Rész,  fejezet

 1     I|        furcsa ösztöndíj, amelyről maga az igazgató se tudott többet,
 2     I|  következett Harboe Nils, aki még maga se tudta, hogy milyen pályát
 3     I|       könnyelműséget.~Az igazgató maga nem mehetett el; nem bocsáthatta
 4     I|           egy darabig mindegyik a maga gondolataival foglalkozott.
 5     I|        csónakban a part mögött, ő maga pedig a lélegzetét is visszafojtva
 6     I|          Brown! - kiáltott vissza maga a kapitány, aki ott állt
 7     I|         újság volt mindnyájuknak. Maga a mentor, már mint Patterson
 8     I|          miután lassan megfordúlt maga körül, méltóságteljesen
 9     I|        adatainak a hitelességét s maga Patterson úr is versenyt
10     I|        Ettől való féltében inkább maga is a viharral rohant dél-keletnek,
11     I| hadnagynak a meleg érdeklődést. A maga és növendékei nevében megkérte
12     I|         megrezzenve néztek össze. Maga Harry Markel is megdöbbent
13    II|     eddigi utazásuk történetét. A maga nyavalyáját természetesen
14    II|          a kikötőben horgonyzott. Maga Harry Markel szobája ablakából
15    II|     földön, az arca eltorzúlva, ő maga ájultan... vagy talán már
16    II|      fölakasztotta a fára, mint a maga ügyességének és szerencséjének
17    II|          feneke nem fövény, hanem maga a tenger. Öble keletre nyílik,
18    II|       kiáltott föl:~- Ranyah csak maga ül benne!... Mordan nincs
19    II|          ha...~Elhallgatott, mert maga se merte kimondani, amit
20    II|    Elhatározta ugyanis, hogy se ő maga nem száll partra, se pedig
21    II|   Bridgetown előkelő lakosai, sőt maga Barbados kormányzója is,
22    II|           Alert födélzetére, mert maga is meg akarta nézni a hajót,
23    II|           le az ebédlőbe, hanem a maga szobájába vitette a villás-reggelit,
24    II|   kereskedelmi hajókon a kapitány maga szokott ülni az asztalfőn.~
25    II|        hajóhídra, mikor közvetlen maga mellett halk beszélgetést
26    II|          kormányzott, de jóformán maga se tudta, hogy merre mennek
27    II|        orrán őrt álló matrózra.~Ő maga pedig, kihajolván az ebédlőszoba
28    II|           ugyanaz volt, amelyet ő maga vágott el, mikor a hajóról
29    II|    megkötni a köteleket s aztán ő maga a kormányhoz állt s onnan
30    II|        fogott hozzá a művelethez. Maga vette kezébe a kormányt
31    II|          a kormánynak és szinte a maga tengelyén fordúlt meg. Mikor
32    II| puskalövéseket, hanem csak ment a maga útján s magával vitte az
33    II|       kormányt Clodion Lajosra, ő maga pedig a többiekkel gyorsan
34    II|        fölhúzatta a vitorlákat, ő maga oda űlt a kormányhoz és
35    II|          irányban kormányozzon, ő maga pedig ledűlt pihenni a ponyva
36    II|  vígasztalni az ifjakat, de már ő maga se igen bízott a szabadúlásban.