Rész,  fejezet

  1     I|                  hogy társai a vállukra nem kapták.~Mind ez az Antilian-School
  2     I|             bízott ifjúságot, még pedig nem csupán betűvel és tudománnyal
  3     I|             kitűnő lett.~Bizonyos, hogy nem volt könnyű dolog kordában
  4     I|           utazási ösztöndíjakat, de azt nem írta meg, hogy mely vidékre
  5     I|         utazásra, ennyi idő alatt pedig nem igen messzire juthat az
  6     I|                az igazgató, se a szülők nem igen eresztették volna el
  7     I|               mezőségeit. Ami egyébként nem nagy baj volt, mert hisz
  8     I|               Ardagh úr sürgönyére csak nem érkezett meg. Elmúlt egy
  9     I|           nyugodt; tudta, hogy most már nem sürgönyt, hanem levelet
 10     I|        valamikor emberevő vadak voltak, nem igen illett volna róluk
 11     I|                hevesen ostromolta, hogy nem jött-e meg az Antillákról
 12     I|         Antillákról a várva-várt levél.~Nem! A levél nem jött meg!~-
 13     I|          várva-várt levél.~Nem! A levél nem jött meg!~- Mi lehet az
 14     I|                érdekeltek. - Talán csak nem érte baj a posta-gőzöst,
 15     I|               levelet hozta? Talán csak nem sűllyedt el a mindennél
 16     I|                Isten óvja! - talán csak nem érte baj Mrs. Seymourt,
 17     I|             Akkor már mindent tudnánk s nem kellene aggódnunk azon,
 18     I|                mivel a galamb-posta még nem volt meg Anglia és az Antillák
 19     I|          várakozniok kell, ha a többiek nem gúnyolták és ingerelték
 20     I|                 A többiek ugyanis, akik nem vehettek részt ebben a tervezett
 21     I|                Mrs. Seymour, voltaképen nem is él s az egész dolog afféle
 22     I|     nyugtalanította a hosszú hallgatás. Nem tudta mire vélni a dolgot
 23     I|                legközelebbi posta-gőzös nem hozza meg a várt levelet,
 24     I|                Seymournak.~Erre azonban nem volt szükség. Június 23-
 25     I|                 nyugatindiai szigetekre nem megvetendő, sőt nagyon is
 26     I|                akinek se apja, se anyja nem volt már, csak a bátyja
 27     I|                hogy az ösztöndíjasoknak nem lehetett okuk a panaszra.
 28     I|        könnyelműséget.~Az igazgató maga nem mehetett el; nem bocsáthatta
 29     I|          igazgató maga nem mehetett el; nem bocsáthatta el a tanárok
 30     I|                 sajnálom, hogy én is el nem mehetek velük. De éppen
 31     I|                éppen most, az év végén, nem hagyhatom itt az intézetet...~-
 32     I|     számadásaival bíbelődött, azért még nem feledte el Vergilius és
 33     I|                 ment, de a felesége még nem volt ott s a derék Mr. Patterson
 34     I|               diákokat az Antillákra?~- Nem, erről szó sem lehet, -
 35     I|             Hisz ez a két hónapi utazás nem oly veszedelmes!~- Mindegy!
 36     I|                Az ember sohse tudhatja, nem éri-e baj az úton.~És hiába
 37     I|            beszélt, de csak célozgatva, nem elég világosan.~- A végrendeleten
 38     I|                elgondolkodva.~És többet nem mondott, akárhogy unszolta
 39     I|               éjszaka érkeztek meg, már nem volt rá idejük, hogy megnézzék
 40     I|                 éppen ezt mondta:~- Itt nem maradhatunk! Még az éjszaka
 41     I|                sötétedik, kimenni tehát nem mehetünk ki az utcára, mert
 42     I|                csónakba.~- Ha ugyan meg nem csípték őket! - aggódott
 43     I|           Carpenter John, - hogy a hajó nem indúlt-e már el?~- Szó sincs
 44     I|        növendékeit várja, de az indúlás nem szenved késedelmet, mert
 45     I|          Bizonyos, hogy Paxton kapitány nem cinkosuk a kalózoknak; bizonyos
 46     I|                nincsenek a hajón, - ami nem valószínű, ha csak ma érkeznek, -
 47     I|                Hátha meglátom Cortyt!~- Nem bánom, - felelte Harry Markel
 48     I|             Öt-hatszáz lépésnyire.~- De nem látom se Carpentert, se
 49     I|         kuporgott a lopott csónakban.~- Nem láttátok John Carpentert
 50     I|                  kérdezte a kapitány.~- Nem, - felelte az egyik matróz
 51     I|               matróz a csónakból. - Még nem jöttek meg.~- Már nem lehetnek
 52     I|               Még nem jöttek meg.~- Már nem lehetnek messze, - biztatta
 53     I|                 őket.~Mivel sötét volt, nem igen kockáztatták, hogy
 54     I|             szakács, se a vitorlamester nem mutatkozott. A dolog kezdett
 55     I|          kezdett aggasztó lenni. Valjon nem csípték-e meg őket? Cserben
 56     I|               őket? Cserben hagyni őket nem lehetett; de hogyan szabadítsák
 57     I|             elborították a felhők. Noha nem esett, az öbölből fölszálló
 58     I|           történnie kellett velük, hogy nem jönnek!~S feleletet se várva
 59     I|              keresnek ott.~Harry Markel nem vesztette el a fejét. Mikor
 60     I|              voltak az elfogottak, akár nem, - nem voltak itt s náluk
 61     I|                 elfogottak, akár nem, - nem voltak itt s náluk nélkűl,
 62     I|                s náluk nélkűl, nyolcan, nem kísérthették meg a merész
