| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 750 1 8 2 80 1 a 3377 abba 4 abban 7 abból 3 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 3377 a 1290 az 810 hogy 731 és | Verne Gyula Az Antillák világa IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
1 I | I. FEJEZET.~A furcsa ösztöndíj.~- Első
2 I | zúgott föl e szavakra s a diáksereg lelkesen megéljenezte
3 I | igazgató tovább folytatta a névsor fölolvasását, abban
4 I | névsor fölolvasását, abban a rendben, ahogy a tanulók
5 I | abban a rendben, ahogy a tanulók megérdemelték a
6 I | a tanulók megérdemelték a kitüntetést.~- Második kitünő:
7 I | kitünő: Leuwen Albert...~A taps, az éljenzés ismét
8 I | annak jeléűl, hogy maguk a diákok is igazságosnak találják
9 I | kitünő: Perkins Hubert...~A taps és az éljenzés újra
10 I | éljenzés újra meg újra kitört a nevek mindegyike után s
11 I | mert, amint látni fogjuk, a furcsa ösztöndíj alapítója
12 I | kikötötte, hogy alapítványát a kilenc legjobb tanuló élvezze.~
13 I | Renault Tony.~Ámbár ez a francia fiú utolsónak maradt,
14 I | maradt, azért mégis ő kapta a legtöbb tapsot, a leghangosabb
15 I | kapta a legtöbb tapsot, a leghangosabb éljeneket.
16 I | leghangosabb éljeneket. A derék fiút valósággal bálványozták
17 I | is kis híja, hogy társai a vállukra nem kapták.~Mind
18 I | dobogón állva olvasta föl a névsort s a kitüntetett
19 I | olvasta föl a névsort s a kitüntetett diákok egymásután
20 I | mindegyik más és más hangzású s a viselője következésképpen
21 I | évvel előbb alapították a Kis- és Nagy-Antillák serdülő
22 I | Antilian-School tantervének a keretében, úgy, hogy a növendékek,
23 I | tantervének a keretében, úgy, hogy a növendékek, ha az iskolából
24 I | fizettek az oktatásért és a kollégiumi ellátásért, tehát
25 I | visszament az Antillákra, a szülői házba.~Ritkaság volt,
26 I | házba.~Ritkaság volt, hogy a növendékek sorában évről-évre
27 I | venezuelai is s mindnyájan a Nagy- és Kis-Antillák szigetein
28 I | ki ezen, ki amazon, már a nemzetisége szerint.~Ezt
29 I | nemzetisége szerint.~Ezt a nemzetközi iskolát, természetesen
30 I | tekintetben megérdemelte a családok föltétlen bizalmát.
31 I | családok föltétlen bizalmát. A kiváló tanári kar nagy gonddal
32 I | kar nagy gonddal nevelte a reá bízott ifjúságot, még
33 I | tudománnyal tömték őket, hanem a sport minden fajtáját is
34 I | is gyakoroltatták velük: a cricket- és crocket-játékokat,
35 I | bokszolást és evezést, továbbá a lovaglást és a kerékpározást
36 I | továbbá a lovaglást és a kerékpározást is.~Természetes,
37 I | is.~Természetes, hogy ez a sokféle nemzetiségű növendék
38 I | nyelven is beszélt. Ezt a körülményt úgy aknázta ki
39 I | rendeletet adott ki, mely szerint a növendékek fölváltva más
40 I | is maguknak biztosítani a számarány szerint őket illető
41 I | illető hegemóniát, de azért a többi nemzetiségek is elég
42 I | számmal voltak, így például a kis Szent-Bertalan-szigetről -
43 I | nemzetiséget s megakadályozni, hogy a vetélykedés, a nemzeti gyűlölködés
44 I | megakadályozni, hogy a vetélykedés, a nemzeti gyűlölködés ki ne
45 I | ünnepély alkalmából is, de a tanárok igazságossága, mely
46 I | tanárok igazságossága, mely a legméltóbbnak juttatta az
47 I | elejét vette. Különben is, a véletlen kedvezése folytán,
48 I | véletlen kedvezése folytán, a két első eminens egy francia
49 I | meg egy angol lett s ez a körülmény már magában kizárta
50 I | körülmény már magában kizárta a két nemzet fiainak a féltékenységét.~
51 I | kizárta a két nemzet fiainak a féltékenységét.~Miután az
52 I | Miután az igazgató fölolvasta a kilenc első eminens nevét,
53 I | kilenc első eminens nevét, a taps és éljenzés csillapultával
54 I | tett, amely nagyon meglepte a diák sereget, a kitüntetett
55 I | meglepte a diák sereget, a kitüntetett növendékeket
56 I | fölötte megörvendeztette.~- A kilenc legjobb tanuló -
57 I | Éljen! - vágtak közbe a növendékek újjongva.~- Mrs.
58 I | javára oly célból, hogy a kilenc legjobb tanuló az
59 I | tanulmányútra mehessen.~Ez volt a furcsa ösztöndíj, amelyről
60 I | vidékre óhajtja küldetni a növendékeket.~Mindegy. Az
