Rész,  fejezet

  1     I|    mondjanak fölöttük.~A kapitány, Harry Markel és a vitorlamester,
  2     I|            legfélelmetesebb tagja; Harry Markel, a kapitány, Carpenter
  3     I|           Cogh, a mesztic szakács.~Harry Markel 45 éves, erőteljes,
  4     I|           Szó sincs róla, - mondta Harry Markel. - A hajó csak holnap
  5     I|    növendékei számára kibérelt. És Harry Markel azt a pokoli tervet
  6     I|         volt a szándékuk, amint ez Harry Markel következő szavaiból
  7     I|               Nem bánom, - felelte Harry Markel némi habozás után, -
  8     I|      kiáltott a szakács fölugorva.~Harry Markel azonban lenyomta
  9     I|         hátúlsó csapóajtó felé, de Harry Markel és társai mindnyájukat
 10     I|           támadt a csapszék körül. Harry Markel és Corty tehát meglehetős
 11     I|           messze, - biztatta magát Harry Markel. - Várjuk meg őket.~
 12     I|       Merre van a hajó? - kérdezte Harry Markel.~- Amarra, lefelé! -
 13     I|           az úton, amelyen jöttek.~Harry Markel megparancsolta a
 14     I|        amelyben a «Kék róka» volt. Harry Markel jól láthatta, hogy
 15     I|            legyen! - rivallt rájuk Harry Markel - és bukjatok le!~
 16     I|           hát mit is keresnek ott.~Harry Markel nem vesztette el
 17     I|         dulakodott a rendőrökkel s Harry Markelnek néha úgy tetszett,
 18     I|          kihajol a hajó korlátján.~Harry Markel, aki a csónak orrában
 19     I|           vége volt. Ekkor ért oda Harry Markel. Csak annyit mondott:~-
 20     I|           Corty.~- Lassan! - szólt Harry Markel. - Most mindjárt
 21     I|         gyilkosság tehát sikerűlt. Harry Markelnek ismét volt hajója
 22     I|           eltűnését.~Mit bánta ezt Harry Markel! Neki csak egy sürgős
 23     I|           kapitány a városban van.~Harry Markel, szokása szerint,
 24     I|       mindnyájan, mint a farkasok, Harry Markel megparancsolta Ranyah
 25     I|            maradt a födélzeten. De Harry Markelnek nem jutott eszébe
 26     I|  növendékei számára.~Félegy tájban Harry Markel följött a födélzetre.
 27     I|            tengerbe! - parancsolta Harry Markel.~Carpenter és Corty
 28     I|        siettek?~Alig hogy virradt, Harry Markel és Carpenter John
 29     I|          Mivel nem indúlhattak el, Harry Markel örűlt ennek, a ködnek;
 30     I|       ismernek, - gondolta magában Harry Markel, - azonnal beűlnek
 31     I|            s még egyre közeledett.~Harry Markel a fogait csikorgatta
 32     I|      Kicsoda az «Alert» kapitánya?~Harry Markel, aki az árbóc mögé
 33     I|       ismételte az előbbi kérdést, Harry Markel felelet helyett szintén
 34     I|       megnyugtatta a banditákat és Harry Markel elő is bújt az árbóc
 35     I|          mit parancsol? - kérdezte Harry Markel.~- Azt szeretném
 36     I|            a nikkel ára, - felelte Harry Markel.~- És mennyivel?~-
 37     I|            tonnánkint, - ismételte Harry Markel.~- Eszerint el sem
 38     I|       gondolatok kergették egymást Harry Markel agyában, aki nem
 39     I|             aki szintén leszaladt.~Harry Markel azonnal elővette
 40     I|           a matrózokat? - kérdezte Harry Markel tűnődve. - Nos, ebben
 41     I|      pillanat is egyre közeledett. Harry Markel még egyszer figyelmeztette
 42     I|           talán - végezte beszédét Harry Markel, - megszabadulunk
 43     I|            hajóra:~- Hollá, Alert!~Harry Markel még egyszer intett
 44     I|    kalapjával köszöntve odafordúlt Harry Markelhez:~- Ön Paxton kapitány?~-
 45     I|            vagyok, uram, - felelte Harry Markel.~Patterson úr megint
 46     I|           mentor udvariasan bókolt Harry Markelnek s elmondta, mennyire
 47     I|          bírt kihúzni egy-két szót Harry Markelből.~- Jó hajós lehet, -
 48     I|          tiltakozott Patterson úr.~Harry Markel csak bólintott a
