Rész,  fejezet

501    II|            hátha egyik-másik fölébred és sikoltozni kezd?~- El kell
502    II|              egy hajón se ritkaság.~- És ha ideküld húsz-huszonöt
503    II|           tizenegyen ültek: két férfi és kilenc ifjú, akik közül
504    II|          egyik férfi a kormányt fogta és időnként fölállt, hogy szétnézzen
505    II|            űltek benne. Clodion Lajos és Wickborn Axel eveztek, Will
506    II|            miután véletlenűl megleste és végig hallgatta a Corty
507    II|          visszaosont a hajó hátuljára és lement a kabinjába.~Ott
508    II|           volt, hogy Paxton kapitányt és az Alert egész legénységét
509    II|          fegyencek, mint Patterson úr és növendékei a födélzetre
510    II|              az Alert már a fegyencek és Harry Markel hatalmában
511    II|       világosan megértette Will Mitz. És, mivel újságolvasó ember
512    II|      kerűlhetett volna?~Ezt nem tudta és nem értette Will Mitz; de
513    II|  szomszédjukban; de ha kis szél támad és szétveri a két hajót, a
514    II|          kalózok azonnal rajtuk ütnek és mindnyájukat lemészárolják.~
515    II|               nem lesz közelben hajó. És, ámbár Will Mitz tudott
516    II|             már aludt. John Carpenter és Wagah szintén aludni mentek
517    II|            időjárás nagyon szeszélyes és változó itt, a tropikus
518    II|         leereszkedni a mentő-csónakba és - szökni, lehetőleg csöndesen,
519    II|      legkisebb gyanús neszre is kijön és meghiusítja a szökést.~Will
520    II|     odalopózott a kapitány kajütjéhez és hallgatózott. Harry Markel,
521    II|          történik semmi, mélyen aludt és hangosan hortyogott.~Ekkor
522    II|         kormány tengelye mellett volt és kinyitotta az egyiket. Lent,
523    II|               mert a tengeri betegség és a sok kirándulással járó
524    II|          szökés tehát lehetséges volt és Will Mitz hozzáfogott az
525    II|              kinyitotta, Tony Renault és Clodion Lajos aludtak. Will
526    II|         kérdezte Clodion Lajos halkan és felűlt az ágyban.~- Vigyázzon,
527    II|         szóval megmagyarázta a dolgot és Clodion Lajos azonnal megértette.~-
528    II|            járta a többi kabinokat is és néhány perc alatt az ifjak
529    II|              nehogy nagyon megijedjen és talán fölösleges zajt ütve,
530    II|      bizonyára védelmezni fogja magát és kiabál. A zsiványok mind
531    II|         zsiványok mind összeszaladnak és mivel fegyverük van, mindnyájunkat
532    II|           kell leszállnunk a csónakba és nesztelenűl kell áteveznünk
533    II|           ködöt, mégis csak meglátják és mentve lesznek, mert Harry
534    II|            lesznek, mert Harry Markel és a cimborái nem merik nappal
535    II|              nem merik nappal üldözni és megtámadni őket.~Csak attól
536    II|        maradnak a nyílt tengeren, víz és eleség nélkűl.~Hubert Perkins
537    II|           ebédlőszoba ablakán, lassan és óvatosan egészen az ablak
538    II|              után kibújtak az ablakon és nesztelenűl leereszkedtek
539    II|         csónakban, csak még Will Mitz és Clodion Lajos nem. Will
540    II|             erre jön.~- Lapuljunk meg és várjunk, míg elmegy, - mondta
541    II|          úton-módon pálinkához jutott és leitta magát. Aztán, valami
542    II|             minden, talán megnyugszik és ismét visszamegy a helyére,
543    II|   visszaődöngött a helyére, Will Mitz és Clodion Lajos benyitottak
544    II|        hihetetlenűl izgatottak voltak és alig várták Patterson urat.
545    II|           hitték, hogy történt valami és Tony Renault, aki utóljára
546    II|               vannak a mentőcsónakban és csak őt várják, épp oly
