XLV. §. Ezen esztendőben a gyógyi feredőre indultam 28. Maii vasárnapon feleségemmel és beteg kis Zsuzsánna leánykámmal. Az útban Alvincen felül feldöjtött a részeg, rossz ember kocsis igen alkalmatlanul, ahol a szekérnek is eltört a tengelye. Alvincen másnap szekeret fogadván, indultam Algyógy felé. A Csóra patakánál pedig e világból kimúlt kedves kis leánykám 29. Maii. Vittem holttestét Algyógyra, s másnap ott eltemettettem a templomnak napnyugot felől való oldala mellé. Voltam a feredőn vagy négy nap.

Mentem a generalis synodusba Désre; onnan visszafordulván voltam Kolozsváratt.

1759-dik esztendőben 4. Febr. született, éppen mikor itt visitatio celebráltatnék, egy Zsigmond nevű fiacskám, aki a nagyatyja, esperes Bányai István uram által azon órában megkereszteltetett. Volt hitel felett nagy, izmos, jó forma gyermek, de másnap megholt.

Sárpatakra hívtanak gróf Teleki Lajos úr temetésére, az holott prédikállottam d(ie) 24. Junii. Onnan mentem Székre a synodusba.

Kimúlt e világból az én nagy és áldott emlékezetű jó pátrónám, gróf Bethleni Bethlen Kata d(ie) 29. Iulii hosszas betegsége után Fogarasban. Voltam temetésén, s prédikállottam (maga rendelte volt életében) Fogarasban, ahol is eltemettetett d(ie) 25. Novembris. Felette sok jótéteményivel éltem ez áldott asszonynak életében.

Született a halálnak 1760. esztendőben 10. Jan. egy anonyma leánykám, akit meg sem lehetett keresztelni; születése után elholt. Harmadnapig kínlódott az anyja véle a szülésben. Ugyancsak az anyját Isten megtartotta, ő pedig elholt a nagy megroncsolódásban. Volt ez is ép és igen nagy gyermek.

Pünkösd harmadnapján prédikállottam Koncán Kappronczai György felett nagy halotti gyülekezetben.

Volt M(agyar) Igenben 15. Iunii generalis synodus, igen celebris. Itt választaték pluralitate votorum püspöknek t. Verestói György uram, már régtől fogva kolozsvári professzor. Generalis notariusnak Zágoni Aranyka György uram, a széki esperes, nékem tanuló koromban a syntactica classisban esztendeig praeceptorom. Itt a generalis notariusságra énreám is, méltatlanra ment 17 suffragium. A synodus intertentiója sokban állott, de voltanak is segítséggel némely úri rendek; bort, búzát, bárányokat adtanak, s veteményt is.

1761-dik esztendőben az elejin végződött el a Sz. Heortokrátes nyomtatása. Volt ezer exemplár; minden 3 árkust a den. 5, volt tizenkét árkus, az ára ment ad fh. 200, magam pénze költ reá. Itten tiszt. Málnási László uram tette le pro interim száz forintját, amíg lefizetődhetik őkegyelmének. Nyomtattatott Szebenben Sárdi Sámuel által.

1761-dik esztendőben 1. Martii lett a nyakamon egy kelés, apostema calidum, amelyet melegítvén 12 napok alatt érlelőkkel, ért, amint ért, de az együtt lévén a Szt. Antal tüzével, cum igne sacro et erysipilate orbánccal, melyet észre nem vettem, szerzett felette való fájdalmat, nyilallást, álmatlanságot, hecticát, plantasiát etc., kiírhatatlan kínt; feküdni is nem lehetett, s fenn ülni sem véle. Doctor Maxai Mihály uramat hívatván, őkegyelme, amit tudott, elkövetett mindent nagy szorgalmatossággal. Végre semmi sem használván, mikor már igen meg... ...sztettem az életet, eret vágatott. Nagy tányér vért kivett, s ezáltal fordította meg a nyavalya dolgát; lassan-lassan, sok helyen kilyukadván a nyakam, igen sok rút gennyesség folyt ki belőle. Pünkösd tájban kezdettem szolgálgatni.

Volt partialis synodusunk a tövisi templomban 20. Maii. Voltam Déván a néhai méltóságos lib. baronissa Naláczi Sára asszony, Barcsai Gergelyné asszony temetésén 27. Maii. A' véghezment nagy ceremóniával s nagy költséggel; volt pensilis charta címer nyomtatva és ezüstből is csinálva.

Onnan mentem az algyógyi meleg feredőre, az holott öt napokon ültem. Jelen volt tiszt. kedves emberem, Berzétei József uram, Vásárhelyi András uram, a szászvárosi decanus, sok nemesség urak, lib. báró Sz. Kereszti Sámuel úr, felesége, Szilágyi Sámuel úr, Kun István, Kun László, Győrfi Sámuel urak, Jósika Mózesné Weselényi Mária asszony, Jósika Imréné Bornemissza..., Gyulai Józsefné asszonyok. Jöttem vissza házamhoz Igenbe 30. Maii. A nyakamon való csomót a feredő sokképpen változtatta, de nem tollálta.