61 I | igazgató még ma megsürgönyzi a kábelen az évzáró vizsgálat
62 I | is, hogy hová indúljanak a növendékek és meddig tartson
63 I | utazás.~Mindezt elmondta a növendékeknek, akik egészen
64 I | akik egészen oda voltak a nagy örömtől és izgatottságtól.
65 I | izgatottságtól. Legkivált a kilenc első kitűnő volt
66 I | mondta Hinsdale Roger, ez a tetőtől-talpig angol fiú, -
67 I | Lajos, - ahol mindenütt a nagy felfedezők és kutatók
68 I | aki, svéd létére, égett a vágytól, hogy hírneves honfitársa,
69 I | mint hollandiai, szerette a kényelmes utazást. - Elég
70 I | mernék, hogy körűl utazzuk a világot! - kiáltott föl
71 I | messzire juthat az ember.~A fiatal dánnak alighanem
72 I | utazásra se az igazgató, se a szülők nem igen eresztették
73 I | igen eresztették volna el a növendékeket. A vita és
74 I | volna el a növendékeket. A vita és találgatás mindamellett
75 I | Ardagh Julián úr tudtára adta a kilenc szerencsés növendéknek,
76 I | hogy már megsürgönyözte a nevüket Barbadosba s egyúttal
77 I | 6 nap alatt itt lesz rá a felelet.~- Öt-hat nap! -
78 I | tudom, hogy sohse érem meg a végét!~Valószínű, hogy a
79 I | a végét!~Valószínű, hogy a társai is így gondolkoztak
80 I | indulással még akkor is, ha már a Mrs. Seymour levele megérkezett;
81 I | fog tartani, akkor csakis a vakáció idejében kelhetnek
82 I | Másrészt, ha az utazást a vakáció idejére tervezik,
83 I | Közép-Ázsia sivatagjait, a «portentosa Africa» belsejét,
84 I | tanulmányozni érdemes.~Hanem a felelet Ardagh úr sürgönyére
85 I | térképeken így is nyomtatják a nevüket. De mivel a karibok
86 I | nyomtatják a nevüket. De mivel a karibok valamikor emberevő
87 I | számára alapították.~Tehát a sürgöny hiányában meg kellett
88 I | hiányában meg kellett várni a levelet. S valahányszor
89 I | levelet. S valahányszor a levélhordó vörös zubbonya
90 I | levélhordó vörös zubbonya föltűnt a szemhatáron, - pedig a vörös
91 I | föltűnt a szemhatáron, - pedig a vörös szín nagyon messziről
92 I | azonnal szembe ötlik, - a kilenc eminens hanyatt-homlok
93 I | hanyatt-homlok szaladt le a lépcsőkön s közre fogván
94 I | lépcsőkön s közre fogván a levélhordót, hevesen ostromolta,
95 I | jött-e meg az Antillákról a várva-várt levél.~Nem! A
96 I | a várva-várt levél.~Nem! A levél nem jött meg!~- Mi
97 I | Talán csak nem érte baj a posta-gőzöst, mely a levelet
98 I | baj a posta-gőzöst, mely a levelet hozta? Talán csak
99 I | Talán csak nem sűllyedt el a mindennél drágább levéllel?
100 I | érte baj Mrs. Seymourt, a nagylelkű és gazdag özvegyet?~-
101 I | már rég tele lennének vele a lapok.~- Minő kár, - sóhajtott
102 I | Hát ez igaz volt; de mivel a galamb-posta még nem volt
103 I | türelemmel kellett várni, míg a rendes posta-gőzös meghozza
104 I | óhajtott levelet.~Különben a késedelem természetes volt.
105 I | szándékait.~Ezt mondta Ardagh úr a türelmetlen és aggódó növendékeknek,
106 I | hogy várakozniok kell, ha a többiek nem gúnyolták és
107 I | és ingerelték volna őket. A többiek ugyanis, akik nem
108 I | nem vehettek részt ebben a tervezett utazásban, részint
109 I | ösztöndíj-história csak mese, hogy az a szoknyás Maecenás, már mint
110 I | Amerikában, akár csak eső után a gomba nálunk.~Az Antilian-School
111 I | valóban élő asszony-e az a Mrs. Seymour s hogy csakugyan
112 I | urat is nyugtalanította a hosszú hallgatás. Nem tudta
113 I | hallgatás. Nem tudta mire vélni a dolgot s elhatározta, hogy
114 I | dolgot s elhatározta, hogy ha a legközelebbi posta-gőzös
115 I | posta-gőzös nem hozza meg a várt levelet, azonnal sürgönyözni
116 I | volt szükség. Június 23-án a délutáni posta meghozta
117 I | délutáni posta meghozta a várva-várt barbadosi levelet.
118 I | barbadosi levelet. S ennek a foglalatja röviden az volt,
119 I | foglalatja röviden az volt, hogy a kilenc ösztöndíjas az Antillákra
120 I | Kethlen Seymour eszméi.~A «szoknyás Maecenás» bőkezűsége -
121 I | Maecenás» bőkezűsége - ahogy a barbadosi dúsgazdag özvegyet
122 I | első eminensét. Egy utazás a nyugatindiai szigetekre
123 I | utazás, mert legtöbbjük a nyugatindiai szigetek valamelyikéről
