bold = Main text
     Rész,  fejezet                                    grey = Comment text

3001    II   |               észre se látszottak venni a veszedelmet s épp oly készséggel,
3002    II   |                nem tarthatott így soká. A szél erejének növekedtével
3003    II   |              szél erejének növekedtével a hullámverés romboló támadásai
3004    II   |                 irányát és együtt futni a széllel.~Viharos időben
3005    II   |              széllel.~Viharos időben ez a szorongatott hajó egyetlen
3006    II   |      veszedelmes kockázatokkal. Mert ha a hajó nem bír gyorsabban
3007    II   |              bír gyorsabban menni, mint a hullámok, akkor a habok
3008    II   |                  mint a hullámok, akkor a habok utólérik, hátúlról
3009    II   |               hátúlról fölrohannak rá s a kormánytól az orráig végig
3010    II   |                ezt, leküldte az ifjakat a hajószobába s megkérte őket,
3011    II   |               őket.~- Ha szükségem lesz a segítségükre, - mondta, -
3012    II   |                ugyan, de mégis lementek a hajószobába, Will Mitz pedig
3013    II   |                pedig hozzákötözte magát a kormánykerékhez, hogy a
3014    II   |                 a kormánykerékhez, hogy a hullámok el ne ragadhassák.
3015    II   |            Aztán szélmentébe fordította a hajót s a «rókatánc» valóban
3016    II   |        szélmentébe fordította a hajót s a «rókatánc» valóban megkezdődött.~
3017    II   |                bukott előre s törzsének a fele, az orrától a közepéig
3018    II   |            törzsének a fele, az orrától a közepéig víz alá merűlt.
3019    II   |                közepéig víz alá merűlt. A tatja, ahol Will Mitz a
3020    II   |                 A tatja, ahol Will Mitz a kormányt fogta, majdnem
3021    II   |                 orra se tudott fölbukni a víz alól.~Néhány pillanatig
3022    II   |            Néhány pillanatig tartott ez a rettenetes, válságos állapot.
3023    II   |           eresztékében recsegve-ropogva a ránehezedő víztömeg súlyától,
3024    II   |              vízszintes állásba jönni s a következő percben, mint
3025    II   |                 következő percben, mint a megsarkantyúzott paripa,
3026    II   |                szilajon vágtatott előre a tarajos hullámhegyek hátán.~
3027    II   |                 minden perc meghozhatta a halálos katasztrófát, hiszen
3028    II   |                 elszakítsa, letépje azt a három kis vitorlát, amely
3029    II   |               vitorlát, amely még vitte a hajót! S vajjon lehetetlen
3030    II   |            hering volt az eledelük ezen a szomorú emlékű szeptember
3031    II   |               Hát még az éjszaka! Midőn a sötétség még fokozta a vihar
3032    II   |            Midőn a sötétség még fokozta a vihar borzalmait! Az orkán
3033    II   |                 erővel kitört s az volt a kérdés, hogy kibírja-e az «
3034    II   |                még huszonnégy óráig ezt a rettenetes harcot?~Will
3035    II   |                  Will Mitz egyedűl volt a kormánynál és minden erejét
3036    II   |              megtarthassa szél mentében a hajót. Éjfél tájban egy
3037    II   |             magasabbra tornyosúlt, mint a hajó fara, oly iszonyú erővel
3038    II   |                iszonyú erővel zuhant le a hajóra, hogy majdnem beszakította
3039    II   |               hogy majdnem beszakította a födélzetet. Aztán, neki
3040    II   |        födélzetet. Aztán, neki zúdulván a hajóhídnak, letépte róla
3041    II   |                hajóhídnak, letépte róla a mentő-csónakot, mindent
3042    II   |             szilaj rohanásában, elvitte a konyhát, a tyúk-ketrecet,
3043    II   |         rohanásában, elvitte a konyhát, a tyúk-ketrecet, a két nagy
3044    II   |               konyhát, a tyúk-ketrecet, a két nagy édes-vizes hordót,
3045    II   |                 édes-vizes hordót, mely a főárbóchoz volt kötve s
3046    II   |             főárbóchoz volt kötve s még a második csónakot is magával