Voltam Bögözben a generalis synodusban d(ie) 7. Junii, utána Bethlen Ádámné asszony excellentiájánál; adott az igeni ekklésia számára az Úr asztalára egy szép takaró keszkenőt. Voltam Keresztúron Korda Zsigmondné Nemes Júlia asszony őkegyelménél, Hadfalván Bethlen Sámuelné Nemes Klára asszonynál, Bánfi Gáborné Nemes... asszonynál, Korda György úr őexcellentiájánál. Társam volt Málnási István uram.

1761. d(ie) 21. Novembris. Hirtelen az ábrázatom, orrom, fejem csomó darabonként tüzes forró dagadozással eldagadozván, nagy forróságba estem, amely az erőmből is kivett. Volt mellettem dr. Pataki Sámuel uram, az öreg, akinek jovallásából eret vágattam, laxatívával is éltem, az daganatot pedig kötöztem birsalma levéllel, melyet borba megfőztem; mostam a levével, kötöztem a levelével; nevezetesen használt. Nem meleg káposztalével is mostam. Későre állottam helyre, januáriusban, más esztendőben.

1761. d(ie) 9. Oct. született éjszaka egy óra tájban egy fiacskám, akit 11. Oct Herepei Nagy István uram, a sárdi pap megkeresztelt. Neveztem Péternek. A feleségem melle kifakadozván, dajkát kelletett melléje fogadnom és az által szoptattatnom.

1762. Mentem a gyógyi meleg feredőre d(ie) 2. Junii. Voltam ott ad 11., jelen lévén Berzétei uram is feleségestől. A feredés használt.

Onnan visszajővén, 16. Junii indultam a generalis synodusba Sárpatakra. Ugyanazon időben múlattam Gernyeszegen is gr. Teleki László úrnál, az holott jelen volt a méltóságos br. Rádai Gedeon úr is. Volt a vizeknek mindenféle nagy kiáradások, úgyhogy nagy félelemmel és sok bajjal lehetett járni. Akkor M(aros) Vásárhelyen a városban beléholt egy ember a templom felől alájövő patakba. Az hirtelen megáradván, szekerével együtt elvitte.

Sárpatakon a loci domina igen jó szívvel látott, s mindennel gazdálkodott.

Bethlen Ádámné asszonyom, Bánfi Klára asszony pedig megajándékozott három hármas aranyakkal, mellyel segíteném magamat a könyvek nyomtatásában.

Sz. Hilarius nevezettel nyomtattatván Szebenben egy magyar könyvecskét, jött kezembe az exemplárjaiból elsőben 29. Novembris. Nyomtattattam ezer exemplárt. Kerültenek az exemplárok a typographus computusa szerint in fh. 170 den. 50, melyeket nagyobb részén a magaméból fizettem ki.

Ebben az esztendőben is sokszor nehézsége volt a fülemnek, s egyéb nyavalyákkal is bajlódtam, kivált a gyógyi feredésem előtt; de azután többnyire úgy voltam, hogy minden rendes szolgálatomat folytathattam, mind pedig egyebet is dolgozgattam.

1763. Prédikállottam d(ie) 24. Apr. Diódon Bíró József és Lajos testvér atyafik felett, kik harmadnappal egymás után meghalván, egyszersmind temettettek. Szörnyű fájdalma volt ott a szememnek akkor reggel, úgyhogy azt sem gondoltam, hogy a prédikálást véghezvihessem, de osztán mások jóvoltából borecettel megmosván a szememet, azzal csendesedett annyira, hogy véghezvihettem a halotti tanítást; ugyancsak tartott azután is, míg lassan-lassan elmúlt.

Prédikállottam 1. Maii a Nyakó György fia felett ex Amos. III. 6., aki 28. Apr. feldőlvén a szekér, amelyen volt, a gyermek a vasvillába esett, mely a szeméremtestébe ment, s másnap megholt. Volt jó, serény, okos gyermek.

Már azelőtt T. Kis Harsányi Sámuel uram felett, aki megháborodván holt meg, prédikállottam a temetésén 6. Martii.

Sajóudvarhelyen jártam 5. Junii. Ott prédikállottam a néhai lib. baronissa Brugier Karolina Vilhelmina asszony felett, néhai Gyerőmonostori Kemény János úr özvegye felett a nagy sokaság előtt. Vittek oda az asszony hintós lovain és Pilosselén.

Ugyanakkor voltam Árokalján Bethlen Ádámné asszony őexcellentiájánál.

Voltam a synodusban d(ie) 19. Junii Ajtonyban, az holott volt szállásom a vármegye házánál az enyedi esperes Dési György urammal és notarius Aboth Márton urammal. Társam volt T. Ajtai Mihály uram, a borbereki pap. A synodusban ordináltattak 29 papok. Némelyek ismét letétettek, egy Solymosi nevű udvarhelyszéki, Vas ugyan udvarhelyszéki stb.

A synodusból a generalis notariussal, Tiszt. Zágoni Aranyka György urammal mint synodus követje küldettem Teremibe a temetésre 26. Juniira, amidőn temettetett el az néhai gener(alis) gróf Bethlen Farkas úr igen nagy solemnitással, az holott nagy részen jelen voltak az erdélyi főrendek, jelen voltak sok nemesek, papok, deákok.

