Gróf Zrinyi Miklósról

    Ellenség csontyai közt gázolt vérében,
Nyugszik Zrinyi Miklós dicsõség ölében.
Elesett! de fején maradt borostyánnya,
Nem lehetett ekként Szulimán zsákmánnya.
Magyar! e sir felett ne hullass könyveket,
Mert a könyv nem illet bajnoki sziveket.
Tapsolj, s kevélykedgyél illyen vitézedben,
Pompa gyanánt hordozd nagy nevét mellyedben.
Zrinyi! édes hazánk cimeres fajzása!
Nyugodgy! terjedjen rád az egek áldása.
Majd, ha a trombita rettentõ hangjára
Mindegyikünk testét felvészi magára,
Elõdbe sietünk, s ölelünk tégedet:
Megháláljuk akkor nemes esetedet.

1782