| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] rumos 1 rumot 4 rumtól 1 s 717 saint-john 1 saint-kitts 1 saint-louis 1 | Frequency [« »] 1290 az 810 hogy 731 és 717 s 510 is 498 nem 451 volt | Verne Gyula Az Antillák világa IntraText - Concordances s |
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
1 I | tapsvihar zúgott föl e szavakra s a diáksereg lelkesen megéljenezte
2 I | örömújjongás lecsillapult s aztán tovább olvasott:~-
3 I | a nevek mindegyike után s most már csak az utolsó
4 I | állva olvasta föl a névsort s a kitüntetett diákok egymásután
5 I | ismét visszament társai közé s együtt tapsolt és éljenzett
6 I | mindegyik más és más hangzású s a viselője következésképpen
7 I | Londonban, az Oxford-utcában s «Antilian-School» néven
8 I | éves korukig maradtak ott s mindenféle oktatásban -
9 I | sőt akadt venezuelai is s mindnyájan a Nagy- és Kis-Antillák
10 I | növendék került az intézetbe s köztük volt Anders Magnus
11 I | tartani annyiféle nemzetiséget s megakadályozni, hogy a vetélykedés,
12 I | francia meg egy angol lett s ez a körülmény már magában
13 I | vizsgálat eredményét Barbadosba s egyúttal megkérdezi azt
14 I | mindamellett tovább folyt s csak akkor szakadt vége,
15 I | megsürgönyözte a nevüket Barbadosba s egyúttal utasításokat és
16 I | társai is így gondolkoztak s épp oly türelmetlenül várták
17 I | az Antillákat az angolok s mind az amerikai, mind az
18 I | kellett várni a levelet. S valahányszor a levélhordó
19 I | nagyon messziről látszik s azonnal szembe ötlik, -
20 I | hanyatt-homlok szaladt le a lépcsőkön s közre fogván a levélhordót,
21 I | Akkor már mindent tudnánk s nem kellene aggódnunk azon,
22 I | Seymour, voltaképen nem is él s az egész dolog afféle humbug,
23 I | asszony-e az a Mrs. Seymour s hogy csakugyan tett-e alapítványt
24 I | tudta mire vélni a dolgot s elhatározta, hogy ha a legközelebbi
25 I | várva-várt barbadosi levelet. S ennek a foglalatja röviden
26 I | szülei már elköltöztek onnan s néhányan már csak homályosan
27 I | Manchesterben telepedett meg s az apja gyártulajdonos volt;~
28 I | apja hajótulajdonos volt s pár évvel ezelőtt visszaköltözött
29 I | Saint-Martin szigetén született s egyetlen fia volt szüleinek,
30 I | visszaköltözött Svédországba s most Göteborgban lakott.~
31 I | mind az Antillákon ringott s noha most már csak háromnak
32 I | fönhéjázó, mint Hinsdale Roger s végre a két legifjabb: Perkins
33 I | nagyon szerette a tengert s titkon arra vágyott, hogy
34 I | folyton a térképeket bújta s egyre azt találgatta, hogy
35 I | a svéd Szent-Bertalant s végre Saint-Martint, melynek
36 I | szerencséről, mely fiaikat érte s egyúttal ki kellett kérni
37 I | Ez hamarosan megtörtént s a boldog szülők örömmel
38 I | mellé, aki vigyázzon rájuk s esetleg fékezze az ifjúkorral
39 I | rájuk az évzáró vizsgák s az új tanesztendő előkészítésére.
40 I | főkönyvet a vasszekrénybe s aztán lassú, kimért lépésekkel
41 I | kalapját az egyik székre s óvatosan fölemelve kabátja
42 I | bólintott az igazgató - s csak azt sajnálom, hogy
43 I | ismételte az igazgató, - s azt hiszem, hogy ön nemcsak
44 I | kellő klasszikus műveltsége s noha már esztendők óta csak
45 I | harminchét éves lehetett s nagyon gondos, jó gazdasszony
46 I | felesége még nem volt ott s a derék Mr. Patterson megállt
47 I | gondok redőit férje arcán s különben is tudván, hogy
48 I | felelte Patterson úr s levévén a szemüvegét, gondosan
49 I | nagy léptekkel járt föl s alá a szobában. A felesége
50 I | magához tért álmélkodásából s odamenvén férjéhez, leűltette
51 I | férjéhez, leűltette a dívánra s aztán ő is melléje űlt.~-
52 I | aztán ő is melléje űlt.~- S ön elfogadta ezt a megbízatást? -
53 I | helyben Mrs. Patterson. - S engem csak az aggaszt, hogy
54 I | sóhajtott Mr. Patterson - s ha kell is egy kicsit szenvednem,
55 I | dolgát az indúlás előtt s átadhassa a számadásokat
56 I | közjegyzőhöz feleségével együtt s a derék Mrs. Pattersonnak
57 I | legnagyobb titokban tartotta s valószínű, hogy mi is csak
58 I | tanácskozott Patterson úrral s megadta neki az utolsó utasításokat.
59 I | tanárokkal és barátaikkal s mikor kezdtek felűlni a