547    II|         zsebre vágta a sárga csikókat és a fejét csóválva dörmögte:~-
548    II|             is meg fogta is egyszerre és valósággal reszketett, hogy
549    II|               csónakban Axel Wickborn és Niels Harboe kinyújtott
550    II|            kinyújtott karokkal várták és ölbe fogva tették le a csónak
551    II|          fenekére.~Most Clodion Lajos és utána Will Mitz kúsztak
552    II|              Aztán elvágták a kötelet és Will Mitz ellökte a csónakot
553    II|          történik is, ha Patterson úr és növendékei megmenekülnek
554    II|            megmenekülnek a kalózoktól és Harry Markeltől, ezt Will
555    II|               se pedig a hajó tömege. És Will Mitz is csak annyit
556    II|           aztán, hogy a hajón voltunk és a nyílt tengerre értünk?~-
557    II|      céltalanul bolyongott a tengeren és a sűrű ködben nyoma se volt
558    II|             amerikai hajó rajta üssön és elfogja cimboráival.~De
559    II|       vitorlázik a jó széllel?... Víz és eleség nélkül, magukra hagyatva
560    II|       menekülőkre, ha nem a pusztulás és az éhhalál?...~Mindezt jól
561    II|              köröskörül halálos csönd és vak sötétség... A menekülők
562    II|        eredmény nélkül.~Clodion Lajos és Hinsdale Roger, a két legbátrabb,
563    II|              a köd, azonnal meglátjuk és pár evező-csapással mellette
564    II|    valamelyike észre veszi szökésüket és Harry Markel utánuk ered
565    II|       távolságot, még kedvező széllel és vitorlával is legfölebb
566    II|              elcsigázva a fáradságtól és álomtól, a fiuk nagyobb
567    II|                Még csak Clodion Lajos és Hinsdale Roger birkóztak
568    II|             Csak Will Mitz volt ébren és virrasztott. Evezni most
569    II|             bele, éppen a kormányánál és Will Mitz azonnal megragadta
570    II|                De aztán eleresztette, és kétségbeesve a fejéhez kapott.~
571    II|         Mindnyájan össze voltak törve és néhányan sírtak.~De hát
572    II|          másodszor is elmeneküljenek, és ujra keressék az amerikai
573    II|              tiszta lett a szemhatár, és...~És mindnyájan megpillantották
574    II|               lett a szemhatár, és...~És mindnyájan megpillantották
575    II|               a szemhatár szélén járt és duzzadó vitorlákkal iparkodott
576    II|           kelet felé... Még egy perc, és végkép eltünik: oda tehát
577    II|        Kétségtelen, hogy Harry Markel és a cimborái még mindig alszanak.
578    II|           Mitz agyában született meg. És a derék ifju, aki tudta,
579    II|               Magnus Anders.~- Amikor és ahová akarja! - toldotta
580    II|             azonnal visszakapta ismét és intett a többieknek, hogy
581    II|             De a kalózok mind aludtak és senki se felelt a kapitánynak.
582    II|               a födélközi lejárathoz, és Will Mitz egyetlen lökéssel
583    II|              a tengeren: de Will Mitz és társai urak voltak rajta
584    II|              társai urak voltak rajta és mentve voltak.~ ~
585    II|           megteszik is ezt, Will Mitz és az ifjak résen lesznek,
586    II|              még mindig félájult volt és úgyszólván azt se tudta,
587    II|              a kabinjába, lefektették és Patterson úr el is aludt:
588    II|             nem tudni, a fáradtságtól és kimerüléstől-e, vagy a rémülettől.~
589    II|              Mitz a födélzeten maradt és az időt vizsgálta. Mint
590    II|           szél, akkor ki tudja, mikor és hogyan érnek partot s mi
591    II|           hozzám! Segítség!~Will Mitz és a többiek is mind oda szaladtak.
592    II|           amelyet alúlról feszegettek és fölemelni igyekeztek. Harry
593    II|              igyekeztek. Harry Markel és társai áttörték a deszka-falat,