 63     I|            fogait csikorgatta dühében s nem bírta elszánni magát erre
 64     I|      menekűlésnek s ha időt vesztegetni nem akar, gyorsan el kell reá
 65     I|                magát, mert reggelig már nem nagy útat tehetnek a csónakkal.
 66     I|   Halálsikoltását azonban két-három még nem alvó matróz meghallotta.
 67     I|            ismét volt hajója s most már nem kellett rettegnie a rendőrségtől.
 68     I|                 a vitorlákat is, a hajó nem mozdúlt volna. Gondolni
 69     I|                az «Alert» holnap reggel nem lesz a helyén, a tengerészeti
 70     I|              városban?~- A csónakosokat nem eresztjük föl a hajóra -
 71     I|               idő és szél kerekedik. Ha nem, akkor is lesz idő határozni
 72     I|          födélzeten. De Harry Markelnek nem jutott eszébe a pihenés.
 73     I|   következésképpen Mrs. Seymour Kethlen nem ismerhette. Csak ismerősei
 74     I|                 és Mrs. Seymour Kethlen nem is választhatott volna jobban,
 75     I|         növendékeit.~De Paxton kapitány nem volt többé s a banditák,
 76     I|                se lehetett látni. Mivel nem indúlhattak el, Harry Markel
 77     I|                 meglassította futását s nem a kikötő felé tartott, hanem
 78     I|                 még az éjszaka csónakra nem űlt s meg nem szökött egész
 79     I|          éjszaka csónakra nem űlt s meg nem szökött egész legénységével.
 80     I|                 a «Concordia» kapitánya nem ismerhette a megboldogúlt
 81     I|              fölismeri a banditákat.~De nem ez volt az egyedüli veszedelem.
 82     I|               Harry Markel agyában, aki nem mert a födélzeten tartózkodni,
 83     I|            ablakon át leselkedett, hogy nem jön-e feléjük valaki.~Tizenegy
 84     I|               elveszett; de lehet, hogy nem ismerik, ami szintén valószínű
 85     I|       vélekedett Corty. - Ha a matrózok nem jönnek föl a födélzetre,
 86     I|                jönnek föl a födélzetre, nem is kell, hogy meglássanak
 87     I|        ünnepélyes pillanat egyáltalában nem tett komolylyá.~ ~
 88     I|                Szent-György-csatornában nem is érezte a tengeri betegséget,
 89     I|                 érkezett. Ily későn már nem mehettek föl az «Alert»
 90     I|             hajóra költözködést, a fiúk nem csekély bosszúságára. Mert
 91     I|                 a hajón aludni, vagy ha nem is: szerették volna legalább
 92     I|          Természetes, hogy Patterson úr nem tartott a fiúkkal, hanem
 93     I|  udvariasságával, se a bőbeszédűségével nem sokra ment; szinte harapófogóval
 94     I|                 bólintott a fejével, de nem felelt.~Mire gondolhatott
 95     I|            Megbocsátanak az urak, de én nem ebédelek önökkel, mert már
 96     I|            többen.~Harry Markel azonban nem találta «fölséges»-nek ezt
 97     I|        Patterson úr is támogatta azt.~- Nem lehet, uraim, - mondta kissé
 98     I|              fogunk indúlni.~- De hátha nem lesz szél? - kérdezte Tony
 99     I|                a vasmacskákat s ha szél nem lesz, hát az apály fog kivinni
100     I|                már az Antillákon?~- Még nem volt, - felelte a kapitány. -
101     I|             tréfásan.~- Behúnyt szemmel nem, de nyitott szemmel igen, -
102     I|                az öbölből.~Erre azonban nem sok kilátás volt egész öt
103     I|               készűljenek, s a matrózok nem is késtek a munkával: -
104     I|                az új fölfedezők számára nem sok ismeretlen vidék maradt.~
105     I|                 mindaddig, míg csak meg nem pillantják az Antillákat,
106     I|       szülőföldjüket.~De ez a szél csak nem akart segítségükre jönni.
107     I|                kezükben volt a hajó, és nem vehették hasznát. Sőt az
108     I|               suttogva a kapitánytól: - nem volna ideje eltenni láb
109     I| csetlenek-botlanak, - az ember még csak nem is káromkodhatik miattuk!~-
110     I|                káromkodhatik miattuk!~- Nem lehet, John, - felelte Harry
111     I|                   Ameddig az «Alert» ki nem ér a sík tengerre, tűrnünk
112     I|                lenne belőle.~- Én ugyan nem tudnám, hogy miért?~- Hát
113     I|                eltüntek volna.~Ez ugyan nem volt valószinű, de mégis
114     I|              tengeren, s a gyilkosoknak nem lesz mit tartaniuk a fölfedeztetéstől.~
115     I|        alighanem büszke lenne rám, hogy nem fog rajtam a tenger... Derék
116     I|                 a hajót.~- Eszerint hát nem utazunk, kapitány? - kérdezte
117     I|              kalóztól.~- Elég baj, hogy nem! - dörmögte Harry Markel
118     I|            nyomatékkal a kalóz.~De erre nem kerűlt a sor. Midőn az ifjak
119     I|                 dühösen a matróz.~- Hát nem jött meg a szél?~- Annyi
120     I|       elvesztettük a napot. Nincs szél, nem indulhatunk.~E pillanatban
121     I|           vizsgálják az Alert hajót.~De nem igen volt valószinű, hogy
122     I|               gyanítanak. Mind amellett nem volt lehetetlen, hogy meg
123     I|               Howard vállat vonva.~- Ha nem hiszed, hát gyere; kérdezzük
124     I|              Harry Markel, - de azt már nem tudom, hogy mi dolguk van
