Part
1 II | mindenkinek, akit illet, hogy mi Mária Teréziának, ...
2 II | egyház pásztora személyében, hogy ő még a dédősapja, Felsőcsernátoni
3 II | szigorúan megparancsoljuk, hogy e levelünk vétele után a
4 II | kötelességeteknek. Vigyázzatok azonban, hogy valami csalás és tévedés
5 II | mindenkinek, akit illet, hogy ... Felsőcsernátoni Bod
6 II | szenvedelemmel szánt engem arra, hogy jártasságot nyerjek a finomabb
7 II | tehát az iskolamesterre, hogy bevezessen a tudomány elemeibe,
8 III | állott be. Ezért történt, hogy a székelyek legnagyobb része
9 III | mogyorófa sarjaiból készült úgy, hogy két rész sarjat egy rész
10 IV | akkora pestis támadta meg, hogy egy év leforgása alatt több
11 V | akkora gabonabőség követte, hogy a mező terményeinek összegyűjtésére
12 V | aratás volt. Ez úgy történt, hogy a megelőző évben a silány,
13 VIII | reám bízta, ami avval járt, hogy az ő asztaláról kaptam élelmezésemet
14 IX | azt a feladatot kaptam, hogy a diákoknak adjam elő Sichardus
15 XII | collégiumunkban folytatta, hogy mind előttünk, mind mások
16 XII | és méltónak ítéltetett, hogy szép tudományára s kiváltképpen
17 XII | és megjutalmaztatásáról, hogy Isten ő Felsége töltsön
18 XIII | pedig az a magyarázata, hogy a körülfekvő református
19 XIV | minden módot felhasznált, hogy minél jobban ellátva bocsásson
20 XV | emberségességét. Ő gondoskodott arról, hogy hajóval vitessünk Nimwegenbe.
21 XV | aztán, mikor észrevette, hogy nem bízunk benne, mint hívatlan
22 XV | teste tömege és magassága, hogy ujjaim legvégével sem értem
23 XVI | héber nyelv lexikonát, amely hogy végre napvilágot lásson,
24 XVII | térni hazájába, megérdemli, hogy nálunk végzett lelkiismeretes
25 XVII | legszebb reménnyel kísérem, hogy tudományával és életével
26 XVII | németalföldi akadémián.~Hogy az igazság elnyerje a tekintélyét,
27 XVII | valamely módon érdekében áll, hogy megtudják, tanúsítom, hogy
28 XVII | hogy megtudják, tanúsítom, hogy a kiváló és érdemes férfiú,
29 XVII | serénységgel látogatta, hogy annál nagyobbat sem kívánni,
30 XVII | könyörögve nagyon kérem, hogy törekvéseit kegyesen támogassa,
31 XVII | bőséges tanúságot tett. Hogy őt e bizonyítvánnyal díszítsem,
32 XVII | Adja a jóságos nagy Isten, hogy megkezdett fáradozásai majdan
33 XVII | képzettnek és igyekvőnek mutatta. Hogy ez neki nemcsak díszére,
34 XVIII | E levelemmel bizonyítom, hogy Bod Péter úr a leideni akadémiának
35 XVIII | szándékozik, ismételten kérem, hogy útjában ne érje semmi akadályoztatás,
36 XVIII | ragályos betegség sem dühöng. Hogy ezen levelem nagyobb hitelt
37 XIX | Magyarországba. Azt vélvén, hogy az ég küldötte őt, tárt
38 XIX | karokkal fogadtuk, és kértük, hogy legyen mellettünk a lengyel
39 XIX | töltött el. Így örvendezve, hogy végre már véget vethetünk
40 XIX | Oppeln felé. Kalauzunkat, hogy annál hívebben szolgáljon
41 XIX | és azonfelül megígértük, hogy amíg velünk lesz, mi fogjuk
42 XIX | fösvény és fukar volt ugyanis, hogy a magáéból sokáig semmit
43 XIX | avval mentegette magát, hogy néha olyan betegségben szenved,
44 XIX | olyan betegségben szenved, hogy bármennyit rak a gyomrába,
45 XIX | bennünket abból a célból, hogy minél tovább velünk lehessen,
46 XIX | elkezdett bennünket gyötörni, hogy ha nem adunk neki ajándékba