 49     I|           Dél volt, az ebéd ideje. Harry Markel fölkelt és szárazon
 50     I|          födélzetre és körűlfogták Harry Markelt, aki egymagában
 51     I|            szelünk lesz, - felelte Harry Markel mogorván, - azonnal
 52     I|     fölséges! - kiáltoztak többen.~Harry Markel azonban nem találta «
 53     I|         Hinsdale Roger megkérdezte Harry Markeltől, hogy az Alert
 54     I|            szemmel igen, - felelte Harry Markel. - Még pedig igen
 55     I|          Mindenesetre! - bólintott Harry Markel. - Csak az a fő,
 56     I|     támadtak az ég keleti alján, s Harry Markel, aki közben egyre
 57     I|          vitorlákat! - parancsolta Harry Markel a hídról.~A matrózok
 58     I|           a tükörsima tengeren, és Harry Markel meg a cimborái a
 59     I|  kalózkodni akartak.~- Mondd csak, Harry, - kérdezte John Carpenter
 60     I|         Nem lehet, John, - felelte Harry Markel a fejét csóválva. -
 61     I|     megtörténhetett, s éppen ezért Harry Markel és cimborái akkorra
 62     I|         part felé vitte a hajót és Harry Markelnek vigyáznia kellett,
 63     I|          baj, hogy nem! - dörmögte Harry Markel érdesen, és hátat
 64     I|         kiolthatna!~Hét óra tájban Harry Markel is feljött a födélzetre,
 65     I|           ment a hajó orrába, ahol Harry Markel és John Carpenter
 66     I|               Az ám! - hökkent meg Harry Markel.~- És mi nagyon jól
 67     I|           a helyére! - parancsolta Harry Markel a legénységnek.~A
 68     I|        besurrantak a hajó-szobába. Harry Markel és két cimborája
 69     I|        hogy átkutassák a hajót?... Harry Markel és cimborái idegesen,
 70     I|       kérdezte.~- Látom, - felelte Harry Markel, - de azt már nem
 71     I|    olvastam ilyesmit, - szólt most Harry Markel, - de ennek már néhány
 72     I|           is azt hiszem, - felelte Harry Markel szárazon.~Ebből azonban
 73     I|        semmi sem lett. A rendőrök, Harry Markel és cimboráinak nagy
 74     I|          ennek is, - jelentette ki Harry Markel. - Ha estig nem támad
 75     I|     elvégeznünk kell, - fejezte be Harry Markel komoran.~ ~
 76     I|         szívesen megfogadott volna Harry Markel is egy ilyen vontatógőzöst, -
 77     I|   lelkesedve.~S mindjárt futott is Harry Markelhez, hogy engedje
 78     I|         idő.~- Meglesz már a szél, Harry! - dörzsölte a kezét John
 79     I|            Most már van, - felelte Harry Markel, - sőt biztosíthatom
 80     I|      megváltoztatta és fölforgatta Harry Markel eredeti terveit s
 81     I| pillanatban kívülről behallatszott Harry Markel harsány parancsszava:~-
 82     I|            a rudakat - parancsolta Harry Markel.~A nagy vitorlarudak
 83     I|            sír!~Majd, oda fordúlva Harry Markelhez, csöndesen kérdezte:~-
 84     I|           ma, se holnap! - felelte Harry Markel kurtán. - Mindegyik
 85     I|           se volt a szárazföldnek.~Harry Markel tehát elhatározta,
 86     I|         valamelyik matrózát?...~De Harry Markel sietett megnyugtatni
 87     I|          veszedelem se fenyegette.~Harry Markel, természetesen, legjobb
 88     I|  megszabott útiránynak megfelelően Harry Markel dél-nyugat felé vitorlázott,
 89     I|      kapitány - kérdezte bágyadtan Harry Markeltől, aki ott járt-kelt
 90     I|      panaszkodom, - felelte kurtán Harry Markel.~- És tartós lesz
 91     I|          úgyszólván bújtak előlük, Harry Markel pedig mindig oly
 92     I|    állhattak volna velük.~Különben Harry Markel, amennyire tehette,
 93     I|         Minden! - kiáltotta vissza Harry Markel.~- Semmi újság?~-
 94     I|           ész azt tanácsolta volna Harry Markelnek, hogy megkerülve
 95     I|       ameddig a szem látott.~Mikor Harry Markel délben fölmérte a
 96     I|      fordúl s megy az útjára...~De Harry Markel hallani se akart
 97     I|            Hát legyen!... Utóvégre Harry is vásárra viszi a bőrét!...
