17-barat | baraz-dioge | disze-erdem | erdo-fent | feny-hajit | hajla-ifjak | ifjat-kelle | kelte-kulde | kuldg-megsz | megta-nyaja | nyajo-party | paszt-sejdi | sekke-szimo | szin-tetej | tetem-varos | varro-zuhog
Part
5529 Vers| érdemes hamvába~Temette pásztorát méltó fájdalmába! -~Leszáll
5530 Vers| Ird Eszterházi Pált hires pásztoridhoz!~Im ma lép városod nemes
5531 Vers| vérnek méltó onokája~Lesz ma pásztoroddá, Klimónak árvája.~Örülj!
5532 Vers| ünnepli és tartya,~Jó szivü pásztorok társa és baráttya.~TYTIRUS:~
5533 Vers| Felszentelt püspöke, rég pásztorságának.~Ó láttam, barátim, szomoru
5534 Vers| haldokló lángjai;~Nézz ottan Patacsnak roppant szikláira,~Elsõ
5535 Kolt| midõn már feredett vére patakjában,~Még akkor is vágd! vágd!
5536 Vers| szomjus gyökereit?~ Ott egy pataknál ülsz, melly szép csergésével~
5537 Vers| közel folyt egy tiszta patakocska, melly a szomszéd kõszik
5538 Vers| Játszol a csendessen csergõ patakokkal!~Csak te vagy még ébren
5539 Kolt| mives sajtójában.~ Tiszta patakoknak pázsitos széllyében~Az apró
5540 Vers| nap ujjittya.~ *~ Páthmosi vak gyermek repdes körülöttem,~
5541 Vers| Délceg paripája kapál patkójával,~S kérkedik arannyal varrott
5542 Kolt| tüzhelyén áldoznak,~S mellyekben pátmosi nyilakat hordoznak,~Ott
5543 Kolt| villongó ekéknek vasai,~Véres patokokká vizek folyásai.~ Boldogtalan
5544 Vers| bus erõtlenséggel.~Vagy ha Patroklusnak az ál fegyverében~Halálát
5545 Vers| Habelschvertnél~Virtute functos, more patrum, duces~... canemus.~ HORAT.
5546 Vers| Magára ruházta perzsák patyolatit.~Ó szerencsés Spárta Likurgus
5547 Vers| Elõáll, hirednek nem kis pazarlója. -~Három erõtlenek mit oltalmazhatunk?~
5548 Kolt| Hogy ott enyelegvén kis Pazitheával,~Felejtsem gondomat vett
5549 Vers| érzékeny csöppeit,~Itattya pázsitok hervadó füveit.~Ó boldog
5550 Vers| borostyánomnak,~Majd kies pázsitra dõlök árnyékában~S szabad
5551 Vers| nevérõl!~Miltiades vette Pécile révében,~Érdemlett jutalmát
5552 Vers| Én, kire rátetted titkos pecsétedet,~Ruházván lelkemre isteni
5553 Vers| naggyá neveteket!~Mennyi pecsételte magyar hivségteket!~Most
5554 Kolt| drágán kaptátok.~Rajtok van pecséttye nemes véreteknek,~Rajtok
5555 Vers| rájok nyomom hevült szivem pecséttyeit.~ Ámor egy bokorból nézi
5556 Vers| ereje,~Szemlélvén, hogy Pécsnek árva lett mezeje,~Melly
5557 Vers| Érzékeny levelek~---- Me Quoque pectoris~Tentavit in dulci iuventa~
5558 Vers| bajszához!~Nosza, pajtás! pederjük meg, s vigadgyunk;~Lesz
5559 Vers| Illy hazafiaknak nemes példájában,~Mint igaz erkölcsök szent
5560 Kolt| utasit az elmult százok példájából:~Mit várjunk jövendõnk terhes
5561 Vers| Azért követted ugy őseid példáját.~ Nem kedvel az erkölcs
5562 Vers| bár minden polgárt vonna példájokhoz!~Hát mi, hogy hallgatnánk
5563 Vers| láttyák onokáját,~Midõn oly példásan szereti hazáját!~ *~
5564 Vers| világ kereksége...~Klorisok példátok vegyétek rózsáról,~Kiket
5565 Vers| küldöm e levelet.~Jõjj Penelopédhez; nem kell a felelet.~Leomlott
5566 Vers| Ulisszesnek~(Ovidiusból)~Aut, guod Penelopes verbis reddatur Vlyssi,~
5567 Kolt| Csak ugy, amint tudgyuk, pengessük lantunkat.~Üljünk fel Gellértnek
5568 Kolt| barcagását e bus késértésnek,~Pengeti már élét a mészárló késnek;~
5569 Kolt| szárnyára,~Dulta országinkat Penusok módgyára;~S addig vissza
5570 Vers| gazdagittani,~Fölösleg vagyonát pénzzel felváltani.~Igy tudta hollandus
5571 Vers| Fejeteken csákó, hajatok perecben.~Ideje, hogy egyszer megnyilik
5572 Vers| mutattya, s képezi széllyeit;~Pergamát pediglen, minden szépségével,~
5573 Vers| erejével,~Mihelyest az orsót pergette kezével.~Sándor borostyánit
5574 Kolt| most mennyei térségét,~Ki perzsáktól vévén bálvány istenségét~
5575 Kolt| szivessen vedd bé szállásodra!~Pest, 4. November 1778.~~
5576 Kolt| Jánosnak~ Kiköltöztél Pestnek tündér piacáról,~Hogy hirt
5577 Kolt| Bessenyeinek Pestre~ Elõttem van képed, -
5578 Vers| Finis et erroris miseri Phaeacia tellus. Azonban Penelope,
5579 Kolt| Cato apud Lucanum. L. II. Phar. v. 297.)~ Magamat felejtve
5580 Vers| erejérõl,~Midõn Pompét üzte Pharsal mezejérõl,~S vitéz borostyánit
5581 Kolt| népére,~Midõn vért árosztott Phársál mezejére,~Sem a nagy Scipio
5582 Vers| várossait.~Igy hordtak anglusok Phinnok révpartyába~Véghetetlen
5583 Kolt| régenten Áthénás kincseit,~Igy Phoenix arannyal gazdag erszényeit;~
5584 Vers| Scribimus; aut lacrimas, Phylli relicta, tuas.~Quod Paris,
5585 Kolt| megfontolván mindent világ piacában,~Mondgyuk, hogy mulandó
5586 Kolt| Elhagytam már Budát lármás piacával,~Mellybe Pallás lakik Muzsák
5587 Kolt| estvélt töltöttél fényes piaciban,~S festvén nagy szivedet
5588 Vers| lugossából,~Elhozod Budának újult piacira,~Hogy magyar füstöljön teményt