3047    II   |            legelőször menekűlni akartak a hajóról. De ennek se vehették
3048    II   |              ennek se vehették hasznát: a szilaj tenger legott elnyelte
3049    II   |             volna, ha vízre bocsájtják. A rettenetes robajra, mely
3050    II   |       rettenetes robajra, mely talpától a tetejéig megrázta a hajót,
3051    II   |            talpától a tetejéig megrázta a hajót, réműlten rohantak
3052    II   |          réműlten rohantak föl az ifjak a födélzetre. De Will Mitz,
3053    II   |                 Will Mitz, túlkiabálván a vihar szörnyű harsogását,
3054    II   |              Hinsdale Roger.~- Istennél a szabadúlás...~E pillanatban
3055    II   |               süvöltő zúgás hallatszott a fejük fölött s amint föltekintettek,
3056    II   |              fehér viharmadár röpűlt el a főárbóc középső vitorlája.~
3057    II   |               most már csaknem teljesen a vihar játéka lett. Az a
3058    II   |                 a vihar játéka lett. Az a két latin-vitorla, mely
3059    II   |                volt elegendő arra, hogy a kormánynak engedelmeskedjék
3060    II   |             engedelmeskedjék s most már a szél és hullámok ragadták
3061    II   |                reggelig? Hol lesz, mire a vihar eláll? S föltéve azt
3062    II   |              vihar eláll? S föltéve azt a legjobb esetet, hogy az
3063    II   |                 hogy az orkán szüntével a szél is megfordúl és kelet
3064    II   |         táncolva szaladt kelet felé. De a vihar, mintha beérte volna
3065    II   |                beérte volna azzal, hogy a hajót megfosztotta vitorlájától,
3066    II   |              kezdett és kelet felől már a szemhatár is tisztúlni látszott.~
3067    II   |        szemhatár is tisztúlni látszott.~A tenger ugyan még erősen
3068    II   |                nap, míg lecsöndesűl, de a szél már alább hagyott.
3069    II   |             hagyott. Az ifjak följöttek a födélzetre és szorongva,
3070    II   |          nemsokára vége lesz.~Déltájban a szél már tűrhető volt és
3071    II   |                  Ha most meg lett volna a vitorlájuk, szépen visszafordúlhattak
3072    II   |            elvesztett vitorlát. Rábizta a kormányt Clodion Lajosra,
3073    II   |           Clodion Lajosra, ő maga pedig a többiekkel gyorsan kiszabta,
3074    II   |                 erőfeszítéssel fölvitte a vitorlarúdra a hevenyészett
3075    II   |                 fölvitte a vitorlarúdra a hevenyészett vásznat.~Ez
3076    II   |                hevenyészett vásznat.~Ez a munka eltartott esti öt
3077    II   |                öt óráig, de éppen midőn a vitorlát oda akarták kötözni
3078    II   |            vitorlát oda akarták kötözni a rúdjához, szilaj káromkodás,
3079    II   |              vad ordítozás hangzott föl a hajófenékből és a kalózok
3080    II   |          hangzott föl a hajófenékből és a kalózok kétségbeesetten
3081    II   |              cinkosai elszánták magukat a végsőre és élet-halál árán
3082    II   |           gyorsan leszaladt az ifjakkal a födélzetre, s még jóformán
3083    II   |             réműlten fölsikoltott:~- Ég a hajó!~S valóban, a hajófenékből
3084    II   |                   Ég a hajó!~S valóban, a hajófenékből sűrű füst szűrődött
3085    II   |               ajtó nyílásain keresztűl.~A rab kalózok valamelyike,
3086    II   |          vigyázatlanságból fölgyújtotta a hajót s már hallani lehetett
3087    II   |            hajót s már hallani lehetett a födélzetet tartó tölgyfagerendák
3088    II   |                El lehetett-e oltani ezt a tüzet? Talán el, ha kinyitják
3089    II   |                  Talán el, ha kinyitják a hajófenéket és vizet bocsájtanak
3090    II   |                De akkor Harry Markel és a bandája is kiszabadúl s
3091    II   |             kiszabadúl s bizonyos, hogy a haramiáknak az lesz az első
3092    II   |         lemészárolják az utasokat.~Lent a hajófenékben tombolva őrjöngtek
3093    II   |         hajófenékben tombolva őrjöngtek a kalózok tehetetlen dühükben
3094    II   |          dühükben és kétségbeesésükben. A födélzet parketjének eresztékei