124 I | származott. Igaz, hogy soknak a szülei már elköltöztek onnan
125 I | közelebbről is megismerkedjünk a kilenc első eminenssel,
126 I | Seymour asszony jóvoltából, a nagy szerencse és kitüntetés
127 I | Antillák csodás világát. A kilenc szerencsés diák ez
128 I | végeztével már készen várta a hivatal apja irodájában.~
129 I | apja irodájában.~Ezek mind a hárman angolok voltak. Francia
130 I | visszaköltözött szülőföldjére, a szép kis Nantes városába;~
131 I | anyja nem volt már, csak a bátyja élt még, aki hat-hét
132 I | most Göteborgban lakott.~A kilenc eminens bölcsője
133 I | háromnak voltak rokonai a szülőföldön, mégis szívesen
134 I | mindig örömmel látjuk viszont a vidéket, hol a napot először
135 I | látjuk viszont a vidéket, hol a napot először megpillantottuk.~
136 I | heve se melegíti föl. Ez a három fiú 20-20 éves volt.~
137 I | Anders Magnus, aki imádta a tengert és kereskedelmi
138 I | fölcsaphasson katonának a dán hadseregben; Howard
139 I | mint Hinsdale Roger s végre a két legifjabb: Perkins Hubert,
140 I | Tony, aki nagyon szerette a tengert s titkon arra vágyott,
141 I | hajóskapitány lehessen.~A kilenc eminens, mióta megtudta,
142 I | hova fognak utazni, folyton a térképeket bújta s egyre
143 I | megnézzék, szó se lehetett, mert a Nagy- és Kis-Antillák szigetcsoportjában
144 I | Valószínű volt, hogy csak azokra a szigetekre fognak elmenni,
145 I | számításon kívül kellett hagyniok a Nagy-Antillák legnagyobb
146 I | született e szigeteken.~Ellenben a Kis-Antillák közül megnézik
147 I | melyek francia gyarmatok, a dán Szent-Tamás és Santa-Cruz
148 I | és Santa-Cruz szigeteket, a svéd Szent-Bertalant s végre
149 I | melynek egyik fele Hollandiáé, a másik Franciaországé.~E
150 I | legfontosabb gyarmatbirtoka azon a vidéken. Ezen a szigeten
151 I | gyarmatbirtoka azon a vidéken. Ezen a szigeten lakott ugyanis
152 I | hogy megköszönhessék neki a bőkezűségét.~És valóban
153 I | És valóban volt is okuk a köszönetre, mert Mrs. Seymour,
154 I | úgyhogy éppen kitöltse a szünidőt. Mrs. Seymour gondoskodott
155 I | hajóról is és erre nézve a következőket írta levelében
156 I | hajót, melynek Mr. Paxton a kapitánya. A hajó az irországi
157 I | Mr. Paxton a kapitánya. A hajó az irországi Cork kikötőben
158 I | mihelyt az utasok mind a födélzeten lesznek.»~Annyi
159 I | ösztöndíjasoknak nem lehetett okuk a panaszra. Külön hajó, hercegi
160 I | szintoly kívánatosak, mint a püspökség, ahogy a példaszó
161 I | mint a püspökség, ahogy a példaszó mondja.~- Bárcsak
162 I | födélzetén lennénk! - sóhajtoztak a türelmetlen fiúk.~Ezalatt
163 I | ösztöndíjas diákok szüleit a szerencséről, mely fiaikat
164 I | egyúttal ki kellett kérni a szülőktől az engedélyt az
165 I | Ez hamarosan megtörtént s a boldog szülők örömmel egyeztek
166 I | bele az utazásba. Most még, a tömérdek előkészület mellett,
167 I | kísérőt, felügyelőt találjon a fiúk mellé, aki vigyázzon
168 I | mehetett el; nem bocsáthatta el a tanárok egyikét sem, mert
169 I | bízhatott: Mr. Patterson, a gazdasági igazgató, avagy
170 I | rendesen hívták; csak az volt a kérdés, hogy Mr. Patterson
171 I | Patterson elvállalja-e a mentor nehéz, felelősséggel
172 I | kapta. Gondosan összeadta a hosszú számsort, aztán kétszer-háromszor
173 I | kétszer-háromszor megkefélte a kabátját, kalapját, levette
174 I | levette és megtörülgette a szemüvegét, megnézte, hogy
175 I | megnézte, hogy jól bezárta-e a főkönyvet a vasszekrénybe
176 I | jól bezárta-e a főkönyvet a vasszekrénybe s aztán lassú,
177 I | hosszasabban fogunk beszélgetni.~A gazda letette kalapját az
178 I | kabátja szárnyait, leűlt a másikra; az igazgató pedig
179 I | micsoda eredménye lett annak a nemes vetélykedésnek, melyet
180 I | nemes vetélykedésnek, melyet a Mrs. Seymour nagylelkű alapítványa
181 I | teremtett meg intézetünkben. A hajó, melyen a kilenc első
182 I | intézetünkben. A hajó, melyen a kilenc első eminens utazni
183 I | mint önmagamban. És ez a valaki... ön lesz, kedves
184 I | lesz, kedves Patterson.~A «kedves Patterson» úgy fölugrott
185 I | Patterson» úgy fölugrott a székről, mintha rúgó lökte