5589 Kolt| Mint nagy városoknak gõgös piacokon,~Kiknek hivalkodás sétálgot
5590 Vers| Accipit omnis~Exemplum pietas...~ LUCANUS L. IX. Phars.
5591 Kolt| Játszonak a szellõk vig pihegésekkel, -~S dicsérvén a tavaszt
5592 Kolt| tapod bús hamvain.~ Mi pihegett ekkor Hánnibál szivébe?~
5593 Vers| Hogyha kifedve szép mellyek piheghetnek,~Melly szivnek van olly
5594 Kolt| tündöklik egünkbe,~Ugy mi, kik pihegünk, majd örökségünkbe~Szóllittatunk!
5595 Vers| nõnek bérceirõl.~ *~ Pihenj már, nemzetem, szerencséd
5596 Vers| hogy vigyáz attyára,~Hogy pillant titkossan zengõ ajakára!~
5597 Kolt| tengerérõl,~S reszketve pillánt ránk Kárpát tetejérõl,~Tünik
5598 Vers| Nézed, mint Klórisod bus pillantásait;~Éjjeli óráknak szomoru
5599 Vers| Melly bágyadtak voltak néha pillantási,~Mintha fárasztanák szerelem
5600 Vers| szellõk játszadoztak,~Midõn pillantásim képeden futkoztak.~Gömbölyû
5601 Vers| mennyit vesztett csak egy pillantással,~Mit már vissza nem nyer
5602 Kolt| vitézed vezérelésére,~S pillants egyet vissza Buda bércekére!~
5603 Kolt| Émáth mezejére,~S ha egyet pillantunk olly sok nép vérére,~Nedves
5604 Vers| hogy kezébe levelemet adná.~Pilon várassába utánnad küldöttem,~
5605 Kolt| szobámból,~Hogy ismét Muzsáim Pindusra ragadtak,~S egy forrás kut
5606 Vers| magzattyával,~Fiaival nyőstén pintyőke s kannyával,~Kirepült fészkéből! -
5607 Vers| erkölcs szagos keszkenőket,~Pipes ruházatot, nyakakon kendőket.~
5608 Vers| mellett áll egy ifju~ Piramus szerelmét szederjfa mutattya,~
5609 Vers| Igy hordozta népét Pirene hegyein,~S a tornyos havasok
5610 Kolt| Nem játszik orcáján tündér pirossága,~S nem szóll furuglyáján
5611 Vers| Mellyekre festette végsõ pirosságát.~S midõn igy szemlélném,
5612 Kolt| Egy kinyiló rózsa, melly pirosságával~Tündöklik hajnalba gyöngyös
5613 Vers| Jelenti képemen csüggedt pirosságom,~Hogy már végére hanyatlik -
5614 Vers| Görögországot Deukálion és Pirrha megnépesitette, eleintén
5615 Vers| Vagy egy rózsát gyengén piruló arcádról!~Rabbá tett szép
5616 Kolt| veszett el mindegyik népébõl,~Pirult a korona nemzetek vérébõl!~
5617 Vers| vigyázok mindegyik szavára!~Pirulva tekéntek szerelme lángjára.~
5618 Kolt| S most is versek hullnak pisztolja tokjából;~Gráciák futkoznak
5619 Kolt| tréfái.~Nem szükség most Pithon bálvánnyához menni,~S varázsló
5620 Kolt| Midõn kényünk szerént nem pityereghettünk.~ Jutván életünknek alkalmas
5621 Kolt| felébred álmából,~Egy-két pityergõ szót ereszt ki szájából,~
5622 Vers| fajtalankodnak.~Elhallgatom Médont, Pizandrust, Polibust,~Festett Antinoust
5623 Kolt| Orczynak~Rura mihi et rigui placeant in vallibus amnes;~Flumina
5624 Vers| szerelmének,~Istene legkisebb plánta gyökerének.~Minden, ami
5625 Kolt| világnak biróját,~Mert te pörditheted Lakhesis orsóját.~Vallyon
5626 Kolt| lennének ezek születendõ poesisomnak! ~Elefánt, 15-dik napján
5627 Vers| baráttyoknak nevenapja volt. Itt a poeta Marton László nevenapját
5628 Kolt| Olvasd Erfortumnak nyájas poetáját,~Melly szépen rajzolja Blömörán
5629 Kolt| szerelemnek! - Lásd, hogy a poéták sem mondanak mindétig szint
5630 Vers| Őhercegsége halálán egy poetának érzékenységei~Multis ille
5631 Kolt| Mennyit kell érezni itt egy poétának!~Elefánti magánosságomból,
5632 Vers| Melly rettentõ török s tatár pogánságnak!~Szóljon Erdélyország, ahol
5633 Vers| Székesfehérvár várának,~Hol pogányok ezrei~ Számlálhatatlan
5634 Vers| annak kinnya legnagyobb, pokloknál,~Tehát enyim nagyobb a legnagyobbaknál!~
5635 Kolt| Páncélból volt ennek már elsõ pólája,~Gyõzödelmes Pállás szoptató
5636 Kolt| Midõn sirva néztük a dajka póláját!~ Igy, mint életünknek
5637 Kolt| Hogy önnön békóin lássa polgárait!~Caesar már dicsõség hevert
5638 Kolt| földünk illyen vándorlókat,~Polgári köntösben pompás utazókat.~
5639 Kolt| Mellyik nem izzadja vérét polgáridnak?~ Add meg azt is nekik,
5640 Vers| Ott áldgyuk lelkedet polgárink nevében,~Rózsát s ciprust
5641 Vers| szigetjében,~Szoritván mégegyszer polgárit ölében,~S elhagyván született
5642 Vers| ahol Minerva székébõl,~Polgárok nõnek fel Muzsák kebelébõl;~
5643 Vers| hazájokhoz,~Melly bár minden polgárt vonna példájokhoz!~Hát mi,
5644 Kolt| elméjével~Haladgya több polgártársait eszével,~Azon izzad s fárod
5645 Vers| Elhallgatom Médont, Pizandrust, Polibust,~Festett Antinoust és Eurimakust,~
5646 Vers| Távozz tõlünk képmutatás,~ Policia, pallérozás;~Takarodgyál
5647 Vers| bálvánnyánál látta,~Midõn Polixéna ál szivét imádta.~De vallyon
5648 Vers| tigrisek kölkei,~Mesés Polyfemus undok gyermekei!~Rátok koholtatnak
5649 Kolt| szelei~Zugnak, s fehérülnek Pomona kertyei,~Árván marad Flóra
5650 Vers| sétál mulatozásra~ Hüves Pomónának nyugtató szállása,~Mellyre
5651 Vers| kevélykedgyél illyen vitézedben,~Pompa gyanánt hordozd nagy nevét