Ez a generalis Bethlen Farkas hagyott testamentomban a M(aros)vásárhelyi Református Kollégyiomnak nyolcezerötszáz (8500) forintokat, az udvarhelyszékieknek hatezer (6000), a teremi református eklézsiának kétezeret hagyott, másoknak is és jó szolgáinak. Minden felkelhetőjét, gabonáját, marháját, ménesét, borát stb. hagyta a kollégyiomoknak: az atyafiainak maradtanak a jószágai. Épített volt szép házakat is Teremiben.

Volt a synodustól reánk bízattatva 1. az agentiára tartozó pénznek általadása a főkurátor uraknak. 2. A néhai B. Bánfi Farkas úr pium legatumának mozgatása. Ugyanis az úr átok alatt hagyott a szegény papok számokra ötezer forintokat, hogy azoknak esztendőnként kijáró háromszáz forint intereseket kiszolgáltatván, az osztassék fel a jól vénült szegény papok között. De mindeddig is ezen pium legatumot ki nem adták, mostan pedig az uraknak elejékbe adván, fogadták a főkurátor urak, hogy igyekezik mozgatni és hogy folyjon az interes megindítani.

3. Esett értésére Tiszt. Püspök Uramnak, hogy méltóságos gróf Bethlen Elek úr kezében volna egy láda, amely gróf Bethlen Miklós úrról mint nagyatyjáról szállott az úr kezére, amelyben volnának sok eklézsiákhoz tartozó levelek. Ezt kellene kézhez venni s registráltatni az úr engedelméből; amelynek végbevitelére rendeltetett e clero generalis notarius Zágoni György uram, e politicis tek. Kabos László uram.

Jöttem vissza a synodból és teremi temetésről d(ie) 28-dik estve sárosan, fáradton. Találtam Isten kegyelméből házamat tűrhetőképpen.

Amely munkácskát írtam de jure connubiorum, annak nyomatása végeződvén, vettem kezemhez benne kétszáz exemplárokat Simon János, Teleki Sámuel úrfi praefectusa által d(ie) 14. Aug. 1763. Azután mind kezemhez jött a 600 exemplár. Fizettem a tipográfiába azokért fh. 110.

Az úr, Székely Ádám úr őnagysága, akinek vagyon ajánlva, ajándékozott fh. 120 d(ie) 25. Oct. 1763.

Született egy leánykám 14. Oct. 1763. egy órakor délben. Kit 18. napján Oct. kereszteltettem Júliának. Keresztelte meg tiszt. Batz István uram, a bocsárdi pap. Ezzel a feleségem mind nyomorgott egész hordozásának alkalmatosságával; de mikor az ideje eljött, könnyen megszabadult.

1764. Voltam Szebenben az áldott emlékezetű g. Ráday Eszter asszony, g. Teleki László úr kedves házastársa koporsóbététele alkalmatosságával. Vitt el magával postán a méltóságos úrfi, gróf Teleki Sámuel őnagysága.

Voltam a d(ie) 21. Junii ad d(iem) 29. Junii a gyógyi meleg feredőre. Azalatt, 23. Junii temettetett el Bardócz Pál őkegyelme Szászvároson, oda való papságának 20-dik esztendejében. Jártam ide feleségemmel együtt a feredőre; nékem hasznos volt.

Voltam Gernyeszegre, s prédikállottam a néhai asszony, Teleki Lászlóné asszonyom őnagysága felett 17. Junii a nagy országos gyűlés alkalmatosságával.

Hungarus Tymbaules nyomtatódott, s jött kezembe 9. Junii. A szüret alkalmatosságával Celnán jelen voltanak a méltóságos gróf consiliarius Teleki László úr, Klára kisasszony és az ifjú úr, Teleki József úr őnagyságok.

Teleki Lajosné asszony, Júlia és Borbára kisasszonyokkal. Teleki Miklósné asszony.

Igenpatakán szüretre volt a méltóságos gróf asszony Horvát Zsuzsánna asszony Teleki Ádámné asszonyom és Teleki Ádám úrfi.

Ebben az esztendőben voltanak ugyan egynéhány rendben terhes nyavalyáim, de Isten kegyelméből sokáig nem gyötröttenek. Mint a tavasz kélt, valami febris catharralis csakhamar leejte a lábamról, de sokáig nem tartott. Isten helyreállatott.

Szeptember elején pedig hirtelen fájni kezdett a jobb felem az ágyékomtól fogva, az hol a nadrágot meg szokták kötni keresztül, annyira, hogy a jobb lábamat felemelni vagy elébb mozdítani a világ kincséért sem lehetett volna. Szörnyű kínban voltam, nagy fájdalomban, mintha a kutyák rágtak volna. Az ágyba felhágni s lefekűni valami tíz napig teljességgel nem lehetett; a széken veszteg ülve kellett szunyókálnom. Két mankót csináltattam, azokon vontam magamat elébb-elébb, de háttal. Szörnyen nyilallott az ágyékomba és a faromba. Kötötték íneresztő fűvel égett borba áztatván, s az kezdette enyhíteni a fájdalmamat, de az erőtlenség sokáig megvolt benne. A nyavalyát ki szélnek, ki fluxusnak mondja, dr. Maksai uram reumatismusnak. Akármi volt, de igen kínos volt nékem, s dicsőség Istennek, aki elvette rólam.