3095    II   |                között olvadozni kezdett a kátrányos szurok s a füst
3096    II   |            kezdett a kátrányos szurok s a füst egyre sűrűbben tódúlt
3097    II   |                robbanások hallatszottak a hajófenék elejéről. - Ott
3098    II   |        hajófenék elejéről. - Ott voltak a rumos és pálinkás hordók!~-
3099    II   |               esdőleg nyújtották feléje a kezüket.~Talán kegyelmet
3100    II   |                  Talán kegyelmet kértek a nyomorúltaknak? Nem, nem!
3101    II   |               nyomorúltaknak? Nem, nem! A maguk veszedelme rémítette
3102    II   |                Valóban, nem is volt idő a habozásra. A födélzet minden
3103    II   |                is volt idő a habozásra. A födélzet minden pillanatban
3104    II   |             vagy beroskadhatott s akkor a banditák kitörhetnek. Ezt
3105    II   |                 egyetlen csónakot, amit a vihar még meghagyott, el
3106    II   |               meghagyott, el nem viszik a banditák elől, akkor a kalózok
3107    II   |           viszik a banditák elől, akkor a kalózok űlnek bele, ők pedig
3108    II   |           együtt.~Will Mitz rátekintett a tengerre, amely már nem
3109    II   |              oly szilajon; végig nézett a hajón, amelynek fenekéből
3110    II   |         amelynek fenekéből már kitörtek a lángnyelvek s hirtelen elhatározással
3111    II   |               fölkiáltott:~- Mindnyájan a csónakba! Előre!~ ~
3112    II   |                Most menekűlniök kellett a hajóról, amely már lángba
3113    II   |                 És neki kellett vágniok a végtelen tengernek a törékeny
3114    II   |            vágniok a végtelen tengernek a törékeny kis csónakon, mely
3115    II   |           dióhéjként hányódott-vetődött a még mindig háborgó hullámokon.~
3116    II   |           hullámokon.~Mialatt Will Mitz a legnagyobb sietséggel készülődött
3117    II   |       legnagyobb sietséggel készülődött a kockázatos útra, lent a
3118    II   |                 a kockázatos útra, lent a hajófenékben pokoli lármát
3119    II   |      hajófenékben pokoli lármát csaptak a kalózok. A szörnyű káromkodások
3120    II   |               lármát csaptak a kalózok. A szörnyű káromkodások és
3121    II   |                átkok zajába belévegyűlt a hajófenék ajtainak a döngése,
3122    II   |        belévegyűlt a hajófenék ajtainak a döngése, melyeket a kétségbeesés
3123    II   |            ajtainak a döngése, melyeket a kétségbeesés vad erejével
3124    II   |                ostromoltak, feszegettek a fegyencek s ki tudja, nem
3125    II   |            kitörniök vagy léket vágniok a hajó oldalán, amelyen kiugrálhatnak
3126    II   |          oldalán, amelyen kiugrálhatnak a tengerbe, ahonnan fölmászhatnak
3127    II   |         tengerbe, ahonnan fölmászhatnak a födélzetre?~Arra, hogy mi
3128    II   |               hogy mi módon üthetett ki a tűz a hajófenékben, könnyű
3129    II   |                 módon üthetett ki a tűz a hajófenékben, könnyű volt
3130    II   |           bandita gondtalanúl elhajítsa a gyújtót, vagy kiejtse szájából
3131    II   |                 ledűlt; gyúlékony anyag a soknál is több volt odalent
3132    II   |                 s ha egyszer fölcsaptak a lángok, az oltást már meg
3133    II   |                amire szükségük lehetett a valószínűleg hosszú utazásban.~
3134    II   |               Leuwen Albert lent voltak a csónakban és egymásután
3135    II   |         egymásután fogadták el fölűlről a leadogatott kétszersűltet,
3136    II   |            rumot, két hordó édes vizet, a kézi tűzhelyet, két zsák
3137    II   |                 egyebet, ami hamarjában a kezük ügyébe akadt.~Ugyanakkor
3138    II   |              Ugyanakkor Tony Renault és a többiek lecsúsztatták a
3139    II   |                 a többiek lecsúsztatták a csónak árbócát a keresztrúddal
3140    II   |          lecsúsztatták a csónak árbócát a keresztrúddal és a vitorlájával