5652 Kolt| játszott Febus szüzeivel,~Midõn Pompadournak tetszett verseivel;~Kapott
5653 Kolt| Kinek a minapi halottas pompánál,~Elalutt fáklája dajkája
5654 Kolt| vándorlókat,~Polgári köntösben pompás utazókat.~Sas sebes sólyomnak
5655 Kolt| Igy holt meg amaz is Pompéjus hadában,~Kinek nem volt
5656 Vers| lantoztál Caesar erejérõl,~Midõn Pompét üzte Pharsal mezejérõl,~
5657 Vers| Hogy szabadságinkat egy pontig megtartya,~S õ lesz annya
5658 Kolt| vétkeivel!~Kérlek: ki már uszol Pope mélségében~S gyönyörködöl
5659 Kolt| hamvaiba!~Melly gyengén nagy Popé Nimfák karjaiba!~Ámbár egy
5660 Vers| lantozni Ádám almájáról,~S Pópét elmélkedni ember próbájáról.~
5661 Kolt| annyira vitte, hogy most porában is alig találhattyuk. Rómának
5662 Kolt| hurcoltatol,~Csillagos nyaklókkal pórázon tartatol,~S ezer cselék
5663 Vers| fegyveres rabjával,~Egy pórázra füzi nemest jobbágyával.~
5664 Vers| repülésével,~Féreg pedig porban mászkál kis testével,~A
5665 Kolt| rettentõ sáncait,~Terhes porfelleget látok emelkedni,~Melly miatt
5666 Vers| boritotta,~Az halál hamuvá s porrá forditotta;~Két rózsát képeztél
5667 Vers| szivet kebelembõl,~S csinálly port agyagból készitett testembõl!~
5668 Kolt| lerajzolom, de bus festékekkel,~Posaun s Melpomene gyászos énekekkel:~
5669 Kolt| már elõre küldte szomoru postáját,~Midõn sirva néztük a dajka
5670 Vers| quae morte revelli~Heu sola poteras, poteris nec morte revelli.~
5671 Vers| revelli~Heu sola poteras, poteris nec morte revelli.~ OVID.
5672 Kolt| énekelvén:~... Ferrique potestas~Confundet ius omne manu,
5673 Kolt| Kónyinak~Laetus in praesens animus, quod ultra est,~
5674 Vers| nem szaporithatá teveled prédáit.~Elaluttak rajtad halálos
5675 Kolt| Mint a legdühösebb pogány prédájával.~Ártatlan áldozat, mit vétett
5676 Kolt| fösvénység szomju birtokáról,~Prédálni megy egész föld golyóbicsáról,~
5677 Vers| Vigyáz mindenfelé, hol kapna prédára,~Azután, mint villám, lecsap
5678 Vers| hatalmával~Reá mosolyogván: Vác prépostságára~Emelte érdemi elsõ jutalmára;~
5679 Vers| versek ~Ipsa quidem virtus pretium sibi, solaque late~Fortunae
5680 Kolt| mészárszékéhez,~Szegény Priamusnak temetõhelyéhez,~Hová egy
5681 Vers| S Pópét elmélkedni ember próbájáról.~Nem! mind távul vannak
5682 Vers| szerelmünknek,~ Elválásnak órája;~Próbaköve hivségünknek,~Eskütt hivségünknek,~
5683 Kolt| Natorum orbatum, longum producere funus~Ad tumulum jubet ipse
5684 Kolt| Venus! dubium trepidumque ad proelia, Magne,~Te quoque fecit
5685 Kolt| sub terra est, in apricum proferet aetas,~Defodiet condetque
5686 Kolt| szárnyaim gyengülni!~Mint Progne szülöttye, midõn tollasodik,~
5687 Kolt| Nomen libertas, et inanem prosequar umbram!~ (Cato apud Lucanum.
5688 Vers| lengedez, ugy inog hivséged,~Próteust képzeli festett szivességed.~
5689 Kolt| Tudgyuk, hogy szaladván Prusias ölében~Sirva nézett vissza
5690 Kolt| veszéljén,~Ki most vakon sétál Pteleus vidékjén.~Mársiás is kárát
5691 Kolt| forgásáról,~S taszitsd le Ptolomét dicsõség polcáról,~Vedd
5692 Kolt| 666.)~Magánosságomból, Pünkösd havának 4-dik napján 1782.~~
5693 Vers| Sebestyén Várának~Felszentelt püspöke, rég pásztorságának.~Ó láttam,
5694 Kolt| Hogy szólhasson Róma öreg püspökével.~ Igy fegyverkeztette
5695 Vers| Esztoráz szivében,~Olly püspököt adott Pécs tartománnyának,~
5696 Vers| Eszterházi Pálnak pécsi püspökségre lett felemeltetését inneplő
5697 Kolt| távoz erkölcs ösvénnyétõl,~Puhul az indulat vétkeknek terhétõl.~
5698 Kolt| Ki vázzá csinálta hirét Pultavának,~Siet hozzánk jönni Araxis
5699 Vers| Rettegik halállal töltött puskáinkat.~A sas fellegekig hat repülésével,~
5700 Vers| Elmultak lakosi, nincs ember pusztáin,~Csak vadak csapásit látni
5701 Kolt| napjára~Hiv Thessáliának véres pusztájára.~Ott sirattya Rómát mennyei
5702 Kolt| Nylus szomszédjai, Emáth pusztájával,~Mondjátok meg többi iszonyuságokat,~
5703 Kolt| pásztori kunyhókkal népesült pusztaság,~Eltünt már az arany százod
5704 Vers| Igy csinálsz várokat kórós pusztaságból,~S ismét pusztaságot kevély
5705 Kolt| Mivelõ kézt kiván széles pusztaságunk,~Sohajtással épül szegény
5706 Kolt| okot ád az emberi nemnek pusztittására! - Megfelejtkezik az illyen
5707 Kolt| hazád s javadbul ki nem pusztittatol.~Ha a te gyönyörû verseid
5708 Vers| házadat, s benne uralkodnak~Pusztittván javaid, csak fajtalankodnak.~
5709 Vers| szélvésznek kietlen árjai~Pusztittyák telekét, s usznak kalászai.~
5710 Vers| csattogásokat,~Dühösség, pusztulás követi azokat.~Szegény remeteség,
5711 Vers| mit használt nékem Trója pusztulása,~Görög vitézektõl származott
5712 Kolt| mutathattya árnyékos zöldségét,~Pusztulnak ágai s vesztik ékességét!~
5713 Kolt| majd megszabadit az halál puzdrája.~Ó hát jó meghalni! Fussunk
