Rész,  fejezet

 1     I|     megéljenezte kitüntetett társait.~Mikor csönd lett, az igazgató
 2     I|              csak akkor szakadt vége, mikor Ardagh Julián úr tudtára
 3     I|            aznapi kiadások rovatában, mikor az igazgató üzenetét kapta.
 4     I| töprenkedésébe, hogy meg se hallotta, mikor az ajtó nyílt és Mrs. Patterson
 5     I|               Patterson örömmel. - És mikor lesz az indúlás?~- Június
 6     I|           tanárokkal és barátaikkal s mikor kezdtek felűlni a kocsira,
 7     I|             várná a rendőröket.~Végre mikor lélegzethez jutott, halkan
 8     I|             nem vesztette el a fejét. Mikor cimborái lehasaltak a csónakban,
 9     I|               parancsolta a kapitány, mikor megtudta, hogy mi történt.~
10     I|            bóbiskolt. Észre se vette, mikor Corty elébe toppant s mire
11     I|  megfeledkeztek minden veszedelemről, mikor vacsora után pipára gyújtottak.~
12     I|      választhatott volna jobban, mint mikor Paxton kapitány gondjaira
13     I|        forgott a kapitány fejében is, mikor megparancsolta, hogy a mentő-csónakot
14     I|             csak tíz éves volt akkor, mikor az oceánon átkelt, ez a
15     I|            örűlt ennek az alkalomnak.~Mikor a kis csapat öt órai vasúti
16     I|           Tony Renault, - mit gondol, mikor indúlhatunk?~- Mihelyt egy
17     I|       egymásután a tenger mélyéből, s mikor a vasmacska szabaddá lett
18     I|              menjen a parthoz. Ezért, mikor már alig voltak messzebb
19     I|            hajó még a kikötőben volt, mikor a fegyencek megszöktek,
20     I|         bárány.~- Pedig tegnap előtt, mikor megérkeztünk, egyébről se
21     I|                  sóhajtott föl Corty, mikor a rendőrök utolsója is eltünt
22     I|     Barbadosig, mint Paxton kapitány, mikor mit se kockáztat ezzel?...
23     I|             Vagy félóráig maradt oda.~Mikor ismét feljött a födélzetre,
24     I|             John Carpenter megvetően, mikor a szerencsétlen Patterson
25     I|            tartott ez az állapota; de mikor fölocsúdott, megjött az
26     I|       legalább is két öl hosszú volt. Mikor elnyelte a vashorgot, melyre
27     I|                ameddig a szem látott.~Mikor Harry Markel délben fölmérte
28     I|               belső nyugtalanságát.~- Mikor indúlt el az Alert? - kérdezte
29     I|              ki se értünk az öbölből, mikor a szél már elállt s az «
30     I|       körülmény nyugtalanította őket, mikor az «Alert» nem érkezett
31     I|               Akkor esett a tengerbe, mikor még a Farmar-öbölben horgonyoztunk
32     I|           másodszor is meghűlt a vér, mikor a hadnagy így szólt:~- A
33     I|             szöktek meg a fegyházból, mikor mi Queenstownba értünk.~-
34     I|          cinkosai nagyot lélekzettek, mikor a csónak eltávozott hajójuktól.
35     I|                hogy Kolumbus Kristóf, mikor 1492-ben fölfedezte Kuba
36     I|           másfél-két századdal előbb, mikor Európának tengeri hatalmasságai
37     I|               pihenés - a munka után: mikor ebéd végeztével mind kimentek
38     I|           tudta, hogy mit cselekszik, mikor Paxton kapitányra bizta
39     I|                mondta John Carpenter, mikor meghallotta az esetet.~-
40     I|                  dörmögte John Corty, mikor a hadihajó elhagyta őket. -
41     I|               őket. - Akkor lássalak, mikor a hátam közepét!~Szent-Bertalan
42     I|               költözködött szüleivel.~Mikor a nap leszállt, még nem
43    II|            megtetszett Perkins úrnak. Mikor Harry Markelre kerűlt a
44    II|         kerekedett, kivált ebéd után, mikor az árnyas verandán pihenve,
45    II|              Forster... John Forster.~Mikor Harry Markel, aki hallgatózott,