60 I | Antilian School udvarából s a kis társaság kilenc órakor
61 I | a Szent György-csatornán s 30-án reggel elindúlnak
62 I | óvárosban, több száz éves s bár az idő vasfoga ugyancsak
63 I | Halk hangon beszélgettek s ahogy folyton szorongva,
64 I | hasonszőrű jómadarakkal s ha a corki rendőrség azon
65 I | vitorlás kalózhajó volt s fél évig valósággal réme
66 I | büntetéssel fogják sújtani s legalább a főcinkosokat
67 I | a szabadúlás reményében s egy őrizetlen pillanatban,
68 I | tehát halkan beszélgetett s Carpenter John éppen ezt
69 I | rendőrség a nyomunkban van s ha ránk hajnalodik, bizonyos,
70 I | világosságnál ránk ismerhetnének.~- S ha a rendőrök előbb rajtunk
71 I | három mákvirág elhallgatott s egy darabig mindegyik a
72 I | felelte a kapitány. - S ha egyszer már bent ülünk...~-
73 I | egy órája, hogy várjuk!~- S még az is kérdés, - tódította
74 I | csak holnap reggel indúl s ma éjjel még odakint lesz
75 I | azonban felhők tornyosúltak s úgy látszott, hogy az éjszaka
76 I | hogy Carpenter John kiment s máris visszajött, még pedig
77 I | azonban lenyomta a székére s azt kérdezte Cortytól:~-
78 I | már az utasokat várja.~- S a csónak?~- Ötszáz lépésnyire
79 I | Ötszáz lépésnyire van ide.~- S a többiek?~- Mind benne
80 I | mindnyájukat megelőzték s legelsőknek ugrottak ki
81 I | rendőr lépett be a csapszékbe s bezárván minden ajtót, igazolásra
82 I | utcákon elég sűrűen járt a nép s éppen most, hogy a rendőrök
83 I | Körűlbelűl kilenc óra lehetett s az eget majdnem teljesen
84 I | lefelé! - felelte Corty s délnyugatra mutatott.~-
85 I | velük, hogy nem jönnek!~S feleletet se várva megindúlt
86 I | nézett a sötét város utcáira s fülelt a legcsekélyebb neszre
87 I | rendőrök elfogtak két embert s közre fogván őket, erőszakkal
88 I | kétségbeesetten védte magát s ugyancsak dolgot adott a
89 I | dulakodott a rendőrökkel s Harry Markelnek néha úgy
90 I | akár nem, - nem voltak itt s náluk nélkűl, nyolcan, nem
91 I | csónakkal egész éjszaka eveznek s valahol a környéken, jó
92 I | fogait csikorgatta dühében s nem bírta elszánni magát
93 I | más módja a menekűlésnek s ha időt vesztegetni nem
94 I | leütött egy harmadikat s a vitorlamester meg a szakács
95 I | csődület éppen útjukba esett s nagy vargabetűt kellett
96 I | tízen beleültek a csónakba s az evezők halkan, de nagy
97 I | kormányt, ő ismerte az öblöt s még e pokoli sötétben is
98 I | halkan, vagy húsz perc múlva. S valóban, a ködös éjszakán
99 I | fénye.~Az evezők megálltak s az apály sodra lassan hajtotta
100 I | hajó tatja alatt voltak s a matróz már akkor se láthatta
101 I | odakötötte a csónakot a hajóhoz s aztán intett társainak,
102 I | meglassúltak volna, meg-megállt s végre teljesen elcsendesedett.
103 I | szájukba fogták a késeket s macskaügyességgel, zajtalanúl
104 I | födélzetre.~Corty járt legelül s egyenesen a hajó orra felé
105 I | mikor Corty elébe toppant s mire fölrezzent álmából,
106 I | holnapi indúlásra készűlt s a hajó okmányait vizsgálta
107 I | föltárúlt szobájának az ajtaja s még mielőtt csak sejthette
108 I | feljajdúlt:~- Segítség! - s ez volt az utolsó szava.~
109 I | álltak lesben az ajtó előtt s egyiket a másik után szúrták
110 I | elindúltak áldozataikat keresni s meg is találták őket a födélzet-közben.
111 I | Kivonszolták őket onnan s öt perc se telt el, amióta
112 I | mindjárt kezdődik a dagály s a víz sodra a kikötőbe hajtaná
113 I | Markelnek ismét volt hajója s most már nem kellett rettegnie
114 I | födélzetére akarnak szállni s hiába keresik a hajót a
115 I | csöndes volt. Szél se rezdült s hiába feszítették volna
116 I | mindenesetre kerestetni fogja s mi lesz akkor, ha példáúl
117 I | itt ér bennünket a reggel s nyakunkra jönnek azok a
118 I | hajóra - felelte Corty - s azt mondjuk mindenkinek,
119 I | hagyta beszélni a többieket s ez alatt meghányta-vetette
120 I | tisztességesebb ruháiba s aztán elszélednek a szárazon,
121 I | volt látva minden jóval s jó lakomát rendezett társainak.
122 I | pálinka is került bőven s a jóllakott banditák egyszeriben
123 I | lassankint aludni tértek s csak az őrt álló matróz