Szüretem gyengécske lévén, pénzen is a szokás szerint, kételeníttettem venni mustot, vedrit többire a den. 78.

Teleki Lajosné asszonyom Celnáról küldött 10 vedret.

Enyeden 12. Oct, kótyavetyére tették a néhai Bardócz Pál uram könyveit és a kollégyiom bibliotékájából is holmi régi könyveket. Ott voltam én is, és vettem felesen, melyeknek árok ment ad fh. 34 den. 66. Jelen volt az auctión a méltóságos gróf Teleki Sámuel úrfi is, és vásárlott is sokat mint Erdélyben legnagyobb könyvekhez értő bibliopola.

Ebben az 1764-dik esztendőben holtanak meg Erdélyben az oláh Püspök Petrus Paulus Aron Episcopus Graeci Ritus Unitorum de Bisztra, aki sokat munkálkodta, hogy a románok uniálják magokat a catholicusokkal. Holt meg A(brud)bányán, hozták Balásfalvára, s ott temették el. 2. Nicolaus Adolphus Buccow generalis commendans, aki Erdélyt sokféle bajba ejtette. 3. L. B. Iosephus Iosintzi consiliarius, aki eszköze volt holmi dolgokban. 4. Ioh. Simon de Bibartzfalva procurator, akivel új törvényeket írattak volt sub tit. Codex Theresianus. Volt ez prókátora a katolikus püspök úrnak; adott elő holmi utakat és módokat, miképpen háboríthatná meg a hegyaljai nemeseket és ekklésiákat. Melyet el is kezdettek a konfirmálás dolgaiban még 1762-dik esztendőben. Most újabbat talált volt fel, hogy a püspök úr kérje meg magának a Ius Reluitionis-t a Hegyaljára: holott az nem egészen fiscalitas, s az nem adattathatik neki. Ez az ártalmas ember 3-dik Novembris megbetegedett, és 7-dik Novembris megholt a maga reménsége felett, sokaknak örömökre. Azt lehetne felőle megjegyezni, 1. hogy tanult az enyedi kollégyiomban, s szép elméjű ifjú volt, ezelőtt mintegy 15 esztendővel, ment volt ki onnan Legeni Némai Márton, híres, de minden vallás nélkül való névvel református prókátor mellé, 2. hogy ez prókátora lévén, csakhamar szép elméssége és kedves maga alkalmaztatása által nagy becsületre kapott, és elmondották, hogy több vagyon ezer causájánál, minden perlekedő örömest őt fogadta volna meg; jól is folytatta a causákat, s amint megmondotta, igen a szerint lett kimenetele. Mindenek előtt volt nagy kedvessége. 3. Erdélybe jövén Buccow generalis, melléje férkezett volt valahogy, és sokat adott elméjére, amelyek úgy tartattak, hogy haza romlására valók. A régi artikulusokat ő extractizálta, és felsőbbek parancsolatjokból új törvényeket írt, de azok nem publicáltattak, nagyobbára csak hírét hallották, de igen megirtóztak tőle, átkozták a hazafiai, s mikor megholt, mint utálatos, átkozott ember halálán örvendettek. 4. A híre úgy volt, hogy protonotariusságot adott volt néki a Felséges Udvar, s nemsokára, ha élt volna, publicálták volna. 5. Vallására nézve externa professióra volt református, de akik közelebbről ismerték, úgy tartják, hogy semmi vallása nem volt, vagy amint ma hívják: emberséges emberek vallásán volt, vagy naturalista.

Deáki Pálnak Leidába küldöttem nyolc aranyat holmi könyvek vásárlásokra.

Agens Tűri Sámuel úrtól 26. Decembris Bécsből vettem levelet, hogy még a Baselben nyomtatott Historia exemplári Regensburgban vagynak jó gondviselés alatt.

Ifjabb gróf Iktári Bethlen Sámuel úrfi, édesanyja is, gróf Keresztes Borbára, nénje, Teleki Lajosné asszonyom gróf Bethlen Kata és Bethlen Domokos úr arra kértenek a szüret alkalmatossággal, hogy tennék jelentést a méltóságos gróf consiliarius Teleki László úrnál Klára kisasszony iránt, hogy házastársul adnák. Tettem is Igenben. Az úr azt felelte: Köszöni a jóindulatot, de még a leánya olyan idejű, hogy elméjére sem adja. Azután is levelek által erre kénszerítettek, de oda nem adták.

1765. Ez esztendő kezdetében magamnak Isten kegyelméből jó egészségem volt, de a fiacskámnak, Péternek gyenge egészsége volt, úgy leánykámnak is, Julisnak. Mindketten idejek felett való kedvességgel magokat ajánló gyermekek.

4. Jan. Harsányi János uram vitte el Szebenbe a Praxis Forihoz a titulust, praefatiót és gróf T(eleki) L(ászló) úrnak a levelét.