186 I | föl; meglepetésében még a szemüvegét is levette.~-
187 I | hiszem, hogy ön nemcsak a számadásokat, hanem az ifjakat
188 I | úr izgatottan törülgette a szemüvegét és felelni se
189 I | tudott, annyira meglepte a dolog.~- Még azt is meg
190 I | jutalmat biztosított annak a mentornak, akire a felügyelet
191 I | annak a mentornak, akire a felügyelet tisztét bízzuk.
192 I | III. FEJEZET.~A Patterson-házaspár.~Mr.
193 I | professzor volt és pedig a latin nyelvet és irodalmat
194 I | tanította. Meg volt tehát a kellő klasszikus műveltsége
195 I | mindenütt szerette használni a latin idézeteket.~A negyvenes
196 I | használni a latin idézeteket.~A negyvenes férfiú szikár
197 I | kifogástalanúl, gondosan öltözködött, a modora túlságosan előzékeny,
198 I | érdeme volt az is, hogy a férje mindig oly csinosan,
199 I | mert ő tartotta rendben a ruhatárat.~Mr. Patterson
200 I | udvarára nyíltak. Egyenesen a szalónba ment, de a felesége
201 I | Egyenesen a szalónba ment, de a felesége még nem volt ott
202 I | felesége még nem volt ott s a derék Mr. Patterson megállt
203 I | nyílt és Mrs. Patterson a szobába lépett. De a derék
204 I | Patterson a szobába lépett. De a derék asszony azonnal meglátta
205 I | asszony azonnal meglátta a gondok redőit férje arcán
206 I | hogy az igazgató hívatta a férjét, nyugtalankodva kérdezte:~-
207 I | magát, hogy ő kíséri el a diákokat az Antillákra?~-
208 I | felelte Patterson úr s levévén a szemüvegét, gondosan törűlgetni
209 I | törűlgetni kezdte.~- Hát ki megy a fiúkkal? - kérdezte Mrs.
210 I | Horatio? - álmélkodott a felesége.~Mr. Patterson
211 I | léptekkel járt föl s alá a szobában. A felesége azonban
212 I | járt föl s alá a szobában. A felesége azonban hamar magához
213 I | odamenvén férjéhez, leűltette a dívánra s aztán ő is melléje
214 I | űlt.~- S ön elfogadta ezt a megbízatást? - kérdezte
215 I | engem csak az aggaszt, hogy a hosszú tengeri utazás...~-
216 I | szenvednem, meglesz érte a jutalom.~- Miféle jutalom?~-
217 I | Mrs. Seymour Kethlen a fiúk kísérőjének szintén
218 I | Ah, ez már megéri azt a kis fáradtságot! - kiáltott
219 I | mindjárt holnap megcsinálom a végrendeletemet.~- Ugyan
220 I | Patterson asszony. - Hisz ez a két hónapi utazás nem oly
221 I | beszélt, könyörgött neki a felesége, Mr. Patterson
222 I | célozgatva, nem elég világosan.~- A végrendeleten kívül - így
223 I | Patterson aggódva, látván, hogy a férje elhallgat.~- Semmi...
224 I | mondott, akárhogy unszolta is a felesége, hanem visszament
225 I | indúlás előtt s átadhassa a számadásokat utódjának.~
226 I | elvégezte. Mindenekelőtt elment a közjegyzőhöz feleségével
227 I | közjegyzőhöz feleségével együtt s a derék Mrs. Pattersonnak
228 I | vörösek és dagadtak voltak a szemei a sok sírástól. Ez
229 I | dagadtak voltak a szemei a sok sírástól. Ez volt a
230 I | a sok sírástól. Ez volt a végrendelkezés napja; de
231 I | is mívelt; hogy mit, azt a legnagyobb titokban tartotta
232 I | valószínű, hogy mi is csak abban a szomorú esetben fogunk róla
233 I | elkövetkezett június 28-ika, az a nap, amelyen indúlniok kellett,
234 I | kezet fogtak az igazgatóval, a tanárokkal és barátaikkal
235 I | s mikor kezdtek felűlni a kocsira, Patterson úr nagy
236 I | ingens iterabimus aequor!)»1~A kocsi kivágtatott az Antilian
237 I | Antilian School udvarából s a kis társaság kilenc órakor
238 I | társaság kilenc órakor már a bristoli gyorsvonaton űlt.
239 I | gyorsvonaton űlt. Holnap áthajóznak a Szent György-csatornán s
240 I(1)| indúlásra készülődnek: «Holnap a mérhetetlen tengerre szállunk.»~
241 I | IV. FEJEZET.~A «Kék róka»-csapszék.~Cork,
242 I | Mr. Patterson iparkodott a gondjaira bízott ösztöndíjasokkal,
243 I | magának közel nyolcvanezer, a kikötőjének: Queenstownnak
244 I | rá idejük, hogy megnézzék a várost; pedig a festői fekvésű,
245 I | megnézzék a várost; pedig a festői fekvésű, kies és
246 I | rozzant, régi házban volt a «Kék róka»-csapszék, melynek
247 I | róka»-csapszék, melynek még a kikötőváros lebújjai közt
248 I | hasonszőrű jómadarakkal s ha a corki rendőrség azon az
249 I | estén razziát tartott volna a lebújban, alighanem jó fogást