124 I | Birkenheadben építették s eddig csak két útat tett
125 I | fordúlt meg az Antillákon s következésképpen Mrs. Seymour
126 I | A köd egyre sűrűbb lett s a levegő meg se rezdűlt.
127 I | kievezett az öböl előfoka felé s ott egymásután a tengerbe
128 I | nyelte el a boldogtalanokat - s a szörnyű bűntény áldozatait
129 I | kapitány nem volt többé s a banditák, akik lemészárolták,
130 I | akik tanulmányútra indúltak s talán a halál torkába siettek?~
131 I | úgyszólván még egészen új volt s az építői nagyon ügyeltek
132 I | a Szent-György-csatornán s akkor aztán bottal üthetnék
133 I | Alert» kevésbbé látható s talán az utasai se jönnek
134 I | szétszórták, fölitták a ködöt s két mértföldnyire a Farmar-öböl
135 I | legokosabb volt a hajón maradni s megvárni a kedvező szelet,
136 I | mellett, meglassította futását s nem a kikötő felé tartott,
137 I | meglátta az «Alert» nevét s miután ismerte Paxton kapitányt,
138 I | volt tőle két kődobásnyira s még egyre közeledett.~Harry
139 I | éjszaka csónakra nem űlt s meg nem szökött egész legénységével.
140 I | lehetnének valami erdőben s várhatnák a jó szerencsét,
141 I | közel volt az «Alert»-hez s a matrózok egyike a mellette
142 I | másodszor is átkiáltott s ezúttal még hangosabban
143 I | el fognak jönni az utasok s ki tudja, hogy nincs-e köztük
144 I | űlt a kapitány szobájában s a kikötő felé nyíló kerek
145 I | most indúlt el a parttól s tizen-tizenegyen űltek benne
146 I | sem? Lehet, hogy ismerik s akkor minden elveszett;
147 I | Ez okos beszéd, Corty s eszerint is cselekszünk.
148 I | fenekén.~Eközben a csónak s vele együtt a válságos pillanat
149 I | cinkosait, hogy jól vigyázzanak s el ne árúlják magukat, egy
150 I | most az «Alert» matrózai s ehhez képest viseljék magukat.~-
151 I | volt kétszáz lépésnyire s az egyik matróz fölkiáltott
152 I | egyszer intett cinkosainak s gyorsan a hajó párkányához
153 I | matrózok megkapaszkodtak s a csónak lassan odafarolt
154 I | jöhettek a hajó födélzetére s mivel Patterson úr a vitelbért
155 I | csónak menten megfordúlt s a matrózok visszaeveztek
156 I | mentor mélyen meghajolt s a kalapjával köszöntve odafordúlt
157 I | Antilian School növendékeit s egyszersmind fogadja legmélyebb
158 I | madarak: minden érdekelte őket s egy percig se maradtak nyugodtan
159 I | Antillák valamelyikén született s következésképpen mindnyájan
160 I | még csak szél se lebbent s úgyszólván fodor se játszott
161 I | ezentúl se lesz vele baja s elégedetten mondogatta:~-
162 I | Elmentek hát a rakodó partra s ott kérdezősködtek az «Alert»
163 I | Valóban úgy is cselekedtek s mi már láttuk is, hogy a
164 I | fogadta a gyanútlan ifjakat s a derék Patterson urat.~
165 I | udvariasan bókolt Harry Markelnek s elmondta, mennyire boldog,
166 I | hogy az ő vezetése mellett s az «Alert» födélzetén teheti
167 I | hajó orrának a vaskorlátján s megállt a dúcon, mely a
168 I | a kapitány különcködését s nagyon vígan, igazi farkas-étvágygyal
169 I | azonnal vitorlát bontatok.~- S remélhetjük-e, - fűzte tovább
170 I | Mára tűztük ki az indúlást s el is fogunk indúlni.~-
171 I | fölhúzatom a vasmacskákat s ha szél nem lesz, hát az
172 I | azért tovább beszélgettek, s Hinsdale Roger megkérdezte
173 I | még csak két útat tett, s mindegyiket az Indiai-óceánban.~-
174 I | fokát, ahol a hajó áll, s aztán ehhez képest szabjuk
175 I | meg az utazás irányát.~- S mindezt látni fogjuk? -
176 I | támadtak az ég keleti alján, s Harry Markel, aki közben
177 I | megparancsolta, hogy készűljenek, s a matrózok nem is késtek
178 I | egymásután a tenger mélyéből, s mikor a vasmacska szabaddá
179 I | az elmaradozó partokra, s mindannyian arról az útról
180 I | kalandok, fölfedezések, s efajta remények kecsegtették
181 I | remények kecsegtették őket s titokban mindegyik egy-egy
182 I | mert a mióta körűlhajózták, s úgyszólván minden zegét-zugát
183 I | távolságban a parttól már megszünt s a hajó csaknem nyugodtan
184 I | nekik azonnal végük van.~S aztán, ráadásul, itt voltak
185 I | feljöhetnének a hajóra látogatóba s akkor mindjárt végünk lenne,
186 I | de mégis megtörténhetett, s éppen ezért Harry Markel
