XXX. §. Ebben az évben sok árvíz volt, és iszonyú jégesők estek az egész tartományban. Július 7. napján Kőhalom szász székben és Hévízen, a szomszédos falvakban igen nagy súlyú jégdarabok estek, úgyhogy nagyságuk akkora volt, mint a libatojás, és sok bajt és kárt okoztak a vetésekben. Nem mulaszthatom el, hogy fel ne jegyezzek itt két, a maga nemében egyedüli dolgot, amelyek szintén ebben az évben történtek. Az egyik az, hogy július 23. napján a szomszédos Igenpataka nevű községben, mikor éppen délben a juhok pásztorukkal együtt egy fa alatt feküdtek, az égből villám által sújtva 75-en elpusztultak. Ezeknek a húsát semmiféle vadállat sem falta fel, hanem végül ott rothadtak meg. A juhok pásztorát is érte az égi tűz, és tagjai erősen megsérültek, a ruháin azonban semmi nyoma sem látszott az egésznek. A másik az, hogy augusztus 26. napján, naplemente után, midőn már beállott a sötétség, Miriszló, Enyed, Igen környékén és a szomszédos helyeken, keletről nyugat felé irányulva óriási fényesség támadt és egyszersmind oly hatalmas mennydörgés, hogy az épületek is megremegtek. Hasonló hirtelen és ragyogó fényt az 1748. év szeptember 29. napján, akkoron Fogarason, tartós elkáprázódás mellett esti 7 óra körül észak felé én is megfigyeltem és mások is, szerte a tartományban.