5714 Vers| vetettem,~Máris Kupidónak puzdráját érzettem!~ XX~Egy Grácia
5715 Vers| Pyrkernek~Bármelly csekély légyen
5716 Vers| Titkos Polyxena~... quae morte revelli~Heu sola poteras,
5717 Kolt| ante revellar,~Exanimem quam te complectar, Roma, tuumque~
5718 Kolt| Barcsay kapitánynak~... Heu quantum mentes dominatur in aequas~
5719 Vers| felemeltetését inneplő versek ~Ipsa quidem virtus pretium sibi, solaque
5720 Kolt| Bessenyeinek~Quiquid sub terra est, in apricum
5721 Kolt| szentelt tetejéről,~Rég Quirin s Capitol kies vidékéről,~
5722 Kolt| stare sub ictu~Fortunae, quo mundus erat, Romanaque fata,~
5723 Vers| parens, Hippolytusque legant:~Quodque tenens strictum Dido miserabilis
5724 Vers| egérõl,~Setét éj borult rá Erebus térjérõl, -~S most
5725 Vers| Kedvezett a szemnek, melly rab lett látással;~Csipke fejkötõjét
5726 Kolt| erõtlen hevének,~Hogyha már rabja lett ember idejének,~Mellyel
5727 Vers| Éol, haszontalan dõlsz rám rabjaiddal,~Gyõzhetetlen kõszál istápja
5728 Vers| háromszáz ezer fegyveres rabjával,~Egy pórázra füzi nemest
5729 Vers| Életem tavasszán én is rabjok lettem,~Midõn szép Klórisom
5730 Kolt| Elzárattatik ez mostan fiaidtól,~Rabkiáltást hallasz szabad országidtól.~
5731 Vers| tapasztalni születõ kincseit,~Rablani kivánnak egyszerre hevekben,~
5732 Kolt| vacsoráinkat,~Szünetlen rablással éltük napjainkat:~ Irtózunk!...
5733 Vers| Ó hova jutsz magyar, e rabló körmében!~Elhagyatott hazám,
5734 Kolt| pápai kies sikosokon,~Máris raboddá lett, kiért ohajtoztál!~
5735 Vers| pártos népe templomokat rabolt,~S azért nem engedte az
5736 Kolt| nyereségénél,~Hal, vész, raboskodik más dicsõségénél,~S mégis
5737 Kolt| igájára~Szánokodó szemet vetel rabságára!~ Ember vagy és azért
5738 Kolt| Róma, most Juliusodról,~Ki rabságban döntött szent szabadságodról~
5739 Kolt| gyenge kezeirõl,~Nem hull a rabságnak könyve szemeirõl!~Ki foszthat
5740 Kolt| Tekéntvén mostani alacson rabságod,~Egy mélly sohajtássá változna! -
5741 Vers| szivem holtig nyög édes rabságodban!~1779~~
5742 Vers| bár keservesebb volna is rabságom,~Mégis holtig tartó lesz
5743 Kolt| szent árnyékaikat,~Ne hadják rabságra jutni fiaikat!~Buda, 27.
5744 Vers| néki arra igazságot,~Hogy õ rabszijjra füzze szabadságot?~Azért,
5745 Vers| szivedben.~Kálvin, Luther, vad rác hiteszegettségét~Jovallod
5746 Kolt| õket Veisse Juliával,~Ott Racin, szomoru Ifigéniával,~Kiknek
5747 Vers| lépjél barátságban.~Vad rácság pediglen, kit alig esmértünk,~
5748 Vers| keserve mélly érzékenységét!~Rádõl bajnokának bus temetõjére,~
5749 Kolt| hordoznak,~Ott Páris Helenát ragadgya férjétõl,~Ott szökik Medea
5750 Vers| indulatommal.~Napnyugoti szellõk ragadgyák szavamat,~S ahhoz vigyék,
5751 Vers| buzgó karjainkból,~Ki nem ragadhattyák sohajtásainkból!~Magyarok
5752 Kolt| derülni.~Nyughatatlan lépés ragadott hozzája,~S mihelt jönni
5753 Kolt| oszlopával!~Tudom, mikor Charon ragadt sajkájával,~Nem kérdezett,
5754 Kolt| Hogy ismét Muzsáim Pindusra ragadtak,~S egy forrás kut mellett
5755 Kolt| Egy setét temetõhellyre ragadtatok,~Hol a halandóság törvénnyébe
5756 Vers| társalkodni, mert éppen akkor ragadtatol ki kebelünkbõl, midõn érzésedre
5757 Kolt| is illyen szélvészektõl~Ragadtatom honnyom s a kilenc szüzektõl,~
5758 Vers| törvénnyével,~Hogy fejed ragyogjon koronánk fényével,~Hogy
5759 Vers| kereksége!~Látom különösen ragyogni utadat,~Elhagyván sötétes
5760 Vers| látok az égnek kékségén?~Egy ragyogó csillag ballag kerekségén.~
5761 Kolt| A nap sem szüntelen ragyok kerekében,~Merül gyakran
5762 Kolt| tölti fellegeit,~Mellyek ráhullatják költsön vett cseppeit.~
5763 Vers| Hiblát zajogni méheknek rajjával,~Sem Miltont lantozni Ádám
5764 Kolt| tájékára~Annyi tudóst hozni Rajnának partyára?~ Ha csak ezt
5765 Vers| vagy örökké uralkodnál rajtunk! Nehéz veled bizonyos esztendõkig
5766 Vers| barátom, az érzékeny szivnek rajzolásait. Mennyi indulatokat önt
5767 Kolt| Szóval: itt a halál ezer rajzolásban~Öldökli szememet minden
5768 Vers| tudom, hogy szereted a szép rajzolatokat, mellyeket a szerelem az
5769 Vers| Ha ujj diszeidet rendre rajzolhatnám;~Elég lesz az öröm könyvek
5770 Vers| Enyimet Etnának lángja rajzolhattya.~ XXXV~Héloize és Abelárd;
5771 Kolt| irtál barátodnak,~Mellyekbe rajzolod terheit sorsodnak,~Hogy
5772 Kolt| irtózom!~De sok mélly bánattal rajzolt homlokokról,~Titkon az egekre
5773 Kolt| irtad leveledet,~Tetézve rajzoltad érzékenységedet.~Hiszem
5774 Kolt| verejtékével!~Ki, bár asztagokat rak aratásából,~Mégis szároz
5775 Kolt| végbucsudat vetted,~Midõn átkoidat rakásra gyüjtötted.~Millyen változandó
5776 Kolt| tartott záporától,~Melly rákerekedett Trázimén tavától.~Igy vitte
5777 Kolt| büszkén épült asztagokat rakják.~Amott egy szekerét örömmel