250 I | fogást csinál és sok mákvirág a hűvösre kerül. Annyi bizonyos,
251 I | megcsípte volna azoknak a banditáknak egy részét,
252 I | bilincsbe verve hozta meg a «Halifax» háromárbócos legénységét,
253 I | háromárbócos legénységét, melyet a Csendes-tengeren fogtak
254 I | Csendes-tengeren fogtak el. Ez a vitorlás kalózhajó volt
255 I | évig valósággal réme volt a békés kalmároknak a Salamon-szigetek,
256 I | volt a békés kalmároknak a Salamon-szigetek, az Új-Hebridák
257 I | Kétségtelen volt, hogy a kegyetlen, gaz kalózbandát
258 I | fogják sújtani s legalább a főcinkosokat mindenesetre
259 I | összesen tízen voltak, mert a többi hét a válságos pillanatban
260 I | voltak, mert a többi hét a válságos pillanatban leoldozta
261 I | válságos pillanatban leoldozta a nagy mentőcsónakot és szerencsésen
262 I | sortüzet is eresztett utána. A többi tízet aztán - köztük
263 I | többi tízet aztán - köztük a kapitányt is - jól megvasalva
264 I | ítéletet mondjanak fölöttük.~A kapitány, Harry Markel és
265 I | kapitány, Harry Markel és a vitorlamester, Carpenter
266 I | vitorlamester, Carpenter John, a képtelenségig vakmerő emberek
267 I | fapitykét se, megkockáztatták a bizonyos halált a szabadúlás
268 I | megkockáztatták a bizonyos halált a szabadúlás reményében s
269 I | bandával együtt megszöktek a börtönből.~A szökés hírére
270 I | megszöktek a börtönből.~A szökés hírére azonnal talpra
271 I | lázas buzgalommal nyomozta a szökevényeket. Őrizték,
272 I | szökevényeket. Őrizték, elállták a városból kivezető utakat,
273 I | utakat, szemmel tartották a kikötőt és egyenkint sorra
274 I | sorra vették, átkutatták a város rosszhírű, kétes csapszékeit.~
275 I | csapszékeit.~Ezek egyikében, a «Kék róká»-ban űlt a gaz
276 I | egyikében, a «Kék róká»-ban űlt a gaz kalózbanda három legfélelmetesebb
277 I | legfélelmetesebb tagja; Harry Markel, a kapitány, Carpenter John,
278 I | kapitány, Carpenter John, a vitorlamester és Ranyah
279 I | vitorlamester és Ranyah Cogh, a mesztic szakács.~Harry Markel
280 I | ne lenne.~Carpenter John, a vitorlamester, jóval fiatalabb
281 I | fiatalabb volt kapitányánál a nyájas, szinte alázatos
282 I | kettőjük közt voltaképpen ő a gonoszabb, a kapitány bújtogató
283 I | voltaképpen ő a gonoszabb, a kapitány bújtogató ördöge.
284 I | bújtogató ördöge. Ranyah Cogh, a szakács, csak eszköz volt
285 I | szakács, csak eszköz volt a kapitány kezében, olyan
286 I | is kedve tellett benne.~A három cinkos tehát halkan
287 I | kell párolognunk innen. A rendőrség a nyomunkban van
288 I | párolognunk innen. A rendőrség a nyomunkban van s ha ránk
289 I | megjön, - csillapította őt a kapitány.~- Meg, meg, -
290 I | kapitány.~- Meg, meg, - felelte a szakács, - csak aztán mi
291 I | itt leszünk, - bólogatott a kapitány, - most csak félnyolc,
292 I | mehetünk ki az utcára, mert a világosságnál ránk ismerhetnének.~-
293 I | ránk ismerhetnének.~- S ha a rendőrök előbb rajtunk ütnek? -
294 I | se baj, - nyugtatta meg a kapitány az aggódó vitorlamestert. -
295 I | hátúl, azon megugorhatunk.~A három mákvirág elhallgatott
296 I | s egy darabig mindegyik a maga gondolataival foglalkozott.
297 I | gondolataival foglalkozott. Végre a vitorlamester megszólalt:~-
298 I | bizonyára talált is, - felelte a kapitány. - S ha egyszer
299 I | már bent ülünk...~- Hát a többi hét? - szólt közbe
300 I | Corty már beleültette őket a csónakba.~- Ha ugyan meg
301 I | csípték őket! - aggódott a szakács. - Hisz már több
302 I | tódította Carpenter John, - hogy a hajó nem indúlt-e már el?~-
303 I | mondta Harry Markel. - A hajó csak holnap reggel
304 I | holnap reggel indúl; itt a bizonyság!~Ezzel elővett
305 I | bizonyság!~Ezzel elővett a zsebéből egy összegyűrt
306 I | összegyűrt újságot és fölolvasta a következő hírt:~«Az Alert
307 I | hírt:~«Az Alert még mindig a corki öbölben horgonyoz,
308 I | kitűzve. Mihelyt az ifjak a födélzeten lesznek, az Alert
309 I | Antillák felé.»~Tehát arról a hajóról volt szó, amelyet
310 I | kibérelt. És Harry Markel azt a pokoli tervet eszelte ki,
311 I | tervet eszelte ki, hogy ezen a hajón szökik meg cimboráival.~