3141    II   |              árbócát a keresztrúddal és a vitorlájával együtt, továbbá:
3142    II   |              delejtűt is eresztettek le a csónakba. Will Mitz nem
3143    II   |             nagyon valószínű volt, hogy a halászatra is rászorúlnak
3144    II   |               halászatra is rászorúlnak a hosszú utazásban.~Legelsőnek
3145    II   |       Legelsőnek Patterson úr szállt le a csónakba. A szegény mentor,
3146    II   |                úr szállt le a csónakba. A szegény mentor, akit az
3147    II   |               eseményei végkép levertek a lábáról, nem törődött többé
3148    II   |                  nem törődött többé még a kígyóval sem, amelyről pedig
3149    II   |             legszebb diadaljele. Ő volt a legtürelmetlenebb, a legizgatottabb
3150    II   |               volt a legtürelmetlenebb, a legizgatottabb mindnyájuk
3151    II   |                várta, hogy már induljon a csónak, amelybe Will Mitz
3152    II   |               dolgokat hányatott le.~Ez a készülődés eltarthatott
3153    II   |             negyedóráig, mely idő alatt a hajófenékbe zárt kalózok
3154    II   |          erőlködései megtízszereződtek. A lángok már kicsaptak a födélzetre
3155    II   |                  A lángok már kicsaptak a födélzetre és a főárbócot
3156    II   |               kicsaptak a födélzetre és a főárbócot nyaldosták s az
3157    II   |       pillanatban attól rettegtek, hogy a démonok végre is kitörik
3158    II   |           börtönük falát és fölrohannak a födélzetre.~Valóban, legfőbb
3159    II   |            legfőbb ideje volt már, hogy a menekülők otthagyják a hajót.
3160    II   |             hogy a menekülők otthagyják a hajót. Semmit se felejtettek
3161    II   |               Harboe fölkiáltott:~- Hát a pénz?!~- Úgy van, a pénz! -
3162    II   |                 Hát a pénz?!~- Úgy van, a pénz! - ismételte Will Mitz, -
3163    II   |            vinnünk, hogy itt ne vesszen a hajóval együtt!~Gyorsan
3164    II   |               együtt!~Gyorsan leszaladt a Patterson úr szobájába,
3165    II   |               úr szobájába, összeszedte a pénzt, aztán lemászott a
3166    II   |                a pénzt, aztán lemászott a kötélen a csónakba és kiadta
3167    II   |               aztán lemászott a kötélen a csónakba és kiadta a parancsot:~-
3168    II   |            kötélen a csónakba és kiadta a parancsot:~- Lökjétek el!~
3169    II   |               parancsot:~- Lökjétek el!~A csónak már el volt oldva
3170    II   |              roppant dörrenés rázta meg a hajót. Valami fölrobbanhatott
3171    II   |                 fölrobbanhatott benne s a robbanás ereje oly nagy
3172    II   |               ereje oly nagy volt, hogy a főárbocot kiemelte alapjából
3173    II   |         derékban ketté törve lefektette a födélzetre. A súlyos szálfa
3174    II   |                lefektette a födélzetre. A súlyos szálfa lezuhanása
3175    II   |              lezuhanása oldalt döntötte a hajót, úgy, hogy a párkánya
3176    II   |             döntötte a hajót, úgy, hogy a párkánya a víz színéig hajlott
3177    II   |             hajót, úgy, hogy a párkánya a víz színéig hajlott s azt
3178    II   |                azt lehetett hinni, hogy a tenger elárasztja s talán
3179    II   |               tenger elárasztja s talán a tűzet is eloltja. De ez
3180    II   |             Este félhat lehetett. Mivel a szél nem volt erős és állandóan
3181    II   |                 Mitz azonnal fölhúzatta a vitorlákat, ő maga oda űlt
3182    II   |              vitorlákat, ő maga oda űlt a kormányhoz és a csónak nagy
3183    II   |                 oda űlt a kormányhoz és a csónak nagy szökésekkel
3184    II   |                 hogy valamelyik betörte a födélzetet, mert a kalózok
3185    II   |              betörte a födélzetet, mert a kalózok kiszabadúltak börtönükből.~
3186    II   |             káromkodásokkal fenyegették a kalózok - köztük Harry Markel
3187    II   |                köztük Harry Markel is - a menekűlő csónakot. De hiába
3188    II   |         csónakot. De hiába csikorgatták a fogukat, hiába tépték a