187 I | kint lesz a sík tengeren, s a gyilkosoknak nem lesz
188 I | kezdetén megállította őket, s ki tudja, meddig fog tartani.~
189 I | lassan-lassan megszokja a tengert, s mire a sík tengerre érnek,
190 I | csak meg kellett tennem, s ha visszajövök, úgy is rendbe
191 I | horgonyon. A kapitány még aludt s a fiuk csak Cortyt találták
192 I | födélzetre, de senkihez se szólt, s még Patterson úr udvarias
193 I | nyomozták a szökevényeket s úgy látszott, hogy különös
194 I | a fegyencek megszöktek, s megtörténhetett, hogy valamelyik
195 I | tenni?... Csónakba ülnek-e s feljönnek-e az Alert födélzetére,
196 I | róla, hogy mit akarhatnak.~S Clodion Lajos kezdte meg
197 I | Csöndes-tengeren fogtak el s vasra verve hoztak Angliába,
198 I | szöktek meg tegnapelőtt s a rendőrök bizonyára őket
199 I | bizonyára őket keresik.~- S reméljük, hogy meg is találják! -
200 I | kiáltott föl Tony Renault.~- S megkapják méltó jutalmukat,
201 I | mondta John Carpenter.~- S ha kint leszünk a sík tengeren, -
202 I | Kelet felől elborúlt az ég s a támadó felhők talán meghozzák
203 I | meggyilkolt Paxtont?... S hátha ennek a révén kiderűlt
204 I | gyorsjáratu gőzös volt, s félóra alatt már jól meg
205 I | lobogót a hajó hátsó árbócán s ujjongva kiáltott föl:~-
206 I | Tony Renault lelkesedve.~S mindjárt futott is Harry
207 I | ég még jobban beborúlt, s remélni lehetett, hogy ha
208 I | veszedelmen túl leszünk.~- S megszabadulunk ezektől a
209 I | Úgy van, fiatal barátom, s a vitorlamesterrel éppen
210 I | Csak pár órai türelem, s aztán indulunk... Addig
211 I | Addig pedig mulassanak s hat órakor megehetik az
212 I | fenyegető célzásnak az értelmét, s örömmel vitték meg a jó
213 I | egyszerre visszatért közéjük, s vége-hossza nem volt a tréfának,
214 I | tudott vele beszélgetni, s egy ily alkalommal a ravasz
215 I | Seymour Kethlen minden ifjúnak s magának Patterson úrnak
216 I | Harry Markel eredeti terveit s egyúttal, legalább egyelőre,
217 I | levegőhöz és szárazföldhöz s úgyszólván már élni se tudott
218 I | Patterson úr komolyan.~- S mi lett ebből a furcsa pontyból? -
219 I | adatainak a hitelességét s maga Patterson úr is versenyt
220 I | csikorogva fordúltak féloldalt s a szél belekapott a vitorlákba,
221 I | eleresztette a tenger fenéket s a szél azonnal vitte tovább.~-
222 I | csipős szél kerekedett, s mire az Alert utasai fölkeltek,
223 I | kalózkodni a Csöndes-óceánra, s valóban ez is volt a szándéka:
224 I | győzött a józan óvatosságon, s az Alert utasainak életét
225 I | volna az utasokat mind, s megszabadulván tőlük, sietett
226 I | és Santa-Lucia szigetét, s csak akkor fordul délnek,
227 I | A tenger nyugodt volt, s a hajó utasai közül egyiket
228 I | Déltájban a szél erősödött s a tenger nyugtalanabb lett.
229 I | Ez kellemetlen ügy volt. S a fiúk, akiknek éles szemét
230 I | Patterson úr nagyot sóhajtott s magában éppen nem találta «
231 I | aztán gyorsan fölugrott, s amennyire tudott, sietve
232 I | szél éppen nem gyöngült, s ennek megfelelően Patterson
233 I | vele! - ajánlkozott Corty, s lehajítván a kötélre kötött
234 I | betegségen már átesett, s mivel legyőzte, nem kellett
235 I | beálltak hajós inasoknak, s ha kellett, versenyt dolgoztak
236 I | szórakozása a horgászás volt, s ezt a mulatságot nem is
237 I | fél-két méter magasra, s aztán fejjel lefelé buktak
238 I | buktak ismét a tengerbe, s átbújván a hajó alatt, a
239 I | kedves zsákmányuk nekik. S amit egyszer elnyeltek,
240 I | szekercével estek neki, s először megölték, aztán
241 I | kocsonyát lehet készíteni, s a hajó szakácsa ki is tett
242 I | mihelyt hajót pillantott meg, s messzire elkerűlte, csakhogy
243 I | igyekezett, utolérte az Alert-t s mellette elhaladtában átszólt
244 I | Portland köszönt a zászlójával s pár óra múlva már el is
245 I | önök is észreveszik őket.~S valóban, mielőtt a nap nyugovóra
246 I | megkapta a tengeri betegséget, s ugyancsak keservesen szenvedett.~
247 I | önfeláldozással ápolta növendékeit, s fölötte büszke volt, hogy
248 I | kiverte útjából a hajót, s midőn harmadnapra elállt
249 I | harmadnapra elállt a szél, s a tenger is csillapodni
