod
3990 Vers|               száz magyarokat,~Csakhogy koronázva ülje trónussokat.~De ez
3991 Vers|          hamvaira.~Igy csinálsz várokat kórós pusztaságból,~S ismét pusztaságot
3992 Vers|                 Áldd meg Alexisnek szép korral életét,~Kinek ma füzettyük
3993 Vers|               szemeivel.~    Itten négy kort adtam ezzel elõtökben,~Urfiak,
3994 Vers|               erkölcs! csipkefőkötőkben~Korzikány kalapban, párizsi cipőkben.~    
3995 Kolt|        táborával~Siet virágoktól szagos kosarával,~Pán nádból alkotott sipját
3996 Kolt|                 Itten ambrosiát Jupiter kóstogat.~Minden elevenebb e boldog
3997 Vers|              dohányt színi,~Füstös hust kóstolni s tokai bort inni.~Szép
3998 Vers|       anyavárosában,~Mondanád sas repül kőszál nyilásában,~Sok tevék követik
3999 Vers|                rabjaiddal,~Gyõzhetetlen kõszál istápja szivemnek,~Mellyet
4000 Kolt|            Hangzik s kettõzteti hangját kõszálokkal.~Egek, hova vonnak egyszerre
4001 Vers|             Flora ékességét,~Hallgattam kõszálról dõlõ viz csergését,~S fák
4002 Kolt|                csendes szigeteit,~Hideg kõszikláit, magános erdeit.~Igy futott
4003 Kolt|       hortyognak,~Trombitáktól szomszéd kõsziklák harsognak,~Szóval: itt a
4004 Kolt|                 ezres seregekkel,~Kik a kõsziklákot rázták bõgésekkel.~Hogy
4005 Vers|                 szép személy egy kopasz kõsziklára támaszkodik,~gondolattyaiban
4006 Kolt|                 éghez sohajtok!~Ne sirj koszorudért, amellyet leteszel,~Mert
4007 Vers|             Mellyekbõl készültek Fillis koszorui!~Igy, mik régen voltak szivem
4008 Kolt|              Hol egy szüz mosolyog Márs koszorujával.~    Itt fekszem Muzsáim
4009 Kolt|            dicső templomában,~Borostyán koszoruk hives árnyékában~Feltanálnánk
4010 Vers|       munkájából~Emberré teremtél agyag kovásszából;~Én, kire rátetted titkos
4011 Kolt|                                         Krajnik Lászlónak~    Ott ülsz most
4012 Kolt|             nyiladtól szivében,~Felirja Krajniknak nevét szép mellyében.~1779
4013 Vers|             Illy hazaszeretet vitt volt Kremérához,~Háromszáz Fábiust érdem
4014 Vers|                Ó ha még magyarok laknak Krimiában,~Vagy boldog Árpádnak elhagyott
4015 Vers|          csergésével~Fut a virágok közt kristályos vizével -~Kecsegtet, s szivessen
4016 Kolt|            leveli repdeznek.~Kövecseken krystál erek csergedeznek~S az elbódult
4017 Vers|      Szerzetednek örömére,~Azért szélyt küldettettél~    Igaz hit hirdetésére,~