Vettem levelet 14. Jan. gr. T(eleki) L(ászló) úrtól a Klára kisasszony dolgában, akit magának kívánt volna gróf Iktári Bethlen Sámuel úrfi; nem egészen negatív, de ahhoz hasonló.

Károlyváron d(ie) 13. Jan. meghalálozván doctor Maksai Mihály, elprédikállottam d(ie) 15. Jan. Még esztendőt nem töltött volt el felesége együttlakásával.

21. Januarii és a más két napokon hányták auctióra a néhai B. Josintzi József úr könyveit Enyeden; ott jelen voltam az első napon magam is, az holott a válogatott jobb könyvek drágák nem voltanak. Vettem ott némelyeket magam is.

22. Januarii éjtszaka volt villámlás napnyugotra, amely látszott Igen körül késő estve. Még eddig ebben az esztendőben hó nem volt, fagy se sok, többire nappal szép napfény, éjtszaka köd, s olyforma idő, mint Martiusban szokott lenni.

Sárdon partialis synodusunk lévén, 7-dik Febr. oda hozák Tit. Pávai Ferenc, M(agyar) Gyerő Monostori Kemény Simon úr őnagysága praefectusának levelét száz m. forintokkal együtt. Mely száz forintokat nálam lévén a múlt esztendei szüret tájban a Méltóságos L. B. Kemény Simon úr, s látván holmi nyomtatott és nyomtatás alá készült munkácskáimat, ígérte vala Istenhez való kegyességből, melyet most már megteljesítvén, hálaadó szívvel elvettem őnagyságától.

16. Febr. Hoztanak egy herbathéhez való szép ón ibriket Szebenből, melyet küldött a méltóságos gróf úr, Széki Teleki László úr őnagysága hozzám való jóindulatjának megbizonyítására ajándékba.

Holt meg Tiszt. Püspök Verestói György uram 6. Martii Kolozsváratt; temettetett ugyanott 21. Apr. szép solemnitással a Farkas utcai templomban, az holott magam is jelen voltam. 23. volt a professor Pataki Sámuel uram házassága Szathmári Sárával, a néhai Szathmári Zsigmond uram leányával. Ott is jelen voltam.

22-dik K(endi)lónán jártam a méltóságos gróf General Teleki Ádám úrnál. Szálláson voltam Tiszt. Deáki Sámuel uramnál mint jó uramnál, barátomnál.

Voltam algyógyi feredőre feleségemmel együtt. Volt ott katona Bethlen Gergelyné asszony őnagysága, Deáki Sámuel uram is feleségestől, gyermekeivel, Berzétei József uram. Fordultam onnan Bábolnára L. B. Nalátzi Józsefné asszony őnagyságához, Piskibe Dienesné asszony őexcellentiájához. Mentem el 6. Maii Igenből, jöttem vissza 28. Maii Isten kegyelméből jó egészségben.

Voltam a m(aros)vásárhelyi synoduson 16. Iunii, az holott az urak generalis notariusságra uno ore denomináltak; mikor pedig a választásra ment a dolog, a vén esperesek magukat is kívánták választani. Post reliquam disceptationem candidáltattak az esperes öregebbek közül is 3: Vas Gábor, Beregszászi Mózes, Dési György; az ifjabbak közül B(od) Péter, Deáki Sámuel és Incze István vásárhelyi professor. A vox ment nagyobb számmal Dési György uramra, és a hivatalba be is állíttatott.

Tiszt. Püspök Zágoni Aranyka György úr visitált Benedekben az esperes lakóhelyén 27. Iunii. Volt nálam is, és osztán engemet magával elvitt visitálni a hunyadi traktusba, Dévára. Voltunk Bábolnán, Lib. Baronissa Nalátzi Józsefné asszonynál, Torotzkai Borbára asszonynál lementünkben, úgyszintén Piskiben is mind lementünkben s mind feljöttünkben. Visszajöttünk Igenbe d(ie) 5. Iulii ebédre; ebéd után a generalis notarius Dési György urammal általkísértem Bocsárdra, és a jobbágyokat egybegyűjtvén bemutattuk, hogy már az a földesurok, attól függjenek.

Talált nagy rekedtség az utazásomban, amely alkalmatlanná tett a beszédre, annál inkább a szolgálatra.

Bécsi agens Tek. Tűri Sámuel uram volt nálam 18-dik Martii és következendő három napokon. Hozta a Pray Annal. Hung. 2-dik darabját. Én adtam őkegyelmének 12 aranyakat, minthogy sokszor küldött könyveket. Vitt el tőlem magával:

1. Continuationem Hist. Hung. ecclesiasticae Libr. IV. közel kétszáz árkust oly véggel, hogy Belgyiomba menvén azt is, amely Gerdes uramnál vagyon, kezéhez vészi, és nyomtatásra valami bibliopolának adja által bona fide.

2. Redivivus Albertus Mólnár Szentziensis, azaz Mólnár Albert életének történetét, amely körülbelül 36 ívből áll.

3. Rediviva Eliae Veresmarti memoria, aki Baranyában volt superintendens. Ezt, hogy a Breitinger I. Jakab szerkesztésében Zürichben megjelenő Museum Helveticumba vétessék be, amazt pedig, hogy Schweizban bízza rá valamely nyomdászra megjelentetés végett.

