Part
1 I | pirosképű leányon maradt a szeme.~Áprilisi tavaszias meleg
2 I | lassankint elmúlt a haragja: a szeme szerelmes mosolygással pihent
3 I | megszínesedett. Jámbor kék szeme ábrándosan csüggött a leányon.~
4 I | 26. VILLA.~Elpirult. A szeme megragyogott.~- Ez nekem
5 I | megpillantotta a fiatalembert. A szeme örvendő csodálkozással szegeződött
6 I | felhők szélét.~Állt. Várt. A szeme egyre a világló ablakocskán.
7 I | reá, oly szomoruan, hogy a szeme is elnedvesült.~Ábel magához
8 I | mellére hajtotta a fejét.~Ábel szeme könnybe lábadt.~- Nekem
9 II | kislábú, domboru mellü, a szeme tiszta, az ajka friss, arca
10 II | Az arca sápadt volt. A szeme könnyben lábbogott.~Arra
11 II | csupa finom vonal.~De a szeme káprázott. A világosság
12 III | hogy minden órában.~Ábel szeme elnedvesült.~Eszter látta
13 III | és szeretsz engem.~Ábel szeme megtelt könynyel.~Eszter
14 III | következett. A három nő szeme Eszter arcára fagyott. Az
15 III | ijedten nézte. Az anyósa a szeme szögletéből. Az ángya, mint
16 III | hosszu volt és izzadt. A szeme meredező.~Beszólította az
17 IV | sebét érzem a helyén.~Eszter szeme könnybe lábadt.~- Istenem,
18 V | jelzőn megakadt az asszony szeme.~Kibontja. Hát egy idegen
19 V | mingyárt, de az iráson megáll a szeme: nem férfiirás. Finom orrocskája
20 V | A doktornénak eltágult a szeme. A Charles szó is előtünt
21 V | szennytől. Az eskü Isten szeme előtt kötött fogadalom volt
22 V | tudtam meg: hogyan élt.~S a szeme könnybe lábadt.~Eszter vigasztalta:~-
23 VI | Szegény leánynak már a szeme pillája is kihúll a sok
24 VI | álmatlanságtól. Mindig vörös a szeme. Hát ma vége a szegődségnek.
25 VI | maradt belőle más, csak a szeme előtt Ábel képe, amint halvány
26 VII | beteg.~Eszternek elnyílott a szeme.~- Beteg? - kérdezte aztán
27 VII | Eszter felé nézett, de a szeme előtt vörös fényhullámok
28 VII | méltóságos-büszkén nézett a férje szeme közé.~A doktor elsápadt.
29 VII | neki. A családnál talált. A szeme közé vágtam, hogy... De
30 VII | legkedvesebb a világon.~Az anyja szeme elnedvesült:~- Mit cselekedjek?~-
31 X | amikor a nő rápillantott. A szeme nézése olyannyira hasonlított
32 X | vállu volt Eszternél. Csak a szeme, a szeme!~Ábelnak nem izlett
33 X | Eszternél. Csak a szeme, a szeme!~Ábelnak nem izlett többé
34 X | kérdezte elégedetten.~S a szeme tünődve állt meg egy magas
35 X | mint gyermekkorában, de a szeme annál feketébben ragyogott
36 X | ráhajlott a varrására.~Törökné szeme csodálkozásra nyílott:~-
37 X | anyókák nem fogynak el soha.~A szeme egy divatos ruháju hölgyön
38 X | nagy lökkenetekkel vert. A szeme káprázott. A templom aranyozott
39 X | szentjei zavarogva táncoltak a szeme előtt.~Tehát idejár! Még
40 X | nyugalom a vonásain. Kilép. A szeme megáll Ábel arcán. Megáll
41 XI | a karja Ábel nyakáról. A szeme elborult.~- És a leányom?~-
42 XI | hidegen nézett reá, de a szeme kételkedést fejezett ki.~-
43 XII | barnabőrü, mint az apja, csak a szeme és az ajka olyan mint az
44 XII | Eszternek könnybe lábadt a szeme:~- Nézd, hogy szeret. Hogyan
45 XII | mint a férjed,~Akkor Eszter szeme megnedvesedett. A kezét
46 XII | nézett Bertára, akinek a szeme könnybe lábadt.~- Ilyesmivel
47 XIII| fogunk találkozni.~Eszter szeme megvidámult:~- Ti is eljöttök
48 XIV | mért? Nem szereti?~És a szeme azt mondta:~- Egyszer vendégelhetlek
49 XIV | mint kellett volna. Berta szeme elsötétült.~Az utcán szótlanul
50 XIV | haja tömöttebb, feketébb, a szeme nagyobb, nyiltabb, az orra
51 XIV | finomabb, mint a Bertáé. A szeme mosolygóbb, árnyékosabb,
52 XIV | találkozásban szomorúbb volt a szeme a szokottnál, hidegebb volt
53 XIV | feleségedet.~De akkor már a szeme villámlott.~Ábel megszeppent:~-
54 XIV | feleségének hogyan villog a szeme.~Megszeppent.~- Hát ha már
55 XV | nem látta, már éhezett a szeme. Hiányzott neki, és fájt
56 XV | havonkint egyszer lássalak.~És a szeme pilláján könny csillant
57 XV | Bertával telt meg ismét a szeme és lelke. Az akadémiai konferenciákra
58 XV | hosszú hír.~Ábelnek elnyilt a szeme. A hír arról szólt, hogy
59 XV | megszorította a kezét. A szeme könnyel telt meg, s a könnyeken
60 XV | kézszorításokkal bocsátotta el. A szeme kérdezett valamit, amit
61 XV | asszonynak olyankor megvidult a szeme. Egyszer az ajtóban a keblére
62 XV | adja többé vissza!”~És a szeme már kigyulladt, az arcára
63 XVI | pattant már így Eszter a szeme közé! Eszternek ilyen a
64 XVI | haragudott, lángot vetett a szeme, s látszott rajta, hogy
65 XVII| feketekeztyüs kéz jelenik meg a szeme előtt. A kéz gyöngéden rámarkol
66 XVII| fölemelte a mutató ujját. A szeme elnedvesült.~Eszter sajnálkozón
67 XVII| pillantott.~Könnycseppet látott a szeme pilláján.~- Istenem, Istenem... -
68 XVII| Eszter beszéde itt megtört. A szeme pillája félig összeereszkedett.~-
69 XVII| Eszterkém.~Az öregasszony szeme pillája megrezdült a neve
|