Rész,  fejezet

  1     I|                a reá bízott ifjúságot, még pedig nem csupán betűvel
  2     I|     növendékeket.~Mindegy. Az igazgató még ma megsürgönyzi a kábelen
  3     I|                Howard John, - mert ott még Tasman, Dampier, Burna,
  4     I|          levelét, mint ő. Pedig, mivel még csak június közepén voltak,
  5     I|             majd várniuk az indulással még akkor is, ha már a Mrs.
  6     I|                de mivel a galamb-posta még nem volt meg Anglia és az
  7     I|            volt már, csak a bátyja élt még, aki hat-hét évvel idősebb
  8     I|             évvel idősebb volt nála és még mindig az Antillákon lakott;~
  9     I|           hideg, hollandus vérét talán még az Antillák forró heve se
 10     I|           következett Harboe Nils, aki még maga se tudta, hogy milyen
 11     I|              ahol születtek, vagy ahol még rokonaik voltak; következésképpen
 12     I|          szigethez hozzá kellett venni még egy tizediket: Barbados
 13     I|        egyeztek bele az utazásba. Most még, a tömérdek előkészület
 14     I|               folytatta az igazgató, - még pedig oly valakit, akiben
 15     I|              volna föl; meglepetésében még a szemüvegét is levette.~-
 16     I|            annyira meglepte a dolog.~- Még azt is meg kell mondanom, -
 17     I|        számadásaival bíbelődött, azért még nem feledte el Vergilius
 18     I|           szalónba ment, de a felesége még nem volt ott s a derék Mr.
 19     I|                hirtelen megfordúlva, - még pedig nagy újság.~- Talán
 20     I|               hajthatatlan maradt, sőt még valami rejtélyes szándékáról
 21     I|               kívül - így kezdte - van még egy fontosabb dolog is,
 22     I|             Semmi... semmi... Ezt majd még meglátjuk! - felelte Mr.
 23     I|               de Mr. Patterson Horatio még egyéb dolgot is mívelt;
 24     I|            ugyancsak megviselte, azért még düledező állapotában is
 25     I|                róka»-csapszék, melynek még a kikötőváros lebújjai közt
 26     I|                   Itt nem maradhatunk! Még az éjszaka kezdete előtt
 27     I|                aztán mi is itt legyünk még, amikorra megjön!~- Hát
 28     I|        kapitány, - most csak félnyolc, még alig sötétedik, kimenni
 29     I|                órája, hogy várjuk!~- S még az is kérdés, - tódította
 30     I|              következő hírt:~«Az Alert még mindig a corki öbölben horgonyoz,
 31     I|                reggel indúl s ma éjjel még odakint lesz a corki öbölben,
 32     I|            ajtón.~Félkilencre járt, de még elég világos volt. Az égen
 33     I|          éjszaka sötét és borúlt lesz. Még ez is kedvezett tehát a
 34     I|             kiment s máris visszajött, még pedig másodmagával. Társa
 35     I|             van, kapitány.~- A hajó?~- Még mindig az öbölben vesztegel,
 36     I|            egyik matróz a csónakból. - Még nem jöttek meg.~- Már nem
 37     I|     rendőröknek. Az összecsődűlt tömeg még növelte a zűrzavart, mert
 38     I|              mi történik. A két matróz még mindig dulakodott a rendőrökkel
 39     I|         kormányt, ő ismerte az öblöt s még e pokoli sötétben is oly
 40     I|            veszteg. Az őrt álló matróz még egyre sétált a födélzeten,
 41     I|          lakása hátúl volt. Szobájában még égett a lámpás; a holnapi
 42     I|       föltárúlt szobájának az ajtaja s még mielőtt csak sejthette volna,
 43     I|      Halálsikoltását azonban két-három még nem alvó matróz meghallotta.
 44     I|            kapitány: ez kevés; a hajón még legalább három-négy embernek
 45     I|               a nehéz. A koromsötétben még egy gőzösnek is istenkísértés
 46     I|                   Átkozott szél! Utóbb még itt ér bennünket a reggel
 47     I|              magában a teendőket. Most még csak tizenegy óra volt;
 48     I|               Johnnal találkozott, aki még egyre fogcsikorgatva káromkodott
 49     I|       csináltak: az «Alert» úgyszólván még egészen új volt s az építői
 50     I|                tőle két kődobásnyira s még egyre közeledett.~Harry
 51     I|              már nagyon megbánta, hogy még az éjszaka csónakra nem
 52     I|                is átkiáltott s ezúttal még hangosabban ismételte az
