Rész,  fejezet

 1     I|           utazási ösztöndíjat kap. Mrs. Kethlen Seymour, egy gazdag
 2     I|           a növendékek újjongva.~- Mrs. Kethlen Seymour - folytatta
 3     I|           mint amennyit elmondott. Mrs. Kethlen Seymour ugyanis
 4     I|         bővebb részleteket is kért Mrs. Seymourtól.~- Reménylem, -
 5     I|           oly türelmetlenül várták Mrs. Seymour levelét, mint ő.
 6     I|  indulással még akkor is, ha már a Mrs. Seymour levele megérkezett;
 7     I|            talán csak nem érte baj Mrs. Seymourt, a nagylelkű és
 8     I|        késedelem természetes volt. Mrs. Seymour ugyanis csak hosszú,
 9     I|        szoknyás Maecenás, már mint Mrs. Seymour, voltaképen nem
10     I|         valóban élő asszony-e az a Mrs. Seymour s hogy csakugyan
11     I|       sürgönyözni fog másodszor is Mrs. Seymournak.~Erre azonban
12     I|                       II. FEJEZET.~Mrs. Kethlen Seymour eszméi.~
13     I|            szigeten lakott ugyanis Mrs. Seymour Kethlen, akit minden
14     I|            okuk a köszönetre, mert Mrs. Seymour, az utazással járó
15     I|         éppen kitöltse a szünidőt. Mrs. Seymour gondoskodott hajóról
16     I|           vetélykedésnek, melyet a Mrs. Seymour nagylelkű alapítványa
17     I|      folytatta az igazgató, - hogy Mrs. Kethlen Seymour hétszáz
18     I|      félszegnek is látszott. Neje, Mrs. Patterson, körülbelül harminchét
19     I|             mikor az ajtó nyílt és Mrs. Patterson a szobába lépett.
20     I|         megy a fiúkkal? - kérdezte Mrs. Patterson.~- Kicsoda?!
21     I|        elfogadta, - hagyta helyben Mrs. Patterson. - S engem csak
22     I|       jutalom.~- Miféle jutalom?~- Mrs. Seymour Kethlen a fiúk
23     I|        fáradtságot! - kiáltott föl Mrs. Patterson örömmel. - És
24     I|          Sebaj, Horatio, - felelte Mrs. Patterson, - én mindent
25     I|            az, Horatio? - kérdezte Mrs. Patterson aggódva, látván,
26     I|       feleségével együtt s a derék Mrs. Pattersonnak aznap ugyancsak
27     I|          hajóról volt szó, amelyet Mrs. Seymour Kethlen az Antilian
28     I|      Antillákon s következésképpen Mrs. Seymour Kethlen nem ismerhette.
29     I|       megbízható, jó tengerészt és Mrs. Seymour e jó ajánlatok
30     I|            mint a kapitányának, és Mrs. Seymour Kethlen nem is
31     I|        hogy ez a kis csapat lesz a Mrs. Seymour Kethlen ösztöndíjas
32     I|        históriát, még azt is, hogy mrs. Seymour Kethlen minden
33     I|           is, megkapják a jutalmat mrs. Seymour Kethlentől, fejenként
34     I|         hogy Patterson úr fölvegye mrs. Seymour Kethlentől a nagy
35     I|          Csöndes-óceánra.~Csakhogy mrs. Seymour Kethlen pontosan
36     I|        délnek, Barbados felé, ahol mrs Seymour Kethlen már várja
37     I|           mind Európában aggódtak. Mrs. Seymour Kethlen megkérte
38     I|      tolmácsolja őszinte hálájukat Mrs. Seymour Kethlennek és Barbados
39     I|            őszinte elismeréssel. - Mrs. Seymour Kethlen bizonyára
40     I|               tette hozzá aztán, - mrs Seymour Kethlen bizonyára
41    II|   Patterson úr a fejét csóválva. - Mrs Seymour Kethlen megszabta
42    II|       növendékeit Nording-Houseba, mrs Seymour Kethlen kastélyába.~-
43    II|          az ifjak az utolsó percig mrs Seymour Kethlen vendégei
44    II|           felé.~Az a kastély, ahol mrs Seymour Kethlen lakott,
45    II|         bevezette őket a szalonba.~Mrs Seymour Kethlen fölállt,
46    II|          Bridgetownban. Erre nézve mrs Seymour Kethlen így nyilatkozott:~-
47    II|      Patterson asszony, - kérdezte mrs Seymour Kethlen nevetve, -
48    II|    történhetik meg, - vágott közbe mrs Seymour Kethlen. - Az Alert
49    II|           ezt megmondta, - felelte mrs Seymour Kethlen; - minden
50    II|           e kirándulásokra gyakran mrs Seymour Kethlen is elment
51    II|          Nording-Houseba; de, mint mrs Seymour Kethlen vendégeit,
52    II|             rendes vendégei voltak mrs Seymour Kethlennek.~Szeptember
53    II|      egyszer se voltak a hajón, de mrs Seymour Kethlen ezen a napon
54    II|            viseljék magukat.~Midőn mrs Seymour Kethlen a hajóra
55    II|        hurrázással köszöntötte őt. Mrs Seymour nyájasan mosolyogva
56    II|            senki se hallotta, mert mrs Seymour Kethlen már elindúlt
57    II|         Visszatérvén a födélzetre, mrs Seymour Kethlen azt kérdezte
58    II|       Paxton kapitány, - folytatta mrs Seymour. - Az egyik szobalányom
59    II| utasíthatta el. A hajó utóvégre is mrs Seymouré volt... Udvariasan
60    II|            a legszivesebben látom.~Mrs Seymour még egyszer megköszönte
61    II|         előkelőségei. Vacsora után mrs Seymour Kethlen sorba megölelte
62    II|          tengerész, akinek számára mrs Seymour helyet kért, már
63    II|          Mitznek köszönhetik, akit mrs. Kethlen Seymour adott nekik
64    II|      hétszáz font sterlinget, amit mrs. Seymour Kethlentől kapott