312 I | Paxton kapitány nem cinkosuk a kalózoknak; bizonyos az
313 I | banditáknak, hogy megszökhessenek a megérdemlett büntetés elől.
314 I | erőszakkal akarják elfoglalni a hajót?~Úgy van: ez volt
315 I | hajót?~Úgy van: ez volt a szándékuk, amint ez Harry
316 I | Ma 29-ike van, - mondta a kapitány. - Az Alert tehát
317 I | ma éjjel még odakint lesz a corki öbölben, Farmar mellett,
318 I | Farmar mellett, jó messzire a kikötőtől. Föltéve, hogy
319 I | hogy az utasok nincsenek a hajón, - ami nem valószínű,
320 I | csak ma érkeznek, - csupán a legénységet kell eltennünk
321 I | nyugtalankodott ismét a szakács.~- Kapitány, - szólt
322 I | Kapitány, - szólt hirtelen a vitorlamester, - ha megengedi,
323 I | vigyázz magadra és siess!~A vitorlamester fölhajtotta
324 I | Még ez is kedvezett tehát a kalózok istentelen szándékának.~
325 I | fickó volt, sipkáját mélyen a szemére húzta, úgy, hogy
326 I | Corty volt, akit vártak.~A matrózon meglátszott, hogy
327 I | meglátszott, hogy nagyon fáradt. A melle zihált, arcáról csorgott
328 I | zihált, arcáról csorgott a verejték; nagyon szaladhatott,
329 I | szaladhatott, mert úgy kifogyott a lélegzete, hogy pár pillanatig
330 I | minden pillanatban várná a rendőröket.~Végre mikor
331 I | rendőrökkel, sorra átkutatják a csapszékeket. Mindjárt ide
332 I | Akkor siessünk! - kiáltott a szakács fölugorva.~Harry
333 I | Markel azonban lenyomta a székére s azt kérdezte Cortytól:~-
334 I | Rendben van, kapitány.~- A hajó?~- Még mindig az öbölben
335 I | már az utasokat várja.~- S a csónak?~- Ötszáz lépésnyire
336 I | lépésnyire van ide.~- S a többiek?~- Mind benne űlnek.~
337 I | benne űlnek.~E pillanatban a csapszék ajtaja hirtelen
338 I | ajtaja hirtelen föltárúlt és a korcsmáros beugrott rajta.~-
339 I | beugrott rajta.~- Itt vannak a rendőrök! - kiáltotta lélekszakadva.~
340 I | Egész csomó «vendég» rohant a hátúlsó csapóajtó felé,
341 I | legelsőknek ugrottak ki a sötét mellékutcára.~A következő
342 I | ki a sötét mellékutcára.~A következő pillanatban 10-
343 I | pillanatban 10-12 rendőr lépett be a csapszékbe s bezárván minden
344 I | FEJEZET.~Az orvtámadás.~A négy bandita, mihelyt kívűl
345 I | bandita, mihelyt kívűl volt a csapszéken, azonnal két
346 I | azonnal két részre oszlott: a kapitány és Corty jobbra,
347 I | észrevétlenebbűl juthassanak el a találkozásra kitűzött helyre.~
348 I | utcákon elég sűrűen járt a nép s éppen most, hogy a
349 I | a nép s éppen most, hogy a rendőrök ezt a városnegyedet
350 I | most, hogy a rendőrök ezt a városnegyedet kutatták át,
351 I | meglehetős csődület támadt a csapszék körül. Harry Markel
352 I | néptelen utcákon érhessenek a rakodópartra, ahol hat cimborájuk
353 I | cimborájuk már várta őket a csónakban.~- Erre, - mutatta
354 I | most balra fordulunk, a világító-torony felé.~-
355 I | Messze van? - kérdezte a kapitány.~- Öt-hatszáz lépésnyire.~-
356 I | látom se Carpentert, se a szakácsot.~- Lehet, hogy
357 I | múlva ők is oda értek, ahol a hat martalóc csöndben kuporgott
358 I | martalóc csöndben kuporgott a lopott csónakban.~- Nem
359 I | láttátok John Carpentert meg a szakácsot? - kérdezte a
360 I | a szakácsot? - kérdezte a kapitány.~- Nem, - felelte
361 I | felelte az egyik matróz a csónakból. - Még nem jöttek
362 I | perc telhetett el, de se a szakács, se a vitorlamester
363 I | el, de se a szakács, se a vitorlamester nem mutatkozott.
364 I | vitorlamester nem mutatkozott. A dolog kezdett aggasztó lenni.
365 I | majdnem teljesen elborították a felhők. Noha nem esett,
366 I | lehetett látni.~- Merre van a hajó? - kérdezte Harry Markel.~-
367 I | én megnézem Carpentert és a szakácsot. Valaminek történnie
368 I | Harry Markel megparancsolta a matrózoknak, hogy hasaljanak
369 I | matrózoknak, hogy hasaljanak le a csónakban a part mögött,
370 I | hasaljanak le a csónakban a part mögött, ő maga pedig
371 I | part mögött, ő maga pedig a lélegzetét is visszafojtva
372 I | lélegzetét is visszafojtva nézett a sötét város utcáira s fülelt
373 I | sötét város utcáira s fülelt a legcsekélyebb neszre is.~
374 I | abból az utcából, amelyben a «Kék róka» volt. Harry Markel