594    II|             Will Mitz, Hinsdale Roger és Vickborne Axel azonnal ráfeküdtek
595    II|            ide, - kiáltott hangosan - és jól figyeljetek a szavaimra.~
596    II|            Harry Markel, jól tudd meg és tudják meg a társaid is,
597    II|               a józan intelem szavára és részeg dühökben a halált
598    II|            fogja kísérteni a kitörést és az «Alert» elfoglalását.~
599    II|               az ifjak köréje gyültek és megkérdezték, hogy mit fog
600    II|            pedig a lehető leggyorsabb és legrövidebb úton.~- S mennyi
601    II|           boldogúlhatott volna gyarló és tapasztalatlan legénységével.~
602    II|         esetleg vihar tör ki s a szél és a habok közös erővel ostromolják
603    II|            mert valóban éhesek voltak és rászolgáltak egy kis erősítőre.
604    II|               máskor, épp oly csöndes és szótalan volt most. Ő, aki
605    II|           most. Ő, aki eddig szerette és dicsérte a tengert, most
606    II|              szél mintha megerősödött és állandóvá lett volna kelet
607    II|                Ez nagy szerencse volt és Will Mitz elhatározta, hogy
608    II|           alsó vitorlát lebocsáttatta és a hajó orrát legott nyugatnak
609    II|       legalább nagyon heves szelet.~- És éppen szemközt, nyugatról!~-
610    II|           Bizonyos, hogy Harry Markel és cimborái megérezték ezt
611    II|               a művelet fölötte nehéz és fáradságos volt. Mindenekelőtt
612    II|         engedelmeskedett a kormánynak és szinte a maga tengelyén
613    II|     belekapaszkodtak a hajó-kötelekbe és lázas erőfeszítéssel húzták,
614    II|             Will Mitz.~A fiúk nyögtek és izzadtak, a szálkás, érdes
615    II|              mint ön!~De Harry Markel és cimborái aligha örűltek
616    II|            kiszabta az éjjeli őrséget és megosztotta a szolgálatot
617    II|              kormánynál, Tony Renault és Hubert Perkins a hajó orrán
618    II|              vigyáztak, Axel Wickborn és John Howard pedig a főárbóc
619    II|             folyton járt-kelt a hajón és ott volt mindenütt. Vigyázott
620    II|               volt, hogy Harry Markel és társai meg se kísértették
621    II|      bizonyára éber szemmel vigyáznak és virrasztanak.~De mi lesz,
622    II|              lesz, ha majd kifáradnak és ellankadnak? Ha a munkához,
623    II| ellentállhatni akkor e vad martalócok és haramiák támadásának?~Erre
624    II|             kalózok dühös káromkodása és szilaj kurjongatása.~És
625    II|               és szilaj kurjongatása.~És volt is rá okuk, hogy összerezzenjenek,
626    II|               szélrohamok támadhattak és kényszeríthették volna a
627    II|           tájban feljött a födélzetre és oda ment hozzá.~- Jó reggelt,
628    II|            Mitzhez, kezet fogott vele és azt kérdezte:~- Nos, még
629    II|              Még nem, Patterson úr.~- És még mindig nyugat felé van?~-
630    II|               a szél viharrá erősödik és kiveri a hajót a nyílt tengerre?
631    II|               hajót a nyílt tengerre? És legfőképpen mi lesz akkor,
632    II|            órát, midőn Hinsdale Roger és Wickborn Axel újjongása
633    II|               a hajó orrában őrködött és kiabálva, lelkendezve szaladt
634    II|           Will Mitz azonnal fölugrott és a hajó keleti oldalára rohant.
635    II|               majd az egész törzse is és az «Alert» utasai lázasan
636    II|          bizonyára a segítségükre jön és megszabadítja őket.~Félóra
637    II|               a középső árbocra a kék és fehér lobogót, annak jeléűl,
638    II|           jeladásukra, Hinsdale Roger és Clodion Lajos leszaladtak