Redivivus Albertus Mólnárnak copiája nálam nem maradott. Reménységem vagyon, hogy meg nem csalatkozom ezek iránt való jó szándékomban. Tűri uram eljár híven a dologban, amelyet vállalt is nagy indulattal magára. Ha cselekszik fogadása szerint, Isten megáldja érette.

Méltóságos gróf ifjabb Iktári Bethlen Sámuel úr ígért volt még tavaly könyvnyomtatásra nékem valami pénzbeli segítséget. Küldött kezembe a méltóságos gróf Teleki Lajosné asszonyom által d(ie) 28. Oct. 1765. fh. 100 száz m. forintokat. Melyeket vettem hálaadó szívvel. Az Úr Isten áldja meg érettem az őnagysága majorkodtatását.

Voltanak nálam Nagy Pál és Bodoki Péter pataki deákok 3. et 4. Oct. Voltanak Patakon commissariusok 1. Oct. 1765, hat személyek, 4 politicus, két ecclesiasticus, jesuita Pintér; vizsgálták, micsoda fundamentumon áll a kollégyiom? Miből élnek professorok, praeceptorok, deákok? Hányan vagynak a tanulók, deákok stb.

Vettem levelet a méltóságos gróf Székely László úr őnagyságától 4. Oct., hogy az alamori ekklesiát s papját akarja a tractushoz incorporáltatni; akinek conventióján kívül vetésre való földet és szénacsinálásra való rétet is conferált.

VIII. Decembris. Prédikállottam az első Ferencz Római Császár emlékezetére, aki holt meg 18. Aug. Az egész Erdélyben a reformátusoknál mind azon a napon volt prédikáció arra az alkalmatosságra.

27. Decembris. Indult Bécsbe gróf Teleki Sámuel úrfi Sárdról, aki is 8. Ianuarii felérkezett.

Jó egészségem volt az esztendő végén Isten áldásából. 1766. Az Úr Istennek kegyelmességéből az új esztendőt, 1766-dikat jó egészségben értem magam házanépével együtt; melyet a kegyelmes Isten áldjon meg nékem és más felebarátimnak is jóvoltából.

7-dik Ianuarii méltóságos L. B. Hadadi Vesselényi Farkas úrfi elmátkásította s hittel is magához kötelezte gróf Bethleni Bethlen Julianna kisasszonyt, bonyhai Bethlen Sámuel úrnak leányát, melyet az asszony, gróf Bethlen Sámuelné asszonyom Nemes Klára asszony levele által hírré tett 22. Ianuarii.

Ennek az esztendőnek kezdete kedvetlen vallásunkra nézve, minthogy mindenfelől kerestettenek és törvényre idéztettenek azok, akiket vagy katolikus pap keresztelt, vagy valami elejek affélék voltanak, vagy katolikusok közül vallásukra tértenek. Ami igen keserves, az sem volt, ki mozduljon mellettek.

Miután elvégeztem az egyházak meglátogatását, egészségesen értem vissza február 7-ikén a házamba, ahol megkaptam M(álnási) L(ászló) barátomnak Szebenbe a pártfogók parancsából írott levelét, hogy összeírandók az egész tartomány egyházainak a sérelmei, amelyeket végre előadnak az Udvarban az e célból az Udvarhoz kijelölendő követek.

6-ik Április a püspökség és az ispán felgyűjtvén az embereket Sárdról és Igenből, mikor az isteni tiszteleten voltunk vasárnap, a korcsoma házra ment, és alattomban beküldvén két embert borkérésnek színe alatt, a hordómat kivágták volt, 44. vedres, de nagyobb része elkölt volt. Félreverték a harangokat, s elkergették a püspökség embereit.

Gróf Teleki László úr őnagysága jött ide 9. Április; ült itt ad 12. Apr., akkor elment jó (egész)séggel.

13. Április. Indultam Szászváros felé, voltam Piskiben, Tordoson, Bábolnán; háltam visszajövet Alvincen, érkeztem haza 16-dik reggel.

16. Április vettem a könyveket, melyeket azelőtt régen Gerdes Daniel küldött volt énnékem; hozott le Szathmári Mihály uram Scrinii Antiquarii Tom. VII. et VIII. Florilegium librorum rariorum.

Április 24-dik napján Piskibe küldöttem levelet bizonyos megtudandó dolgokra vonatkozólag.

Április 25-én Bábolnára Károly és Klára ügyében.

Május 3-ikán Piskibe fontos ügyben.

Voltam a gyógyi feredőre Iuniusban a d(ie) 16. ad d(iem) 26. Gróf Kendefi Rákhel Bethlen Gergelyné asszony őnagysága tartott ott. Jelen voltanak gróf Kendefi Elek úr, hunyadvármegyei főispán, Orbán Klára kisasszony. Fordultanak meg ott mások is -; ott volt a solymosi sótiszt, Fritsch.

Petrusnak az asszony, Kendefi Rákhel asszony ajándékozott ducat 2 fh. 20. Gyógyról küldött haza gróf Kun László úr a maga lovain.