375 I | mert éppen az utcasarkon, a hol a zűrzavar támadt, égett
376 I | éppen az utcasarkon, a hol a zűrzavar támadt, égett a
377 I | a zűrzavar támadt, égett a gázláng. Különben csaknem
378 I | érkezett vissza futva Corty is.~A rendőrök elfogtak két embert
379 I | őket, erőszakkal hurcolták a város közepe felé. A két
380 I | hurcolták a város közepe felé. A két matróz - mert a ruhájukról
381 I | felé. A két matróz - mert a ruhájukról látszott, hogy
382 I | s ugyancsak dolgot adott a rendőröknek. Az összecsődűlt
383 I | összecsődűlt tömeg még növelte a zűrzavart, mert egy része
384 I | elfogottaknak és fenyegette a rendőröket, más része pedig
385 I | rendőröket, más része pedig a rendőrök védelmére kelt.~-
386 I | őket! - kiáltott föl valaki a csónakból.~- Csönd legyen! -
387 I | szükség is volt, mert ha a rendőrök észreveszik a csónakban
388 I | ha a rendőrök észreveszik a csónakban lappangókat, eszükbe
389 I | Markel nem vesztette el a fejét. Mikor cimborái lehasaltak
390 I | Mikor cimborái lehasaltak a csónakban, pár lépéssel
391 I | hogy lássa, mi történik. A két matróz még mindig dulakodott
392 I | matróz még mindig dulakodott a rendőrökkel s Harry Markelnek
393 I | néha úgy tetszett, mintha a két káromkodó hangjában
394 I | hangjában ráismert volna a Carpenter John és a Ranyah
395 I | volna a Carpenter John és a Ranyah Cogh hangjára. Végre
396 I | Ranyah Cogh hangjára. Végre a zaj és csődület szűnni kezdett;
397 I | csődület szűnni kezdett; a rendőrök segítséget kaptak,
398 I | segítséget kaptak, megfékezték a két garázda matrózt és elvezették
399 I | elvezették őket.~Most mi lesz? A vitorlamester és a szakács -
400 I | lesz? A vitorlamester és a szakács - akár ők voltak
401 I | nyolcan, nem kísérthették meg a merész vállalkozást. Legfölebb
402 I | úgy menekűlhettek, hogy a csónakkal egész éjszaka
403 I | éjszaka eveznek s valahol a környéken, jó messzire a
404 I | a környéken, jó messzire a várostól kikötnek.~A kapitány
405 I | messzire a várostól kikötnek.~A kapitány fogait csikorgatta
406 I | bírta elszánni magát erre a kétségbeesett lépésre. Pedig,
407 I | látszott, nincs más módja a menekűlésnek s ha időt vesztegetni
408 I | már nem nagy útat tehetnek a csónakkal. Már-már be akart
409 I | Már-már be akart szállni a csónakba, midőn az utca
410 I | föl és futva közeledett.~A vitorlamester meg a szakács
411 I | közeledett.~A vitorlamester meg a szakács voltak. Az a két
412 I | meg a szakács voltak. Az a két matróz, akit a rendőrök
413 I | voltak. Az a két matróz, akit a rendőrök elfogtak, leütött
414 I | leütött egy harmadikat s a vitorlamester meg a szakács
415 I | harmadikat s a vitorlamester meg a szakács késedelmét az okozta,
416 I | késedelmét az okozta, hogy a csődület éppen útjukba esett
417 I | kellett csinálniuk, hogy a rendőröket elkerűljék.~-
418 I | Előre! - parancsolta a kapitány, mikor megtudta,
419 I | megtudta, hogy mi történt.~Mind a tízen beleültek a csónakba
420 I | Mind a tízen beleültek a csónakba s az evezők halkan,
421 I | de nagy erővel röpítették a vízen a csónakot. John Carpenter
422 I | erővel röpítették a vízen a csónakot. John Carpenter
423 I | csónakot. John Carpenter fogta a kormányt, ő ismerte az öblöt
424 I | nappal lett volna.~- Ott a hajó, - szólt halkan, vagy
425 I | húsz perc múlva. S valóban, a ködös éjszakán átvillant
426 I | Alert» jelzőlámpásának a fénye.~Az evezők megálltak
427 I | apály sodra lassan hajtotta a csónakot a hajó felé. Köröskörűl
428 I | lassan hajtotta a csónakot a hajó felé. Köröskörűl halálos
429 I | halálos csönd volt, csak a habok halk locsogása volt
430 I | locsogása volt hallható, amint a hajó bordáit paskolták.~
431 I | Úgy kellett meglepniök a hajót, hogy senki meg ne
432 I | míg fölkapaszkodtak rá. A koromsötét, ködös éjszaka
433 I | apály is, mely egyenesen a hajó felé vitte őket, teljesen
434 I | volna.~Két-három perc múlva a csónak súrolta az «Alert»
435 I | az «Alert» oldalát. Fönt, a födélzeten hallani lehetett
436 I | őrt álló matróz lépéseinek a kongását, de a kalózok már
437 I | lépéseinek a kongását, de a kalózok már egészen a hajó
