Rész,  fejezet

 1     I|    utolsónak maradt, azért mégis ő kapta a legtöbb tapsot,
 2     I|       Mrs. Seymour levelét, mint ő. Pedig, mivel még csak június
 3     I| gazdasszony volt. Voltaképpen az ő érdeme volt az is, hogy
 4     I|        gonddal öltözködött, mert ő tartotta rendben a ruhatárat.~
 5     I|          úr elszánta magát, hogy ő kíséri el a diákokat az
 6     I|      leűltette a dívánra s aztán ő is melléje űlt.~- S ön elfogadta
 7     I|        kettőjük közt voltaképpen ő a gonoszabb, a kapitány
 8     I|         csónakban a part mögött, ő maga pedig a lélegzetét
 9     I|      Carpenter fogta a kormányt, ő ismerte az öblöt s még e
10     I|         mennyire boldog, hogy az ő vezetése mellett s az «Alert»
11     I|   tengert és elmegy mellette: de ő nem merte ezt tenni.~Bermuda
12     I|          viszi a bőrét!... Hátha ő jobban tudja, mit csinál?~
13     I|       lehet az, hogy az Essex az ő elfogatásukra jött elébük.
14     I|        Paxton úr. Mellette és az ő hajóján még a tengeri betegség
15     I|      Harboe Krisztiánt. De aztán ő se törődött vele, hanem
16     I|         hogy Paxton kapitány nem ő.~- Utóbb is a nyakunkat
17     I|        szemhatárt... S csakugyan ő is látta meg először, hat
18    II|     gyanútlan matróz, - ha ugyan ő a kapitánya a liverpooli
19    II|        Alert-nek.~- Persze, hogy ő! Talán ismered.~- Nem én,
20    II|   szigetet fölfedezte. Ugyancsak ő is nevezte el Dominicának,
21    II|      úrfi!... Mintha csak nem is ő lenne!~S igazán talán csak
22    II|      földön, az arca eltorzúlva, ő maga ájultan... vagy talán
23    II|     Elhatározta ugyanis, hogy se ő maga nem száll partra, se
24    II|        még gyanút foghatna, hogy ő rajta nevet.~E pillanatban
25    II|          hát Patterson úr? Talán ő is, mert a tengeri betegség
26    II|         orrán őrt álló matrózra.~Ő maga pedig, kihajolván az
27    II|    diadaljelét, de vígasztalásúl ő is zsebre vágta a sárga
28    II|       Essex tisztjeinek, hogy az ő embere volt az a szerencsétlen! -
29    II|         amíg a szélcsönd tart, s ő sem mozdúlhat innen... Mert
30    II|   kötelet: ugyanaz volt, amelyet ő maga vágott el, mikor a
31    II|   csöndes és szótalan volt most. Ő, aki eddig szerette és dicsérte
32    II|     megkötni a köteleket s aztán ő maga a kormányhoz állt s
33    II|         Antilláktól. Ez pedig az ő malmukra hajtotta a vizet,
34    II|      csak akkor jöjjenek föl, ha ő hívni fogja őket.~- Ha szükségem
35    II|        kormányt Clodion Lajosra, ő maga pedig a többiekkel
36    II|    életének legszebb diadaljele. Ő volt a legtürelmetlenebb,
37    II|         fölhúzatta a vitorlákat, ő maga oda űlt a kormányhoz
38    II|      mily irányban kormányozzon, ő maga pedig ledűlt pihenni
39    II|          gőzös nem keresztezi az ő útjukat, hanem egyenesen
40    II|   vígasztalni az ifjakat, de már ő maga se igen bízott a szabadúlásban.
41    II|         életbiztosítás miatt, ha ő esetleg elpusztúl az úton,