Főgenerál Gróf Nádasdy Ferenc halálakor

                        1

Hová hanyatlasz, virágzó hazánk?
Hát már nem tud más, csak bu, jönni ránk?
Nem is reményli nemzetünk többé hajnalát,
    S éjjelében
    Kék egében
Csillagot sem lát?

                        2

Minap a végsõ homályba merült,
Kiben bus szivünk még néha örült!
Illy mostoha sorsra a kõkemény sziv is lágy!
    Nádasdy ez,
    Magyar könyvezz!
Már ez is elhágy.

                        3

Meghültek immár vitéz kezei,
Kiket ellenség féltek ezrei.
Kihullott belõlök a kard; - bárcsak még lenne
    Közted, Magyar!
    Egy olyan kar,
Melyben illene. -

                        4

Lásd, igy hagynak el a nagy férfiak,
Dicsõségedre nõtt hazafiak.
Édes hazánk! te is velek immár vonaglasz,
    Hacsak nem jõ
    Csuda erõ,
Melly megoltalmaz.

1783