438 I | de a kalózok már egészen a hajó tatja alatt voltak
439 I | hajó tatja alatt voltak s a matróz már akkor se láthatta
440 I | volna meg őket, ha kihajol a hajó korlátján.~Harry Markel,
441 I | korlátján.~Harry Markel, aki a csónak orrában állt, gyorsan,
442 I | nesztelenül odakötötte a csónakot a hajóhoz s aztán
443 I | nesztelenül odakötötte a csónakot a hajóhoz s aztán intett társainak,
444 I | matróz még egyre sétált a födélzeten, majd, mintha
445 I | telhetett el egy negyedóra. A kapitány suttogva osztotta
446 I | osztotta parancsait:~- Elő a késeket! Lassan és egyszerre!~
447 I | késeket! Lassan és egyszerre!~A banditák szájukba fogták
448 I | banditák szájukba fogták a késeket s macskaügyességgel,
449 I | zajtalanúl kúsztak föl a köteleken a födélzetre.~
450 I | kúsztak föl a köteleken a födélzetre.~Corty járt legelül
451 I | járt legelül s egyenesen a hajó orra felé tartott,
452 I | őrt álló matróz lépéseit.~A boldogtalan ott űlt a darú
453 I | lépéseit.~A boldogtalan ott űlt a darú alatt és bóbiskolt.
454 I | álmából, már késő volt: a kalóz kése markolatig a
455 I | a kalóz kése markolatig a szívébe nyomúlt.~A matróz
456 I | markolatig a szívébe nyomúlt.~A matróz meg se nyikkant.
457 I | Csak annyit mondott:~- Most a kapitányon a sor!~Paxton
458 I | mondott:~- Most a kapitányon a sor!~Paxton kapitány lakása
459 I | volt. Szobájában még égett a lámpás; a holnapi indúlásra
460 I | Szobájában még égett a lámpás; a holnapi indúlásra készűlt
461 I | holnapi indúlásra készűlt s a hajó okmányait vizsgálta
462 I | Ezek ijedten rohantak föl a födélzetközből, de Corty
463 I | az ajtó előtt s egyiket a másik után szúrták le, amint
464 I | alatt hat matrózzal végeztek a banditák. Hat matróz és
465 I | banditák. Hat matróz és a kapitány: ez kevés; a hajón
466 I | és a kapitány: ez kevés; a hajón még legalább három-négy
467 I | három-négy embernek kell lennie. A hóhérok elindúltak áldozataikat
468 I | keresni s meg is találták őket a födélzet-közben. Kivonszolták
469 I | perc se telt el, amióta a hajóra léptek, hogy tizenegy
470 I | boldogtalan ember hullája hevert a födélzeten.~- A vízbe velük! -
471 I | hullája hevert a födélzeten.~- A vízbe velük! - újjongott
472 I | Most mindjárt kezdődik a dagály s a víz sodra a kikötőbe
473 I | mindjárt kezdődik a dagály s a víz sodra a kikötőbe hajtaná
474 I | kezdődik a dagály s a víz sodra a kikötőbe hajtaná a hullákat.
475 I | sodra a kikötőbe hajtaná a hullákat. Várjuk meg a hajnali
476 I | hajtaná a hullákat. Várjuk meg a hajnali apályt, akkor a
477 I | a hajnali apályt, akkor a hullámok mindnyáját kiviszik
478 I | hullámok mindnyáját kiviszik a nyílt tengerre.~ ~
479 I | VI. FEJEZET.~A gaztett után.~A szörnyű
480 I | FEJEZET.~A gaztett után.~A szörnyű gyilkosság tehát
481 I | már nem kellett rettegnie a rendőrségtől. Mehet cimboráival
482 I | Mehet cimboráival kalózkodni a Csöndes-tengerre, csak föl
483 I | Csöndes-tengerre, csak föl kell szednie a vasmacskákat és kibontatnia
484 I | vasmacskákat és kibontatnia a vitorlákat.~De mi lesz holnap,
485 I | szállni s hiába keresik a hajót a corki öbölben? Mit
486 I | s hiába keresik a hajót a corki öbölben? Mit fognak
487 I | Csakhogy éppen ez volt a nehéz. A koromsötétben még
488 I | Csakhogy éppen ez volt a nehéz. A koromsötétben még egy gőzösnek
489 I | kevésbbé lehetett fölszedni a vasmacskáit ennek a vitorlásnak,
490 I | fölszedni a vasmacskáit ennek a vitorlásnak, mert a tenger
491 I | ennek a vitorlásnak, mert a tenger sodra kétségtelenűl
492 I | tenger sodra kétségtelenűl a partnak vitte és összetörte
493 I | összetörte volna.~Különben a tenger és az idő is csöndes
494 I | hiába feszítették volna ki a vitorlákat is, a hajó nem
495 I | volna ki a vitorlákat is, a hajó nem mozdúlt volna.
496 I | mértföldnyire vihette volna a hajót, ennek pedig semmi
497 I | holnap reggel nem lesz a helyén, a tengerészeti hatóság
498 I | reggel nem lesz a helyén, a tengerészeti hatóság mindenesetre
499 I | vontatni?~Erről beszélgetett a kapitány John Carpentierrel,
500 I | Utóbb még itt ér bennünket a reggel s nyakunkra jönnek