 98     I|            aggodalmak villantak át Harry Markel agyán, de a ravasz
 99     I|            lehet.~Így megnyugodva, Harry Markel elszántan és hidegvérrel
100     I|              Itt vagyok, - felelte Harry Markel előlépve.~- Ön Paxton
101     I|           állnak a hídon - felelte Harry Markel, s rámutatott Patterson
102     I|         párbeszédből.~A két tiszt, Harry Markeltől követve, fölment
103     I|       hideg udvariassággal fordúlt Harry Markelhez:~- Paxton kapitány,
104     I|         egészségben látjuk önöket.~Harry Markel néma főhajtással
105     I|          panaszkodhatunk - felelte Harry Markel: - csak most, pár
106     I|            az idősebbik odafordúlt Harry Markelhez:~- Hol a legénység?...
107     I|          kérem, sorakoztassa őket.~Harry Markel megdöbbent; de még
108     I|              Csak kilenc - felelte Harry Markel.~- Pedig mi úgy tudjuk,
109     I|           annyira kihozta sodrából Harry Markelt, hogy hamarjában
110     I|           Barbados kormányzójának.~Harry Markel azonban megkockáztatta
111     I|     megrezzenve néztek össze. Maga Harry Markel is megdöbbent egy
112     I|      tájban szedtük föl, - felelte Harry Markel. - De még jóformán
113     I|           Úgy van, uram, - felelte Harry Markel vakmerően. - Bobnak
114     I|         dolgot. Izgatottan fordult Harry Markelhez s kérdőre vonta,
115     I|          ezt a szerencsétlenséget?~Harry Markel nyugodtan felelte,
116     I|         bambán bámúlt a hadnagyra.~Harry Markel hamar erőt vett megdöbbenésén
117     I|           ezen keseregni. Most már Harry Markelnek azon kellett fáradoznia,
118     I|              fejezte be a beszédet Harry Markel, aki mindvégig megőrizte
119     I|            első hadnagy odafordúlt Harry Markelhez s azt kérdezte:~-
120     I|            esetre, uram, - felelte Harry Markel. - Sőt azt hiszem,
121     I|          Köszönjük uram, - felelte Harry Markel, - s egyúttal kérjük,
122     I|           az Essex parancsnokának.~Harry Markel és cinkosai nagyot
123     I|     rehabilitálta őket, s most már Harry Markel egész nyugodtan játszhatta
124     I|          kezét, s aztán odafordúlt Harry Markelhez:~- Ez a meghívás
125     I|   Krisztián is elmosolyodott; csak Harry Markel maradt rideg és komor.
126     I|       Mindamellett nem vette zokon Harry Markel nyerseségét; mint
127     I|           dolog fényesen kezdődik, Harry! - mondta John Carpenter,
128     I|            ne rontsátok! - felelte Harry Markel. - Legelőször is
129     I|       egyet-mást.~- Ettől ne félj, Harry! Majd vigyázok én rájuk.
130     I|   vigyáztak magukra és megfogadták Harry Markel parancsait.~Krisztián
131     I|            az utat még az is, hogy Harry Markel valahányszor vitorlást
132     I|       érzelmeket, szószólójuk lett Harry Markel előtt, aki, nem szívesen
133     I|        kapitányt se feledve ki.~De Harry Markel ezúttal is ridegen
134     I|  Képzelhetjük, mennyire meghökkent Harry Markel, midőn Patterson
135     I|            nappal később indúl el, Harry Markelnek és egész bandájának
136     I|            is a nyakunkat szegjük, Harry! - mondta John Carpenter,
137     I|          toldotta a szót Corty.~De Harry Markel hallani se akart
138     I|     bizonyára utóléri őket. Ekkor, Harry Markel intésére, Corty állt
139     I|          jobban boszankodott rajta Harry Markel.~- Hát mindig utamban
140     I|           vagy Martinique?...~Nem, Harry Markel nem tévedt el; egyszerűen
141    II|          három árbócosnak tartott. Harry Markel és cinkosai ismét
142    II|   megtetszett Perkins úrnak. Mikor Harry Markelre kerűlt a sor, a
143    II|        meghívta a kapitányt is, de Harry Markel, a kötelességeivel
144    II|          valami, ami megijesztette Harry Markelt.~A délután folyamán
145    II|            mert senki se látta még Harry Markelt a parton, mióta