125     I|               Clodion Lajos. - Hát önök nem hallották, hogy a «Halifax»
126     I|                 fegyházból?~- Bizony mi nem hallottuk, - mondta Corty
127     I|                 tegnapelőtt, se azelőtt nem jártunk a városban.~- De
128     I|              banditák, akiket üldöztek, nem a szárazon rejtőzködtek,
129     I|                Harry Markel. - Ha estig nem támad szél, leeresztjük
130     I|             folytatta Corty, - ahol már nem fenyeget annyi veszedelem...~-
131     I|              szelet is jelent.~De hátha nem?...~A kikötőből egyre-másra
132     I|               ilyen vontatógőzöst, - de nem volt hozzá bátorsága. Mert
133     I|             bűnlajstromát bekoronázta?!~Nem! ezt a veszedelmet nem volt
134     I|                  Nem! ezt a veszedelmet nem volt szabad megkockáztatni;
135     I|               lehetett, hogy ha ma este nem is, de holnap reggelre már
136     I|           urakat, hogy éjfél tájban már nem leszünk itt.~- Eszerint
137     I|                közelében kapnak.~A fiúk nem értették meg ennek a félig
138     I|       visszatért közéjük, s vége-hossza nem volt a tréfának, élcelődésnek
139     I|               míg a hajó pincérje értük nem jött jelenteni, hogy kész
140     I|     meghódította Patterson urat, aki be nem telt a derék pincér dicséretével.
141     I|    természettudós, a kinek a nevére már nem emlékszem, a halakon akarta
142     I|             tudományos kísérlet adatait nem lehet megcáfolni, - felelte
143     I|              Még mindig él?~- Fájdalom, nem! - felelte Patterson úr. -
144     I|             harsogó kacagás, ami erre a nem várt befejezésre támadt,
145     I|               szerepét, mivel az utasok nem ismerték a szerencsétlent,
146     I|         ellenezte a dolgot. Utóvégre is nem lehet tudni, nem találkoznak-e
147     I|            Utóvégre is nem lehet tudni, nem találkoznak-e az Antillákon
148     I|               ismeri ottan. A legénység nem számít, mert hisz a hajók
149     I|        útirányát, melytől a kapitánynak nem volt szabad eltérnie.~Az
150     I|             levegő majd helyrehozza, de nem úgy lett. Lassanként szédülni
151     I|                 elegendő szelünk van.~- Nem is panaszkodom, - felelte
152     I|               sóhajtott s magában éppen nem találta «szerencsé»-nek,
153     I|         födélzetre és sétálni akart. De nem igen lehetett, mert a hajó
154     I|            tanácsolta Corty. - Mindjárt nem fog úgy szédűlni a feje.~-
155     I|              Antilian School növendékei nem hagyták el Patterson urat
156     I|                orvossága. A fiúk tehát, nem tudván segíteni a bajon,
157     I|             fenyegette.~A végzetes perc nem sokáig késett. Patterson
158     I|                 azért az állapota éppen nem javult, sőt a gyöngesége
159     I|                három napon a szél éppen nem gyöngült, s ennek megfelelően
160     I|             után következett, tollal le nem írható. A szerencsétlen
161     I|                kitisztította a gyomrot.~Nem maradván a gyomorban semmi,
162     I|              átesett, s mivel legyőzte, nem kellett többé félnie, hogy
163     I|          kilábol belőle, soha többé meg nem kapja.~ ~
164     I|                volt, s ezt a mulatságot nem is eredménytelenül űzték.
165     I|             fegyver beléjük furódik.~De nem csak delfineket láttak,
166     I|        elnyeltek, soha többé napvilágra nem kerül.~Július 7-ikén az
167     I|             figyelmeztetésére hallgatva nem igen mertek közel menni
168     I|          ízletes fogással.~Az idő tehát nem telt unalmasan; az ifjak
169     I|              Tony Renault izgatottan.~- Nem látják a magas hegyeket?~-
170     I|           látják a magas hegyeket?~- Én nem látok semmit, - jelentette
171     I|                és elmegy mellette: de ő nem merte ezt tenni.~Bermuda
172     I|           Magnus Anders, mihelyt a hajó nem himbálózott oly veszedelmesen,
173     I|           árbockosárba, szétnézni, hogy nem látnak-e földet valahol...~
174     I|             banditák egy részének éppen nem volt kedvére a kockázattal
175     I|              magát az akasztófán!~Vajon nem lehetséges-e, hogy Queenstownban
176     I|       szorongását és higadtabb lett.~...Nem lehet az, hogy az Essex
177     I|           helyett, hogy meneküljenek... Nem! erről szó se lehet.~Így
178     I|           közeledett: kitérni előle már nem lehetett. Még ha az Alert
179     I|                az időjárás kedvezett?~- Nem panaszkodhatunk - felelte
180     I|               De habozni vagy tétovázni nem lehetett, s a banditák lassan
181     I|        legénysége tíz ember volt... önt nem számítva, Paxton kapitány.~
182     I|  nyugtalanította őket, mikor az «Alert» nem érkezett meg a kitűzött
183     I|                bármennyire kerestük is, nem bírtuk többé kihalászni
184     I|            természetes!~De Patterson úr nem találta oly egészen «természetes»-
185     I|                 nyugodtan felelte, hogy nem akarta e gyászos hírrel
186     I|          eszméletlenűl hullván a vízbe, nem bírt többé fölszínre vergődni.~
187     I|                 rázva mondta:~- A sebet nem az esés okozta. Kés-ejtette