639    II|           Lajos leszaladtak a kabinba és fölhoztak két puskát. Ötször-hatszor
640    II|              cimborái a hajófenékben. És kétségtelenűl meg is értették,
641    II|       csökkent volna, egyre erősödött és a tenger is hatalmasabban
642    II|             szerepeket. Leuwen Albert és Perkins Hubert a kormánynál
643    II|         fölmennek vele a tatvitorlára és először is azt göngyölik
644    II|              azért serényen dolgoztak és egymás után behúzták a felső
645    II|      irányában a hajót, melyet a szél és a hullámok szilaj erővel
646    II|             az ég fölötte borúlt volt és záport, sőt orkánt is várhattak.~
647    II|         megkapta a tengeri betegséget és lent nyögött, jajgatott
648    II|             megváltoztatni az irányát és együtt futni a széllel.~
649    II|             ettek: néhány kétszersült és hering volt az eledelük
650    II|             egyedűl volt a kormánynál és minden erejét megfeszítette,
651    II|    engedelmeskedjék s most már a szél és hullámok ragadták magukkal
652    II|         szüntével a szél is megfordúl és kelet felől fog fújni, hány
653    II|        lassankint csillapodni kezdett és kelet felől már a szemhatár
654    II|          ifjak följöttek a födélzetre és szorongva, kérdően néztek
655    II|               a szél már tűrhető volt és lassankint úgy megfordúlt,
656    II|         gyorsan kiszabta, összevarrta és nagy erőfeszítéssel fölvitte
657    II|           hangzott föl a hajófenékből és a kalózok kétségbeesetten
658    II|           volt ez? Talán Harry Markel és cinkosai elszánták magukat
659    II|           elszánták magukat a végsőre és élet-halál árán is ki akarnak
660    II|               kinyitják a hajófenéket és vizet bocsájtanak rá. De
661    II|             rá. De akkor Harry Markel és a bandája is kiszabadúl
662    II|           kalózok tehetetlen dühükben és kétségbeesésükben. A födélzet
663    II|        elejéről. - Ott voltak a rumos és pálinkás hordók!~- Will!
664    II|            Will! - kiabáltak az ifjak és esdőleg nyújtották feléje
665    II|             kellett róla minden áron. És neki kellett vágniok a végtelen
666    II|                A szörnyű káromkodások és átkok zajába belévegyűlt
667    II|              utazásban.~Clodion Lajos és Leuwen Albert lent voltak
668    II|               lent voltak a csónakban és egymásután fogadták el fölűlről
669    II|               Ugyanakkor Tony Renault és a többiek lecsúsztatták
670    II|               árbócát a keresztrúddal és a vitorlájával együtt, továbbá:
671    II|             evezőt meg kormánylapátot és delejtűt is eresztettek
672    II|               válságos napok váratlan és szörnyű eseményei végkép
673    II|        kalózok kétségbeesett ordítása és erőlködései megtízszereződtek.
674    II|            már kicsaptak a födélzetre és a főárbócot nyaldosták s
675    II|             is kitörik börtönük falát és fölrohannak a födélzetre.~
676    II|              Semmit se felejtettek el és Will Mitz már éppen be akart
677    II|                  azt ajándékba kaptuk és el kell vinnünk, hogy itt
678    II|        lemászott a kötélen a csónakba és kiadta a parancsot:~- Lökjétek
679    II|            Mivel a szél nem volt erős és állandóan egy irányban fújt,
680    II|             maga oda űlt a kormányhoz és a csónak nagy szökésekkel
681    II|            Alert» két másik árboca is és úgy kellett történnie, hogy
682    II|            Alert» egészen oldalt dőlt és lassan sűlyedt. Az elején,
683    II|             Az elején, mely legtovább és legmagasabban úszott, vad
684    II|        mélyében. Isten igazságot tett és megbüntette a «Halifax»
685    II|              Ugyanakkor Clodion Lajos és Hinsdale Roger fölállították