Voltam a generalis synodusban 2. Trin., az holott miképpen folytanak a dolgok, nagy részén nékem nem tetszettenek. Ottlétében többire voltam a méltóságos grófasszony Teleki Lajosné asztalán. A szemem szörnyű fájdalomban volt szüntelen hazajövetelemig. Kezdett fájni még mikor Zalatnán jártam néhai Ungvári uram könyvei dolgokban, amidőn az árvíz oda szorított volt, s oda is hagyatta velem a kocsit, csak zabala szájon jöttem haza.

Polikárpust Enyeden nyomtatták; ezer exemplár került 225 m. forintokba.

Tymbaules continuatust nyomtattattam Enyeden; nyomt. 400 exemplárt, árkusát fh. 7 den. 40: ment az árok fh. 29 den. 60. September havában.

1767. esztendő:

Erdélyi Feniks Tótfalusi Kis Miklós-t nyomtattam Enyeden; ezer exemplár került in flor. h. 48 den. 96, melyet Tiszt. Málnási László uram fizetett ki a száz forintból.

Magyar Athenást nyomtatták Szebenben; ezer exemplárt, melynek ára mégyen ad fh. - Végeződött el májusban.

Juliska, kedves leánykám kezdett himlőzni 21. Maii. csak fonyolgott benne. Petrust pedig a harmadnapi hideg lelte.

Az Athenást ajánlottam gróf Teleki József úrnak, Teleki Sámuel és T(eleki) Ádám uraknak. Ezért a méltóságos gróf Teleki Sámuel úrfi őnagysága ajándékozott nékem fh. 60, d(ie) 11. Iunii jővén hozzám.

Született Isten áldásából egy fiacskánk d(ie) 13. Iunii tizenkettődfél órakor. Kit is megkereszteltettem 16. Iunii az édesanyja akaratából Eleknek. Keresztelte Tiszt. Batz István uram, a bocsárdi pap. Keresztatyák voltanak Tek. Dantzkai József uram, Bodor György, Gyulai Sámuel, Polik István, s feleségeik keresztanyák. Nevelje Isten a maga dicsőségére.

Voltam nemcsak a magam jóindulatjából, hanem a Méltóságos Supremum Consistorium parancsolatjából is Kolozsváron d(ie) 16. Aug. a néhai m(éltóságos) Losonczi Bánfi Klára, néhai gróf Bethlen Ádám úr őexcellentiája (felesége) temetésén, az holott feles számmal voltanak az úri rendek, atyafiak és egyebek.

Nekünk pedig volt az a dolgunk Tiszt. Püspök úrral, hogy néhai Losonczi Bánfi Farkas úr testált volt az ekklesia számára ötezer forintokat, hogy interese járjon a szegény papok számára, amelyet Bánfi Mihály és György atyafiak eddig nem esmértek meg, s nem is szolgáltatták ki; de már most kérésünkre felvállalták mindkét részről, hogy ennek utána interesezik, melyet fognak kezdeni a die 1. Ian, an. 1768.

Gubernátor Bánfi György szegény papok számokra testált fh. 500, akadémiákra menők számokra fh. 1500; ez vagyon a Iosintziaknál, vette kezére Váradi Intzédi József úr; de hát amaz hol vagyon?

Kézdivásárhelyen generalis synodust celebrálván az erdélyi református papság 2. Trin. 28-30. Iunii és 1. Iulii, ott választattam generalis notariusságra mindenkinek szavazatával és beleegyezésével, kivéve három szavazatot. A Supremum Consistorium is jovallotta volt, hogy én választassam, de azt az atyafiak nem tudták, minthogy a levélnek az a része fel nem olvastatott publice. De ezt csaknem az egész hazabéli emberek várták, s még a más vallásúak is. Ezelőtt volt generalis notarius Tiszt. Dési Lázár György uram, az enyedi első pap és tractus esperestje, aki, meghalván Tiszt. Zágoni Aranyka György püspök, a superintendensségre ugyanakkor succédált.

Ezen synodusban nevezetes nagy matrimoniális causák, mint másszor, nem folytanak.

A vallásért háborgatottak panaszoltanak sokan, hogy megfogattattak, s el nem bocsáttattak addig, amíg a pápistaságra magokat nem kötelezték, vagy pedig kezességen. Kiknek ügyöket felvévén s instanciájokat egybeszedvén, Szebenben megjelentettem a kurátor uraknak és Drassón gróf Lázár János úr őexcellentiájának.

Annak utána itthon memorialist és species factit elaborálván, Tiszt. Superintendens uram a synodus nevével subscribálta, s a fő kurátor uraknak ad 5. Aug. elküldöttük Szebenbe. Mely osztán más formában többekkel együtt rendbe szedetvén az Excelsum Guberniumnak 20. Septembris. Az adta a katonai főparancsnoknak; onnan azon hónapnak végén ment a szélbeli székely katonatiszteknek kemény parancsolatjok a háborgatottaknak vigasztaltatásokra.

Melyről tudósítottam a brassai postán T. Vásárhelyi János uramat, a sepsi seniort és Birtalan Andrást, a f(első)csernátoni papot d(ie) 3. Octobris.