250 I | fölmérte a napmagasságot s kiszámította a hajó állását
251 I | álmukban a gyanútlan utasokat, s pár perc alatt végezhetnek
252 I | Aztán az Alert délnek fordúl s megy az útjára...~De Harry
253 I | bennem! Nincs mitől félnünk!~S ezt oly meggyőződéssel s
254 I | S ezt oly meggyőződéssel s akkora elszántsággal mondta,
255 I | maguk is bízni kezdtek, s végre vállat vonva mondták:~-
256 I | mérföldnyire voltak az Antilláktól, s valószínű volt, hogy még
257 I | egészen jól látható volt, s a következő félóra alatt
258 I | tonnás cirkáló-gőzös volt, s miután fölhúzta hadi lobogóját,
259 I | félgőzre fogta a gépjét s egyenesen az Alert felé
260 I | föl izgatott képzelmükben, s egyik-másik már látni vélte
261 I | Queenstownban mindent megtudtak, s fölfedezvén a gyilkosságot,
262 I | fegyenctársaival együtt?... S hátha az Essex most azért
263 I | hogy a hajó megálljon, s egyúttal a lobogót is föl
264 I | negyedóra alatt utóléri s akkor mindennek vége.~Most
265 I | csónakját leeresztették, s mihelyt a csónak a vízen
266 I | kapitány?~- Az vagyok.~- S ez a hajó az Alert, mely
267 I | kikötőjéből?...~- Úgy van, uram.~- S az «Antilian School» növendékei
268 I | felelte Harry Markel, s rámutatott Patterson úrra
269 I | követve, fölment a hajóhídra s miután köszöntötte az utasokat,
270 I | találkozott az Alert-vel s mi is örülünk, hogy jó egészségben
271 I | köszönte meg a jó kívánságot s várta, hogy a hadnagy megmondja,
272 I | kérdezte a hadnagy: - s az időjárás kedvezett?~-
273 I | érdemes mentor előlépett, s tisztelettudóan meghajtván
274 I | önnek fiatal útitársaimat, s egyúttal kérem, fogadja
275 I | tétovázni nem lehetett, s a banditák lassan sorakoztak
276 I | hogy kerestesse a hajót s a kegyelmes úr az Essex-et
277 I | elegendő ok a nagy aggodalomra s az Essex mozgósítására.~-
278 I | azért vigyázott magára s a legcsekélyebb jellel sem
279 I | mikor a szél már elállt s az «Alert» másnap egész
280 I | áramlata vetette ki. Ruháiról s a gombjairól fölismerték,
281 I | áldozatuk hullája lehetett s az átkozott véletlen talán
282 I | értesítették erről az eseményről s leginkább ez a körülmény
283 I | Farmar-öbölben horgonyoztunk s bármennyire kerestük is,
284 I | fordult Harry Markelhez s kérdőre vonta, hogy miért
285 I | erőt vett megdöbbenésén s roppant lelki nyugalommal
286 I | vitorlarúdjáról esett le s estében neki vágódott a
287 I | valószínűleg akkor sebesűlt meg s ez volt az oka is, hogy
288 I | mély, hosszú seb volt az s a gyilkos penge az áldozat
289 I | meggyilkolják az utasokat s ők maguk, ahogy a szándékuk
290 I | társait a szörnyű vád alól.~S csodálatos, hogy ebben -
291 I | ezeknek a kezeibe jutott, s a gazemberek valamelyike
292 I | megszökhettek volna Irországból s így előbb-utóbb kézre fognak
293 I | Antilian School növendékeivel, s aztán elbúcsúzott tőlük.~
294 I | odafordúlt Harry Markelhez s azt kérdezte:~- Nemde, Paxton
295 I | felelte Harry Markel, - s egyúttal kérjük, hogy adja
296 I | hivatalosan rehabilitálta őket, s most már Harry Markel egész
297 I | tehát fényesen sikerült s valószínű volt, hogy a jövőben
298 I | bontották ki újra a vitorlákat, s az első, aki tíz óra tájban
299 I | legkeletibb partjaira bukkant, s halála napjáig se tudta
300 I | az Antillák birtokáért, s a folyton meg-megújuló harcokban
301 I | védelmezték gyarmatukat, s a sziget végre is az övék
302 I | Szent-Tamás szigetén lakott, s a két testvér már több év
303 I | azonnal a hajóra sietett, s miután többször össze-vissza
304 I | elfogadjuk szíves meghivását, s vendégei leszünk a rövid
305 I | megrázta a derék mentor kezét, s aztán odafordúlt Harry Markelhez:~-
306 I | szólt, Paxton kapitány, s egyúttal engedje meg, hogy
307 I | fölkacagtak e különös dicséretre, s még Krisztián is elmosolyodott;
308 I | a kapitány rideg hangja s az a tartózkodó kimértség,
309 I | angol hajóskapitányokkal, s tapasztalásból tudta, hogy
310 I | elmentek Krisztián úrral, s a hajón csak a kalózok maradtak.~-
311 I | leihatnák magukat valahol s akkor kifecseghetnének egyet-mást.~-
312 I | Majd vigyázok én rájuk. S ha éppen inni akarnak, hát
313 I | porció pálinkát adatok.~S valóban, az Alert matrózai
