Rész,  fejezet

 1     I|            idősebb volt nála és még mindig az Antillákon lakott;~Wickborn
 2     I|         született sajátságunk, hogy mindig örömmel látjuk viszont a
 3     I|             sőt, ahol csak tehette, mindig és mindenütt szerette használni
 4     I|             meglehetős sovány volt. Mindig kifogástalanúl, gondosan
 5     I|            volt az is, hogy a férje mindig oly csinosan, szinte keresett
 6     I|       következő hírt:~«Az Alert még mindig a corki öbölben horgonyoz,
 7     I|           kapitány.~- A hajó?~- Még mindig az öbölben vesztegel, de
 8     I|          történik. A két matróz még mindig dulakodott a rendőrökkel
 9     I|    visszaeveztek a kikötőbe.~Most a mindig udvarias és ceremóniás mentor
10     I|           mert már megszoktam, hogy mindig csak magányosan eszem.~Patterson
11     I|           ma éjjel végeznénk velük. Mindig a lábunk alatt csetlenek-botlanak, -
12     I|           fölkeltek, az «Alert» még mindig mozdulatlanúl vesztegelt
13     I|           ki a nyílt tengerre, ahol mindig van szél, melylyel elindulhattak.~
14     I| kíváncsiskodott Tony Renault. - Még mindig él?~- Fájdalom, nem! - felelte
15     I|           nincs Carpenter John, aki mindig nagyon vigyázott reájuk.~
16     I|        vetették magokat odább, hogy mindig sikerült kitérniök a szigony
17     I|         szájjal úszkálnak a vízben, mindig készen, hogy mindent elnyeljenek,
18     I|          előlük, Harry Markel pedig mindig oly rideg, tartózkodó és
19     I|            elég gyakoriak a hajók - mindig kitért előlük és meszszire
20     I|           rajta Harry Markel.~- Hát mindig utamban járnak ezek a hadihajók? -
21    II|          költöztek, - szüleinek még mindig voltak birtokai. Ezeket
22    II|             ezeket a bevásárlásokat mindig a szakács végezze, még pedig
23    II|         hisz már több, mint tíz éve mindig velem hajózott!~- De hát
24    II|         mulatnának is, az Alert még mindig idejében megérkeznék az
25    II|             hulladékokra éhes halak mindig tömegesen kísérik a hajókat,
26    II|        kérdezte Niels Harboe.~- Nem mindig. Az ügyesség, persze, sokat
27    II|      szélcsönd volt, ezen a vidéken mindig lehetett attól félni, hogy
28    II|            Markel és a cimborái még mindig alszanak. Sőt az őrt álló
29    II|             Patterson urat, aki még mindig félájult volt és úgyszólván
30    II|              Patterson úr.~- És még mindig nyugat felé van?~- Még mindig,
31    II|       mindig nyugat felé van?~- Még mindig, uram.~Patterson úrnak be
32    II|            hányódott-vetődött a még mindig háborgó hullámokon.~Mialatt
33    II|        kígyóval sem, amelyről pedig mindig azt hirdette, hogy életének
34    II|        nincs-e segítségre szüksége, mindig csak azt felelte:~- Nincs
35    II|          gyönyörű volt s a szél még mindig nem csökkent, ez tehát mindenesetre
36    II|        környékén ebben az évszakban mindig oly sok hajó és gőzös jár-kel,