Ugyanakkor vettem a tövisi templom dolgában a Sup(remum) Consistorium parancsolatját annak renovatiója iránt, hogy munkálkodjunk, melyet írt volt a Consistorium 22. Septembris.

5. Octobris vettem tudósítást Birtalan Andrástól, a f(első)csernátoni paptól, hogy akik fogva voltanak a vallás dolgában, azok elbocsáttattak kezességen, de nehezen.

7-dik Oct. vettem levelet Bécsből gróf Teleki Sámuel úrtól, s a Pray Annales Regni Hungariae Tom IV. Mely levélre válaszoltam is azon napon, és elküldöttem a memorialist, melyet a Guberniumnak beadott 20. Septembris a mindkét vallásnak, a helvét és ágostai hitvallást követő egyházaknak a gondnokai. Előbb, szeptember hónapban közöltem volt más kéréseket.

Méltóságos gróf Bethleni Bethlen Sámuel úrfi őnagysága, aki ezelőtt két esztendőkkel a méltóságos gróf Teleki Lajosné asszonyom őnagysága által, mint kedves testvérnénje, nékem pedig jó pátróna asszonyom által d(ie) 28. Oct. adott vala maga különös majorságából jó igyekezetemnek felsegíllésére száz m. forintokat, úgy mostan is azon napon adott száz m. forintokat s felpénzt. Mely jóakaratjáért az Úr Isten áldja meg minden majorságát, hogy segílthessen másszor is istenfélő embereket.

Méltóságos gróf ifjabb Széki Teleki Ádám úr, minthogy az őnagysága nevére is inscribáltam volt a M(agyar) Athenást, d(ie) 30. Oct. 1767-dik esztendőben küldött nékem fh. 30. Mely jóakaratjáért Isten áldja meg őnagyságát.

1768. Voltam Gyéresszentkirályon Torotzkai Zsigmond úr őnagyságánál, ott lévén méltóságos Teleki László consiliarius úr, Teleki József úr is az asszonnyal együtt 18-19. Feb.

Megkaptam a Magas Királyi Kormányszék levelét a méltóságos Dániel István báró által küldött s a Kormányszékhez juttatandó két példányra vonatkozólag; ezek pedig ugyanazon báró életrajzának a példányai voltak. Kelt február 26-dik napján, kézhez vettem március 4-dikén. Feleltem március 5-dikén; a könyveket és a levelet március 8-dik napján a sárdi küldöncen küldtem el.

Hívattattam prédikállani Mihályfalvára Csulai Pálné Szilágyi Borbára asszony felett ad d(iem) 13 Martii. Mentem, jöttem szánon, mivel oly kemény, csikorgó, nagy hó volt, mint Januariusban az egész hazában a 3. Martii ad 15. Martű. Akkor kezdett olvadni.

Őnagyméltósága Bethlen Gábor gróf úr, az aranygyapjas rend lovagja, Ő Császári Királyi és Apostoli Szent Felségének benső államtanácsosa, a Nemes Erdélyi Királyi Udvari Kancelláriának kamarása, előbb a királyi udvar, végül őfensége Krisztina főhercegnő kancellárja, valamint nemes Erdély nagyfejedelemsége és a hozzácsatolt részek legfőbb udvari praefectusa, ebben az évben megszűnt élni. Ő, miután hivatalaiból elmozdíttatott és tekintélyében megrövidíttetett, állandóan megzavarodásban gyötrődött, a szél is érte, és nyomorult életet élt.

Megkapta a kijáró igen nagy...

Ebben az esztendőben többire sok változásokkal voltam; fő-, mell-, szemfájással, huruttal és testemnek erőtlenségével. 30. Martii eret vágattam, mellyel könnyebbedtem is. De 9. Április ilyen váratlan baj talála, mely alighogy végemet nem éré. Reggel bágyadozólag lévén, gondolám, hogy kimegyek a szőlőbe a munkásokhoz, hogy verjem magamot, s azután visszatérvén a következendő napi prédikációkra készülgetek.

A szőlőben egy szőlővesszőt kezdvén tisztogatni egy igen éles kacorral, a bal kezemet erősen megvágám. Hamarjában beköttetém a keszkenőmmel, s hazajövék, de idehaza a vérnek folyását meg nem állíthatván, reggeli tíz vagy 9 órától fogva estvéli majd 6 óráig elfolya a vérem úgyannyira, hogy már az életem utolsó órája is majd lefolyna. Élesztgetvén holmi spiritusokkal, s a szörnyű nagy izzadásban s változásban a vér folyása is megállván, úgy kezdék helyreállani lassan. Kötötték sokfélével, végre gelesztákat szedvén és ecetbe s égett borba vetvén, azokat kötötték a sebre, s úgy állott el a folyása. Szombaton estvétől fogva nem is oldottam ki hétfőn reggelig; jól nyugodván alatta, az ágyban is kezdettem forrasztatni. Isten kiváltképpen való kegyelmességének tartom, hogy akkor és ezen casus által meg nem holtam, mert bizonyosan rosszakaróim reám fogták volna, hogy magam öltem meg magamat, és holtom után elmocskoltanak volna.