Rész,  fejezet

  1     I|          nem igen eresztették volna el a növendékeket. A vita és
  2     I|             Talán csak nem sűllyedt el a mindennél drágább levéllel?
  3     I|           csak Barbados se pusztúlt el ama ciklonok és földrengések
  4     I|           felelhetett, ha tüzetesen el akarta mondani terveit és
  5     I|          igazgató maga nem mehetett el; nem bocsáthatta el a tanárok
  6     I|        mehetett el; nem bocsáthatta el a tanárok egyikét sem, mert
  7     I|            azt sajnálom, hogy én is el nem mehetek velük. De éppen
  8     I|   bíbelődött, azért még nem feledte el Vergilius és Horatius nyelvét,
  9     I|       elszánta magát, hogy ő kíséri el a diákokat az Antillákra?~-
 10     I|           körűlményeit tüzetesebben el kell mondanunk.~Körűlbelűl
 11     I|             Csendes-tengeren fogtak el. Ez a vitorlás kalózhajó
 12     I|            az éjszaka kezdete előtt el kell párolognunk innen.
 13     I|             a hajó nem indúlt-e már el?~- Szó sincs róla, - mondta
 14     I|       szándékának.~Tíz perc se múlt el, hogy Carpenter John kiment
 15     I|        észrevétlenebbűl juthassanak el a találkozásra kitűzött
 16     I|         őket.~Öt-hat perc telhetett el, de se a szakács, se a vitorlamester
 17     I|        neszre is.~Öt perc telhetett el, hogy Corty elment, midőn
 18     I|          Harry Markel nem vesztette el a fejét. Mikor cimborái
 19     I|       vesztegetni nem akar, gyorsan el kell reá szánnia magát,
 20     I|             és leűlt.~Így telhetett el egy negyedóra. A kapitány
 21     I|             onnan s öt perc se telt el, amióta a hajóra léptek,
 22     I|            éléskamráját, mely bőven el volt látva minden jóval
 23     I|         csöndes loccsanással nyelte el a boldogtalanokat - s a
 24     I|        látni. Mivel nem indúlhattak el, Harry Markel örűlt ennek,
 25     I|            Harry Markel.~- Eszerint el sem lehet adni! - kiáltott
 26     I|            ennél az, hogy nemsokára el fognak jönni az utasok s
 27     I|     csónakot. Csakugyan most indúlt el a parttól s tizen-tizenegyen
 28     I|           más dolgunk van: végezzük el először azt.~Ez a «más dolog»
 29     I|            más dolog» az volt, hogy el kellett tüntetniök azt a
 30     I|              hogy jól vigyázzanak s el ne árúlják magukat, egy
 31     I|       annyira sietnie kellett, hogy el ne késsék arról a hajóról,
 32     I|           holnapután se indúlhatnak el az urak.~- Akkor hát, -
 33     I|             feleleten, de csakhamar el is feledték a kapitány különcködését
 34     I|             tűztük ki az indúlást s el is fogunk indúlni.~- De
 35     I|               Nézz oda jobbra... de el ne áruld magad! - folytatta
 36     I|             Csöndes-tengeren fogtak el s vasra verve hoztak Angliába,
 37     I|         pincér dicséretével. Órákig el tudott vele beszélgetni,
 38     I|       School növendékei nem hagyták el Patterson urat a nyomorúságában.
 39     I|            görcsös ökrendezés fogta el, hogy egész teste vonaglott
 40     I|                Na, ez se igen ér ám el épen Szent-Tamásig! - mondta
 41     I|     zászlójával s pár óra múlva már el is tűnt a szemhatárról.~
 42     I|             az étvágyát se rontotta el a vihar.~Ez az orkán egyébként
 43     I|             Antillákra, hogy fogják el az Alert-t az ál-Paxtonnal
 44     I|          mely június 30-ikán indúlt el Queenstown kikötőjéből?...~-
 45     I|         akik egy szót se vesztettek el ebből a párbeszédből.~A
 46     I|     legcsekélyebb jellel sem árúlta el belső nyugtalanságát.~-
 47     I|      nyugtalanságát.~- Mikor indúlt el az Alert? - kérdezte a hadnagy.~-
 48     I|          vonta, hogy miért titkolta el előttük ezt a szerencsétlenséget?~
 49     I|        akasztófát egyikük se kerüli el. Ó, mennyivel jobb lett
