XXXII. §. Az 1752. év nyári hónapjaiban nagy rettegés volt a rablóktól, miután néhány dologkerülő gazember Horvát András özvegyének, méltóságos Széki Teleki Borbála úrnőnek a házát éjjel megtámadva, azt felverte és kifosztotta. Hévízen is kikémlelték az udvart, de nem támadták meg, hanem a korcsmában fizetés nélkül jócskán ittak. Akkora félelem fogott el mindenkit a tartományban, hogy alig lehetett őket házaikban visszatartani. Visszaélve ugyanis az emberek hiszékenységével sokan azt koholták, hogy itt vagy ott látták a rablókat, de több semmirekellő fel is támadt és másokon erőszakoskodott, míg végre egyesek alattomban meghúzódtak, mások Moldvába menvén, megszabadították a tartományt a félelemtől.