188     I|             legutolsó hirek szerint még nem, - felelte a hadnagy. -
189     I|             Carpenter a cimborájának. - Nem igen jön ki a sodrából,
190     I|                 ki a sodrából, mi?~- De nem ám! - felelte Corty elégedetten, -
191     I|               vitorláját bevonta, mivel nem akart éjszaka nekivágni
192     I|            Szent-Tamás szigete körül is nem egy rettenetes ütközet folyt
193     I|                 testvér már több év óta nem látta egymást. Természetes
194     I|               össze-vissza csókolta rég nem látott öcscsét, udvariasan
195     I|           Krisztián, - felelte Niels, - nem szabták hosszabbra az itt
196     I|               Seymour Kethlen bizonyára nem választhatott volna jobb
197     I|                bármennyire sajnálom is, nem fogadhatom el szíves meghívását,
198     I|        meghívását, mert, mint kapitány, nem hagyhatom itt a hajómat.~
199     I|          visszautasította. Mindamellett nem vette zokon Harry Markel
200     I|            város környékén is, amelynek nem sok az érdekessége, - Tony
201     I|                Harry Markel előtt, aki, nem szívesen ugyan, de mégis
202     I|                várostól Bristol felé, s nem kellett félni, - legalább
203     I|           kiderül, hogy Paxton kapitány nem ő.~- Utóbb is a nyakunkat
204     I|         távolság köztük egy mérföldnél, nem volt szükség a lobogó fölhúzására.~-
205     I|               Mikor a nap leszállt, még nem lehetett látni a szigetet;
206     I|             Csak azt csodálom, hogy még nem húzták föl, - mondta Anders
207     I|            felszökkent az árbocra... De nem a svéd lobogó volt!~- Francia
208     I|        csodálkoztak a többiek.~- Valjon nem tévedt-e el Paxton kapitány? -
209     I|                 Hinsdale Roger. - Hátha nem is Szent-Bertalan ez, hanem
210     I|          Guadeloupe vagy Martinique?...~Nem, Harry Markel nem tévedt
211     I|        Martinique?...~Nem, Harry Markel nem tévedt el; egyszerűen csak
212     I|                 jobb, hogy a franciák s nem a németek, vagy angolok
213    II|              közelgő csónakot... Vajjon nem veszedelmet hoz-e?... Vajjon
214    II|            veszedelmet hoz-e?... Vajjon nem tudódott-e ki az a rémes
215    II|               anyja és két kis huga már nem birták megvárni, míg a hajó
216    II|           vetett, azonnal siettek a rég nem látott Hubert ölelésére.~
217    II|                vágta ki Patterson úr, a nem éppen találó idézetet.~-
218    II|          természetesen elhallgatta, sőt nem átallotta azt mondani, hogy
219    II|               hogy a négerek, mivel már nem kényszerűségből, hanem bérért
220    II|               Paxton kapitányt kereste.~Nem igen lehetett azt mondani
221    II|                  hogy mit akar. Kimenni nem mert, mivel, ha ez a matróz
222    II|                hogy ő! Talán ismered.~- Nem én, komám! hanem van egy
223    II|            Markel nyugodtan; - csak azt nem tudod, hogy John Forster
224    II|                ez a Harry!... Ugyancsak nem esett a feje lágyára és
225    II|                 volt az Alert-től, hogy nem hallhatta meg a szót, Corty
226    II|               körülmények közt az Alert nem egészen huszonnégy óra alatt
227    II|             szemhatáron.~Az idő azonban nem kedvezett; csaknem teljes
228    II|            birtokán.~Mivel neki magának nem volt családja, képzelhetjük,
229    II|             Barrand úr mosolyogva. - Ha nem csalódom, ön a fiúk mentora?...
230    II|            többit, s Barrand úr, akinek nem nagyon tetszett a rideg,
231    II|               mogorva külsejű kapitány, nem is erőltette tovább.~Clodion
232    II|                    annak is a rossza!~- Nem késünk el, uram, dehogy
233    II|                 kezet fogtak.~S valóban nem is késtek el, nagy örömére
234    II|         tiszteletére. Természetes, hogy nem maradtak el a felköszöntők
235    II|               lett volna, ahol az Alert nem akart soká időzni, hogy
236    II|           szigetére érhessen.~- Azt még nem bánnám, hogy Dominicába
237    II|               még nálam néhány napig.~- Nem lehet, Barrand úr, - felelte
238    II|          Patterson úr méltatlankodva. - Nem! sohase fogom elhinni, hogy
239    II|           kívánsága azonban szerencsére nem teljesült, s az Alert szerencsésen
240    II|               öbölből. De a szél megint nem volt kedvező, azaz, hogy
241    II|                 azaz, hogy egyáltalában nem is volt szél, úgy hogy az
242    II|          partján fekszik. De a kikötője nem eléggé védett és biztos;
243    II|              semmiféle gát vagy akadály nem töri meg. Sokkal jobb, sőt
244    II|           viharok, se az óceán hullámai nem törhetnek be.~Ebben a városban
245    II|                 foglalták el, kezdetben nem sokat törődtek vele, s csak
246    II|                 a Kate Grindah házikója nem messze van a kikötőtől s
247    II|          Grindah majd hogy sóbálványnyá nem változott, mikor megpillantotta
248    II|           ismerte, majd meg a szemeinek nem akart hinni, hogy valóban
249    II|             Johnny úrfi!... Mintha csak nem is ő lenne!~S igazán talán