 50     I|         sajnálom is, nem fogadhatom el szíves meghívását, mert,
 51     I|    dörzsölve a kezeit.~- Csak aztán el ne rontsátok! - felelte
 52     I|           csillogó sík tükre terült el, dél felé pedig egymást
 53     I|            ahova 36 óra alatt értek el.~Ez a sziget valamikor veszedelmes
 54     I|           ban a spanyolok foglalták el, de ezeket meg a franciák
 55     I|         ezeket meg a franciák űzték el onnan, akik 750,000 frankért
 56     I|         Alert augusztus 1-én indúlt el Christianstoed kikötőjéből
 57     I|             mély csatorna választja el, s mivel e csatorna feneke
 58     I|             egy nappal később indúl el, Harry Markelnek és egész
 59     I|           ilyenkor egy ágyut sütnek el.~- Csak azt csodálom, hogy
 60     I|        helyes volt, s minden esetre el lehetett tünődni azon, hogy
 61     I|      többiek.~- Valjon nem tévedt-e el Paxton kapitány? - kérdezte
 62     I|             Harry Markel nem tévedt el; egyszerűen csak az történt,
 63    II|             máris egy csónak indúlt el a partról s egyenest a három
 64    II|           Azután Perkins úr mondott el egyet-mást a szigetről.
 65    II|             millió köbméter víz fér el, s amelyek az egész kikötőt
 66    II|         négy nap oly gyorsan repűlt el, mint az álom. Az Antilian
 67    II|         akarom kérni, hogy ereszsze el velem egy jó pajtásomat,
 68    II|     száz-százhúsz mérföld választja el attól a szigetcsoporttól,
 69    II|             épült.~Öt esztendő mult el azóta, hogy Clodion Lajos
 70    II|           is a rossza!~- Nem késünk el, uram, dehogy késünk el! -
 71    II|             el, uram, dehogy késünk el! - biztosította az érdemes
 72    II|             S valóban nem is késtek el, nagy örömére Barrand úrnak,
 73    II|      Természetes, hogy nem maradtak el a felköszöntők sem, s kivált
 74    II|            és...~- Hát jó, menjenek el Martiniquebe is, - mondta
 75    II|              Ugyancsak ő is nevezte el Dominicának, a vasárnap
 76    II|           Bár a spanyolok foglalták el, kezdetben nem sokat törődtek
 77    II|       amikor végleg Anglia foglalta el. Azóta egyre emelkedett,
 78    II|            s még az utat se feledte el. Egyenesen odasietett hát
 79    II|           egész özönével árasztotta el a fiút: hogy mit csinál
 80    II|       igazán talán csak akkor hitte el, hogy valóban John Howard
 81    II|       szárazon, - s azért indúltunk el.~- S az a szegény Butlar
 82    II|            száz mérföld választotta el. Kedvező szelük lévén, az
 83    II|         második Pompéjiként temette el gyönyörű Saint-Pierre kikötőt.3~
 84    II|            Az utasok úgy határozták el, hogy e szigeten kiszállnak,
 85    II|      érdekes kis történetet mesélte el pajtásainak:~- 1718-ban
 86    II|           úgy hogy nem széledhettek el, mert könnyen eltévedhettek
 87    II|             izgatottsággal beszélte el rémes kalandját. Lehajolt
 88    II|          mintha a föld nyelte volna el!~- Minden áron meg kell
 89    II|       hagyniok Mordent; sőt mindent el kellett követniök, hogy
 90    II|             amit nem régiben fogtak el... És dicsérte Harry Markelt,
 91    II|        került Harry Markelnek, hogy el ne árulja magát!... Az első
 92    II|        törvényt ront... Nem lehetek el nélküle, mert így is kevesen
 93    II|              s a kapitánya mindjárt el is foglalta Barbadost I.
 94    II| tiszteletére James-Townnak neveztek el.~A sziget rohamosan gyarapodott
 95    II|             helyet a hajón és vigye el Angliába...~Noha a kérés
 96    II|       Markelnek, még se utasíthatta el. A hajó utóvégre is mrs
 97    II|           Great Britainre szegődtem el...~- Nagy hajó volt? - vágott
 98    II|           és össze is törhetik, meg el is sülyedhet: a tengernek
 99    II|            s a tervezett mészárlást el kell halasztaniuk.~- Hát
