Rész,  fejezet

  1     I|          ítéletet mondjanak fölöttük.~A kapitány, Harry Markel és a vitorlamester,
  2     I| legfélelmetesebb tagja; Harry Markel, a kapitány, Carpenter John, a vitorlamester
  3     I|            voltaképpen ő a gonoszabb, a kapitány bújtogató ördöge. Ranyah
  4     I|             szakács, csak eszköz volt a kapitány kezében, olyan engedelmes
  5     I|            megjön, - csillapította őt a kapitány.~- Meg, meg, - felelte a
  6     I|                 leszünk, - bólogatott a kapitány, - most csak félnyolc, még
  7     I|               se baj, - nyugtatta meg a kapitány az aggódó vitorlamestert. -
  8     I|        bizonyára talált is, - felelte a kapitány. - S ha egyszer már bent
  9     I|                indúlásra készen. Paxton kapitány csak az Antilian School
 10     I|           hogyan?~Bizonyos, hogy Paxton kapitány nem cinkosuk a kalózoknak;
 11     I|               Ma 29-ike van, - mondta a kapitány. - Az Alert tehát csak holnap
 12     I|      nyugtalankodott ismét a szakács.~- Kapitány, - szólt hirtelen a vitorlamester, -
 13     I|              rád bíztam?~- Rendben van, kapitány.~- A hajó?~- Még mindig
 14     I|           azonnal két részre oszlott: a kapitány és Corty jobbra, Carpenter
 15     I|                Messze van? - kérdezte a kapitány.~- Öt-hatszáz lépésnyire.~-
 16     I|                 szakácsot? - kérdezte a kapitány.~- Nem, - felelte az egyik
 17     I|                 délnyugatra mutatott.~- Kapitány, - szólt azután kis vártatva, -
 18     I|         messzire a várostól kikötnek.~A kapitány fogait csikorgatta dühében
 19     I|                  Előre! - parancsolta a kapitány, mikor megtudta, hogy mi
 20     I|           telhetett el egy negyedóra. A kapitány suttogva osztotta parancsait:~-
 21     I|                kapitányon a sor!~Paxton kapitány lakása hátúl volt. Szobájában
 22     I|               banditák. Hat matróz és a kapitány: ez kevés; a hajón még legalább
 23     I|          vontatni?~Erről beszélgetett a kapitány John Carpentierrel, aki
 24     I|                ha kérdezősködnek Paxton kapitány felől, akit bizonyára ismernek
 25     I|             mondjuk mindenkinek, hogy a kapitány a városban van.~Harry Markel,
 26     I|                megtudjon róla. Bement a kapitány szobájába, kiszedte a meggyilkolt
 27     I|           kiszedte a meggyilkolt Paxton kapitány zsebéből a kulcsokat, kinyitott
 28     I|                fölfedezés, amire Paxton kapitány naplójából bukkant rá: hogy
 29     I|          bukkant rá: hogy a meggyilkolt kapitány sohase fordúlt meg az Antillákon
 30     I|               jobban, mint mikor Paxton kapitány gondjaira bízta az Antilian
 31     I|           School növendékeit.~De Paxton kapitány nem volt többé s a banditák,
 32     I|                 elvesztek. Ez forgott a kapitány fejében is, mikor megparancsolta,
 33     I|         matrózok egyike a mellette álló kapitány intésére át is kiáltott
 34     I|                  kiáltott vissza maga a kapitány, aki ott állt a hajóhídon,
 35     I|                tovább megyek. Köszönöm, kapitány.~- Kérem, nagyon szívesen.~-
 36     I|          ráismerjenek, hanem lent űlt a kapitány szobájában s a kikötő felé
 37     I|                 van! - hagyta helyben a kapitány. - Ez okos beszéd, Corty
 38     I|           fölvette a boldogtalan Paxton kapitány díszruháját, valamint a
 39     I|            Harry Markelhez:~- Ön Paxton kapitány?~- Én vagyok, uram, - felelte
 40     I|        ünnepélyesen folytatta:~- Paxton kapitány, engedje meg, hogy bemutassam
 41     I|         kapitánynyal megismerkedjünk. A kapitány különben is csak 30-ára
 42     I|                 bennünket.~- De hátha a kapitány mindjárt fölszedetné a vasmacskáit, -
 43     I|     megvizsgálását és mind odagyűltek a kapitány és Patterson úr köré, akik
 44     I|                a mogorva kapitánytól:~- Kapitány úr... úgy-e megengedi, hogy
 45     I|              csakhamar el is feledték a kapitány különcködését s nagyon vígan,
 46     I|              egymagában pipált ottan.~- Kapitány úr, - kérdezte Tony Renault, -
 47     I|         Patterson úr is belenyugodtak a kapitány elhatározásába, de azért
 48     I|               Még nem volt, - felelte a kapitány. - Az Alert eddig még csak
 49     I|               Indiai-óceánban.~- De ön, kapitány úr, bizonyára ismeri már
 50     I|               Eszerint hát nem utazunk, kapitány? - kérdezte Roger Hinsdale
 51     I|               vesztegelt a horgonyon. A kapitány még aludt s a fiuk csak
 52     I|                rendőröket ott a parton, kapitány? - kérdezte.~- Látom, -
 53     I|                köszönthessék a hajót. A kapitány meg is engedte, sőt mindjárt