686    II|           elhelyezték a kétszersűltet és a konzerveket.~Ennek az
687    II|              a hajót a nyílt tengerre és pedig délkeleti irányban,
688    II|           találkoznak, amely fölveszi és megmenti őket.~Ez volt az
689    II|               szél még elég erős volt és Will Mitz kímélni akarta
690    II|      feküdjenek le szépen a sátor alá és aludjanak. Ha szükség lesz
691    II|                de azt hiszem, csöndes és nyugodt lesz az éjszaka.~-
692    II|   legokosabban teszik, ha lefekszenek és alszanak.~Az ifjak szót
693    II|            néha egyik-másik fölébredt és kérdezte, hogy nincs-e segítségre
694    II|      szótlanúl odaűlt a csónak orrába és csüggedten nézte a sivár
695    II|           készítéséhez. Vizet forralt és teát főzött, aztán kiosztotta
696    II|            megmagyarázta neki, hogyan és mily irányban kormányozzon,
697    II|         szemhatáron, kémlelve az eget és a vizet. Az idő gyönyörű
698    II|         évszakban mindig oly sok hajó és gőzös jár-kel, hogy alig
699    II|               konzervekből kitűnő hús és főzelék kerűlt ki, amelyre
700    II|            igazi farkasétvágyuk volt. És Will Mitz, amint némán hallgatta
701    II|               meg nem könyörűl rajtuk és hajót nem küld az útjukba?~
702    II|     beesteledett, az ifjak lefeküdtek és Will Mitz ismét egyedűl
703    II|               Renault, Hubert Perkins és Albertus Leuwen megint fogtak
704    II|               urat verte le a lábáról és annyira leverte, hogy néha
705    II|              kuporgott a ponyva alatt és közben egyre félrebeszélt;
706    II|        csakhamar átragadt a fiúkra is és úgy elbágyasztotta őket,
707    II|       félholtak lettek. Axel Wickborn és Hubert Perkins egyik a másik
708    II|               semmi nyomát se látták. És midőn Clodion Lajos megkérdezte,
709    II|               hogy legföljebb csak ma és holnap lesz elég.~Ma és
710    II|               és holnap lesz elég.~Ma és holnap! Aztán pedig következik
711    II|              án a szél szűnni kezdett és délre úgy elállt, hogy a
712    II|               az ötödik a haját tépte és Will Mitz nem tudott rajtuk
713    II|              ha Will Mitz nincsen ott és vissza nem rántja őket.~
714    II|          állni, tele torokból kiabált és integetett a hajó felé.~
715    II|              a legnagyobb barátsággal és szeretettel fogadták őket.~
716    II|          Mitznek a roppant bátorságot és önfeláldozást, mellyel valamennyiük
717    II|       Innentől kezdve az utazás gyors és szerencsés volt s a «Victoria»
718    II|        Antilian School» igazgatójának és tanítványai szülőinek, hogy
719    II|            Mitzet, akinek elszántsága és önfeláldozó buzgósága az
720    II|               már Liverpoolban maradt és várta az «Elisa Warden»
721    II|             elszegődött.~Patterson úr és tanítványai másnap éjjel
722    II|            másnap éjjel vasútra űltek és visszamentek az «Antilian
723    II|              növendékei együtt voltak és testületileg kivonúltak
724    II|            egész kalózbandát elfogtak és hajóstól a tengerbe sűlyesztettek!~
725    II|               Egymás karjába borúltak és sokáig némán ölelték-csókolták
726    II|             Seymour Kethlentől kapott és sajnálkozva mondta, hogy
727    II|             Majd ünnepélyesen fölkelt és így szólt:~- Most már nincs
728    II|     feleségének baja legyen a nyugdíj és életbiztosítás miatt, ha
729    II|               utazásokban vesznek el. És Patterson asszony színleg
730    II|          semmisítse meg az okmányokat és ne is indítsa meg a válópört.
731    II|        szerződésünk ma is érvényes.~- És érvényes is marad in aeternum! -