5778 Vers| eretnekeket.~Thököly, Bocskai, Rákóczi hadáról,~S támodásaiknak
5779 Vers| száz öröm könyvében,~Maga rakosgatta kalapja hegyében.~ Mind
5780 Vers| vágott keresztül.~ 9~Más, ki rákot érezte~ Tüzesedni ki
5781 Kolt| fénnyében.~ Élni fog Rakovszki! ki Glatz határában~Mint
5782 Vers| oldalában,~Ágyot is zöld ágból raktak adujában.”-~„Nem tudom,
5783 Vers| gyönyörüsége,~Ha az ősz ráküldi süvöltő szeleit,~Mellyek
5784 Vers| azért rejtezik még orcájok ráncában,~Hogy rajtok mindvégig tartsa
5785 Kolt| Mosolyog s kegyesség ül ráncos képére~ Az hajók csendessen
5786 Kolt| Buda bércekére,~Itt is rátalálhatsz Adonisz mérgére:~Tekints
5787 Vers| agyag kovásszából;~Én, kire rátetted titkos pecsétedet,~Ruházván
5788 Vers| közibe,~Akiknek születtél ravasz szivébe!~ 5~ Nem tud
5789 Kolt| csigákat büszke királyidnak;~Rázd ki zöldült aját mérges nyilaidnak,~
5790 Kolt| seregekkel,~Kik a kõsziklákot rázták bõgésekkel.~Hogy fáj szivünk
5791 Vers| egész mezõségen.~MELIBEUS:~Reábir tanácsod: látom diszességét,~
5792 Kolt| napot piros sugarával,~Melly reád mosolyog, s kegyes orcájával~
5793 Vers| Érzékeny gondolatok~Non recito cuiquam, nisi amicis. HORAT.~
5794 Vers| Aut, guod Penelopes verbis reddatur Vlyssi,~Scribimus; aut lacrimas,
5795 Vers| Fillis koszorui!~Igy, mik régen voltak szivem ujjittói,~
5796 Kolt| oltárokat.-~ Igy vitte régenten Áthénás kincseit,~Igy Phoenix
5797 Kolt| szédelegni hagytak.~Természet reggeli töménnyét áldozta,~A levegõ
5798 Vers| bálványképeit,~Sem a vak régiség házi isteneit,~Nem volt
5799 Vers| Ezek, s még ezeren ama régiségben,~Onokáiknál is élnek dicsõségben,~
5800 Vers| falait!~Igy a halhatatlan Regulus Rómából,~Siró gyermekei
5801 Vers| Tekénts be szivemnek hevült rejtekébe,~Citheréát fogod látni itt
5802 Vers| Reánk mosologtak bimbók rejtekéből!~Igy sohajt a szegény lakos
5803 Kolt| szent bölcsesség! vigy be rejtekedben,~Hogy áldgyom végzésid illy
5804 Vers| Találnak magoknak meleg rejtekeket.~Miként csudálkoznak e vad
5805 Kolt| Vezet szent titkokkal gazdag rejtekére,~S utasit az elmult százok
5806 Vers| igaz látás ez, értem már rejtekét,~Illik, hogy kihágja természet
5807 Vers| állondóságában,~S azért rejtezik még orcájok ráncában,~Hogy
5808 Kolt| ágyuiban,~Mert megunván hosszas rekeszték helyeket,~Népünkre kivánnyák
5809 Vers| Scribimus; aut lacrimas, Phylli relicta, tuas.~Quod Paris, et Macareus,
5810 Vers| Azonban te képed látszott remekjében.~ XXXI~Egy pázsiton nyugszik
5811 Vers| hol szerencsés elméjének remekjén látszatik dolgozni. - Meg
5812 Kolt| Páris ékességét,~Hol az ész remekké tette mesterségét.~Tudom
5813 Kolt| Alkotó kezednek az volt remekmive,~Hogy érzékennyé lett az
5814 Vers| De mégis, elbusult szivem remélheti,~Hogy még fellegimet fényes
5815 Kolt| sugallásit fujván ki magából,~Remélni tanittá görög vitézeit,~
5816 Vers| vig kedvet~ Nem is reménlek.~1782-1784~~
5817 Vers| nem félnék képétõl;~Többet reménlenék borzasztó lelkétõl,~Mint
5818 Vers| felhõ fut s bucsut vesz,~Reménleni kezded akkor szigetedet,~
5819 Vers| láttya vér verejtékeit,~S reménli csürébe gyüjtött élelmével~
5820 Kolt| kétségben esünk, hol ismét reménlünk?~Szélvész ez barátom, nem
5821 Vers| Vigasztald szivemet jobb sors reménnyével?~Nem vagyok sem véred, sem
5822 Kolt| Szeretsz! s méltán ebben reménségem táplál!~Hidd el, verseim
5823 Vers| Ti, ifju magyarok, hazánk reménségi,~Sok bajnok atyáink érdemes
5824 Kolt| Félelem váltya fel kis reménségünket.~Ó boldog õseink! hiszem
5825 Vers| Mellyet küld szerencsém némü reményemre,~Mint a szélvészek közt
5826 Vers| szent kézt követni hazánk reményével.~Magyar ének hangzik buzgó
5827 Vers| csak bu, jönni ránk?~Nem is reményli nemzetünk többé hajnalát,~
5828 Kolt| mulatom én csendes éjjelimet,~Remete kunyhómat, hives völgyeimet.~
5829 Vers| pusztulás követi azokat.~Szegény remeteség, ájtatos szállások!~Értetek
5830 Kolt| vadságok! fene emberségek!~Rémittõ undokság! gyilkos mesterségek!~
5831 Vers| kit nézett, mennyországot rémlett.~Melly bágyadtak voltak
5832 Vers| hajlandóságomnak.~Meg ne rémülj, kérlek, halavány képemtõl~
5833 Vers| Igy te szántó-vetõ, ki rémülve álltál,~Midõn jönni hadi
5834 Vers| Kit végezéseknek mostoha rendei~S halandóságunknak örök
5835 Vers| boldog kormánnyához,~Ki õtet rendelé nagy József szivében~Erkölcs
5836 Vers| setét éjtszakáját,~S ugy rendeled ember szerencsekockáját.~
5837 Kolt| sötétségébõl~Emberré változtam ég rendelésébõl.~Édes, de egyszersmind terhes
5838 Vers| Ki, mi néki tetszik, rendelhet felõlünk.~Visszakéri ismét
5839 Vers| módgya, mellyet számunkra rendelhetett a természet? De, ha mindazokat
5840 Kolt| mérgekre,~Kemény sziklák erét rendelte fészkekre.~Nem használt