146    II|        kikötőben horgonyzott. Maga Harry Markel szobája ablakából
147    II|     Forster... John Forster.~Mikor Harry Markel, aki hallgatózott,
148    II|             Mit akarsz? - kérdezte Harry Markel.~- Megkövetem a kapitány
149    II|       pajtásodnak?~- John Forster.~Harry Markel már tudta, mit feleljen.
150    II|           Ezt jól tudod, - felelte Harry Markel nyugodtan; - csak
151    II|            csak remek cimbora ez a Harry!... Ugyancsak nem esett
152    II|         föl:~- Dicsérem az eszedet Harry, - hanem azért ez a játék
153    II|         különben, Paxton kapitány!~Harry Markel azonban ezt a meghívást
154    II|         Dominicából elköltöztek...~Harry Markel szívesen elkerülte
155    II|    szolgált vele. Ha most meglátja Harry Markelt, mindjárt kiderül
156    II|       hajótól, hogy nem hallhatta.~Harry Markel, mivel a kabinja
157    II|      megváltozik az idő, - felelte Harry Markel szárazon, - s azért
158    II|           hogy itt járt, - felelte Harry Markel, - de éppen akkor
159    II|          jól emlékezett, - felelte Harry Markel hidegen.~ ~
160    II|         bitófára juttatja őket?...~Harry Markel mind ezzel nem törődött;
161    II|          őt is, meg útitársait is.~Harry Markel nem akart éjszaka
162    II|          banditáknak.~Tudjuk, hogy Harry Markel csupa óvatosságból
163    II|            ami a konyhára kellett, Harry Markel úgy intézkedett,
164    II|            a csónak csak nem jött!~Harry Markel, John Carpenter és
165    II|            hoznia! - bosszankodott Harry Markel. - Ez az átkozott
166    II|        kimondani, amit gondolt. De Harry Markel érezte, hogy a cimborájának
167    II|          is tartozik a matrózaira.~Harry Markel tehát elhatározta,
168    II|            vagyok, uram, - felelte Harry Markel előlépve.~- Ez a
169    II|       fogom őt büntetni, - felelte Harry Markel.~- De némi magyarázatot
170    II|           fogtak el... És dicsérte Harry Markelt, a banditák fejét,
171    II|       roppant erőfeszítésbe került Harry Markelnek, hogy el ne árulja
172    II|           csak udvariasan kérdezte Harry Markeltől:~- Mit jelent
173    II|      mondhatom meg uram, - felelte Harry Markel. - Ez a Morden javíthatatlan
174    II|          hogy beszélhetett erről a Harry Markelről?... és mit tudhat
175    II|           csapott, uram, - felelte Harry Markel, - s a kalózok, akiket
176    II|           a hajófenékbe, - felelte Harry Markel: - hadd aludja ki
177    II|           a homlokát törülgetve.~- Harry, - tanácsolta most John
178    II|          igazat beszélt, - felelte Harry Markel. - Azonnal utánunk
179    II|         indúlt Nording-House felé.~Harry Markel a hajón maradt. Úgy
180    II| megállapodás azért is kedvére volt Harry Markelnek, mert így körülbelül
181    II|     október derekán kezdődött.~Mig Harry Markel ezeken a dolgokon
182    II|            Paxton kapitány, - azaz Harry Markel - különben szigorúan
183    II|        gondot viselt a vendégeire.~Harry Markel, akinek Well úr előre
184    II|   bólintott feléjük, s kezet fogva Harry Markellel, őszintén megköszönte
185    II|       Seymour Kethlen azt kérdezte Harry Markeltől:~- Tehát holnap
186    II|           kérés éppen nem tetszett Harry Markelnek, még se utasíthatta
187    II|            még egyszer megköszönte Harry Markelnek ezt a szivességét
188    II|         Európába tér vissza, pedig Harry Markel csak a holnapot várta,
189    II|          utasával együtt elmerült. Harry Markel pedig más nevet ád
190    II|            födélzetén jelentkezett Harry Markelnél, mindjárt így
191    II|          Majd meglátjuk, - felelte Harry Markel kurtán.~Ez a fogadtatás,
192    II|          John Carpenter, aki éppen Harry Markellel beszélgetett,
193    II|            Lassabban! - mordúlt rá Harry Markel: - még utóbb meg
194    II|           s titokban közölte velük Harry Markel szigorú parancsát,