314 I | hét évvel az előtt nősült, s két kis leánya született.
315 I | szépségekben igen gazdag s vadregényesség dolgában
316 I | akarták mászni ezt a szirtet, s fáradságukat bőven meg is
317 I | Harboe Krisztián úrnak, s az Alert július 28-ikán
318 I | háromnegyed részében ezt termelik, s a föld olyan termékeny,
319 I | mivel a szél szemben fújt, s a Mexikói-öböl áramlata
320 I | mély csatorna választja el, s mivel e csatorna feneke
321 I | szigetből nemsokára egy lesz, s akkor három nemzet osztozik
322 I | legtehetősebb kereskedője, s mindjárt meg is hivta őket
323 I | a várostól Bristol felé, s nem kellett félni, - legalább
324 I | ezekkel a tejfölös szájúakkal s mennénk a magunk útján! -
325 I | hallani se akart erről, s az Alert másnap hajnalban
326 I | matrózok lettek: - Tony Renault s Magnus Anders fölváltva
327 I | gőzös tünt föl mögöttük s oly gyorsan közeledett,
328 I | aki meglátja a földet, s ezért már virradás előtt
329 I | fölmászott az árbóckosárba s onnan leste, vizsgálta a
330 I | vizsgálta a szemhatárt... S csakugyan ő is látta meg
331 I | magyarázta Tony Renault, - s ilyenkor egy ágyut sütnek
332 I | észrevétel helyes volt, s minden esetre el lehetett
333 I | pillanatban eldördült az ágyu, s a lobogó felszökkent az
334 I | Franciaországnak 270 ezer frankért, s az a francia hadigőzös most
335 I | mégis jobb, hogy a franciák s nem a németek, vagy angolok
336 II | rabszolgákat gazdáikkal együtt, s a sziget egy álló esztendeig
337 II | hazájának a pusztuló gyarmatot, s egész házanépével átköltözött
338 II | birtokok főkormányzójává, s minden telhető módon hozzájárult
339 II | biztosította Angliának, s a fővárosa, Saint-Kitts,
340 II | melynek partján félkör-alakban s lépcsőzetesen, mint az amfiteátrum,
341 II | csónak indúlt el a partról s egyenest a három árbócosnak
342 II | a hajót elfoglalták?... S vajjon az angol rendőrség
343 II | lesték-várták már a hajót, s mihelyt az Alert horgonyt
344 II | udvariassággal hajtotta meg magát s mindjárt aztán elment onnan,
345 II | millió köbméter víz fér el, s amelyek az egész kikötőt
346 II | sziget déli partján fekszik, s valamikor tele volt hadihajókkal,
347 II | mind erre nincsen szükség, s a kikötő is meglehetős néptelen.~
348 II | fölsietett a fedélzetre s a matróz elé állva, így
349 II | megfuthatta ezt a távolságot, s Clodion Lajos alig várta
350 II | csaknem teljes szélcsönd volt, s még az is gátolta a hajót
351 II | szeretett vadászni, lovagolni, s majdnem minden nap végignyargalt
352 II | vagy, mint öt év előtt, s ugyancsak derék legény lett
353 II | szívélyesen köszöntötte őket, s mindnyájukat meghívta, hogy
354 II | szobájából Patterson úr, s udvariasan bókolva, így
355 II | visszautasította, mint a többit, s Barrand úr, akinek nem nagyon
356 II | villásreggeli, kedves Patterson úr; s ne feledje, hogy: tarde
357 II | búcsúzáskor kezet fogtak.~S valóban nem is késtek el,
358 II | maradtak el a felköszöntők sem, s kivált Patterson úr tett
359 II | piac lett az Antillákon, s azóta folyton és állandóan
360 II | Pointe-à-Pitréből mindenfelé s a környékén egymást érik
361 II | meglátogatták Barrand úr birtokait, s valósággal elbámultak a
362 II | kellemesen telt az idő s csakhamar elérkezett augusztus
363 II | Tömérdek ott a kígyó, s azt mondják, hogy mind az
364 II | felelte Barrand úr. - S ha megmarja önöket a kígyó,
365 II | vihetné a hajót a partnak, s akkor még néhány hétig mindnyájan
366 II | szerencsére nem teljesült, s az Alert szerencsésen kivitorlázott
367 II | szabadon ostromolhatják, s a heves viharok erejét semmiféle
368 II | reggel szálltak partra, s ha ez a nap véletlenül november
369 II | nyolcadfélszáz km. területű s harmincezer lakosa van.
370 II | nem sokat törődtek vele, s csak későn gyarmatosították,
371 II | termékenyek, az ivóvize kitünő s az erdői dúsak épületfában.~
372 II | később se igen törődtek vele s már a XVII. század elején
373 II | kávé és gyapot termelését s a számuk 1622-ben már negyedfélszáz
374 II | csakhamar vége szakadt, s itt is megkezdődött az indián-irtás;
375 II | Azóta egyre emelkedett, s ma már egyik legfontosabb