3189    II   |                 a fogukat, hiába tépték a hajukat, hiába átkozódtak,
3190    II   |            öklüket tehetetlen dühükben, a hajó egyre sűlyedt, a csónak
3191    II   |         dühükben, a hajó egyre sűlyedt, a csónak pedig minden percben
3192    II   |           minden percben messzebb vitte a menekűlőket.~Végre ütött
3193    II   |                az «Alert» utolsó órája. A hajó kétszer megfordúlt
3194    II   |                 hajó kétszer megfordúlt a tengelye körül s aztán eltűnt
3195    II   |           tengelye körül s aztán eltűnt a habok mélyében. Isten igazságot
3196    II   |           igazságot tett és megbüntette a «Halifax» kalózait, akik
3197    II   |              kalózait, akik megdacoltak a földi igazságszolgáltatással.
3198    II   |                 igazságszolgáltatással. A hajóból semmi se maradt
3199    II   |            semmi se maradt meg, csak az a néhány árboctöredék, mely
3200    II   |               néhány árboctöredék, mely a tengeren úszkált.~Mikor
3201    II   |              szállta meg. Egyik se mert a szomszédjára nézni s titokban
3202    II   |                kitörölt egy-egy könnyet a szeméből.~A menekűltek helyzete,
3203    II   |             egy-egy könnyet a szeméből.~A menekűltek helyzete, bár
3204    II   |                menekűltek helyzete, bár a vihar lecsillapodott, éppen
3205    II   |            éppen nem volt veszélytelen. A csónak, mely harminc láb
3206    II   |               mely harminc láb hosszú s a közepén öt láb széles volt,
3207    II   |                elegendő nagy lett volna a tizenegy embernek, de mivel
3208    II   |             feszíttetett ki az árboctól a hajó orráig s ez alatt a
3209    II   |                a hajó orráig s ez alatt a kis sátor alatt három ember
3210    II   |            Hinsdale Roger fölállították a delejtűt s a csónak fenekén
3211    II   |              fölállították a delejtűt s a csónak fenekén szépen elhelyezték
3212    II   |              fenekén szépen elhelyezték a kétszersűltet és a konzerveket.~
3213    II   |          elhelyezték a kétszersűltet és a konzerveket.~Ennek az eleségnek
3214    II   |             számítván azt, amit esetleg a halászat hajt. Az édes víz
3215    II   |               közben eső nem gyarapítja a készletet, legfölebb egy
3216    II   |            hétig lehetett elég.~Az volt a kérdés, hogy ennyi idő alatt
3217    II   |                 az Antillákat vagy akár a Bermuda-szigetcsoportot?~
3218    II   |              esetre sem.~Bizonyos, hogy a vihar nagyon messze kihajtotta
3219    II   |                nagyon messze kihajtotta a hajót a nyílt tengerre és
3220    II   |               messze kihajtotta a hajót a nyílt tengerre és pedig
3221    II   |           délkeleti irányban, úgy, hogy a Bermuda-szigetcsoportra
3222    II   |            közűl érhetik el az utolsók, a legdéliebbek valamelyikét,
3223    II   |                 közelében érnek földet.~A menekülők nem is igen erre
3224    II   |               óra múlva koromsötét lesz a tengeren. Napnyugtakor elég
3225    II   |          Napnyugtakor elég biztató volt a szemhatár; fellegek nem
3226    II   |          látszott valami csekélyke köd. A tenger fokozatosan csillapodott,
3227    II   |               fokozatosan csillapodott, a csónak nem hányódott-vetődött
3228    II   |           csónak nem hányódott-vetődött a hullámokon, hanem egyenletesen
3229    II   |            egyenletesen haladt keletnek a mérsékelt széllel.~Mivel
3230    II   |                Evezni nem kellett, mert a szél még elég erős volt
3231    II   |               erejét arra az esetre, ha a szél végkép elállna s csakis
3232    II   |              Roger, - mennyire lehetünk a legközelebbi szárazföldtől?~-
3233    II   |                 S hány mértföldet tehet a csónakunk naponta, ha a
3234    II   |                 a csónakunk naponta, ha a szél ily mérsékelt marad?~-
3235    II   |            amely fölvesz.~Ez lett volna a legszerencsésebb megoldás,