 53     I|                 kapitánya? - ismételte még hangosabban.~- James Brown! -
 54     I|              kapitányt. Pedig most már még akkor se igen szökhettek
 55     I|               közeledett. Harry Markel még egyszer figyelmeztette cinkosait,
 56     I|             Hollá, Alert!~Harry Markel még egyszer intett cinkosainak
 57     I|               megfizette, sőt ráadásúl még jó borravalót is adott,
 58     I|       nyugodtan űlve.~Ámbár legtöbbjük még a tengeren túl, az Antillák
 59     I|           Patterson úr, sohase utazott még tengeren és szintén nagyon
 60     I|               után Bristolba érkezett, még a várost se nézhette meg,
 61     I|              között.~Az idő szép volt; még csak szél se lebbent s úgyszólván
 62     I|             érniök, mert Mr. Patterson még azt se engedte meg nekik,
 63     I|       szélcsönd van mostan, hogy talán még holnapután se indúlhatnak
 64     I|               farkas-étvágygyal ettek. Még Patterson úr is kétszer
 65     I|              szót Tony Renault, - hogy még ma megkapjuk ezt a szelet?~-
 66     I|               kérdezte Tony Renault.~- Még akkor is. Mihelyt az apály
 67     I|            volt-e már az Antillákon?~- Még nem volt, - felelte a kapitány. -
 68     I|             kapitány. - Az Alert eddig még csak két útat tett, s mindegyiket
 69     I|             kérdezte Perkins Hubert.~- Még soha se jártam arra.~- Akkor
 70     I|                felelte Harry Markel. - Még pedig igen könnyen: a nap
 71     I|                           IX. FEJEZET.~Még egy kritikus pillanat.~Körülbelül
 72     I|           ismét nyakon csipik őket, ha még sokáig itt kell rostokolniuk.
 73     I|         csetlenek-botlanak, - az ember még csak nem is káromkodhatik
 74     I|              őket, mert ha eltünnének, még utóbb nagy baj lenne belőle.~-
 75     I|           tájban fölkeltek, az «Alert» még mindig mozdulatlanúl vesztegelt
 76     I|                a horgonyon. A kapitány még aludt s a fiuk csak Cortyt
 77     I|                de senkihez se szólt, s még Patterson úr udvarias köszöntését
 78     I|               Alert-t, mivel ez a hajó még a kikötőben volt, mikor
 79     I|           fogta a messzelátót.~- Nini, még revolverük is van! - mondta. -
 80     I|       veszedelem...~- Elvégezzük, amit még elvégeznünk kell, - fejezte
 81     I|                 inkább várni, ha kell, még egy hétig is.~Délután három
 82     I|       viszonozták.~Öt óra tájban az ég még jobban beborúlt, s remélni
 83     I|                Ösztöndíjas» históriát, még azt is, hogy mrs. Seymour
 84     I|        hangulatban ették végig a fiúk. Még magának Patterson úrnak
 85     I|      kerekedett, miután megtudta, hogy még az éj leszállta előtt indúlnak,
 86     I|        kíváncsiskodott Tony Renault. - Még mindig él?~- Fájdalom, nem! -
 87     I|        Szerencsére az; sőt azt hiszem, még erősödik is.~Patterson úr
 88     I|            szerencsé»-nek, hogy a szél még erősödni is fog. Nagy nehezen
 89     I|               javult, sőt a gyöngesége még fokozódott.~A következő
 90     I|                födélzeten. Gyönge volt még, az igaz: de a betegségen
 91     I|               telt unalmasan; az ifjak még vadásztak is. Néha ugyanis
 92     I|         érintkeznie.~Egy napon azonban még se térhetett ki. A Portland ,
 93     I|              fölötte büszke volt, hogy még csak az étvágyát se rontotta
 94     I|    Kétszázötven mérföld: két-három nap még akkor is, ha nagyon kedvezőtlen
 95     I|               Itt volt a Rubicon. Most még volt idejük megfontolni
 96     I|        ismerhet az Antillákon.~...Most még van idő - mondogatták...
 97     I|                 s valószínű volt, hogy még estének előtte megpillantják
 98     I|                Essex» cirkálóhajó.~De, még mielőtt a földet megpillantották
 99     I|             elfogatásukra jött elébük. Még ha fölfedezték is a gyilkosságot,
100     I|                előle már nem lehetett. Még ha az Alert szökni akart
101     I|            Harry Markel megdöbbent; de még nála is jobban megdöbbent
102     I|            kívűl - felelte a hadnagy - még egyéb okunk is volt az aggodalomra.~
103     I|             felelte Harry Markel. - De még jóformán ki se értünk az
104     I|                esett a tengerbe, mikor még a Farmar-öbölben horgonyoztunk
