Rész,  fejezet

 1     I|    Corty találjon egy gazdátlan csónakot!~- Eddig már bizonyára talált
 2     I|     erővel röpítették a vízen a csónakot. John Carpenter fogta a
 3     I|         sodra lassan hajtotta a csónakot a hajó felé. Köröskörűl
 4     I|        nesztelenül odakötötte a csónakot a hajóhoz s aztán intett
 5     I|   figyelmesen megnézte a gyanús csónakot. Csakugyan most indúlt el
 6     I|        kellett tüntetniök azt a csónakot, amit tegnap éjjel loptak
 7     I|        szél, leeresztjük a nagy csónakot, megkötjük hozzá a hajót
 8    II|        aggódva lesték a közelgő csónakot... Vajjon nem veszedelmet
 9    II|      óra után megpillantották a csónakot, mely lassan közeledett.
10    II|        Markel leeresztetett egy csónakot, hogy esetleg üldözőbe vegye
11    II|          hogy ismét fölhúzzák a csónakot, ami azért is jó volt, hogy
12    II| Carpenter is.~- Ne húzzuk föl a csónakot, Harry? - kérdezte.~- Csak
13    II|    egészen az ablak alá húzta a csónakot.~A köd még sűrűbb lett s
14    II| lehetetlen, hogy meg ne lássa a csónakot, amelyben már nyolcan ültek
15    II|  kötelet és Will Mitz ellökte a csónakot a hajótól.~Vajjon megmenekülnek-e
16    II|      irányban hajtották tehát a csónakot, s egyelőre legalább elérték
17    II|         találomra kormányozta a csónakot. De már több idő óta eveztek,
18    II|     ifjak, miután megkötötték a csónakot, melyben csak Patterson
19    II|      volt kötve s még a második csónakot is magával ragadta.~Most
20    II|     előzni, mert ha az egyetlen csónakot, amit a vihar még meghagyott,
21    II|       lebocsátották az egyetlen csónakot, amelybe Will Mitz hevenyében
22    II|    Harry Markel is - a menekűlő csónakot. De hiába csikorgatták a
23    II|     szél, mely eddig hajtotta a csónakot, szűnni kezdett s félő volt,