3236    II   |               számíthattak, föltéve, ha a szél cserben nem hagyja
3237    II   |             Clodion Lajos. - Ha csökken a szél, mi szívesen evezünk.~-
3238    II   |               csak feküdjenek le szépen a sátor alá és aludjanak.
3239    II   |              maradjon itt valamelyikünk a vitorla mellett? - kérdezte
3240    II   |                 magam is el tudok bánni a vitorlával. S ha esetleg
3241    II   |        vitorlával. S ha esetleg csökken a szél, hogy evezni kellene,
3242    II   |             félóra múlva mindenki aludt a csónakban, csak Will Mitz
3243    II   |              csak Will Mitz virrasztott a kormányon. Egyik kezében
3244    II   |                kormányon. Egyik kezében a kormány, a másikban a vitorla-kötél,
3245    II   |                Egyik kezében a kormány, a másikban a vitorla-kötél,
3246    II   |           kezében a kormány, a másikban a vitorla-kötél, egy percre
3247    II   |               percre se vette le szemét a sark-csillagról, amely szerint
3248    II   |          sark-csillagról, amely szerint a csónak futását igazította.~
3249    II   |               futását igazította.~Mivel a szél állandó maradt, Will
3250    II   |                is, aki szótlanúl odaűlt a csónak orrába és csüggedten
3251    II   |              orrába és csüggedten nézte a sivár szemhatárt.~Gyönyörű
3252    II   |          szemhatárt.~Gyönyörű idő volt. A friss szél ereje még nem
3253    II   |                ereje még nem csökkent s a kevés éjszakai ködöt csakhamar
3254    II   |             ködöt csakhamar eloszlatták a nap sugarai.~Tony Renault,
3255    II   |                  Tony Renault, mint még a hajón is, azonnal hozzáfogott
3256    II   |                 is, azonnal hozzáfogott a reggeli készítéséhez. Vizet
3257    II   |                főzött, aztán kiosztotta a kétszersűltet. Miután megreggeliztek,
3258    II   |                is.~Will Mitz szétnézett a szemhatáron. Köröskörűl
3259    II   |                 egyetlen felhő se volt, a szél állandónak látszott
3260    II   |              szél állandónak látszott s a tenger se hullámzott. Semmitől
3261    II   |             költsenek föl.~Ezzel átadta a kormányt Magnus Andersnek,
3262    II   |               maga pedig ledűlt pihenni a ponyva alá. De még el se
3263    II   |           ponyva alá. De még el se telt a négy óra s máris fölébredt,
3264    II   |               dolga volt, hogy megnézte a delejtűt. Elégedetten látta,
3265    II   |                irányt. Aztán szétnézett a szemhatáron, kémlelve az
3266    II   |        szemhatáron, kémlelve az eget és a vizet. Az idő gyönyörű volt
3267    II   |                  Az idő gyönyörű volt s a szél még mindig nem csökkent,
3268    II   |           semerre nyoma se volt hajónak a végtelen vízen.~Will Mitz
3269    II   |              sokáig nézte messzelátóval a szemhatárt, de semmit se
3270    II   |            lehetne találkozni.~De hátha a vihar úgy kiverte a hajók
3271    II   |               hátha a vihar úgy kiverte a hajók országútjáról az «
3272    II   |               hetek is elmúlhatnak, míg a csónak találkozik eggyel.~
3273    II   |            csónak találkozik eggyel.~Ez a gondolat megdöbbentette
3274    II   |                 az eleségük se tart el.~A délelőtt egyhangúan telt
3275    II   |             Renault megfőzte az ebédet. A konzervekből kitűnő hús
3276    II   |                 aki kezdett beletörődni a nehéz sorsba, elég jóízűen
3277    II   |             sorsba, elég jóízűen evett, a fiúknak pedig igazi farkasétvágyuk
3278    II   |             Mitz, amint némán hallgatta a gondtalan fiúk vidám tréfáit,
3279    II   |           útjukba?~Délután horgásztak s a néhány hal, amit fogtak,
3280    II   |               ismét egyedűl virrasztott a kormány mellett.~Másnap
3281    II   |          kormány mellett.~Másnap reggel a szél megerősödött s a csónak
3282    II   |            reggel a szél megerősödött s a csónak futása meggyorsúlt.