105     I|               távirat szerint a matróz még élt, midőn a parthoz ért,
106     I|                legutolsó hirek szerint még nem, - felelte a hadnagy. -
107     I|              kötél.~A két tiszt ezután még néhány percig beszélgetett
108     I|            gőzerővel indúlt haza felé, még egyszer viszonozván az Alert
109     I|               Mellette és az ő hajóján még a tengeri betegség is igazán
110     I|                e különös dicséretre, s még Krisztián is elmosolyodott;
111     I|                se menjen ki a városba. Még leihatnák magukat valahol
112     I|              az ebéd fölséges volt. De még fölségesebb volt a pihenés -
113     I|                indulásra. Patterson úr még egyszer megköszönte mindnyájuk
114     I|              Meghosszabbította az utat még az is, hogy Harry Markel
115     I|   éjszaknyugati csúcsa előtt pedig van még egy kis sziget: Anguilla,
116     I|            meghallotta az esetet.~- Én még most is azt mondom, hogy
117     I|       szüleivel.~Mikor a nap leszállt, még nem lehetett látni a szigetet;
118     I|            nagyon valószínű volt, hogy még hajnal előtt odaérnek.~Magnus
119     I|                Csak azt csodálom, hogy még nem húzták föl, - mondta
120    II|          ebédet fölséges étvágygyal és még fölségesebb jókedvvel ették
121    II|          jókedvvel ették végig a fiúk. Még Patterson úrnak is jókedve
122    II|           kikötőt ellátják vízzel, sőt még a sziget öntöző-csatornáit
123    II|             növendékei az utolsó napon még megnézték Antigua másik
124    II|            otthon, mert senki se látta még Harry Markelt a parton,
125    II|               teljes szélcsönd volt, s még az is gátolta a hajót előremenetelében,
126    II|              szigetére érhessen.~- Azt még nem bánnám, hogy Dominicába
127    II|            kikötnek, inkább maradjanak még nálam néhány napig.~- Nem
128    II|               hajót a partnak, s akkor még néhány hétig mindnyájan
129    II|        gyarmata Angliának.~John Howard még emlékezett szülővárosára,
130    II|     meglátogatta a dajkáját, lehetőleg még aznap, vagy legkésőbb másnap
131    II|           reggel indúlnak.~John Howard még ismerte úgy ahogy a kikötőt,
132    II|               messze van a kikötőtől s még az utat se feledte el. Egyenesen
133    II|          megigérte, hogy indulás előtt még meglátogatja.~Ugyanaz nap
134    II|                Howard ígérete szerint, még egyszer meg akarta látogatni
135    II|          tizenöt esztendővel, de akkor még csak hadnagy volt... Most
136    II|                  Mint hogy kora reggel még egyszer eljösz, - sietett
137    II|                  S az a szegény Butlar még kezet se foghatott önnel,
138    II|               Ehhez hasonló veszedelem még háromszor fenyegethette
139    II|              ma már rom. Akkor azonban még gyönyörködhettek az utasok
140    II|               emberek... ideálisták... még a tudósok is.~Az utasok
141    II|                 Együtt maradtak tehát, még pedig azért is, mert nem
142    II|      meghallgassa a szíve dobogását.~- Még él... Ver a szíve!~- Mi
143    II|               a fiúk.~- Én látom... Ó, még most is itt van! - kiáltott
144    II|        Angliába költöztek, - szüleinek még mindig voltak birtokai.
145    II|                Ezen a szigeten, melyet még szintén Kolumbus Kristóf
146    II|               erkölcsök és hagyományok még ma is épp úgy francia eredetűek,
147    II|            déltájban indúlt, az utasok még kint töltötték ezt az estét
148    II|              mindig a szakács végezze, még pedig csak az utolsó órákban,
149    II|            mely lassan közeledett. De, még mielőtt odaért volna az
150    II|         legénységnek, - egy matrózomat még Queenstownban elvesztettem, -
151    II|            Holnap reggelre, uram, mert még délelőtt indulunk.~- Akkor
152    II|              juttatta őket!...~- Nekem még most is gyöngyözik homlokomon
153    II|      tanácsolta most John Carpenter: - még ma éjjel meg kellene szöknünk!...
154    II|                a közeledést a hajóhoz. Még élénken emlékezett arra
155    II|               egykori kapitányával.~De még ezek az óvóintézkedések
156    II|                mulatnának is, az Alert még mindig idejében megérkeznék