250    II|               Alacsony, köpcös ember?~- Nem a! - felelte John Howard, -
251    II|               magas.~- Vörös hajú?...~- Nem... a haja is, a szakálla
252    II|                 vidám fickó...~- No, ez nem éppen vidám! Sokszor két
253    II|             messze volt a hajótól, hogy nem hallhatta.~Harry Markel,
254    II|               Cortyhoz:~- Ezt az embert nem szabad megvárnunk; éjfél
255    II|                Markel, - de éppen akkor nem voltam a hajón. - Magam
256    II|              nagyon sajnálom, de igazán nem tehetek róla.~- Ugyan, megismerte
257    II|            vörös hajjal...~- Bizonyosan nem jól emlékezett, - felelte
258    II|           gyilkosságot is... de kérdés, nem vesztenek-e rajt előbb?...
259    II|              vesztenek-e rajt előbb?... Nem akad-e Barbadosban valaki,
260    II|                 Harry Markel mind ezzel nem törődött; most már ment
261    II|             hogy Patterson úr, akit már nem bántott a tengeri betegség,
262    II|             ismertem egy Virgilt, de az nem isteni volt, hanem szerecsen,
263    II|                   Az más volt, barátom, nem ez a Virgil.~- Mindjárt
264    II|         kiszállnak, s míg ott maradnak, nem fognak a hajón lakni, hanem
265    II|                amikor nekik tetszett, s nem kellett reggelenként csónakkal
266    II|             hogy megmentse őket, inkább nem ivott és tűrte a szomjúságot...
267    II|             megmászták a Mont-Peléet, s nem bánták meg az ezzel járó
268    II|        ragyogott az óceán vize...~- Hát nem mondtam, hogy az én szülőföldem
269    II|                 arzenál. Fort-de-France nem annyira kereskedő város,
270    II|              erdeibe. Patterson úr, aki nem győzte úgy a gyaloglást,
271    II|                erdő sűrű volt, úgy hogy nem széledhettek el, mert könnyen
272    II|                még pedig azért is, mert nem volt lehetetlen, hogy valami
273    II|            Renault.~Ez a föltevés éppen nem volt valószínűtlen. A kígyók,
274    II|              angolok hurcolták be, akár nem, nagyon elszaporodtak a
275    II|             hasonlít, csakhogy a feneke nem fövény, hanem maga a tenger.
276    II|             útitársait is.~Harry Markel nem akart éjszaka bevitorlázni
277    II|             európai gyarmatosok, ma már nem tudjuk pontosan, csak az
278    II|               előtt semmiféle gyarmatot nem alapítottak ottan, az angolok
279    II|              spanyol gályákon.~Tíz évig nem is tette lábát a szigetre
280    II|                a kikötőből.~De a csónak nem tért vissza. Elmúlt félóra,
281    II|        háromnegyed óra, s a csónak csak nem jött!~Harry Markel, John
282    II|               Mi történhetett?... Miért nem jön a csónak?... Talán Európában
283    II|                   Ez az átkozott Morden nem tudja befogni a száját,
284    II|              Carpenter.~- Az igaz, hogy nem hagyhatjuk itt, - mondta
285    II|           mondta Corty is. - A gazfickó nem tud hallgatni, ha ivott,
286    II|               cimborájának igaza van... Nem volt szabad itt hagyniok
287    II|                nevű kalóz hajóról, amit nem régiben fogtak el... És
288    II|                mit se gyanított s ezért nem is vette észre a kalózok
289    II|           Paxton kapitány?...~- Valóban nem mondhatom meg uram, - felelte
290    II|                 mit beszél... Bizonyára nem volt az eszén.~- E szerint
291    II|          fejében... Egyéb magyarázatját nem tudnám a dolognak, uram...~
292    II|               aludja ki a mámorát... Ha nem lennék oly szűkiben a legénységnek, -
293    II|                szükség törvényt ront... Nem lehetek el nélküle, mert
294    II|               híjja volt, hogy bitófára nem juttatta őket!...~- Nekem
295    II|       portugálok fölfedezték Barbadost, nem tudjuk pontosan, annyi mégis
296    II|                 utasaival, hogy ameddig nem indúlnak, nem látják egymást,
297    II|              hogy ameddig nem indúlnak, nem látják egymást, mert Patterson
298    II|                 ugyanis, hogy se ő maga nem száll partra, se pedig egyetlen
299    II|              kell majd itt maradnia. Ez nem is volt valószínűtlen, mert
300    II|           kedves barátaim, hogy két hét nem lesz sok. Ma csak szeptember
301    II|                 Európába... Föltéve, ha nem tartják hosszúnak ezt a
302    II|              szivesen itt maradnánk, ha nem félnénk, hogy terhére leszünk...~-
303    II|             Kethlen nevetve, - ha ön... nem térne vissza?~- Ó, - mondta
304    II|               hosszabb kirándulásaikról nem tértek vissza éjszakára
305    II|          Angliába...~Noha a kérés éppen nem tetszett Harry Markelnek,
306    II|              több vagy kevesebb, az már nem számít... Ha terhedre van,
307    II|                fogja senki. Ha az Alert nem jön meg félév, egy év múlva:
308    II|              Will Mitzet. Soha életében nem látott ennyi bandita-pofát
309    II|                 meg találja hallani!... Nem tudod befogni a szádat még
310    II|                elsomfordált a dolgára s nem is szólt többet. Sőt arra
311    II|                 vagy egy esztendeig, ha nem tovább, - felelte Will Mitz