3283    II   |             kellett, hogy be ne csapjon a víz a csónakba, amely veszedelmesen
3284    II   |                hogy be ne csapjon a víz a csónakba, amely veszedelmesen
3285    II   |               egy pohárral ihatik.~Ezen a napon, délután három óra
3286    II   |                óra tájban megdobogtatta a remény a menekűlők szívét.
3287    II   |           tájban megdobogtatta a remény a menekűlők szívét. Északkelet
3288    II   |          füstoszlop emelkedett föl s ez a füst csak valami gőzösnek
3289    II   |               füst csak valami gőzösnek a kéményéből szállhatott föl.~
3290    II   |       kéményéből szállhatott föl.~De ez a remény nem sokáig tartott.
3291    II   |             gőzös körvonalai látszottak a szemhatáron, de jó tíz mértföldnyire
3292    II   |                 de jó tíz mértföldnyire a csónaktól. Lehetetlen volt,
3293    II   |               csüggedten látta is, hogy a gőzös nem keresztezi az
3294    II   |                  Egy óra se telt bele s a gőzös csakugyan letűnt a
3295    II   |                a gőzös csakugyan letűnt a szemhatárról s nemsokára
3296    II   |         szemhatárról s nemsokára eltűnt a vékony füstoszlop is, amely
3297    II   |             ismét semmi változás. Hanem a csüggedés lassankint megszállta
3298    II   |         csüggedés lassankint megszállta a menekűlők szívét. Legelőször
3299    II   |                 Patterson urat verte le a lábáról és annyira leverte,
3300    II   |                 valamit. Aztán elővette a láz: fogvacogva, dideregve
3301    II   |         fogvacogva, dideregve kuporgott a ponyva alatt és közben egyre
3302    II   |            félrebeszélt; majd elöntötte a forróság s ekkor oly kétségbeesve
3303    II   |               mentoruk szenvedéseit.~Ez a lelki betegség, a végtelen
3304    II   |      szenvedéseit.~Ez a lelki betegség, a végtelen levertség érzete
3305    II   |               érzete csakhamar átragadt a fiúkra is és úgy elbágyasztotta
3306    II   |                 és Hubert Perkins egyik a másik után követte Patterson
3307    II   |               példáját s nemsokára mind a hármukat törte a hideglelés
3308    II   |         nemsokára mind a hármukat törte a hideglelés a ponyva alatt.~
3309    II   |             hármukat törte a hideglelés a ponyva alatt.~A szeptember
3310    II   |              hideglelés a ponyva alatt.~A szeptember 29-ről 30-ra
3311    II   |         éjszakán még rosszabbra fordúlt a menekülők állapota. Hinsdale
3312    II   |                hősies megadással tűrték a szenvedéseket, szintén összeroskadtak
3313    II   |                maradt nehéz munkájában, a csónak kormányzásában. Ráadásúl
3314    II   |                kormányzásában. Ráadásúl a szél, mely eddig hajtotta
3315    II   |               szél, mely eddig hajtotta a csónakot, szűnni kezdett
3316    II   |                végképpen eláll.~Ez volt a legrettenetesebb csapás,
3317    II   |            legrettenetesebb csapás, ami a menekűlőket érhette. Ha
3318    II   |          menekűlőket érhette. Ha megáll a szél, étlen-szomjan vesznek
3319    II   |                étlen-szomjan vesznek el a tenger sivatagjában, mert
3320    II   |               tenger sivatagjában, mert a szélcsend néha napokig,
3321    II   |              eltart ebben az évszakban.~A menekűlők szeptember 26-
3322    II   |             szeptember 26-án hagyták el a hajót s ma 30-ika volt.
3323    II   |             Négy nap óta keresték tehát a szárazföldet, de még semmi
3324    II   |                 hogy mennyire lehet még a szárazföld, Will Mitz habozva
3325    II   |               már ő maga se igen bízott a szabadúlásban. Még ha az
3326    II   |                  Aztán pedig következik a nagy éjszaka, amelyből nincs
3327    II   |                fölébredés!~Október 2-án a szél szűnni kezdett és délre
3328    II   |               és délre úgy elállt, hogy a csónak vitorlái petyhűdten
3329    II   |                 micsoda evezés volt az! A félholt, erőtlen ifjak minden