376 II | már angol gyarmat volt, s a kalóz itt már joggal félhetett,
377 II | öböl előtt vet horgonyt, s az ifjakat csónakon viszik
378 II | csónakon viszik ki a partra, s ha John Howard meglátogatta
379 II | nem messze van a kikötőtől s még az utat se feledte el.
380 II | odasietett hát barátaival, s rövid negyedóra múlva már
381 II | hogy valóban őt látja, s mikor végre teljesen megbizonyosodott
382 II | Mintha csak nem is ő lenne!~S igazán talán csak akkor
383 II | hogy hamarosan elbúcsúzott s megigérte, hogy indulás
384 II | körülbelül ötezer lakosa van, s ez alkalommal különös dolog
385 II | mindjárt veszedelmet sejtett, s mielőtt a matróz fölkapaszkodhatott
386 II | vacsorára kint marad a kikötőben s éjfél előtt aligha vetődik
387 II | Majd reggel megint eljövök, s addig is mondd meg Paxton
388 II | jöttek haza a kikötőből s vacsora után azonnal lefeküdtek.
389 II | felhúzta a vasmacskáit, s kifeszítvén a vitorláit,
390 II | Harry Markel szárazon, - s azért indúltunk el.~- S
391 II | s azért indúltunk el.~- S az a szegény Butlar még
392 II | kivergődnek Barbadosból is, s az ifjak megkapták az ösztöndijat
393 II | fővárosa.~Az idő gyönyörű volt s az Alert, vígan bukdácsolva
394 II | így szállunk az ég felé.~- S ki írta ezt, ha szabad kérdeznem?~-
395 II | felé kissé csökkent a szél, s az utasok hiába lesték a
396 II | kiáltott föl újjongva, s a szíve megtelt örömmel,
397 II | elállt, mintha elvágták volna s csak este felé támadt föl
398 II | hogy e szigeten kiszállnak, s míg ott maradnak, nem fognak
399 II | a városban szállnak meg s onnan indulnak kirándulásokra.
400 II | amikor nekik tetszett, s nem kellett reggelenként
401 II | város megkapó szépségeiben, s megcsodálhatták a fűvészkert
402 II | fogták a termékeny szigetet, s a XVII. század vége óta
403 II | cseppig elfogyott az ivóvíz s félni lehetett, hogy a becses
404 II | szerencsésen megérkeztek a szigetre s ezeknek a hajtásaiból támadtak
405 II | megmászták a Mont-Peléet, s nem bánták meg az ezzel
406 II | láthattak az egész szigeten, s percekig szinte némán bámúlták
407 II | Tony Renault lelkesülten.~S a többiek mind rámondták,
408 II | vezetnek a szomszédos dombokig, s ezek közt leghíresebb a
409 II | Saint-Louis erődnél végződik, s melynek kellő közepén, százados
410 II | mint a fiúk, kissé elmaradt s legelőször is Clodion Lajos
411 II | most már aggódni kezdtek s az eltévedt mentor keresésére
412 II | mérges kígyóra akadnak, - s akkor ugyancsak jobb, ha
413 II | mindnyájan fölötte aggódtak s a legrosszabbat sejtették.~...
414 II | Itt van!... Megvan!...~S csakugyan, húsz lépéssel
415 II | elszaporodtak a szigeten, s különösen a boák voltak
416 II | erejű kígyók csak ritkán, s akkor is csak ingereltetve,
417 II | derekát a fa törzsének, s mialatt a fiúk egy része
418 II | leszakítson egy virágot, s midőn ismét fölegyenesedett,
419 II | fejbe vághattam a botommal, s aztán ájultan estem össze
420 II | megölte a veszedelmes állatot, s a fiúk ki se fogytak a gratulálásból.~-
421 II | Patterson úr büszkén, - s ezt a diadaljelet az Antilian
422 II | vadász-kunyhónak a gazdája, s miután kitömette, fölakasztotta
423 II | szerencséjének a jelét. S ez a holt, kitömött kígyó
424 II(3)| fekszik Fort-de-Francetól, s ez alkalommal több ezer
425 II | erős tengerjárástól védett, s oly mély és tágas, hogy
426 II | Falkes Eduárd kezelte akkor, s már előzetes utasítást kapott,
427 II | bevitorlázni a kikötőbe s ezért megvárta a reggelt
428 II | már 1640-ben föllázadtak s úgyszólván az összes európaiakat
429 II | azonban Rousselan meghalt, s az ellenségeskedés újra
430 II | be a francia gyarmatba, s az utrechti békéig Santa
431 II | étkeztek a nagy ebédlőben, s az ültetvény lovait, kocsijait
432 II | kígyókkal, mint Martinique, s ezek is épp oly veszedelmesek...~-
433 II | tartotta a kígyót néhány napig s aztán, az indulás előtt
434 II | csapszékbe, leiszsza magát s aztán részegségében elárulja
435 II | friss húst, tejet zöldséget s más egyebet, ami a konyhára
436 II | félóra, háromnegyed óra, s a csónak csak nem jött!~
437 II | mondta Corty elkeseredve s nagyot káromkodott.~- Azért