195    II|       tapasztalt a hajón. Például, Harry Markel, mint az egész utazás
196    II|      kedvében járjon az utasoknak, Harry Markel leeresztetett egy
197    II|       tudja hol lesznek másnap?... Harry Markel és gaz cinkosai már
198    II|           utasokat!~Hat óra tájban Harry Markel bevonatta a vitorlákat;
199    II|          helyes irány Anglia felé.~Harry Markel nagyon jól észrevette
200    II|   hallhatta meg senki, oda fordúlt Harry Markelhez és gúnyosan mondta:~-
201    II|        hangosan röhögni kezdett, s Harry Markelnek rá kellett szólnia,
202    II|          Ne húzzuk föl a csónakot, Harry? - kérdezte.~- Csak hadd
203    II|     mérföldnyire volt egymástól... Harry Markelt majd a guta ütötte
204    II|           nyári éjszakán a temető. Harry Markel, miután ezen az éjjelen
205    II|     párbeszéd:~- Annyi szent, hogy Harry nagyon óvatos, Corty! -
206    II|         kapitány nem Paxton, hanem Harry Markel, a kalózvezér, a
207    II|           Alert már a fegyencek és Harry Markel hatalmában volt.~
208    II|         miért nem gyilkoltatta meg Harry Markel az utasait is, mindjárt
209    II|           ezzel is sietni kellett. Harry Markel már aludt. John Carpenter
210    II|             A mentő-csónak, melyet Harry Markel még nappal leeresztett,
211    II|          arról győződött meg, hogy Harry Markel alszik-e. A kapitány
212    II|        kajütjéhez és hallgatózott. Harry Markel, tudván, hogy ma
213    II|        Niels Harboe be akart törni Harry Markelhez, hogy megfojtsa.
214    II|        Will Mitz visszatartotta:~- Harry Markel fölébredhet, ha rányitja
215    II|            és mentve lesznek, mert Harry Markel és a cimborái nem
216    II|       Lajost elküldte őrt állani a Harry Markel ajtaja elé, Renault
217    II|         nem Paxton kapitány, hanem Harry Markel, de azt már megértette,
218    II|      megmenekülnek a kalózoktól és Harry Markeltől, ezt Will Mitznek
219    II|               Szentül hiszem, hogy Harry Markelnek az volt a szándéka,
220    II|    Bizonyos, hogy ebben az esetben Harry Markel nem merné üldözni
221    II|          észre veszi szökésüket és Harry Markel utánuk ered a másik
222    II|       esetre lehetséges volt. Hisz Harry Markelnek az életérdeke
223    II|   Alert-hez, s megint mindnyájan a Harry Markel körmei közé kerültek!~
224    II|          minden. Kétségtelen, hogy Harry Markel és a cimborái még
225    II|         álmukból. Be kellett zárni Harry Markelt a kabinjába, a legénységet
226    II|             hogy ne mozdúljanak...~Harry Markel éppen akkor jött
227    II|           egyre leste, látta, hogy Harry Markel dörmögve lemegy a
228    II|        pillanata!... A kalózok is, Harry Markel is, mind együtt voltak
229    II|         Elfogták a kalózokat mind, Harry Markellel egyetemben, s
230    II|            bizonyosan fölakasztják Harry Markelt is, a cimboráit
231    II|          visszanyerje. Lehet, hogy Harry Markel áttöreti a deszkafalat,
232    II|           és fölemelni igyekeztek. Harry Markel és társai áttörték
233    II|      szavaimra.~Senki se felelt.~- Harry Markel, - folytatta Will
234    II|    átkozódással, tovább beszélt:~- Harry Markel, jól tudd meg és
235    II|        kalózai akasztófára jutnak.~Harry Markel tehát jól tudhatta,
236    II|            vizeken.~Bizonyos, hogy Harry Markel és cimborái megérezték
237    II|           kapitánnyal, mint ön!~De Harry Markel és cimborái aligha
238    II|            is szerencse volt, hogy Harry Markel és társai meg se
239    II|          annál jobban meghallották Harry Markel meg a cimborái a
240    II|           ajtót.~Mi volt ez? Talán Harry Markel és cinkosai elszánták
241    II|           bocsájtanak rá. De akkor Harry Markel és a bandája is kiszabadúl
242    II|     fenyegették a kalózok - köztük Harry Markel is - a menekűlő csónakot.