 54     I|                készen van? - kérdezte a kapitány.~- Minden; csak a vasmacskát
 55     I|   tisztességtudóan köszöntve járúltak a kapitány elé.~A szót Tony Renault
 56     I|            Renault űzte-fűzte.~- Paxton kapitány, - így kezdte: - a magam
 57     I|           délnyugatnak! - parancsolta a kapitány.~Az Alert lassan délnyugatnak
 58     I|           nélkül végigjátszhatja Paxton kapitány szerepét, mivel az utasok
 59     I|                 Barbadosig, mint Paxton kapitány, mikor mit se kockáztat
 60     I|              borzongás járta át.~- Nos, kapitány - kérdezte bágyadtan Harry
 61     I|                 meg Tony Renault, aki a kapitány messzelátójával kibetűzte
 62     I|              födélzetén voltak.~- Hol a kapitány? - kérdezte az idősebbik.~-
 63     I|            Markel előlépve.~- Ön Paxton kapitány?~- Az vagyok.~- S ez a hajó
 64     I|               Harry Markelhez:~- Paxton kapitány, az Essex parancsnoka örül
 65     I|                önt nem számítva, Paxton kapitány.~Ez a kérdés annyira kihozta
 66     I|       elvesztette egyik emberét, Paxton kapitány?~- Úgy van, uram, - felelte
 67     I|               kérdezte:~- Nemde, Paxton kapitány: az Alert holnap estig már
 68     I|             nyugodtan játszhatta Paxton kapitány szerepét. A merész játéknak
 69     I|         meghívás önnek is szólt, Paxton kapitány, s egyúttal engedje meg,
 70     I|           szíves meghívását, mert, mint kapitány, nem hagyhatom itt a hajómat.~
 71     I|          hajómat.~Krisztiánt meglepte a kapitány rideg hangja s az a tartózkodó
 72     I|                közt azt is, hogy Paxton kapitány nagyon barátságos ember,
 73     I|               mert kiderül, hogy Paxton kapitány nem ő.~- Utóbb is a nyakunkat
 74     I|           Valjon nem tévedt-e el Paxton kapitány? - kérdezte Hinsdale Roger. -
 75    II|                Markelre kerűlt a sor, a kapitány kimért udvariassággal hajtotta
 76    II|                azt mondani neki, hogy a kapitány nincs otthon, mert senki
 77    II|               szólt:~- Én vagyok Paxton kapitány.~A matróz katonásan köszöntötte
 78    II|            Harry Markel.~- Megkövetem a kapitány urat, - felelte a matróz
 79    II|                  A matróz megköszönte a kapitány szivességét és csalódottan
 80    II|               és ön se különben, Paxton kapitány!~Harry Markel azonban ezt
 81    II|                a rideg, mogorva külsejű kapitány, nem is erőltette tovább.~
 82    II|          augusztus 26-dikára tűzte ki a kapitány, és John Howard ígérete
 83    II|               Alert kapitánya?~- Paxton kapitány.~- Paxton kapitány?... Ó,
 84    II|               Paxton kapitány.~- Paxton kapitány?... Ó, hisz azt jól ismerem!...
 85    II|               kezet se foghatott önnel, kapitány! - sajnálkozott John Howard.~-
 86    II|              kérdezte:~- Hol van Paxton kapitány?~- Itt vagyok, uram, - felelte
 87    II|     magyarázatot is kell kérnem, Paxton kapitány, - folytatta a révkapitány. -
 88    II|                   Mit jelent ez, Paxton kapitány?...~- Valóban nem mondhatom
 89    II|            várja haza az utasait Paxton kapitány? - kérdezte a révkapitány.~-
 90    II|             vihar több napig tartott, a kapitány és legénysége arra használták
 91    II|             hajó, s ahogy tudom, Paxton kapitány ritka ügyes tengerész...~-
 92    II|                 födélzetén, ahol Paxton kapitány oly elzárkózottan élt matrózaival,
 93    II|          börtönben lettek volna. Paxton kapitány, - azaz Harry Markel - különben
 94    II|                 holnap indúlnak, Paxton kapitány?~- Úgy van asszonyom; még
 95    II|               egy kérésem önhöz, Paxton kapitány, - folytatta mrs Seymour. -
 96    II|               így szólt hozzá:~- Paxton kapitány, nagyon szeretném, ha hasznomat
 97    II|                Talán azért, mert Paxton kapitány nagyon is szigorúan bánik
 98    II|                a kereskedelmi hajókon a kapitány maga szokott ülni az asztalfőn.~
 99    II|             Will Mitz azt hitte, hogy a kapitány most már éjszakkeletnek
100    II|             semmi beleszólása sincsen a kapitány teendőibe, szótlanul tovább
101    II|            kézre a hajót; tudta, hogy a kapitány nem Paxton, hanem Harry
102    II|                Harry Markel alszik-e. A kapitány szobája ugyanis közvetlenűl
103    II|              tehát halkan odalopózott a kapitány kajütjéhez és hallgatózott.
104    II|                 félálmában, hogy Paxton kapitány nem Paxton kapitány, hanem
105    II|              Paxton kapitány nem Paxton kapitány, hanem Harry Markel, de
106    II|                 volna, hogy ez a Paxton kapitány ilyen gazember!~Hanem a
107    II|         menekűlők csónakját.~John Davis kapitány azonnal a csónak felé fordíttatta