5841 Kolt| Midõn levelednek merültem rendiben,~Hol nemes lelkednek vezetsz
5842 Vers| ledõlvén szárnyára,~Felfelé repdesnek ég boltozattyára;~Hajnali
5843 Vers| fekete sasokat~Tengeren repdesni s lõdözni azokat,~Most kezd
5844 Vers| tüzes mennykövekben,~Orditva repdezett a szörnyü telekben,~Szórta
5845 Kolt| Tölgyfáknak lehulló leveli repdeznek.~Kövecseken krystál erek
5846 Vers| csintalan szemeim,~Hány szivre repdeztek érzékenységeim,~S hány ezer
5847 Kolt| Apony sziklájára,~Ülök repedezett s fedetlen várára;~Ott szivok
5848 Kolt| homlokokról,~Titkon az egekre repitett jajokról~Nem jövendölhetem
5849 Vers| XIII~Egy személy egy szivet repitt ki kezébõl~ Repülj, égõ
5850 Vers| ezt mind megláttad, menny repülésedben,~Könyveztesd Murányi Kálipsót
5851 Kolt| égre mosolyodik;~Annya repülését kivánnya majmozni,~De még
5852 Vers| puskáinkat.~A sas fellegekig hat repülésével,~Féreg pedig porban mászkál
5853 Vers| zsengéjében!~Nem jössz, de repüléssel~ Mész Szent Ferenc szerzetében,~
5854 Vers| elhagyván magánosságamat,~Repülhessek Buda kedves sziklájára,~
5855 Vers| szivet repitt ki kezébõl~ Repülj, égõ szivem, annak hajlékába,~
5856 Kolt| Páfost! harcok mezejére~Repüljek, Caucasus puszta vidékére.~
5857 Vers| csüggenek gyönge karjairól,~Nem repülnek édes csókok ajakiról,~Mellyeket
5858 Vers| vércsepp rug erében,~Mig repülő lelke akadoz nyelvében,~
5859 Kolt| Angola s Congo határára,~Repülsz Muzsáiddal Zayra partyára;~
5860 Kolt| bujdosik édes hazájától.~Igy repült Orestán másfele karjából,~
5861 Vers| Te eleven halál! boldogok restsége -~Megölsz unalmaddal! -
5862 Kolt| fessék le verseim,~Mellyel részegednek érzékeny részeim,~Hogy olly
5863 Vers| akadnék nyomára! -~Melly részegen néznék Garga folyására!~
5864 Kolt| Mellyel részegednek érzékeny részeim,~Hogy olly szerencséssen
5865 Vers| szélvészektõl a világnak külömbféle részeire; amellyrõl bõven ir Homérus
5866 Vers| együtt fest le elõtted. Részeltetlek azért abból az elragadtató
5867 Vers| eltüntél tőlünk,~Sirod tulsó részén emlékezz felőlünk!~Éngem
5868 Kolt| hosszu hallgatás mindkettõnk részérõl!~Mintha felejtkeznénk Muzsák
5869 Kolt| szivünk édes titkaiból,~Részesitsük egymást Hémus virágiból,~
5870 Vers| tudományok mindegyik nemébõl,~Részesül nemzetünk dicsõség fénnyébõl.~
5871 Kolt| a nagy örömben helyettem részesülj,~Azután térj vissza a gyors
5872 Vers| ájtatos szállások!~Értetek reszkedek szerzetes lakások;~Rátok
5873 Kolt| könyvhullajtásidban,~Látom, hogy reszkedel szent sohajtásidban.~Kérhetlek-é
5874 Kolt| sziveteknek.~Mért kell hát reszketnünk illy örökségünkben,~Mellyért
5875 Kolt| fuvásával,~S az örökös télnek reszkető fagyával~Kivánok küszködni
5876 Kolt| érzettem,~De gondold el, miként reszkettek kezeim,~Midõn e versekbe
5877 Vers| hatalmad.~Bezzeg danulhatnál rét pacsirtájával,~Apádnak rád
5878 Vers| világit;~Fonnyadt virágocska réteket nem sárgit;~Az elfolyt patakok
5879 Kolt| tetejérõl,~Tünik a kiesség réteknek szinérõl,~S csak sohajtva
5880 Kolt| Bessenyeinek~...... Fugit retro~Levis juventas et decor.~
5881 Vers| földet bus morgásaival.~Retteg a természet egész erejében,~
5882 Vers| tetein~Az is, kinek Róma rettegett erein,~Midõn Herkulessé
5883 Vers| vadan járják határinkat,~Rettegik halállal töltött puskáinkat.~
5884 Kolt| add tudtomra, hogy én is rettegjek,~Én is barátimmal sirjak,
5885 Vers| birodalmad,~S még ott is rettegne elõttünk hatalmad.~Bezzeg
5886 Vers| természet egész erejében,~Rettegsz te is kunyhód setét szegletében,~
5887 Vers| szomjuhozó honából,~Hadaink már rettegtek~S Lõrinctõl szivet vettek.~
5888 Vers| Képzelt veszélyidtõl mikor nem rettegtem?~Sõt attól is féltem, mitõl
5889 Vers| emlékezetedet.~Én ugyan mindaddig rettegve hallgattam,~S vakmerõségedet
5890 Kolt| boldogságnak hever kebelében;~Rettenetes közfal különöz bennünket,~
5891 Kolt| mulattya székében.~Meg ne rettenny pedig a hófuvásoktól,~Vagy
5892 Vers| rendeit,~Csudálkozva nézik rettent törvénnyeit.~Szóval: tudományok
5893 Vers| torkával,~Flora többet festi réttyét virágjával,~Többet játszik
5894 Kolt| scythák mezejérõl,~Fonnyadt rétünkre száll havas fellegérõl;~
5895 Kolt| partyaikat,~S kirakván a révbe gondos javaikat,~Vig áldozatokkal
5896 Vers| Miltiades vette Pécile révében,~Érdemlett jutalmát Pánéus
5897 Kolt| tenuisse faces: non ante revellar,~Exanimem quam te complectar,
5898 Vers| hordtak anglusok Phinnok révpartyába~Véghetetlen kincset ország
5899 Kolt| Száz sohajtás után tesz le révpartyára!~Kártigám szultánnak nyögött
5900 Vers| megfosztotta,~Hozzáadván Dolon s Rézus megölését;~Bánhattya ez
5901 Vers| emlitette,~Hogy szerencsés tõröd Rézust megejtette, -~De mit használt
5902 Vers| Ó tudom, hogy ti is, kik Rigó mezein~Csendessen nyugosztok