312    II|          lebegni!...~- No, no: én ugyan nem kérnék ebből a gyönyörűségből! -
313    II|                csöndes és szép idő van, nem mondom, hogy nem kellemes
314    II|               idő van, nem mondom, hogy nem kellemes az utazás; de ha
315    II|              hányja a hajót...~- Bizony nem kellemes annak, aki meg
316    II|                 kellemes annak, aki meg nem szokta, - folytatta Will
317    II|        gerendája. Ami azt jelenti, hogy nem birja meg az embert, ha
318    II|            Magnus Anders, - beszélgetni nem igen szeretnek. Talán azért,
319    II|             fejét Will Mitz. - És miért nem?~- Bizonyosan azért, - felelte
320    II|              éjszaka.~Will Mitz azonban nem érte be ezzel a magyarázattal,
321    II|            villás-reggelit föltálalták, nem jött le az ebédlőbe, hanem
322    II|                 a legénység közül senki nem akart szóba állni vele.
323    II|           boszantotta a dolog, de aztán nem sokat törődött vele. Pipára
324    II|           részvéttel kérdezgették, hogy nem történt-e baja, de beletelt
325    II|            tapogatva. - Kár, hogy előbb nem tudtam.~- Azt mondják, hogy
326    II|              környékén, s a cetvadászok nem is járnak erre soha, csak
327    II|                kérdezte Niels Harboe.~- Nem mindig. Az ügyesség, persze,
328    II|     mérföldnyire úszkáltak a hajótól, s nem lehetett közelébb férkőzni
329    II|             lépést se tarthatott velük, nem hogy utolérte volna őket.~
330    II|       meglepetését, de úgy tett, mintha nem is látta volna a dolgot.
331    II|          látszik, hogy Mitz barátunknak nem tetszik ez az irány... No
332    II|        Liverpoolba, ha csak a cápák föl nem falják őket addig!~S annyira
333    II|          jelentette, hogy soha életében nem evett jobbat. Különösen
334    II|              fellegek mögé bújt, de még nem áldozott le, s jó másfél
335    II|              napnyugtakor lebocsátotta, nem tudták kitalálni, hogy miféle
336    II|                 lett a hajón. Will Mitz nem gyújtott rá, hanem elgondolkozott;
337    II|            talán 3-4 év leforgása előtt nem térhet vissza... Fájt neki,
338    II|             neki, hogy ily hosszú ideig nem fogja láthatni édes anyját,
339    II|            beszélnie kellett valakivel. Nem vigasztalást keresett a
340    II|                  tudta, hogy a kapitány nem Paxton, hanem Harry Markel,
341    II|               arra mennek, bár biztosan nem tudhatták, mivel a sűrű
342    II|          tudhatták, mivel a sűrű ködben nem látták a sark-csillagot,
343    II|           szétnézzen a csöndes vizen, - nem láthatná-e meg a célt, amely
344    II|            látták, oly sötét volt, noha nem igen lehettek félmérföldnél
345    II|             értette Will Mitz, csak azt nem értette, hogy miért nem
346    II|                 nem értette, hogy miért nem gyilkoltatta meg Harry Markel
347    II|          életébe kerűlhetett volna?~Ezt nem tudta és nem értette Will
348    II|                 volna?~Ezt nem tudta és nem értette Will Mitz; de most
349    II|              értette Will Mitz; de most nem volt idő arra, hogy törje
350    II|         megszökjenek a hajóról, mert ha nem: mindnyájuknak végük. Csupán
351    II|           minden áron, mert ha ma éjjel nem, hát holnap éjjel gyilkolják
352    II|                 sőt talán nappal is, ha nem lesz közelben hajó. És,
353    II|     szembeszálljanak az orgyilkosokkal, nem is gondolhatott.~Egyetlen
354    II|                mindnyájukkal.~Will Mitz nem habozott. Mindenekelőtt
355    II|               alatt készen voltak. Arra nem is gondoltak, hogy eleséget
356    II|                amely egyre sűrűbb lett, nem találják meg az amerikai
357    II|              Harry Markel és a cimborái nem merik nappal üldözni és
358    II|              Will Mitz és Clodion Lajos nem. Will Mitz éppen be akart
359    II|                súgta Will Mitz, - akkor nem láthat le ide.~De már nem
360    II|               nem láthat le ide.~De már nem volt rá idő. A matróz éppen
361    II|               az? Mi történt?~Azt ugyan nem igen értette meg félálmában,
362    II|        félálmában, hogy Paxton kapitány nem Paxton kapitány, hanem Harry
363    II|       mindnyájuk élete kockán forog, ha nem menekülnek a hajóról. S
364    II|                 a sűrű ködben? S vajjon nem támad-e szél, amely elhajtja
365    II|                  Féltizenkettő volt.~Ha nem lett volna oly sötét s a
366    II|           amerikai hajó lámpását, amely nem lehetett távolabb másfél
367    II|          kerültök ezért.~- De hát miért nem szökött meg az Alert, mielőtt
368    II|         tűnődött Hubert Perkins.~- Mert nem volt szele, - felelte Clodion
369    II|             volt, mint most.~- Csak azt nem értem, - szólt most Hubert
370    II|           gazember a mai napig, s miért nem ölt meg bennünket is mindjárt
371    II|              menekülők helyzete valóban nem volt rózsás. Körülbelül
372    II|                Mitz, mivel se delejtűje nem volt, se a csillagokat nem
373    II|              nem volt, se a csillagokat nem láthatta, csak találomra