3330    II   |                egy csepp vizük se, hogy a szomjukat olthatták volna.~-
3331    II   |               Az egyik az anyját hívta, a másik vízért könyörgött,
3332    II   |                másik vízért könyörgött, a harmadik kacagott, a negyedik
3333    II   |        könyörgött, a harmadik kacagott, a negyedik sírt, az ötödik
3334    II   |                negyedik sírt, az ötödik a haját tépte és Will Mitz
3335    II   |           vigyáznia kellett rájuk, mert a rémes, lázas álmok úgy fölizgatták
3336    II   |                hol ezt, hol amazt, hogy a tengerbe vetette volna magát,
3337    II   |                 kábúlt csüggedéséből, - a Clodion Lajos hangja:~-
3338    II   |               XIII. FEJEZET.~Befejezés.~A «Victoria» gőzös, mely Dominikából
3339    II   |             midőn legénysége észrevette a menekűlők csónakját.~John
3340    II   |             John Davis kapitány azonnal a csónak felé fordíttatta
3341    II   |                 csónak felé fordíttatta a gőzöst, mert Will Mitz s
3342    II   |             gőzöst, mert Will Mitz s az a két-három ifjú, aki még
3343    II   |          torokból kiabált és integetett a hajó felé.~Félóra múlva
3344    II   |                 hajó felé.~Félóra múlva a csónak már ott volt a gőzös
3345    II   |             múlva a csónak már ott volt a gőzös mellett. A kötél-létrát
3346    II   |               ott volt a gőzös mellett. A kötél-létrát leeresztették
3347    II   |               összes utasai fönt voltak a «Victoria» födélzetén, ahol
3348    II   |              Victoria» födélzetén, ahol a legnagyobb barátsággal és
3349    II   |               Clodion Lajos beszélte el a «Victoria» kapitányának
3350    II   |               köszönte meg Will Mitznek a roppant bátorságot és önfeláldozást,
3351    II   |        valamennyiük életét megmentette.~A harmadfélezer tonnás «Victoria»
3352    II   |              volt s miután partra tette a terhét Dominikában, most
3353    II   |              gyors és szerencsés volt s a «Victoria» október 22-én
3354    II   |                  október 22-én befutott a Szent-György-csatornába,
3355    II   |        széltében-hosszában megírták azt a rémséges drámát, mely az «
3356    II   |               födélzetén lejátszódott s a hajó elmerűlésével végződött.~
3357    II   |                az egész város ünnepelte a derék ifjakat, de legkivált
3358    II   |      utazó-társaság életét megmentette. A fiúk szülői azonban nem
3359    II   |             szülői azonban nem érték be a puszta hálálkodással: csinos
3360    II   |               kis összeget raktak össze a derék Will Mitz számára,
3361    II   |              Antilian School»-ba. Mivel a szünidőnek már vége volt,
3362    II   |               kivonúltak az érkezők elé a vasúthoz. Látni kellett
3363    II   |          micsoda ovációkban volt részük a hősöknek, akik egy egész
3364    II   |        kalózbandát elfogtak és hajóstól a tengerbe sűlyesztettek!~
3365    II   |                 tengerbe sűlyesztettek!~A Patterson úr találkozása
3366    II   |        Patterson úr odaadta feleségének a hétszáz font sterlinget,
3367    II   |                mennyire boszantja annak a kígyónak az elvesztése,
3368    II   |               De hisz el se váltunk!~Ez a párbeszéd magyarázatra szorúl.~
3369    II   |         túlságos elővigyázatból, nehogy a feleségének baja legyen
3370    II   |                 feleségének baja legyen a nyugdíj és életbiztosítás
3371    II   |                vagyonát oda ajándékozza a feleségének s egyszersmind
3372    II   |               emberek feleségével, akik a tengeren, hosszú utazásokban
3373    II   |                színleg bele is egyezett a válásba, aláírt minden okmányt,
3374    II   |             hozzá, de titokban megkérte a tiszteletes urat, aki jó
3375    II   |         okmányokat és ne is indítsa meg a válópört. Ezért ismételte
3376    II   |                uram, mi el se váltunk s a házassági szerződésünk ma
3377    II   |                úr, gyöngéden megölelvén a feleségét.~VÉGE~ ~