5903 Kolt| madarkák fészkeit,~Gerlicék s rigóknak menedékhellyeit;~Kik szemlélvén
5904 Kolt| báró Orczynak~Rura mihi et rigui placeant in vallibus amnes;~
5905 Kolt| et amara lento~Temperet risu. Nihil est ab omni~Parte
5906 Vers| estvéli szellõre,~Elõdbe röpiti, s kér, hogy nézz reája,~
5907 Kolt| felé sasoknak módgyára,~Röpülj! áldgyon az ég szerelmes
5908 Vers| népében.~ Mint midõn Scipio röpülõ hadával~Szembeszállott vitéz
5909 Kolt| számából~S örök lakóhellyre röpült Izsákfából,~Mégis hideg
5910 Kolt| árjától eltele,~Mert noha röviden irtad leveledet,~Tetézve
5911 Vers| Egy kinyilt szivbõl lángok rohannak ki~ Tekénts be szivemnek
5912 Vers| gyapjában,~Nem illik a tigris rókák adujában.~Alcides csudákot
5913 Kolt| mindegyik szivénél,~Hogy megholt rokonik fagyos teteminél,~Olly vigan
5914 Vers| gyullasztott eszünkbe,~Nem ügyel õ róla tett itéletinkre,~S nem
5915 Kolt| Exanimem quam te complectar, Roma, tuumque~Nomen libertas,
5916 Vers| mostan tovább hatott bennek,~Rómába eskünni csak ballagva mennek.~
5917 Kolt| Hérits Vincének Rómában~ Két holnapig vártam
5918 Kolt| Mint Metastasius tudós Rómájának,~S mint Euripides Fedra
5919 Kolt| porában is alig találhattyuk. Rómának a széles világon elterjedett
5920 Kolt| Fortunae, quo mundus erat, Romanaque fata,~Conjux sola fuit.~
5921 Kolt| Lacedemon szomoru sorsáról.~Romát is megnéztük, Nilus vidékénél,~
5922 Vers| szempillantása,~Kitelt lelkem agyag s romlandó szállása;~Megunta zsellérjét!
5923 Kolt| számában,~Máris iparkodik népek romlásában!~ Innét ha jutandunk
5924 Kolt| Mennyit énekeltünk Spárta romlásáról,~Mennyit Lacedemon szomoru
5925 Vers| Hogy mindent megnyernek romlott erkölcsöknél.~A nyájos szemérmest
5926 Kolt| hullámjain~Olasz függött olasz roncsosult tagjain.~De hol találhatnak
5927 Vers| koronánkat~Fel nem teszed, bátran ronthatod hazánkat,~Mivel az esküvés
5928 Kolt| seregével~Mintzius partyára rontó fegyverével,~Hogy szólhasson
5929 Kolt| itt a tündér semmiség,~Nem rontya az izlést mulandó édesség,~
5930 Kolt| De csak láttod volna Rosbach vidékjében,~Hol szép táborának
5931 Vers| képében, -~Sirtam a csalárdság rossz kimenetelén,~S néked sem
5932 Kolt| S mivel semmit sem tesz, rosszat ne tehessen.”~Nézd el, hova
5933 Kolt| szivünket;~S ha meg nem rostáljuk azután eszünket,~Elõl itéletek
5934 Kolt| Gadótzi Rőth Klárának~ Kedves Anyám!~
5935 Vers| hogy sirassál! - én, noha rothadok,~Olvasd hamvaimon, hogy
5936 Vers| keblekbe;~És ha helyet láttak rothadt oldalában,~Ágyot is zöld
5937 Kolt| oltárokra az olaj vesszõket,~E rózsa- s jázminnal terhelt keszkenõket.~
5938 Vers| nyugosznak dicsõség karjain!~Rózsabokrok nõnek mindegyik hamvain,~
5939 Vers| Egy elenyészendő rózsához~ Ékes alkotmánya természet
5940 Vers| elnyilnak kies tavasznak rózsái,~Hogy kövessék jövõ tavasz
5941 Vers| hömpölögni száman,~De már rózsáimnak elhervadt szépsége;~Mint,
5942 Vers| Kasztilis vizének.~Hidd el, rózsája vagy a szagos Hiblának,~
5943 Vers| szivrõl zsákmányokat szedtek.~Rózsákat fellyülmult szép piros arcája,~
5944 Vers| imádjátok,~Hogy képek festékét rózsáknak mondjátok,~S szüntelen beszélvén
5945 Vers| kertyében,~Hogy szedett violát s rózsákot keblében,~S elõbb megferesztvén
5946 Vers| Klorisok példátok vegyétek rózsáról,~Kiket Venus ragad szelid
5947 Vers| talál.”~ 2~ Szép termet, rózsaszint mutató ábrázat,~Bibor, bársony,
5948 Vers| lesztek!~ XXXVIII~Kapcáját egy rózsaszinü pántlikával köti Klóris;
5949 Kolt| egyszerismind kevély szándékával~Rubikonhoz repül pártülõ hadával:~Ott
5950 Kolt| leoldván tajtékos jármait rudjáról,~Ember nyakra veti barmoknak
5951 Vers| magyarnak csak egy vércsepp rug erében,~Mig repülő lelke
5952 Vers| Vigyáz, ha még él-é, ere rugásából;~Esedez, ébredjen iszonyu
5953 Kolt| ugy tetszik, hogy megcsal ruhája,~Mert nem férfi, hanem Pallas
5954 Vers| hordtad te szomszéd nemzetek ruháját,~Azért követted ugy őseid
5955 Kolt| látod szép Fillist selyem ruhájával,~Mellyet szél lebegtet gesztenyés
5956 Vers| bársony, selyem, s aranyos ruházat,~Megrontott sok ifjat, nem
5957 Vers| szagos keszkenőket,~Pipes ruházatot, nyakakon kendőket.~Fátyol,
5958 Vers| mentségedet,~Mellyekkel ruházod szentségtörésedet.~Ugyis
5959 Kolt| setét barlangjából,~Agyaggal ruházott az ég hatalmából, -~Prometheus
5960 Vers| kemény páncéllyait,~Magára ruházta perzsák patyolatit.~Ó szerencsés
5961 Vers| rátetted titkos pecsétedet,~Ruházván lelkemre isteni képedet,~
5962 Vers| mellyemet,~Leggyengébb érzéssel ruházza szivemet.~Barátom, bocsásd
5963 Kolt| Generális báró Orczynak~Rura mihi et rigui placeant in
5964 Vers| Be gyönyörü volna látni sáhterjokat,~Egybõl bárót tennél, másokból
5965 Kolt| gyengébbeknek hánykolódásait, mellyeknek külömbsége emlékezteti