46    II|               ment vissza a csónakba. Mikor már oly messzire volt az
47    II|               alig várta már a napot, mikor a francia Antillák parti
48    II|          érdemes mentor Barrand urat, mikor búcsúzáskor kezet fogtak.~
49    II|            szülei ajándékoztak nekik, mikor Dominicából elköltöztek...~
50    II|             akkor lépett ki a házból, mikor az ifjak a kertbe értek.~
51    II|           sóbálványnyá nem változott, mikor megpillantotta John Howardot.
52    II|              hogy valóban őt látja, s mikor végre teljesen megbizonyosodott
53    II|          Howard ez a szép szálas fiú, mikor megkapta azt a szép ajándékot,
54    II|              Corty a födélzeten volt, mikor a matróz odaért csónakával
55    II|              dünnyögte magában Corty, mikor Ned Butlar már oly messze
56    II|          tengerre.~Reggel hat órakor, mikor a fiúk fölkeltek, az Alert
57    II|             volt! A kígyót, ki tudja, mikor ölte meg annak a kis vadász-kunyhónak
58    II|   karib-indusok laktak. Az időt, hogy mikor telepedtek meg rajta az
59    II|            állandóan forr.~Este felé, mikor kint pihentek és beszélgettek
60    II|             fegyházból Queenstownban, mikor mi indulóban voltunk onnan...
61    II|              Seymour Kethlen fölállt, mikor a vendégek beléptek. Hatvan
62    II|               elevennek látszik, mint mikor agyonvertem! - hősködött
63    II|                  bosszankodott Corty, mikor ismét maguk maradtak a födélzeten.~-
64    II|         megölelte kedves vendégeit, s mikor az ifjak az Alert födélzetére
65    II|           jóízűen aludt a kabinjában, mikor az utasok a hajóra jöttek.
66    II|               éppen akkor szolgáltam, mikor Anglia a Pecsili-öbölbe
67    II|               most is külön étkezett; mikor a villás-reggelit föltálalták,
68    II|          göngyölték be a tatvitorlát.~Mikor lejöttek az árbócról, Will
69    II|               banditához a hajóhídra, mikor közvetlen maga mellett halk
70    II|              vigyázni ránk, mint most mikor megszöktünk!~- De hát meddig
71    II|       növendékei a födélzetre léptek. Mikor ők a hajóra szálltak, az
72    II|               queenstowni fegyházból, mikor az Alert elindúlt abból
73    II|               még nappal leeresztett, mikor halásztak, most is a tengeren
74    II|             megrázta Clodion Lajost s mikor a fiú fölébredt, halkan
75    II|               amerikai hajót, reggel, mikor a nap fölszívja a ködöt,
76    II|               menekülnek a hajóról. S mikor azt is meghallotta, hogy
77    II|            Hajnali négy óra lehetett, mikor a csónak tompa koppanással
78    II|             amelyet ő maga vágott el, mikor a hajóról megszöktek!...~-
79    II|               a szél, akkor ki tudja, mikor és hogyan érnek partot s
80    II|  vitorla-rúdak szél mentén álljanak s mikor a vitorlák csapkodni kezdtek,
81    II|           maga tengelyén fordúlt meg. Mikor a vitorlák csapdosni kezdtek,
82    II|    szabályosan fordúlt délnyugatnak s mikor a szél neki feküdt a megfordított
83    II|             néha-néha összerezzentek, mikor a hajófenékből fölhangzott
84    II|        FEJEZET.~Három napi küszködés.~Mikor a nap fölkelt, úgy látszott,
85    II|               még jóformán le se ért, mikor Clodion Lajos réműlten fölsikoltott:~-
86    II|        kiejtse szájából az égő pipát, mikor aludni ledűlt; gyúlékony
87    II|               éppen be akart szállni, mikor Niels Harboe fölkiáltott:~-
88    II|              mely a tengeren úszkált.~Mikor az ifjak látták, hogyan
89    II|            fölvirradt október 4-ike s mikor az égalja szürkűlni kezdett