374    II|                közelébe vezeti őket?... Nem lesz-e jobb, ha nyugodtan
375    II|                 az esetben Harry Markel nem merné üldözni őket, sőt
376    II|                várhat a menekülőkre, ha nem a pusztulás és az éhhalál?...~
377    II|                mondogatta: - semmi szél nem fúj, s a hajónak még ott
378    II|             szinét... De csak akkor, ha nem a szél oszlatja el a ködöt;
379    II|                nagyon bizonytalan, hogy nem pusztulnak-e el a menekülők.
380    II|                 ez a csónak... De nekik nem volt vitorlájuk: s mi több,
381    II|             volt vitorlájuk: s mi több, nem volt se eleségük, se vizük!...
382    II|      izgatottság, a hirtelen rémület, a nem is álmodott halálos veszedelem
383    II|                 néhányan sírtak.~De hát nem volt-e még idejük, hogy
384    II|               végkép eltünik: oda tehát nem menekülhettek többé!~Az
385    II|       vitorlákat...~Nos, ha a menekülők nem látták másként a szabadulás
386    II|                 hogy a bőréről van szó, nem riad vissza semmitől, sőt
387    II|               Patterson úr el is aludt: nem tudni, a fáradtságtól és
388    II|               szél váltja föl. Csak azt nem tudta, még, hogy melyik
389    II|                  nyugatról-e? pedig, ha nem is minden, de bizonyára
390    II|                 s mi lesz a foglyokkal? Nem halnak-e étlen-szomjan,
391    II|                 Ez az aggodalom azonban nem sokáig gyötörte Will Mitzet,
392    II|                 ha Clodion Lajos elejét nem veszi a veszedelmes kísérletnek.~
393    II|          pálinkától ittasok lesznek? Ha nem hallgatnak a józan intelem
394    II|                reá, hacsak másodszor is nem sikerűl hatalmába keríteni
395    II|             kedvező szél egymagában még nem volt elegendő. Szükséges
396    II|                 mert Will Mitz különben nem boldogúlhatott volna gyarló
397    II|            újdonsűlt matrózok, akik még nem is látták a haragvó oceán
398    II|            arcát?~De Will Mitz egyelőre nem gondolt erre. Utóvégre is
399    II|                 hajó fenékben. De félni nem féltek tőlük, hisz úgy be
400    II|              szelet. A felső vitorlákat nem merte kibontatni, mert félt,
401    II|              hirtelen megfordúl a szél, nem tudják idejében behúzni
402    II|             vízen.~Ebéd utáni egy óráig nem igen erősödött a szél, csak
403    II|              kérdezte Roger Hinsdale.~- Nem mondhatnám, - felelte Will
404    II|               tart az utazás, ki tudja, nem lesz-e alkalmuk arra, hogy
405    II|         csapkodni kezdtek, mivel a szél nem fekhetett beléjük, hirtelen
406    II|             mint a született hajósok!~- Nem csoda! - felelte Clodion
407    II|                 az eget vizsgálta, hogy nem lesz-e vihar? Szerencsére
408    II|                 távol voltak s reggelig nem kellett félni, hogy elérik
409    II|                munkához, erőfeszítéshez nem szokott, viharokhoz hozzá
410    II|               szokott, viharokhoz hozzá nem edzett szervezetük kimerűl?
411    II|           látszott, hogy az időjárásban nem lesz változás. Csak talán
412    II|         bizonyos, hogy ha a szél iránya nem változik, ismét lavírozniuk
413    II|             lesz?~- Ha én azt tudnám!~- Nem változik a szél?~- Egyelőre
414    II|             változik a szél?~- Egyelőre nem... legalább úgy látszik.~-
415    II|           felelte Will Mitz, - de azért nem kell búsulni. Majd csak
416    II|          találkozhatunk.~- No, én ugyan nem búsulok, - mondta Clodion
417    II|                ön bizonyára álmos lesz. Nem fekszik le egy kicsit?~-
418    II|              egy kicsit?~- Egyelőre még nem. Higyje el, nem is vagyok
419    II|            Egyelőre még nem. Higyje el, nem is vagyok fáradt. Később,
420    II|                  ha talán álmos leszek, nem mondom, hogy nem dűlök le
421    II|                leszek, nem mondom, hogy nem dűlök le egy-két órára;
422    II|              egy-két órára; de most még nem érzem, hogy rászorúlnék
423    II|              Mitzre egy kis pihenés, de nem mert lefeküdni. Nem tetszett
424    II|                  de nem mert lefeküdni. Nem tetszett neki a tenger s
425    II|                azt kérdezte:~- Nos, még nem látszik a föld?~- Még nem,
426    II|               nem látszik a föld?~- Még nem, Patterson úr.~- És még
427    II|                  Mi lesz, ha az «Alert» nem bír eljutni az Antillákra?
428    II|        messzelátóval minden mozdulatát.~Nem csoda! Hiszen talán pár
429    II|     transzatlanti hajó volt, de azt még nem lehetett látni, hogy francia-e
430    II|               már kiszámította, hogy ha nem változtat az irányán, oly
431    II|              mögött fog elhaladni, hogy nem érintkezhetnek vele.~Tony
432    II|                 szemben kapta a szelet, nem közeledhetett a gőzöshöz,
433    II|             éjszak felé futott. S mivel nem is felelt a jeladásukra,
434    II|             durranását?~De ha a gőzösön nem is hallották meg a lövéseket,
435    II|                volt ennél, hogy a gőzös nem vette észre az «Alert» segélykérését,
436    II|               az «Alert» segélykérését, nem hallotta a puskalövéseket,