47 XIX | harmincadon feladja könyveinket, hogy bármily tartalmuk legyen
48 XIX | már annyira elkeserített, hogy alig bírtam magam visszatartani,
49 XIX | bírtam magam visszatartani, hogy el ne verjem; mégis fékeztem
50 XIX | Eudio eltávozott tőlünk, hogy soha viszont ne lássuk.~
51 XX | gallyakkal. Itt alig kerültük ki, hogy le ne leplezzenek bennünket,
52 XX | ne leplezzenek bennünket, hogy tanulók vagyunk, akiket
53 XXII | kiváló Ajtai Mihálytól, hogy megbízása van meghívni engem
54 XXIII | szokásos és szabállyá tétetett, hogy a közös társaságba újonnan
55 XXIII | az egyházak irányítására, hogy püspökeik nyilvános bizonyítványával
56 XXIII | láttassanak el, egyfelől, hogy megkülönböztessenek a tévelygőktől
57 XXIII | terjesztenek el, másfelől, hogy bármely egyház tagjai lelkipásztoraiknak,
58 XXIII | minősíttetik, és arra nézve, hogy a keresztény istenfélelem
59 XXIII | adjuk. Szívből kívánjuk, hogy az olvasók a legjobb egészségben
60 XXIV | jósága eszközölte ugyanis, hogy a grófnő irántam a legkegyesebb
61 XXV | legyöngítették a szülés fájdalmai, hogy azontúl más és egymást követő
62 XXV | csendesen elaludt az Úrban. Hogy lelkének milyen szilárdságával,
63 XXVII | történt az 1749. évben, hogy meghívást kaptam a magyarigeni
64 XXVII | a magyarigeni ekklesia, hogy ha Istennek tetszik, és
65 XXVII | körül is, de legnagyobb, hogy erősen óhajtja Kegyelmedet
66 XXVII | odamenvén és azt mondván, hogy Kegyelmed el nem menne,
67 XXVII | volt könnyű eldöntenem, hogy mit kell cselekednem, mivel
68 XXVII | nehezen arra szánta el magát, hogy elenged, és nekem azt tanácsolta,
69 XXVII | és nekem azt tanácsolta, hogy fogadjam el a meghívást,
70 XXVII | által legyengítve nem hiszi, hogy sokáig fog élni, és ezért
71 XXVIII| annál ártalmasabbak voltak, hogy a repülésre alkalmas szárnyuk
72 XXVIII| könyörgéssel kérték az Istent, hogy a tartományt ettől a bajtól
73 XXIX | alkalmatlanságait, ismét elhatároztam, hogy megnősülök. Kiválasztottam
74 XXX | vetésekben. Nem mulaszthatom el, hogy fel ne jegyezzek itt két,
75 XXX | történtek. Az egyik az, hogy július 23. napján a szomszédos
76 XXX | az egésznek. A másik az, hogy augusztus 26. napján, naplemente
77 XXX | oly hatalmas mennydörgés, hogy az épületek is megremegtek.
78 XXXI | következő éjjel akkora hó esett, hogy teljesen elzárta az utat
79 XXXI | hevességgel támadt reám, hogy alig voltam képes lélegzeni,
80 XXXI | és közel voltam ahhoz, hogy meghalok. Pártfogónőm mindent
81 XXXI | Pártfogónőm mindent megkísérlett, hogy a betegség erejét orvossággal
82 XXXII | mindenkit a tartományban, hogy alig lehetett őket házaikban
83 XXXII | hiszékenységével sokan azt koholták, hogy itt vagy ott látták a rablókat,
84 XXXIII| gróf azt vette elméjébe, hogy József fiát, egy igen szép
85 XL | részemül, amelyek úgy támadtak, hogy alkalmasok volnának a lelket
86 XL | Bethlen Katalin grófnőtől, hogy a dolgok ezen változásában
87 XL | ésszerű okokkal kifejtettem, hogy attól a foglalatosságtól
88 XLI | játszadozva, és kieszelte a módot, hogy itt tölthesse az időt. Mikor
89 XLI | ásványvízben; meghagyta, hogy a fiút vigyük Hévízre, hogy
90 XLI | hogy a fiút vigyük Hévízre, hogy onnan magával vigye az ásványvízhez,