100    II|             fél mérföld választotta el őket.~Körülbelül tíz óra
101    II|            hajó lámpásait.~- Vigyen el az ördög! - mormogta dühösen.~
102    II|      fölébred és sikoltozni kezd?~- El kell vágni a torkukat, -
103    II|             félmérföldnél távolabb.~El kell mondanunk, hogyan történt
104    II|             tengeren libegett; csak el kellett oldozni s aztán
105    II|           ágyban.~- Vigyázzon, hogy el ne árúlja magát! Az életünk
106    II|       Perkins, - s orozva foglalták el a mi hajónkat!~- S míg a
107    II|             szép reménnyel indúltak el, hogy fél óra mulva mentve
108    II|       neszét...~Megint egy óra telt el. Virradni csak hat óra tájban
109    II|              ha nem a szél oszlatja el a ködöt; mert ha szél támad,
110    II|  bizonytalan, hogy nem pusztulnak-e el a menekülők. Az Alert, Will
111    II|         volt, amelyet ő maga vágott el, mikor a hajóról megszöktek!...~-
112    II|        utját: miért ne foglalhatnák el az Alert hajót a kalózoktól?...~
113    II|        ékekkel mindjárt légmentesen el is zárták...~Most már ők
114    II|   legénysége bír-e majd a hajóval s el tud-e jutni az Antillák
115    II|         lefektették és Patterson úr el is aludt: nem tudni, a fáradtságtól
116    II|            remény meg volt rá, hogy el is érik: a szél kedvezni
117    II|             a nyugati szél ne verje el messzire az Antilláktól.~
118    II|            Egyelőre még nem. Higyje el, nem is vagyok fáradt. Később,
119    II|       árbocára.~Negyedóra telhetett el a legkínosabb várakozásban.
120    II|           az Antilláktól.~Will Mitz el is határozta, hogy egész
121    II|    kormánykerékhez, hogy a hullámok el ne ragadhassák. Aztán szélmentébe
122    II|          holtuk napjáig se felejtik el.~Hát még az éjszaka! Midőn
123    II|             fehér viharmadár röpűlt el a főárbóc középső vitorlája.~
124    II|             ropogását, amint égtek.~El lehetett-e oltani ezt a
125    II|           oltani ezt a tüzet? Talán el, ha kinyitják a hajófenéket
126    II|             a vihar még meghagyott, el nem viszik a banditák elől,
127    II|    csónakban és egymásután fogadták el fölűlről a leadogatott kétszersűltet,
128    II|            Will Mitz nem felejtette el az Antillák tengeri térképét
129    II|        hajót. Semmit se felejtettek el és Will Mitz már éppen be
130    II|             azt ajándékba kaptuk és el kell vinnünk, hogy itt ne
131    II|             a parancsot:~- Lökjétek el!~A csónak már el volt oldva
132    II|           Lökjétek el!~A csónak már el volt oldva s mivel az ifjak
133    II|         ifjak látták, hogyan sűlyed el az «Alert», mindnyájukat
134    II|           az Antillák közűl érhetik el az utolsók, a legdéliebbek
135    II|       felelte Will Mitz, - magam is el tudok bánni a vitorlával.
136    II|        pihenni a ponyva alá. De még el se telt a négy óra s máris
137    II|            jár-kel, hogy alig múlik el nap, amelyen kettő-hárommal
138    II|           hétig az eleségük se tart el.~A délelőtt egyhangúan telt
139    II|            délelőtt egyhangúan telt el. Tony Renault megfőzte az
140    II|         szél, étlen-szomjan vesznek el a tenger sivatagjában, mert
141    II|            szeptember 26-án hagyták el a hajót s ma 30-ika volt.
142    II|     réműlten.~- Akkor soha se érjük el! - jajdúlt föl Niels Harboe.~
143    II|   történetét Clodion Lajos beszélte el a «Victoria» kapitányának
144    II|             tulajdon kezével ejtett el az Antillákon.~Majd ünnepélyesen
145    II|             Patterson úr.~- De hisz el se váltunk!~Ez a párbeszéd
146    II|          feleségének s egyszersmind el is válik tőle. Leginkább
147    II|          hosszú utazásokban vesznek el. És Patterson asszony színleg
148    II|                Nem, kedves uram, mi el se váltunk s a házassági