437    II|              szomorúan fölsóhajtott, de nem csüggedt. Mivel nem tehetett
438    II|                  de nem csüggedt. Mivel nem tehetett mást, folytatta
439    II|                 mert a lavirozással már nem boldogultak s ha éjszaka
440    II|               volt az a haszna is, hogy nem nagy sebességgel távolodott
441    II|         Bermuda-szigetcsoportot, bár ez nem lett volna valami túlságos
442    II|                 társait. Csak Will Mitz nem feküdt le. Egész éjjel szinte
443    II|            szinte egymaga kormányzott s nem egyszer egész erejére szüksége
444    II|                 a szemhatárt, de az idő nem nagyon nyugtatta meg. Igaz,
445    II|        nyugtatta meg. Igaz, hogy a szél nem növekedett az éjszaka folyamán,
446    II|                 szerették volna ápolni, nem értek rá, mert mindnyájukra
447    II|                hajót s ha már Will Mitz nem tud megbirkózni az elemek
448    II|            ifjak pedig nemhogy kétségbe nem estek, hanem szinte észre
449    II|            parancsait.~De ez az állapot nem tarthatott így soká. A szél
450    II|              Alert», hacsak kockáztatni nem akarta, hogy oldalt dőljön,
451    II|           kockázatokkal. Mert ha a hajó nem bír gyorsabban menni, mint
452    II|                 lesz, ha lemennek, ahol nem érheti baj, mert idefönt
453    II|               kezdődik mostan.~Az ifjak nem szívesen ugyan, de mégis
454    II|                elején ki volt feszítve, nem volt elegendő arra, hogy
455    II|              volna az Antillák felé, ha nem is egyenesen nyugatnak,
456    II|                kértek a nyomorúltaknak? Nem, nem! A maguk veszedelme
457    II|           kértek a nyomorúltaknak? Nem, nem! A maguk veszedelme rémítette
458    II|                az égő hajóról.~Valóban, nem is volt idő a habozásra.
459    II|                vihar még meghagyott, el nem viszik a banditák elől,
460    II|       rátekintett a tengerre, amely már nem hullámzott oly szilajon;
461    II|                megpróbáltatás.~Most már nem arról volt szó, hogy átevezzenek
462    II|                 a fegyencek s ki tudja, nem sikerűl-e kitörniök vagy
463    II|                le a csónakba. Will Mitz nem felejtette el az Antillák
464    II|              végkép levertek a lábáról, nem törődött többé még a kígyóval
465    II|           félhat lehetett. Mivel a szél nem volt erős és állandóan egy
466    II|             vihar lecsillapodott, éppen nem volt veszélytelen. A csónak,
467    II|             teteje, illetőleg födélzete nem volt, az eső vagy az első
468    II|               napig kellett eltartania, nem számítván azt, amit esetleg
469    II|              víz azonban, ha közben eső nem gyarapítja a készletet,
470    II|             Bermuda-szigetcsoportra már nem is számíthattak. Legfölebb
471    II|               érnek földet.~A menekülők nem is igen erre számítottak,
472    II|              volt a szemhatár; fellegek nem voltak sehol, csak nyugat
473    II|      fokozatosan csillapodott, a csónak nem hányódott-vetődött a hullámokon,
474    II|                  Mivel holdújulás volt, nem számíthattak arra, hogy
475    II|            éjszaka világos lesz. Evezni nem kellett, mert a szél még
476    II|                    kivéve, ha időközben nem akadunk valami hajóra, amely
477    II|              föltéve, ha a szél cserben nem hagyja őket.~- Minket semmiesetre
478    II|                   felelte Will Mitz - s nem is félek, hogy ellankadnak.
479    II|        ellankadnak. De azt hiszem, hogy nem lesz rá szükség s minden
480    II|               kérdezte Axel Wickborn.~- Nem, ez fölösleges, - felelte
481    II|               állandó maradt, Will Mitz nem keltette föl az ifjakat
482    II|                  A friss szél ereje még nem csökkent s a kevés éjszakai
483    II|                 kellett hát tartania.~- Nem bánom, - mondta, - kissé
484    II|                volt s a szél még mindig nem csökkent, ez tehát mindenesetre
485    II|              lesz belőlük, ha Isten meg nem könyörűl rajtuk és hajót
486    II|                könyörűl rajtuk és hajót nem küld az útjukba?~Délután
487    II|             mivel ily formán esőt éppen nem várhattak, takarékoskodniok
488    II|         szállhatott föl.~De ez a remény nem sokáig tartott. Egy nagy
489    II|       csüggedten látta is, hogy a gőzös nem keresztezi az ő útjukat,
490    II|              hogy az ifjak inkább maguk nem ittak, csakhogy enyhíthessék
491    II|             Will Mitz habozva felelt:~- Nem tudom. Azt hiszem, százötven
492    II|                 Niels Harboe.~Will Mitz nem tudott felelni. Szerette
493    II|            minden öt percben kidőltek s nem volt egy csepp vizük se,
494    II|                haját tépte és Will Mitz nem tudott rajtuk segíteni,
495    II|              Mitz nincsen ott és vissza nem rántja őket.~Végre fölvirradt
496    II|              sóhajtott föl:~- Ki tudja, nem ez lesz-e az utolsó?~Ekkor
497    II|      megmentette. A fiúk szülői azonban nem érték be a puszta hálálkodással:
498    II|            ismételte most mosolyogva:~- Nem, kedves uram, mi el se váltunk