91 XLI | ásványvízhez, mert remélte, hogy annak ivásától és a benne
92 XLI | helyrejön. Midőn abban voltam, hogy az útra előkészített fiút
93 XLI | négy napon át megfigyeltem, hogy erejét veszti, és lassanként
94 XLI | téve eltávoztam Enyedre, hogy a tanulók nyilvános vizsgájával
95 XLII | makacs legyöngülést okozott, hogy semminémű étel vagy ital
96 XLIII | adta a boldogságos Szűznek, hogy az emberi nem Megváltója
97 XLV | azután többnyire úgy voltam, hogy minden rendes szolgálatomat
98 XLV | úgyhogy azt sem gondoltam, hogy a prédikálást véghezvihessem,
99 XLV | azzal csendesedett annyira, hogy véghezvihettem a halotti
100 XLV | számokra ötezer forintokat, hogy azoknak esztendőnként kijáró
101 XLV | fogadták a főkurátor urak, hogy igyekezik mozgatni és hogy
102 XLV | hogy igyekezik mozgatni és hogy folyjon az interes megindítani.~
103 XLV | értésére Tiszt. Püspök Uramnak, hogy méltóságos gróf Bethlen
104 XLV | kötni keresztül, annyira, hogy a jobb lábamat felemelni
105 XLV | aki sokat munkálkodta, hogy a románok uniálják magokat
106 XLV | újabbat talált volt fel, hogy a püspök úr kérje meg magának
107 XLV | lehetne felőle megjegyezni, 1. hogy tanult az enyedi kollégyiomban,
108 XLV | református prókátor mellé, 2. hogy ez prókátora lévén, csakhamar
109 XLV | kapott, és elmondották, hogy több vagyon ezer causájánál,
110 XLV | amelyek úgy tartattak, hogy haza romlására valók. A
111 XLV | örvendettek. 4. A híre úgy volt, hogy protonotariusságot adott
112 XLV | közelebbről ismerték, úgy tartják, hogy semmi vallása nem volt,
113 XLV | Bécsből vettem levelet, hogy még a Baselben nyomtatott
114 XLV | szüret alkalmatossággal, hogy tennék jelentést a méltóságos
115 XLV | Klára kisasszony iránt, hogy házastársul adnák. Tettem
116 XLV | még a leánya olyan idejű, hogy elméjére sem adja. Azután
117 XLV | egybegyűjtvén bemutattuk, hogy már az a földesurok, attól
118 XLV | kétszáz árkust oly véggel, hogy Belgyiomba menvén azt is,
119 XLV | volt superintendens. Ezt, hogy a Breitinger I. Jakab szerkesztésében
120 XLV | vétessék be, amazt pedig, hogy Schweizban bízza rá valamely
121 XLV | maradott. Reménységem vagyon, hogy meg nem csalatkozom ezek
122 XLV | úr őnagyságától 4. Oct., hogy az alamori ekklesiát s papját
123 XLV | parancsából írott levelét, hogy összeírandók az egész tartomány
124 XLV | dolgunk Tiszt. Püspök úrral, hogy néhai Losonczi Bánfi Farkas
125 XLV | számára ötezer forintokat, hogy interese járjon a szegény
126 XLV | felvállalták mindkét részről, hogy ennek utána interesezik,
127 XLV | Consistorium is jovallotta volt, hogy én választassam, de azt
128 XLV | háborgatottak panaszoltanak sokan, hogy megfogattattak, s el nem
129 XLV | annak renovatiója iránt, hogy munkálkodjunk, melyet írt
130 XLV | első)csernátoni paptól, hogy akik fogva voltanak a vallás
131 XLV | áldja meg minden majorságát, hogy segílthessen másszor is
132 XLV | bágyadozólag lévén, gondolám, hogy kimegyek a szőlőbe a munkásokhoz,
133 XLV | a szőlőbe a munkásokhoz, hogy verjem magamot, s azután
134 XLV | elfolya a vérem úgyannyira, hogy már az életem utolsó órája
135 XLV | kegyelmességének tartom, hogy akkor és ezen casus által
136 XLV | rosszakaróim reám fogták volna, hogy magam öltem meg magamat,
|