438 II | matróz megszökött tőle, s alighanem valamelyik csapszékben
439 II | tud hallgatni, ha ivott, s minket nemsokára nyakon
440 II | féltucat rendőr ült benne, s a csónak egyenesen az Alertnek
441 II | nyomorúlt leitta magát, s egy révkalauz találta meg
442 II | se bírta már mozdítani, s csigával, kötéllel kellett
443 II | szintén feljött a hajóra s azt kérdezte:~- Hol van
444 II | embere?~- Valóban az, uram, s már éppen kerestetni akartam,
445 II | révkapitány mit se gyanított s ezért nem is vette észre
446 II | felelte Harry Markel, - s a kalózok, akiket elfogtak,
447 II | is kevesen vagyunk...~- S mikorra várja haza az utasait
448 II | utánunk eredne valami hadihajó s harmadnapra utól is érne
449 II | De nekem nincsen ám... s azért itt maradok!~Az utasok
450 II | órakor a födélzeten voltak, s tíz óra tájban az Alert
451 II | kivitorlázott Castries kikötőből, s délnek fordúlva, egyenesen
452 II | a hajó angol hajó volt, s a kapitánya mindjárt el
453 II | hajójáratok rendes útjából, s a gyarmatosok figyelmét
454 II | gyarmatügyi minisztériumnak s e jelentésében különösen
455 II | gyarmatosokat telepített le ott, s ezek a gyarmatosok alapították
456 II | mondta ünnepélyesen, - s a villásreggeli tizenegy
457 II | már két hintó várta őket, s mihelyt beültek, azonnal
458 II | nyugtatták meg teljesen, s leginkább amiatt aggódott,
459 II | szép tropikus parkban állt, s körülötte feküdtek a dúsgazdag
460 II | Well, a jószágigazgató, s a néger inasok azonnal fölvitték
461 II | bemutatta neki a növendékeit, s midőn Hinsdale Roger egy
462 II | kivált, amíg az ember fiatal.~S ezzel, elfogadván Patterson
463 II | Az Alert kitűnő hajó, s ahogy tudom, Paxton kapitány
464 II | legjobb hangulatban ért véget, s ettől a naptól kezdve a
465 II | hol amarra a partjára, s e kirándulásokra gyakran
466 II | tehesse.~Így múlt az idő, s a napok szinte röpültek,
467 II | egy óriási virágos kert, s az Alert utasai, bármerre
468 II | látták őket a szigeten, s ha valamelyik ültetvény
469 II | úr pedig leült whistezni, s még ma is emlegetik Bridgetownban,
470 II | meg akarta nézni a hajót, s ezen felül meg akarta köszönni
471 II | mosolyogva bólintott feléjük, s kezet fogva Harry Markellel,
472 II | vigyázott kedves utasaira, s egyúttal kijelentette, hogy
473 II | neki külön ötszáz fontot, s a legénységnek ismét külön
474 II | pedig ezúttal őszintén, - s a kalózok még a sapkáikat
475 II | hogy kint legyünk innen s elvághassuk a torkukat!~
476 II | holott rég ki volt tömve!) s ijedten kérdezte:~- Hol
477 II | Patterson úr diadalmasan.~S menten elbeszélte szörnyű
478 II | harapdálták, hogy ne nevessenek, s egymást lökdösték a Patterson
479 II | hősködött Patterson úr.~- S akkor se volt elevenebb,
480 II | jól vigyázott az utasaira, s aztán megint beleült a csónakba
481 II | megölelte kedves vendégeit, s mikor az ifjak az Alert
482 II | órával előbb megérkezett s már jóízűen aludt a kabinjában,
483 II | készen volt az indulásra, s az Alert másnap hajnalban
484 II | útját a banditák terveinek, s az Antilian School növendékeinek
485 II | Ha leszáll az éjszaka, s a gyanútlan utasok elszunnyadnak,
486 II | pedig más nevet ád neki s más lobogó alatt fogja űzni
487 II | amazok mit se gyanítottak, s ha éjjel, álmukban törnek
488 II | velük, mint fölébrednének... S a banditák szándéka ez is
489 II | mint tizenkét éve hajózott, s a hadnagyi vizsgát is rég
490 II | se jó szemmel nézték őt; s midőn Will Mitz a legelső
491 II | Carpenter elsomfordált a dolgára s nem is szólt többet. Sőt
492 II | társai egyike se fecsegjen, s titokban közölte velük Harry
493 II | elegyedni Will Mitz-cel, s ha meg is szólítja valamelyiküket,
494 II | felelte Will Mitz; - s a golyója, mely kúpban végződő
495 II | csak három évig szolgáltam, s a többi kilencet mind kereskedő-hajókon
496 II | kereskedő-hajókon töltöttem.~- S milyen hajókon?...~- Legelőször
497 II | Melbourneba, Ausztráliába.~- S mit hoztak onnan?~- Buzát
498 II | búzát visz Dublinba.~- S meddig tart az utazás?~-
499 II | Atlanti-óceánnak ezen a részén. S még a vihartól se igen kell
500 II | födélzetmester, érti a dolgát, s a matrózok is tudnak bánni