Rész,  fejezet

 1     I|          kerülünk.~- Csak már Will Corty jönne! - nyugtalankodott
 2     I|        megszólalt:~- Csak legalább Corty találjon egy gazdátlan csónakot!~-
 3     I|         lehetnek?~- Bizonyos, hogy Corty már beleültette őket a csónakba.~-
 4     I|           alól.~- De hol késik hát Corty? - nyugtalankodott ismét
 5     I|        látszott valami az arcából. Corty volt, akit vártak.~A matrózon
 6     I|      részre oszlott: a kapitány és Corty jobbra, Carpenter és Ranyah
 7     I|    csapszék körül. Harry Markel és Corty tehát meglehetős nagy vargabetűt
 8     I|       csónakban.~- Erre, - mutatta Corty az utat; - most balra fordulunk,
 9     I|           ott is vannak, - felelte Corty.~Öt perc múlva ők is oda
10     I|          Amarra, lefelé! - felelte Corty s délnyugatra mutatott.~-
11     I|            perc telhetett el, hogy Corty elment, midőn egyszerre
12     I|   ugyanakkor érkezett vissza futva Corty is.~A rendőrök elfogtak
13     I|            köteleken a födélzetre.~Corty járt legelül s egyenesen
14     I|   bóbiskolt. Észre se vette, mikor Corty elébe toppant s mire fölrezzent
15     I|           föl a födélzetközből, de Corty és cimborái ott álltak lesben
16     I|           vízbe velük! - újjongott Corty.~- Lassan! - szólt Harry
17     I|            tízen vannak, - felelte Corty vállat vonva, - ha jönnek,
18     I|   eresztjük föl a hajóra - felelte Corty - s azt mondjuk mindenkinek,
19     I|         Harry Markel.~Carpenter és Corty beűltek a csónakba, két
20     I|         hogy rossz az ára, - súgta Corty a cinkostársának.~- Itt
21     I|     Negyedfél shillinggel, - súgta Corty.~- Negyedfél shillinggel
22     I|        valaki.~Tizenegy óra tájban Corty lélekszakadva leszaladt
23     I|           podgyászát, - vélekedett Corty. - Ha a matrózok nem jönnek
24     I|        kapitány. - Ez okos beszéd, Corty s eszerint is cselekszünk.
25     I|           amitől nehéz lett, aztán Corty pár szekerce-csapással beütötte
26     I|         ládáiban találtak.~Ezalatt Corty már lehajított egy kötelet
27     I|    indulhatunk.~E pillanatban John Corty sietve ment a hajó orrába,
28     I|           áruld magad! - folytatta Corty halkan.~Fönt, a sziklás
29     I|          Rendőrök! - mondta halkan Corty.~- Az ám! - hökkent meg
30     I|      Gonosztevőket? - csodálkozott Corty ártatlanul.~- Persze! -
31     I|            nem hallottuk, - mondta Corty oly ártatlan pofával, mint
32     I|          lélegzem! - sóhajtott föl Corty, mikor a rendőrök utolsója
33     I|          sík tengeren, - folytatta Corty, - ahol már nem fenyeget
34     I|           alatt vannak, - dörmögte Corty boszúsan. - Lám, már megint
35     I|  cimboráinak egyik-másika, például Corty is, aggódott és ellenezte
36     I|          kapaszkodni.~Az alattomos Corty, aki titkos kárörömmel szemlélte
37     I|            a tengerre - tanácsolta Corty. - Mindjárt nem fog úgy
38     I|         használt.~Végre az alávaló Corty, aki fölségesen mulatott
39     I|          tengervizet, - tanácsolta Corty meggyőződéssel. - Ennek
40     I|      szolgálok vele! - ajánlkozott Corty, s lehajítván a kötélre
41     I|       drasztikus orvosságnak, amit Corty ajánlott, meg volt az a
42     I|     aggodalomra.~John Carpenter és Corty megrezzenve néztek össze.
43     I|               De nem ám! - felelte Corty elégedetten, - pedig ugyancsak
44     I|           útján! - toldotta a szót Corty.~De Harry Markel hallani
45     I|             Harry Markel intésére, Corty állt oda a kormányhoz és
46     I|   köszönteni a lobogóval, de mivel Corty úgy elkormányozta tőle a
47     I|   Szerencsés utat! - dörmögte John Corty, mikor a hadihajó elhagyta
48    II|          dologból.~A Flag matrózát Corty fogadta a födélzeten.~-
49    II| szállítanunk a partra, a kórházba.~Corty elégedetten dörzsölte a
50    II|          nem hallhatta meg a szót, Corty elégedetten kiáltott föl:~-
51    II|       Szerencsére az örökké óvatos Corty a födélzeten volt, mikor
52    II|          Ismered talán? - kérdezte Corty aggódva.~- Hogy ismerem-e?
53    II|          föl akart kapaszkodni, de Corty ennek is útját vágta.~-
54    II|         eljösz, - sietett a ravasz Corty befejezni a matróz gondolatát.~-
55    II|         hogy megmondom! - biztatta Corty a gyanútlan matrózt. - De
56    II|       találod, - dünnyögte magában Corty, mikor Ned Butlar már oly
57    II|        jelent ez? - kérdezte a gaz Corty, aki éppen mellette állt.~-
58    II|      Mindjárt gondoltam, - felelte Corty színlelt bambasággal, -
59    II|          Markel, John Carpenter és Corty nyugtalanúl dugták össze
60    II|          odaért volna az Alerthez, Corty megdöbbenve kiáltott föl:~-
61    II|       valami csapszékben! - mondta Corty elkeseredve s nagyot káromkodott.~-
62    II|           hagyhatjuk itt, - mondta Corty is. - A gazfickó nem tud
63    II|     fölvegye az uniformisát, midőn Corty fojtott hangon fölkiáltott:~-
64    II|      pillanatban szólni se tudott, Corty és John Carpenter pedig
65    II|            hideg veríték, - mondta Corty, a homlokát törülgetve.~-
66    II|        hajóra lépett, a legénység, Corty intésére, hangos hurrázással
67    II|          bennünket a pénz! - súgta Corty fülébe John Carpenter.~-
68    II|          új utast! - bosszankodott Corty, mikor ismét maguk maradtak
69    II|            leült a főárbóc tövébe.~Corty, mivel a szavait úgyse hallhatta
70    II|       tintanyalóktól!? - fakadt ki Corty elkeseredve.~A «tintanyalók»
71    II|          hogy Harry nagyon óvatos, Corty! - szólt az egyik: és Will
72    II|       Meglehet, hogy az, - felelte Corty, - de bizonyos, hogy igaza
73    II|             mi történik? - felelte Corty. - Mindnyájunkat megkötöznének
74    II|     átkozott hajó az oka! - mondta Corty bosszúsan. - De holnap majd
75    II|      megleste és végig hallgatta a Corty meg a Ranyah Cogh beszélgetését,