157    II|                22-ikén indúlnak innen, még elég jókor visszaérkeznek
158    II| Nording-Houseban töltötték az estéket, még pedig igen előkelő társaságban,
159    II|              tiszteletére. A fiatalság még táncolt is, Patterson úr
160    II|               pedig leült whistezni, s még ma is emlegetik Bridgetownban,
161    II|             ismét kitört a hurrázás, - még pedig ezúttal őszintén, -
162    II|                őszintén, - s a kalózok még a sapkáikat is a levegőbe
163    II|                John Carpenter.~- Hátha még az is a miénk lesz, amit
164    II|         kapitány?~- Úgy van asszonyom; még pedig kora hajnalban.~-
165    II|              tetszett Harry Markelnek, még se utasíthatta el. A hajó
166    II|      legszivesebben látom.~Mrs Seymour még egyszer megköszönte Harry
167    II|                Well, a jószágigazgató, még aznap délután elhozta a
168    II|                A szörnyű, véres drámát még csak sejteni se fogja senki.
169    II|                 álmukban törnek rájuk, még előbb végezhetnek velük,
170    II|             mordúlt rá Harry Markel: - még utóbb meg találja hallani!...
171    II|             Nem tudod befogni a szádat még huszonnégy óráig?~John Carpenter
172    II|                   felelte Will Mitz; - még pedig vitorlásokon is, gőzösökön
173    II|         folytatta Will Mitz nevetve.~- Még annak se igen lehet kellemes,
174    II|      Atlanti-óceánnak ezen a részén. S még a vihartól se igen kell
175    II|        magyarázattal, s a nap folyamán még más egyéb furcsaságokat
176    II|             szokott ülni az asztalfőn.~Még furcsábbnak találta Will
177    II|    tányérkeszegek, kardorrú halak, sőt még gymnoták is, a tenger ángolnái,
178    II|           kapott tőle Patterson úr is, még pedig akkorát, hogy menten
179    II|             sokat tesz: de a szerencse még többet ér, s minden attól
180    II|              kelet felé, hogy az Alert még csak lépést se tarthatott
181    II|             hallgasson, mert Will Mitz még gyanút foghatna, hogy ő
182    II|           maradjon ott, John. Az éjjel még szükségünk lehet rá.~Ezen
183    II|               a fellegek mögé bújt, de még nem áldozott le, s jó másfél
184    II|                aludni menjünk!...~- Ó, még nincs későn, - tiltakozott
185    II|             Renault.~- Akinek tetszik, még fönmaradhat, - jelentette
186    II|                állok a lábamon.~A fiúk még fönt is maradtak vagy háromnegyedóráig
187    II|              kívánva Will Mitznek, aki még a födélzeten maradt, hogy
188    II|    szállítanának vissza Angliába. S ha még egyszer a fegyházba jutunk:
189    II|                   De hát meddig várunk még? - türelmetlenkedett a szakács. -
190    II|                Alert egész legénységét még előbb legyilkolták a fegyencek,
191    II|      mentő-csónak, melyet Harry Markel még nappal leeresztett, mikor
192    II|      reményének vége s a kalózok talán még ezen az éjszakán végeznek
193    II|          kellett keltenie az utasokat, még pedig óvatosan, zajtalanúl,
194    II|               mind talpon voltak, csak még Patterson úr aludt. Őt hagyták
195    II|            kellett evezniök! S föltéve még azt a legrosszabb esetet
196    II|                húzta a csónakot.~A köd még sűrűbb lett s alig lehetett
197    II|               voltak a csónakban, csak még Will Mitz és Clodion Lajos
198    II|          Hiszen már nős!~Clodion Lajos még erősebben megrázta az érdemes
199    II|                  S ez a vakmerő Markel még azt merte mondani az Essex
200    II|          Renault méltatlankodva. - Sőt még azt is mondta, hogy ha seb
201    II|            rázva ökleit a hajó felé, - még akasztófára kerültök ezért.~-
202    II|                lesz akkor a csónakból, még azt a legjobb esetet is
203    II|                 Éjfél utáni egy órakor még semmi ujság... köröskörül
204    II|              szél nem fúj, s a hajónak még ott kell lennie. - Ha napköltével
205    II|         délkeletre. Ekkora távolságot, még kedvező széllel és vitorlával
206    II|             nagyobb része elszunnyadt. Még csak Clodion Lajos és Hinsdale
207    II|              sírtak.~De hát nem volt-e még idejük, hogy másodszor is
208    II|               iparkodott kelet felé... Még egy perc, és végkép eltünik:
209    II|             Harry Markel és a cimborái még mindig alszanak. Sőt az
210    II|               is aludnia kellett, mert még azt se vette észre, hogy
211    II|        meglepjék az Alert legénységét, még mielőtt föltápászkodnak
212    II|               akarták mészárolni. Most még csak az volt a kérdés, hogy
213    II|          csónakból Patterson urat, aki még mindig félájult volt és
214    II|               föl. Csak azt nem tudta, még, hogy melyik oldalról támad
215    II|            több napig vagy hétig tart? Még utóbb nekik kell majd leadogatniok
216    II|             biztosítsák az eleségüket, még ha az utazás esetleg több
217    II|              Antillák felé iparkodunk, még pedig a lehető leggyorsabb
218    II|                kedvező szél egymagában még nem volt elegendő. Szükséges
219    II|               vihart, hanem úgyszólván még rossz időt se igen értek,
220    II|               újdonsűlt matrózok, akik még nem is látták a haragvó
221    II|            zárva, mint a börtönbe, sőt még jobban, mert a queenstowni
222    II|                 a hajófenékből azonban még csak meg se kísérelhették
223    II|           fölváltják egymást. Ha pedig még az éjszaka ismét meg kellene
224    II|             Szerencsére a sötét felhők még távol voltak s reggelig
225    II|                 hogy a kísérletük most még csütörtököt mondana, mert
226    II|            hogy összerezzenjenek, mert még nagy útat kellett tenniök
227    II|              le egy kicsit?~- Egyelőre még nem. Higyje el, nem is vagyok
228    II|              le egy-két órára; de most még nem érzem, hogy rászorúlnék
229    II|                és azt kérdezte:~- Nos, még nem látszik a föld?~- Még
230    II|              még nem látszik a föld?~- Még nem, Patterson úr.~- És
231    II|                nem, Patterson úr.~- És még mindig nyugat felé van?~-
232    II|              mindig nyugat felé van?~- Még mindig, uram.~Patterson
233    II|        transzatlanti hajó volt, de azt még nem lehetett látni, hogy
234    II|             ahol vademberek, sőt talán még azok se laknak?~Will Mitz
235    II|              voltak tetőtől-talpig, de még így is bőrig átáztak, mert
236    II|              három kis vitorlát, amely még vitte a hajót! S vajjon
237    II|            napjáig se felejtik el.~Hát még az éjszaka! Midőn a sötétség
238    II|              éjszaka! Midőn a sötétség még fokozta a vihar borzalmait!
239    II|              hogy kibírja-e az «Alert» még huszonnégy óráig ezt a rettenetes
240    II|                főárbóchoz volt kötve s még a második csónakot is magával
241    II|                két latin-vitorla, mely még az elején ki volt feszítve,
242    II|               látszott.~A tenger ugyan még erősen hullámzott s bizonyára
243    II|               ifjakkal a födélzetre, s még jóformán le se ért, mikor
244    II|        egyetlen csónakot, amit a vihar még meghagyott, el nem viszik
245    II|        dióhéjként hányódott-vetődött a még mindig háborgó hullámokon.~
246    II|            lábáról, nem törődött többé még a kígyóval sem, amelyről
247    II|              csónak, amelybe Will Mitz még takarókat, meleg ruhákat,
248    II|               nem kellett, mert a szél még elég erős volt és Will Mitz
249    II|             talpon voltak mindannyian, még Patterson úr is, aki szótlanúl
250    II|               volt. A friss szél ereje még nem csökkent s a kevés éjszakai
251    II|            sugarai.~Tony Renault, mint még a hajón is, azonnal hozzáfogott
252    II|               pihenni a ponyva alá. De még el se telt a négy óra s
253    II|            négy óra s máris fölébredt, még csak költeni se kellett.~
254    II|             idő gyönyörű volt s a szél még mindig nem csökkent, ez
255    II|            kitisztúlt, hogy köröskörül még csak tenyérnyi bárányfelhő
256    II|             ről 30-ra virradó éjszakán még rosszabbra fordúlt a menekülők
257    II|               tehát a szárazföldet, de még semmi nyomát se látták.
258    II|       megkérdezte, hogy mennyire lehet még a szárazföld, Will Mitz
259    II|                bízott a szabadúlásban. Még ha az eleség eltart is néhány
260    II|               az a két-három ifjú, aki még talpra bírt állni, tele