Rész,  fejezet

 1     I|    irigységből, részint tréfából, egyre azt hajtogatták, hogy az
 2     I|      folyton a térképeket bújta s egyre azt találgatta, hogy az
 3     I|          kifújja magát, de közben egyre nyugtalanúl tekintgetett
 4     I|            Az őrt álló matróz még egyre sétált a födélzeten, majd,
 5     I|      Johnnal találkozott, aki még egyre fogcsikorgatva káromkodott
 6     I|          hogy elindúljanak.~A köd egyre sűrűbb lett s a levegő meg
 7     I|       tőle két kődobásnyira s még egyre közeledett.~Harry Markel
 8     I|           volna, mert a kikötőben egyre élénkebb lett a sürgés-forgás
 9     I|     együtt a válságos pillanat is egyre közeledett. Harry Markel
10     I|          Harry Markel, aki közben egyre leste, vizsgálta a légsúlymérőt,
11     I|           délnyugatnak fordult és egyre távolodott a parttól, miközben
12     I|           korall-képződés, a mely egyre emelkedik, nagyon valószínű,
13    II|         Anglia foglalta el. Azóta egyre emelkedett, s ma már egyik
14    II| felelettel a kíváncsi öreget, aki egyre álmélkodva hajtogatta:~-
15    II|         az átkozott tengeráramlás egyre közelebb sodorta egymáshoz
16    II|          is, hogy a ködben, amely egyre sűrűbb lett, nem találják
17    II|          Roger, a két legbátrabb, egyre biztatták társaikat, hogy
18    II|       termünk.~De Will Mitz, noha egyre bátorította társait, titokban
19    II|          időt nézte. Mivel a szél egyre csapdosta a vitorlákat,
20    II| kapitánynak. Ekkor Will Mitz, aki egyre leste, látta, hogy Harry
21    II|     végkép szertefoszlott. A szél egyre erősödött s a vitorlák hevesen
22    II|         kikötőbe jutunk, teljesen egyre megy, csak az a fő, hogy
23    II|        bírja soká. A szél ugyanis egyre erősödött s a hullámok járása
24    II|    ahelyett, hogy csökkent volna, egyre erősödött és a tenger is
25    II|         kátrányos szurok s a füst egyre sűrűbben tódúlt kifelé.
26    II|       tehetetlen dühükben, a hajó egyre sűlyedt, a csónak pedig
27    II|          a ponyva alatt és közben egyre félrebeszélt; majd elöntötte