5966 Vers| utazásod késedelmeivel~Tartasz saját véred keresménnyeivel.~Melanthius,
5967 Kolt| Tudom, mikor Charon ragadt sajkájával,~Nem kérdezett, áll-e Febus
5968 Kolt| Bõvséget igérnek mives sajtójában.~ Tiszta patakoknak pázsitos
5969 Vers| szemébõl,~Mellyeket buzgóság sajtolna szivébõl?~Látom Bellonának
5970 Vers| kunyhómba megyek,~Hogy egy fehér sajtot tarsolomba tegyek.~Kis ajándékomat
5971 Kolt| csak láttad volna Arbella sáncába,~Hogy dobogott szive, s
5972 Kolt| nagy szivvel ütött Sulimán sáncában;~Ó! hány magyar fekszik
5973 Kolt| Király-Grátz mutattya rettentõ sáncait,~Terhes porfelleget látok
5974 Kolt| Kiknek hivalkodás sétálgot sáncokon.~Ottan a sziv távoz erkölcs
5975 Kolt| képzelt dudájával,~Éjszak Sándorának élt furuglyájával -~Engem
5976 Kolt| Moldova partyáról,~Éjszaki Sándornak pusztittó hadgyáról,~Hogy
5977 Vers| erkölcsidet!~Tartsd fenn Sándorodhoz érzékenységidet,~Elfelejted
5978 Vers| V. levél~ Éppen a Sans souci okos munkájával~Éltettem
5979 Kolt| Elmégy akkor Hoang sárga fövénnyeit~Látni s Confutzius
5980 Vers| Fonnyadt virágocska réteket nem sárgit;~Az elfolyt patakok már
5981 Kolt| szegény rózsáink,~Mihelyest sárgulni kezdnek barázdáink.~Ideje,
5982 Kolt| veteményes kertek ékesittik,~Sárgult kalászokkal kérkedik környéke,~
5983 Vers| ritka hivségemet,~Nemigen sarkalja hitetlenségemet.~Dulikius,
5984 Vers| világot,~Mert már kerék sarkán félig áltol hágott.~A távul
5985 Kolt| Emez köszörüli életlen sarlóját,~Amaz vizért küldi üres
5986 Kolt| setétedni.~Felette kétfejû sasok lengedeznek,~Kik szárnyokkal
5987 Vers| lát még csak Álgir fekete sasokat~Tengeren repdesni s lõdözni
5988 Kolt| karjára,~Visz az egek felé sasoknak módgyára,~Röpülj! áldgyon
5989 Kolt| Berlint füstölögni,~Egyfejü sassával hirét tévelegni!~Ugy lesz! -
5990 Kolt| jutottunk világ piacára, -~Sasszemekkel nézzünk, s kacagjunk jármára.~
5991 Kolt| Aggot Orczit látom mint a sast ifjadni,~Sebes szárnyaitól
5992 Vers| szunnyadoz álmába,~Hogy már Sasunk röpdöz Habelschvert várába,~
5993 Vers| szép sebét szivemben!~ sat.~1782~~
5994 Vers| Akhillesnek, itt férjem sátora,~Ott nyargalt Trójának legvitézb
5995 Kolt| Lakni, hol a vadság verte sátorait?~Ó kedves barátom, tiszteld
5996 Vers| Tánáis partjától,~Leverte sátorit Pannon határában,~Hol egy
5997 Kolt| kertyében!~A szép Adelhaid Savoj hegyeiben,~Mellyeknek szüntelen
5998 Kolt| Confundet ius omne manu, scelerique nefando Nomen erit virtus!~ (
5999 Kolt| határján,~Vagy mint vitéz Scevát Caezár táborában,~Ki szégyelvén
6000 Kolt| népével,~Atyafi táborral, Scitha seregével~Mintzius partyára
6001 Vers| verbis reddatur Vlyssi,~Scribimus; aut lacrimas, Phylli relicta,
6002 Vers| Igy tehát, barátim, kik scytha vérünknek,~Tisztelői vagytok
6003 Kolt| szerelemrõl, hogy magunk se hisszük; de azok csak elmefuttatások,
6004 Vers| S mingyárt kigyógyul sebébõl~Nem emberi erõ ez,~Mit Lõrinc
6005 Vers| hathatóságát,~Testi, lelki sebeinket~Látván, gyógyitts bennünket.~
6006 Vers| élni,~Nem akar szerelem sebeitõl félni.~Mert még érzései
6007 Vers| s a nyilnak.~Melly édes sebeket hordozsz kebeledben!~Véres
6008 Vers| könyveiddel,~ Kettõzteted sebemet.~Oh ég! mért adtál oly szivet,~
6009 Kolt| Véreket engedték csepegni sebére?~Ó sirj! - s áldd, barátom,
6010 Vers| Ott lett egyszer is mind Sebestyén Várának~Felszentelt püspöke,
6011 Vers| nyilazása,~Hanem csak a régi sebhely ujjittása!-~~III. levél~
6012 Kolt| Énéás szerzõje csillámlik sebjében,~S Tassus, ki élni fog Arminda
6013 Vers| Panaszkodgyunk nékik, mutassuk sebünket,~Kérjük, ne hadgyanak elveszni
6014 Vers| sibi, solaque late~Fortunae secura nitet; nec fascibus ullis~
6015 Vers| láttya, hogy nincsen sehol segedelem!~ Ekkor halt már minden,
6016 Vers| lelkünk nagy csatáján~ Segéltsd erõtlenségünket,~Hogy a
6017 Vers| romlása.~ 8~Mennyi csuda segéltség~ Jõ még Lõrinc kérésére!~
6018 Vers| zengjük méltóságát,~Terjeszd segéltségednek~ Reánk is hathatóságát,~
6019 Vers| hogy szenteli magát kész segéltségedre.~Mert látom szivében képét
6020 Vers| királynénk s anyánk trónusához,~Segéltségül adta boldog kormánnyához,~
6021 Kolt| Midõn nem jön senki már segéltségünkre!~Buda, 26-dik October 1779.~~
6022 Kolt| mulathatnám magamat; hathatós segélytségére lennének ezek születendõ
6023 Vers| lelkemnek nyujtod szent segétségedet.~Eltelt már az óra! - már
6024 Vers| Amidőn éltető szerekkel segitted,~Kitől magad előbb életedet
6025 Vers| utóbb öregbedik,~Még most segittséged nélkül szükölködik.~Én pedig
6026 Vers| szivem egyez szómmal. -~Vajha segittségül lehetnék ügyednek,~S szélyt
6027 Vers| mellyekkel született nyelvünket segittsük. - Magamat felejtve olvastam
6028 Vers| szép madár, baját szinte sejditette;~Szivét kivánsága néha szorongatta,~
|